105/2010. (VI. 10.) AB határozat
105/2010. (VI. 10.) AB határozat1
2010.06.10.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 436/2009. (XI. 20.) OVB határozatát helyben hagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 436/2009. (XI. 20.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri.
Az OVBh. a Magyar Közlöny 164. számában 2009. november 20-án jelent meg. A kifogást 2009. december 1-jén – a Ve. 130. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül és módon – terjesztették elő.
Az OVB vitatott határozatában megtagadta az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróságnak az indítvány elbírálása tárgyában hozott érdemi határozata meghozatala előtt a határozattervezetet – legalább 15 napos határidő biztosításával – az indítványozóval közölni kell, amelyre az indítványozó írásban véleményt terjeszthet elő?”
Az OVB megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében szabályozott egyértelműség követelményének. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés – az OVB álláspontja szerint – nem egyértelmű azért, mert nem állapítható meg pontosan, hogy a beadványozó mit ért „határozattervezet” alatt, azon mikori, milyen készültségi fokban lévő határozattervezetet kell érteni, és annak megküldését hány alkalommal javasolná. „A kérdés a fenti egyértelműségi hibákon túl érdemben érinti az Alkotmánybíróságnak a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Alkotmány) szabályozott rendeltetését is. Egyrészről jelentősen befolyásolná az Alkotmánybíróság alapvető funkcióját, másrészről az Alkotmánybíróság eljárását egyfajta hatósági eljárássá alakítaná át, melyben az indítványozó ügyféli jogokat kapna. Az Alkotmánybíróság alkotmányos rendeltetése azonban a normakontroll, melyben – a személyes sérelem orvoslására is szolgáló, de kivételes alkotmányjogi panaszon túl – nincs jelentősége az indítványozó személyének, és nem fűződik különleges érdek ahhoz, hogy eljárási jogosultságokkal ruházzák fel. Ezekre tekintettel a kérdést burkolt alkotmánymódosításra irányuló tartalma miatt is el kellett utasítani.”
A kifogás benyújtóinak álláspontja szerint az OVBh. törvénysértő. A hitelesítés elutasítását az Nsztv. 10. § b) és c) pontjára, 13. § (1) bekezdésére és az Alkotmány 24. § (3) bekezdésére nem lehetett volna alapítani. Szerintük a kérdés egyértelmű „igen”-nel vagy „nem”-mel megválaszolható. Az Országgyűlésre pedig az a jogalkotási kötelezettség hárul a kérdésből: alkosson olyan törvényt, amely biztosítja, hogy az Alkotmánybíróság csak akkor hozhasson érdemi döntést az ügyben, ha az utolsó változat esetében is biztosította az indítványozó részére, hogy arra észrevételt tehessen.
Nem tekinthető alkotmánymódosításra irányulónak sem a kérdés, mert az Alkotmány az Alkotmánybíróság eljárásáról nem rendelkezik.
Ezért az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérték.
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének és összeegyeztethetetlen az Alkotmánybíróság alkotmányos rendeltetésével. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve, az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, az OVBh.-t az abban foglalt indokok helyességére tekintettel helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1295/H/2009.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás