114/2010. (IV. 13.) Korm. rendelet
114/2010. (IV. 13.) Korm. rendelet
a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.04.14.
A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 258. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jogosult az értékesítést megelőző legalább 15, lakóingatlan értékesítése esetén legalább 30 nappal korábban írásban értesíti a zálogkötelezettet az értékesítés választott módjáról, helyéről és időpontjáról, lakóingatlan értékesítése esetében az árverés módjáról, azonosító számáról és az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időpontról. A Ptk. 257. § (3) bekezdése szerinti megállapodás esetében az értesítésben az értékesítéssel megbízott személyt is meg kell jelölni, illetve – ha az értesítés megbízottól származik – csatolni kell a zálogjogosult ilyen tartalmú nyilatkozatát.”
(2) Az R. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Lakóingatlan értékesítését megelőzően legalább 30 nappal a jogosult az ingatlan azonosítására alkalmas adatok (közigazgatási címe és helyrajzi száma), az árverés módja, azonosító száma és az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időpont feltüntetésével az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot is értesíteni köteles.”
(3) Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az értékesítést végző jogosult az értékesítésről – ha pedig a zálogtárgy a birtokába került, úgy erről is – a zálogtárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező más – értékesítésre szintén feljogosított, vagy törvény alapján zálogjoggal rendelkező – jogosultakat írásban azzal köteles tájékoztatni, hogy az értékesítés folyamatába az értesítés kézhezvételétől számított meghatározott, de legalább 15 napos jogvesztő határidőn belül bekapcsolódhatnak.”
(4) Az R. a következő 8/A–8/D. §-okkal egészül ki:
„8/A. § (1) A lakóingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) útján, az állami adóhatóság által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF) kell értékesíteni.
(2) A lakóingatlan közös értékesítés útján nem értékesíthető.
(3) A jogosult az adóhatóságnál a lakóingatlan azonosítására alkalmas adatok megjelölésével, valamint az előleg átutalásához szükséges fizetési számla számának feltüntetésével kezdeményezi az árverés kiírását.
(4) Az árverés kiírását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: PSZÁFtv.) 4. § a)-i) és l)-m) pontjaiban meghatározott szervezet, az önálló bírósági végrehajtó, valamint felszámolási eljárás keretében a felszámoló kezdeményezheti.
(5) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a honlapján közzéteszi a PSZÁFtv. 4. § a)-i) és l)-m) pontjaiban meghatározott szervezetek nevét és székhelyét.
8/B. § (1) Az árverés kiírásának előfeltétele, hogy a jogosult megkeresésében
a) jelölje meg az (5) bekezdés a)–h) pontjaiban meghatározott adatokat,
b) csatolja a kezdeményezést megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslést,
c) csatolja a lakóingatlan lényeges tulajdonságainak megállapítására alkalmas fénykép- vagy videofelvételeket,
d) igazolja a lakóingatlanonként 25 ezer forintos költségátalány megfizetését.
(2) Az adóhatóság a szakértői értékbecslésben szereplő becsértéket összeveti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, összehasonlító értékadatokat tartalmazó nyilvántartásával, és bűncselekményre utaló adat esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság eljárását. Az állami adóhatóság a becsérték módosítására nem jogosult. Ha az állami adóhatóság a nyomozó hatóság eljárását kezdeményezi, illetve ha a becsérték 30 százalékot meghaladó eltérését észleli, az árverés kitűzését mellőzi és erről értesíti a jogosultat. A becsérték 30 százalékot meghaladó eltérése esetén az árverés kiírását a jogosult kizárólag az állami adóhatóság által – a jogosult költségén – felkért szakértő által megjelölt becsértéken kezdeményezheti.
(3) Amennyiben a megkereső által közölt adatok nem elegendőek az árverési hirdetmény kibocsátásához, az adóhatóság erről írásban értesíti a megkeresőt, aki a hiányok pótlását követően ismételten kezdeményezheti az árverési hirdetmény kibocsátását.
(4) Az adóhatóság az árverési hirdetmény kibocsátásához megfelelő megkeresés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül árverési hirdetményt tesz közzé az EÁF-en, és a hirdetmény egy példányának megküldésével erről a jogosultat tájékoztatja. Az árverés kezdetét az adóhatóság úgy állapítja meg, hogy az legalább 45, legfeljebb 60 nappal a hirdetmény közzétételét követően legyen.
(5) Az árverési hirdetmény tartalmazza
a) a jogosult nevét, székhelyét, elérhetőségét,
b) a zálogkötelezett nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,
c) a lakóingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 137. § (1) bekezdése szerinti terhek),
d) a lakóingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
e) a lakóingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
f) a lakóingatlan becsértékét és a Ptk. 257. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rögzített legalacsonyabb eladási árat,
g) a lakóingatlan megtekinthetőségének időpontját, amely az (1) bekezdés szerinti megkeresés keltétől számított legalább 10, legfeljebb 50 napon belüli lehet,
h) annak tényét, hogy megilleti-e a települési önkormányzatot a 2. § (3) bekezdése szerinti elővásárlási jog,
i) az árverésen történő részvételhez szükséges előleg befizetésére szolgáló számlaszámot, az előleg összegét,
j) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár milyen mértékben csökkenthető,
k) az árverés kezdő időpontját, amely a hirdetmény közzétételét legalább 45 nappal, legfeljebb 60 nappal követi,
l) az arra való utalást, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges.
8/C. § (1) Az elektronikus árverésen ajánlattevőként (a továbbiakban: elektronikus árverező) – a kiskorú és képviselője kivételével – bárki részt vehet. Az elektronikus árverésen csak az árverező által a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak bejelentett meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek van helye.
(2) Az elektronikus árverésen az elektronikus árverező a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, ügyfélkapun keresztül vehet részt.
(3) Az árverési hirdetmények megtekintése, valamint az elektronikus árverésen történő részvétel és ajánlattétel díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez és tesz közzé.
(4) Az elektronikus árverésen való részvétel előfeltétele, hogy az elektronikus árverező előlegként az ingatlan becsértékének 2%-át legkésőbb az elektronikus árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján megfizesse és ezt az adóhatóságnak az elektronikus árverés megkezdéséig igazolja.
(5) Az elektronikus árverés technikai feltételeivel és működtetésével kapcsolatos részletes információkat az adóhatóság honlapján közzéteszi.
8/D. § (1) Az elektronikus árverés az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart. Az EÁF-en az ajánlattételkor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat, illetőleg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Amennyiben az elektronikus árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
(2) Az ajánlat legalább 5000 forinttal, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forinttal, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forinttal, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forinttal nagyobb a legmagasabb érvényes ajánlatnál.
(3) Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, a becsérték 70%-át, de legalább a Ptk. 257. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rögzített legalacsonyabb eladási árnak megfelelő összeget elérő legmagasabb ajánlat minősül.
(4) Az árverési ajánlat nem vonható vissza.
(5) Az elektronikus árverés során elővásárlási joggal rendelkező helyi önkormányzat elővásárlási jogát az elektronikus árverés lezárultát követő 30. nap 17.00 óráig, a legmagasabb érvényes ajánlat fenntartásával gyakorolhatja.
8/E. § (1) Az elektronikus árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tette, azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer.
(2) Az elektronikus árverés nyertesét az adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárultát követően haladéktalanul értesíti.
(3) Az adóhatóság a nem nyertes ajánlatokhoz kapcsolódó előlegeket az árverés lezárultát követően haladéktalanul kamatmentesen visszautalja.
(4) A nyertes elektronikus árverező a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 8 napon belül személyesen köteles az árverést lebonyolító adóhatóságnál az árverési jegyzőkönyv egy példányát aláírni és átvenni.
(5) A jegyzőkönyv egy példányának megküldésével az adóhatóság értesíti a jogosultat az árverés nyertesének személyéről, valamint az árverés lényeges adatairól, vagy az árverési vevő (4) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek elmulasztásáról.
8/F. § (1) Ha az önkormányzat elővásárlási jogát nem gyakorolja, az adóhatóság
a) erről a tényről elektronikus úton értesíti a jogosultat és a nyertes elektronikus árverezőt,
b) értesíti a nyertes elektronikus árverezőt arról, hogy köteles a nyertes ajánlatnak az előleggel csökkentett értékét a jogosult által megadott fizetési számlaszámra átutalni,
c) a nyertes ajánlathoz kapcsolódó előleget a jogosult által megadott fizetési számlaszámra átutalja.
(2) Ha az önkormányzat elővásárlási jogát gyakorolja, az adóhatóság
a) erről a tényről elektronikus úton értesíti a jogosultat és a nyertes elektronikus árverezőt,
b) a nyertes ajánlathoz kapcsolódó előleget a nyertes elektronikus árverező által megadott fizetési számlaszámra haladéktalanul kamatmentesen visszautalja.
(3) Az adóhatóság (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítése alapján a nyertes elektronikus árverező vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítése alapján az önkormányzat tulajdonjogának bejegyzése érdekében szükséges cselekményeket a jogosult foganatosítja.
(4) A jogosult a nyertes elektronikus árverezővel vagy az önkormányzattal szembeni követelését bírósági úton érvényesítheti. Mulasztás esetén az ingatlan ismételt árverése az általános szabályok szerint kezdeményezhető azzal, hogy a mulasztó nyertes elektronikus árverező a további árverésen – a jogosult ellenkező nyilatkozatáig – nem vehet részt.
(5) Az adóhatóság rendelkezésére bocsátott adatok adótitoknak minősülnek, azok megismerésére az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint az értékesítésbe bekapcsolódott jogosultak, valamint – az árverési vevő lakcímére és azonosító adataira vonatkozó adatok kivételével – a kötelezett jogosult.
(6) Az adóhatóság nem tartozik felelősséggel a jogosult téves vagy hibás adatszolgáltatásából eredő esetleges károkért.”
2. § Hatályát veszti az R. 8. § (2) bekezdésének második mondata, 8. § (5) és (7) bekezdése, 8. § (6) bekezdésének „ , illetve az (5) bekezdés szerint megkísérelt értékesítés sikertelensége esetén az ettől számított 15 napon belül” szövegrésze, valamint 9. § (1) bekezdésének második mondata.
3. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az R. e rendelettel módosított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.
(3) A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 112/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében az „az R. e rendelettel megállapított 3. § (3) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „az R. 3. § (3) bekezdés b) pontja” szöveg lép.
1
A rendeletet a 222/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. § 258. pontja hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 1. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás