115/2010. (XI. 25.) OGY határozat
115/2010. (XI. 25.) OGY határozat
„a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti – kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó – döntések vizsgálatára” országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról1
1. Hogyan alakult a MÁV-csoport gazdálkodása 2002–2010 között? (Gazdálkodás, létszám, forgalom, adósságállomány, költségvetési kapcsolatok)
2. A MÁV Zrt. tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítése és tartalma. A döntésekben milyen szerepet játszott az a tény, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll?
3. Hogy hat ki a MÁV Zrt. szerkezetátalakítása az állami vagyonra?
4. Milyen döntések előzték meg a MÁV-nál a leánytársaságok privatizációját, a leánytársaságoknál miért a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, és miért nem az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) – 2008. január 1-jétől az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény – rendelkezéseit alkalmazták?
5. Megtörtént-e, és ha igen, hogyan, a leánytársaságok privatizációt megelőző vagyonértékelése, vagyonbecslése?
6. Készült-e hatástanulmány, elemzés, vizsgálat, és ha igen, milyen tartalommal arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lesz a tartósan veszteséges állami társaságra a vagyonelemek kiszervezése, majd privatizációja?
7. Mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel?
8. Milyen hatása volt a MÁV Zrt. eredményére, a tartósan veszteséges gazdálkodásra a szerkezetátalakítás és a későbbi privatizáció?
9. A MÁV Zrt. szerkezetátalakítását követően kialakult szervezeti és működési rendszere biztosította-e a korábban kiszervezett feladatok ellátását?
10. Származott-e mérhető gazdasági előnye a MÁV Zrt.-nek a kiszervezésből?
11. Milyen a MÁV vagyonelemeinek a privatizációt követően kialakult tulajdonosi szerkezete és hogyan épül fel a jelenlegi tulajdonosi kör?
12. Minősülhet-e a kiszervezés a Priv. tv. megkerülésének, az állami vagyon törvénytelen értékesítésének?
III.
A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit, az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével.
IV.
A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
V.
A vizsgálóbizottság 6 (hat) tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
Fidesz–Magyar Polgári Szövetség 2
MSZP 1
Jobbik 1
KDNP 1
LMP 1
VI.
A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
VII.
A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1–12. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.
VIII.
A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
IX.
A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulásától számított 180 napig tart.
X.
E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
A határozatot az Országgyűlés a 2010. november 16-i ülésnapján fogadta el. A határozatot a 13/2014. (V. 6.) OGY határozat 5. pont l) alpontja hatályon kívül helyezte 2014. május 6. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás