1179/B/2010. AB határozat
1179/B/2010. AB határozat*
2011.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 6. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 6. §-ának hatályos szövegét megállapító 2010. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére terjesztett elő kérelmet. Véleménye szerint az Alkotmány 2. § (3) bekezdésében található, a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányuló tilalomba ütközik az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó új szabályozás. Az indítványozó kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság függetlenségének egyik garanciája volt az a korábbi megoldás, amely szerint az Országgyűlés kormányzó többsége nem dönthetett maga az alkotmánybírák kiválasztásáról. A Módtv. ezt – a megüresedett alkotmánybírói helyek folyamatos pótlásának biztosítása indokkal – megváltoztatta, így „már adott esetben nincs szükség a jelölésnél az ellenzék egy részének egyetértésére”. Álláspontja szerint az új jelölési rendszerrel az Alkotmánybíróságnak az országgyűlési képviselők többségétől való függetlensége – mint az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdésébe foglalt feladat ellátásának garanciája – megszűnt, ami az Alkotmány 2. § (3) bekezdésének sérelmét jelenti.
II.
1. Az Alkotmány értelmében:
„2. § (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”
„32/A. (5) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
2. A Módtv. szerint:
„1. § Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6. § Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.
2. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmány 1989. október 23-ai módosítása beiktatta az Alkotmány rendelkezései közé az Alkotmánybíróságról szóló 32/A. §-t, amelynek (4) bekezdése az alkotmánybírák jelöléséről nem szólt, csupán azt rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak a megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Az ezzel egy időben elfogadott Abtv. 6. §-a úgy rendelkezett, hogy „[a]z Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt képviselőkből, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők által jelölt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot.” Az Alkotmány 1990. évi XL. törvénnyel történő módosítása az Alkotmány szintjére emelte az alkotmánybírák jelölésének módját. Megtartotta a paritásos alapon felálló jelölő-bizottsági rendszert azzal, hogy a jelölő bizottságba csak az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjai küldhettek egy-egy tagot, a független képviselők nem.
Az Alkotmány Alkotmánybíróságra vonatkozó 32/A. §-át módosította (s számozását is megváltoztatta) a 2010. évi CXIX. törvénnyel történő alkotmánymódosítás. Az Alkotmány így megállapított 32/A. § (5) bekezdés második és harmadik mondata szerint „[a]z Alkotmánybíróság tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” Ezzel párhuzamosan az Abtv. 6. §-át – az Alkotmány megváltozott szövegéhez igazítva – a 2010. évi LXV. törvény módosította az alábbiak szerint: „Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.” Az Abtv. 6. §-ának ez a jelenleg hatályos – s jelen ügyben vizsgálat tárgyát képező – szövege.
2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy önmagában az alkotmánybírók választására vonatkozó szabályok megváltoztatása, nevezetesen: a jelölő bizottságok paritásos alapon történő összeállításának felváltása a képviselői létszámarányok figyelembevételével, nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe az Alkotmány 2. § (3) bekezdésével, a hatalom erőszakos megszerzésének, gyakorlásának, illetőleg kizárólagos birtoklásának tilalmával.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 6. §-a alkotmányellenességének – az Alkotmány 2. § (3) bekezdése alapján történő – megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2011. december 13.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
|||||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
|||||||||||
|
|||||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
|||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||||
|
|||||||||||
|
Dr. Bragyova András s. k., |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
|||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||||
|
|||||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
|||||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||||
|
|||||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
|||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||||
|
|||||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Pokol Béla s. k., |
|||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||||
|
|||||||||||
|
Dr. Stumpf István s. k., |
Dr. Szalay Péter s. k., |
|||||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||||||||
|
|||||||||||
Dr. Szívós Mária s. k., |
|||||||||||
alkotmánybíró |
|||||||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás