• Tartalom

2010. évi CXXII. törvény

2010. évi CXXII. törvény

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról1

2012.01.01.

Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE, FELÜGYELETE,
SZERVEN BELÜLI VEZETŐI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el.

(2) A NAV önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez.

(3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további – személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható – támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni.

2. § A NAV székhelye Budapest.

3. § (1) A NAV a feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. A közép- és alsó fokú szervek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti területi szervek.

(2)2 A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézet, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet.

(3) A bűnügyi főigazgatóság és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet jogi személyiséggel rendelkező, a NAV fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek.

4. § (1) A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú adóztatási szervek.

(2) A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság vámszerve. A NAV vámszerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek.

(3) A NAV bűnügyi főigazgatósága középfokú szervekkel és alsó fokú szervvel rendelkezik. A NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak középfokú szervei.

(4) A NAV alsó fokú vámszervei hatásköri önállósággal rendelkező kirendeltségeket működtethetnek. A NAV alsó fokú adóztatási szervei hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri felügyelete

5. § (1) A kijelölt miniszter

a) felügyeli az adóztatás, a vámok és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét,

b) felügyeli és ellenőrzi a NAV tevékenységét és vezetését, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,

c) előterjeszti a kormányhoz a NAV szervezeti rendszerére, feladataira vonatkozó törvények vagy kormányrendeletek tervezetét, illetve törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a NAV feladatkörébe tartozó kérdésekben,

d) feladatai ellátásához, továbbá a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében a NAV vezetőjétől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatásokat kérhet, továbbá – amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges – bármely ügyről tájékoztatást kérhet,

e) adóügyben (ideértve a vámokat és a NAV hatáskörébe tartozó nem közösségi adókat és díjakat is) megváltoztatja, megsemmisíti a NAV elnökének jogszabálysértő határozatát (végzését), illetőleg a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja,

f) a NAV vezetőjének különösen az adóztatás, a vám- és jövedéki igazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást adhat,

g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály önállóan vagy az érintett miniszterrel egyetértésben gyakorolt jogkörébe utal.

(2) A kijelölt miniszter az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörének gyakorlását másra nem ruházhatja át.

(3) A kijelölt miniszter rendszeresíti a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői

6. § (1) A NAV vezetője az elnök. Az elnök képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

(3) A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(4) A NAV elnöke szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.

7. § (1) A NAV elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel.

(2) A NAV elnökhelyettesévé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(3) A NAV elnökhelyettese szakmai tevékenységének támogatására szakfőigazgató nevezhető ki. Egy elnökhelyettes irányítása alatt legfeljebb két szakfőigazgató működhet. A szakfőigazgatót – az érintett elnökhelyettes javaslatára – a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel.

8. § (1)3 A bűnügyi főigazgatóságot, az informatikai feladatokat ellátó intézetet, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet az elnök által – az érintett elnökhelyettesek javaslatára – kinevezett főigazgató vezeti.

(2) A középfokú adóztatási szerveket és a középfokú vámszerveket az elnök által kinevezett főigazgató vezeti.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti főigazgató az általa vezetett szervet képviseli, és a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. Az (1)–(2) bekezdés szerinti szervek szakmai tevékenységének irányításában az elnök által – a főigazgató javaslatára – kinevezett főigazgató-helyettes(ek) vehet(nek) részt.

(4) A bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit továbbá az alsó fokú adóztatási szerveket és az alsó fokú vámszerveket – a felettes szerv főigazgatójának javaslatára – az elnök által kinevezett igazgató vezeti.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazgató az általa vezetett szervet képviseli, és – a 9. § szerinti eltéréssel – a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. A (4) bekezdés szerinti szervek szakmai tevékenységének irányításában a felettes szerv főigazgatója által – az igazgató javaslatára – kinevezett igazgatóhelyettes(ek) vehet(nek) részt.

(6) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervét a felettes szerv főigazgatója által kinevezett – főosztályvezetői besorolású – hivatalvezető vezeti. A hivatalvezető az általa vezetett szervet képviseli, és az e szervhez telepített hatáskör gyakorlója.

9. § A NAV alsó fokú vámszerve kirendeltségének operatív vezetését a 8. § (5) bekezdés szerint kinevezett igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezetői besorolású kirendeltségvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített hatáskör gyakorlója.

10. § (1) A NAV elnöke felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés kivételével – a kijelölt miniszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek, a NAV gazdasági vezetője, a szakfőigazgatók, a főigazgatók felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.

(2) A bűnügyi főigazgatóság középfokú szervének igazgatója felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

(3) Az alsó fokú adóztatási szerv, illetve az alsó fokú vámszerv igazgatója felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – a felettes középfokú adóztatási szerv, illetve a felettes középfokú vámszerv főigazgatója gyakorolja.

(4) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervének hivatalvezetője felett a munkáltatói jogkört a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

(5) A kinevezés és a felmentés kivételével a főigazgató-helyettes felett a munkáltatói jogkört a főigazgató, az igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

(6) A NAV központi szerveinél, illetve a NAV közép- és alsó fokú szerveinél – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerv vezetője.

(7) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervénél a munkáltatói jogkör gyakorlója a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója.

11. §4 (1) A NAV elnöke, illetve a NAV egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a munkáltatói jogköre gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(2) A 10. § (2)–(7) bekezdésétől eltérően a pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter vagy az elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza. Az elnök a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek irányítása és felügyelete

12. § (1) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve az alsó fokú vámszervek felettes szervei a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek.

(2) A középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek felettes szerve az elnök.

(3) A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes szerv az elnök.

(4) A bűnügyi főigazgatóság alsó és középfokú szerveinek felettes szerve a bűnügyi főigazgatóság, illetve a bűnügyi főigazgatóság felettes szerve az elnök.

(5)5 Az informatikai feladatokat ellátó intézet és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet a Központi Hivatal irányítása alatt áll.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai

13. § (1) A NAV feladata:

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések

megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) A NAV

a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,

b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását,

c) feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja,

d)6 Központi Hivatala, illetve az informatikai feladatokat ellátó intézete összegyűjti és tárolja az (1) bekezdésben megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos igazgatási eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez – az e feladatokat ellátó állami szervek részére – adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít,

e)7 adóztatási szerve, illetve vámszerve előterjeszti a hatáskörébe tartozó kötelező befizetésekkel vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt,

f) lefolytatja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti központosított ellenőrzést, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti központosított utólagos ellenőrzést,

g) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el,

h) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását,

i) az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja,

j) végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.

(3) A NAV

a) végzi a közösségi és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,

b)8 végzi a közösségi és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, – ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is – valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja Magyarország képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben,

c) végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását,

d) végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

(4) A NAV adóigazgatási jogkörében

a)9 eljáró adóztatási szervei – feladataik ellátása során – együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal,

b)10 a helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az illetékes adóztatási szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg,

c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

e) lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek,

f) ellátja magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával, továbbá a magán-nyugdíjpénztárak részére történő adatátadással kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,

g) ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,

h) az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást,

i) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.

(5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi

a) a közösségi vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,

b) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését,

c) közvetlenül vagy közvetve – meghatározott körben – az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,

d) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,

e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,

f) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

(6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi

a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel,

b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel

kapcsolatos feladatokat.

(7) A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását.

(8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében

a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,

b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között,

c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,

d) végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,

e)11 jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi Magyarország területén – az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével – a mélységi ellenőrzési tevékenységet,

f) végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával közös határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelőhelyek kivételével,

g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.

(9) A NAV végzi továbbá

a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,

b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,

c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,

d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,

e) az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.

(10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

II. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

Általános rendelkezések

15. § (1) A NAV személyi állománya

a) kormánytisztviselőkből,

b) szolgálati viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (a továbbiakban: pénzügyőr),

c) kormányzati ügykezelőkből (a továbbiakban: ügykezelő) és

d) munkavállalókból

áll.

(2) A NAV személyi állományába tartozó

a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),

b) pénzügyőrökre a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.),

c) munkavállalókra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)

rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

16. §12 A NAV teljes személyi állománya tekintetében a NAV által bevezetett – a NAV elnöke által meghatározott – teljesítményértékelési rendszert kell alkalmazni.

16/A. §13 (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának (a továbbiakban: pályázatot kiíró) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése, illetve vezetői munkakör/beosztás betöltése pályázat alapján is történhet. A megpályáztatott munkakörre/beosztásra kinevezni csak olyan személyt lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(3) Pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető, és az állást betöltő személyt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.

(4) A kormánytisztviselői állásra meghirdetett pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti.

(5) A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata határozza meg.

Eltérés a Hszt.-től14

(2) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be. A NAV-nál egyéb munkakörök ellátására pénzügyőr nem foglalkoztatható. A munkakör szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati viszonyát és előmenetelét nem érinti.

(3) A pénzügyőr a Hszt. 77. §-ában meghatározottakon túl e törvény alapján jogosult az előmenetelre.

17/A. §16 (1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező, figyelemmel a Hszt. 40. § (2) bekezdés második mondatára is.

(2) A Hszt. 39. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon végzett tagja lehet.

(3) A NAV hivatásos állományába legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.

17/B. §17 A Hszt. 43. § (4)–(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör – de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat –, az érintett az egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni.

17/C. §18 (1) A Hszt. 46. § (2) bekezdés alkalmazásában a NAV hivatásos állománya tekintetében szolgálati viszony módosításának minősül az ott meghatározottakon túl:

a) a más munkakörbe helyezés, valamint

b) azonos, vagy a pénzügyőr képzettségének és végzettségének megfelelő más munkakör ellátására történő belső áthelyezés.

(2) A szolgálat érdekében az (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti szolgálati viszony módosításra a pénzügyőr beleegyezése nélkül is sor kerülhet. A jogviszony-módosítás a pénzügyőrre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.

(3) Amennyiben a pénzügyőr szolgálati viszonyának módosítására a (2) bekezdés alapján került sor, a jogviszony-módosítástól számított öt éven belül – a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – a (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye.

(4) Amennyiben a pénzügyőr minősítése alapján a vele szemben a munkaköre alapján támasztott követelményeknek nem felel meg (szakmai alkalmatlanság), jogviszonyának az (1) bekezdés szerinti módosításához nem szükséges a beleegyezése.

(5) A szolgálati viszony a pénzügyőr beleegyezése nélkül is módosítható a NAV-on belüli átszervezés esetén, a jogviszony, a munkakör, a feladatkör, illetve a beosztás és az illetmény változatlanul hagyása, továbbá a szolgálatteljesítési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett.

17/D. §19 (1) A pénzügyőr a NAV más szervéhez 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez, valamint a vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez vagy a vezénylést követő 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően 6 hónapon belül más szolgálati helyre nem vezényelhető.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján költségtérítésre, ha a NAV olyan szervéhez kerül vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a településen van, mint annak a NAV szervnek a székhelye, amelytől vezényelték.

(4) A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen (a továbbiakban e bekezdésben együtt: oktatás) való részvétel belföldi szolgálati kiküldetésnek minősül. Az oktatáson való részvétel tartamára a pénzügyőr – a Hszt. 111. §-ától eltérően – a NAV elnöke által – a kormánytisztviselőkkel azonos módon – meghatározott esetben, illetve meghatározott feltételek mellett és mértékben jogosult költségtérítésre.

17/E. §20 (1) Nem jogosult a túlszolgálatért szabadidőre, illetve díjazásra

a) az osztályvezető kivételével a vezető beosztást betöltő pénzügyőr,

b) a pénzügyőr a NAV-on belüli szakmai értekezleten, konferencián történt részvétel, illetve a rendezvényre történő oda- és visszautazás időtartamára.

(2) A Hszt. 88. § (2) bekezdés második mondatában meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet előzetesen biztosított.

17/F. §21 (1) Az állományilletékes parancsnok részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljáróját is.

(2) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik

a) a vezető beosztású pénzügyőrre,

b) a szervezeti hierarchiában az eljárás alá vont vezető beosztású pénzügyőrnél magasabb szintű vezető beosztást betöltő pénzügyőrre, valamint

c) azokra a személyekre, akiknek munkakörükből eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.

17/G. §22 Nincs helye szolgálati panasznak a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a szolgálati viszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. A sérelmezett munkáltatói döntést a pénzügyőr a döntés közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.

17/H. §23 (1) A Hszt. 56. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során a legalább azonos szintű beosztás alatt a pénzügyőr képzettségének és végzettségének megfelelő munkakört kell érteni.

(2) A pénzügyőrnek a Hszt. 62. §-ában foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett és önhibájából be nem fejezett, valamint a befejezett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által a pénzügyőrrel megkötött felnőttképzési szerződésben megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a NAV fizetett ki, ha szolgálati viszonya hat éven belül a Hszt. 53. § b), f)–g) pontja, 56. § (2) bekezdés b) pontja, vagy az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnt meg. Négy évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

(3) Vezetői kinevezés visszavonása esetén, ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott másik vezető beosztást elfogadja, az illetményét az új vezetői beosztásnak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben nem vezető beosztásba kerül, úgy új munkakörének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(4) A pénzügyőr kártérítési felelősségének megállapítására, illetve a kártérítés összegének mérséklésére nyolcszázezer forint értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó kár esetén pedig a NAV elnöke jogosult.

(5) A Hszt. 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül a NAV bűnügyi és vámszerveinél, továbbá az állandó ügyeletet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.

(6) A Hszt. 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti napnak minősül január 26-a, a nemzetközi vámnap.

(7) A munkaszüneti napok körüli munkarendre a hivatásos állomány vonatkozásában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A hivatásos állományú pénzügyi nyomozóra megfelelően alkalmazni kell a Hszt. 261–262. §-ainak rendelkezéseit.

(9) A pótszabadság mértéke szempontjából a Hszt. 326. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

Eltérés a Ktv.-től és a Ktjv.-től24

18/A. §26 (1) A NAV-nál kormánytisztviselői jogviszony azzal a személlyel létesíthető, aki a Ktv.-ben meghatározott feltételeken túl megfelel a kijelölt miniszter által rendeletben meghatározott pszichikai alkalmassági követelményeknek.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez a pszichikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(3) Az adatok köre

a) az alkalmassági minősítést megalapozó pszichikai állapotra vonatkozó, illetve

b) az alkalmasság minősítését tartalmazó

adat.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott célból a pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában résztvevő pszichológus kezelheti.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott adatok az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott ideig kezelhetők.

Vezetői munkakörök, beosztások, besorolás, díjazás és egyéb juttatások

19. § (1) A NAV vezetői munkakörei, beosztásai: elnök, elnökhelyettes, szakfőigazgató, főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető.

(2) A vezetői munkakört, beosztást betöltő személy szolgálati elöljárója az általa vezetett szervezet, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek.

20. § (1) A pályakezdő kormánytisztviselő és pénzügyőr gyakornoki besorolást kap.

(2)27 A munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő és pénzügyőr

a) egy év jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,

b) három év jogviszonyban töltött idő után tanácsos,

c) nyolc év jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,

d) tizenhat év jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

e) huszonöt év jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos,

besorolást kap.

(3) A középiskolai végzettségű kormánytisztviselő és pénzügyőr

a) két év jogviszonyban töltött idő után előadó,

b) tizenkét év jogviszonyban töltött idő után főelőadó,

c) harmincegy év jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs,

besorolást kap.

(4)28 A kormánytisztviselő és a pénzügyőr – a jogviszony időtartamától függetlenül – magasabb besorolási fokozatba, fizetési fokozatba sorolható, amennyiben kiválóan alkalmas minősítést kap, és kimagasló munkát végez.

(5)29 Azt a kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormánytisztviselői jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.

(6)30 Az (1) bekezdéstől eltérően azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.

(7)31 Az (5)–(6) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a kormánytisztviselői jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

(8)32 Az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett pénzügyőr – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.

20/A. §33 (1) A 20. § (1)–(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani.

(3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

21. § (1) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt, illetve a beosztási illetményt.

(2) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

22. §34 (1) Az egyes vezetői fokozatokhoz tartozó alapilletmény, illetve beosztási illetmény meghatározásához szükséges szorzószám-tartományokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Az alapilletmény, illetve a beosztási illetmény meghatározásához szükséges szorzószámot (a továbbiakban: illetményszorzó) a szorzószám-tartomány alsó és felső mértékének figyelembevételével a kinevezésre jogosult – a NAV elnökének előzetes jóváhagyásával – határozza meg, a vezető által ellátott feladatok nagyságrendjére, a vezetése alá tartozók számára, valamint a vezetői munkakör/beosztás szervezeti hierarchiában betöltött helyére tekintettel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szorzószám-tartomány

a) a NAV Központi Hivatalában

aa) a főosztályvezető esetén 8,00–9,00;

ab) főosztályvezető-helyettes esetén 7,50–8,50;

ac) az osztályvezető esetén 7,10–8,00;

b) a NAV bűnügyi főigazgatóságánál – a középfokú és alsó fokú szervek kivételével –

ba) a főosztályvezető esetén 7,80–8,80;

bb) a főosztályvezető-helyettes esetén 7,50–8,50.

(3) Amennyiben a nem vezetői munkakört/beosztást betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani, az illetményszorzót a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői illetményre jogosító kinevezéssel, cím adományozásával egyidejűleg állapítja meg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján megállapított alapilletmény, illetve beosztási illetmény 100%-os alapilletménynek, illetve beosztási illetménynek minősül az illetményszorzó mértékétől függetlenül.

23. § (1) Az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértékét – a (2)–(3) bekezdés szerinti eltéréssel – a NAV központi, középfokú és alsó fokú szerveinél a kormánytisztviselők, ügykezelők, illetve munkavállalók tekintetében a 4. számú melléklet, a pénzügyőrök tekintetében az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézeténél az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek, illetve az 5. számú mellékletnek a középfokú szervre vonatkozó irányadó mértékével azonos.

(3) A NAV Kormány által rendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsó fokú adóztatási szerveinél az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek a központi szervekre vonatkozó irányadó mértékével azonos.

(4) A 4. számú melléklet esetén a vetítési alap az alapilletmény (alapbér), az 5. számú melléklet esetén a vetítési alap a beosztási illetmény.

24. § (1) A vezetői illetménypótlék mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 60%-a.

(3) A NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50%-a.

(4) A NAV Központi Hivatalában az osztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 30%-a.

(5) A NAV bűnügyi főigazgatóságánál – a középfokú és alsó fokú szervek kivételével – a főosztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50%-a.

(6) A NAV bűnügyi főigazgatóságánál – a középfokú és alsó fokú szervek kivételével – a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 35%-a.

(7)35 A NAV Kormány által rendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsó fokú adóztatási szerveinél a vezetői pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a központi szervekre vonatkozó irányadó mértékével azonos.

25. §36 (1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája alapján – ide nem értve, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő besorolása szerinti alapilletményét, illetve beosztási illetményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő vezetői kinevezést kap vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselő Ktv. 26. § (2) bekezdés szerinti átsorolására kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

26. §37 (1) A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört, beosztást betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg a NAV elnöke.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. Visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.

(3) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

26/A. §38 (1) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a NAV elnöke állapítja meg.

(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25–25%-a;

b) középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15–15%-a.

(5) A (3)–(4) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

b) középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

c) alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

(6) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(7) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(8) Ha a NAV – kivéve a felsőfokú (C1) szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

27. § (1) A pénzügyőr szolgálati jogviszonya alapján havonta járó illetményét száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény megállapításnak.

(2)39

28. § Ahol a Hszt. illetményalapot említ, azon a kormánytisztviselőre vonatkozó illetményalapot kell érteni.

29. § (1) A pénzügyőr illetménye beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.

(2) A beosztási illetmény szempontjából a tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú pénzügyőrt az 1. számú melléklet szerinti I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú pénzügyőrt az 1. számú melléklet szerinti II. besorolási osztályba kell besorolni.

(3) A fizetési fokozatban történő előresorolás szempontjából hivatásos jogviszonyban eltöltött idő számításánál – a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság tartalmát kivéve – a 6 hónapot meghaladó illetmény nélküli szabadság nem vehető figyelembe.

(4) A rendfokozati illetmény összegét az illetményalap és az egyes rendfokozathoz a 2. számú mellékletben megállapított szorzószámok szorzata adja.

(5)40 A pénzügyőrt az idegennyelv-tudási pótlékon felül a kormánytisztviselőre irányadó illetményalap százalékában a 6/A. számú mellékletben meghatározott pótlékok illetik meg. Az illetménypótlékra jogosító munkaköröket a kijelölt miniszter rendeletben állapítja meg.

(6)41 A NAV külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.

(7)42 Három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítő pénzügyőrt a Ktv. 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján kibocsátott jogszabály szerint illeti meg napidíj.

30. § A vezetői beosztást betöltő pénzügyőr vezetői illetménypótlékra jogosult, melynek összegét a beosztási illetmény 6. számú mellékletben meghatározott százaléka képezi.

31. § (1) A Ktjv. 23. §-ában foglaltakat a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kormánytisztviselő jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:

a) 25 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 2 havi,

b) 30 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 3 havi,

c) 35 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 5 havi,

d) 40 és ezt követő minden 5 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő esetén 7 havi illetménynek megfelelő összeg.

(3) A kormánytisztviselői jogviszony megszűnése, és ezzel egyidejűleg a kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása esetén ki kell fizetni:

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év és az ezt követő minden 5 év kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit az ügykezelőkre és a munkavállalókra is megfelelően alkalmazni kell.

31/A. §43 (1) A NAV elnöke szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a NAV foglalkoztatási szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői és pénzügyőri létszámának 15%-át.

(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható, aki „kiválóan alkalmas” minősítésű.

(3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet „kevéssé alkalmas” minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a címmel járó illetmény helyett a besorolása szerinti illetményére jogosult.

32. § A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatása tekintetében a mindenkor hatályos Ktv. vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A pihenőidő

33. § (1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, illetve kormányzati ügykezelőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A NAV személyi állományának az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3) A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) fogalmazó besorolásnál 3 munkanap

b) tanácsos besorolásnál 5 munkanap

c) vezető-tanácsos besorolásnál 7 munkanap

d) főtanácsos besorolásnál 9 munkanap

e) vezető-főtanácsos besorolásnál 11 munkanap

(4) Középfokú iskolai végzettségű/szakképzettségű kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) előadó besorolásnál 5 munkanap

b) főelőadó besorolásnál 8 munkanap

c) főmunkatárs besorolásnál 10 munkanap

(5) Ügykezelő esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2–10 éves jogviszony esetén 2 munkanap

b) 11–20 éves jogviszonytól 3 munkanap

c) 21–30 éves jogviszonytól 4 munkanap

d) 30 éves jogviszony felett 5 munkanap

(6) Munkaviszonyban állók esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2–10 éves munkaviszony esetén 1 munkanap

b) 11–20 éves jogviszonytól 3 munkanap

c) 21–30 éves jogviszonytól 4 munkanap

d) 30 éves jogviszony felett 5 munkanap

(7) Vezetők esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) igazgatóhelyettes, osztályvezető 12 munkanap

b) főigazgató-helyettes, igazgató, főosztályvezető-helyettes 13 munkanap

c) főigazgató, szakfőigazgató, főosztályvezető 14 munkanap

d) elnök, elnökhelyettes 15 munkanap

Összeférhetetlenség

34. §44 (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a NAV adott központi, középfokú, illetve alsó fokú szervénél

a) nem tölthet be olyan munkakört, szolgálati beosztást, amelyben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójával, illetve hozzátartozójával az adott szerven belül irányítási (felügyeleti), szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne;

b) nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának, illetve hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van, vagy a közeli hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr

a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához, illetve a hivatásos szolgálathoz vagy a szolgálati beosztáshoz méltatlan, vagy amely a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét veszélyeztetné;

b) gazdasági társaságban – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszonyt nem létesíthet.

(3) A kormánytisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat, a pénzügyőr tekintetében a Hszt. 18. § (2) bekezdés az irányadó.

(4)45 A kormánytisztviselő és a pénzügyőr nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl – helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve illetékességi területén működik.

(5) A pénzügyőr a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.

34/A. §46 (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.

(2) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve vezető beosztású pénzügyőr – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – a (3) bekezdés kivételével – nem létesíthet.

(3) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr – ideértve a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, illetve vezető beosztású pénzügyőrt is – a NAV elnökének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet, feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes tevékenység folytatására további munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.

(6) Az (1)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a felmentési idő során a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesített kormánytisztviselővel, illetve pénzügyőrrel szemben.

34/B. §47 (1) A 34/A. § alkalmazása során nem engedélyezhető a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr részére a munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszony létesítése, ha

b) az a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve azokkal ellentétes vagy azok végrehajtását veszélyezteti, akadályozza,

c) a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhető nyilvántartások felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben a NAV mint hatóság jár el,

d) a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,

e) a tevékenység folytán a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve a tevékenységet biztosító szervezet a NAV-val kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási viszonyba,

f) a tevékenység a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr munkaköri kötelességéből fakadó feladata, szolgálati feladata,

g) az engedélyezni kért tevékenység folytatása a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejébe, illetve a pénzügyőr esetében a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejébe esik, ide nem értve a 34/A. § (5) bekezdése szerinti esetet,

h) az a kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyából, illetve a pénzügyőr szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével, beosztásával járó kötelezettségei, feladatai, szolgálati feladatai maradéktalan ellátását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselői jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha a munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszonya miatt a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a munkaköre, beosztása szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha emiatt egyes feladatok, szolgálati feladatok ellátásával – pénzügyőrök esetén ideértve a túlszolgálatot és a készenlétet is – rendszeresen nem lehet megbízni.

34/C. §48 (1) A munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszony létesítésére, módosítására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton kell benyújtani a 34/A. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység nem folytatható.

(2) A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül dönt.

(3) Az engedélyezésről, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra történhet.

(4) Az engedélyhez kötött jogviszony megszűnését vagy lényeges, utóbb bekövetkező változását a 34/A. § szerinti engedélyezőhöz írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton haladéktalanul be kell jelenteni.

(5) A kérelem kötelező minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a NAV foglalkozatási szabályzata határozza meg.

34/D. §49 (1) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha kormánytisztviselői jogviszonyának, szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.

(3) Ha a 34. § (1) bekezdés a) pont szerinti összeférhetetlenség a kormánytisztviselői jogviszony, szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek szűnik meg a kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya.

Értelmező rendelkezések50

34/E. §51 (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában:

a) állományilletékes parancsnok: az elnök, az informatikai feladatokat ellátó intézet, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bűnügyi főigazgatóság, a középfokú vámszervek főigazgatója, és a regionális bűnügyi igazgatóság, valamint az alsó fokú vámszervek igazgatója;

b) áthelyezés: a (2) bekezdés b) pontja szerinti külső áthelyezés;

c) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;

d) pályakezdő: az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormánytisztviselői, hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít;

e) pénzügyi nyomozó:

ea) az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el,

eb) a NAV állományában lévő azon személy, aki az ea) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselői jogviszonyban látja el.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) belső áthelyezés: a NAV szervei közötti áthelyezés;

b) külső áthelyezés: a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében a közigazgatási szervek közötti áthelyezés, a hivatásos állományúak tekintetében a NAV elnöke és az érintett miniszter megállapodása alapján a NAV és más fegyveres szerv között történő áthelyezés, továbbá közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés.

(3) Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a NAV elnöke gyakorolja.

(4) Ahol a Hszt.

a) országos parancsnokságot említ, azon a NAV tekintetében a NAV Központi Hivatalát;

b) szervezeti egységet említ, azon a NAV tekintetében a központi szerveket, a középfokú szerveket és az alsó fokú szerveket

kell érteni.

(5) A 31. § (2)–(3) bekezdés alkalmazásában kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő alatt a Ktjv. 23. § (3) bekezdése alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.

III. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ TAGJÁNAK INTÉZKEDÉSI
ÉS SZOLGÁLATI FELLÉPÉSI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI,
VALAMINT AZ ÁLTALA ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

Általános rendelkezések

35. § A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

35/A. §52 (1) A pénzügyőrt intézkedése, kényszerítő eszközök alkalmazása során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés, kényszerítő eszköz alkalmazása megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(2) Az e fejezet szerinti intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről.

(3) A pénzügyőr intézkedéseinek az érintett személy köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

Intézkedések53

36. § (1) A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:

a)54 a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket Magyarország területén belül igazoltatni,

b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámkezelésének megtörténtét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,

c)55 a vámterületre jogosulatlanul bevitt vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felderítése érdekében – a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján – belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki jogszabályok előírásait megszegve jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,

d)56 a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; e célból – az adott eljárásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a jogszabálysértés elkövetésével érintett személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van,

e)57 a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során – a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén – elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését,

f)58 a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és – amennyiben az intézkedő pénzügyőr nem pénzügyi nyomozó – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó szerve felé a szükséges intézkedések megtételére, amennyiben az intézkedő pénzügyőr pénzügyi nyomozó, a rá vonatkozó szabályok szerint jár el. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van,

g)59 a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy a NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából az illetékes hatósághoz előállítani. Az előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetője, illetve az előállítást foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezető egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani,

h)60 ön- és közveszély okozására alkalmas tárgy vagy tárgyi bizonyíték előtalálása érdekében – előzetes figyelmeztetés után – átvizsgálni azon személy ruházatát, akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak; az átvizsgálást – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti; az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(2) Amennyiben gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg.

(3)61 A 36. § (1) bekezdés h) pontban meghatározott intézkedés alkalmazása miatt a 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak van helye. A panasz előterjesztésére az jogosult, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette.

(4)62 A 36. § (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát meghaladta.

(5)63 A 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak nincs halasztó hatálya.

37. § A NAV a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések és az Európai Unió jogi aktusai alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.

Közös szabályok a kényszerítő eszközökre

38. § (1) A pénzügyőr e törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(2)64

(3) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi élet kioltása elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt – ha a körülmények ezt lehetővé teszik – fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

39. § (1) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható – a jogos védelem esetét kivéve – a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelentést tesz.

(3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat.

(4) A 40. §–50. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása miatt panasznak, mint jogorvoslatnak van helye. A panasz előterjesztésére az jogosult, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette.

(5) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni. A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője (az intézkedést foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezetője), illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség), illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet (kirendeltséget), illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség), illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki a (4) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

Testi kényszer

40. § (1) A pénzügyőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.

(2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása65

41. § (1)66 A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, ezek hiányában más e célra alkalmas eszközt alkalmazhat:

a) a saját testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

(2) A pénzügyőr által alkalmazható vegyi, elektromos sokkoló eszköz rendszeresítéséről a kijelölt miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

Szolgálati kutya alkalmazása

42. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez.

(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

Útzár telepítése, megállásra kényszerítés67

43. §68 (1) A pénzügyőr a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából, illetve az elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására útzár telepítését kérheti az illetékes rendőrhatóságtól.

(2) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti.

Bilincs alkalmazása

44. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:

a) támadásának megakadályozására,

b) tettleges ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására,

d) önkárosításának megakadályozására.

(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

Lőfegyverhasználat

45. § (1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr lőfegyverként elsősorban a rendszeresített szolgálati fegyvert, ennek hiányában más tárgyat is fegyverként használhat.

(3) A pénzügyőr szolgálati fegyverének rendszeresítésére a kijelölt miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

(4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés.

(5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja.

(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg.

(7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után.

46. § A pénzügyőr – szolgálatának jogszerű teljesítése közben – lőfegyverhasználatra jogosult:

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, valamint

c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására.

47. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha

a) az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,

b) a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.

48. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:

a) felhívásnak, hogy a személy a támadással hagyjon fel,

b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának,

c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik,

d) figyelmeztető lövésnek.

(2) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, „a törvény nevében fegyvert használok” szavakkal kell megtenni.

(3) A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon.

49. § (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a saját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor.

50. § (1) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának, illetve haladéktalanul értesíti a közvetlen vezetőjét, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja.

(2) A lőfegyverhasználat jogszerűségét és szakszerűségét az érintett szerv vezetője vizsgálja.

IV. Fejezet

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

Általános rendelkezések

51. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – e törvény keretei között – titokban információt gyűjthetnek.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

(3) A felhatalmazott szervek, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során – külön engedély nélkül – megismerhetik a minősített adat tartalmát.

52. § E fejezet alkalmazásában:

1. álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése;

2. bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében;

3. ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során – a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett – lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék;

4. fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró – kilétét leplező – pénzügyi nyomozó;

5. mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen;

6.69 súlyos bűncselekmény: az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

53. § (1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében

a) informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe,

b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,

c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,

d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,

e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhatnak,

f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a 37. § rendelkezéseinek figyelembevételével – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak,

g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – igénybevételével helyettesíthetik.

h)70 hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthetnek.

(2)71 Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői jogviszony, illetve munkajogviszony létesítését.

(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(4)72 A NAV nem kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.

(5) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat – a hatályos jogszabályok keretei között – a NAV és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

(6) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

(7) A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

(8) Az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére az 57. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Leplezett figyelés elrendelése

54. §73 A felhatalmazott szervek a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból leplezett figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el Magyarország vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés
végrehajtása

55. § (1) Ha a pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(2) A pénzügyi nyomozó – a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.

(3) A pénzügyi nyomozó a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:

a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,

b) az intézkedés helye, ideje, indoka,

c) az utazás útvonala és az úti cél,

d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,

e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,

f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

Az együttműködők díjazása

56. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.

A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének
kilátásba helyezése

57. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján a NAV az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.

(3) Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése
a fedett nyomozóval szemben

58. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha az 53. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.

(2) A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 57. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

Adatkérés

59. § (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.

(2) A felhatalmazott szervek vezetői az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitől, illetve vámszerveitől.

(3) A „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, előzetes ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. „Halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott megkeresés abban az esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy szervezett bűnözéssel függ össze. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.

A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

60. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a NAV titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A felhatalmazott szervek fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának a szolgálati jogviszonya alapján, illetve a nem hivatásos pénzügyi nyomozónak a kormánytisztviselői jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(4) A NAV nyomozó hatósága által az 56. §-ban meghatározott együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget a NAV bűnügyi főigazgatósága teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

61. § (1) A NAV feladatai teljesítése érdekében – a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.

(2) A fedőintézmény létrehozása és – szükség esetén – fenntartása a NAV bűnügyi főigazgatósága költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a NAV bűnügyi főigazgatóságát illeti.

(4) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedőintézményre nem vonatkoznak.

(5) A felhatalmazott szervek a 60. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.

62. § (1) A speciális működési kiadás felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.

(2) A NAV, illetve a NAV nyomozó hatósága gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) A bűnügyi főigazgatóság a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.

Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

63. § (1)74 A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a nyomozás elrendeléséig

a) magánlakást és telephelyet titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,

b) a magánlakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,

c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik, és azok tartalmát technikai eszközökkel rögzíthetik,

d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, valamint

e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.

(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.

(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá

a)75 az (1) bekezdésben nem említett, a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

b) az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, illetve – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete

esetén.

(4)76 Az (1) bekezdés c)–e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési, illetve a távközlési szolgáltató, valamint a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.

(4a)77 Az (1) bekezdés a)–b) pontjának alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is.

(5) A NAV felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.

64. § (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felhatalmazott szervek vezetői terjesztik elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetve az azonosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatot,

b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,

c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,

d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.

(3)78 A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.

(4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve – a (2) bekezdés szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

65. § (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a felhatalmazott szervek vezetői legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).

(2) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.

(3) A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha:

a) az engedélyben meghatározott célját elérte,

b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,

c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,

d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(6) A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.

V. Fejezet

AZ ADATKEZELÉSRE, NYILVÁNTARTÁSRA, ADATSZOLGÁLTATÁSRA,
ADATÁTADÁSRA ÉS ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK

Az adatkezelés általános szabályai

66. § (1) A NAV 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatainak, valamint a bűnmegelőzési, bűnüldözési felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladatainak, az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján hatáskörébe tartozó feladatainak, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatainak, szabálysértési, valamint rendészeti és az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az adóigazgatási és vámigazgatási eljárás, az egyéb közigazgatási, rendészeti, szabálysértési eljárásban az adózók, ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli, továbbá más adatokat kezel.

(2)79 A bűnüldözési feladatokhoz kapcsolódó adatokat, valamint a 78. § szerint egyéb adatkezelés alá vont adatokat elkülönítetten kell kezelni, és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.

(3)80 A NAV az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

67. § (1) Az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási, vámigazgatási és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő igazgatási eljárással kapcsolatos, a NAV adóztatási szerve által kezelt adatokat a NAV vámszerve, illetve a NAV vámszerve által kezelt adatokat a NAV adóztatási szerve a feladatkörében eljárva megismerheti, felhasználhatja, ideértve a megismert adatnak az ellenőrzésre történő kiválasztás során történő felhasználását is. Az olyan, a NAV adóztatási szervénél, illetve vámszervénél keletkezett (meglévő) adatot, melyet jogszabály alapján a NAV e bekezdés szerinti másik szerve nyilvántartásának tartalmaznia kell, az adóztatási szerv, illetve a vámszerv elektronikus úton adja át a NAV e bekezdés szerinti másik szervének.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és átadására az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

68. § Amennyiben törvény előírja vagy megengedi a NAV és más szervek közötti adatszolgáltatást, illetve adatátadást – ha a technikai feltételek mindkét szervnél adottak –, az adatszolgáltatás, adatátadás, adatátvétel elektronikus úton is teljesíthető.

Bűnügyi adatkezelés

69. § (1) A NAV által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2)81 A NAV bűnüldözési feladatainak ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a NAV nyomozó hatósága kezeli.

(3) A NAV (2) bekezdés szerinti szervei – a büntetett előéletre vonatkozó, a bűnüldözési tevékenység során az egyéb bűnügyi személyes adat, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével – különleges adatot nem kezelhetnek, kivéve azt a különleges adatot, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.

70. § (1) A NAV nyomozó hatósága más szervek által kezelt személyes és egyéb adatokhoz a bűnüldözési feladatok ellátása céljából – törvényben meghatározottak szerint – hozzáférhet, de az adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem továbbíthatja.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához más adatkezelési rendszerekből – törvényben meghatározott esetekben és módon – adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

71. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához – a NAV saját nyilvántartásain túl – különösen az alábbi forrásokból gyűjt személyes, illetve egyéb adatokat:

a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,

b) DNS- és ujjnyomat minta elemzése,

c) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,

d) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,

e) titkos információgyűjtés,

f) a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben – így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék – szereplő adat,

g) a természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet által saját magáról – például írott vagy elektronikus sajtóban, internetes oldalakon – nyilvánosságra hozott, bárki által hozzáférhető adat.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:

1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

2. a személyi igazolvány nyilvántartásból,

3. az anyakönyvi nyilvántartásból,

4. az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás),

5. a társadalombiztosítási nyilvántartásból,

6. az önkormányzati adóhatóság által vezetett nyilvántartásból,

7. a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),

8. külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,

9. a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,

10. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

11. a menekültügyi nyilvántartásból,

12. a személyszállítást végző légi fuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából,

13. az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,

14. a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),

15. a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,

16. az ingatlan-nyilvántartásból,

17. az egyéni vállalkozók nyilvántartására kijelölt szerv nyilvántartásából,

18. a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból,

19. a központi szabálysértési nyilvántartásból.

(3) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása érdekében – a vonatkozó törvények rendelkezései szerint – a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől, továbbá adótitoknak minősülő adatot, iratot vehet át az önkormányzati adóhatóságtól.

(4) Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés 1., 4., 9., 10., 11. és 12. pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogva tartottakról azok természetes személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.

(5) A NAV nyomozó hatósága által történő adatátvétel és az adatfelhasználás jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

72. § (1) A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,

d) szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,

e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,

f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,

g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

h) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait – beleértve a NAV-val együttműködőket és a fedett nyomozókat is – és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

(2) A NAV adott nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének (bűnügyi főigazgatóság, bűnügyi főigazgatóság középfokú szerve) vezetője az (1) bekezdés b)–h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében – ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges – az érintett tájékozódási, helyesbítési és törlési jogának gyakorlását – írásban, indokolással ellátva – megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a NAV bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását.

73. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – adótitoknak, vámtitoknak minősülő adatot, iratot vehet át a NAV adóztatási szervétől, illetve vámszervétől.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és egyéb rendszereit – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(3) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV adóztatási szervétől, illetve vámszervétől csak ügyészi jóváhagyással vehető át adótitoknak, vámtitoknak minősülő adat, irat.

(4) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV egyéb rendszereiből csak ügyészi jóváhagyással vehető át adat, illetve végezhető összekapcsolt egyedi adatkezelés.

(5) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében – ha az adatvédelem feltételei biztosítottak – az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereket más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(6) A (2) bekezdés, (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

74. § (1) A NAV az eljárásban részt vevők természetes személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(2) A NAV által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra lehet felhasználni.

(3) A kijelölt miniszter, a NAV elnöke, a NAV bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettes, a NAV bűnügyi főigazgatóságának főigazgatója, továbbá a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek igazgatója a NAV által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

75. §82

76. § (1) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak

a) a NAV elnöke,

b) a NAV bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettese,

c) a NAV Központi Hivatala állományába tartozó, az elnök, illetve a bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettes által erre eseti jelleggel vagy tartósan felhatalmazott személy,

d) a NAV bűnügyi főigazgatóságának és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek a bűnüldözési feladatokat irányító vezetői,

e) a pénzügyi nyomozók,

f) a bűnügyi főigazgatóság és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői által kijelölt, e szervek állományába tartozó más személy,

g)83

h) a NAV bűnüldözési feladatokat ellátó szerveinek működését ellenőrző szerv tagja,

i) a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt kormánytisztviselője, szakmai vezetője,

j)84 a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint

k) a törvény által feljogosított más szerv képviselője

tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) más nyomozó hatóság,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,

f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

g) a NAV-nak az adóztatási szerve és vámszerve az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben,

h) a törvényben meghatározott más szervezet, személy.

(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani.

77. § (1) A NAV személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére – az EU nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint az INTERPOL kivételével – nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.

(2) A NAV a nyomozóhatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat – beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is – nemzetközi-, illetve más EU-tagállami bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére a külön törvény rendelkezései alkalmazásával – az adatvédelem feltételeinek teljesülése esetén – továbbíthat, tehet hozzáférhetővé, illetve vehet át.

(3) A NAV az adattovábbítást, illetve a hozzáférhetővé tételt megelőzően ellenőrzi az adatvédelem feltételeinek teljesülését. Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.

Egyéb adatkezelés

78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából – az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül – kezeli még továbbá:

a) a szabálysértésért felelősségre vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve az ügy számát, a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig,

b) az igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig,

c) az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig.

(2) Az (1) bekezdés b–c) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az Art. 101–103. §-a alapján tett intézkedésekre.

(3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

78/A. §85 A NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egységének munkatársa célhozkötötten, a NAV elnöke által meghatározottak szerint a NAV által kezelt adatokba – figyelemmel a 76. § (1) bekezdés c) pontjára is – betekinthet, egyedi adatkezelést végezhet.

79. § A NAV vámszerve az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása érdekében nyilvántartja az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét, adóazonosító jelét, állampolgárságát.

80. §86 (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult.

(2) A nemzeti hatóság az EU váminformációs rendszerébe a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzése, kivizsgálása, az információk gyorsabb hozzáférhetőbbé tételével a büntetőeljárás lefolytatásának és a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttműködés és ellenőrzési eljárások hatékonysága céljából rögzíti a természetes személyek:

a) személyes adatait:

aa) családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek,

ab) születési hely és idő,

ac) állampolgárság,

ad) nem,

ae) személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje,

af) lakcím,

b) az elkövetett jogsértés megnevezését,

c) alkalmazott szankciót.

(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatokat a 72. § (1) bekezdésében meghatározott törlési határidők alapján, de legfeljebb húsz év elteltével törölni kell.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a NAV szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat,87

b) a NAV szervei hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat, továbbá egyes alsó fokú vámszervek kijelölt kirendeltségei által ellátott feladatokat és illetékességüket,88

c)89

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a közép- és alsó fokú adóztatási szerveket,90

b) a közép- és alsó fokú vámszerveket,91

c)92 az informatikai feladatokat ellátó intézetet, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet,93

d) a NAV bűnügyi főigazgatóságát, illetve a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit és alsó fokú szervét,94

e)95 az Art. 56. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó közigazgatási szervet vagy szerveket, valamint az Art. 70. § 5. pontjában és 5.1. alpontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát, továbbá szükség esetén az Art. 70. § 5. pontjában és 5.2., 5.3 alpontjaiban meghatározott kapcsolattartó irodát, kapcsolattartó szervet;96

f) az Art. szerinti központosított ellenőrzést, illetve a Vtv. szerinti központosított utólagos ellenőrzést végző szervet vagy szerveket,97

g) a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő ügyben a NAV szervezetén belül szabálysértési hatóságként eljáró szervet,98

h) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságot.99

82. § Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat,

b) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat,100

c) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait,

d) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit,101

e) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait,

f) a NAV fontos és bizalmas, illetve az adathozzáférési szempontból védett munkakörei, beosztásai tekintetében a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez szükséges, pszichikai alkalmassághoz kötött munkaköröket, beosztásokat és a pszichikai alkalmassági vizsgálat szabályait,102

g) a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.103

82/A. §104 (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi) feltételeket;

b) a pénzügyőrt megillető illetmény-pótlékokra jogosító munkaköröket;

c) a pénzügyőröket megillető ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;

d) a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;

e) a megváltozott egészségi állapotú pénzügyőrök felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait;

f) a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját;

g) a pénzügyőrök részére szolgálati és kiegészítő igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével összefüggő szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében – egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait.

83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.

84. § A NAV elnöke utasításban állapítja meg a NAV államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.

Hatályba léptető rendelkezések

85. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 88. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(4) E törvény 103. §-a, és 135 § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.

(5) A 75. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.

(6) E törvény 99. § e) pontja, 170. §-a, 173. §-a 2011. május 27-én lép hatályba.

A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés

86. §105 E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV tv.”.

Átmeneti rendelkezések

87. §106 (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.

(3) A NAV általános jogutód az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormánytisztviselői jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében.

(4) A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk, kormánytisztviselői jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében.

88. §107 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – ideértve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2010. december 31-ig hatályos 72. § (5) bekezdésében meghatározott szerveit is – valamint a Vám- és Pénzügyőrség e törvény kihirdetésétől számított 8. naptól beruházást, felújítást érintően új kötelezettséget az adópolitikáért felelős miniszter engedélye nélkül nem vállalhat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt 2010. december 31-éig létesíthet. A napi üzemi működést érintően – legfeljebb 2011. január 15-éig átnyúló időszakot érintően – 2010. december 31-ig vállalhat kötelezettséget.

89. §108 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve központi szervei – ide nem értve az informatikai feladatokat ellátó intézeteket – Szervezeti és Működési Szabályzatát úgy kell kiadni, hogy 2011. május 2-áig; az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei, a bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szerve, valamint a középfokú adóztatási szervek és a középfokú vámszervek, illetve az alsó fokú adóztatási szervek és az alsó fokú vámszervek ügyrendjét úgy kell kiadni, hogy 2011. június 1-jéig hatályba lépjen.

90. §109 (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetőjét vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(2) Ahol jogszabály a vámhatóság vezetőjét vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(3) Ahol jogszabály az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

(4) Ahol jogszabály a Vám- és Pénzügyőrséget, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

(5) Ahol jogszabály állami adóhatóságot említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – mint állami adó- és vámhatóság – adóztatási szervét kell érteni.

(6) Ahol jogszabály vámhatóságot említ, azon – a (7) bekezdés kivételével – 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – mint állami adó- és vámhatóság – vámszervét kell érteni.

(7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési, nyomozóhatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni.

91. §110 (1) A Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 1-jével – munkakörüknek és iskolai végzettségüknek megfelelően – kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá alakul át.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony nem alakul át kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkajogviszonnyá, ha a felek között 2011. január 1-je előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél érvényes jognyilatkozata alapján 2011. január 1-je után szűnik meg a jogviszony.

92. §111 (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig – 2011. január 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó kormánytisztviselőt, ügykezelőt, munkaviszonyban állókat besorolni, illetményüket, munkabérüket megállapítani.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig – 2011. január 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományába tartozó pénzügyőrt és közalkalmazottat besorolni, illetményét, munkabérét megállapítani.

93. §112 (1) A NAV – 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó – tagjának a 92. § (1) bekezdése szerinti illetménye (a törvény által meghatározott alapilletmény, illetménykiegészítés, és a rendszeres juttatásnak minősülő illetménypótlékokból álló havi rendszeres illetmény), illetve munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) időpontját közvetlenül megelőző illetménye, illetve munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői kinevezésben történt változás indokolja.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján járó illetmény magasabb, mint az e törvény alapján az érintettnek megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék együttes összege, az alapilletményt oly mértékig kell megemelni, hogy az így megállapított illetmény összege elérje az (1) bekezdés szerint megállapított illetményt. E bekezdés alkalmazása során az alapilletmény eltérítés nem lehet magasabb, mint a 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték.

(3) Ha az (1) bekezdés szerint járó illetmény meghaladja a (2) bekezdés szerint megállapítható illetményt, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt.

94. §113

95. §114 (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó pénzügyőr, aki gazdasági társaságban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelőbizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszonyt tölt be, 2011. január 31-ig köteles a 34. §-ban írtak szerint engedélyt kérni a jogviszony fenntartásához.

(2) Az engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés – ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is – kézhezvételétől számított 90 napon belül a pénzügyőr köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(3) Ha a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

96. §115 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.

97. §116 (1) A Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(2) A Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények tekintetében a rendőrség a 2010. december 31-ét követően indult büntetőügyekben végzi a nyomozást. A 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jével egyébként a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt 2011. január 1-je előtt indult büntetőeljárásban, illetve akkor is, ha a bűncselekmény elkövetési időpontja 2011. január 1-jét megelőző időpont, de a büntetőeljárás 2010. december 31-ig még nem indult meg, a Be. 29. § e) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában 2010. december 31-ig elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények tekintetében a Be. 201. § (2) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

98. §117 (1)118 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség által rendszeresített azon nyomtatványok, amelyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, a meglévő készletek erejéig – de legkésőbb 2011. december 31-ig – tovább használhatók attól függetlenül, hogy azok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utalnak, ide nem értve azokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló nyomtatványokat, amelyek a korábbi évek önellenőrzéséhez használandók. E nyomtatványok az elévülési időn belül továbbra is használhatók.

(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati igazolványait fokozatosan kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati igazolványára cserélni a következők szerint:

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó – hivatásos állományú tagjainak és kormánytisztviselői jogviszonyban álló pénzügyi nyomozóinak a szolgálati igazolványát 2011. március 31-ig,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó – adóellenőri vagy végrehajtói feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. június 30-ig,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állományába tartozó – b) ponton kívül eső kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig,

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazotti állományába tartozó – kormánytisztviselőinek a szolgálati igazolványát 2011. december 31-ig.

(3) A Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresített egyenruházaton alkalmazható díszítőelemeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai 2011. január 1-jét követően továbbra is használhatják, függetlenül attól, hogy azokon a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat vagy a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló feliratot vagy jelzést az egyenruházatnak a 2011. január 1-jét követő, egyébként esedékes első cseréjekor – de legkésőbb 2013. december 31-ével – kell először alkalmazni.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség azon gépjárművein, amelyen a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található, a feliratot, illetve a jelzést takarva 2011. június 30-ig kell elhelyezni – a gépjármű átfestése nélkül – a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” feliratot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló jelzést.

98/A. §119 (1) Ha a 2011. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvénnyel (a továbbiakban: NAV Mód. tv.) megállapított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2012. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2012. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben – a (2)–(5) bekezdés kivételével – e törvénynek a NAV Mód. tv. 28. §-ával megállapított 34/D. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (2) bekezdés b) pontja alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszűnik.

(3) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (4) bekezdése alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés – ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is – kézhezvételétől számított 90 napon belül a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(5) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati viszonya megszűnik.

98/B. §120 (1) A NAV személyi állományába tartozó azon kormánytisztviselőket és pénzügyőröket, akiknek az illetménye a 94. § alapján került megállapításra, a munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. január 1-jei hatállyal 2012. január 31-ig besorolja az e törvénynek a NAV Mód. tv. 15. § és 16. §-ával módosított, illetve megállapított 20–20/A. §-a alapján. Az így besorolt kormánytisztviselő és pénzügyőr illetményét a besorolással egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg e törvény 2012. január 1-jén hatályos rendelkezései alapján azzal, hogy az így megállapított – pótlékok nélkül számított – illetmény nem lehet kevesebb, mint a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított – pótlékok nélkül számított – illetménye.

(2) A NAV-nál 2012. január 1-jén vezető munkakört/beosztást betöltők illetményét – ide nem értve az elnököt, elnökhelyetteseket és szakfőigazgatókat – a kinevezésre jogosult e törvénynek a NAV Mód. tv. 17. §-ával megállapított 22. §-a alapján 2012. január 31-ig állapítja meg 2012. január 1-jei hatállyal azzal, hogy az így megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a vezető 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított illetménye.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezető munkakört/beosztást betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.

98/C. §121 (1) E törvénynek a NAV Mód. tv. 20. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdését a 2011. december 31-én személyi illetményben részesülő kormánytisztviselők és pénzügyőrök tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A munkáltató jogkör gyakorlója a 82/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiadott rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül – a pénzügyőr által ellátott feladatok jelleggének megfelelően – 2012. január 1-jei hatállyal megállapítja a pénzügyőr munkakörét.

(3) A munkáltató jogkör gyakorlója 2012. február 15-éig – 2012. január 1-jei hatállyal – felülvizsgálja és megállapítja a 2011. december 31-én nyelvpótlékban részesülő kormánytisztviselő és pénzügyőr nyelvpótlékra való jogosultságát a 26/A. §-ban foglaltakra tekintettel.

(4) A NAV Mód. tv. nem érinti a pénzügyőr részére 2012. január 1-je előtt adományozott tanácsosi és főtanácsosi címeket. A Hszt. 118. § (2) bekezdése szerinti tanácsosi, illetve főtanácsosi címmel rendelkező pénzügyőr vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezető beosztású pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(5) A NAV Mód. tv. nem érinti a kormánytisztviselő részére 2012. január 1-je előtt adományozott szakmai-, illetve közigazgatási tanácsadói-, főtanácsadói címeket.

98/D. §122 Nem kell a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr beleegyezése a 98/B. § és 98/C. § (2)–(3) bekezdés alapján megtett munkáltatói intézkedéshez.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

99. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)123 a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [54. §–55. §],

b)124 a néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [54. §–55. §],

c)125 a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. cikke [75. §],

d)126 a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [72. § (1)–(2) bekezdés, 74. § (2) bekezdés, 77. §, 78. § (1) bekezdés a)–c) pontok],

e)127 az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozat [80. §].

Módosító rendelkezések

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

100–155. §128

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényhez, illetve az adózás rendjéről szóló törvény módosításához kapcsolódó egyéb jogszabály módosítások

156–170. §129

Hatályon kívül helyező rendelkezések

171–174. §130

175. §131

1. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

 

A

B

C

D

 

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Jogviszony időtartama
(év)

Szorzószám

1

Gyakornok

1

0–1

3,10

2

Fogalmazó

2

1–2

3,20

3

 

3

2–3

3,30

4

Tanácsos

4

3–4

3,50

5

 

5

4–6

3,70

6

 

6

6–8

3,90

7

Vezető-tanácsos

7

8–10

4,20

8

 

8

10–12

4,40

9

 

9

12–14

4,60

10

 

10

14–16

4,80

11

Főtanácsos

11

16–19

5,10

12

 

12

19–22

5,20

13

 

13

22–25

5,30

14

Vezető-főtanácsos

14

25–29

5,60

15

 

15

29–33

5,70

16

 

16

33–37

5,80

17

 

17

37 év felett

6,00

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

1

A

B

C

D

2

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Jogviszony időtartama
(év)

Szorzószám

3

Gyakornok

1

0–2

1,79

4

Előadó

2

2–4

1,90

5

 

3

4–6

2,00

6

 

4

6–8

2,20

7

 

5

8–10

2,25

8

 

6

10–12

2,30

9

Főelőadó

7

12–15

2,50

10

 

8

15–18

2,60

11

 

9

18–21

2,65

12

 

10

21–24

2,70

13

 

11

24–27

2,80

14

 

12

27–29

2,85

15

 

13

29–31

2,90

16

Főmunkatárs

14

31–33

3,30

17

 

15

33–35

4,00

18

 

16

35–37

4,20

19

 

17

37 év felett

4,40

III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)

 

A

B

C

D

1

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Jogviszony időtartama
(év)

Szorzószám

2

Ügykezelő

1

0–2

1,79

3

 

2

2–10

1,87

4

 

3

10–20

2,00

5

 

4

20–30

2,25

6

 

5

30–37

2,50

7

 

6

37 év felett

2,75

IV. BESOROLÁSI OSZTÁLY (fizikai alkalmazottak)

 

A

B

C

D

1

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Munkaviszony időtartama
(év)

Szorzószám

2

Segéd és betanított munkás

1

0–2

1,71

3

 

2

2–10

1,79

4

 

3

10–20

1,92

5

 

4

20–30

2,17

6

 

5

30–37

2,42

7

 

6

37 év felett

2,67

8

Szakmunkás

1

0–2

1,79

9

 

2

2–10

1,90

10

 

3

10–20

2,30

11

 

4

20–30

2,60

12

 

5

30–37

2,90

13

 

6

37 év felett

3,20

2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez



Rendfokozati illetmények táblázata

 

A

B

1

Rendfokozat

Szorzószám

2

Őrvezető

0,34

3

Tizedes

0,35

4

Szakaszvezető

0,36

5

Őrmester

0,38

6

Törzsőrmester

0,40

7

Főtörzsőrmester

0,41

8

Zászlós

0,42

9

Törzszászlós

0,43

10

Főtörzszászlós

0,44

11

Hadnagy

0,56

12

Főhadnagy

0,59

13

Százados

0,63

14

Őrnagy

0,69

15

Alezredes

0,75

16

Ezredes

0,84

17

Dandártábornok

0,95

18

Vezérőrnagy

1,06

19

Altábornagy

1,28

20

Vezérezredes

1,50

3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez132



Vezetői munkakörök, beosztások illetménye

 

A

B

1.

Megnevezés

Szorzószám

2.

Elnök

14,50

3.

Elnökhelyettes

11,50

4.

Szakfőigazgató

9,95

5.

Főigazgató

8,10–9,00

6.

Főigazgató-helyettes

7,97–8,85

7.

Igazgató

7,97–8,85

8.

Igazgatóhelyettes

7,47–8,30

9.

Főosztályvezető

7,20–8,00

10.

Főosztályvezető-helyettes

6,75–7,50

11.

Osztályvezető

6,30–7,00

12.

Ügykezelő osztályvezető

3,15–3,50

4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez



Illetménykiegészítés/Bérpótlék

 

A

B

C

D

 

 

Központi szervnél

Középfokú szervnél

Alsó fokú szervnél

1

I. besorolási osztály

50%

40%

30%

2

II. besorolási osztály

20%

15%

10%

3

III. besorolási osztály

15%

15%

10%

4

IV. besorolási osztály

15%

15%

10%

5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez



Illetménykiegészítés

 

A

B

C

D

 

 

Minisztérium hivatali egységeinél berendelés, vezénylés alapján,
illetve a központi szervnél

Középfokú
szervnél

Alsó fokú
szervnél

1

felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy

50%

40%

30%

2

középfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy

20%

15%

10%

6. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez



Vezetői illetménypótlék táblázata

 

A

B

C

D

1

Megnevezés

Központi szerv

Középfokú szerv

Alsó fokú szerv

2

Elnök

80%

3

Elnökhelyettes

80%

4

Szakfőigazgató

70%

5

Főigazgató

60%

70%

6

Főigazgató-helyettes

50%

60%

7

Igazgató

40%

50%

70%

8

Igazgató-helyettes

35%

45%

60%

9

Főosztályvezető

30%

25%

20%

10

Főosztályvezető-
helyettes

20%

15%

15%

11

Osztályvezető

10%

10%

10%

6/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez133

Illetménypótlék táblázata

 

A

B

C

1.

– készenléti pótlék esetén

teljesített óránként

0,25%

2.

– éjszakai pótlék esetén

óránként

0,5%

3.

– veszélyességi pótlék esetén

havonta

45%

4.

– gépjárművezetői pótlék

havonta

13%

7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez



Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása

 

A

B

C

D

1

Sorszám

A hatáskör
területe

Munkáltatói jogkör megnevezése

A jogkör gyakorlója

2

a kijelölt miniszter

NAV elnöke

3

1.

szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések

hivatásos állományba vétel

4

tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

X

 

5

főtiszt, tiszt esetében

 

X

6

szolgálati viszony megszüntetése

7

tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

X

 

8

főtiszt, tiszt esetében

 

X

9

szolgálati viszony szüneteltetése

10

tábornok esetében

X

X

11

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

12

hivatásos állományba visszavétel

13

tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

X

 

14

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

15

2.

rendfokozatot érintő döntések

első tiszti kinevezés

 

X

16

magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés

17

tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz

X

 

18

ezredesi előléptetés

 

X

19

főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése

X

X

20

3.

szolgálati beosztásra vonatkozó döntések

minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása

X

 

21

beosztásba történő kinevezés

22

tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás

X

X

23

ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás

X

X

24

tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése

X

 

25

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése

 

X

26

4.

fegyelmi hatáskörök

rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása

27

tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

X

 

28

főtiszt, tiszt esetében

 

X

29

egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása

30

tábornok esetében

X

X

31

5.

vezényléssel kapcsolatos intézkedések

külszolgálatra történő vezénylés

32

tábornok esetében

X

 

33

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

34

külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés

35

tábornok esetében

X

 

36

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

37

vezénylés más szervhez

X

X

38

hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés

39

tábornok esetében

X

 

40

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

41

6.

egyéb döntések

tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása

X

 

42

tábornok illetménynélküli szabadságának engedélyezése

X

X

43

elhunytak minősítése

44

hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás

X

 

45

fegyveres szerv halottjává nyilvánítás

 

X

46

elismerések adományozása

47

kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz

X

 

48

miniszteri elismerések odaítélése

X

 

49

összeférhetetlenség feloldása

X

 

50

Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés

X

 

8. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez


Az Art. 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót – a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket, a cégautóadót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kivéve –, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétől függetlenül – a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózó a 100 forintot el nem érő adóját (magán-nyugdíjpénztári tagdíját) nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó (magán-nyugdíjpénztári tagdíj)-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

9. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

1. Az Art. 3. számú mellékletének G/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetőleg jogerős fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatósághoz.”

2. Az Art. 3. számú mellékletének G/2. pontja a következő g) ponttal egészül ki:

g) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) tényét.”

3. Az Art. 3. számú mellékletének G/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. a közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a járműnyilvántartásból, valamint az 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásból
a) minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (pl. gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása, teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),
b) január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonos-változásról szóló, régi tulajdonos által teljesített változás-bejelentést,
c) január 20. napjáig azon tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének időpontját, akit (amelyet) a közlekedési igazgatási hatóság a tárgyévet megelőző évben anélkül tüntetett fel utólag tulajdonosként a járműnyilvántartásban, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett volna, feltéve, hogy tulajdonjoga valamely naptári év első napján fennállt (a továbbiakban e tulajdonos: köztes tulajdonos),
d) 2011. január 20. napjáig a 2006. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban a közlekedési igazgatási hatóság által a járműnyilvántartásba utólagosan bejegyzett köztes tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének időpontját
a 2. pont szerinti adattartalommal közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatósággal.”

4. Az Art. 3. számú mellékletének K/2. pontja a következő új e) alponttal egészül ki:

[2. Az adatszolgáltatás tartalmazza:]

e) a vevőt a vásárlás során képviselő magánszemély nevét és adóazonosító számát.”

10. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez


Az Art. 8. számú mellékletének 3. A) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A) Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről (összegről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. Az 1. A) pont h) alpontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő személy az általános forgalmi adóról szóló törvény 77. §-a szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Az 1. A) pont e) alpontjában meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.”
1

A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. november 19.

2

A 3. § (2) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 43. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

3

A 8. § (1) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 43. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

4

A 11. § a 2011: CXLI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 12. § (5) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 43. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

6

A 13. § (2) bekezdés d) pontja a 2011: CXLI. törvény 43. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

7

A 13. § (2) bekezdés e) pontja a 2011: CXLI. törvény 43. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

8

A 13. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CXLI. törvény 43. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

9

A 13. § (4) bekezdés a) pontjának a 2011: CLXXIX. törvény 227. § a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „helyi kisebbségi önkormányzat” szövegrésze helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép, nem vezethető át.

10

A 13. § (4) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 227. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 13. § (8) bekezdés e) pontja a 2011: CXLI. törvény 43. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

12

A 16. § a 2011: CXLI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

13

A 16/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 3. §-a iktatta be.

14

A 17. §-t megelőző alcímet a 2011: CXLI. törvény 4. §-a iktatta be.

15

A 17. § a 2011: CXLI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

16

A 17/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 5. §-a iktatta be.

17

A 17/B. §-t a 2011: CXLI. törvény 6. §-a iktatta be.

18

A 17/C. §-t a 2011: CXLI. törvény 7. §-a iktatta be.

19

A 17/D. §-t a 2011: CXLI. törvény 8. §-a iktatta be.

20

A 17/E. §-t a 2011: CXLI. törvény 9. §-a iktatta be.

21

A 17/F. §-t a 2011: CXLI. törvény 10. §-a iktatta be.

22

A 17/G. §-t a 2011: CXLI. törvény 11. §-a iktatta be.

23

A 17/H. §-t a 2011: CXLI. törvény 12. §-a iktatta be.

24

A 18. §-t megelőző alcímet a 2011: CXLI. törvény 13. §-a iktatta be.

25

A 18. § a 2011: CXLI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

26

A 18/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 14. §-a iktatta be.

27

A 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CXLI. törvény 43. § 7. pontjával megállapított szöveg.

28

A 20. § (4) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 43. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

29

A 20. § (5) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

30

A 20. § (6) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 15. §-a iktatta be.

31

A 20. § (7) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 15. §-a iktatta be.

32

A 20. § (8) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 15. §-a iktatta be.

33

A 20/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 16. §-a iktatta be.

34

A 22. § a 2011: CXLI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

35

A 24. § (7) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 18. §-a iktatta be.

36

A 25. § a 2011: CXLI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

37

A 26. § a 2011: CXLI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

38

A 26/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 21. §-a iktatta be.

39

A 27. § (2) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 45. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

40

A 29. § (5) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 22. §-a iktatta be.

41

A 29. § (6) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 22. §-a iktatta be.

42

A 29. § (7) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 22. §-a iktatta be.

43

A 31/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 23. §-a iktatta be.

44

A 34. § a 2011: CXLI. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

45

A 34. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIX. törvény 227. § b) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 34/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 25. §-a iktatta be.

47

A 34/B. §-t a 2011: CXLI. törvény 26. §-a iktatta be.

48

A 34/C. §-t a 2011: CXLI. törvény 27. §-a iktatta be.

49

A 34/D. §-t a 2011: CXLI. törvény 28. §-a iktatta be.

50

A 34/E. §-t megelőző alcímet a 2011: CXLI. törvény 29. §-a iktatta be.

51

A 34/E. §-t a 2011: CXLI. törvény 29. §-a iktatta be.

52

A 35/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 30. §-a iktatta be.

53

A 36. §-t megelőző alcímet a 2011: CXLI. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be.

54

A 36. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CXLI. törvény 43. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

55

A 36. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CXLI. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A 36. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CXLI. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

57

A 36. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CXLI. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

58

A 36. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: CXLI. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

59

A 36. § (1) bekezdés g) pontját a 2011: CXLI. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

60

A 36. § (1) bekezdés h) pontját a 2011: CXLI. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

61

A 36. § (3) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 31. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 36. § (4) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

63

A 36. § (5) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

64

A 38. § (2) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 45. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 41. §-t megelőző alcím a 2011: CXLI. törvény 43. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

66

A 41. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CXLI. törvény 43. § 11. ponja szerint módosított szöveg.

67

A 43. §-t megelőző alcím a 2011: CXLI. törvény 43. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

68

A 43. § a 2011: CXLI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

69

Az 52. § 6. pontja a 2011: CXLI. törvény 43. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

70

Az 53. § (1) bekezdés h) pontját a 2011: CXLI. törvény 33. §-a iktatta be.E módosító törvény 78. § (1) bekezdése alapján az 53. § (1) bekezdés h) pontja sarkalatosnak minősül.

71

Az 53. § (2) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 43. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

72

Az 53. § (4) bekezdése a 2011: CXI. törvény 48. § (16) bekezdése, a 2011: CXII. törvény 82. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

73

Az 54. § a 2011: CXLI. törvény 43. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

74

A 63. § (1) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 63. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CXLI. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

76

A 63. § (4) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 34. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

77

A 63. § (4a) bekezdését a 2011: CXLI. törvény 34. § (4) bekezdése iktatta be.

78

A 64. § (3) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 447. §-a szerint módosított szöveg.

79

A 66. § (2) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

80

A 66. § (3) bekezdését a 2010: CLVII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: LXIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

81

A 69. § (2) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 45. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

82

A 75. § a 85. § (5) bekezdése alapján az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.

83

A 76. § (1) bekezdés g) pontját a 2011: CXLI. törvény 45. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

84

A 76. § (1) bekezdés j) pontja a 2011: CXII. törvény 81. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.

85

A 78/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 36. §-a iktatta be.

86

A 80. § a 170. §-sal megállapított szöveg.

89

A 81. § c) pontját a 2011: CXLI. törvény2011: CLVI. törvény 449. § b) pontjával megállapított – 45. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

92

A 81. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CXLI. törvény 43. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

95

A 81. § (2) bekezdés e) pontja a 2011: CLVI. törvény 448. §-ával megállapított szöveg.

104

A 82/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 37. §-a iktatta be.

105

A 86. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

106

A 87. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

107

A 88. § a 85. § (2) bekezdése alapján 2010. november 27-én lépett hatályba.

108

A 89. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

109

A 90. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

110

A 91. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

111

A 92. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

112

A 93. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

113

A 94. §-t a 2011: CXLI. törvény 45. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

114

A 95. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

115

A 96. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

116

A 97. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

117

A 98. § a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

118

A 98. § (1) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

119

A 98/A. §-t a 2011: CXLI. törvény 39. §-a iktatta be.

120

A 98/B. §-t a 2011: CXLI. törvény 40. §-a iktatta be.

121

A 98/C. §-t a 2011: CXLI. törvény2011: CLVI. törvény 449. § a) pontja szerint módosított – 41. §-a iktatta be.

122

A 98/D. §-t a 2011: CXLI. törvény 42. §-a iktatta be.

123

A 99. § a) pontja a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

124

A 99. § b) pontja a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

125

A 99. § c) a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

126

A 99. § d) pontja a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lépett hatályba.

127

A 99. § e) pontja a 85. § (3) bekezdése alapján 2011. május 27-én lépett hatályba.

128

A 100–155. §-t a 175. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

129

A 156–170. §-t a 175. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

130

A 171–174. §-t a 175. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

131

A 175. § a (2) bekezdés alapján hatályát vesztette.

132

A 3. számú melléklet a 2011: CXLI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

133

A 6/A. számú mellékletet a 2011: CXLI. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére