2010. évi CXXV. törvény
2010. évi CXXV. törvény
a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról1
2011.01.01.
1. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. § (1) A Magyar Köztársaság a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli szolgálat útján látja el (a továbbiakban: konzuli védelem). A konzuli védelem ellátása érdekében a konzuli szolgálat a 4–13. §-okban meghatározott érdekvédelmi feladatokat, illetve a konzuli tisztviselő – a konzuli szolgálat keretében – a 19. § (3)–(4) bekezdéseiben foglalt közigazgatási hatósági feladatokat végzi.
(2) A konzuli védelem körébe eső feladatokon túl e törvény a konzuli szolgálat számára egyéb feladatokat is meghatároz, valamint rendelkezik a konzuli tisztviselő közjegyzői, továbbá a külpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a konzuli tisztviselő felülhitelesítési tevékenységéről. A konzuli feladatok végrehajtása során a konzuli szolgálat együttműködik hazai és külföldi szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel. Nemzetközi szerződés, törvény vagy kormányrendelet a konzuli szolgálat részére további feladatokat is meghatározhat.
(3) A konzuli szolgálat feladatainak ellátása során e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályok és magyar jogszabályok alapján jár el. Eljárása során tiszteletben tartja a fogadó állam jogszabályait.
(4) A konzuli szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelésével, a helyi viszonyokra is tekintettel határozza meg a védelemnyújtás legmegfelelőbb módját. A konzuli védelem ellátását az egyéb konzuli feladatok nem akadályozhatják vagy hátráltathatják.
(5) Az e törvényben meghatározott, a konzuli védelem körén kívül eső konzuli feladatokat a konzuli tisztviselő csak akkor látja el, ha magyar állampolgár jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.”
2. § A Konztv. 2. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. § (1) Konzuli szolgálat: a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete – ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet is –, valamint a miniszter és a konzuli tisztviselő. A Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletét, valamint a konzuli tisztviselő munkáját a miniszter irányítja, ennek során gondoskodik a konzuli szolgálat feladatainak összehangolásáról és egységes jogalkalmazása feltételeinek megteremtéséről.
(2) A Magyar Köztársaság konzuli tisztviselője a diplomáciai vagy konzuli képviseleten a miniszter megbízása alapján konzuli feladatot ellátó személy (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt is.
(3) A miniszter tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek a fogadó vagy harmadik állam azon állampolgárát vagy a fogadó államban élő azt a magyar állampolgárt nevezheti ki, aki a magyar jog és a fogadó állam joga szerint is büntetlen előéletű, külön rendeletben meghatározott feltételek szerint alkalmas az e tisztséggel járó feladatok teljesítésére, és írásban vállalja azok ellátását. A tiszteletbeli konzuli tisztviselőt a miniszter jogszabályban meghatározott korlátozásokkal és terjedelemben bízhatja meg konzuli feladatok ellátásával.”
3. § A Konztv. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A miniszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait az adott feladat ellátására jogosult másik diplomáciai vagy konzuli képviselet egyidejű megjelölésével korlátozhatja. A miniszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és a konzuli tisztviselők konzuli jogosítványait tartalmazó tájékoztatót évente, az abban történt változásokat pedig három munkanapon belül honlapján közzéteszi. Az egyes feladatokra vonatkozó korlátozás ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet sem látja el a magyar állampolgárok érdekvédelmét.”
4. § A Konztv. 2/A. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A konzuli tisztviselő csak az e törvényben, a nemzetközi jogi szabályokban és a fogadó állam jogszabályaiban meghatározott korlátozásokkal léphet fel a fogadó állam bírósága vagy hatósága előtt folyó eljárásban. Ennek során jogi képviseletet nem láthat el.
(3) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott együttműködés kiterjedhet vagyontárgyak, pénzeszközök, készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, valamint okiratok átvételére és az érintett magyar állampolgárok részére történő továbbítására is.”
5. § A Konztv. 2/A. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A konzuli szolgálat, érdekvédelmi feladatainak ellátása során, szükség esetén közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
(5) A magyar állampolgárok, a konzuli védelem előmozdítása érdekében, az erre a célra fenntartott honlap igénybevételével előzetesen is bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak.”
6. § A Konztv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Európai uniós jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján magyar állampolgár érdekvédelmét az Európai Unió tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Európai uniós jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat ellátja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.”
7. § A Konztv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A konzuli szolgálat minden megengedett módon tájékozódik a külföldi államokban a magyar állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő, utazásukkal kapcsolatos körülményekről, belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint a jogalkalmazásról, és ezekről a megfelelő úton – ideértve a tömegtájékoztatási eszközöket és az információs világhálón való közzétételt, valamint a szóbeli felvilágosítást is – tájékoztatja az állampolgárokat annak érdekében, hogy elősegítse megfelelő felkészülésüket a külföldi utazásra, tartózkodásra.”
8. § A Konztv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A konzuli kölcsön nyújtása iránti kérelemmel összefüggésben a konzuli szolgálat köteles vizsgálni a kérelmező önhibáját. A kérelmező nyilvánvaló önhibája esetén a kölcsön megtagadható. A kölcsönnyújtást meg kell tagadni a (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában, valamint, ha a kérelmező – a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele érdekében – neki felróható módon nem működik együtt a konzuli szolgálattal, valótlan adatokat közölt vagy az általa korábban igénybe vett konzuli kölcsön nem térült vissza.”
9. § A Konztv. 14. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A konzuli tisztviselő köteles megtagadni a közreműködést a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt esetekben, továbbá, ha az eljárás nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó állam jogszabályába ütközne.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján készített okirat közokirat.”
10. § A Konztv. 15. §-át megelőző cím helyébe a következő cím, és a 15. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Felülhitelesítés
„15. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel felruházott más személy által hitelesített magánokirat magyarországi felhasználása céljából a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látja el a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik.
(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, külföldi felhasználás céljából a miniszter felülhitelesíti a magyar központi államigazgatási szervek vagy közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szervezetek, köztestületek vagy személyek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőnyomatot, feltéve, hogy e hatóságok aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. A miniszter általi felülhitelesítésre irányuló kérelem a konzuli tisztviselőnél is benyújtható.”
11. § A Konztv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdésben említett felülhitelesítésre azt követően kerülhet sor, hogy az okiratot
a) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt működő igazságügyi szakértői intézetek, az anyakönyvi hivatalok, továbbá a bíróságok által kiállított okiratok, valamint az ezekről készített hiteles fordítások esetében az igazságügyért felelős miniszter,
b) a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások esetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közbenső hitelesítési záradékkal látta el.”
12. § A Konztv. 16. §-t követően az alábbi 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A konzuli szolgálat a konzuli tisztviselőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a konzuli tisztviselő:
a) természetes személyazonosító adatait;
b) arcképmását;
c) aláírásmintáját;
d) diplomáciai és konzuli rangját;
e) nyelvismeretét;
f) végzettségét és a konzuli feladatok ellátása szempontjából lényeges képzettségeit, illetőleg ezek megszerzésének időpontját;
g) konzuli feladat ellátására kapott kinevezését, megbízását, engedélyét, valamint a megbízás visszavonását, illetőleg az ezekkel összefüggésben kiállított dokumentumokat és adatokat;
h) konzuli jogosítványait, azok gyakorolhatóságának kezdő és befejező időpontját.”
13. § A Konztv. 17. §-ának (1) bekezdése az alábbi k) ponttal egészül ki:
[(1) Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok körének megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot igényelhet:]
„k) a gondnokoltak nyilvántartásából.”
14. §2 A Konztv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tiszteletbeli konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági jogkört nem gyakorolhat, a miniszter azonban a kinevezésben felhatalmazhatja kérelmek átvételére. A kérelmek átvételekor a tiszteletbeli konzuli tisztviselő az ügyfél személyazonosságát személyazonosító okmány alapján ellenőrzi, és a kérelmet – az ügy elbírálására feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő továbbítás érdekében – öt napon belül megküldi az irányítási jogkört gyakorló diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletnek. Az e kérelmek elbírálásához kapcsolódó ügyféli nyilatkozatok a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is megtehetők.”
15. § A Konztv. 19. §-ának (6)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A konzuli tisztviselő, azokban az állampolgársági és közigazgatási hatósági eljárásokban, melyekben közreműködőként vesz részt, jogosult a hatóság által kiállított elektronikus közokiratról papíralapú hiteles másolatot kiállítani.
(7) Ha közigazgatási hatósági ügyben első fokon a konzuli tisztviselő jár el, a fellebbezés elbírálására a miniszter jogosult.
(8) A konzuli tisztviselő a közigazgatási hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben – a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével – nem utasítható.
(9) Az Európai Unió polgárának érdekvédelmére irányuló közigazgatási hatósági eljárásokat a konzuli tisztviselő kizárólag kérelemre indítja meg.”
16. § A Konztv. a 19. §-t követően a következő új címmel és 19/A–19/C. §-sal egészül ki:
„A konzuli díj, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díja, és a hatósági költség
19/A. § (1) A konzuli szolgálat
a) a konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági ügyben való eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat;
b) a miniszter 15. § (2) bekezdésben foglalt eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat;
c) a 13. §-ban meghatározott feladatainak ellátásáért, érdekvédelemnek nem minősülő szolgáltatásaiért, illetve a konzuli tisztviselő közjegyzői és diplomáciai felülhitelesítési tevékenységéért egyéb díjat;
d) a diplomáciai vagy konzuli képviselet székhelyén kívül végzett eljárási cselekmény során felmerült többletköltség fedezésére költségátalányt;
e) az érdekvédelemnek és közigazgatási hatósági cselekménynek nem minősülő egyéb konzuli eljárás során felmerült postaköltség fedezésére költségátalányt; valamint
f) a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnél kezdeményezett közigazgatási hatósági ügyben az irányítási jogkört gyakorló diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletnek küldött felterjesztés postaköltségének fedezésére költségátalányt (a továbbiakban együtt: konzuli díj) szed.
(2) A konzuli tisztviselőnek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a harmadik országbeli állampolgár beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásáért szedett, külön jogszabályban meghatározott díj nem minősül konzuli díjnak.
(3) A közigazgatási hatósági ügyben kérelem átvételére, illetve a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzuli tisztviselő a tevékenységének keretében beszedett konzuli díjat az általa vezetett képviselet fenntartására és a konzuli feladatok ellátására fordíthatja.
19/B. § (1) A konzuli szolgálatnál kell befizetni
a) a konzuli tisztviselőnél kezdeményezett közigazgatási hatósági ügyben a hazai hatóság eljárásában felmerült illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat;
b) az ügyfél kérelmére vagy valamely szerv megkeresésére külföldi hatóság, szerv vagy közhitelességgel felruházott személy (a továbbiakban: külföldi szerv) előtt a konzuli szolgálat közreműködésével indított eljárásért a megkeresett külföldi szerv által felszámított illetéket, díjat vagy költséget;
c) a konzuli szolgálat érdekvédelmi tevékenységének ellátása során külső szolgáltatónak jogszabály felhatalmazása alapján teljesített díjat vagy költséget
(a továbbiakban együtt: megkeresett szerv vagy szolgáltató díja).
(2) Hazai hatóság eljárásával összefüggésben – az (1) bekezdés a) pontjában foglalt eseten kívül – felmerült olyan költséget vagy díjat, melynek befizetését jogszabály magyar külképviseleten is lehetővé teszi (a továbbiakban: hatósági költség), a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten kell befizetni.
19/C. § A konzuli díjat, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díját, és a hatósági költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, illetve ha a díj vagy költség később merült fel, az arról való értesítést követő 30 napon belül a kérelmezőnek kell megfizetnie.”
17. § A Konztv. 21. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a konzuli díjak mértékét, illetőleg a konzuli díj, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díja, valamint a hatósági költség beszedésének, a beszedés alóli mentességének, elengedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszafizetésének részletes szabályait,”
18. § A Konztv. 24. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„24. § a) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 23. cikke,”
19. § (1) E törvény 2011. január l-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról szóló 28/2007. (V. 31.) IRM rendelet 2. melléklet IV. címének 8. a) pontja.
(3) E törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. november 19. A törvény a 19. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. január 2. napjával.
2
A 14. § a 2010: CLII. törvény 3. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás