2010. évi CXXVI. törvény
2010. évi CXXVI. törvény
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról1
Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1.2 Értelmező rendelkezések
1. §3 (1) E törvény alkalmazásában
1. adatváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél adataiban bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;
2. adatváltozás-kezelési szolgáltatás: az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között az adatváltozás-kezelési szolgáltató által biztosított olyan szolgáltatás, amely adatváltozás-bejelentési szolgáltatásból és felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatásból áll;
3. csatlakozott szolgáltató: az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz szerződéssel csatlakozott
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató,
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató;
4. felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél személyében bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;
5. haláleseti kapcsolattartó: az ügyfél által megjelölt természetes személy, akivel a 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató az ügyfél halála esetén az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítése alapján felveheti a kapcsolatot;
6. harmadik fél szolgáltató: a csatlakozott szolgáltatótól szervezetileg független szervezet, amellyel a csatlakozott szolgáltató szerződést köt a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenység folyamatos vagy rendszeres elvégzésére, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg; harmadik fél szolgáltató különösen a csatlakozott szolgáltató, mint számlakibocsátó számára megbízás alapján illetve képviselőként számlákat kibocsátó, a számlakibocsátó számláit a számlabefogadók részére a számlakibocsátóval történt megállapodás alapján rendelkezésre bocsátó, a számlák elektronikus befizetését biztosító, a kiegyenlítésre nem került számlák követeléskezelési feladatait ellátó, továbbá a csatlakozott szolgáltató számára ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó harmadik fél;
7. ügyfél elérhetőségi adatai: az ügyfél levelezési címe, telefonszáma, e-mail-címe.
(2) A 9/D–9/F. alcím tekintetében az ügyfél az az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra regisztrált természetes személy, aki
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizető,
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti felhasználó vagy díjfizető,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti felhasználó,
f) a harmadik fél szolgáltató lakossági ügyfele.
2.4 A fővárosi és megyei kormányhivatal
2. §5
3. §6
4. §7
3.8
5. §
4.9 A fővárosi és megyei kormányhivatal irányítása
6. §10
7. §11
8. §12
5.13 A fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatainak ellátása
9. §14
6.15 A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetése
10. §16
10/A. §17
11. §18
11/A. §19
11/B. §20
11/C. §21
11/D. §22
12. §23
13. §24
7.25
14. §
8.26 A munkáltatói jogok gyakorlása
15. §27
9.28 A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre
16. §29
16/A. §30
17. §31
18. §32
19. §33
19/A. §34
19/B. §35
20. §36
9/A. 37 A járási (fővárosi kerületi) hivatal
20/A. §38
20/B. §39
20/C. §40
20/D. §41
20/E. §42
20/F. §43
20/G. §44 (1) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben a járási hivatal az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül.
(2) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási hivatal hatáskörébe tartozik, ideértve, amikor a járási hivatal az (1) bekezdés alapján jár el, úgy a járási hivatal eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(3) Ha jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a járási hivatal külön jogszabályban meghatározottak szerint közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a járási hivatalhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.
(5) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását a kormányablakban bejelenteni. A kormányablak a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz.
(6) Ha a kérelmet a kormányablaknál terjesztették elő, és az eljárásra a járási hivatalnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.
9/B. 45 A fővárosi és megyei kormányhivatal adatkezelésével összefüggő rendelkezések
20/H. § (1) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett adatok tekintetében megfelelő műszaki és technikai intézkedésekkel gondoskodik a személyes adatok célhoz kötött kezelése elvének érvényesítéséről.
(2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében – a nyilvántartás vonatkozásában – adatkezelőnek minősül.
(3) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.
20/I. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely
a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,
b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és
c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény előírásai szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és megyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.
20/J. §46 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerint kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.
(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek – a (6) és (8) bekezdés kivételével – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.
(5) Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.
(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.
(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet teljesíteni.
(8)47 Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézési ponton vagy az Eüsztv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel kívánja intézni.
(9)48 A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében – ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn – aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat.
9/C. 49 Egyedi eljárásrend alkalmazhatósága a fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásaiban
20/K. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal – ha törvény eltérően nem rendelkezik – jogosult mind a hatósági, mind a működéséhez kapcsolódó egyéb ügyviteli eljárást elektronikusan lefolytatni, határozatait elektronikusan meghozni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.
(3) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.
(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárások lefolytatásának támogatására zártnak minősülő informatikai szakrendszert alkalmazhat, ennek használatakor az ügyintéző általi hitelesítésre a zárt rendszeren belüli működés szabályi alkalmazhatók.
(5) Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet azzal értesíti.
(6) A (2) és (3) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és megyei kormányhivatal
a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy
b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.
(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.
(8) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazható
a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,
b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.
20/L. §50 (1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél
a) aláírásának képi megjelenését (a továbbiakban: aláírásminta),
b) aláírási stílusának megfelelő egyedi adatokat,
c) a Szaz. tv. szerinti kapcsolati kódját,
d) aláírásmintája bejegyzésének, módosításának helyét és időpontját,
e) aláírásmintája érvényességi idejét, zárolásának okát és időpontját,
f) aláírásmintájához tartozó belső egyedi technikai azonosítót,
g) aláírásmintája aktív vagy inaktív (történeti vagy törölt) adat státuszát.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)–g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
20/M. §51 (1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak – képviseleti jogának igazolása mellett – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
(4) Az ügyfél – az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül – bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.
(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 20/L. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.
(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával – az aláírásminta megújításának hiányában – az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.
20/N. §52 (1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerével és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az informatikai biztonság biztosítása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, így a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
20/O. §53 (1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, valamint
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében – a 20/J–20/N. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
9/D. 54 Adatváltozás-kezelési szolgáltatás
20/P. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv adatváltozás-kezelési szolgáltatóként ellátja az adatváltozás-kezelési szolgáltatás (a továbbiakban: AVSZ) e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat, illetve az AVSZ útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részeként az adatváltozás-kezelési szolgáltató biztosítja
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás,
b) a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás
igénybevételét.
20/Q. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele
a) az Eüsztv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely, és
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció
ba) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján vagy
bb) a kormányablakban, személyesen.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató e szolgáltatás tekintetében az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül, amely az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti regisztráció, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevétele céljára elektronikus felületet biztosít.
(3) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás csatlakozott szolgáltató általi igénybevételének előfeltétele
a) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján és
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadása.
(4) A Kormány rendeletben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, további csatlakozási feltételeket határozhat meg.
(5) A csatlakozott szolgáltató az AVSZ adatszolgáltatási kötelezettségének teljes időtartama alatt köteles biztosítani az AVSZ-hez történő csatlakozás követelményeinek teljesítését.
(6) A csatlakozott szolgáltató és a harmadik fél szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz térítésmentesen csatlakozhat és azt térítésmentesen veheti igénybe.
(7) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében átvett adatoknak – amennyiben az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében szolgáltatott adatokat a csatlakozott szolgáltató kezeli – saját nyilvántartásában való átvezetéséről, továbbá az ügyfél szerződéskötéssel vagy -módosítással összefüggő teendőiről az adatváltozás-kezelési szolgáltató közreműködése nélkül, közvetlenül értesíti az ügyfelet.
(8) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 20/T. § (2) bekezdése és a 20/U. § (2) bekezdése szerinti adatokat
a) az adatváltozás-bejelentési értesítésnek vagy a felhasználóváltozási értesítésnek a csatlakozott szolgáltatóhoz történő továbbítását követő 15. munkanapig, illetve
b) a 20/T. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján az ügyfél rendelkezésének időközbeni visszavonása esetén az erről való értesülésig
kezeli.
(9) Ha az adatváltozás-kezelési szolgáltató által továbbított adatok alapján
a) az ügyfélnek a csatlakozott szolgáltató általi azonosítása bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a sikertelen azonosítást követő 5 munkanapon belül értesíti az adatváltozás-kezelési szolgáltatót, amely tájékoztatja,
b) az átvett adatoknak a csatlakozott szolgáltató nyilvántartásában történő átvezetése bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül, közvetlenül értesíti
az ügyfelet.
20/R. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az AVSZ ügyfél azonosítása, valamint az AVSZ útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.
(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza
a) az ügyfél
aa) természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
ab) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,
ac) elérhetőségi adatait,
ad) által megjelölt, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló csatlakozott szolgáltatók megnevezését,
b) a csatlakozott szolgáltató, illetve harmadik fél szolgáltató
ba) elnevezését,
bb) székhelyét,
bc) biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét,
bd) jogelőd szolgáltatóinak megnevezését,
be) adószámát,
c) az adatváltozás-kezelési szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb szerződéses adatait.
(3) A törzsadat-nyilvántartás az ügyfél rendelkezése szerint tartalmazhatja az ügyfél
a) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóit,
b) automatizált változásbejelentési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezését,
c) haláleseti kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,
d) szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb rendelkezéseit.
(4) A törzsadat-nyilvántartás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő ügyfelek (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból veszi át.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) és (3) bekezdés szerinti adatait – a (6) és (7) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő öt évig tartja nyilván. Az öt év lejártát megelőző egy hónappal, egy héttel, valamint egy nappal az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás a regisztrációt követő öt év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.
(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél elhalálozása esetén az ügyfél regisztrációját és a törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatait törli.
(7) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján vagy kormányablakban személyesen bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor az adatváltozás-kezelési szolgáltató törli az ügyfél adatait a nyilvántartásból.
(8) A csatlakozott szolgáltató a csatlakozási szerződését az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál elektronikus kapcsolattartás útján felmondhatja. A csatlakozott szolgáltató törlésére a felmondás adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz érkezését követő harmadik hónap utolsó napjával kerülhet sor. A csatlakozott szolgáltató törléséről az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton, a törlést megelőzően egy hónappal, egy héttel, illetve a törléssel egyidejűleg tájékoztatja azon ügyfeleket, akik – az adatváltozás-kezelési szolgáltató nyilvántartásában kezelt adatok alapján – a csatlakozott szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban állnak.
(9) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából,
g) a szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint
h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából,
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(10) Ha a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független harmadik fél szolgáltatóval köt szerződést, és a (2) bekezdés b) pontja szerint annak adatait az adatváltozás-kezelési szolgáltató rendelkezésére bocsátja, akkor a csatlakozott szolgáltató az ügyfél adatainak változására vonatkozó bejelentést jogosult a harmadik fél szolgáltatón keresztül is – biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján – fogadni. Ebben az esetben az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozásból fakadó feladatokat is a harmadik fél szolgáltató látja el, és rá a csatlakozott szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 20/T. § (2) bekezdése és a 20/U. § (2) bekezdése szerinti adatokat az 1. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott ágazati törvényben foglalt felhatalmazás alapján egyidejűleg átadja a nyilvántartott harmadik fél szolgáltatónak és a csatlakozott szolgáltatónak.
(11) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató törzsadat-nyilvántartásában kezelt adatok esetében – a 20/P–20/U. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót e feladata tekintetében szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak kell tekinteni.
(12) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé bejelentheti a csatlakozott szolgáltatókkal való kapcsolattartást szolgáló telefonszám és e-mail-cím változását, valamint a csatlakozott szolgáltatók felé történő képviseletére vonatkozó jognyilatkozatot csatolhat.
(13) Ha a csatlakozott szolgáltató az Eüsztv. szerint elektronikus ügyintézést biztosító szerv, úgy a (12) bekezdés szerint bejelentett adatok nem érintik az ügyfélnek a rendelkezési nyilvántartásban tett, az Eüsztv. 15. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetőségére, valamint az Eüsztv. 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti képviseletre vonatkozó rendelkezését.
20/S. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az informatikai biztonság biztosítása, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törli, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása,
b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása,
c) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése,
d) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása
céljából, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.
9/E. 55 Adatváltozás-bejelentési szolgáltatás
20/T. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő számára, hogy az elektronikus úton értesítést küldjön (a továbbiakban: adatváltozási értesítés) a csatlakozott szolgáltató számára az adatváltozás bejelentéssel érintett (2) bekezdés szerinti adatairól (a továbbiakban: adatváltozás-bejelentési szolgáltatás).
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozási értesítésben a csatlakozott szolgáltató részére az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazása alapján
a) az ügyfél azonosítása céljából továbbítja
aa) az ügyfél természetes személyazonosító adatait,
ab) az ügyfél lakcímét,
ac) az ügyfél csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,
b) az adatok változása, illetve újonnan történő bejelentése esetén, a változás átvezetése céljából az a) pontban meghatározott adatokon túl továbbítja
ba) az ügyfél személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
bb) az ügyfél személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,
bc) az ügyfél elérhetőségi adatait,
bd) az ügyfél elhalálozásának tényét és idejét, valamint ebben az esetben a haláleseti kapcsolattartó nevét, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,
be) a jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.
(3) Az ügyfél elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján, illetve kormányablakban – az Eüsztv. szerinti – rendelkezési nyilvántartásban rendelkezést tehet, amely alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton automatikusan értesítést küld az ügyfél által megjelölt csatlakozott szolgáltató részére a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály szerinti – az ügyfél (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont bd) alpontjában foglalt – kezelt adatairól és azok megváltozásáról (a továbbiakban együtt: automatizált adatváltozási értesítés).
(4) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az automatizált adatváltozási értesítés továbbítását megelőzően a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés meglétét. Érvényes rendelkezés hiányában az automatizált adatváltozási értesítés nem továbbítható a csatlakozott szolgáltató részére. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató egyidejűleg arról is tájékoztatja az ügyfelet, hogy az automatizált adatváltozási értesítés csak érvényes rendelkezés megtétele esetén továbbítható.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató – a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés esetén – arról az ügyfélről, aki az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe veszi, illetve az igénybevétel törléséről automatikus adatszolgáltatást teljesít a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervnek.
(6) Az ügyfél rendelkezhet arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítse az általa megjelölt, 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatókat a haláleseti kapcsolattartóról és annak elérhetőségi adatairól. A rendelkezés kizárólag a haláleseti kapcsolattartó nevének és elérhetőségének megadásával együtt érvényes.
(7) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesítését követően tájékoztatja az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatót a (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatokról.
(8) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató útján bejelentheti más természetes személy halálát az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatók felé, amennyiben az elhunyt személy tekintetében az ügyfél haláleseti kapcsolattartóként lép fel. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a halálesetnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/F. §-ában foglaltak útján történő ellenőrzését követően továbbítja a bejelentést az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatóknak.
9/F. 56 Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás
20/U. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat arra, hogy a felhasználó személyében bekövetkezett változásról az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton értesítést (a továbbiakban: felhasználóváltozási értesítés) küldjön az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató számára a felhasználóváltozással érintett személy (2) bekezdés szerinti adatairól.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján
a) a beküldő ügyfél azonosítása céljából továbbítja
aa) az ügyfél természetes személyazonosító adatait,
ab) az ügyfél lakcímét,
ac) az előző szerződő az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,
b) a felhasználóváltozás átvezetése céljából továbbítja – jogszabály rendelkezése alapján, ennek hiányában az ügyfél választása szerint – az a) pontban meghatározott adatokon túl
ba) az ügyfél elérhetőségi adatait,
bb) az előző szerződő a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az előző szerződővel,
bc) az új szerződő a) pont aa) és ab) alpontja, valamint b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az új szerződővel,
bd) a számlafizető a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha nem a beküldő ügyfél az új számlafizető, illetve
be) az ügyfél által megadott, a felhasználóváltozás átvezetéséhez szükséges, jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.
(3) Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás során az ügyfél bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.
9/G. 57 Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén
20/V. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató – ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn – az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás, illetve a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás csak kormányablak útján vehető igénybe,
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató postai úton továbbítja a bejelentést a csatlakozott szolgáltatónak, és
c) adatváltozás-bejelentési szolgáltatás esetében nem alkalmazható a 20/T. § (3) és (4) bekezdése.
10. Záró rendelkezések
21. §58 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)59 a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás vezetésére jogosult kormányhivatal kijelölését,
b)60 az aláírásminta felvétele, az aláírások egyezősége vizsgálata, valamint az aláírások eltérése esetén alkalmazandó részletes szabályokat,
c)61 azon ügytípusokat, amelyek aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhetőek,
d)62 az adatváltozás-kezelési szolgáltatót,63
e)64 az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait és az adatváltozás-kezelési szolgáltató feladataira vonatkozó szabályokat,65
f)66 az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz való csatlakozás feltételeit, az adatváltozás-kezelési szolgáltató és a csatlakozott szolgáltató, valamint a felhasználó közötti jogviszony tartalmi elemeit, továbbá az érintettek jogait és kötelezettségeit67
g)68 a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus űrlapra épülő ügyintézésnél alkalmazott egyedi eljárásrendjének, az automatikus döntéshozatalnak, a kapcsolódó nyilvántartási és ügyfélkapcsolati szolgáltatásoknak a részletes szabályait,69
h)70 a hatósági közvetítők tevékenységére, a hatósági közvetítővé válás feltételeire és a hatósági közvetítő kiválasztására vonatkozó szabályokat,
i)71 a hatósági eljárásban kirendelt ügygondnokok tevékenységére, az ügygondnokká válás feltételeire, az ügygondnok kiválasztására és kirendelésére vonatkozó szabályokat
rendeletben határozza meg.
21/A. §72 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 20/J. § (9) bekezdése és a 20/V. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.
21/B. §73 (1)74
(2)75 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a járási hivatal eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.76
(3)77 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket rendeletben határozza meg.78
(4)79 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben a fővárosi és megyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát meghatározza.
22. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 27. §, a 40. §(1) és (4) bekezdése, a 42. § és a 64. alcím az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3) A 89. § 2010. december 31-én lép hatályba.
(4) Az 1–9., 11., 12., 14–19., 21–24., 26–41., 43–57., 59., 60., 62., 63. és 65. alcím, a 21. §, a 23. §, a 40. § (2) és (3) bekezdése, a 41. §, a 69. §, a 86–88. §, a 103. § (1) bekezdése és a 104. § (1) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
23. §80 (1) A megyei kormányhivatal a székhelye szerinti megyei közigazgatási hivatal általános jogutódja.
(2) A fővárosi kormányhivatal a fővárosi közigazgatási hivatal általános jogutódja.
24. §81 E törvénynek az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvénnyel megállapított 10/A. §-át az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának időpontjában hivatalban lévő kormánymegbízottra is alkalmazni kell azzal, hogy a 10/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidő kezdő napjának az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény hatálybalépését82 követő napot kell tekinteni.
25. §83 (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz a szolgáltató csatlakozási lehetőségét 2021. december 1-jétől biztosítja.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatást az ügyfelek részére 2022. január 1-jétől biztosítja.
26. §84
27. §85 E törvény 64. alcíme az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
11–66.86
A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. november 19. A törvényt a 2022: XXII. törvény 241. §-a hatályon kívül helyezte 2023. január 1. napjával.
Az 1. alcím a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. §-t a 2021: CXIX. törvény 13. §-a iktatta be.
A 2. alcím a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 2. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. alcímet (5. §) a 2015: VI. törvény 29. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. alcím a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 6. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. alcím a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 9. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. alcím a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 10. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10/A. §-t a 2014: XXXV. törvény 75. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja.
A 11. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11/A. §-t a 2015: VI. törvény 27. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja.
A 11/B. §-t a 2015: VI. törvény 27. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja.
A 11/C. §-t a 2015: VI. törvény 27. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja.
A 11/D. §-t a 2016: CIV. törvény 88. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja.
A 12. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. alcímet (14. §) a 2015: VI. törvény 29. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. alcím a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 15. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. alcím a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 16. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16/A. §-t a 2017: CLXXXVI. törvény 61. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja.
A 17. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19/A. §-t a 2015: CLXXXVI. törvény 167. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja.
A 19/B. §-t a 2017: CLXXXVI. törvény 61. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja.
A 20. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9/A. alcímet (20/A–20/F. §) a 2012: CCX. törvény 44. §-a iktatta be.
A 20/A. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20/B. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20/C. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20/D. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20/E. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20/F. §-t a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20/G. §-t a 2013: CCXVIII. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 356. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. alcímet (20/H–20/J. §) a 2016: CIV. törvény 88. § (11) bekezdése iktatta be.
A 20/J. § a 2021: LXIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20/J. § (8) bekezdése a 2021: LXIII. törvény 6. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20/J. § (9) bekezdését a 2022: VII. törvény 45. §-a iktatta be.
A 9/C. alcímet (20/K. §) a 2016: CIV. törvény 88. § (11) bekezdése iktatta be.
A 20/L. §-t a 2021: LXIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20/M. §-t a 2021: LXIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20/N. §-t a 2021: LXIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20/O. §-t a 2021: LXIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9/D. alcímet (20/P–20/S. §) a 2021: CXIX. törvény 14. §-a iktatta be.
A 9/E. alcímet (20/T. §) a 2021: CXIX. törvény 14. §-a iktatta be.
A 9/F. alcímet (20/U. §) a 2021: CXIX. törvény 14. §-a iktatta be.
A 9/G. alcímet (20/V. §) a 2022: VII. törvény 46. §-a iktatta be.
A 21. § a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 21. § a) pontját a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: LXIII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § b) pontját a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: LXIII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § c) pontját a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: LXIII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § d) pontját újonnan a 2021: CXIX. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21. § e) pontját újonnan a 2021: CXIX. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21. § f) pontját újonnan a 2021: CXIX. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21. § g) pontját a 2016: CIV. törvény 88. § (12) bekezdése iktatta be.
A 21. § h) pontját a 2017: L. törvény 356. § (6) bekezdése iktatta be.
A 21. § i) pontját a 2017: L. törvény 356. § (6) bekezdése iktatta be.
A 21/A. §-t a a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022: VII. törvény 47. §-a iktatta be.
A 21/B. §-t a 2013: CCXVIII. törvény 39. § (4) bekezdése iktatta be.
A 21/B. § (1) bekezdését a 2018: CXXV. törvény 294. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21/B. § (2) bekezdése a 2014: XXI. törvény 44. § a) pontja, a 2017: L. törvény 357. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/B. § (3) bekezdését a 2015: VI. törvény 27. § (15) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXV. törvény 294. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/B. § (4) bekezdését a 2016: CIV. törvény 88. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXV. törvény 294. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § a 22. § (4) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 24. §-t a 2013: CCXVIII. törvény 39. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XXXV. törvény 78. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2014. július 16.
A 25. §-t újonnan a 2021: CXIX. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. §-t a 2013: CCXVIII. törvény 39. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27. § a 22. § (2) bekezdése alapján 2010. december 4-én lép hatályba.
A 11–66. alcímet (28–105. §) a 105. § hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás