127/2010. (VII. 8.) AB határozat
127/2010. (VII. 8.) AB határozat1
2010.07.08.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 399/2009. (IX. 25.) OVB határozatát helybenhagyja.
2. Az Alkotmánybíróság az – elkésetten és hiányosan benyújtott – elbírálásra alkalmatlan kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján három kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 399/2009. (IX. 25.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
A kifogást benyújtók azt kérték, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az OVBh.-t, és utasítsa új eljárás lefolytatására az OVB-t. Az Alkotmánybíróság az OVBh. ellen előterjesztett kifogásokat az az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
A kezdeményezők – akik nem azonosak a kifogástevőkkel – 2009. szeptember 8-án országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szereplésvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehet bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepelnek?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdést hitelesítette. Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, így a hitelesítésnek akadálya nincs.
Az első kifogástevő szerint az OVB-nek több okból is meg kellett volna tagadnia a kérdés hitelesítését. Nézete szerint a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, mivel egy többszörösen összetett – az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokat is érintő – kérdés, és ebből következően nem egyértelmű.
A kérdés a kifogástevő szerint egyben burkolt alkotmánymodósítást is eredményez. Ez álláspontja szerint azért állapítható meg, mert a kezdeményezésben szereplő kérdésben megtartott eredményes népszavazás olyan törvényi szabályozás megalkotására kötelezné az Országgyűlést, amely ellentétes lenne több alkotmányi rendelkezéssel is. Sértené a nők és férfiak egyenjogúságát garantáló alkotmányi előírást [Alkotmány 66. § (1) bekezdés], továbbá a választójog egyenlőségét [Alkotmány 70. § (1) bekezdés], a közhivatal viseléséhez való jogot [Alkotmány 70. § (6) bekezdés] és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés] tartalmazó alkotmányi rendelkezéseket. Ezen túlmenően a népszavazásra bocsátandó kérdés a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítását előíró alapelvi szintű törvényi rendelkezést [Ve. 3. § c) pont] is sértené, ami ellentétes a jogállami jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] követelményével. A kezdeményezésben foglalt kérdés – a kifogástevő érvelése szerint – nem terjed ki a kisebbségi önkormányzati választásokra, ami azt eredményezi, hogy a „női kvóta” az említett választások esetén nem érvényesülne, ami sérti a diszkrimináció tilalmát előíró alkotmányi rendelkezést.
A második kifogástevő szerint sem felel meg a kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt törvényi követelménynek, mivel nem egyértelmű, és valójában egy olyan többszörösen összetett kérdést tartalmaz, amelynek egyes elemeiről az állampolgároknak nincs lehetőségük külön szavazni. Ez álláspontja szerint sérti a „népfelség elvét”.
E mellett a kifogástevő arra is hivatkozott, hogy az OVB az OVBh.-ban nem jelölte meg azt a jogszabályi rendelkezést [a Ve. 117. § (1) bekezdését] amelyre véleménye szerint a testület a kifogással támadott határozatát alapította, ami szerinte ellentétes a Ve. 29/B. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakkal.
A harmadik kifogástevő 2009. október 12-én – a Ve. 130. § (1) bekezdésében foglalt határidőn túl – telefax útján terjesztett elő kifogást az OVBh.-val szemben. A kifogás nem tartalmazza a kifogástevő pontos lakcímét (nem tartalmaz postai irányítószámot).
II.
A kifogások közül egy kifogás tartalmi elbírálásra alkalmatlan, a további két kifogás pedig nem megalapozott.
1. A Ve. 130. § (1) bekezdése értelmében „[a]z Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.”
Az OVBh. közzétételére a Magyar Közlöny 2009. szeptember 25-én megjelent 135. számában, míg a harmadik kifogástevő által előterjesztett kifogás benyújtására a közzétételt követő 17. napon került sor. A Ve. 4. § (3) bekezdése értelmében – a törvényben szabályozott más határidőkhöz hasonlóan – az OVB határozata elleni kifogás benyújtására megállapított határidő jogvesztő, mely a határidő utolsó napján 16 órakor jár le. A Ve. 4. § (4) bekezdése szerint a napokban megállapított határidőket a naptári napok szerint kell számítani; a Ve. 116. §-ának és 78. § (1) bekezdésének együttes összevetésével pedig megállapítható, hogy a kifogás beérkezése számít a benyújtás időpontjának.
A Ve. 77. § (2) bekezdésének c) pontja a kifogás kötelező tartalmi elemeként írja elő a kifogás benyújtója nevének, lakcímének (székhelyének) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címének a kifogáson történő feltüntetését. A Ve. 77. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. § a)–c) pontjaiban foglaltakat.
Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy a jelen ügyben a harmadik kifogástevő által előterjesztett kifogás nem tekinthető érdemben elbírálhatónak, mivel azt a törvényes határidőn túl terjesztették elő, továbbá nem tartalmazza a kifogástevő pontos lakcímét sem.
Ezért az Alkotmánybíróság az elkésett és egyben hiányos kifogást az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdésében, valamint a Ve. 130. § (1) bekezdésében, 116. §-ában, 77. § (5) bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
2. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Abtv. 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a tartalmi elbírálásra alkalmas – az első és a második kifogástevő által előterjesztett – kifogásokat nem találta megalapozottnak. Ezért a 399/2009. (IX. 25.) OVB határozatot az abban foglalt indok helyességére tekintettel, azonos indok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1072/H/2009.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás