1339/B/2010. AB határozat
1339/B/2010. AB határozat*
2011.08.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 40. § (8) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványban a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 40. § (8) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. A KRESZ e rendelkezése azt szabályozza, hogy milyen esetekben szabad járművel megállni a járdán. Az indítványozó azért támadta e rendelkezést, mert szerinte nem egyértelmű, hogy konjunktív vagy diszjunktív feltételeket határoz-e meg.
Az indítványozó hiánypótlásra történő felhívását követően azt állította, hogy a rendelkezés többféleképpen értelmezhető, mely a jogalkalmazók önkényes jogértelmezésére, illetve jogkövetkezmények (pénzbírság, kerékbilincs) önkényes megállapítására ad lehetőséget. Szerinte e hatalmi önkény megalázó. Azt is állította továbbá, hogy az önkényes szankcionálás lehetősége miatt kialakuló „fenyegetettség-ézés az alkotmányos biztonságérzet csonkulásával” jár. Minderre tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való jog, illetve 55. § (1) bekezdésében foglalt személyi biztonsághoz való jog sérelmének megállapítását kezdeményezte. A KRESZ 40. § (8) bekezdésének visszamenőleges megsemmisítésére irányuló kérelméhez kapcsolódóan azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az alkotmányellenesség megállapítása esetén adjon lehetőséget a megbírságolt emberek „anyagi és erkölcsi rehabilitására”.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”
„55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.”
2. A KRESZ érintett rendelkezése:
„40. § (8) A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó a KRESZ 40. § (8) bekezdésének a járdán való megállás feltételeit meghatározó szabályozását támadta. Az indítványozó szerint a rendelkezés nem egyértelmű, s emiatt sérti az emberi méltósághoz való jogot, illetve a személyi biztonsághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság már működése kezdetén rámutatott arra, hogy a „törvényi rendelkezések ellentmondásának jogértelmezéssel való feloldása, illetőleg a törvény hatályának korlátozása az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a és az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe (…).” [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 175, 176.]
Az Alkotmánybíróság továbbá megállapította, hogy „meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes – vagy az értelmezéstől függően ellentétes – törvényi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen rendezés alkotmányellenessé csak akkor válik, ha az egyben az Alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár, vagyis, ha az ellentétes tartalmú szabályozás anyagi alkotmányellenességhez vezet, tehát például ha a rendelkezések valamelyike meg nem engedett diszkriminációt, egyéb alkotmányellenes helyzet megteremtését, vagy alkotmányos alapjog korlátozását eredményezi. Két (vagy több) törvényi rendelkezés esetleges kollíziója folytán előálló értelmezési nehézség azonban magába véve még nem elegendő feltétele az alkotmányellenesség megállapításának.
A törvényhozás valamely, az Alkotmány sérelmét nem jelentő hibáját általában jogalkalmazói jogszabály értelmezéssel kell feloldani, mert a jogalkalmazás hivatott eldönteni, hogy a konkrét jogviszonyokban az ellentétet (látszólagos ellentétet) hordozó rendelkezések közül melyik törvényhely alkalmazásával kell eljárni. Amennyiben pedig a jogszabályok értelmezésével, azok alkalmazásának mérlegelésével eredmény nem érhető el, az ellentét megszüntetése törvényhozási (jogalkotási) útra tartozik. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a, továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján azonban az Alkotmánybíróságnak sem jogalkotási, sem önálló jogszabályértelmezési eljárásra hatásköre nincs, kivéve az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét.” [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 175, 176.]
A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a jogértelmezési nehézség önmagában még nem elegendő feltétele az alkotmányellenesség megállapításának; az ellentmondásos szabályozás alkotmányellenessé csak akkor válik, ha ez egyben az Alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár. Az indítványozó a KRESZ 40. § (8) bekezdése kapcsán azt állította, hogy a szerinte ellentétes jogértelmezést megengedő szabályozás az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való jogot, illetve 55. § (1) bekezdésében foglalt személyi biztonsághoz való jogot sérti.
Az Alkotmánybíróság a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában kifejtette: „Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük.” [ABH 1991, 297, 308.]
Az Alkotmány 55. § (1) bekezdése együtt nevesíti a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság rögzítette: „a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog az embernek a testi, fizikai értelemben vett szabadságát és biztonságát védi. A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog szabadságjog, amelynek védelmében az államnak olyan jogszabályokat kell alkotnia, amelyek biztosítják, hogy sem az állam (a közhatalmat gyakorló szervek és személyek), sem pedig más jogalanyok illetéktelen beavatkozásukkal nem korlátozhatják mások fizikai szabadságát és biztonságát.” (287/B/2011. AB határozat, ABK 2011. május, 20.)
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította: a közúti közlekedés rendjének szabályozása keretében a járművek megállására vonatkozó támadott szabály az egyén autonómiájának lényegét, emberi mivoltját nem érinti, ezért nincs alkotmányos összefüggésben az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való joggal. Ezen túlmenően az indítványozó az Alkotmány 55. § (1) bekezdése által védett szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog közül csak az utóbbi sérelmét kérte megállapítani. A KRESZ-nek a járművek járdán való megállására vonatkozó támadott szabálya azonban az emberek, különösen a járművet vezetők fizikai értelemben vett biztonságát sem érinti, ezért nincs alkotmányos összefüggésben az Alkotmány 55. § (1) bekezdésében foglalt személyi biztonsághoz való joggal sem.
Ennek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt – érdemi alkotmányjogi összefüggés hiányában – a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Budapest, 2011. július 11.
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Stumpf István s. k., |
||||
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás