KÜ BH 2010/136
KÜ BH 2010/136
2010.05.01.
A vételi jogot gyakorló jogosultnak a tulajdonjoga bejegyzéséhez csatolni kell a tulajdonos bejegyzési engedélyét is [1997. évi CXLI. tv. 29. §, 39. §].
A felperes 2006. szeptember 25. napján szerződést kötött az alperesi beavatkozóval, mely kölcsönszerződésre és ezzel összefüggésben három ingatlan vételi jogának bejegyzésére vonatkozott. A felperes a kölcsönszerződést felmondta és értesítette az alperesi beavatkozót vételi joga gyakorlásáról. Ennek alapján kérte a felperes tulajdonjoga bejegyzését a vételi joggal érintett ingatlanokra. A 2007. október 10. napján kelt kérelem alapján az elsőfokú ingatlanügyi hatóság az ingatlanra a felperes tulajdonjogát bejegyezte.
Az alperes határozatával az alperesi beavatkozó tulajdonjogának, egyúttal a felperes vételi jogának visszajegyzését rendelte el. Arra hivatkozott, hogy a felperes tulajdonjogának bejegyzéséhez hiányzott az alperesi beavatkozó tulajdonostól szükséges bejegyzési engedély.
A felperes keresetében tulajdonjoga bejegyzését kérte a Ptk. 375. § (1) bekezdésére hivatkozással, mint egyoldalú nyilatkozattal gyakorolta a vételi jogát.
A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes tulajdonjogának bejegyzéséhez a bejegyzési engedély is szükséges, mellyel a felperes nem rendelkezett.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetének helyt adást, illetőleg a bíróság új eljárásra utasítását kérte. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §-át, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 375-ának (1) és (4) bekezdését, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 29. §-át, valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 15. §-át jelölte meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Inytv. 29. §-a egyebek mellett kimondja, hogy jogok bejegyzésének olyan okirat alapján van helye, amely tartalmazza a bejegyzést megengedő nyilatkozatot. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat ilyen bejegyzési engedélyt nem tartalmaz, az Inytv. e szakasza lehetőséget biztosít annak külön okiratban történő megadására. Az Inytv. 39. § (3) bekezdésének f) pontja egyebek mellett kimondja, hogy nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, így a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz hogy bejegyezhető legyen a bejegyzési engedélyt kellene pótolni. A Vhr. 15. §-ának (4) bekezdésének értelmében a vételi jog gyakorlásának esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl. tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. Ez a rendelkezés nem azt jelenti, hogy pusztán az igazolás megtétele a bejegyzési engedély helyett alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére. E kettőre szerződésen kívül, tehát a bejegyzési engedélyre és a Vhr. 15. §-ában említett igazolásra együttesen van szükség ahhoz, hogy a vételi joggal élő fél tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön. E rendelkezésekkel összhangban hozta a Legfelsőbb Bíróság a 3/2007. számú Közigazgatási-polgári jogegységi határozatot „A tulajdonjog bejegyzésének lehetőségéről az ingatlan-nyilvántartásba elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján” témájában, mely határozatban egyértelműen kimondta, hogy az elővásárlási jog gyakorlójának egyoldalú kérelme mellett szükséges az eladó ingatlantulajdonos bejegyzési engedélyének a megadása is a tulajdonjog bejegyzéséhez. Mindez következik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 375. § (4) bekezdése és 374. § (5) bekezdése értelmében alkalmazandó 373. § (2) bekezdése rendelkezéseiből is, ami azt jelenti, hogy az adásvétel különös nemei esetében is az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges az eladó által adott bejegyzési engedély.
A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.144/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás