137/2010. (IV. 28.) Korm. rendelet
a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásáról szóló 228/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet és a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.04.29.
(Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni:)
„a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programozási időszak kötelezettségvállalási keret- előirányzataira vonatkozó adatait és az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés és a Program pénzügyi zárásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó kifizetési előrejelzését, valamint a hazai partnerek részére a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat,”
(A pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat a pályázati kiírásokban kell meghatározni. A pályázati kiírásokban meg kell jelölni:)
„i) a panasz benyújtásának lehetőségét,
j) a támogatási intenzitás mértékét.”
„(7) A hazai társfinanszírozási szerződésnek tartalmaznia kell a hazai partner által választható következő biztosítékok közül legalább egyet:
a) felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás,
b) biztosítási szerződés alapján kiállított, a készfizető kezesség vállalását tartalmazó kötelezvény,
c) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény,
d) bankgarancia,
e) egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által vállalt készfizető kezesség.”
„(12) A (7) bekezdés b)–e) pontja alapján nyújtott biztosíték értékének el kell érnie a hazai partner számára a projekt keretében nyújtandó közösségi hozzájárulás és a hazai társfinanszírozás összegét. (13) Nem köteles a (7) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtani a) a központi költségvetési szerv,
b) az egyház és intézménye, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha
ca) a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, vagy
cb) a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon vagy törzsvagyonná válik,
d) a Nemzeti Hatóság döntése alapján az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.”
„(4) A hazai partner által lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás esetében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a hazai partnertől bekérni. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a hazai partner
a) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 15 munkanappal,
b) a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlat benyújtását megelőző 5 munkanapon belül
köteles megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére az eljárást megindító ajánlati (ajánlattételi) felhívást, valamint – amennyiben annak készítése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint kötelező – az ajánlati dokumentációt, vagy kétszakaszos eljárás esetén, ha a hazai partner készített részvételi dokumentációt.”
„(2) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a 200 ezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai partner által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Ezen felül a helyszíni ellenőrzést akkor is le kell folytatni, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(3) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem éri el az 1 millió eurót, de meghaladja a 200 ezer eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a projektrész megvalósítása során legalább egy alkalommal kell helyszíni ellenőrzést lefolytatni. (4) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege eléri, vagy meghaladja az 1 millió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a projektrészt minden, a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrzi, de ettől eltekinthet, ha a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtti 12 hónapban már történt helyszíni ellenőrzés.”
(A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:)
„b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – amennyiben szükséges – további, a szabálytalansággal arányos intézkedést elrendelő döntéssel, így különösen a hazai partner részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetésének elrendelésével.”
„(7) Közbeszerzést érintő szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére a támogatásból kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése megtagadható, visszakövetelhető, és a támogatói döntés meghozataláig az igényelt támogatási összeg csökkenthető.”
„(1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megállapított szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről – a döntést követő 5 munkanapon belül – az Európai Bizottság által meghatározott formában és tartalommal jelentést küld a nemzeti hatóság részére. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a kezdeti jelentést követően a szabálytalan összeg teljes behajtásáig minden negyedévet követő két héten belül nyomon követési jelentést küld a nemzeti hatóság részére az államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről és azok eredményéről.”
(Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni:)
„a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programozási időszak kötelezettségvállalási keretelőirányzataira vonatkozó adatait és az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés, és a programok pénzügyi zárásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó kifizetési előrejelzését, valamint a hazai partnerek részére a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat;”
(A pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat a pályázati kiírásokban kell meghatározni. A pályázati kiírásokban meg kell jelölni:)
„i) a panasz benyújtásának lehetőségét,
j) a támogatási intenzitás mértékét,
k) a Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetében közösségi hozzájárulásból nyújtott előleg mértékét és az előleggel történő elszámolás részleteit.”
„(5) A Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program keretében meghirdetett pályázatokon támogatásra jóváhagyott projektek esetén az előleg mértéke legfeljebb a projekt megítélt közösségi hozzájárulásának 15%-a lehet. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. (6) A Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetében a közösségi támogatási szerződésben elő kell írni a közösségi hozzájárulásból nyújtott előleggel történő elszámolás részleteit.”
„(2) A lebonyolítási euró fizetési számla a vezető partner által benyújtott és jóváhagyott fizetési kérelem alapján közösségi támogatásra jogosult költségek Alapokból történő megtérítésére, az Egyetértési Nyilatkozatban – az 5. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – meghatározott mértékben a vezető partner részére folyósítandó előleg kifizetésére és a vezető partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére, valamint a TA források kifizetésére szolgál. Ezen lebonyolítási euró fizetési számlák fölött az Irányító Hatóság és a Nemzeti Hatóság rendelkezési jogot biztosíthat a pénzügyi átutalási egységnek, a TA források átutalásának kivételével.”
13. § Az R2. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A közösségi hozzájárulás forráslehívása és kifizetése”
„(1) A Közös Technikai Titkárság az alábbiak szerint jár el:
a) a Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetén rögzíti az előleg mértékét és összegét az IMIR 2007–2013-ban és kezdeményezi a pénzügyi átutalási egységnél a közösségi hozzájárulás kifizetési folyamatának elindítását, b) ellenőrzi a vezető partner által benyújtott projekt előrehaladási jelentést, a partnerszintű hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján projektszinten összesített fizetési kérelmet az IMIR 2007–2013-ban és kezdeményezi a pénzügyi átutalási egységnél a közösségi hozzájárulás visszatérítési folyamatának elindítását.
(2) A Közös Technikai Titkárság kezdeményezése alapján a pénzügyi átutalási egység összeállítja az IMIR 2007–2013-ban a programonként összesített közösségi hozzájárulás forráslehívási dokumentációt, amely az IMIR 2007–2013-ban rögzített, még le nem hívott közösségi támogatásra jogosult hitelesített költségek és az előlegek adatainak összesítését jelenti, majd elektronikusan és nyomtatott formában benyújtja jóváhagyásra az Irányító Hatósághoz.”
„(5) A pénzügyi átutalási egység a fizetési számlán történt jóváírásról szóló fizetési számla kivonatának kézhezvételét követő 5 munkanapon belül indítja a vezető partnerek fizetési számláinak javára a közösségi támogatások jóváhagyott összegét euróban.”
„(6) A hazai társfinanszírozási szerződésnek tartalmaznia kell a hazai partner által választható következő biztosítékok közül legalább egyet:
a) felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás,
b) biztosítási szerződés alapján kiállított, a készfizető kezességvállalását tartalmazó kötelezvény,
c) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény,
d) bankgarancia,
e) egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által vállalt készfizető kezesség.”
„(11) A (6) bekezdés b)–e) pontok alapján nyújtott biztosíték értékének el kell érnie a hazai partner számára a projekt keretében nyújtandó közösségi hozzájárulás és a hazai társfinanszírozás összegét. (12) Nem köteles a (6) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtani a) a központi költségvetési szerv,
b) az egyház és intézménye, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha
ca) a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, vagy
cb) a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik,
d) a Nemzeti Hatóság döntése alapján az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.”
„(4) A hazai partner által lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás esetében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a hazai partnertől bekérni. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a hazai partner
a) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 15 munkanappal,
b) a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlat benyújtását megelőző 5 munkanapon belül
köteles megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére az eljárást megindító ajánlati (ajánlattételi) felhívást, valamint – amennyiben annak készítése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint kötelező – az ajánlati dokumentációt, vagy kétszakaszos eljárás esetén, ha a hazai partner készített részvételi dokumentációt.”
„(6) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a 200 ezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai partner által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Ezen felül a helyszíni ellenőrzést akkor is le kell folytatni, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(7) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem éri el az 1 millió eurót, de meghaladja a 200 ezer eurót, a (6) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a projektrész megvalósítása során legalább egy alkalommal kell helyszíni ellenőrzést lefolytatni. (8) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege eléri, vagy meghaladja az 1 millió eurót, a (6) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a projektrészt minden, a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrzi, de ettől eltekinthet, ha a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtti 12 hónapban már történt helyszíni ellenőrzés.”
19. § Az R2. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A lebonyolítási euró fizetési számla szolgál a hazai partner részére hazai társfinanszírozásból folyósítandó előleg kifizetésére és annak a hazai partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére is.”
„(3) A hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket minden esetben euróban kell megállapítani. A forintban vagy az eurótól eltérő külföldi pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget a társfinanszírozási szerződésben, TA projekt esetén a TA kézikönyvben megadott módon – alapelvként az elszámolási időszak utolsó hónapjában érvényes, az Európai Bizottság által meghatározott havi árfolyam figyelembevételével – kell euróra átszámítani. A Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés e)–f) pontja szerinti programok esetében a felmerült költségeket a 718/2007/EK rendelet 127. cikk (3) bekezdésében meghatározott módon kell euróra átszámítani.”
„Közösségi hozzájárulás megelőlegezése
27/A. § (1) A programok keretében meghirdetett pályázati kiírások keretében közösségi támogatásra jóváhagyott projektek hazai partnerei számára a Nemzeti Hatóság – központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelem nélkül, nem központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelemre – megelőlegezést biztosít. (2) A megelőlegezés iránti kérelmet a hazai társfinanszírozási szerződés megkötését megelőzően kell benyújtani.
(3) A megelőlegezés iránti kérelmet nem központi költségvetési szerv partner akkor nyújthat be, ha a projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az 550 ezer eurót.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a hazai partner nevét és címét,
b) az adószámát,
c) a közösségi támogatási szerződés számát,
d) a projektrész elszámolható összköltségét,
e) a projektrészre eső közösségi hozzájárulás összegét,
f) a projektrész pénzügyi tervét, valamint
g) a megelőlegezés indokainak részletes, számszerűsített bemutatását.
27/B. § (1) A megelőlegezésről szóló szerződést írásba kell foglalni. (2) A megelőlegezés – a projektrész pénzügyi tervéhez igazodóan – részletekben történik.
(3) A megelőlegezés mértéke nem haladhatja meg a projekt 5. § (5) bekezdésében meghatározott előleggel csökkentett közösségi hozzájárulásának hazai partnerre eső értékét. (4) A nem központi költségvetési szerv hazai partner – ide nem értve a nem költségvetési szerv formában működő közszféra szervezet hazai partnert – bankgaranciát nyújt be a Nemzeti Hatóság részére. A bankgarancia értékének fedeznie kell a megelőlegezés értékét. Ennek hiánya esetén a megelőlegezésről szóló szerződés nem köthető meg.
(5) A nem központi költségvetési szerv hazai partnernek az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével nyújtható megelőlegezés.
(6) Szabálytalansággal érintett összegek visszafizetésére a megelőlegezésről szóló szerződés alapján kifizetett összeg nem használható. A szabálytalansággal érintett összegek visszafizetéséről a hazai partnerek önerőből kötelesek gondoskodni, a központi költségvetési szerv partnerek ezen összegek visszafizetésére pótlólagos központi költségvetési forrást nem vehetnek igénybe.
27/C. § (1) A hazai partner – ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai partnert – gondoskodik elkülönített fizetési számla projektrészenkénti megnyitásáról. (2) Az elkülönített fizetési számla a Nemzeti Hatóság által átutalt megelőlegezés fogadására szolgál.
(3) A megelőlegezés igénybevételéhez a hazai partner gondoskodik arról, hogy a közösségi hozzájárulás összege az elkülönített fizetési számlára érkezzen. Ennek hiánya esetén a megelőlegezésről szóló szerződés nem köthető meg.
(4) A hazai partner köteles az elkülönített fizetési számlán keletkezett esetleges kamatbevételt, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket nyilvántartani. Amennyiben ezek egyenlege a közösségi hozzájárulás záró kifizetésének időpontjában pozitív, úgy ezt az összeget a hazai partner köteles a Nemzeti Hatóság részére a záró kifizetés visszautalásával egyidejűleg átutalni.
(5) Az időközi kifizetésnek nem feltétele a folyósított megelőlegezés teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás.
(6) A megelőlegezett összeget a közösségi hozzájárulás kifizetésének a hazai partner fizetési számláján történt jóváírását követő 5 napon belül vissza kell utalni a Nemzeti Hatóság részére a megelőlegezési szerződésben meghatározott módon. A megelőlegezett közösségi hozzájárulást a hazai partner a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára utalja vissza.”
(A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:)
„b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – amennyiben szükséges – további, a szabálytalansággal arányos intézkedést elrendelő döntéssel, így különösen a hazai partner részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetésének elrendelésével.”
„(7) Közbeszerzést érintő szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére a támogatásból kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése megtagadható, visszakövetelhető és a támogatói döntés meghozataláig az igényelt támogatási összeg csökkenthető.”
„(2) Az Igazoló Hatóság a vonatkozó közös programszámláján jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.”
(2) A Nemzeti Hatóság az 1828/2006/EK rendelet alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról a szabálytalanság megállapítását követő 15 munkanapon belül jelentést küld az Igazoló Hatóság részére. (3) Minden negyedévet követő négy héten belül a Nemzeti Hatóság az államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről és azok eredményeiről szóló, az 1828/2006/EK rendelet 30. cikke szerint nyomon követési jelentéseket, továbbá a Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés e) és f) pontjaiban megnevezett programok esetén a partnerországtól kapott kezdeti és nyomon követési jelentéseket megküldi az Igazoló Hatóság részére. (4) A Nemzeti Hatóság a megállapított szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről az Európai Bizottság által meghatározott formában a szabálytalanságról hozott döntést követő 5 munkanapon belül jelentést küld az Igazoló Hatóság részére abban az esetben, ha a szabálytalanság újfajta jogellenes gyakorlat elkövetésére utal vagy Magyarország területén kívül is hatásai vannak.”
„(8) Az Irányító Hatóság minden év február 1-ig kimutatást küld programonként az Irányító Hatóságot működtető központi költségvetési szerv részére a tárgyévet megelőző évben visszavont összegekről, továbbá a behajtott, a behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárások megindításának éve szerinti csoportosításban és tájékoztatja a behajtott összegek újrafelhasználásának módjáról. Az Igazoló Hatóság az Irányító Hatóságot működtető központi költségvetési szerv által legkésőbb minden év február 15-ig benyújtott programonkénti jelentés alapján évente egyszer, az Európai Bizottság által rendeletben meghatározott határidőre kimutatást küld az Európai Bizottságnak a tárgyévet megelőző évben visszavont összegekről, továbbá a behajtott, a behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárás megindításának éve szerinti csoportosításban.”
„(5) Az előleggel történő elszámolás részleteit a pénzügyi lebonyolítás és a folyamatba épített ellenőrzés eljárásrendjeiben kell rögzíteni.”
(2) Az R2. 2. § (1) bekezdésében a „217/1998. (XII. 30.)” szövegrész helyébe a „292/2009. (XII. 19.)” szöveg, a 3. § (1) bekezdésének 2. pontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a 4. pontjában a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, a 4. § (1) bekezdésében az „Ámr. 22. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „Ámr. 26. §-a” szöveg; az 5. § (1) bekezdésében az „Ámr. 78–93/B. §” szövegrész helyébe az „Ámr. 110–154 §-ának” szöveg, a 6. § és 23. § előtti címben a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „fizetési számlák” szöveg; a 6. § (3) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „fizetési számlák” szöveg; a 6. § (4) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe „fizetési számlák” szöveg, a 6. § (5) bekezdésében a „bankszámlákról” szövegrész helyébe a „fizetési számlákról” szöveg; a 6. § (6) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe „fizetési számlák” szöveg, a 7. § (1) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „fizetési számlák” szöveg; a 7. § (3) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe a „fizetési számlán” szöveg; a 7. § (4) bekezdésében a „bankszámlakivonatot” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonatát” szöveg, a 8. § (1) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe a „fizetési számla” szöveg; a 8. § (2) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „fizetési számlák” szöveg; a 9. § a „bankszámlakivonatok” szövegrész helyébe „fizetési számlák kivonatainak” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg; a 14. § (4) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg; a 14. § (6) bekezdésében a „bankszámláról” szövegrész helyébe a „fizetési számláról” szöveg; a 17. § (1) bekezdés e) pontjában a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg; a 18. § (2) bekezdésében az „Ámr. 91. § (3)” szövegrész helyébe az „Ámr. 150. § (2)” szöveg; a 18. § (6) bekezdésében a „bankszámláról” szövegrész helyébe „fizetési számláról” szöveg; a 18. § (7) bekezdésében a „bankszámlákon” szövegrész helyébe „fizetési számlákon” szöveg; a 19. § (1) bekezdésében a „hazai partnerei számára az alanyi jogon járó kapcsolódó költségvetési finanszírozást” szövegrész helyébe a „hazai partnerei a kapcsolódó hazai társfinanszírozást” szöveg; a 19. § (8) bekezdésében az „Ámr. 83. § (2)” szövegrész helyébe az „Ámr. 113. § (2)” szöveg; a 19. § (9) bekezdésében az „Ámr. 87. § (2)” szövegrész helyébe az „Ámr. 145. § (1)” szöveg; a 21. § (3) bekezdésében a „közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.)” szövegrész helyébe „Kbt.”, a 23. § (4) bekezdésében a „bankszámlakivonatot” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonatot” szöveg, a 25. §-ban a „bankszámlakivonatok” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonatok” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a 26. § (2) bekezdésében a „bankszámlája” szövegrész helyébe „fizetési számlája” szöveg, a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg, 26. § (5) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a „bankszámlakivonat” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonat” szöveg, a „bankszámláinak” szövegrész helyébe a „fizetési számláinak” szöveg, a 26. § (6) bekezdésében a „bankszámláról” szövegrész helyébe a „fizetési számláról” szöveg; a 34. § (1) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, a „bankszámlakivonat” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonat” szöveg, a 35. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe „(2) bekezdés szerinti” szöveg, a „hét héten” szövegrész helyébe „hat héten” szöveg, a 35. § (9) bekezdésében a „Nemzeti Hatóságot működtető központi költségvetési szerv” szövegrész helyébe „Nemzeti Hatóság” szöveg, a 35. § (10) bekezdésében a „Nemzeti Hatóságot működtető központi költségvetési szerv” szövegrész helyébe „Nemzeti Hatóság” szöveg, a 35. § (12) bekezdésében a „Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés c), d) és i)–m) pontjaiban megnevezett programok esetén az (1)–(2) és a (9)–(11) bekezdés” szövegrész helyébe a „Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés c), d) és i)-m) pontjaiban megnevezett programok esetén az (1) és a (9)–(11) bekezdés” szövegrész lép.
29. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
„A tanácsadó testület tagja a tevékenységét akkor kezdheti meg, ha a külön törvényben meghatározott, „C” típusú kérdőívhez kötődő nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, és annak során kockázati tényező nem merült fel.”
