14/2010. (IV. 28.) SZMM utasítás

1. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) alapján, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) irányítása alá tartozó intézmények működése segítése érdekében a következő utasítást adom ki.

(2) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, a Kt. szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.

(3) Az SZMM fejezet az irányítása alá tartozó költségvetési szervek szakmai és gazdasági irányítását a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatmegosztás szerinti szervezeti egységek közreműködésével gyakorolja.

(4) Jelen utasítás alkalmazási köre a XXVI. SZMM fejezet irányítása alá tartozó az 1. számú melléklet szerinti 36 önállóan működő és gazdálkodó, valamint 1 önállóan működő költségvetési szervre terjed ki.

(5) A fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásuk során kötelesek a gazdálkodásukat befolyásoló mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott feladatokat saját felelősségi körükben ellátni. Az intézmények kötelesek a működésüket meghatározó egyéb jogszabály(ok)ban foglaltakat betartani, illetve végrehajtani.

2. § (1) A fejezet mindenkori költségvetési javaslatának kidolgozásához kapcsolódó előkészítési, tervezési, felülvizsgálati feladatokért a miniszter, az általános jogkörű államtitkár, valamint a szociálpolitikai és esélyegyenlőségi területért felelős államtitkár felelős [Áht. 49. §, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 25. §, 27–33. §].

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési javaslatnak a költségvetési szervekre bontott értékéről – tervezett kiadások, bevételek, támogatások, létszám – a Gazdasági Főosztály (a továbbiakban: GF) értesíti az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, megjelölve a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szerv előirányzatait, azok kötelező vagy irányszám jellegét. A feladatokhoz kapcsolódó mutatószámok értékeinek meghatározása a költségvetési szervek felett szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egységek feladata.

(3) A költségvetési javaslatnak a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) által kiadott irányelvekben foglaltak szerinti összeállításáért, a PM-mel egyeztetett költségvetési javaslat véglegesítéséért és a szöveges indokolás elkészítéséért – a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői, a szakmai szervezeti egységek bevonásával – a GF vezetője felelős [Ámr. 26. §, 32–33. §].

(4) Az SZMM fejezetre vonatkozó – véglegesített – költségvetési javaslatnak a PM által megadott részletezettségben és a megjelölt határidőre történő benyújtásáról a miniszter gondoskodik.

3. § (1) A költségvetési szerv az éves költségvetést és annak tervezetét maga készíti el. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése az alábbiakat tartalmazza:

(2) A közintézet a teljesítménytervét a középirányítói feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvel közösen készíti el.

(3) Az éves költségvetés tervezetét és annak alapján az éves költségvetést úgy kell elkészíteni, hogy teljes összhangot mutasson a költségvetési szerv adott évre vonatkozó feladatellátásával, szervezeti felépítésével, személyi és tárgyi feltételeivel, valamint költségvetési-pénzügyi feltételeivel, így különösen a működés során felhasználható forrásaival. E költségvetési-pénzügyi feltételek, források ennek megfelelően meghaladhatják a költségvetési szerv kincstári, valamint elemi költségvetése előirányzatait. A kincstári és elemi költségvetésben foglaltakhoz képest számításba vett forrás különösen az igénybe venni tervezett maradvány, a fejezeti kezelésű előirányzatokból korábban elnyert támogatás tárgyévi tervezett összege, a vállalkozási tartalék tervezett igénybevétele [Ámr. 43. § (1) bekezdés].

(4) Az irányító szerv a költségvetési törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését követő öt napon belül tájékoztatást ad a költségvetési szerveknek az egyes intézményi címen belül megtervezett előirányzatok összegéről (intézményenkénti bontásban). A költségvetési szerv az irányító szerv tájékoztatása alapján a költségvetési törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését követő negyvenöt napon belül véglegesíti az éves költségvetése tervezetét az Ámr. 32. § (5)–(6) bekezdéseinek figyelembevételével, és azt megküldi a GF-nek [Ámr. 32. § (8) bekezdés].

(5) A Kormány által benyújtott költségvetési törvénytervezet országgyűlési tárgyalása során az SZMM álláspontjának koordinált kialakításáért és az országgyűlési bizottságokban való képviseletéért az SZMM Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) meghatározott államtitkárok a felelősek.

(6) A költségvetési szervek éves költségvetését a (4) bekezdés szerint véglegesített éves költségvetés tervezete alapján kell elkészíteni. Az éves költségvetés annak tervezetétől lényegesen abban az esetben térhet el, ha a GF által előzetesen megállapított kiemelt előirányzatok eltérnek a (4) bekezdés szerint véglegesített költségvetési javaslatban szereplő összegektől, vagy a tervezés során figyelembe vett körülményekben olyan jelentős változás következett be, amely miatt a (3) bekezdés szerinti követelmény nem lenne biztosítható [Ámr. 43. § (1)–(2) bekezdés].

(7) A GF az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény alapján – a költségvetési év január 10-éig – megállapítja a költségvetési szervek kincstári költségvetését, és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, valamint a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár). A kincstári költségvetésnek és a később elkészítendő elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie [Ámr. 41. § (3) bekezdés].

(8) Az éves költségvetést tárgyév január 31-ig kell elkészíteni és a GF részére jóváhagyásra megküldeni [Ámr. 44. § (1) bekezdés].

(9)² A GF – a szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egységek bevonásával – az éves költségvetést felülvizsgálja és tárgyév február 20-ig jóváhagyja. Az aláírt éves költségvetést a GF a költségvetési szervnek visszaküldi [Ámr. 44. § (4) bekezdés].

(10) Az éves költségvetés (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti részeit év közben módosítani kell, ha a költségvetési szerv kiemelt előirányzatai, létszám-előirányzata vagy a megtervezett – szakfeladatrend szerinti – mutatószámainak értékei közül bármelyik 10%-nál nagyobb mértékben, bármely irányban és okból a tárgyév október 1-jéig módosul, és ez kihatással van a feladatok ellátására. Az éves költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot a költségvetési szerv készíti el [Ámr. 45. § (1) bekezdés].

(11) A költségvetési szervek a jóváhagyott éves költségvetésük alapján – a jóváhagyott kincstári költségvetéssel megegyezően – elemi költségvetést készítenek. A számítástechnikai programmal feldolgozott elemi költségvetés az irányító szerv részére tárgyév február 25-ig kell megküldeni.

(12) A fejezetre összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott elemi költségvetést a GF vezetője – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – február 28-áig nyújtja be a PM-hez, illetve a Kincstárhoz oly módon, hogy az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a jogi személyiségű szervezeti egysége, valamint a hozzá rendelt önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatait. Adatszolgáltatás céljából, az önállóan működő és gazdálkodó, illetve az önállóan működő központi költségvetési szerv költségvetéseit külön-külön is be kell nyújtani az irányító szerv és a Kincstár részére [Ámr. 46. § (3), (5) bekezdés].

4. § (1) A költségvetési törvény kihirdetését követően

(2) Az elemi költségvetésben jóváhagyott engedélyezett létszámkeretet év közben a Ámr. alapján a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek évközi – a tervezett, illetve módosított előirányzatot meghaladó – többletbevételeiből az azzal összefüggő többletfeladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, a megemelt személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, határozott időre történő foglalkoztatás mellett a miniszter növelheti, kivételt képez ez alól a közintézet. A közhatalmi költségvetési szervek közhatalmi bevételei körében keletkező többletbevételének felhasználásáról külön SZMM rendelet rendelkezik [Ámr. 89. § (3) bekezdés].

(3) Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más szervezeti formák alapításával kapcsolatos – a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedő – előirányzat-módosítások a fejezetet irányító szerv hatáskörében, a Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre [Áht. 24. § (14) bekezdés].

(4) Költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása miniszter hatáskörében hajtható végre [Kt. 8. § (2) bekezdés a) pont].

(5) A fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító okiratát, valamint az Ámr. 20.§ (1)–(2)-ai szerint előkészített szervezeti és működési szabályzat tervezetet az Intézményfelügyeleti Osztály vezetőjének javaslata alapján – a Jogi Főosztály vezetője, a GF vezetője, a Humánpolitikai Főosztály vezetője, az Ellenőrzési Osztály vezetője, valamint a költségvetési szerv felett, a szakmai irányítást ellátó szakállamtitkár véleményének kikérésével – a miniszter hagyja jóvá. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal köteles a Regionális Munkaügyi Központok SzMSz-ének szakmai szempontú véleményéről az Intézményfelügyeleti Osztály vezetőjét tájékoztatni. [Kt. 8. § (2) bekezdés a) pont].

(6) Amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik, a fejezet irányítása alá tartozó szervek esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjét az irányító szerv vezetője a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára nevezi ki, menti fel, helyezi át. [A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 7. § (3) bekezdés].

(7) Költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a miniszter hatáskörébe tartozik. A miniszter külön rendelkezés alapján jogosult egyes – a rendelkezésben meghatározott – jogokat átruházni. [Kt. 8. § (2) bekezdés b) pont].

(8) Költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása a miniszter hatáskörébe tartozik [Kt. 8. § (2) bekezdés c) pont].

5. § (1) Az általános jogkörű államtitkár jogosult az SzMSz-ben meghatározott szakmai irányítást gyakorló szakállamtitkárok véleményének kikérésével

(2) A koordinációs szakállamtitkár jogosult

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításokról szóló intézkedést az érintett fejezetek irányító szerveinek megállapodása alapján lehet végrehajtani. Amennyiben az átcsoportosított előirányzat felhasználási célja szerint annak végső felhasználója a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást a költségvetési szervnek is alá kell írnia. Ebben az esetben az irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó fejezet jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevő fejezetre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel [Ámr. 55. § (6) bekezdés].

(4) Az irányító szerv jogosult a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok felhasználását – amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti – indokolt esetben év közben időszakosan korlátozni vagy saját rendelkezésébe vonni, mely döntéséről a GF a költségvetési szervet és a Kincstárt egyidejűleg értesíti [Ámr. 58. § (1) bekezdés e) pont].

(5) A GF vezetője jogosult

6. § A költségvetési szerv belső szabályzatban köteles szabályozni a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen:

7. § (1) A költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében – az irányító szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – kiadási és bevételi előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és azokon belül a megfelelő tételek előirányzatait felemelheti

(2) A közszolgáltató költségvetési szerv az időarányos (működési költségvetés) és teljesítésarányos (felhalmozási költségvetés) finanszírozású kiadási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között, amennyiben annak forrása tárgyévi bevétel, vagy előző évi maradvány, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre [Ámr. 60. § (4) bekezdés, Áht. 98. § (1) bekezdés a) pont].

(3) A kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv esetében a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között végrehajtott előirányzat átcsoportosításhoz

(4) A költségvetési szerv jogosult működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben előirányzat végrehajtására. [Áht. 98. § (1) bekezdés b) pont]

(5) A (3)–(4) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat

(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető. E tevékenységek körét, a kifizetések feltételeit 11. §-ban foglaltak határozzák meg [Áht. 98. § (3) bekezdés].

(7) A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata – a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő esetek kivételével – csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének – ideértve a korábban keletkezett, illetve a tárgyévre átütemezett köztartozásokat is – eleget tud tenni, és erről az előirányzat-átcsoportosítás benyújtásával egyidejűleg a Kincstárnak nyilatkozik [Ámr. 60. § (6) bekezdés].

(8) A költségvetési szerv az előirányzat-felhasználási hatáskörében

(9) Az önállóan működő költségvetési szerv előirányzatainak irányító szervi hatáskörbe tartozó változtatását a gazdálkodási feladatainak ellátását végző önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője útján jogosult kezdeményezni a GF-nél.

(10) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetője a jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatainak megváltoztatását – ideértve azok alul-, illetve túlteljesítését is – a költségvetési szerv vezetőjénél jogosult kezdeményezni azokban az esetekben is, ha az érintett kiemelt előirányzat egyébként a költségvetési szerv saját hatáskörében módosítható, illetve a kiemelt előirányzaton belüli tétel szabadon túlléphető. A részelőirányzatok megváltoztatása az Ámr. 101. § (3) bekezdése szerinti tételek évközi módosulása esetén kötelező [Ámr. 60. § (8) bekezdés].

(11) A költségvetési szerv a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-megváltoztatásokról az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott módon – tájékoztatja a Kincstárt és a GF-et [Ámr. 71. § (4) bekezdés].

8. § (1) Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) – jogszabályban meghatározott kivétellel – a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban megbízott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult a költségvetési szerv alapító okiratában, SzMSz-ében meghatározott feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel [Ámr 72. § (3) bekezdés].

(2) Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként százezer forintot el nem érő kifizetések, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése, továbbá a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. Ennek rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíteni kell [Ámr 72. § (11) bekezdés].

(3) Központi költségvetési szerv a tárgyévi előirányzat terhére, a bevételi előirányzatok teljesítését feltételezve akkor vállalhat kötelezettséget, ha a szakmai és pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-ig megtörténik. A bevételi előirányzatok nem teljesülése esetén a kötelezettségvállalásokat felül kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket [Áht. 100/B. § (2) bekezdés].

(4) A központi költségvetési szerv előirányzatai várható alakulásáról a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 47. számú melléklete szerinti tartalommal minden hónap legkésőbb 5. napjáig adatot köteles szolgáltatni az irányító szerv részére. A GF az intézményi és a fejezeti kezelésű előirányzatok várható alakulásáról szóló adatszolgáltatás minden hónap 8. napjáig küldi meg a PM részére [46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 60. § (1) bekezdés].

(5) A központi költségvetési szerv a 10 millió forint összeghatárt elérő kötelezettségvállalások megkötése, illetve kifizetések előtt köteles azokról a fejezethez kijelölt kincstárnokot a GF-en keresztül előzetesen tájékoztatni, az Ámr. 236. § (2) bekezdésben meghatározott módon [Ámr. 236. § (1)–(2) bekezdés].

(6) A tájékoztatást legkésőbb a tervezett kötelezettségvállalás dokumentumának aláírása és a kifizetések előtt legalább öt munkanappal korábban kell megküldeni elektronikus úton a GF részére [Ámr. 236. § (2) bekezdés].

(7) A kincstárnok, illetve ennek hiányában a GF visszaigazolásáig (engedélyéig) a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírása, illetve a kifizetés utalása nem történhet meg [Ámr. 236. § (3) bekezdés].

(8) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzata vagy az előző évek előirányzat-maradványa terhére belföldön vállalt, bruttó egymillió forintot elérő összegű kötelezettségeket köteles egyedileg bejelenteni a Kincstárba, a kötelezettségvállalást követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 49. számú formában [46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 64. § (1) bekezdés].

9. § (1) A központi költségvetési szervek személyi juttatásai és járulékai nettó finanszírozásához szükséges információkhoz az Ámr. 180. §-ának (8) bekezdésében meghatározott módon adatot szolgáltatnak minden hónap 16-áig a Kincstár részére. Az adatszolgáltatást a Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek esetében a központosított illetményszámfejtő hely végzi [46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 65. § (1) bekezdés].

(2) A központi költségvetési szerv tartozásállományáról a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet. 48. számú melléklete szerinti formában és adattartalommal a Kincstár által kialakított és biztosított elektronikus formában köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A költségvetési szerv az adatszolgáltatást az általa elismert, lejárt tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhó utolsó munkanapjáig teljesíti a Kincstár, és ezzel egyidejűleg az irányító szerv (GF) részére [Ámr. 234. §].

(3) A felhalmozási előirányzatok felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási terv alapján történik. A teljesítményarányos támogatási előirányzat finanszírozási tervet – a végleges kincstári költségvetés alapján – a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 22. számú mellékletében meghatározott formában szükséges a GF részére benyújtani havonta a tárgyhónapot megelőző hó 18. napjáig. [Ámr. 181. §].

(4) A költségvetési szerv köteles, a devizában történő kifizetéseinek előrejelzése céljából a Kincstár által közreadott nyomtatványt kitölteni és azt GF részére, havonta minden hónap 20-ig aktualizálva megküldeni. [46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 49. § (2) bekezdés].

(5) A közérdekű adatok közzétételét a költségvetési szervek az Ámr. 232. § előírásainak figyelembevételével saját hatáskörben kötelesek ellátni.

10. § (1) Az adott évben megtervezett felújítási előirányzatot a költségvetési szerv saját hatáskörben jogosult kezelni [Ámr. 91. §].

(2) A költségvetési szervnél képződött vállalkozási tartalék felhasználására az Ámr. 94. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) A közszolgáltató költségvetési szerv saját hatáskörben módosítható létszám-előirányzattal (létszámkerettel) rendelkezik, azzal, hogy közintézmény esetében az irányító szerv által megállapított létszám-előirányzat nem léphető túl [Áht. 100/H. § (1) bekezdés b) pont, (4) bekezdés].

(4) A költségvetési szerv köteles előirányzat-felhasználási tervet készíteni, mely a várható forrásainak – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – figyelembevételével, az Árm. 181. § szerint teljesítésarányosan finanszírozott előirányzatok teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási tervében megjelölt teljesítésarányos támogatási előirányzattal összhangban, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket [Ámr. 200. §. (1) bekezdés].

(5) A költségvetési szerv a felelősség átruházása nélkül az üzemeltetéssel, működtetéssel, vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátását szolgáltatás megrendelésével is elláthatja [Ámr. 15. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés].

(6) A 100 000 forint egyedi értéket meghaladó tárgyi eszköz készpénzben történő kifizetése az irányító szerv engedélyével történhet (a kérelem a vis maior, illetve azon eszközök azonnali pótlására irányulhat, amelyek meghibásodása vagy megsemmisülése a folyamatos működést veszélyeztetik) [46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 31. §].

(7) A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire; továbbá jogszabály, illetőleg az irányító szerve által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a költségvetési szerv által foglalkoztatott személyekre [Ámr. 92. § (1) bekezdés].

(8) A költségvetési szerv alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét – munkáltatói tagként – egészben vagy részben átvállalhatja, illetve adományt adhat. A költségvetési szerv a vele foglalkoztatotti jogviszonyban álló magán-nyugdíjpénztári tagdíját – jogszabályban meghatározott mértékig – kiegészítheti. A költségvetési szerv ezen kiegészítések mértékéről, a jogosultság feltételeiről belső szabályzatában rendelkezik [Ámr. 92. § (2)–(4) bekezdés].

(9) Amennyiben a költségvetési szerv alapító okiratában foglaltak módosítása szükséges, a költségvetési szerv vezetője a módosításra irányuló kérelmét – indoklással ellátva – haladéktalanul köteles megküldeni az SZMM Intézményfelügyeleti Osztály részére. Az Intézményfelügyeleti Osztály az okiratot – a változások átvezetését követően, a GF, valamint a szakmai irányítást gyakorló szakmai szervezeti egység egyetértésével – miniszter részére jóváhagyásra felterjeszti.

(10) Amennyiben a központi költségvetési szervnek feladatellátással összefüggésben biztosított és tárgyévben jóváírt bevétel terhére visszafizetési kötelezettsége keletkezik, annak visszautalását térítményezéssel – az egyes bevételi jogcímek visszafizetési Kincstári Tranzakciós Kódjának (a továbbiakban: KTK) alkalmazásával – köteles teljesíteni. Amennyiben a visszafizetésre a tárgyévet követő évben a jóváhagyott előirányzat maradvány terhére kerül sor, a visszautalásnál kiadási tranzakciós kódot köteles alkalmazni.

11. § (1) A költségvetési szerv a külső személyi juttatások előirányzata, illetve a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele vétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel akkor köthet szerződést, ha

(2) Szerződés megkötésére az alábbi szellemi tevékenységek tekintetében kerülhet sor:

(3) Nem köthető szolgáltatási szerződés a költségvetési szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására [Ktv. 1. § (9) bekezdés].

(4) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a költségvetési szerv által a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett. [Ámr. 90. § (6) bekezdés].

(5) A szerződések megkötése engedélyeztetésének eljárási rendjét a költségvetési szerv belső szabályzatában kell rögzíteni.

12. § (1) A költségvetési beszámolás fajtái:

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv (1) bekezdés szerinti beszámolói a jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatainak felhasználását is tartalmazzák. A jogi személyiségű szervezeti egységnek önálló beszámolási kötelezettsége nincs.

(3) A fejezeti költségvetés teljesítéséről készülő évközi és éves beszámolókat a GF – a szakmai szervezeti egységek és a fejezet irányítása alá tartozó intézmények beszámolóit és adatszolgáltatását figyelembe véve – állítja össze és küldi meg a PM részére.

(4) A költségvetés teljesítéséről készülő évközi és éves beszámolók tekintetében a GF vezetője irányító szervi hatáskörben [Ámr. 217. §]

(5) A költségvetési szerv vezetője az Áht. 121. §-ának (1) bekezdésében, 121/A. §-ában, valamint az Ámr. 217. §-ának c) pontjában meghatározott kötelezettségének megfelelően, az Ámr. 21. számú melléklete szerint elkészített, a belső kontrollok működésének értékelését az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejével egyidejűleg köteles megküldeni a GF részére. A GF az összegyűjtött nyilatkozatokat megküldi a PM részére tárgyévet követő év május 31-ig.

(6) Ha az Ámr. 217. § c) pontjával érintett költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében, vagy a költségvetési szerv átalakul, megszűnik, a távozó vezető, illetve az átalakuló, megszűnő költségvetési szerv vezetője köteles az Ámr. 21. számú mellékletét az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek, illetve a jogutód költségvetési szerv vezetőjének átadni, aki azt saját nyilatkozatához mellékeli.

(7) Az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésének célja, hogy a költségvetési szerv az irányító szerv részére beszámoljon

(8) Az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló a költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetéséhez igazodó tartalommal – az összehasonlíthatóság céljából lehetőség szerint azzal hasonló formában és tagolással – készül, amihez a költségvetési szerv csatolja

(9) Az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót a költségvetési szerv tárgyév március 31-ig készíti el és küldi meg az irányító szervnek [Ámr. 217. §].

(10) A GF vezetője felülvizsgálja az éves elemi költségvetési beszámolókat és azok elfogadásáról a beszámoló dokumentációjának aláírásával – az előirányzati maradvány jóváhagyásának megfelelő időpontig történő – visszaküldésével értesíti a költségvetési szerv vezetőjét [Ámr. 225. § (1) bekezdés].

(11) Az éves költségvetésről szóló beszámoló értékelését a költségvetési szerv felett – a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott – szakmai irányítást gyakorló szakfőosztály, illetve szakállamtitkár, államtitkár látja el, szükség szerint a GF bevonásával. A felülvizsgálat során értékelni kell

(12) A (11) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egység minősíti a költségvetési szerv működése és gazdálkodása gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét [Ámr. 224. § (3) bekezdés].

(13) Az irányító szerv az éves költségvetéséről szóló beszámoló értékeléséről, jóváhagyásáról, a szükséges intézkedésekről a tárgyévet követő év április 30-ig értesíti a költségvetési szervet [Ámr. 225. § (3) bekezdés].

(14) A szakmai irányítást gyakorló szervezeti egység a (4) bekezdés d) pontja szerinti értékelést, a jelen utasítás 21. § (1) bekezdésben felsorolt gazdálkodószervezetek tekintetében a zárszámadási törvényjavaslat elkészítéséhez a GF által külön megállapított határidőre, ennek hiányában tárgyévet követő év április 30-ig köteles megküldeni a GF részére [Ámr. 222. § (8) bekezdés].

13. § (1) A fejezet összesített előirányzat-maradványát a GF az intézmények és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozóan a szakmai szervezeti egységek és a közreműködő szervezetek adatszolgáltatása alapján állítja össze.

(2) A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványából a központi költségvetést illeti meg

(3) A központi költségvetési szerv felhasználható (szabad) előirányzat-maradványa a teljes előirányzat maradványának a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összegével, valamint a maradványából a (12) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke [Ámr. 208. § (2) bekezdés].

(4) A központi közhatalmi és közintézmény költségvetési szerv felhasználható (szabad) előirányzat-maradványának 30%-a a költségvetési szervet illeti meg. A közintézetet a felhasználható (szabad) előirányzat- maradvány egésze illeti meg [Ámr. 208. § (3) bekezdés].

(5) A költségvetési szerv a felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, a maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos irányító szervi korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett pedig saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesítheti az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásait. A maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

(6) Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő [Ámr. 210. § (1) bekezdés]

(7) A fejezet összesített előirányzat-maradványáról készített adatszolgáltatást a GF tárgyévet követő év április 15-ig elkészíti [Ámr. 212. § (3) bekezdés].

(8) A fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát – a fejezet (összesített) előirányzat maradványának PM, illetve Kormány által történő jóváhagyását követő 15 napon belül – a miniszter hagyja jóvá.

(9) Az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervénél képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány más fejezet alá tartozó központi költségvetési szerv részére történő átadása-átvétele – az európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok, a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok és a fejezeten belüli, a fejezeti kezelésű előirányzatok között újra felosztott előirányzatok kivételével – csak a fejezeti maradvány-elszámolási számlán keresztül történhet [Ámr. 212. § (11) bekezdés].

(10) Amennyiben a központi költségvetési szervnél képződött előirányzat-maradvány forrása a Munkaerő-piaci Alapból átvett támogatásértékű működési/felhalmozási bevétel, és azt az elszámolás keretében az LXIII. Munkaerő-piaci Alap (a továbbbaikban: MPA) fejezet részére vissza kell utalni, annak rendezése – a fejezeti maradvány-elszámolási számla bevonása nélkül – közvetlenül az MPA-számlára történő visszautalással történik. Az utalást a költségvetési szerv 100, illetve 200 kiadási KTK-val, és a támogatási szerződésben, megállapodásban meghatározott fogadó KTK-val kell hogy teljesítse. Támogatási szerződés vagy megállapodás alapján az MPA részére visszautalandó maradvány összege kizárólag a beszámoló elfogadását követően teljesíthető.

(11) A költségvetési szerv a más költségvetési szerv részére átadandó előirányzati maradványát, a fejezeti maradványelszámolási számlára 100, illetve 200 kiadási KTK-val, 340, illetve 370 fogadó KTK-val kell hogy teljesítse. Megállapodás előírása alapján az átadó fejezet részére visszautalandó – kötelezettségvállalással nem terhelt vagy meghiúsult kötelezettségvállalás során keletkezett – maradvány összege kizárólag az átadó fejezet által elfogadott pénzügyi beszámolót követően teljesíthető a fejezeti maradvány számlára, legkésőbb tárgyév december 15-ig. A fejezeti maradványelszámolási számláról továbbadásra kerülő előirányzatok teljesítéséhez a költségvetési szerv az alábbi dokumentációt köteles a GF-nek megküldeni:

(12) Az irányító szerv a dokumentáció megküldését követően, a kedvezményezett részére 345, illetve 375 kiadási KTK-val az összeg kiutalásáról gondoskodik. Az SZMM által rendszeresített utalványlap ellenjegyzéséért a Fejezeti Pénzügyi Osztály vezetője, míg az utalványozásért a Fejezeti Felügyeleti Osztály vezetője a felelős.

14. § (1) A központi költségvetési szervek számlái: A központi költségvetési szervek a költségvetésük végrehajtásához a 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 5. §-ában foglaltak alapján kezdeményezhetnek számlanyitást az irányító szervnél, amelyet a Kincstár vezet.

(2) Az irányító szerv az alábbi számlákat vezeti:

15. § A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásba vételéről, valamint a törzskönyvi nyilvántartás és a számlatörzs adatait érintő változások – ideértve a nyilvántartásból való törlést is – átvezetéséről, az irányító szerv (a GF vezetője) gondoskodik. A törzskönyvi adatok változását a költségvetési szerv vezetője köteles bejelenteni a GF részére az adatváltozástól, illetve az ezt tartalmazó okirat kiállításától számított öt napon belül. Az alapító okirat változása esetében az alapító okirat módosítását tartalmazó okiratot, annak kiadásától számított nyolc napon belül nyújtja be az alapító szerv a Kincstár részére [Kt. 5. §].

16. § (1) Az SZMM irányítása alá tartozó költségvetési szervek elhelyezésének biztosítása és koordinálása az MNV Zrt. feladata. A kormányzati elhelyezés megszervezése érdekében az intézmények által használt ingatlanok használatának, hasznosításának gazdaságosságát, célszerűségét az MNV Zrt. jogosult ellenőrizni.

(2) Az SZMM irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek az MNV Zrt. előzetes jóváhagyása szükséges az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 53. §-ában felsorolt eseteire.

(3) Az előzetes jóváhagyás iránti kérelmet az intézmény köteles elkészíteni, az MNV Zrt.-nek címezve. A kérelemben részletesen be kell mutatni az érintett ingatlant, meg kell jelölni minden adatot, paramétert, sajátosságot, állapotot. Ismertetni kell a kérelem okát, be kell mutatni, hogy milyen állami feladat ellátásához szükséges az ingatlan, milyen szervezeti egység, hány dolgozó kerül elhelyezésre. Szükséges továbbá megjelölni a bérleti díj, használati díj, üzemeltetési költségek várható összegét és a bérbe vagy használatba adó adatait is. Amennyiben pályázat vagy közbeszerzési eljárás szükséges az ingatlan kiválasztásához, úgy a pályázati vagy közbeszerzési eljárás kiírásához szintén az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását kell kérni a fentieknek megfelelően azzal, hogy az ingatlan adatai helyett a pályázatban vagy kiírásban szereplő ingatlan paramétereit kell megjelölni.

(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozó – a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből finanszírozandó – közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére vagy meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetés fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi kiadási vagy felhalmozási előirányzat [Áht. 12/A. § (5) bekezdés].

(5) Központi költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) kivételesen, az Áht. 12/A. §-ának (5) bekezdés szerinti előirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a Kormány előzetes engedélye alapján, kivéve ha – az Áht. 22. §-ának (2) bekezdése vagy a 23. §-ának (2) bekezdése alapján – az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni. A Kormány engedélyező határozatában rendelkezik arról is, hogy mely időpontig, milyen összegben és milyen módon kell a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani. A Kormány engedélyének megszerzésére irányuló előterjesztésben be kell mutatni a közbeszerzés elindításának szükségességét, és indokolni kell, hogy az összhangban van a költségvetés tervezésére vonatkozó szabályokkal, illetve a több éves költségvetési keretszámokkal. Az előterjesztés előkészítéséért a GF felelős a közbeszerzési eljárást kezdeményező költségvetési szerv és az Intézményfelügyeleti Osztály bevonásával. Az előterjesztés tartalmának miniszter által történő jóváhagyását követően, annak közigazgatási egyeztetésére a minisztérium hatályos szervezeti és működési szabályzata az irányadó [Áht. 12/A. § (6) bekezdés].

(6) Az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását – a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben foglalt esetek kivételével – akkor is be kell szerezni, amennyiben a költségvetési szerv olyan pályázaton vesz részt, amely valamilyen módon érinti az állami ingatlant, így az MNV Zrt. adja a tulajdonosi hozzájárulást a magyar állam nevében. Az uniós pályázaton való részvételhez szükséges hozzájárulás feltételeit a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve az MNV Zrt. határozza meg.

(7) Költségvetési szerv feleslegessé váló vagyontárgyai tekintetében fennálló vagyonkezelői jogát csak az MNV Zrt. hozzájárulásával adhatja át.

17. § (1) A központi költségvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére – az ingatlanok kivételével – önállóan jogosultak, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg. E vagyontárgyakat a vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 34–35. §-ában foglaltak alkalmazásával értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel ilyen esetben az adott költségvetési szervet illeti [költségvetési törvény 2. § (58) bekezdés, Vtv. 28. § (4) bekezdés, 33. § (2) bekezdés]

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó vagyontárgyak értékesítésére az MNV Zrt., illetve az általa megbízott szervezet jogosult. Az MNV Zrt.-vel kötött megbízás alapján az értékesítésre szánt vagyon vagyonkezelője is értékesítheti a vagyont. Az (1) bekezdés alá nem tartozó vagyontárgyak értékesítésére az a központi költségvetési szerv is javaslatot tehet, amely az adott vagyontárgy vagyonkezelője, vagy más jogcímen használója. A javaslatnak tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni szükséges [az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rend. 25. §].

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik [Áht . 109. § (1) bekezdés].

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A költségvetési szerv köteles az értékesítésből származó bevételt, a bevétel jóváírását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül befizetni, a fejezeti befizetési számla javára 630 fogadó KTK-val [Áht. 109. § (1) bekezdés].

(5) A vagyonkezeléssel összefüggő központi költségvetési szerveket érintő feladatokat az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben foglaltak alapján kell végrehajtani, azzal, hogy ahol a jogszabály a költségvetési szerv irányítását ellátó szerv vezetőjének egyetértését írja elő (vagyonkezelői szerződés megkötés, megszüntetés, bérlet, értékesítés kezdeményezése stb.), az erre irányuló kérelmet, illetve adatszolgáltatást az Intézményfelügyeleti Osztály részére kell benyújtani.

18. § (1) A fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv vagyongazdálkodásával kapcsolatos kérelmét az SZMM – mint az irányítást gyakorló szerv – vezetőjének útján, annak egyetértésével küldi meg az MNV Zrt. részére. Ennek teljesítése érdekében a költségvetési szerv köteles az MNV Zrt. ügyvezető igazgatójának címzett kérelmét, annak minden mellékletével együtt 2 példányban megküldeni az Intézményfelügyeleti Osztály részére [az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 53. § (4) bekezdés].

(2) Az Intézményfelügyeleti Osztály a kérelmet egyezteti a GF vezetőjével, valamint a szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységgel, melynek eredményeként felterjesztést készít a koordinációs szakállamtitkár részére. A koordinációs szakállamtitkár egyetértése esetén a kérelmet az Intézményfelügyeleti Osztály küldi meg az MNV Zrt. részére, melyről köteles tájékoztatni a kérelmet benyújtó költségvetési szervet.

(3) A kérelem támogatásának elbírálása érdekében, az Intézményfelügyeleti Osztály – mérlegelése alapján – a helyszínt megtekintheti, az intézményektől kiegészítést vagy további adatokat kérhet.

(4) Azokat a kérelmeket, amelyek tartalmában vagy formájában nem felelnek meg a jelen utasításban meghatározott feltételeknek az Intézményfelügyeleti Osztály visszaküldi a költségvetési szerv részére.

19. § (1) A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az Áht. 120/B. §-ában foglalt főbb célokat [Áht. 120/B. § (1) bekezdés].

(2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, monitoringrendszert kialakítani és működtetni [Áht. 120/B. § (2) bekezdés].

(3) A költségvetési szerv vezetője köteles az Ámr. 155–161. §-a szerinti belső kontrollrendszerek kialakításáról és működtetéséről gondoskodni.

(4) A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni [Áht. 121/A. § (3) bekezdés].

(5) Az SZMM irányítása alá tartozó költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője köteles a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet készíteni és azt – a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyását követően – megküldeni az SZMM Ellenőrzési Osztály vezetője részére minden év november 15-ig [Ber. 22. §].

(6) Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles

(7) A költségvetési szerv vezetője felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért, melyet tárgyévet követő év március 15-ig köteles megküldeni az SZMM általános jogkörű államtitkára részére [Ber. 31. § (1) bekezdés].

(8) Amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a költségvetési szerv, illetve a minisztérium felelősségi körébe tartozó szervezet – külön jogszabály felhatalmazása alapján – közreműködői feladatokat lát el, a szerv vezetője az előirányzatok felhasználása során köteles adatszolgáltatást teljesíteni a Kincstár által működtetett monitoringrendszer felé az Ámr. 138. § (2) bekezdésében, a 143. §-ban, a 145. § (2)–(3) bekezdésében és a 149. §-ban foglaltak szerint [Ámr. 112. § (9) bekezdés].

21. § (1) A költségvetési szervek részére a jogszabályban meghatározott belső szabályzatokat az intézmények saját hatáskörben kötelesek elkészíteni és azokat a jogszabályváltozást követően 60 napon belül aktualizálni. Ez alól kivételt képez a számviteli politika és a számlarend, melynek módosítását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet változása esetén, annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni [2000. évi C. törvény 161. § (5) bekezdés].

(2) A fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek, amennyiben európai uniós forrásból megvalósuló programban kedvezményezettek, kötelesek a program eljárási szabályzata szerint működni és az elkülönített nyilvántartást, belső analitikus nyilvántartás alapján biztosítani. A bevételeket és a kiadásokat a tevékenységnek megfelelő szakfeladaton kell elszámolni.

(3) A fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek önállóan kötelesek gondoskodni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, annak végrehajtásáról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben meghatározott és nem irányítói hatáskörbe utalt feladatok végrehajtásáról.

(4) A költségvetési szervek a 2010. évi előirányzataikra vonatkozó 3. § szerinti éves költségvetést első alkalommal 2010. május 31-ig készítik el. Az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót a 12. § szabályai alapján első alkalommal 2011. évben kell elkészíteni.

(5) Jelen utasítás 3. § (9) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

(6) Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, egyidejűleg a XXVI. fejezet 1–14 cím, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozó szervezetek tekintetében az SZMM-et megillető pénzügyi-gazdasági irányítási hatáskörökről és kötelezettségekről szóló 11/2009. (H. É. 24.) SZMM (SzMü. K. 5.) utasítás hatályát veszti.