14/2010. (IV. 9.) NFGM közszolgálati utasítás

14/2010. (IV. 9.) NFGM közszolgálati utasítás¹

2010.04.10.

Bevezető rendelkezések

1. A közszolgálati utasítás hatálya

1.1. A közszolgálati utasítás (a továbbiakban: Utasítás) hatálya – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján – a közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre terjed ki.

1.2. Jelen Utasítás 44. pontjának hatálya a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (továbbiakban: minisztérium), illetve jogelőd szerveitől nyugállományba került köztisztviselőkre is kiterjed.

1.3. Jelen Utasítás rendelkezéseit a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben meghatározott eltérésekkel a miniszterre, az államtitkárra és a szakállamtitkárra is alkalmazni kell.

1.4. Az ügykezelők közszolgálati jogviszonyában a Ktv. 5–7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában, 12–19/A. §-aiban, 21–22/B. §-aiban, 33. §-ában, 37–40/B. §-aiban, 41. § (7)–(9) bekezdésében, 41/A–42. §-aiban, 43. § (1)–(3) és (7) bekezdéseiben, 47. §-ában, 48. § (1)–(5) bekezdésében, 49–49/N. §-aiban, az Utasítás 17–32. pontjában, valamint a 44. pontban foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

1.5. Jelen Utasítás 53. pontjának hatálya kizárólag a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársakra terjed ki.

1.6. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyes munkáltatói intézkedések végrehajtásához a jelen Utasításhoz csatolt mellékleteket kell megfelelően alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.

Ösztöndíjas tanulmányút: a minisztérium oktatási és képzési rendszeréről szóló utasításban meghatározott tanulmányút.

Munkáltatói jogkör gyakorlója: a minisztérium Szervezeti és Működés Szabályzatának II. 24. §-ában meghatározott személy.

A közszolgálati jogviszony – és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – létesítésének, megszűnésének és megszüntetésének rendje

3. A közszolgálati jogviszony létesítése

3.1. A közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos intézkedések megkezdése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Humánigazgatási Főosztállyal előzetesen egyeztetnie kell a betöltetlen álláshely tényét, a betöltendő munkakör megnevezését, a pályázati kiírás szükségességét és tartalmát, a jogviszony létesítésének időtartamát (határozott, határozatlan), valamint a munkakört betöltő személy várható illetményét.

3.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója a fentiekben foglaltakon túl előzetesen köteles egyeztetni a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó – a közszolgálati jogviszonyt érintő – javaslatait a Humánigazgatási Főosztállyal. A Humánigazgatási Főosztály a szükséges források tekintetében kikéri a Költségvetési és Kontrolling Főosztály véleményét, majd az egyeztetés eredményéről értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója csak az egyeztetés után, az egyeztetés során kialakított vélemény figyelembevételével hozhat.

4. Pályázati eljárás

4.1. A munkáltatói jogkör gyakorlója – amennyiben a köztisztviselői munkakör betöltéséhez a Ktv. szabályai alapján pályázat kiírása kötelező – a köztisztviselői munkakörök betöltésének érdekében írásban pályázat kiírását kezdeményezi a Humánigazgatási Főosztálynál.

4.2. A köztisztviselői munkakörre kiírt pályázati felhívást a Humánigazgatási Főosztály teszi közzé a minisztérium hivatalos honlapján, valamint intézkedik a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (továbbiakban: KSZK) honlapján történő megjelentetésről. A vezetői munkakörökre kiírt pályázatot a minisztérium a KSZK útján jelenteti meg. Ezek mellett egyéb közzétételi forma (hirdetés megjelentetése újságban, internetes portálon stb.) is alkalmazható.

4.3. A vezetői munkakörre kiírt pályázati eljárás lebonyolítását a KSZK végzi a Humánigazgatási Főosztály, valamint az illetékes szervezeti egység szakmai irányítójának/illetékesének bevonásával a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezései alapján.

4.4. A köztisztviselői munkakörre kiírt pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra. A kiválasztott pályázók a minisztériumi vezetőkkel személyes konzultáción vesznek részt. A pályázat eredményéről az elbírálástól számított 8 napon belül a pályázókat a Humánigazgatási Főosztály írásban (elektronikus, vagy postai úton) értesíti.

4.5. A pályázat eredményéről a pályázók értesítése elsődlegesen a pályázati anyagban szereplő elektronikus elérhetőségen keresztül történik. Amennyiben a pályázó a pályázati anyagában nem ad meg elektronikus értesítési címet, úgy a Humánigazgatási Főosztály postai úton értesíti a pályázat eredményéről. Az elbírálásra előírt 30 napos határidőt követő 15 munkanap elteltével a pályázó által benyújtott pályázati anyag megsemmisítésre kerül.

5. Kinevezés

5.1. A közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges felvételi javaslatot a szervezeti egység vezetője a Humánigazgatási Főosztály részére megküldi, amelyhez csatolja az adott munkakörhöz tartozó munkaköri leírást (1. sz. melléklet). A munkaköri leírást a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el.

5.2. A köztisztviselő-jelölttel a Humánigazgatási Főosztály ismerteti, hogy az alkalmazáshoz milyen okmányok, adatok bemutatása szükséges. A köztisztviselői jogviszony létesítését megelőzően a köztisztviselő-jelölt köteles a közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges eredeti dokumentumokat, adatokat és tényeket a Humánigazgatási Főosztály részére átadni.

5.3. A kinevezési okmányt – mely tartalmazza a köztisztviselő besorolását is – a Humánigazgatási Főosztály a kinevezéskor rendelkezésre álló eredeti dokumentumok alapján készíti elő. A kinevezési okiratot – a Belépési csomagban szereplő Adatlappal együtt – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának ellenjegyzése céljából a Humánigazgatási Főosztály megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra. A kinevezési okirat 3 példányban készül, melynek egy példányát a köztisztviselő magánál tartja, egy példány a Humánigazgatási Főosztályra a köztisztviselő személyi anyagába, egy példány pedig a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra kerül számfejtés céljából.

5.4. A köztisztviselő kinevezését követően a besorolásához szükséges eredeti dokumentumok, valamint a kinevezési okirat a köztisztviselő személyi anyagába kerülnek, melyet a Humánigazgatási Főosztály őriz a minisztérium mindenkor hatályos közszolgálati adatvédelmi utasításában foglalt szabályok betartásával.

5.5. Ha a közszolgálati jogviszonyba történő kinevezésre jelölt olyan munkakört fog betölteni, amely alapján az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozat tételére köteles, addig nem létesíthető közszolgálati jogviszony, amíg a köztisztviselő-jelölt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.

5.6. Ha a közszolgálati jogviszonyba történő kinevezése esetén a jelölt olyan munkakört fog betölteni, amely a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban, továbbá a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél a fontos és bizalmas munkakörökről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján fontos és bizalmas munkakörnek minősül, a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági vizsgálatot a jelölttel szemben legkésőbb a kinevezésével egyidejűleg meg kell indítani. Amennyiben a nemzetbiztonsági vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a köztisztviselőnél kockázati tényező merül fel a munkakör betöltésével kapcsolatosan, úgy a köztisztviselő jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

5.7. A közszolgálati jogviszony létesítésének feltétele, hogy a foglalkoztatás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálaton a köztisztviselő-jelölt egészségileg alkalmas legyen az általa ellátandó munkakör betöltésére.

5.8. A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt írásban tájékoztatja:

a) az irányadó munkarendről,

b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének várható időpontjáról,

c) a költségtérítésekről és az egyéb juttatásokról, valamint azok mértékéről,

d) az illetmény átutalásának napjáról,

e) a munkába lépés napjáról,

f) a felmentési idő megállapításának szabályairól,

g) a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.

5.9. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály, vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. A szabályozás esetleges változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni a köztisztviselőt.

5.10. A munkáltató a kinevezési okiratban tájékoztatja a jelöltet a közigazgatási alap- és szakvizsga megszerzésével kapcsolatos feltételekről.

5.11. A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie. Az eskütételt a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani, és írásban megerősíteni.

5.12. Az eskü elmaradása a közszolgálati jogviszony érvénytelenségét eredményezi. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba. Az esküokirat 2 példányban készül, amelyből 1 példányt a köztisztviselő részére át kell adni, 1 példányt pedig a személyi anyagban kell elhelyezni.

6. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése

6.1. Az egyes szervezeti egységeknél munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére – megbízási szerződés megkötését a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő szervezeti egység közvetlen szakmai vezetője kezdeményezheti. A szerződéskötés folyamatára a minisztériumban mindenkor hatályos szerződéskötési folyamatokról szóló, valamint a minisztérium költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló utasítások rendelkezései az irányadók.

6.2. A Ktv. 1. § (9) bekezdése alapján a minisztérium közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Ennek megfelelően ilyen jellegű feladat megbízási szerződés alapján nem látható el.

6.3. A szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat a Humánigazgatási Főosztály látja el.

6.4. A minisztérium saját köztisztviselőjével – a felmentési időt is beleértve – a közszolgálati jogviszony alatt munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, megbízási jogviszonyt nem létesíthet.

6.5. A minisztérium által támogatott korengedményes nyugdíjazást igénybe vevők csak abban az esetben alkalmazhatók megbízási szerződéssel, ha a kedvezményre igénybe vett időtartam letelt.

7. Összeférhetetlenség

7.1. A köztisztviselői kinevezést megelőzően a kinevezendő munkatárs részére a Humánigazgatási Főosztály köteles a Ktv. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit ismertető „Tájékoztató”-t és a kitöltendő „Nyilatkozat” (2. sz. és 3. sz. melléklet) nyomtatványt átadni.

7.2. A kinevezendő munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy személyét a Ktv. 9. § (1) bekezdésében, valamint a Ktv. 21. §-ában meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok érintik-e, illetve hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi, valamint be kell jelentenie a Ktv. 21. § (2) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével folytatandó egyéb és további jogviszonyának fennállását és kérnie kell annak engedélyezését (4. sz. és 5. sz. melléklet).

7.3. Amennyiben a kinevezendő személy munkavégzésre irányuló egyéb, vagy további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, úgy az aláírt nyilatkozatot a Humánigazgatási Főosztály köteles elbírálás végett haladéktalanul a kinevezendő munkatárs munkáltatói jogkör gyakorlójához továbbítani.

7.4. Nem kaphat kinevezést és nem állítható munkába az a kinevezendő munkatárs, akinek a jogszabályban előírt, összeférhetetlenséggel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatát még nem bírálták el.

7.5. A döntést – rövid indokolással – vissza kell küldeni a Humánigazgatási Főosztálynak, aki a Ktv. előírásai szerint soron kívül elkészíti a nyilatkozó részére a döntésről szóló értesítést. A köztisztviselő a Humánigazgatási Főosztályhoz köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha az előző nyilatkozatához képest az összeférhetetlenséget érintő helyzetében változás állt be (rokoni kapcsolat, gazdasági kapcsolat, pártban betöltött tisztség, gazdasági társaságban vezető tisztség, felügyelőbizottsági tagság), valamint ha egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni.

7.6. A munkavégzésre irányuló egyéb, vagy további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – a köztisztviselő csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának be kell jelenteni. (6. sz. melléklet)

7.7. Vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő – a köztisztviselő munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. A vezető köztisztviselő a munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően bejelenti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Amennyiben e tevékenységek végzésére irányuló jogviszonyt a vezető köztisztviselő ellenérték fejében létesíti, akkor ehhez a hivatali szervezet vezetőjének az engedélye szükséges. (7. sz. melléklet)

7.8. Az engedélyezésről a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi mérlegelés alapján dönt legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül, mely döntésről a Humánigazgatási Főosztály útján tájékoztatja a köztisztviselőt.

7.9. A köztisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának azt is, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló egyéb, vagy további jogviszonya megszűnt.

7.10. A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólítja a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya – a törvény erejénél fogva – megszűnik.

7.11. Ha a köztisztviselővel szemben a Ktv. 9. §-a szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a jogviszonya.

7.12. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a köztisztviselőt, a köztisztviselő a megszüntetését bizonyító dokumentumot a megszűnéstől számított 5 munkanapon belül köteles a Humánigazgatási Főosztálynak bemutatni.

7.13. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozattétel a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség. E kötelezettségét szegi meg és ezáltal fegyelmi vétséget követ el az a köztisztviselő, aki a valóságnak meg nem felelő nyilatkozatot tesz, vagy bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja.

7.14. A köztisztviselői összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatok jogszabályban előírt kötelező nyilvántartása a Humánigazgatási Főosztály ügyrendi feladata. A kinevezéskor, valamint a köztisztviselői jogviszony fennállása alatt keletkező, összeférhetetlenségi okról kitöltendő nyilatkozatok a személyi anyag részét képezik.

8. Vagyonnyilatkozat

8.1. A minisztériumban az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökben foglalkoztatott köztisztviselők, valamint a jogszabály rendelkezései alapján egyéb jogcímen vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek részére kötelező vagyonnyilatkozatot tenni a törvényben meghatározott szabályok szerint.

8.2. A vagyonnyilatkozatok tételével, átvételével, kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a minisztérium vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének rendjéről, valamint a vagyonnyilatkozatok kezelésének adatvédelmi szabályairól szóló utasításban foglaltaknak megfelelően a Humánigazgatási Főosztály látja el.

9. Áthelyezés

9.1. Minisztériumon belüli áthelyezés

9.1.1. A minisztériumon belüli, szervezeti egységek közötti áthelyezésről – amennyiben a feladatkör, munkakör is változik – az érintett vezetőknek és a köztisztviselőnek írásban kell megállapodást kötniük.

9.2. Másik közigazgatási szervhez történő áthelyezés

9.2.1. A minisztérium, a köztisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő határozott idejű, illetőleg végleges áthelyezésében.

9.2.2. A határozott idő elteltével a köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni a korábbi közigazgatási szervhez.

9.2.3. Végleges áthelyezéshez történő hozzájárulást az áthelyező közigazgatási szerv nem tagadhatja meg, azonban a megkeresés kézhezvételétől számított két hónapig a köztisztviselőt visszatarthatja.

9.2.4. Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna. A köztisztviselő részére ebben az esetben ki nem adott, időarányosan járó szabadságát pénzben meg kell váltani.

9.3. Az áthelyezés szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a köztisztviselő közalkalmazotti, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, így az áthelyezés fenntartja a jogviszony folytonosságát.

9.4. Az áthelyezéssel kapcsolatos feladatokat – a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztetve – a Humánigazgatási Főosztály látja el.

10. A közszolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos általános rendelkezések

10.1. A köztisztviselő – bármely törvényben felsorolt jogcímen szűnik meg a közszolgálati jogviszonya – az e célra rendszeresített kilépési lapon (elektronikus kilépési rendszer kialakítása esetén elektronikus formában történő elszámolás útján) meghatározott igazolások megszerzésével jogosult a kilépésre.

10.2. A közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos okmányokat, igazolásokat a Humánigazgatási Főosztály, illetve a Költségvetési és Kontrolling Főosztály, valamint a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság készíti el. A közszolgálati jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások nem adhatók ki a távozó köztisztviselő részére, amíg a kilépési lapon szereplő elszámolási kötelezettségét a köztisztviselő nem teljesíti.

10.3. A közszolgálati jogviszony megszűnésével/megszüntetésével, valamint a köztisztviselő áthelyezésével kapcsolatos intézkedések megtételekor a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Humánigazgatási Főosztállyal előzetesen egyeztetni kell a következőket:

a) a közszolgálati jogviszony megszűnésének, megszüntetésének módját, indokát,

b) másik közigazgatási szervhez történő áthelyezést,

c) a tanulmányi szerződést,

d) a munkáltatói kölcsönt,

e) a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát,

f) a tartalékállományba helyezést,

g) a végkielégítés és egyéb járandóságok (pl. soron kívüli jubileumi jutalom) megállapítását.

10.4. A munkáltatói jogkör gyakorlója a fentiekben foglaltakon túl előzetesen köteles egyeztetni a személyi juttatás előirányzatra kihatással járó – a közszolgálati jogviszonyt érintő – javaslatait a Humánigazgatási Főosztállyal. A Humánigazgatási Főosztály a szükséges források tekintetében kikéri a Költségvetési és Kontrolling Főosztály véleményét, majd az egyeztetés eredményéről értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója csak az egyeztetést követően, az érintettek által közösen kialakított vélemény figyelembevételével hozhat.

10.5. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor/megszüntetésekor – továbbá végleges áthelyezéskor, tartós távollét megkezdése előtt – köteles a munkakörét a minisztérium mindenkor hatályos munkakör átadás-átvételéről szóló utasításának vonatkozó előírásai szerint átadni.

11. A közszolgálati jogviszony szünetelése

11.1. Tartós távollétnek minősül:

a) a fizetés nélküli szabadság (hat hónapot meghaladó),

b) a szülési szabadság (24 hét),

c) 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány),

d) tartós külszolgálat (a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján).

11.2. Tartós távollét esetén – kivéve a 11.1. c) pontjában foglalt esetet – a köztisztviselő köteles munkakörét a mindenkor hatályos munkakör átadás-átvételről szóló utasítás szerint átadni, valamint a kilépési lapon jelölt szükséges igazolások megszerzésével köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni.

11.3. Amennyiben a köztisztviselő a tartós távollétét meg kívánja szakítani – a keresőképtelenség esetét kivéve –, úgy a munkába állás tervezett időpontját megelőző 30 nappal hamarabb köteles írásban bejelenteni a Humánigazgatási Főosztályon, aki intézkedik a szükséges dokumentumok elkészítéséről.

A munkaköri rendszer

12. A munkakör-értékelési bizottság

12.1. A munkakör-értékelési bizottság (továbbiakban: Bizottság) három állandó tagból áll. A Bizottság állandó tagjai:

a) a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető, akadályoztatása esetén az általa kijelölt munkatárs,

b) a Humánigazgatási Főosztály vezetője, akadályoztatása esetén az általa kijelölt munkatárs,

c) a Miniszteri Kabinet erre a feladatra kijelölt munkatársa.

A Bizottság elnöke a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető.

12.2. A Bizottság munkájában eseti meghívottként az érintett szakterületet vezető, vagy a szakterület felügyeletét ellátó állami vezető tanácskozási jogkörrel vesz részt.

12.3. A Bizottság döntéseit szavazás útján, 2/3-os szótöbbséggel hozza. A szavazás történhet elektronikus úton is.

12.4. A Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Humánigazgatási Főosztály látja el.

12.5. A Bizottság üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal, működésének szabályait maga határozza meg.

12.6. A Bizottság az idegennyelv-tudási pótlék, valamint a képzettségi pótlék iránti kérelmek elbírálásánál a tárgyévi, a minisztérium elemi költségvetésében rendelkezésre álló keretösszegre figyelemmel dönt. A Bizottság döntéseinek meghozatalánál figyelemmel van a szervezeti egységeknél történő arányosság fenntartására is.

12.7. A Bizottság üléseiről minden esetben – legkésőbb az ülés megtartásától számított 3 munkanapon belül – emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntést. Az emlékeztetőt jóváhagyás céljából meg kell küldeni az SzMSz-ben megjelölt gazdasági ügyekért felelős állami vezetőnek.

12.8. A Bizottság által elfogadott, illetve módosított munkakört az Utasítás 8. sz. mellékletében fel kell tüntetni.

12.9. A munkakör-értékelési bizottság hatáskörébe tartozik:

a) a minisztérium munkaköri rendszerének kidolgozása, fenntartása, módosítása,

b) az alanyi jogon nem járó idegennyelv-tudási pótlék munkakörhöz való szükségességének és a munkatárs részére történő kifizetésének megállapítása,

c) a képzettségi pótlék munkakörhöz való szükségességének és a munkatárs részére történő kifizetésének megállapítása.

13. Munkakör létrehozása és nyilvántartása

13.1. Az Utasítás 8. sz. melléklete tartalmazza a minisztérium szervezeti egységeinél fennálló munkakörök felsorolását.

13.2. A munkaköröket tartalmazó nyilvántartást elektronikus formában a Humánigazgatási Főosztály vezeti.

13.3. Az új munkakör létrehozását megelőzően a Humánigazgatási Főosztály vezetője információkat gyűjt a létrehozandó munkakörrel kapcsolatban. Az információgyűjtésnek ki kell terjednie a munkakör céljára, a munkakör alapján végzett tevékenység elemzésére, a munkakörrel összefüggésben lévő fő felelősségekre, azok teljesítménymutatójára, az irányítási feladatokra, hatáskörre, valamint a munkakör betöltőjével szemben támasztott feladatokra, kompetenciákra.

13.4. Az új munkakör létrehozásának kezdeményezése a 9. sz. mellékletben meghatározott formanyomtatvány segítségével történik.

13.5. A munkakörökre vonatkozó információgyűjtést követően a Humánigazgatási Főosztály vezetője elkészíti a munkaköri profilt, majd elemzi, rendszerezi az adott munkakörökre jellemző tulajdonságokat. A véglegesített munkakört a munkakör-értékelési bizottság elé terjeszti döntéshozatal céljából.

14. Munkakör tartalmának módosítása, megnevezésének megváltoztatása, a munkakör megszüntetése

14.1. Munkakör megszüntetését, tartalmának, vagy megnevezésének módosítását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Humánigazgatási Főosztálynál.

14.2. A munkakör tartalmi módosítását akkor lehet kezdeményezni, ha a munkakör felelősségi körében bekövetkezett változások olyan mértékűek, mely a munkakör beazonosítását már lehetetlenné teszik, illetve a tartalmi változások a munkakör értékét befolyásolják. Ebben az esetben a munkakör elnevezését is módosítani kell.

14.3. Munkakör megszüntetésére akkor kerülhet sor, amennyiben a minisztérium összes szervezeti egységénél a munkakör tartalma olyannyira megváltozott, hogy az a jelen Utasítás szerint nem módosítható.

14.4. A megszüntetett munkakört az Utasítás 8. sz. mellékletéből törölni kell.

14.5. A munkakör módosítása, megnevezésének megváltoztatása, vagy a munkakör törlésére az Utasítás 12. pontjában leírt eljárás szerint történik.

15. Munkaköri rendszer felülvizsgálata, karbantartása

15.1. A munkaköri rendszer általános felülvizsgálatát minden év novemberében a Humánigazgatási Főosztály vezetője végzi.

15.2. A munkaköri rendszer felülvizsgálatát a szervezet, vagy valamely szervezeti egység szakmai céljainak változása esetén az éves kötelező felülvizsgálatot megelőzően a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Humánigazgatási Főosztálynál.

16. Személyre szóló munkaköri leírások készítése

16.1. A személyre szóló munkaköri leírások elkészítéséért a szervezeti egység vezetője felelős. A személyre szóló munkaköri leírás a munkaköri profil nevesített, az adott köztisztviselőre vonatkozó változata.

16.2. A személyre szóló munkaköri leírásokat a Humánigazgatási Főosztályon fellelhető profilok alapján az 1. sz. melléklet szerinti formában kell elkészíteni és azt a köztisztviselő kinevezési okmányához kell csatolni.

16.3. A személyre szóló munkaköri leírások szükség esetén évente egyszer áttekintésre kerülnek a 15.1. pontban meghatározott felülvizsgálatot követően. A felülvizsgálat eredményéről a Humánigazgatási Főosztály minden év december 15-ig írásos emlékeztetőt készít, amelyet tájékoztatásul megküld a szervezeti egységek részére.

A közszolgálati jogviszony tartalma

17. A köztisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése

17.1. A köztisztviselő munkateljesítményét – munkakörének és a minisztérium kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A teljesítményértékelés részletes eljárási rendjét a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

17.2. A minősítés célja a köztisztviselő szakmai teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

17.3. A köztisztviselőt előmeneteli pályáján – reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével – legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt – vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha utolsó minősítése óta két év már eltelt – minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.

17.4. A tárgyhónapban esedékes minősítésekről a Humánigazgatási Főosztály minden hónap 5. napjáig tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőket. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata a közvetlen vezető véleménye alapján.

17.5. A köztisztviselő kérésére a munkáltatói jogkör gyakorlója a minősítés kialakításába köteles bevonni a köztisztviselő által megjelölt, a minisztériumnál működő érdek-képviseleti szerveket.

17.6. A minősített alkalmasságát írásban indokolni kell, nem elégséges csupán megjelölni a minősítés fokozatát (pl. alkalmas, kevéssé alkalmas stb.). A minősítést végző a minősítés során a Ktv. 34/A. §–35. §-a és a Ktv. 1. sz. mellékletében foglaltak szerint jár el.

17.7. A minősítést a köztisztviselővel ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.

17.8. A minősítést a 10. sz. melléklet szerinti minősítési lapon két példányban kell elkészíteni, egy példányát – a köztisztviselővel történt ismertetést követően – a személyi anyagban kell tárolni, egy példányát a köztisztviselőnek az aláíráskor át kell adni.

17.9. A minősítés eredményeként a köztisztviselő:

a) „kiválóan alkalmas” minősítése esetén – a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető jóváhagyásával – a várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába sorolható,

b) „kevéssé alkalmas” minősítése esetén a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható,

c) „alkalmatlan” minősítése esetén felmentése kezdeményezhető.

17.10. Vezetői megbízásra, előresorolásra, címadományozásra történő javaslat esetén soron kívüli minősítésre a munkáltatói jogkör gyakorlója tehet javaslatot.

17.11. A soron kívüli minősítéshez, valamint a kötelező minősítéshez, amennyiben az a köztisztviselő besorolási fokozatát érinti, a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető jóváhagyása szükséges.

17.12. A köztisztviselő a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapítása, személyiségi jogát sértő megállapítása megsemmisítésének érdekében közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.

17.13. Az ügykezelő tevékenységét legalább ötévenként értékelni kell. Az értékelés szempontjait a Ktv. 34/A.–36. §-okban meghatározott minősítési szabályok alapulvételével, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

Munkavégzés, pihenőidő

18. Munkaidő

18.1. A munkaidő heti negyven óra,

hétfőtől csütörtökig 8–16.30 óráig,

pénteken 8–14 óráig tart.

18.2. A munkaidő a heti negyven óránál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő). A részmunkaidős foglalkoztatást a köztisztviselő kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával a Humánigazgatási Főosztályon.

18.3. A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkaidő-beosztását – a köztisztviselő kérésére, indokolt esetben – a fentiektől eltérően is megállapíthatja.

18.4. A köztisztviselő munkaidejét a munkáltatói jogkör gyakorlója a heti negyven órás munkaidőkereten belül méltányolandó – a munkavégzés jellegével összefüggő – ok miatt az általánostól eltérően is meghatározhatja. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell rögzíteni, és azt a köztisztviselővel közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

18.5. A minisztérium valamennyi szervezeti egységénél a köztisztviselők munkahelyen való megjelenésének, valamint a munkahelyről történő távozásának időpontját a 11. sz. melléklet szerinti jelenléti íven kell vezetni. A jelenléti ív alapján tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a távollévő köztisztviselőkről és a távollét jogcíméről szervezeti egységenként kimutatást kell készíteni, amelyet a jelenléti ívvel együtt – a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva – egy eredeti példányban meg kell küldeni a Humánigazgatási Főosztály részére. A jelenléti ív, a távollét-kimutatás és a szabadságos karton tartalmának egyezőségéért a szervezeti egység vezetője felelős. A Humánigazgatási Főosztály a részére megküldött dokumentumokat feldolgozza, és azok alapján kimutatást készít külön-külön a távollévőkről (betegszabadság stb.), valamint a szabadságon lévő munkatársakról, és ezen kimutatásokat az illetmény-számfejtési feladatok teljesítése érdekében a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra megküldi.

18.6. A köztisztviselő részmunkaidős foglalkoztatása esetén a kinevezést módosítani kell.

18.7. Vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő részmunkaidőben nem foglalkoztatható.

19. Munkaidő, pihenőidő az ügyfélszolgálati referensek esetében

19.1. A Ktv. 39. §-ának (4) bekezdése alapján – a Ktv. 39. § (1) bekezdésében foglaltaktól és a Közszolgálati Szabályzat rendelkezéseitől eltérően az ügyfélszolgálati referensek munkaidő-beosztása a heti 40 óra munkaidőkeret figyelembevételével a következők szerint alakul:

a) heti három napon a munkaidő 8.30-tól 17 óráig; az ügyfélfogadás 9 órától 16.30 óráig tart;

b) heti egy napon a munkaidő 8.30-tól 17 óráig; az ügyfélfogadás 9 órától 17 óráig tart;

c) pénteken a munkaidő 8.30-tól 14.30 óráig; az ügyfélfogadás 9 órától 14 óráig tart.

19.2. A telefonon történő tájékoztatás időtartama egybeesik az iroda ügyfélfogadási rendjével.

19.3. A 19.1. b) alpont szerinti munkavégzés nem számít rendkívüli munkavégzésnek, így szabadidő megváltására nem jogosít.

19.4. Az ügyfélszolgálati referensek szabadságolását a Kommunikációs Főosztály vezetője hagyja jóvá, egyúttal gondoskodik arról, hogy az irodában az ügyfélfogadás megfelelő létszámmal történjék. Az ügyfélszolgálati referens feladatait távolléte esetén, a munkaköri leírásában meghatározott helyettesítési rend szerint a Kommunikációs Főosztály más munkatársa látja el.

20. Rendkívüli munkavégzés

20.1. A rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el az Utasítás 12. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon, ha az a minisztérium működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges és indokolt.

20.2. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről a Humánigazgatási Főosztály nyilvántartást vezet.

20.3. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a rendkívüli munkavégzést elrendelő formanyomtatvány kettő eredeti példányát a rendkívüli munkavégzés elrendelésének időpontja előtt legalább 5 munkanappal meg kell küldenie a Humánigazgatási Főosztály részére, aki ellenőrzi a rendkívüli munkavégzés elrendelésének jogszerűségét.

20.4. Amennyiben a Humánigazgatási Főosztály a rendkívüli munkavégzés elrendelésével kapcsolatosan hiányosságot, vagy jogszerűtlenséget észlel, úgy azt azonnal jelzi a rendkívüli munkavégzést elrendelő munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

20.5. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős.

20.6. A 30 napos időtartam leteltét követően a Humánigazgatási Főosztály megkeresi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy igazolja a szabadidő kiadásának megtörténtét, vagy meg nem történtét. Amennyiben a minisztérium működésével közvetlenül összefüggő ok miatt a szabadidő nem került kiadásra, úgy azt pénzben meg kell váltani. A megváltás iránt – a rendkívüli munkavégzést végző munkatárs szabadság-nyilvántartó lapjának bekérését követően – a Humánigazgatási Főosztály a rendkívüli munkavégzést elrendelő nyomtatvány egy eredeti példányának megküldésével egyidejűleg intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztály felé. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

20.7. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult.

21. Helyettesítés

21.1. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Humánigazgatási Főosztály vezetőjének egyetértésével, a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető jóváhagyásával írásban rendeli el a helyettesítést a 11. sz. mellékeltben szereplő formanyomtatványon, amelynek kettő eredeti példányát meg kell küldeni a Humánigazgatási Főosztály részére.

21.2. A munkatársat saját illetményén felül helyettesítési díj illeti meg, ha

a) a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és eredeti munkakörét is ellátja,

b) tartósan távol lévő munkatársat helyettesít,

c) részben, vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.

21.3. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

21.4. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének

a) az első harminc napra 25%-ig,

b) a harmincegyedik naptól a kilencvenedik napig 40%-ig,

c) a kilencvenegyedik naptól 50%-ig terjedhet.

21.5. Amennyiben a helyettesítést egy adott munkakör vonatkozásában kettő, vagy több köztisztviselő látja el, úgy a helyettesítő köztisztviselők a helyettesítés teljes időtartama alatt az illetményük maximum 25%-ának megfelelő helyettesítési díjra jogosultak.

21.6. Nem jár helyettesítési díj, ha

a) a helyettesítésre rendes szabadság miatt van szükség, illetve

b) a helyettesítésre rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő kiadása idején kerül sor,

c) ha a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége, kivéve ha a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.

21.7. Betöltetlen munkakörbe tartozó feladatok helyettesítéséért maximum 3 hónapig fizethető helyettesítési díj.

21.8. A helyettesítési díj megállapítása a Humánigazgatási Főosztály feladata, aki a helyettesítési díj elszámolása iránt a helyettesítést elrendelő nyomtatvány egy eredeti példányának megküldésével egyidejűleg a Költségvetési és Kontrolling Főosztály felé intézkedik.

22. A rendes szabadság

22.1. A szabadságok kiadásért a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatárs igényének megismerése után, minden év február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatni. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni.

22.2. A szabadság kiadásának időpontját – köztisztviselő előzetes meghallgatása után – az éves szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A szabadságot esedékessége évében kell kiadni.

22.3. A munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

22.4. Az a munkáltatói jogkört gyakorló személy, aki a tárgyévben nem rendeli el a szabadságok kiadását, fegyelmi vétséget követ el, és a Humánigazgatási Főosztály vele szemben jogosult a fegyelmi eljárást megindítani. A fegyelmi eljárást kötelező megindítani, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az irányítása alatt álló köztisztviselők létszámának több mint 50%-ának nem rendelte el a szabadságok kiadását.

22.5. A Humánigazgatási Főosztály minden tárgyév szeptember 10. napjáig felméri, hogy a tárgyévre járó szabadságok időarányosan kiadásra kerültek-e. Amennyiben a köztisztviselő fel nem használt szabadnapjainak száma ebben az időpontban meghaladja a tárgyévre járó szabadságainak 3/4 részét, úgy ezt a Humánigazgatási Főosztály jelzi a miniszternek, aki írásban elrendeli a szabadságok kiadását a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztetett ütemterv alapján.

22.6. A szabadság kiadásáról, illetve engedélyezéséről kizárólag írásban, az erre rendszeresített „Szabadság-nyilvántartó lapon” lehet rendelkezni, melyet – váratlan esemény kivételével – a szabadság megkezdése előtt kell kiállítani és a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyni.

22.7. A szabadság-nyilvántartó lap tartalmazza az éves alap- és pótszabadságot, illetve egyéb címen biztosított pótszabadság, valamint az esedékesség évében ki nem adott szabadságot és az igénybe vett szabadságnapokat (azok naptári időpontjának megjelölésével), valamint a szabadság kiadásának/engedélyezésének tényét igazoló vezetői aláírást. Ezt a nyomtatványt minden szervezeti egységnél – egyénenként – folyamatosan kell vezetni.

22.8. A szabadságnapok nyilvántartásáért a Humánigazgatási Főosztály a felelős. A szervezeti egységeknek a szabadság nyilvántartó lapot a naptári év végén, legkésőbb január 10-ig – a munkáltatói jogkör gyakorló aláírásával ellátva – a Humánigazgatási Főosztálynak kell megküldeni, ahol a ki nem adott szabadságot a következő évre ismét nyilvántartásba veszik. A munkatársnak járó tárgyévi szabadságot a Humánigazgatási Főosztály minden naptári év január 31-ig állapítja meg, és február 15-ig tájékoztatja a munkatársakat a megállapított szabadságnapokról a tárgyévre vonatkozó szabadság-nyilvántartó lapok megküldésével.

22.9. Az igénybe vett rendes szabadságnapokat a jelenléti íven „SZ” betűvel kell jelölni.

22.10. A közszolgálati jogviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:

a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;

b) a szülési szabadság tartamára;

c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére;

d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;

e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és

f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkatárs távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

22.11. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló köztisztviselőt vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A gyermek után járó pótszabadság igényléséhez a munkatársnak a 14. sz. mellékletben szereplő formanyomtatványt kell kitöltenie és a másik szülő munkáltatójának igazolását követően azt a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatával együtt a Humánigazgatási Főosztály részére eljuttatnia.

23. Betegszabadság

23.1. A köztisztviselőt betegsége miatti keresőképtelensége idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. (A betegszabadság leteltét követő keresőképtelenség esetén a társadalombiztosítás keretén belül jogosult táppénzre). A keresőképtelenséget a háziorvos igazolja, amely igazolás eredeti példányát a munkatársnak a betegszabadság leteltét követően haladéktalanul el kell juttatnia a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra, egy másolati példányt pedig a Humánigazgatási Főosztályra. Az előreláthatóan 15 napot meghaladó távollét esetén az igazolást még annak időtartama alatt el kell juttatni a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra, valamint másolatban a Humánigazgatási Főosztályra.

23.2. A betegszabadság időtartamára a köztisztviselő részére a mindenkor hatályos munkajogi tárgyú jogszabályokban megállapított mértékű illetmény jár.²

23.3. A betegszabadság (esetlegesen táppénz) igénybevételét a jelenléti íven „B” betűvel kell jelölni.

24. Fizetés nélküli szabadság

24.1. A köztisztviselő írásban benyújtott kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója – a jogszabályban meghatározott kötelező eseteken túl, egyéb indokolt esetekben – a köztisztviselő törvényben biztosított szabadságkeretének teljes felhasználása után, fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet.

24.2. A jogszabályban meghatározott kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadság esetein túlmenően a munkáltatói jogkör gyakorlója maximum 2 évig terjedő fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. Ettől eltérő tartamú fizetés nélküli szabadság csak különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezhető.

24.3. A fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul értesíti a Humánigazgatási Főosztályt, aki a szükséges dokumentumok elkészítéséről intézkedik.

24.4. A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” betűvel kell jelölni.

25. Hivatalos távollét

25.1. A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a köztisztviselő munkakörével összefüggő egy, vagy több napot igénybe vevő – a minisztériumon kívül tartandó – megbeszélés, képzésen való részvétel, kiküldetés, felügyeleti ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül. A távollétet a jelenléti íven „HT” betűvel kell jelölni.

26. Egyéb munkaidő-kedvezmények

26.1. Véradásban részt vevő munkatárs – illetményének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkatársnak a munkavégzés alóli mentesség a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár. A véradásban részt vevő munkatársat a fenti munkaidő-kedvezményen túl a bemutatott igazolás alapján évente egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.

26.2. A köztisztviselő közeli hozzátartozójának halála esetén kettő munkanap munkaidő-kedvezményre jogosult.

26.3. Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadni.

26.4. A kettő vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy 14 éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülőt, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó köztisztviselőt havi 4 munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg.

26.5. A 45 év feletti köztisztviselőt, valamint a 45 év alatti megváltozott munkaképességű köztisztviselőt havi 4 munkaóra egészségügyi és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezmény illeti meg.

26.6. A munkaidő-kedvezmény tartamára a köztisztviselőnek illetmény jár.

26.7. A munkaidő-kedvezményre jogosultak körét a Humánigazgatási Főosztály tartja nyilván. A munkaidő-kedvezményre jogosultság indokát – annak bekövetkeztétől számított 10 munkanapon belül – a köztisztviselőnek be kell jelentenie a Humánigazgatási Főosztálynak.

26.8. A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” betűvel kell jelölni.

27. Egyéb kedvezmények

27.1. A minisztérium feladatkörébe tartozó területeken a minisztérium biztosítja a köztisztviselők gyermekei számára a kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka-konzultáció lehetőségét.

27.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselők munkaidő-beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását, és amennyiben ezen időszakon túli munkavégzést rendel el a gyermekes köztisztviselők részére, úgy arról a köztisztviselőt legalább 24 órával hamarabb tájékoztatja.

27.3. A 14 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselők rendes szabadságának kiadása során a munkáltató lehetőséghez mérten figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szüneteket.

27.4. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaszüneti napok körüli munkarend (ügyelet) kialakítása során figyelemmel van arra, hogy ne 14 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselőt jelöljön ki.

28. Vegyes rendelkezések

28.1. A gyermek születéséhez kapcsolódó távollétek kezdetét és annak várható időtartamát (szülési szabadság, gyed és gyes időtartama alatti fizetés nélküli szabadság) a köztisztviselőnek a távollét megkezdése előtt be kell jelentenie a Humánigazgatási Főosztály részére.

28.2. A köztisztviselő bármely, a Humánigazgatási Főosztály által vezetett nyilvántartásban szereplő adatának módosulásáról a változást követő 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni a Humánigazgatási Főosztályt.

A köztisztviselők díjazása

29. Illetmény

29.1. Az illetmény kifizetése a munkatárs által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton lakcímre, utólag történik. Az illetmény kifizetésének napja legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napja. Amennyiben az illetmény kifizetésének napja pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik, az illetményt legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni.

30. Az alapilletmény besorolástól eltérő mértékű megállapítása

30.1. A Ktv. 43. §-a alapján az alapilletmény eltérítések megállapítását megelőzően a Költségvetési és Kontrolling Főosztály kimutatása, illetve az elemi költségvetésben rendelkezésre álló keretek ismeretében a Humánigazgatási Főosztály tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorlókat, akik a költségvetési kereten belül tehetik meg javaslataikat.

30.2. Az alapilletmény emeléséről, illetve csökkentéséről szóló döntés alapján a Humánigazgatási Főosztály nyilvántartást készít és elkészíti a szükséges dokumentumokat.

31. Idegennyelv-tudási pótlék

31.1. Az idegennyelv-tudással rendelkező köztisztviselők a minisztérium minden szervezeti egységében idegennyelv-tudási pótlékban részesíthetőek. Az angol, német, francia nyelvvizsgáért a nyelvpótlék alanyi jogon jár, míg az egyéb nyelvekért járó idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket, figyelembe véve a munkaköri szükségességét a munkáltatói jogkör gyakorlója javaslata alapján a munkakör-értékelési bizottság – a tárgyévi személyi juttatás költségvetési keret figyelembevételével – állapítja meg. Nem fizethető nyelvpótlék az eszperantóért és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).

31.2. A munkakör, illetve a munkakör tartalmának változása, változtatása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Humánigazgatási Főosztállyal történt egyeztetés alapján – köteles az idegennyelv-tudás szükségességét felülvizsgálni. Munkakörváltás esetén a pótlékok visszavonhatók, amennyiben azok már nem felelnek meg a jelen utasításban foglalt feltételeknek.

31.3. Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. Az idegennyelv-tudás igazolásának rendjéről, a vizsgák elismeréséről és fokozatáról az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló mindenkor hatályos Korm. rendelet előírásai az irányadóak. Az okiratok egyenértékűségének tanúsítása a munkatárs feladata.

31.4. Amennyiben a köztisztviselő ugyanazon nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával is rendelkezik, részére csak a magasabb szintű pótlék állapítható meg.

31.5. Amennyiben a köztisztviselő ugyanazon nyelvből általános és szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgával is rendelkezik, részére csak egy jogcímen állapítható meg a pótlék.

31.6. Az idegennyelv-tudási pótlék fizetése a nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvány kiállításának napjától esedékes, amennyiben a köztisztviselő azt a kiállítástól számított 45 napon belül bemutatja a Humánigazgatási Főosztálynak. Amennyiben a köztisztviselő a kiállítástól számított 45 napon túl mutatja be a nyelvvizsga-bizonyítványt a Humánigazgatási Főosztály részére, akkor az idegennyelv-tudási pótlék fizetése a bemutatásának napjától esedékes.

31.7. Az idegennyelv-tudási pótlék mértékének megállapítására a Ktv. 48. § rendelkezései az irányadók.

32. Képzettségi pótlék

32.1. A képzettségi pótlék a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslata alapján a munkakör-értékelési bizottság – a tárgyévi személyi juttatás költségvetési keret figyelembe vételével – döntése alapján tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként adható.

32.2. A képzettségi pótlék megállapításának feltétele, hogy a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott ismereteket a köztisztviselő munkakörében alkalmazza, melynek munkaköri leírásában is rögzítésre kell kerülnie.

32.3. Képzettségi pótlék egy személynek kizárólag egy jogcím után adható.

32.4. A képzettségi pótlék mértékének megállapítására a Ktv. 48/A. § rendelkezései az irányadók.

A köztisztviselők elismerése

33. Címadományozás

33.1. A szervezeti egység vezetője a felügyeletet ellátó állami vezető egyetértésével címzetes és szakmai címek adományozását kezdeményezheti.

33.2. A részletes indokolással ellátott, a köztisztviselő kiemelkedő tevékenységének és eredményeinek ismertetését tartalmazó javaslatot a Humánigazgatási Főosztályon kell megtenni.

33.3. A Humánigazgatási Főosztály a címadományozással járó többletforrás rendelkezésre állásáról előzetesen tájékozódik a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynál.

33.4. Amennyiben a címadományozáshoz szükséges forrás rendelkezésre áll, úgy intézkedik a javaslatnak a hivatali szerv vezetője részére történő eljuttatásáról, aki dönt a címzetes, illetve a szakmai címek adományozásáról. Amennyiben a forrás nem áll rendelkezésre, úgy arról tájékoztatja a javaslattevőt.

34. Kitüntetés

34.1. A miniszter a kiemelkedő és tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző köztisztviselőket kitüntetésben részesítheti.

34.2. A miniszteri kitüntetések formáját, az évente adományozható kitüntetések számát, illetve az azokkal járó jutalmak mértékét külön jogszabály határozza meg.

A köztisztviselők juttatásai

35. Jubileumi jutalom

35.1. A jubileumi jutalomra jogosító idő kezdő időpontjának megállapításakor a Ktv. 49/E. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

35.2. Az esedékes jubileumi jutalmak kifizetéséről a Humánigazgatási Főosztály kezdeményezésére a Költségvetési és Kontrolling Főosztály gondoskodik. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Humánigazgatási Főosztályon keresztül a jubileum alkalmából köszöntő levelet ad át a köztisztviselőnek.

36. Teljesítményértékelésen alapuló jutalom

36.1. A köztisztviselő munkájának jutalmazására a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: TÉR) alapján kerül sor.

36.2. A jutalom kifizetésének alapját szolgáló eloszlási szint meghatározásáról tárgyév február utolsó napjáig – szervezeti változás esetén a szervezeti és működési szabályzat elfogadásától számított 15 napig – a hivatali szerv vezetője dönt. A döntést megalapozó kalkulációk elkészítéséért – figyelembe véve a tárgyévi elemi költségvetésben meghatározott rendelkezésre álló összeget – a Humánigazgatási Főosztály felelős.

36.3. A köztisztviselő részére a jutalom mértékéről a TÉR által meghatározott minimum és maximum keretek között a szervezeti egységet felügyelő állami vezető dönt a miniszter az e célra rendelkezésre álló költségvetési keretre vonatkozó iránymutatása alapján.

36.4. A jutalom kifizetése iránt a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztály felé.

36.5. Tárgyév végén a jutalom összegéről és kifizetéséről a Humánigazgatási Főosztály értesíti a jutalomban részesített köztisztviselőket. Az év közben kilépő munkatársak jutalom összege a kilépőlapra kerül rávezetésre.

36.6. A TÉR hatálya alá nem tartozó munkatársak év végi jutalmát a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

37. A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedési költségtérítés

37.1. A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit a minisztérium a mindenkor hatályos munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Korm. rendelet szabályai szerint téríti. A térítés igénybevétele – a bérlet, illetve menetjegy ellenében – utólag történik.

37.2. A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítéséhez szükséges eredeti számlát, bérletet vagy menetjegyet a Költségvetési és Kontrolling Főosztályra kell megküldeni. A bérleten/menetjegyen a köztisztviselő nevét fel kell tüntetni. A köztisztviselő a költségtérítés igénybevételéhez köteles minden évben, a tárgyévi első költségigénylésekor a lakcímkártya másolatát is csatolni. Amennyiben megállapítást nyer, hogy időközben a köztisztviselő a költségtérítésre való jogosultságát elveszítette, a jogtalanul felvett összeget köteles a minisztérium részére visszafizetni.

37.3. A köztisztviselő saját gépjárművel történő munkába járásához a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés bb) pontjában foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

a) a köztisztviselő állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;

b) a köztisztviselő munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;

c) a köztisztviselő mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

37.4. A köztisztviselő a havi költségelszámoláshoz köteles útnyilvántartást vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a hónap első és utolsó napján a kilométeróra állását.

37.5. A költségtérítést a Költségvetési és Kontrolling Főosztályon lehet igényelni a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető jóváhagyásával. Az igénylőlaphoz csatolni kell az útnyilvántartás másolatát. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály írásban értesíti a köztisztviselőt igényének elbírálásáról.

38. Utazási kedvezmény

38.1. A köztisztviselő a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján utazási utalványra jogosult, ha bármely munkáltatónál legalább egyéves jogviszonnyal rendelkezik.

38.2. Az utazási utalványt minden év március 31-éig a Humánigazgatási Főosztály állítja ki, és juttatja el a köztisztviselők részére. Az év közben kinevezett köztisztviselő részére kérésére kerül kiállításra az utazási utalvány, amely kiadásának feltétele a 16. sz. mellékletben foglalt nyilatkozat kitöltése.

38.3. Az utazási utalvány alapján a köztisztviselő évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosult a belföldi menetrend szerinti közforgalmú személyszállítási közlekedési eszközökön.

39. Illetményelőleg

39.1. A köztisztviselő 15. sz. mellékletben szereplő formanyomtatványon illetményelőleget igényelhet, melynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét. E mértékig a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője engedélyezi az előleg kifizetését.

39.2. Előlegben a köztisztviselő évente egyszer részesíthető, és a részére korábban folyósított illetményelőleg visszafizetése előtt újabb előleg nem igényelhető.

39.3. Az illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetni. Ennél hosszabb futamidejű törlesztés, illetve fizetési haladék biztosítása – különösen indokolt esetben – a Humánigazgatási Főosztály felügyeletét ellátó állami vezető engedélye alapján lehetséges. Ebben az esetben az illetményelőleg után adófizetési kötelezettség keletkezik.

40. Egészségügyi ellátás

40.1. A minisztérium biztosítja köztisztviselői számára az egészségügyi alapszolgáltatásokat, valamint a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást. Az aktuális rendelési helyről és időről a Humánigazgatási Főosztály ad tájékoztatást.

40.2. A képernyős munkakörben és munkahelyen dolgozó köztisztviselők látásának vizsgálatát a foglakoztatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, és indokolt esetben a köztisztviselőt szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

40.3. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a minisztérium a köztisztviselőt ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Az ezzel összefüggő költségek a köztisztviselővel szemben nem érvényesíthetők.

40.4. A szemészeti szakvizsgálattal kapcsolatos részletes eljárásrendről a minisztérium munkavédelmi utasítása rendelkezik.

41. Üdülés

41.1. A köztisztviselők üdültetése a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételének rendjéről szóló 9/2001. (III. 23.) MeHVM rendelet alapján történik.

Az aktív állományú köztisztviselők a főszezonban történő üdülésre előnyt élveznek a nyugdíjas köztisztviselőkkel szemben.

42. Egyéb juttatások

42.1. A köztisztviselőt megilletik a mindenkor hatályos cafeteriautasításban szereplő egyéb juttatások az ott meghatározott mértékben és feltételekkel.

A köztisztviselők szociális támogatása

43. Lakáscélú támogatások

43.1. A minisztérium a lakáscélú támogatási rendszerről szóló utasításban foglaltak alapján támogatja a köztisztviselők lakhatási helyzetét az ott meghatározott támogatási formákban és feltételekkel.

44. Szociális támogatások

44.1. A minisztérium szociális és temetési segélyt biztosít a szociális és segélyezési rendszerről szóló utasításban foglalt feltételek teljesülése esetén az aktív és nyugállományú köztisztviselők részére.

44.2. A minisztérium vezetői – a Humánigazgatási Főosztály útján, az érdekképviseleti szervekkel együttműködve – kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani velük.

44.3. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató szociális segélyezési és nyugdíjas bizottságot hoz létre. A szociális segélyezési és nyugdíjas bizottság külön utasításban foglalt módon ülésezik.

44.4. A szociális segélyezési és nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.

44.5. A Humánigazgatási Főosztály felügyeletét gyakorló állami vezető legalább kétévente áttekinti, értékeli az e fejezetben meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a szociális segélyezési és nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.

A minisztérium és az érdek-képviseleti szervek együttműködése

45.1. A minisztérium vezetése és a minisztériumban működő szakszervezet(ek) együttműködése tekintetében a Munka Törvénykönyvének – a Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott – rendelkezéseit kell alkalmazni. Az érintett szakszervezet(ek) és a minisztérium felső vezetése a mindkét fél számára fontosnak tartott részletszabályozásról minden év március 31-éig együttműködési megállapodást köt.

45.2. A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv vezetője és a minisztériumban működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

45.3. A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról. Az érdek-képviseleti szervek tájékoztatást kérhetnek, továbbá javaslatot tehetnek a Ktv. 66. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kérdések tekintetében.

Fegyelmi eljárás

46. Általános rendelkezések

46.1. A fegyelmi vétséget a fegyelmi tanács bírálja el. Fegyelmi vétségnek minősül minden olyan cselekmény, magatartás tanúsítása, amely jogszabályba, vagy egyéb utasításba ütközik.

46.2. A fegyelmi ügyben eljáró személyeket a tudomásukra jutott tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

46.3. A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok vagy minisztériumi utasítások, belső szabályzatok szerint kell elbírálni. Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

46.4. A fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek, a nyilvánosságnak és a bizonyítási szabadságnak.

46.5. Az eljárás alá vont munkatárs, képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács tagjai az eljárás bármely szakában az iratokba betekinthetnek. Az ügyiratokról az eljárás alá vont munkatárs és képviselője kérésére másolatot kell kiadni. Az eljárás kezdeményezője és képviselője azokba az iratokba és határozatokba tekinthet be, melyeket maga vagy képviselője csatolt. Egyéb iratokba csak a vizsgálóbiztos engedélyével tekinthet be. A megtekintett iratokról jogosult másolatot kérni. Az iratbetekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a betekintés időpontját és a betekintett iratok körét.

47. Értelmező rendelkezések

47.1. Hozzátartozó: az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

47.2. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap). Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

47.3. Ha az eljárás alá vont munkatársnak a fegyelmi eljárásban meghatalmazottja van, a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratokat az eljárás alá vont személy helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíttetni.

Ha az iratot a címzett halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről az érdekelt feleket értesíteni kell.

Az iratokat – ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

47.4. Felelősségre vonhatóság megszűnésén a munkatárs halálát, vagy a 49.4. pontban megjelölt határidő elteltét kell érteni.

47.5. Ahol jegyzőkönyvvezető személyének alkalmazása szükséges, úgy azt a Humánigazgatási Főosztály vezetője által kijelölt munkatárs vezeti.

48. Fegyelmi jogkört gyakorlók

48.1. A fegyelmi eljárás megindítását a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén bejelentésre, vagy saját észlelése esetén a munkáltatói jogkört gyakorló vezető kezdeményezheti.

48.2. A fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított 3 munkanapon belül a fegyelmi eljárás során tartott vizsgálat lefolytatására vizsgálóbiztost jelöl ki. Vizsgálóbiztos kizárólag az eljárás alá vont munkatársnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető beosztású munkatárs lehet. A vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont munkatárs nem dolgozhat egy szervezeti egységen belül.

48.3. A fegyelmi tanács háromtagú testület. Elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója, további tagja a Humánigazgatási Főosztály vezetője, valamint az elnök által kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, más szervezeti egységből kijelölt munkatárs.

48.4. Fegyelmi tanács tagjaként és vizsgálóbiztosként nem járhat el:

a) az ügyben fegyelmi tanács tagjaként vagy vizsgálóbiztosként kijelölt személy, vagy hozzátartozója;

b) az eljárás alá vont személy hozzátartozója;

c) akit a vizsgálat során tanúként vagy szakértőként meghallgattak;

d) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

48.5. A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre is megfelelően alkalmazni kell.

48.6. A kizárási okot az érintettek nyomban kötelesek a fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni.

48.7. Az eljárás alá vont munkatárs a fegyelmi tanács elnöke, tagjai vagy a vizsgálóbiztos ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után a kizáró okról a fegyelmi tanács elnöke határoz.

48.8. Amennyiben az elfogultsági kifogásnak helyt ad, a fegyelmi tanács elnöke másik tanácstagot jelöl ki.

48.9. A vizsgálóbiztos tartós akadályoztatása, vagy kizárása esetén az elnök a vizsgálat lefolytatásával új vizsgálóbiztost bízhat meg.

49. A fegyelmi eljárás

49.1. A fegyelmi eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el, a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, illetve a tudomására jutott tények alapján a bejelentés megérkezésétől, vagy a tudomásszerzést követő 5 napon belül. Ez ellen az intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

49.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont személyt és közli vele az eljárás okát.

49.3. Meg kell tagadni a fegyelmi eljárás elrendelését:

a) ha a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy a bejelentett tények alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg;

b) ha a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt, vagy

c) ha a bejelentésben foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.

49.4. Nem rendelhető el fegyelmi eljárás, ha azt a munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a munkatárs felelősségét, a három hónapos határidőt az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat minisztérium részére történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

49.5. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.

49.6. A bejelentés visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

49.7. A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont munkatárs képviseletével jogi képviselőt bízhat meg, vagy kérelmére a minisztériumnál működő érdekképviseleti szerv képviseleti jogát lehetővé kell tenni.

49.8. A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálat során a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az eljárás alá vont munkatárs javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni, amely során iratokba tekinthet be, helyiségekbe beléphet, információkat kérhet.

49.9. A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont munkatársat nyilatkozat tételére hívja fel azzal, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, nyilatkozatát és bizonyítékait jogosult a vizsgálóbiztosnak megküldeni.

49.10. A vizsgálóbiztos köteles meghallgatni az eljárás alá vont munkatársat, továbbá meghallgathatja a bejelentőt, és az általuk megjelölt tanúkat. A vizsgálóbiztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont munkatárs a meghallgatáson nem jelent meg, nem nyilatkozik, vagy a munkatárs meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás lefolytatása alatt nem kerülhet sor. Erről, valamint a kötelezettségszegéssel kapcsolatos megállapításokról és bizonyítékokról az eljárás alá vont munkatársat tájékoztatni kell, 8 napos határidő tűzésével fel kell hívni védekezésének előterjesztésére.

49.11. Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

49.12. A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti:

a) ha a munkatárs önhibáján kívüli okból védekezését nem tudja előterjeszteni – legfeljebb az akadály megszűnéséig –, illetve

b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható – legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig.

49.13. A vizsgálatot 15 nap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, további 15 nappal meghosszabbítható.

49.14. A vizsgálóbiztos az eljárás eredményéről összefoglaló jelentést készít és az iratokat a véleményével együtt a fegyelmi tanács elnökének átadja a vizsgálat lezárását követő 8 napon belül.

49.15. A vizsgálóbiztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított öt napon belül az eljárás alá vont személy a fegyelmi tanácsnál kifogással élhet. A kifogásról a fegyelmi tanács öt napon belül dönt, amelyről haladéktalanul értesíti a vizsgálóbiztost és a kifogást előterjesztőt.

49.16. A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont munkatársat legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel – az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár.

49.17. Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

49.18. A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át – a 49.12. b) pontját kivéve – a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.

49.19. A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé.

49.20. Az ügy érdeméről a fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül határoz.

49.21. A fegyelmi tanács határozatát zárt ülésen hozza meg. A tárgyaláson a fegyelmi tanács tagjain kívül jelen lehet az eljárás alá vont személy és a panaszos. A tárgyaláson a közigazgatási szervet a vizsgálóbiztos képviseli.

49.22. A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, szakértőt vehet igénybe, iratokat szerezhet be, szemlét tarthat.

49.23. A fegyelmi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az arról szóló értesítést a felek legalább 3 nappal a tárgyalás előtt megkapják.

49.24. Az eljárás alá vont munkatárs részére kézbesíti a vizsgálóbiztos összefoglaló jelentését azzal, hogy arra legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet.

49.25. A tárgyaláson a közigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a munkatárs jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.

49.26. Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a munkatársat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható, ha a munkatárs vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

49.27. Ha a munkatárs tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti.

49.28. A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és kihirdeti a fegyelmi tanács határozatait.

49.29. A tárgyalás megnyitása után a fegyelmi tanács kijelölt tagja ismerteti a fegyelmi eljárás elrendelésére vonatkozó írásbeli kezdeményezést, valamint a vizsgálóbiztos összefoglaló jelentését. A fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont munkatársat és meghallgatja az eljárás kezdeményezőjét, a tanúkat, a szakértőket és ismerteti a beszerzett iratokat. Amennyiben a megidézett tanú a tárgyaláson nem jelenik meg, ez esetben a tanács elnöke ismerteti a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

49.30. Az eljárás alá vont munkatárshoz a fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont munkatárs képviselője kérdéseket intézhet. Az eljárás kezdeményezőjéhez és a tanúkhoz a fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont munkatárs, valamint képviselője kérdéseket intézhet.

49.31. A vizsgálóbiztos, az eljárás alá vont munkatárs és képviselője a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet. Amennyiben az indítványt a tanács megalapozottnak találja, további bizonyítás felvételét rendeli el.

49.32. Ha a fegyelmi tanács a bizonyítási indítványokat elutasítja, így ezt az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

49.33. Az eljárás során nem hallgatható ki tanúként:

a) akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt helyes vallomás nyilvánvalóan nem várható;

b) aki a titoktartás alól nem kapott felmentést, nem hallgatható ki olyan tényről, amely államtitoknak, szolgálati titoknak vagy üzleti titoknak minősül.

49.34. A vallomástételt megtagadhatja:

a) az eljárás alá vont munkatárs hozzátartozója;

b) aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná az ezzel kapcsolatos kérdésben;

c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve, ha ez alól felmentették. A tanút a mentességi jogára a kihallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell.

49.35. A bizonyítási eljárás befejezése után a vizsgálóbiztos terjeszti elő indítványát, amely tartalmazza a tényállást, annak bizonyítékait, és indítványt tesz a fegyelmi büntetés kiszabására. Ezt követően az eljárás alá vont munkatárs, illetve képviselője nyilatkozik.

49.36. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi tanács elrendelheti a tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítését. Ez esetben a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 8 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítése esetén a jegyzőkönyvet a hangszalag leírója és a tanács elnöke írja alá.

49.37. Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

49.38. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik;

b) a fegyelmi eljárás megindítására a 49.4. pontjában meghatározott határidő után kerül sor;

c) a munkatárs a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;

d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.

49.39. A fegyelmi eljárás megszüntetéséről a 49.37. a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, a b)–d) pontok esetében a fegyelmi tanács dönt.

49.40. A fegyelmi határozattal szemben a munkatárs a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel élhet az illetékes munkaügyi bíróságon. A keresetindítási határidő elmulasztása jogvesztő.

49.41. A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a munkatárs a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

49.42. A hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.

49.43. Ha a közszolgálati jogviszony az 50.1. b)–d) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a munkatárs a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít.

50. Fegyelmi büntetések

50.1. A fegyelmi vétséget elkövető munkatárssal szemben a következő büntetések szabhatók ki:

a) a megrovás;

b) az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása;

c) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal;

d) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;

e) a Ktv. szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása;

f) hivatalvesztés.

50.2. Az 50.1. pontjában foglalt büntetések közül a juttatás csökkentése, megvonása – a megrovás kivételével – a többi büntetéssel együtt is kiszabható.

50.3. Az 50.1. b) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama legfeljebb 2 év lehet.

50.4. A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kár mértékét. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett vétség milyen mértékben sértette a munkáltató jó hírnevét.

51. A fegyelmi határozat

51.1. A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg a tényállást. A határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján, zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg. A fegyelmi tanácsot döntése meghozatalánál a vizsgálóbiztos indítványa nem köti.

51.2. A fegyelmi tanács a határozatában:

a) az eljárást megszünteti,

b) az eljárás alá vont munkatársat vétkesnek nyilvánítja és büntetést szab ki.

51.3. A határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

51.4. A rendelkező résznek tartalmaznia kell:

a) az eljárás alá vont munkatárs személyi adatait,

b) az eljárás alá vont munkatárs ellen korábban indított fegyelmi eljárás (eljárások) adatait,

c) a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont munkatársat vétkesnek nyilvánítja: vagy fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást megszünteti,

d) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget a munkatárs szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi tényállás esetén az elkövetett fegyelmi vétségek számát, rendbeliségét,

e) a kiszabott fegyelmi büntetést,

f) az eljárási költségek viselésének módját,

g) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont munkatárs és képviselője, valamint a munkáltató milyen jogorvoslattal élhet.

51.5. A határozat indokolási része tartalmazza:

a) a tényállást és annak bizonyítékait,

b) a levont ténybeli és jogi következtetést,

c) az intézkedés alkalmazása és a büntetés kiszabása esetén a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

51.6. A fegyelmi határozat rendelkező részét a kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. A felek részére kikézbesítendő és indokolással ellátott határozatot a tanács elnöke írja alá az aláírásban akadályozott tanácstagok helyett is.

51.7. A fegyelmi határozatot indokolva, a tárgyalás befejezése után 15 napon belül meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eljárás alá vont munkatársnak és képviselőjének.

52. A büntetés hatálya

52.1. A köztisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll az 50.1.

– b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;

– c), d) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt eléréséig;

– e) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;

– f) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.

52.2. Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.

52.3. A munkatárs a hatályos fegyelmi büntetéséről a közszolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt munkatárs közigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

Ösztöndíjas foglalkoztatottak részére járó juttatások

53.1. Az ösztöndíjas foglalkoztatott jogviszonyban álló munkatársakat megilleti a 37. pontban foglalt utazási költségtérítés, valamint havonta a mindenkor hatályos cafetériautasítás alapján adható maximális értékű meleg étkezési utalvány és helyi utazásra szolgáló bérlet.

53.2. A munkatárs a helyi utazásra szolgáló bérletet havonta köteles megvásárolni, amelynek költségét a minisztérium nevére kiállított számla és a lejárt bérlet ellenében, utólag a Költségvetési és Kontrolling Főosztály fizeti ki.

53.3. A melegétkezési utalványról a munkatárs a Humánigazgatási Főosztályon nyilatkozatot köteles kitölteni az erre rendszeresített formanyomtatványon.

Záró rendelkezések

54.1. Jelen Utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közszolgálati szabályairól szóló 26/2008. (HÉ. 48.) NFGM utasítás.

54.2. Az Utasításba foglalt valamennyi olyan intézkedés, amely az NFGM Igazgatása költségvetését érinti, abban az esetben történhet meg az erről rendelkező dokumentum aláírása, és válik végrehajthatóvá az intézkedés, amennyiben annak pénzügyi ellenjegyzése a Költségvetési és Kontrolling Főosztályon megtörtént.

54.3. Az Utasításban foglalt, adható támogatások, jutalmak mértékének meghatározása, illetve a munkatárs részére történő megítélése a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében történik.

1. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Név:

Kérem válasszon!

Munkakör:

Kérem válasszon!

Terület:

Kérem válasszon!

Szakállamtitkárság:

Főosztály:

Osztály:

Csoport:

Közvetlen felettese:

Kérem válasszon!

Vagyonnyilatkozat

Kérem válasszon!

Nemzetbiztonsági vizsgálat

Kérem válasszon!

Alá tartozó munkakörök (hierarchikus, funkcionális, projekttípusú v. mátrix):

Kérem válasszon!

Párhuzamos munkakörök:

Kérem válasszon!

Helyettese:

Kérem válasszon!

A munkakör célja:

Meghatározó felelősségek, feladatok:

Teljesítménymutatók:

A munkakörben meghatározó belső, intézményi (NFGM irányítása alá tartozó intézmények)
és külső (NFGM-en kívüli hivatalos és üzleti) szakmai kapcsolati mátrix jegyzéke:

Belső

Intézményi

Külső

Pénzügyi felelősség:

Kérem válasszon!

Ha igen, milyen mértékű a pénzügyi felelősség:

Speciális munkaköri követelmények (szaktanfolyamok, képesítések, vizsgák):

Szaktanfolyamok, képesítések, vizsgák:

Szint:

Kérem válasszon!

Nyelvismereti követelmények:

Kérem válasszon nyelvet!

Kérem válasszon!

Kérem válasszon szintet!

Kérem válasszon nyelvet!

Kérem válasszon!

Kérem válasszon szintet!

Szükséges vezetői gyakorlat:

Kérem válasszon!

Ha igen, a gyakorlat szükséges mértéke (év):

Kérem válasszon!

Szükséges szakmai gyakorlat:

Kérem válasszon!

Ha igen, a gyakorlat szükséges mértéke (év):

Kérem válasszon!

Kiegészítő megjegyzések:

nincs

Dátum:

200……………...

_{…………………………………}

_{…………………………}

Budapest

Köztisztviselő/munkavállaló

Munkáltatói jogkör gyakorlója

Közvetlen felettes/főov.

2. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

NYILATKOZAT

az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nemleges helyzetről

Név:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Szervezeti egység:

Kijelentem, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. §-ban – illetve a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium mindenkor hatályos közszolgálati szabályzatban – rögzített összeférhetetlenségi okok velem szemben nem állnak fenn.

Amennyiben a részemről fennálló összeférhetetlenségi okot nem jelentem be, tudomásul veszem, hogy közszolgálati jogviszonyom a Ktv. 22. § (1) bekezdéses alapján megszűnik.

Budapest, 20…. ........................

.............................................................

köztisztviselő

Készült:	2 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. Humánigazgatási Főosztály

3. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

NYILATKOZAT

gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tagság fennállásáról

Név:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Szervezeti egység:

Bejelentem, hogy ....... év ........ ......... napjától ................................................... társaságnál .......................................... tisztségem
áll fenn. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § (6) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a gazdasági társaság önkormányzati/köztestületi többségi/tartós állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja¹

A társaság tevékenységi köre:

A társaság tulajdonosi összetétele:

A tisztség vállalására a munkáltató javaslata/jóváhagyása¹alapján került sor.

A tisztség ellátása a közszolgálati jogviszonyom munkaidejét heti/havi¹................ óra tekintetében érinti/nem¹ érinti.

A tisztségre vonatkozó megbízás másolatát csatolom.

Budapest, 20…. ........................

.............................................................

köztisztviselő

Készült:	2 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. Humánigazgatási Főosztály

______________________

¹A megfelelő rész aláhúzandó.

4. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

KÉRELEM

a munkavégzéssel járó egyéb, illetve további jogviszony létesítéséhez való hozzájáruláshoz

Név:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Szervezeti egység:

Bejelentem, hogy

............................................................................................................. szervnél

............................................................................................................. munkakörben

munkavégzéssel járó egyéb, illetve további jogviszonyt kívánok létesíteni.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § alapján kérem, hogy szíveskedjen engedélyezni a fent említett munkavégzéssel járó egyéb, illetve további jogviszony létesítését.

A munkavégzés közszolgálati jogviszonyom munkaidejét heti/havi ...... órában érinti/nem érinti¹.

Kijelentem, hogy munkaköri kötelezettségemből adódóan a fenti szervezettel hivatali kapcsolatban nem állok. Az ott folytatandó tevékenységem munkakörömet és a szervezeti egység tevékenységét nem érinti.

Budapest, 20…. ........................

.............................................................

köztisztviselő

Engedélyezem, nem engedélyezem¹

Budapest, 20…. ........................

.............................................................

munkáltatói jogkör gyakorlója

Készült:	2 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. Humánigazgatási Főosztály

______________________

¹A megfelelő rész aláhúzandó.

5. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

KÉRELEM

gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tagsági megbízás vállalásához

Név:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakcím:

Szervezeti egység:

............................................................................... társaságnál ............................................... tisztségre megbízást kívánok elvállalni. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § (6) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a gazdasági társaság önkormányzati/köztestületi többségi/tartós állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja¹.

A társaság tevékenységi köre:

A társaság tulajdonosi összetétele:

A tisztség vállalására a munkáltató javaslata/jóváhagyása¹ alapján került sor.

A tisztség ellátása a közszolgálati jogviszonyom munkaidejét heti/havi¹ ................ óra tekintetében érinti/nem érinti¹. A tisztségre vonatkozó megbízás másolatát csatolom.

Budapest, 20.... ...........................	………....……….. aláírás
Engedélyezem, mert¹: a tisztséggel az NFGM bízta meg összeférhetetlenség nem áll fenn	Nem engedélyezem, mert¹: összeférhetetlenség áll fenn: egyéb okok miatt:
Budapest, 20….......................	………….............…………….. munkáltatói jogkör gyakorlója

Készült:	2 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. Humánigazgatási Főosztály

__________________

¹A megfelelő rész aláhúzandó.

6. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

BEJELENTÉS

tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyról

Név:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Szervezeti egység:

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § (2) bekezdése értelmében bejelentem, hogy tudományos/oktatói/művészeti/lektori/szerkesztői/jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet* kívánok folytatni.

Tevékenység megnevezése:

Tevékenységet az alábbi szervezet részére végzem:

Budapest, 20…. ........................

.............................................................

köztisztviselő

Készült:	2 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. Humánigazgatási Főosztály

_______________________

* A megfelelő rész aláhúzandó.

7. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

KÉRELEM

vezető megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység ellenérték fejében történő jogviszony létesítéséhez való hozzájáruláshoz

Név:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Szervezeti egység:

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 21. § (3) bekezdése értelmében ellenérték fejében tudományos/oktatói/művészeti/lektori/szerkesztői/jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet* kívánok létesíteni.

Tevékenység megnevezése:

Tevékenységet az alábbi szervezet részére végzem:

Budapest, 20…. ........................

............................................

köztisztviselő

Engedélyezem

Nem engedélyezem*

Budapest, 20…. ........................

………………………..

hivatali szervezet vezetője

Készült:	2 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. Humánigazgatási Főosztály

____________________

* A megfelelő rész aláhúzandó.

8. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

Munkakör Klánok	Munkakör Családok	Munkakörök
ALAPTEVÉKENYSÉG
	Üzleti Környezet
		Üzleti Környezet Főosztály vezetője
		Üzleti Környezet Főosztály vezetőhelyettese
		Stratégiai és Üzleti Környezet Elemző Osztály vezetője
		Vállalkozásfejlesztési és Belső Piaci Osztály vezetője
		Üzleti Környezet Szabályozási Osztály vezetője
		üzleti környezetfejlesztési jogi referens
		környezetgazdálkodási referens
		stratégiai és elemzési referens
		ipari parki referens
		szabályozási referens
		logisztikai referens
		belső piaci referens
	Tudásgazdaság
		Tudásgazdaság Főosztály vezetője
		Tudásgazdaság Főosztály vezetőhelyettese
		horizontális fejlesztéspolitikai referens
	Vállalkozásfejlesztés
		Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetője
		Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetőhelyettese
		Tervezési Elemzési Osztály vezetője
		Finanszírozó Termékek Fejlesztése Osztály vezetője
		Koordinációs és Szabályozási Osztály vezetője
		tervezési referens
		vállalkozásfejlesztési referens
		pénzügyi programok referens
		pályázati referens
	Kereskedelempolitika
		Kereskedelempolitikai Főosztály vezetője
		Szolgáltatáskereskedelmi és Nemzetközi Szervezetek Osztály vezetője
		Kereskedelmi Védelmi Eszközök Osztály vezetője
		Árukereskedelmi Osztály vezetője
		kereskedelempolitikai referens
	Európai Országok
		Európai Országok Főosztály vezetője
		Nyugat-Európa Osztály vezetője
		Közép- és Délkelet-Európa Osztály vezetője
		Nemzetközi Elemző Osztály vezetője
		nemzetközi külgazdasági és elemző referens
		nemzetközi külgazdasági referens
		V4-koordinátor
	Európán Kívüli és FÁK-országok
		Európán Kívüli és FÁK-országok Főosztálya vezetője
		Európán Kívüli és FÁK-országok Főosztálya vezetőhelyettese
		FÁK-országok Osztály vezetője
		Amerika és Óceánia Osztály vezetője
		Ázsia és Afrika Osztály vezetője
		Nemzetközi Kapcsolatok Szervezési Osztály vezetője
		nemzetközi referens
		EU- és nemzetközi referens
		nemzetközi jogi referens
		külgazdasági régió referens
	EU-kapcsolatok
		EU-kapcsolatok Főosztály vezetője
		EU-kapcsolatok Főosztály vezetőhelyettese
		EU-referens
	Befektetési és védelemkoordináció
		Befektetési és Védelemkoordinációs Főosztály vezetője
		Befektetési és Ellentételezési Osztály vezetője
		Védelmi Ipari és Védelemkoordinációs Osztály vezetője
		befektetési és ellentételezési referens
		gazdaságfelkészítési és tervezési referens
		NATO- és katasztrófavédelmi referens
		befektetési referens
		ellentételezési referens
		EU védelmi és jogi referens
	Területfejlesztés
		Területfejlesztési Főosztály vezetője
		Területi Tervezési Osztály vezetője
		Területi Programok Osztály vezetője
		Területi- és Várospolitikai Osztály vezetője
		Területi Koordinációs Osztály vezetője
		Támogatáspolitikai Osztály vezetője
		területpolitikai referens
		területi értékelési referens
		eszközfejlesztési referens
		várospolitikai referens
		terület- és várospolitika szabályozási referens
		támogatáspolitikai szabályozási referens
		területfejlesztési támogatási referens
		támogatási pénzügyek koordinációs referense
		önkormányzati támogatási referens
		térségi koordinációs referens
		területi együttműködési referens
		területfejlesztési szervezési referens
		területfejlesztési koordinációs referens
		területfejlesztési referens
		regionális fejlesztési referens
		programreferens
	Területrendezés és településügy
		Területrendezési és Településügyi Főosztály vezetője
		Területrendezési és Településügyi Főosztály vezetőjének helyettese
		Területrendezési Osztály vezetője
		Településrendezési Osztály vezetője
		Településfejlesztési Osztály vezetője
		településfejlesztési referens
		településüzemeltetési referens
		területrendezési referens
		területi koordinációs referens
		településrendezési referens
	Építésügy és építészet
		Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője
		Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetőjének helyettese
		Építésügyi Szabályozási Osztály vezetője
		Építésügyi Igazgatási Osztály vezetője
		Építészeti és Építésgazdasági Osztály vezetője
		építésügyi hatósági referens
		építésfelügyeleti szakmai referens
		építésügyi szabályozási referens
		építészeti és építésgazdasági referens
TÁMOGATÁS
	Emberierőforrás-gazdálkodás
		Humánigazgatási Főosztály vezetője
		humánigazgatási jogi referens
		humánpolitikai referens
		humánpolitikai szakreferens
		HR-kontroller
	Informatika
		Informatikai Főosztály vezetője
		informatikai referens
		alkalmazásgazda
		projektvezető
		vezető fejlesztő
	Közbeszerzés
		Közbeszerzési Főosztály vezetője
		közbeszerzési referens
	Költségvetés és kontrolling
		Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője
		Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőhelyettese
		Fejezeti Költségvetési Osztály vezetője
		Pénzügyi és Gazdálkodási Osztály vezetője
		Forrástámogató Osztály vezetője
		Tervezéskoordinációs és Kontrolling Osztály vezetője
		gazdálkodási és tervezési referens
		tervező-elemző kontroller
		szakági referens
		vezető kontroller
		kontrolling referens
		pénzügyi referens
		pénzügyi ügyintéző
		számviteli referens
		szabályozási és koordinációs referens
		jelentő-felelős
		költségvetési referens
	Kabinet
		kabinetfőnök
		kabinetfőnök-helyettes
		CSR-igazgató
		kabineti tanácsadó
		társasági és intézményi referens
		politikai tanácsadó/főtanácsadó
	Jog és koordináció
		Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője
		Jogi és Koordinációs Főosztály vezető helyettese
		Jogi Osztály vezetője
		Koordinációs Osztály vezetője
		jogi referens
		jogi előadó
		jogszabály-előkészítő
		kabineti jogtanácsos
		koordinációs referens
	Gazdaságpolitika és elemzés
		Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály vezetője
		Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály vezetőhelyettese
		stratégiai referens
		gazdaságpolitikai elemző referens
		makrogazdasági elemző referens
	Kommunikáció
		Kommunikációs Főosztály vezetője
		Kommunikációs Főosztály vezetőhelyettese
		kommunikációs referens
		sajtóreferens
		sajtómunkatárs
		ügyfélszolgálati referens
		ügyfélszolgálati munkatárs
		portálszerkesztő
		szóvivő
	Ellenőrzés
		Ellenőrzési Főosztály vezetője
		belső ellenőr
	Parlamenti kapcsolatok
		Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetője
		Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetőhelyettese
		parlamenti titkár
	Adminisztratív
		titkárságvezető
		szakmai titkár
		személyi titkár
		(személyi) asszisztens
		titkárnő
		postabontó
		titkosügyirat-kezelő
		irattáros
		protokollreferens
		utaztatási referens

9. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

KÉRELEM

új munkakör létesítéséhez

Új munkakör megnevezése:

A munkakör létesítésének indoka:

A munkakör viszonya a minisztérium céljaihoz:

A munkakörhöz kapcsolódó, a minisztérium SZMSZ-ében megfogalmazott operatív feladatok megjelölése:

Budapest, 20……………………..

…………………………………..

szervezeti egység vezetője

10. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

MINŐSÍTÉSI LAP

1. Személyi adatok:

Név (leánykori név):

Anyja neve:

Születési hely:

Születési idő:

Besorolás:

Vezetői megbízatás:

2. a) Az adott pályaszakasz kezdete:

b) A minősítés időpontja:

c) Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka:

3. A jogszabályban előírt és a munkáltató által meghatározott feltételek, feladatok:

4. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez:

a) Szakmai ismeret és jártasság	b) Elemzőkészség
1. Kiemelkedő	1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti	2. Átlag feletti
3. Átlagos	3. Átlagos
4. Átlag alatti	4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő	5. Nem kielégítő

c) Ítélőképesség	d) Pontosság
1. Kiemelkedő	1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti	2. Átlag feletti
3. Átlagos	3. Átlagos
4. Átlag alatti	4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő	5. Nem kielégítő

e) Írásbeli kifejezőkészség	f) Szóbeli kifejezőkészség
1. Kiemelkedő	1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti	2. Átlag feletti
3. Átlagos	3. Átlagos
4. Átlag alatti	4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő	5. Nem kielégítő

g) Felelősségérzet	h) Hivatástudat
1. Kiemelkedő	1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti	2. Átlag feletti
3. Átlagos	3. Átlagos
4. Átlag alatti	4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő	5. Nem kielégítő

i) Kapcsolatteremtő, -fenntartó készség	j) Szorgalom, igyekezet
1. Kiemelkedő	1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti	2. Átlag feletti
3. Átlagos	3. Átlagos
4. Átlag alatti	4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő	5. Nem kielégítő

Vezető esetében (amennyiben több köztisztviselőt, illetve ügykezelőt irányít):
k) A vezetett csoport munkájának színvonala	l) A munka szervezettsége
1. Kiemelkedő	1. Kiemelkedő
2. Átlag feletti	2. Átlag feletti
3. Átlagos	3. Átlagos
4. Átlag alatti	4. Átlag alatti
5. Nem kielégítő	5. Nem kielégítő

5. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:

6. A minősítést összefoglaló szöveges (rövid) értékelése:

7. A minősített alkalmasságának megítélése (a 4–5. pontban megjelölt szempontok alapján)

1. Kiválóan alkalmas 2. Alkalmas

3. Kevéssé alkalmas 4. Alkalmatlan

A minősítést a minősítettel ismertettem.

Minősítő neve, aláírása:

Beosztása:

A minősítés tartalmát megismertem.

Észrevételeim:

Minősített aláírása:

Az érdekképviseleti szerv észrevételei:

Készült:	2 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. Humánigazgatási Főosztály

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

A minősítési lap, illetve a Ktv. szerinti szempontok az alábbiak:

a) Szakmai ismeret és jártasság

A megfelelő és széleskörű, aktuális szakmai ismereten, tapasztalaton és jártasságon túlmenően a szakértelem magában foglalja a motivációt, a késztetést a munkával kapcsolatos tudás használatára, továbbfejlesztésére, és megosztására a munkatársakkal.

Ha több ügyfajtával foglalkozik a minősített, akkor súlyozni kell aszerint, hogy ezek közül melyik a gyakrabban előforduló és minőségileg több tudást igénylő. A jártasság a meglévő ismeret gyakorlati alkalmazásának szintjét jelzi.

b) Elemzőkészség

Az analitikus gondolkodást jelenti. Az elemző, analitikus gondolkodás egy szituáció megértése, annak kisebb lépésekre, egységekre történő lebontása, vagy egy helyzetből adódó következtetések lépésről lépésre történő felvázolása. Magában foglalja egy probléma vagy szituáció részeinek módszeres rendszerezését, különböző tulajdonságok, szempontok szisztematikus összehasonlítását, prioritások felállítását ésszerűségi alapon, az időrend, az ok-okozati viszony, vagy a „ha-akkor” kapcsolatok felismerését.

c) Ítélőképesség

Az új helyzetekben való találékonyságot és gyors eligazodást jelenti, valamint a jó kezdeményezőképességet, az új ötleteket, és a véleményalkotó képességet. A felmerülő eseményekről minden esetben reális ítéletet és önálló véleményt formáló viselkedést feltételez.

A minősítőnek itt azt kell meghatároznia, hogy a köztisztviselőnek milyen fokú a lényeglátása, fel tudja-e ismerni az ügy eldöntéséhez releváns mozzanatokat, és ezeket mennyire képes összefűzni, logikus rendszerré formálni.

d) Pontosság

Ez a szempont a végzett munka során nyújtott gyorsaságot, pontosságot és precizitást veszi nagyító alá. Ide tartozik, hogy a köztisztviselő még feszült munkatempóban is csak minimálisan hibázik, határidőre tejesit.

e)–f) Írásbeli és szóbeli kifejezőkészség

A köztisztviselő munkája többnyire írásban jelenik meg, ezért fontos, hogy világosan, logikusan, precízen és szabatosan fogalmazzon, a közérthető magyar kifejezések használatára törekedjen. Nem kevésbé fontos, hogy jó beszédkészséggel rendelkezzen, amely magában foglalja a kifejezés érthetőségét és tisztaságát, megbeszéléseken és értekezleteken az aktív és hatékony közreműködést, és a közlési készséget.

g) Felelősségérzet

A köztisztviselő munkája magas fokú felelősségtudatot feltételez, mert felelősséget kell vállalnia döntéseiért, egész tevékenységéért. A felelősségteljes munkavégzés csak lelkiismeretesség és kötelezettségtudás mellett képzelhető el.

h) Hivatástudat

A hivatástudat képesség és hajlandóság arra, hogy a köztisztviselő összhangba hozza saját viselkedését a minisztérium vele szemben támasztott követelményeivel, prioritásával és céljaival. Magában foglalja azt a viselkedést, amely előmozdítja, támogatja a minisztériumi célkitűzések elérését, vagy megfelel a minisztérium igényeinek. Egyes esetekben a minisztérium érdekeinek saját érdekei elé helyezését is jelentheti.

A hivatástudat a köztisztviselői pálya iránti elkötelezettséget jelenti.

i) Kapcsolatteremtő és -fenntartó készség

Ez a készség vonatkozik a szervezeten belüli és más szervekkel, hatóságokkal, illetve magánszemélyekkel való kapcsolatteremtésre és fenntartásra. A könnyű és hatékony közösségi beilleszkedést, a közösségi normák iránti érzékenységet és az érzelmi kötődést, illetve a jó munkahelyi légkör kialakítását jelenti. Munkálkodást azon, hogy barátságos kapcsolatot vagy kapcsolatok hálózatát építsük ki és tartsuk fenn emberekkel.

j) Szorgalom, igyekezet

Mindkét készség azt fejezi ki, hogy az érintett törekszik a jobbra. A jövő feladatai szempontjából, az arra való orientálást tekintve kiemelkedően figyelembe veendő a köztisztviselő már kinyilvánított szándéka. A szándék materiálisan nem megfogható ugyan, de jelez egy változási törekvést, ezért feltétlenül értékelendő az összegzésnél, azaz a minősített alkalmasságának megítélésénél.

Jelenti még az egyenletesen jó munkateljesítményt, magában foglalja a jó munkaidő-gazdálkodást, igyekezetet a minőségi és mennyiségi követelmények optimális egyensúlyban tartására, és az önmagunkkal szembeni magas követelmények kitűzésére, az elvártnál, vagy a munkakör által megkívántnál több dolog elvégzését, amit senki sem kért, de javíthatja vagy fokozhatja a munka eredményét, kikerülhetővé teszi a problémákat.

11. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

Jelenléti ív

20…… év ……………………hónap

………………………………………………….

(szervezeti egység)

Név	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	22	23	24	25	26	27	28	29	30	31

12. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

…………………………………..

(szervezeti egység)

Rendkívüli munkavégzés elrendelése

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 40. §-ában foglaltak értelmében ............................................ köztisztviselő számára a napi munkaidőn felül rendkívüli munkavégzést rendelek el az alábbi feladatok elvégzésére:

A munkavégzés helye:

A munkavégzés ideje és időtartama:

A rendkívüli munkavégzés ellenértékére vonatkozó szabályokat a Ktv. 40. § (2)–(6) bekezdései tartalmazzák.

A rendkívüli munkavégzés igazolása és elszámolása a havi létszámjelentés keretében történik.

Budapest, 20.... .............................

.......................................................

munkáltatói jogkör gyakorlója

A rendkívüli munkavégzés elrendelését tudomásul vettem:

Budapest, 20…. ........................

..........................................

köztisztviselő

Készült:	4 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. munkáltatói jogkör gyakorlója 3. pl. Humánigazgatási Főosztály 4. pl. Költségvetési és Kontrolling Főosztály

13. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

…………………………………..

(szervezeti egység)

Jóváhagyom:

HELYETTESÍTÉS ELRENDELÉSE

A helyettesítésre kijelölt köztisztviselő neve:

Besorolása:

Munkaköre:

Az elvégzendő többlet feladatok felsorolása:

A helyettesítendő köztisztviselő neve:

Besorolása:

Munkaköre:

A helyettesítés várható időtartama (-tól -ig):

A helyettesítő köztisztviselő illetménye (Ft/hó):

A helyettesítési díj mértéke (%), és összege (Ft):

A feladat hiányos vagy nem megfelelő minőségű elvégzése a helyettesítési díj csökkentését vonhatja maga után.

Budapest, 20... ..................

…………….....………………..	....................................................................
munkáltatói jogkör gyakorlója	Humánigazgatási Főosztály vezetője

Tudomásul veszem:	………………………................................
	helyettesítő köztisztviselő

Készült:	4 példányban
Kapják:	1. pl. köztisztviselő 2. pl. munkáltatói jogkör gyakorlója 3. pl. Humánigazgatási Főosztály 4. pl. Költségvetési és Kontrolling Főosztály

14. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

NYILATKOZAT

a gyermek(ek) után járó pótszabadság megállapításához

Alulírott ………………...............…………………… lakcím: …………………........……………………… kijelentem, hogy háztartásomban ……………. tizenhat évesnél fiatalabb gyermekem nevelésében nagyobb szerepet vállalok/gyermeke(i)met egyedül nevelem¹, erre tekintettel igényelem a Munka Törvénykönyve 103. § (2) bekezdése alapján járó pótszabadságot.

A szülőt

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg.

A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Budapest, 20…. …………

………………………

az igénylő aláírása

Tudomásul veszem, hogy a gyermek(ek) után járó pótszabadságot házastársam (élettársam) veszi igénybe.

Budapest, 20….. ………………

…………………………………

házastárs (élettárs) aláírása

Alulírott …………………………………… munkáltató székhely: ………………………………………… nyilatkozom, hogy …………………………………… munkavállaló nem igényelte a Munka Törvénykönyve 103. § (2) bekezdése alapján járó pótszabadságot.

…………...............……………

az igénylő házastársának
(élettársának) munkáltatója

_____________________

¹A megfelelő rész aláhúzandó.

15. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

…………………………………..

(szervezeti egység)

IGÉNYLÉS

illetményelőleg felvételére

Név:

Az igényelt összeg:

Igényelt törlesztési idő:

Az igénylő bankszámlaszáma:

Indokolás:

Budapest, 20…..………..

……………………………	………………………..
munkáltatói jogkör gyakorlója	köztisztviselő aláírása

Az Illetménycsoport tölti ki:

Havi nettó bér:

Engedélyezett összeg:

Törlesztési idő:

A közszolgálati szabályzatban foglalt előírásoknak megfelel.

Budapest, 20….….

…………………………………..

aláírás

…………………………………..

engedélyező

16. számú melléklet a 14/2010. (IV. 9.) NFGM utasításhoz

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

NYILATKOZAT

UTAZÁSI UTALVÁNY FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Alulírott ……………........................................................……………... (születési hely: ………………, idő:……………....., anyja neve:……….........................................................…………., lakcím: ……….....……………............………………..…) jelen nyilatkozat aláírásával büntetőjogi felelősségem teljes tudatában nyilatkozom, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumba történő kinevezésemet megelőzően az előző munkáltatóm által 20........... évre rendelkezésemre bocsátott 12 alkalmas MÁV-/Volán-kedvezményre jogosító utazási utalványt …… alkalommal használtam fel.

Budapest, 200……….. …..

…………………..

köztisztviselő

Előttünk mint tanúk előtt:

Név:
Lakcím:
Szem.ig./útlevélszám:
Aláírás:

Az utasítást a 18/2014. (VII. 4.) NGM utasítás 2. § 3. pontja hatályon kívül helyezte 2014. július 5. napjával.

Az Utasítás hatálybalépésekor a betegszabadság időtartamára az illetmény 70%-a jár.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek