14/2010. (XII. 22.) VM utasítás
a Vidékfejlesztési Minisztérium vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásáról szóló szabályzatáról1
2010.12.22.
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 11. § (6) bekezdése, illetve 14. § (3) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos minisztériumon belüli eljárásra, a vagyongyarapodási vizsgálatra, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére, valamint a vagyonnyilatkozatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozóan a következő szabályzatot adom ki:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A Vidékfejlesztési Minisztérium vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) hatálya a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Szervezeti és Működési Szabályzata 6. számú függelékében meghatározott, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket betöltő kormánytisztviselőkre, valamint a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elsőszámú vezetőire (a továbbiakban: kötelezett) terjed ki.
2. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban alkalmazandó jogszabályok:
A vagyonnyilatkozatok kezelése
3. § (1) A Minisztériumban a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok – ideértve a vagyoni helyzetre tett bejelentéseket, valamint a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás iratait – kezelését és nyilvántartását a Személyügyi és Igazgatási Főosztály (továbbiakban: SZIF) végzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a SZIF vezetője által megbízott személy (továbbiakban: kezelésre jogosult) végezheti.
(3) A Törvény és a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezéseinek figyelembevételével, a szervezeti egység vezetője a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség keletkezésével, változásával és megszűnésével kapcsolatos szervezeti, munkaköri, illetve személyi adatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében soron kívül írásban közli a SZIF vezetőjével.
II. A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
Eljárás a jogviszony létesítése esetén
4. § (1) A kötelezettet a SZIF vezetője írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, annak határidejéről és a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számáról. A jogviszony keletkezését megelőzően a SZIF a jelen Szabályzat 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot kér a kötelezettől arra vonatkozóan, hogy a Törvényben meghatározott rendelkezéseket megismerte, személyére vonatkozó kizáró ok nem áll fenn, valamint tudomásul veszi a vagyonnyilatkozat elmulasztásának, megtagadásának jogkövetkezményeit.
(2) A kötelezett a nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény alapján előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a Törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határidőn belül eleget tesz, vagy ha külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozatot tett, arról a fenti határidőn belül igazolást nyújt be. A kötelezett nyilatkozik továbbá arról, hogy tudomásul veszi, hogy e kötelezettség elmulasztása esetén jogviszony nem létesíthető vele.
5. § (1) A kezelésre jogosult személyesen átadja vagy megküldi a kötelezett részére a Törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozat-nyomtatványt, illetve a jelen Szabályzat 2. számú melléklete szerinti kitöltési útmutatót. A kötelezett a vagyonnyilatkozati nyomtatványok és a kitöltési útmutató elektronikus elérhetőségéről is tájékoztatást kap. A SZIF a vagyonnyilatkozat-nyomtatványt és a kitöltési útmutatót köteles mindenki számára elérhető módon közzétenni a Minisztérium honlapján, illetve az Intraneten.
(2) A 4. § (2) bekezdésben foglalt határidőn belül a kötelezett a kitöltött vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot – ha a kötelezett külön törvény alapján már vagyonnyilatkozatot tett, az arról szóló igazolást – személyesen, vagy meghatalmazott útján átadja, vagy postai úton megküldi a kezelésre jogosultnak.
(3) A kezelésre jogosult az iratokat az átvételkor, illetve a nyilvántartásba vétel előtt megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a Törvény 11. § (3) bekezdésében és a jelen Szabályzatban meghatározott alaki feltételeknek. A kezelésre jogosult a zárt borítékra rávezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát, a kötelezett nevét, valamint az átvétel időpontját.
(4) Az átadott vagyonnyilatkozatról a kötelezett a jelen Szabályzat 3. számú melléklete szerinti igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.
(5) A vagyonnyilatkozat átvett példányát a személyi iratokra vonatkozó szabályok szerint, de azoktól elkülönítetten kell kezelni.
Eljárás áthelyezéssel történő jogviszony létesítés esetén
6. § (1) Ha a kötelezettség az áthelyezés időpontjában keletkezik, a jogviszony-létesítés esetére irányadó szabályok szerint kell eljárni.
(2) Ha a kötelezettség már az áthelyezést megelőzően is fennállt, az áthelyezéssel egyidejűleg a vagyonnyilatkozat átadó szervnél őrzött példányának átadás-átvételét a jelen Szabályzat 4. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv felvételével rögzíteni kell.
Eljárás beosztás, munka- vagy feladatkör-változás esetén
7. § Ha a kötelezettséget beosztás, munka- vagy feladatkör változása keletkezteti, a 4–6. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogviszony létesítésén a beosztás, munkakör, illetve a feladatkör változását kell érteni.
Eljárás ismételt vagyonnyilatkozat-tétel, valamint a kötelezettség megszűnése esetén
8. § (1) Az első vagyonnyilatkozatot követően a Törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamok elteltével szükséges ismételt vagyonnyilatkozatot tenni. Az ismételt vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének időpontjáról a SZIF a Törvény 8. § (4) bekezdésben foglalt határidő betartásával köteles tájékoztatni a kötelezettet.
(2) Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a SZIF az előző vagyonnyilatkozat Minisztériumnál őrzött példányát a kötelezettnek a jelen Szabályzat 5. számú melléklete szerinti igazolás kíséretében visszaadja. A kötelezettet előzetesen tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonnyilatkozatot a SZIF-nél – személyesen vagy meghatalmazott útján – átveheti.
(3) Amennyiben a vagyonnyilatkozatnak a Törvény 12. § (1) bekezdése szerinti visszaadása a kötelezett akadályoztatása miatt, vagy írásbeli közlése alapján nem lehetséges, azt részére postai küldeményként tértivevénnyel kell megküldeni.
(4) A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.
(5) A (3) bekezdés szerinti küldemény kézbesíthetetlensége esetén a vagyonnyilatkozatot a visszaérkezéstől számított 15 munkanapon belül, a kötelezett elhalálozása esetén pedig a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről a 7. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni.
9. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkakör, feladatkör megszűnik, a kötelezett a Törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján köteles záró vagyonnyilatkozatot tenni.
(2) Az átadott záró vagyonnyilatkozatról a kötelezett a jelen Szabályzat 6. számú melléklete szerinti igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.
(4) A Törvény 5. § (4) bekezdése szerinti áthelyezéssel történő jogviszony megszüntetés esetén a SZIF a vagyonnyilatkozatot az áthelyezéssel egyidejűleg ajánlott, tértivevényes küldeményben, vagy személyesen, jelen Szabályzat 4. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv felvételével adja át az őrzésért továbbiakban felelős részére.
III. A VAGYONGYARAPODÁSI VIZSGÁLATOT MEGELŐZŐ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS
10. § (1) Vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó ellenőrzési eljárás a Törvény 14. § (1) bekezdése alapján hivatalból, vagy a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés alapján indulhat.
(2) A vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésével összefüggő iratok érkeztetését és átvételét, a kötelezett vagyoni helyzetére tett bejelentéssel kapcsolatos iratok kezelését és nyilvántartását, valamint a meghallgatással kapcsolatos adminisztratív teendőket a SZIF látja el.
(3) A kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentést a kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül a SZIF véleményezi, és a bejelentést véleményével együtt megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(4) Ha vagyonnyilatkozattal kapcsolatban tett bejelentés, irat más szervezeti egységhez érkezik, azt haladéktalanul a SZIF részére további ügyintézés céljából meg kell küldeni.
(5) A SZIF jelzi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a Törvény 14. § (2) bekezdés második mondatában foglalt valamely ok miatt, a bejelentéssel kapcsolatban nem lehet meghallgatást kezdeményezni. Ez esetben a SZIF javaslatot tesz a bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására.
(6) Amennyiben a bejelentéssel kapcsolatban a (4) bekezdést nem kell alkalmazni, a SZIF a véleményéhez csatolja a kötelezett vagyonnyilatkozatát tartalmazó zárt borítékot is.
11. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vélemény kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül – a bejelentés megküldésével – tájékoztatja a kötelezettet a bejelentés tartalmáról. A kötelezett a bejelentésben foglaltakra a tájékoztatástól számított 5 munkanapon belül írásban észrevételt tehet. A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is közli a bejelentést a kötelezettel, ha azt a 10. § (4) bekezdésben foglalt okból érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(2) A kötelezett írásban észrevételezheti, ha a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a kötelezett vagyonnyilatkozatában, továbbá ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat valótlan adatokat tartalmaz, illetőleg a bejelentésből arra lehet következtetni, hogy a munkáltató által ismert törvényes forrásból nem igazolható vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő hozzátartozónál áll fenn.
(3) Ha a bejelentés szerinti vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársnál és/vagy gyermeknél áll fenn, a munkáltatónak akkor is meghallgatást kell kezdeményezni.
12. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az észrevételezési határidő lejártát követő 5 munkanapon belül dönt a meghallgatás elrendeléséről. A meghallgatás elrendelése esetén, a kötelezettnél magasabb besorolású, ennek hiányában a vezetői munkakört ellátó kormánytisztviselők közül, megbízottat jelöl ki a meghallgatás lefolytatására.
(2) A vagyongyarapodási ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről a kötelezettet a meghallgatás előtt legalább öt munkanappal írásban kell értesíteni.
13. § (1) A megbízott a kijelöléstől számított 10 munkanapon belül meghallgatja a kötelezettet. A vagyonnyilatkozat felbontására csak a kötelezett jelenlétében kerülhet sor. A megbízott a meghallgatás alapján, a vagyongyarapodás tárgyában javaslatot készít.
(2) A meghallgatásról a SZIF által delegált személy jegyzőkönyvet készít két eredeti példányban, melynek egy eredeti példányát a kötelezettnek át kell adni. A megbízott a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet és a keletkezett iratokat javaslatával együtt – a fenti határidőn belül – megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója különösen indokolt esetben a fenti határidőt meghosszabbíthatja.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelezett meghallgatása során felvett jegyzőkönyv másodpéldányát, továbbá a kötelezett vagyonnyilatkozatát a SZIF részére átadja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok közötti elhelyezés érdekében. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatás eredményéről – ha törvény másként nem rendelkezik – a bejelentéstevőt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban tájékoztatnia kell.
14. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízotti javaslat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül dönt a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg megküldi a kötelezett (és hozzátartozója) vagyonnyilatkozatát az állami adóhatóság részére, továbbá értesíti a kötelezettet a vizsgálat kezdeményezéséről.
(3) A SZIF a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezését nyilvántartásába bejegyzi.
IV. A VAGYONNYILATKOZATOK KEZELÉSE, ADATVÉDELEM
15. § (1) A kezelésre jogosult a vagyonnyilatkozatok átvételét követően haladéktalanul intézkedik a vagyonnyilatkozatok Minisztériumnál maradó példányainak a tárolásra kialakított zárt helyen történő elhelyezéséről.
(2) Az iratgyűjtőt a kezelésre jogosult kezeli, aki az iratgyűjtőben elhelyezi:
a) a vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentáló lapot,
b) a vagyonnyilatkozatot tartalmazó aláírt, zárt borítékot,
c) a vagyonnyilatkozat átvételéről szóló igazolás(oka)t,
d) igazolást a külön törvény alapján tett vagyonnyilatkozatról,
e) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességéről szóló értesítő levél másolatát.
(3) Ha vagyongyarapodási vizsgálat válik szükségessé, az iratgyűjtőben el kell helyezni
a) a vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményező levél másolatát,
b) a vagyonnyilatkozatra kötelezett meghallgatásáról, illetve a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről felvett jegyzőkönyv másodpéldányát,
c) a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése tárgyában tett javaslat másolatát,
d) a kötelezett részére szóló munkáltatói intézkedés másolatát arról, hogy jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt.
(4) A SZIF vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes irathoz, illetve az azok kezelése során keletkezett adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
(5) Tilos a SZIF kezelésében lévő vagyonnyilatkozatokban szereplő, jövedelmi és vagyoni helyzetről szóló adatok bármilyen módon történő feldolgozása, számítógépes nyilvántartása.
16. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a SZIF vezetője gondoskodik az adatok védelméről, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
(2) A kormánytisztviselő vagyonnyilatkozatában foglaltak megismerésére csak az alábbi személyek jogosultak:
a) vagyonnyilatkozat tételére kötelezett a vagyonnyilatkozata tekintetében,
b) meghallgatás elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a 12. § (1) bekezdése szerint kijelölt megbízott,
c) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitával összefüggésben a bíróság.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a SZIF vezetője felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot a betekintési jog jogosultjain kívül harmadik személy ne ismerhesse meg, azokról ne szerezhessen tudomást.
(4) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést a kezelésre jogosult a vagyonnyilatkozathoz csatolt, a jelen Szabályzat 8. számú melléklete szerinti betekintő lapon dokumentálja a betekintés időpontjának, jogcímének, a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével, valamint a betekintésre jogosult saját kezű aláírásával.
V. A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI
17. § (1) A szabályzat hatálya alá tartozó kötelezettek vagyonnyilatkozatát egyedi azonosítóval (vagyonnyilatkozat- nyilvántartási szám) kell ellátni. Az azonosítókat hat karakterben kell képezni úgy, hogy ebből az első két, illetve három karakter betű, a többi karakter növekvő sorrendű szám legyen, az alábbiak szerint:
a) a Minisztérium állományába tartozók esetében: VM ◻◻◻◻,
b) a Minisztérium felügyelete, irányítása alá tartozó intézményeknél foglalkoztatottak esetében: VMI ◻◻◻.
(2) Az egyedi azonosítót úgy kell képezni, hogy az őrzési idő alatt nem lehet ugyanazon számkombinációval több személyt azonosítani.
18. § (1) A SZIF a kötelezettekről, illetve a kötelezettség teljesítéséről kötelezettenkénti bontásban nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
b) a kötelezett vagyonnyilatkozatának nyilvántartási számát,
c) a kötelezettség teljesítésének időpontját,
d) igazolás csatolása esetén annak ügyiratszámát és időpontját,
e) a kötelezettség következő esedékességének időpontját,
f) a kötelezettség megszűnésének időpontját,
g) a vagyonnyilatkozat visszaadásának időpontját,
h) a vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos bejelentés időpontját,
i) a vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatos meghallgatás időpontját,
j) a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésének időpontját.
(2) Ha a kötelezett vagy hozzátartozója a Törvény 1. § (2) bekezdése alapján nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni, neve mellett ezt jelölni kell azzal, hogy a SZIF az erre vonatkozó igazolást csatolta.
(3) A nyilvántartásba a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetten kívül kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója tekinthet be.
19. § Jelen Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.
20. § A Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 7/B/2009. utasítása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzatának kiadásáról.
Alulírott …..…………………………………………………. (név), ………..…….……………………………. (lakcím), kijelentem, hogy az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 6. §-ában, 9. §-ában, valamint a 16. §-ban meghatározott jogviszony létesítésére vonatkozó kizáró rendelkezéseket megismertem, ezek alapján személyemre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn. Tudomásul veszem a vagyonnyilatkozat elmulasztásának itt ismertetett jogkövetkezményeit: „6. § (1) Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén – a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni. (2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást, vagy feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezését, megbízását vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.”
„9. § (1) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. (2) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a kizárólag a 3. § (3) bekezdése szerint arra kötelezett tagadja meg, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva szűnik meg. Erről az őrzésért felelős a megtagadás bekövetkezésétől számított három munkanapon belül értesíti a kötelezettet.” „16. § (1) Ha a 15. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján a) a 3. § (3) bekezdése szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni.
(3) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.”
Kötelezettséget vállalok arra, hogy haladéktalanul, a jogviszony létesítése előtt (megfelelő aláhúzandó) eleget teszek a 2007. évi CLII. törvény alapján előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségemnek, csatolom a külön jogszabály alapján tett vagyonnyilatkozat átvételét igazoló okirat másolatát.
Tudomásul veszem, hogy e kötelezettség elmulasztása esetén jogviszony nem létesíthető velem.
Budapest, 20..… év ……………………… hó …. nap
Tisztelt Nyilatkozattevő!
Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban (közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban) álló,2 aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult:
– közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben;
– közbeszerzési eljárás során;
– feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében;
– egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során; vagy
– állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.3
Az előző bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki: politikai tanácsadó és főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó; vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselő; jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be.4
A vagyonnyilatkozatot az Ön mint kötelezett, és az Önnel egy háztartásban élő hozzátartozói (a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is) vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetéről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelméről kell kitöltenie.6 A vagyonnyilatkozatot a hozzátartozókra vonatkozóan is Önnek kell felelősséggel kitöltenie és aláírnia, nem pedig az említett személyeknek.
Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig és a Vnyt. 9. § szerinti alkalmazási tilalom (lásd: következő bekezdés) fennállása alatt nem lehet létrehozni.7 A vagyonnyilatkozatot munkajogi felelősségének tudatában kell megtennie, ugyanis amennyiben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a Vnyt. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.8 Esedékesség: a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a kötelezett
– a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,9
– a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően – Vnyt. 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott gyakorisággal – az esedékesség évében június 30-ig,10 – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 15 napon belül,11
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz! A vagyonnyilatkozat őrzéséért a közszolgálatban álló kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója felelős.12 A valós tartalom megállapítására a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a Vnyt. 13. §-a alapján jogosult.13 Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével – legalább 30 nappal, a Vnyt. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat esetén 15 nappal megelőzően tájékoztatni.14 Az őrzésért felelős személytől Ön, illetve nyilatkozata hatjegyű nyilvántartási azonosítót kap, amelyet be kell írni a VAGYONNYILATKOZAT „Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma:” kódkockákba, valamint leadáskor feltüntetésre kerül a vagyonnyilatkozati borítékon. Ön mint nyilatkozó (kötelezett) és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a vagyonnyilatkozat átadására zárt borítékban került sor.15
A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után Önnél (kötelezettnél) marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.16
Általános kitöltési szabályok
A vagyonnyilatkozatot két példányban a Vnyt. mellékletében meghatározott nyomtatvány szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni.17 Fontos, hogy a vagyonnyilatkozat „A KÖTELEZETTEL EGY HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ HOZZÁTARTOZÓ SZEMÉLYI ADATAI, VALAMINT JÖVEDELMI, ÉRDEKELTSÉGI ÉS VAGYONI VISZONYAIRA VONATKOZÓ ADATOK” című részét minden a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozóra külön ki kell tölteni! A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton (számítógéppel),18 vagy írógéppel, vagy tollal kézírással lehet kitölteni. Ceruzás kitöltés nem fogadható el.
A vagyonnyilatkozatban szereplő adatokat, amennyiben azokat valamely nyilvántartás vagy közokirat (pl. ingatlan-nyilvántartás, forgalmi engedély stb.) tartalmazza, az azokban foglaltaknak megfelelően kell feltüntetnie. A kitöltés alapját képező okiratokat a vagyonnyilatkozathoz nem kell csatolni!
Amennyiben a vagyonnyilatkozatban elírás történik, azt kijavítani nem lehet, hanem az elrontott lap helyett új lapot kell kitölteni, illetve kinyomtatni.
Azon sorokat, ahol adatot nem tüntet fel, az egyértelműség miatt szíveskedjék kihúzni/áthúzni.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a vagyonnyilatkozat-nyomtatvány formai és tartalmi követelményeinek minden esetben meg kell felelnie a Vnyt. mellékletében szereplő vagyonnyilatkozat-nyomtatványnak, azaz a nyomtatvány átszerkesztése nem megengedett. Amennyiben a nyomtatványon szereplő sorok kevésnek bizonyulnak a feltüntetendő adatokhoz, úgy a nyomtatványhoz az eredetivel megegyező pótlapok csatolhatók. Az eredeti nyomtatvány megfelelő pontjainál (vagy e lapon külön) szíveskedjék feltüntetni a csatolt pótlapok számát, a pótlapokat pedig be kell sorszámozni.
Az elektronikus úton (számítógépen) kitöltött és kinyomtatott vagyonnyilatkozat példányainak is valamennyi oldalát Önnek alá kell írnia!
A vagyonnyilatkozat kitöltésének részletes szabályai
Hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
Egy háztartásban élő hozzátartozók: a kötelezettel életvitelszerűen (közös lakásban), gazdasági közösségben (jövedelmeiket közös célra felhasználva) együtt élő házastárs, élettárs, szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a saját háztartásban nevelt gyermeket örökbe fogadni kívánó személlyel – ha az örökbefogadásra irányuló eljárás már folyamatban van – a nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal a személlyel, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, életvitelszerűen együtt él, amennyiben nem minősül vér szerinti, örökbefogadott vagy mostoha gyermeknek [a családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény 4. § k) pont].
II. rész: Nyilatkozat a jövedelemről
A nyilatkozatot adó éves összes jövedelme: a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett jövedelmekről töltendő ki. Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani!
Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, meghatározott esetekben költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel meghatározott hányada. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [továbbiakban: Szja. tv.] rendelkezései szerint megállapított, az éves adóbevallásban feltüntetett, az összevont adóalapba tartozó (az önálló tevékenységből származó, a nem önálló tevékenységből származó és az egyéb) jövedelmek, továbbá a külön adózó jövedelmek (így különösen az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, az ingatlan átruházásából származó jövedelem, a tőkejövedelmek). A vagyonnyilatkozat szempontjából jövedelemnek minősülnek továbbá – az Szja. tv. rendelkezéseitől függetlenül – az Szja. tv. szerint bevételnek nem számító és az Szja. törvény 1. számú melléklete szerint adómentesnek minősülő bevételek is (pl. a biztosító szolgáltatása, a magánszemélynek más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelme, az örökség, a magánszemélytől kapott ajándék/pénz összege, nyereményjátékokon nyert összeg stb.), amely összegek származását röviden célszerű jelölni/megnevezni.
III. rész: Vagyoni nyilatkozat
A vagyonról szóló nyilatkozat kitöltésénél az alábbiak szerint figyelemmel kell lenni a fennálló házastársi, illetve élettársi vagyonközösségre!
A házassági vagyonközösség a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzett vagyonra terjed ki. Ennek megfelelően a közös vagyonba tartozó vagyont (pl. 1/2-1/2) eszmei hányadnak megfelelően kell feltüntetni a kötelezett, illetőleg házastársa vagyonnyilatkozatában. Házassági vagyonjogi szerződés kötése esetén az abban foglaltaknak megfelelő tulajdoni arány tüntetendő fel. Nem tartozik a közös vagyonba a házastársak különvagyona, így:
– a házasságkötéskor megvolt,
– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott,
– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű,
– a különvagyon értékén szerzett, valamint
Az élettársi vagyonközösség az élettársak együttélése alatt szerzett vagyontárgyakra terjed ki, melyeket a kötelezett nyilatkozata szerint a szerzésben való közreműködés arányában kell feltüntetni. A háztartásban végzett munka is szerzésben való közreműködésnek számít! [Ptk. 578/G. § (1) bekezdés]. Ezen a helyen kell nyilatkoznia saját, illetőleg nyilatkozattételre kötelezett hozzátartozói
– tulajdonában, állandó, illetőleg tartós használatában álló vagy haszonélvezetével terhelt lakásról, lakótelekről, üdülőről, üdülőtelekről, nem lakás céljára szolgáló épületről vagy épületrészről,
– tulajdonában, illetőleg használatában (haszonbérletében) álló vagy haszonélvezetével terhelt termőföldről,
függetlenül attól, hogy az ingatlan milyen értéket képvisel, Magyarországon vagy külföldön található, illetve, hogy milyen arányban áll fenn a jogosultság.
Szerzés ideje, jogcíme: A szerzés jogcíme lehet ingyenes (pl. ajándékozás, öröklés) vagy visszterhes (pl. adásvétel, csere). Időpontként, amennyiben azokat valamely nyilvántartás vagy közokirat (pl. ingatlan-nyilvántartás, tulajdonilap-másolat stb.) tartalmazza, az azokban foglaltaknak megfelelően szíveskedjék feltüntetni.
Az ingatlanok adatait az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően, m2-ben kell megjelölni.
Tájékoztató a mértékegységek átváltási arányszámairól:
1 kat. hold: 5 754,642 m2
b) Nagy értékű ingóságok (ideértve a lízingelt vagyontárgyakat is)
Az ingóságokra vonatkozó pontoknál meg kell adni valamennyi, a vagyonnyilatkozatra kötelezett vagy érintett hozzátartozója tulajdonában álló ingóságok adatait az alábbiak szerint.
– Gépjárművek: a beépített erőgéppel hajtott járművek [személygépkocsi, tehergépjármű (vontató, nyerges vontató, mezőgazdasági vontató), autóbusz, motorkerékpár, lassú jármű] tüntetendő fel. A gépjármű egyes adatait a forgalmi engedélyben szereplő adatok alapján kell feltüntetni.
– Védett műalkotás, védett gyűjtemény: a Kulturális Örökség Igazgatóságnál vezetett közhitelű nyilvántartásba felvett, védetté nyilvánított kulturális javak (muzeális emlékek, régészeti emlékek, művészeti alkotások, tárgyi, képi, írásos és egyéb emlékek). Így különösen: természettudományi anyag (ásvány-, kőzet-, őslény-, növény-, állat- és embertani anyag), régészeti jellegű emlékek és numizmatikai tárgyak, történelmi, tudománytörténeti, művelődéstörténeti, hadtörténeti, mezőgazdasági, közlekedéstörténeti emlékek, muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, valamint kéziratok, néprajzi (népművészeti) tárgyak, képzőművészeti alkotások, iparművészeti tárgyak, irodalmi, színház- és zenetörténeti, sporttörténeti emlékek, a fejlődés, a technikatörténet vagy a műszaki oktatás szempontjából jelentősnek számító műszaki jellegű tárgyak (létesítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szerszám, műszer, kísérleti eszköz, modell, ezekről készült fénykép és rajz stb.), a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet kiemelkedő személyeinek életére és működésére vonatkozó emlékek, orvostörténeti és gyógyszertörténeti emlékek [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény]. – Egyéb, darabonként vagy készletenként, (gyűjteményenként) a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó értékű ingóság: az egyéb ingóságok akkor tüntetendők fel, ha értékük darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladják. Az értéket Önnek kell felbecsülnie, erre vonatkozóan szakvéleményt nem szükséges beszereznie.
Ugyancsak e pontban tüntetendők fel a védettnek nem minősülő (a 2. pontban nem szerepeltetett) műalkotások (képzőművészeti alkotások, ékszerek), gyűjtemények, bútorok, állatok stb., ha értékük darabonként vagy készletenként a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladják. Azonosító adatként az ingóság jellemző adata (gyártási száma, kora, stílusa, anyaga, alkotója stb.) szerepeltetendő.
Készlet: olyan ingóságok csoportja, melyek együttesen képeznek használati egységet
(étkészletek, evőeszközkészletek stb.).
Gyűjtemény: ingóságok egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött együttese.
– Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.): e pontban kell feltüntetni értékpapírban megtestesülő megtakarításait. Értékpapírnak minősül minden olyan okirat, amelyet a Ptk. 338/A–338/D. §-ai vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, így különösen: részvény, kötvény, állampapír, letéti jegy, váltó, csekk, közraktári jegy, jelzáloglevél stb. Az életbiztosítási kötvény a nevével ellentétben nem értékpapír, hanem biztosítási konstrukció, szerződésen alapuló pénzkövetelésnek tekinthető és így a 7. pont táblázatos részében kell szerepeltetni.
Az értékpapír megnevezéseként a kibocsátó által adott megnevezést, értékeként pedig a névértéket kell feltüntetni. Az egy kibocsátó által azonos időpontban kiadott azonos elnevezésű értékpapírok együttes értékük, kezdő és befejező sorszámuk feltüntetésével is megjelölhetők.
– Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: e pontban szíveskedjék közölni a pénzintézetnél vezetett takarékbetétében rendelkezésre álló pénzösszeget. Itt kell feltüntetni a takaréklevél, egyéb betéti okirat adatait is.
Pénzintézet: A pénzintézet fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hitelintézetre változtatta. A hitelintézet fajtái: bank, szakosított hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet. Az önkéntes biztosító pénztárak nem tartoznak a hitelintézetek közé, ez alapján a pénztárba történő befizetések szerződés alapján fennálló pénzkövetelések, azonban pénzintézeti számlakövetelésnek nem minősíthetőek, hanem a pénzkövetelések 7. pont táblázatos részében kell szerepeltetni és a pénzkövetelés összegeként, a biztosító pénztár egyenlegközlőjében szereplő összeget kell megjelölni.
– A hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó készpénz: e pontban a be nem fektetett, pénzintézetnél el nem helyezett, a kitöltés időpontjában rendelkezésére álló, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó készpénzállományt szíveskedjék feltüntetni.
– Az összességében a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés: itt kell nyilatkoznia pénzintézettel, magánszeméllyel, gazdasági társasággal stb. szemben fennálló pénzköveteléséről, részükre Ön, illetve hozzátartozója által kölcsönadott pénzösszegről, amennyiben az összességében meghaladja a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét.
A pénzintézeti számlakövetelésnél kell feltüntetni lakossági folyószámláján, devizaszámláján (a devizanem megjelölésével), bankszámláján, egyéb számláján az adott devizanemben szereplő összeget. Ha a számlán negatívum szerepel, akkor erről nem itt, hanem a pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozásokról szóló IV. rész 1. pontban kell nyilatkoznia.
Amennyiben az adós magánszemély írásos hozzájárulását adta a részére nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a kölcsön összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell kitölteni.
– Más, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege kétszeresét meghaladó értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladja: itt kell bejelenteni a 3. pontban meghatározott értékhatárt egyenként (darabonként) el nem érő értékű vagyontárgyakat (ingóságot), amennyiben együttes értékük a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladják.
IV. rész: Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások
– Pénzintézettel szembeni tartozások: itt kell feltüntetnie a pénzintézettől kapott (nem munkáltatói) lakáskölcsönt, áruvásárlási kölcsönt stb. A tartozás összegénél – lehetőség szerint – a tartozás kamatok nélkül számított alapösszegét szíveskedjék megjelölni.
– Magánszemélyekkel szembeni tartozások: amennyiben a hitelező magánszemély
írásos hozzájárulását adta az általa nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a tartozás összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell kitölteni.
V. rész: Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
Itt szerepeltetendő a magyarországi vagy külföldi gazdasági társaságokban fennálló tisztség vagy tulajdonosi érdekeltség, mindenkor a cég székhelye szerinti társasági jogi, cégjogi szabályoknak megfelelően.
Gazdasági társaságban való érdekeltség alatt értendő a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a korlátolt felelősségű társaságbeli üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés, továbbá a részvénytársaságnál jegyzett részvény [vö.: Szja. tv. 3. § 34. pont]. Az érdekeltség jelenlegi arányára vonatkozóan a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi állapotának megfelelő adatot szíveskedjék feltüntetni, a társaság vagyonához, mint 100%-hoz viszonyítottan.
Gazdasági társaság nyereségből való részesedésénél a társasági szerződésben megjelölt százalékos arányt (ennek hiányában az Önre eső, a vagyoni hozzájárulása arányának megfelelő részt), illetőleg a részvénytársaság közgyűlése döntésének megfelelően az osztalék alapjául szolgáló részvényei névérték arányát szíveskedjék megjelölni. A nyereségből való részesedés tényleges mértéke az érdekeltségi aránytól eltérő is lehet (a nyereséget összegszerűen viszont nem itt, hanem a jövedelemről szóló II. részben kell feltüntetnie).
Vezető tisztségviselők: döntéshozatalra, ügyvezetésre és törvényes képviseletre jogosult beosztása/tisztsége.
vagyonnyilatkozat átvételéről
…………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………….
(szervezeti egység/intézmény)
Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási száma: VM (VM állományába tartozó)
által az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglalt rendelkezésnek megfelelően tett vagyonnyilatkozata egy példányát zárt borítékban átvettem.
Budapest, 20…. év ………………. hó … nap
munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott
Az igazolás 1 eredeti példányát átvettem:
Kapják: 1. címzett (Az igazolást kérjük gondosan megőrizni!)
2. őrzésért, nyilvántartásért felelős szervezeti egység
Készült: ……………………………………………………………………….. (intézmény megnevezése) ……….. sz. helyiségében 20……. év ………………….. hó ...... napján.
vagyonnyilatkozata átadás/átvételéről.
.…………………………………………………………………………………… (átadó intézmény részéről)
.…………………………………………………………………………………… (átvevő intézmény részéről)
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vagyonnyilatkozat-nyilvántartási száma:
A kötelezett vagyonnyilatkozatának zárt borítékban történő átadása/átvétele a mai napon megtörtént.
A vagyonnyilatkozatot és a jegyzőkönyv 1 példányát átvettem:
átvevő intézmény részéről
Kapják: 1. Átadó intézmény
vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről
…………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………….
(szervezeti egység/intézmény)
Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási száma: ………………………………………
által az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglalt rendelkezésnek megfelelően tett vagyonnyilatkozata egy példányát zárt borítékban átvettem, ezzel egyidejűleg a Minisztériumnál őrzött előző vagyonnyilatkozatának példányát a kötelezettnek visszaadtam.
Budapest, 20…. év ………………. hó ….. nap
munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott
Az igazolás 1 eredeti példányát átvettem:
Kapják: 1. címzett (Az igazolást kérjük gondosan megőrizni!)
2. őrzésért, nyilvántartásért felelős szervezeti egység
vagyonnyilatkozat átvételéről
…………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………….
(szervezeti egység/intézmény)
Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási száma: ………………………….
a) közszolgálati jogviszonya megszűnését
b) munka- vagy feladatköre megszűnését
c) egyéb: ………………………………………………………………………………………
követően tett záró-vagyonnyilatkozata egy példányát megőrzésre átvettem.
Budapest, 2010. év ………………. hó ….. nap
munkáltatói jogkör gyakorlója
Az igazolás 1 eredeti példányát átvettem:
Budapest, 2010. év ………………. hó ….. nap
Kapják: 1. címzett (Az igazolást kérjük gondosan megőrizni!)
2. őrzésért, nyilvántartásért felelős szervezeti egység
vagyonnyilatkozat(ok) megsemmisítéséről
Készült: ………………………………………………………………………… (intézmény megnevezése) ………… sz. helyiségében 20……. év ………………… hó …… napján.
A Minisztérium részéről jelen vannak:
A megsemmisítésre kerülő vagyonnyilatkozat(ok) nyilvántartási száma: (megfelelő kitöltendő)
|
Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma |
Vagyonnyilatkozat példánya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A feltüntetett …… darab vagyonnyilatkozat megsemmisítése a mai napon megtörtént.
|
…………………………………
név
…………………………………
aláírás |
…………………………………
név
…………………………………
aláírás |
…………………………………
név
…………………………………
aláírás |
Név: ……………………………………………………….………………………
Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási száma*: VM ………………
|
A betekintés
időpontja |
A betekintő neve, beosztása |
A betekintés jogcíme |
A betekintésre jogosult
saját kezű aláírása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* A kötelezett jogviszonyának megfelelő vagyonnyilatkozat-nyilvántartási szám töltendő ki.
VM: VM állományába tartozók tekintetében
VMI: más intézmények tekintetében
