15/2010. (XII. 31.) BM rendelet
15/2010. (XII. 31.) BM rendelet
a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok felhasználásáról szóló 5/2010. (XII. 3.) BM rendelet módosításáról1
2011.01.01.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont k) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:”
1. § A Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok felhasználásáról szóló 5/2010. (XII. 3.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az Előirányzat az alábbi célokra használható fel:
a) károsodott lakóépületek tulajdonosai, haszonélvezői, használati jogosultjai lakhatási feltételeinek megteremtésére, figyelembe véve az egyéb forrásból megtérülő károkat,
b) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásból el nem ismerhető önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó helyreállítási költségekre,
c) a helyi önkormányzatok vis maior tartalékból támogatott helyreállítási költségeinek 100%-os fedezetének biztosítása érdekében szükséges önkormányzati saját erő részre,
d) a védekezésben, valamint a helyreállításban részt vevő központi költségvetési szervek, tűzoltóságok (hivatásos önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkéntes tűzoltóságok, valamint a létesítményi tűzoltóságok) védekezéssel összefüggő többletkiadására (különösen: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, a veszélyhelyzet felszámolásához szükséges eszközök beszerzése, valamint a károsodott eszközök visszapótlása),
e) településtervezési költségekre,
f) az ideiglenesen elhelyezettek ellátási, bérleti hozzájárulás költségeire, amelyet az érintett önkormányzatok igényelhetnek vissza,
g) a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Állam felügyeletének ellátásáért felelős kormánybiztos feladatellátásával, tevékenységével összefüggő kiadásokra, valamint a titkárságának működési költségeire,
h) az Előirányzat cél szerinti felhasználása során felmerülő rendelkezésre tartási és kincstári tranzakciós díjra,
i) a védekezésben és a kárelhárításban részt vevő központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott személyek, valamint a káreseménnyel érintett lakosság egészségügyi szűrésének költségeire, ha a szűrés 2011. február 28. napjáig megtörténik,
j) a káreseménnyel érintett lakosság, valamint a vörösiszap-ömlés miatt egészségügyi ellátásban részesült személyek közép- és hosszú távú rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatának, és egészségügyi ellátásának megszervezése kapcsán felmerült költségekre,
k) a szennyeződött földterületek kezeléséhez szükséges intézkedések kapcsán felmerült költségekre, kivéve, ha a károsult a vörösiszap-katasztrófa miatt veszteséget szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók által igénybe vehető átmeneti állami támogatásról szóló 32/2010. (XI. 25.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) alapján jövedelempótló támogatásban részesült.
(2) Az Előirányzat terhére további kiadások számolhatók el:
a) a gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók tulajdonában lévő ingatlanokban, továbbá a gyártott, vagy a gyártáshoz szükséges termékekben esett károk enyhítésére,
b) a konyhakertekből be nem takarított terményekben keletkezett károk, valamint a természetes személyek tulajdonában lévő károsodott ingatlanokon tartott, elhullott haszonállat-állomány károk enyhítésére, kivéve, ha a károsult a VM rendelet alapján jövedelempótló támogatásban részesült,
c) a természetes személy tulajdonában lévő egy darab gépjárműben esett károk enyhítésére, a gépjármű életkorát figyelembe véve, a gépjármű amortizációval csökkentett értékéig,
d) a természetes személy tulajdonában lévő károsodott lakóépületben lévő háztartási ingóságok (bútor, a háztartás viteléhez elengedhetetlenül szükséges háztartási eszközök) pótlására károsodott lakóépületenként legfeljebb 500 000 forint értékhatárig,
e) készpénzben, a károsodott lakóépületbe bejelentett személyek ruhaneműjének pótlására és élelem vásárlására, személyenként összesen 200 000 forint értékhatárig,
f) az érintett önkormányzatok területén a károsult személyek lakhatását biztosító lakóépületek építésére szolgáló új településrész kialakításához szükséges közműhálózat fejlesztésére és az ehhez kapcsolódó szakértői közreműködés költségeire.”
2. § (1) Az R. 6. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) Az új vagy vásárolt lakóépület vagy lakás értéke nem haladhatja meg a károsodott lakóépület káresemény bekövetkezése előtti értékét; az új épület hasznos alapterülete nem haladhatja meg a károsodott épület hasznos alapterületét. Új lakóépületeknél a legfeljebb tíz négyzetméteres terasz alapterületét nem kell az épület hasznos alapterületéhez hozzászámítani, ennél nagyobb tornác, vagy fedett terasz esetében a tíz négyzetméter feletti alapterület felével kell növelni az épület hasznos alapterületét. Indokolt egyedi esetben az ettől eltérő döntéshez a belügyminiszter hozzájárulása szükséges. Az új lakóépület építésére, lakóépület vagy lakás vásárlására, vagy a károsodott lakóépület helyreállítására irányuló támogatás feltétele, hogy a károsodott ingatlan károsodás előtti értékét szakértő állapítsa meg.
(2b) A 3. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben a támogatás további feltétele az, hogy a károsult személy a kárt és annak mértékét hitelt érdemlő módon (okirattal vagy egyéb módon) igazolja. A 3. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt károk, valamint a d) pontjában megjelölt ingóságok vonatkozásában – ha a kár más módon hitelt érdemlően nem igazolható – a károsult nyilatkozata elfogadható.”
(2) Az R. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vásárlás útján megszerzett vagy az új építés során felépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező épület adásvételi szerződéssel a károsult személy tulajdonába kerül. A (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben ebben a szerződésben a károsult személy
a) a tulajdonában álló károsodott ingatlant a károsodott ingatlan fekvési helye szerinti települési önkormányzatnak ingyenesen átadja,
b) a károkozóval szembeni kártérítési igényét az állam javára engedményezi, azzal, hogy ha az állam a károsult kártérítési igényével összefüggésben kártérítésként a károkozótól nagyobb összeget kap, mint amennyit a károsult kárenyhítésére fordított, az állam a különbözetet a károsult részére megtéríti.”
(3) Az R. 6. § (5) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[A károsult személy a szerződésben járul hozzá ahhoz, hogy]
„d) a közpénzek törvényes felhasználásának ellenőrzésére feljogosított állami, kormányzati szervek ellenőrizhessék a b) pontban meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesülését.”
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Az R. 6. § (6) bekezdése hatályát veszti.
1
A rendelet a 3. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás