2010. évi CLIII. törvény
2010. évi CLIII. törvény
a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról1
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1. §2
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása
2. §3
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása
3. §4
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
4. §5
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
5. § (1)–(2)6
(3)7
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
6. §8
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
7. §9
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása
8. §10
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
9. §11
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
10. § (1)–(4)12
(5)13
(6)–(7)14
(8)15
(9)–(15)16
(16)17
(17)–(69)18
(70)19
(71)–(78)20
(79) Az Áht. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvénnyel megállapított 100/E. § (3) bekezdésében a „személyi juttatásra” szövegrész helyébe a „működési költségre” szöveg lép.
(80)21
A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény módosítása
11. §22
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
12. §23
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása
13. §24
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
14. §25
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása
15. §26
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
16. § (1)27
(2)–(4)28
(5)29
(6)–(7)30
(8)31
(9)32
(10)–(13)33
(14)34
(15)35
(16)36
(17)37
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
17. §38
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
18. §39
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény módosítása
19. §40
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló
1995. évi XCIII. törvény módosítása
20. §41
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
21. §42
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
22. §43
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény módosítása
23. §44
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása
24. §45
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
25. §46
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
26. §47
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
27. §48
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása
28. §49
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
29. §50
A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló
1997. évi XXXIII. törvény módosítása
30. §51
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
31. §52
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
32. §53
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
33. §54
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
34. §55
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
35. §56
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
36. §57
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
37. §58
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke
és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosítása
38. §59
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítása
39. §60
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
40. §61
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
2001. évi LXXXIV. törvény módosítása
41. §62
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
42. §63
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény módosítása
43. §64
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása
44. §65
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
45. § (1)66
(2)67
(3)–(5)68
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
46. §69
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása
47. §70
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása
48. §71
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
2004. évi CXXII. törvény módosítása
49. §72
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
50. §73
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
51. §74
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása
52. §75
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
53. §76
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
54. §77
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló
2006. évi CXXXIII. törvény módosítása
55. §78
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
56. §79
A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló
2008. évi LXXV. törvény módosítása
57. §80
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosítása
58. §81
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény módosítása
59. §82
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
60. §83
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló
2009. évi LXXVII. törvény módosítása
61. §84
Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény módosítása
62. §85
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
63. §86
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény módosítása
64. §87
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény módosítása
65. §88
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
66. §89
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény módosítása
67–81. §90
Osztalékfizetési és egyéb kedvezményt érintő rendelkezések
82. § (1)91 A magánszemély adózó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2010. december 31-én hatályos 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)–(13) bekezdése, és – ha jövedelemszerzés helye külföld – 65–68. §-a szerinti jövedelem után. A fenti kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2011. április 30. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2011. április 30. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepel.
(2)92 A magánszemély adózó az (1) bekezdésben meghatározott mértékű adót fizet
a) a saját vagy közeli hozzátartozója, élettársa nevén, vagy
b) az általa vagy közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság nevén, valamint egyéb külföldi vagyonkezelő szervezet (így különösen alapítvány, trust), illetve az ilyen vagyonkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló külföldi társaság nevén,
külföldön vezetett bankszámláról, értékpapírszámláról vagy biztosítási számláról, a magánszemély adózó a (4) bekezdés szerinti hitelintézetnél vezetett bankszámlájára, úgy is, mint kedvezményezettet megillető jogcímen átutalt, jóváírt, olyan jövedelem után, melyet legkésőbb 2011. április 30-ig a külföldi számlán tartottak és, mellyel kapcsolatosan belföldön adó- és járulékkötelezettséget korábban még nem teljesítettek.
(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre,
a) amelyeket olyan társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő államban van;
b) amelyek bűncselekményből erednek.
(4)93 Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jövedelem utáni adókötelezettségét az adózó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kijelölt hitelintézetek (a továbbiakban: kijelölt hitelintézet) útján, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételével és az e § szerinti adó megfizetésével teljesítheti. A nyilatkozat tartalmazza azt az összeget, amely után a magánszemély adózó adókötelezettségét e § szerint teljesíti, valamint azt a nyilatkozatot, amely szerint a megjelölt összeg a (3) bekezdés szerint nincs kizárva az adókötelezettség e § szerinti teljesítése alól. Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az adózói nyilatkozat legkésőbb 2012. december 31-ig a kijelölt hitelintézet felé megtörténjen. A nyilatkozattételre megadott határidő jogvesztő.
(5)94 Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetben a kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó nyilatkozatában feltüntetett, de legfeljebb a (7) bekezdésben foglaltak szerint igazolt összeg után az adót a nyilatkozat közlését követő 8 napon belül, de legkorábban a fedezetére szolgáló összegnek a nála vezetett számlán történő jóváírásának napján megállapítja és levonja, továbbá a következő hónap 12. napjáig – a magánszemély adózó bármely azonosító adatának feltüntetése nélkül – megfizeti és magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként havi adóbevallásában bevallja. A kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó adókötelezettségének a (4) bekezdés szerinti teljesítéséről az adó levonását követően igazolást állít ki a magánszemély adózó részére.
(6)95 A (2) bekezdés hatálya alá tartozó esetben a kijelölt hitelintézet a nála vezetett számlán jóváírt összeg, de legfeljebb a magánszemély adózó nyilatkozatában feltüntetett, a (7) bekezdésben foglaltak szerint igazolt összeg után az adót a nyilatkozat közlését követő 8 napon belül, de legkorábban az alapjául szolgáló összegnek a nála vezetett számlán történő jóváírásának napján megállapítja és levonja, továbbá a következő hónap 12. napjáig – a magánszemély adózó bármely azonosító adatának feltüntetése nélkül – megfizeti és magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként havi adóbevallásában bevallja. A kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó adókötelezettségének a (4) bekezdés szerinti teljesítéséről az adó levonását követően igazolást állít ki a magánszemély adózó részére.
(7)96 A kijelölt hitelintézet – kivéve az (1) bekezdés második mondatának hatálya alá tartozó esetet – köteles megvizsgálni, hogy a külföldi számlán (bankszámlán, értékpapírszámlán, befektetési számlán, biztosítási számlán), az onnan átutalt (nyilatkozatban szereplő) pénzeszköz vagy annak megfelelő pénzügyi eszköz legkésőbb 2011. április 30-áig rendelkezésre állt. A rendelkezésre állás igazolásaként számlakivonat vagy banki igazolás eredeti példánya fogadható el. Rendelkezésre álló pénzeszközként a számlakivonat vagy banki igazolás szerinti értéket kell figyelembe venni. A hitelintézet által az (5)–(6) bekezdés szerint kiállított igazolás tartalmazza azt a záradékot, hogy a hitelintézet az e bekezdés szerinti vizsgálati kötelezettségének eleget tett.
(8) Az adókötelezettség megállapításakor az (1)–(2) bekezdés szerint figyelembe vett jövedelemmel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.
(9)97 Amennyiben a magánszemély úgy veszi igénybe az (1)–(2) bekezdésben leírt kedvezményt, hogy megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek, úgy ezen jövedelem keletkezésével összefüggő adókötelezettség elmulasztása tekintetében
a) adózásról vagy illeték fizetésről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás nem tehető; valamint
b) adó- és illetékfizetési, számviteli kötelezettségekkel, az ezzel kapcsolatos okiratok kiállításával, felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.
(10) Amennyiben az adózó ellenőrzése során arra hivatkozik, hogy bevétele ezen rendelkezés alkalmazásával külföldről származik, akkor az eljáró hatóság a bevétel keletkezésének vizsgálata céljából csak a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás kérésére jogosult.
(11)98 A magánszemély adózó (4) bekezdés szerinti nyilatkozatát az 1. számú mellékletben meghatározott tartalommal teszi meg a kijelölt hitelintézet részére. A kijelölt hitelintézet az (5)–(6) bekezdés szerinti igazolást a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal állítja ki a magánszemély adózó részére.
83. § (1)99 Amennyiben a belföldi illetőségű magánszemély belföldön bejegyzett gazdasági társaságban 2010-ben, 2011-ben vagy 2012-ben szerez átruházással tulajdoni részesedést, utólagos adómegállapítás keretében adókötelezettség, továbbá egyéb jogkövetkezmény a (2) bekezdésben rögzítettek szerint nem állapítható meg, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a részesedést értékesítő jogalany a magánszemély adózó vagy közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság, vagy egy olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, amelyben a részesedést szerző magánszemély vagy közeli hozzátartozója, élettársa közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyással rendelkezik, illetőleg a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10%-ával rendelkezik, vagy egyéb olyan külföldi vagyonkezelő szervezet (így különösen alapítvány, trust) vagy ennek közvetlenül vagy közvetett tulajdonában álló külföldi társaság, mely vagyonkezelő szervezetnek a magánszemély vagy közeli hozzátartozója, élettársa kedvezményezettje,
b) a tulajdonosváltozást a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, így különösen a tulajdonosváltozást a cégbíróság jogerősen bejegyzi, illetve részvénytársaság esetén, azt a részvénykönyvben nyilvántartásba veszik, és
c)100 belföldi illetőségű magánszemély a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb 2012. december 31. napjáig beérkezően – az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon – bejelenti a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, a fizetett ellenérték összegét, valamint ugyanezen nyomtatványon nyilatkozik arról is, hogy a részesedést átruházó jogalany megfelel az a) pont szerinti feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdésben írt feltételek együttes teljesülése esetén, a belföldi illetőségű magánszemély és az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany közötti átruházás utólagos adómegállapítás keretében az adóhatóság által nem minősíthető színlelt szerződésnek, továbbá
a) nem írható elő adójogi következmény azon a jogalapon, hogy a felek által kikötött ellenérték nem felel meg a részesedés szokásos piaci értékének,
b) tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor a szerzéssel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg, továbbá más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető,
c) a részesedését megszerző magánszemély azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekből származó jövedelmek e bekezdés b) pontja szerinti bevétel alapjául szolgáltak, ezen jövedelmek keletkezésével, illetve megszerzésével összefüggő adó- és illetékfizetési, valamint számviteli kötelezettségekkel, a jövedelem keletkezésével, illetve megszerzésével kapcsolatos okiratok kiállításával, azok felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.
(3)101 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésnek, illetve nyilatkozatnak legkésőbb 2012. december 31. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. E határidő elmulasztása jogvesztő, és az e §-ban foglalt kedvezmény elvesztésének terhével jár.
(4) Az (1)–(2) bekezdésekben írt jogkövetkezmények alóli mentesülés nem terjed ki azon jövedelemre, melyből a magánszemély az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany részére fizetett ellenértéket teljesíti, valamint a fenti részesedés magánszemély azon későbbi továbbértékesítésére, amely során a kedvezménnyel érintett részesedést elidegeníti.
(5)102 Az (1) bekezdés szerinti átruházás keretében, a részesedését megszerző magánszemély által az átruházó (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany részére fizetett ellenértéknek megfelelő, utóbb a magánszemély részére, a (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalanytól bármely jogcímen 2012. december 31. napjáig közvetlenül juttatott jövedelem – a fenti részesedés külföldi jogalany részére fizetett ellenértékének összegéig – mentes az adó alól.
(6)103
83/A. §104 (1) A kijelölt hitelintézet az adózó által a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal legkésőbb 2012. december 31-én megtett nyilatkozat alapján az adózó részére a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmú igazolást állít ki, ha megállapítja, hogy az igazolás kiállításának a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint nincs akadálya.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállításának feltétele, hogy az adózó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatához olyan szerződést mellékel, amelyre vonatkozóan a következő feltételek együttesen teljesülnek:
a) a szerződést a felek legkésőbb 2012. június 30-án írásban megkötötték;
b) a szerződés tárgya kedvezményezett eszköz visszterhes átruházása (adásvétele) a felek között;
c) a szerződésben félként nem vesz részt sem olyan természetes személy, aki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együtt nem működő állam állampolgára, sem olyan jogi személy, egyéb szervezet, amelynek székhelye ilyen államban található;
d) a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint átruházó fél a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző belföldi illetőségű magánszemély, közeli hozzátartozója, élettársa által, vagy a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző gazdasági társaság tagja, részvényese, annak közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság;
e) a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző fél belföldi illetőségű magánszemély, vagy belföldi székhelyű, a cégjegyzékbe már bejegyzett olyan gazdasági társaság, amelynek valamennyi tagja, részvényese mind a szerződés megkötésének, mind teljesítésének időpontjában belföldi illetőségű magánszemély, valamint amely sem a szerződés megkötésének, sem teljesítésének időpontjában nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt;
f) a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítése kizárólag a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámla megterhelésével történhet;
g) a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítése (a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámla megterhelése), valamint a kedvezményezett eszköz átruházása (birtokba vétele) 2012. december 31-éig megtörténik;
h) a szerződés megfelel az 5. számú melléklet szerint meghatározott valamennyi feltételnek.
(3) A kijelölt hitelintézet az (1) bekezdés szerinti igazolást a nyilatkozathoz mellékelt szerződés szerint a kedvezményezett eszközt megszerző fél nyilatkozata alapján, a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítését követő 8 napon belül állítja ki. A hitelintézet az igazolást a nyilatkozattévő nevére állítja ki, ha azonban a nyilatkozatot gazdasági társaság tette, akkor – a nyilatkozattévő kérelmére – igazolást állít ki minden olyan természetes személy nevére is, amely a nyilatkozattétel napján e gazdasági társaság tagja, részvényese volt.
(4) A kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás alapján:
a) a szerződést úgy kell tekinteni, hogy nem ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével, valamint annak tartalmát a felek által meghatározott tartalmától eltérően nem lehet minősíteni (így különösen nem minősíthető színlelt szerződésnek);
b) a szerződés szerinti ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy megfelel a szokásos piaci árnak, szokásos piaci értéknek;
c) a szerződés teljesítése – a (8)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – közteherrel összefüggő adómegállapítási, -fizetési, -bevallási, adatszolgáltatási, bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettséget nem eredményez (így különösen a szerződés szerinti ellenérték és a kedvezményezett eszköznek a szerződés keretében történő megszerzése mentes a (8)–(9) bekezdés hatálya alá nem tartozó közteher alól);
d) közteher-fizetési, vagy közteherrel összefüggő más adókötelezettség, valamint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmény – a (8)–(10) bekezdésben megállapított kivétellel – nem állapítható meg
1. bevételnek, jövedelemnek, nyereségnek, vagyoni értéknek, eszköznek, forrásnak a kedvezményezett eszközt átruházó fél részére a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) történő juttatására tekintettel vagy azzal összefüggésben,
2. a kedvezményezett eszközt átruházó fél által a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) megszerzett, birtokolt vagy egyébként rendelkezésére álló bevételre, jövedelemre, nyereségre, vagyoni értékre, eszközre, forrásra tekintettel vagy azzal összefüggésben,
3. a kedvezményezett eszközt átruházó féllel a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) fennálló jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben,
így különösen az átruházó jogi személy, egyéb szervezet saját tőkéje, valamint az annak terhére kifizetett, juttatott (fizetendő, juttatandó) összeg nem képezi adózó bevételét, jövedelmét, nyereségét (adózás előtti eredményét) terhelő közteher (így különösen a társasági adó és a személyi jövedelemadó) alapját sem a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben), sem bármely korábbi adóévben (üzleti évben);
e) büntetőeljárás nem indítható, valamint büntetőjogi felelősség nem állapítható meg olyan okirat kiállítása vagy felhasználása, valamint olyan pénzügyi művelet, számviteli kötelezettség és közteherrel összefüggő adókötelezettség alapján, amely a d) pont hatálya alá tartozó bevétellel, jövedelemmel, nyereséggel, vagyoni értékkel, eszközzel vagy forrással összefüggő cselekményhez, jogügylethez, jogviszonyhoz kapcsolódik.
(5) Ha a nyilatkozattévő adózó által a (2) bekezdés szerinti szerződés keretében fizetett ellenérték nem haladja meg a nyilatkozat megtételének napját követően, de még az ellenérték teljesítését megelőzően a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán jóváírt pénzösszeget, akkor a hitelintézet által kiállított igazolás bizonyítja, hogy az abban feltüntetett kedvezményezett eszköz megszerzésének forrásául nem eltitkolt (be nem vallott) jövedelem szolgált. Erre vonatkozóan az adóhatóság az ellenőrzés során kizárólag a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás, valamint – a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző fél (adózó) esetében – a kedvezményezett eszköz legkésőbb 2012. december 31-én történő megszerzését (birtokba vételét) igazoló hatósági határozat, más közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, cégbírósági bejegyzés, részvénykönyvi bejegyzés, forgalmi engedély közjegyző által hitelesített másolata, részvény adásvételi szerződés bemutatását kérheti az adózótól. A (4) bekezdés d) pontjában foglaltak a nyilatkozattévő adózót nem mentik fel az alól, hogy ellenőrzése során az adózott jövedelme összegét igazoló okirattal (így különösen már benyújtott adóbevallással, kifizető által kiállított igazolással) bizonyítsa, hogy a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán jóváírt pénzösszegre adózott (el nem titkolt) jövedelme fedezetet nyújtott.
(6) A kedvezményezett eszközt megszerző természetes személy jövedelmének kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni az általa a szerződés mindkét fél általi teljesítését követően, de legkésőbb 2013. január 31-én a másik féltől bármely jogcímen – a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán történő jóváírással – megszerzett pénzösszegből a szerződés alapján őt terhelő ellenérték összegét meg nem haladó, a kijelölt hitelintézet által a 6. számú mellékletben meghatározott tartalommal a pénzösszeg jóváírását követő 8 napon belül kiállított igazolásban feltüntetett részt.
(7) A kedvezményezett eszközt megszerző gazdasági társaság társaságiadó-alapjának megállapításánál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az általa a szerződés keretében a másik fél részére fizetett, a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolásban szereplő összeget meg nem haladó ellenérték alapján elszámolt költség, ráfordítás.
(8) A (4) bekezdés c) pontja nem mentesít a következő közterheknek az irányadó jogszabályban előírt megfizetése, valamint azokkal összefüggő adókötelezettségeknek az erre irányadó jogszabályban meghatározott teljesítése alól:
a) vám;
b) általános forgalmi adó;
c) regisztrációs adó;
d) eljárási illeték;
e) igazgatási és bírósági szolgáltatási díj.
(9) A (4) bekezdés c) pontjában foglaltak – ha a kedvezményezett eszköz nem részesedés – a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alóli mentességet csak akkor eredményeznek, ha az illeték kiszabása érdekében tett bejelentéséhez az adózó mellékeli a kijelölt hitelintézet által a nevére kiállított, az (1) bekezdés szerinti igazolást.
(10) A (4) bekezdés d) pontjában foglaltak olyan adómegállapítási időszak tekintetében, amelyre vonatkozóan az adóbevallás benyújtása, az adóhatósági adómegállapítás alapjául szolgáló bejelentés, nyilatkozat megtétele 2011. július 1-jét megelőzően megtörtént, nem teszik lehetővé a közteher alapjának vagy fizetendő összegének utólagos (így különösen önellenőrzés keretében történő) módosítását. Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogcímen a kedvezményezett eszközt átruházó fél részére 2011. április 30-át követően teljesített ellenérték alapján – a (4) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően – közteher alapja vagy fizetendő összege kizárólag a közterhet megállapító jogszabály rendelkezései szerint csökkenthető.
(11) E § alkalmazásában:
a) kedvezményezett eszköz:
1. a belföldön fekvő ingatlan,
2. a belföldön fekvő ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga és bérleti jog,
3. az olyan jármű, légi jármű, vízi jármű és szállítás céljára szolgáló felszerelés, amelynek tulajdonosát közhiteles nyilvántartás bizonyítja,
4. a részesedés, kivéve, a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdére bevezetett értékpapírnak minősülő részesedést (így különösen az ilyen részvényt);
b) kijelölt hitelintézet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatával a 82. § (4) bekezdése szerint kijelölt olyan hitelintézet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére írásban bejelenti, hogy az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásában részt vesz; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján folyamatosan közzéteszi azoknak a hitelintézeteknek az elnevezését, amelyek e bejelentést megtették;
c) közteher: az adó, a járulék, az illeték, a hozzájárulás, valamint minden más hasonló, jogszabályon alapuló, az államháztartás valamely alrendszerének bevételét képező fizetési kötelezettség;
d) részesedés: a belföldi székhelyű jogi személlyel, egyéb szervezettel fennálló, átruházható (átengedhető) tagi, részvényesi jogviszony (ilyennek minősül különösen a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében a társasági részesedés, korlátolt felelősségű társaság esetében az üzletrész, valamint részvénytársaság esetében a részvény);
e) saját tőke: a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint ilyenként meghatározott vagy annak megfelelő forrás (ideértve különösen az adózott eredményt és az eredménytartalékot), növelve a jóváhagyott osztalék alapján a taggal, részvényessel szemben fennálló kötelezettség összegével.
83/B. §105 (1) A 82–83/A. § alkalmazásában valamely személy által ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott olyan ellenőrzött külföldi társaság, amelyben e személy – közvetlenül vagy közvetve – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával, vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározó befolyással rendelkezik, továbbá a külföldi székhelyű olyan jogi személy, egyéb szervezet, amely felett az említett személy olyan módon gyakorol ellenőrzést, irányítást, amelyet a 82. § (4)–(6) bekezdésében, a 83. § (5) bekezdésében, illetőleg a 83/A. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak teljesítése igazol, és ezért azt az adózó más módon nem köteles bizonyítani.
(2) A 82–83/A. § alkalmazásában belföldi illetőségű magánszemélynek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint belföldi illetőségű magánszemélynek minősülő természetes személy. Az adóigazolvánnyal vagy ideiglenes adóigazolvánnyal igazolt adóazonosító jellel rendelkező magyar állampolgárt belföldi illetőségű magánszemélynek kell tekinteni, kivéve, ha ennek ellenkezőjét az illetősége szerinti külföldi állam adóhatósága által kiállított okirat magyar nyelvű szakfordításáról készült másolattal bizonyítja.
(3) A 82. § (9) bekezdésének a) pontjában és a 83. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak 2010-ben és 2011-ben különösen irányadók az Szja tv. 28. §-ának (20)–(22) bekezdésének 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti jövedelemre, amelyre vonatkozóan utólagos adómegállapítás nem tehető, mivel e jövedelemmel összefüggő valamennyi adókötelezettségét a magánszemély adózó a 82. § (4) bekezdésében, illetőleg a 83. § (1) bekezdésében foglaltak szerint már teljesítette.
(4) A kijelölt hitelintézet az e törvényben meghatározott feladata ellátásával összefüggésben minden olyan ellenőrzést, vizsgálatot köteles elvégezni, amelyre törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály kötelezi. Ha közigazgatási hatóság vagy közhatalmat gyakorló más szerv a kijelölt hitelintézetet az e törvényben meghatározott feladata ellátásához kapcsolódó számlával összefüggő tény, adat, körülmény tekintetében adatszolgáltatásra kötelezi, a kijelölt hitelintézet e kötelezettségét kizárólag azzal teljesíti, hogy nyilatkozatot tesz arról, hogy a számlával kapcsolatban e törvény rendelkezései szerinti igazolást állított ki.
(5) A 82. § és a 83/A. § hatálya alá tartozó esetben, ha a kijelölt hitelintézet az igazolást kiállította, a 83. § hatálya alá tartozó esetben, ha az adózó az állami adóhatósághoz a bejelentést az előírt határidőben megtette, úgy kell tekinteni, hogy az érintett jövedelem megszerzése 2007. január 1-jét megelőzően történt; az ellenőrzés tekintetében e rendelkezés irányadó a kijelölt hitelintézet által e törvény rendelkezései szerint kiállított vagy e törvény szerinti eljárása során megvizsgált iratok tekintetében is.
(6) Ha e törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított hatályos rendelkezése az adózó számára kedvezőbb feltételt vagy jogkövetkezményt állapít meg, mint az igazolás kiállításának időpontjában hatályos rendelkezés szerinti feltétel, illetőleg jogkövetkezmény, akkor a feltételnek való megfelelést, illetőleg a jogkövetkezményt az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
(7) Ha az adózó az ellenőrzés során arra hivatkozik, hogy a 82–83/A. §-ban meghatározottak szerint jár el, akkor az adóhatóság az ellenőrzést felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg felhívja az adózót arra, hogy a kijelölt hitelintézet által a 82. § (5)–(6) bekezdésében vagy a 83/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti kiállított igazolást 60 napon belül mutassa be, vagy a 83. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti bejelentését 60 napon belül tegye meg. Az igazolás bemutatásának, illetőleg a bejelentés megtételének a napjával, de legkésőbb az említett határidő leteltét követő nappal az adóhatóság az eljárás felfüggesztését megszünteti, továbbá az igazolás bemutatása, illetőleg a bejelentés megtétele esetén az ellenőrzést a 82. § (9)–(10) bekezdésében, a 83/A. § (4), (7)–(10) bekezdésében, illetőleg a 83. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével folytatja le.
Átmeneti és záró rendelkezések
84. §106
85. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) 2011. január 1-jén lép hatályba e törvény 1–3. §-a, 4. § (1)–(10) és (12)–(13) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 7–8. §-a, 9. § (1)–(11) bekezdése, 10. § (1)–(4), (6)–(7), (9)–(15),(17)–(69), (71)–(78) és (80) bekezdése, 11–13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)–(13) és (16) bekezdése, 17–28. §-a, 30–37. §-a, 38. § (1) bekezdése, 39–41. §-a, 42. § (1)–(6) bekezdése, 43. §-a, 45. § (1) és (3)–(5) bekezdése, 46. §-a, 47. § (1)–(3) bekezdése, 48–55. §-a, 56. § (1)–(9) és (11) bekezdése, 58–60. §-a, 63. §-a, valamint melléklete.
(3) 2011. január 2-án lép hatályba e törvény 4. § (11) bekezdése.
(4) E törvény 5. § (3) bekezdése és 44. §-a a kihirdetését követő negyvenegyedik napon lép hatálya.
(5) 2011. július 1-jén lép hatályba e törvény 10. § (5), (8), (16) és (70) bekezdése, 14. §-a, 16. § (2)–(4), (6)–(7), (9), (14) és (17) bekezdése, 29. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése.
(6) 2011. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény 16. § (8) és (15) bekezdése.
(7) 2012. január 1-jén lép hatályba e törvény 10. § (79) bekezdése.
86. § (1) E törvény 1–4. §-a, 5. § (1)–(2) bekezdése, 6–9. §-a, 10. § (1)–(4), (6)–(7), (9)–(15), (17)–(69), (71)–(78) bekezdése, 11–13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)–(13) és (16) bekezdése, 17–28. §-a, 30–43. §-a, 45. § (1) és (3)–(5) bekezdése, 46–81. §-a, valamint melléklete 2011. január 3-án hatályát veszti.
(2) E törvény 5. § (3) bekezdése és 44. §-a a kihirdetését követő negyvenkettedik napon hatályát veszti.
(3) E törvény 10. § (5), (8), (16), (70) és (80) bekezdése, 14. §-a, 16. § (2)–(4), (6)–(7), (9), (14) és (17) bekezdése, 29. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése 2011. július 2-án hatályát veszti.
(4) E törvény 16. § (8) és (15) bekezdése 2011. szeptember 2-án hatályát veszti.
(5) E törvény 84. §-a 2011. december 31-én hatályát veszti.
1. számú melléklet a 2010. évi CLIII. törvényhez107
2. számú melléklet a 2010. évi CLIII. törvényhez122
3. számú melléklet a 2010. évi CLIII. törvényhez123
4. számú melléklet a 2010. évi CLIII. törvényhez124
5. számú melléklet a 2010. évi CLIII. törvényhez125
6. számú melléklet a 2010. évi CLIII. törvényhez127
A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. december 17. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 7. § (3) bekezdés 20. pontja hatályon kívül helyezte 2020. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.
Az 1. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1)–(2) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (3) bekezdését a 86. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 9. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (1)–(4) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (5) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (6)–(7) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (8) bekezdése – amely a 85. § (5) bekezdése alapján 2011. július 1-jén lépett volna hatályba – a 2011: LVII. törvény 14. §-a alapján nem lép hatályba.
A 10. § (9)–(15) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (16) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (17)–(69) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (70) bekezdése – amely a 85. § (5) bekezdése alapján 2011. július 1-jén lépett volna hatályba – a 2011: LVII. törvény 14. §-a alapján nem lép hatályba.
A 10. § (71)–(78) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (80) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 13. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 14. §-t a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (2)–(4) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (5) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (6)–(7) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (8) bekezdését a 86. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (9) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (10)–(13) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (14) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (15) bekezdését a 86. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (16) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 16. § (17) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 18. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 21. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 22. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 24. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 25. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 26. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 27. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 28. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 29. §-t a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 30. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 31. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 32. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 33. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 34. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 35. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 37. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 38. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 40. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 42. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 43. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 44. §-t a 86. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 45. § (1) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 45. § (2) bekezdését a 86. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 45. § (3)–(5) bekezdését a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 46. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 47. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 48. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 49. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 50. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 51. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 52. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 53. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 54. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 55. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 56. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 57. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 58. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 59. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 60. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 61. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 62. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 63. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 64. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 65. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 66. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 67–81. §-t a 86. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 82. § (1) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 82. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2011: XCVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 82. § (4) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 82. § (5) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 82. § (6) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 82. § (7) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 32. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 82. § (9) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: XCVI. törvény 35. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 82. § (11) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 83. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: XCVI. törvény 35. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 83. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: XCVI. törvény 35. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 83. § (3) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 35. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 83. § (5) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 35. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 83. § (6) bekezdését a 2011: XCVI. törvény 35. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 83/A. §-t a 2011: XCVI. törvény 33. §-a iktatta be.
A 83/B. §-t a 2011: XCVI. törvény 34. §-a iktatta be.
A 84. §-t a 86. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A mellékletet a 86. § (1) bekezdése hatályon kívülhelyezte, újonnan beiktatta és jelölését 1. számú mellékletre változtatta a 2011: XCVI. törvény 36. §-a.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
A Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott rövidítéssel megjelölve.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni. Az adózó a számlakivonatot és a banki igazolást egyidejűleg is megjelölheti!
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
Ha a nyilatkozat a lakcím helyett az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címet tartalmazza, e részt nem szükséges kitölteni.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
A Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott rövidítéssel megjelölve.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
Ha a nyilatkozat a lakcím helyett az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címet tartalmazza, e részt nem szükséges kitölteni.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
A Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott rövidítéssel megjelölve.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni. Az adózó a számlakivonatot és a banki igazolást egyidejűleg is megjelölheti!
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
Ha a nyilatkozat a lakcím helyett az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címet tartalmazza, e részt nem szükséges kitölteni.
A 2. számú mellékletet a 2011: XCVI. törvény 36. §-a iktatta be.
A 3. számú mellékletet a 2011: XCVI. törvény 36. §-a iktatta be.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
Ha a nyilatkozat a lakcím helyett az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címet tartalmazza, e részt nem szükséges kitölteni.
Az érintett tagok/részvényesek száma.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
Ha a nyilatkozat melléklete a lakcím helyett az állami adóhatóságnak bejelentett levelezési címet tartalmazza, e részt nem szükséges kitölteni.
A 4. számú mellékletet a 2011: XCVI. törvény 36. §-a iktatta be.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
Az igazolás kiállításának alapjául szolgáló nyilatkozat mellékletét képező szerződésnek megfelelően (magyar nyelven) meghatározva.
Az igazolás kiállításának alapjául szolgáló nyilatkozat mellékletét képező szerződésnek megfelelően (magyar nyelven) meghatározva.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
Az 5. számú mellékletet a 2011: XCVI. törvény 36. §-a iktatta be.
Az 5. számú melléklete 2. pont a) alpontja a 2017: XXVIII. törvény 133. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. számú mellékletet a 2011: XCVI. törvény 36. §-a iktatta be.
A megfelelő szövegrészt aláhúzással kell megjelölni.
A Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott rövidítéssel megjelölve.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás