• Tartalom

2010. évi CLX. törvény

2010. évi CLX. törvény

egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról1

2011.01.01.

1. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB Tv.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek – ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások –, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában;”

(2) Az MFB Tv. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

k) az 1. számú mellékletben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek hitel- és tőkefinanszírozásában, valamint az érdekükben történő bankgarancia nyújtásában;”
m) kormányhatározat alapján egyéb fejlesztési feladatok ellátásában.”

2. § (1) Az MFB Tv. 3. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(10) Az MFB Zrt. a rábízott vagyon körébe tartozó állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő módon naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván. Ezen elkülönített nyilvántartás tételesen tartalmazza a társasági részesedések könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékvesztés összegét, és az azokban bekövetkezett változásokat is.”

(2) Az MFB Tv. 3. § (12) és (13) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(12) Az MFB Zrt.-nek a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlásból eredő szervezeti működési költségeit a központi költségvetés biztosítja.
(13) Az MFB Zrt. a rábízott vagyon értékének megőrzéséről köteles gondoskodni.”

3. §2 Az MFB Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § (1) Az MFB Zrt. a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében pénzügyi szolgáltatási tevékenységet közvetlenül vagy más pénzügyi intézményen keresztül végezhet.
(2) Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetőleg kölcsönön kívül kizárólag
a) immateriális javak,
b) befektetett pénzügyi eszköz,
c) befektetett eszközt terhelő általános forgalmi adó,
d) forgóeszközigény,
e) fejlesztési vagy forgóeszköz hitel, illetőleg kölcsön kiváltásának,
f) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének és
g) a tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok
finanszírozására
nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt.
(3) Az MFB Zrt. csak a (2) bekezdésben meghatározott hitelre, illetőleg kölcsönre, továbbá támogatáshoz kapcsolódóan vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.
(4) Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése, megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján, illetőleg a rendelkezésre álló fedezetekre tekintettel biztosított. Ha mindez a 2. § b), k) és m) pontjában megjelölt feladatok teljesíthetőségét akadályozza, akkor ezen feladatok teljesítésének kell elsőbbséget biztosítani.
(5) Az MFB Zrt.
a) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap [a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 7. pontja] által kibocsátott befektetési jegyet, és
b) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű kockázati tőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap [a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 139. pontja] által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet
kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából – közvetlenül vagy közvetetten – szerezhet, ha a befektetés megtérülése az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tett ígéret (tőke-, illetve hozamvédelem) alapján kellően biztosított.”

4. § Az MFB Tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[5. § (1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által]

a) forrásszerzés céljából felvett hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;”

5. § Az MFB Tv. 7. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § szövegének számozása (1) bekezdésre módosul:

„(2) Az MFB Zrt. eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani.”

6. § Az MFB Tv. 8. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Zrt. kizárólag
a) pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, befektetési alapkezelőben, tőzsdében, biztosítóban, viszontbiztosítóban, járulékos vállalkozásban, illetve nemzetközi pénzügyi szervezetben,
b) az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetben, illetőleg ezek jogutódjaiban,
c) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, kormányrendeletben meghatározott, 1990. január 1. napját követően részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve állami, önkormányzati tulajdonban állt gazdálkodó szervezetben, illetőleg ezek jogutódjaiban,
d) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban,
e) átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében jogi személyiségű gazdasági társaságban, vagy
f) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából jogi személyiségű gazdasági társaságban [Gt. 2. § (2) bekezdés]
szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt.
(4) Az MFB Zrt. egy gazdasági társaságban – a (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott társaságok kivételével – közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 50%–1 szavazat mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.”

7. § Az MFB Tv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza.”

8. § Az MFB Tv. 18. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha
a) az MFB Zrt., vagy a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
b) helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
c) a gazdasági társasággal szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. – a 4. § (2), illetőleg (3) bekezdés szerint – kockázatot vállalt.”

9. § Az MFB Tv. a 18. §-t követően a következő címmel és 18/A. §-sal egészül ki:


„Titoktartás

18/A. § (1) Az MFB Zrt. esetében – az ügyfél személyére, valamint az ügylet összegére vonatkozó adatok kivételével – banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint az MFB Zrt. által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) Nem minősül banktitoknak az MFB Zrt. tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok tulajdonlásával, illetve tulajdonosi irányításával összefüggő az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely e társaságok személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi kapcsolataira vonatkozik.”

10. § Az MFB Tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza azon gazdasági társaságokat, amelyekben az MFB Zrt. a 8. § (3) bek. c) pontja szerint tulajdont szerezhet.”

11. § Az MFB Tv. 2. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

12. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény a következő 25/A. §-sal egészül ki:

25/A. § (1) A Bit. 83. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges a MEHIB Rt. vezető állású személyének, illetve ügyvezetőjének megválasztásához, illetve kinevezéséhez.
(2) Vezető állású személynek, illetve ügyvezetőnek az a személy választható meg (nevezhető ki), aki megfelel a Bit. 83. §-ában, illetve 84. §-ában továbbá a 91. §-ában meghatározott feltételeknek.
(3) Vezető állású személy, illetve ügyvezető megválasztását, illetve kinevezését a MEHIB Rt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(4) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott, illetve kinevezett személy nem felel meg e törvényben, valamint a Bit. 83. §-ában, illetve 84. §-ában továbbá a 91. §-ában meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását, illetve a kinevezett személy felmentését.”

13. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi. CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

3/A. § Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének – a 3/B. §-ban foglaltak szerint – egy jogviszonyhoz kapcsolódóan köteles eleget tenni, és a vagyonnyilatkozat tétel megtörténtéről a további jogviszonyok szerint őrzésre köteles személyt köteles teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban tájékoztatni.”

14. § A Vnytv. a következő 3/B. §-sal egészül ki:

3/B. § Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének azon jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tenni, amelyik alapján a leggyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága azonos, úgy a vagyonnyilatkozatot a korábban keletkezett jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megtenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága és a jogviszonyok létrejöttének ideje is azonos, úgy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett választása szerinti jogviszony alapján kell a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget tenni.”

15. § A Vnytv. a következő 3/C. §-sal egészül ki:

3/C. § Ha egy személy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének egy jogviszony alapján eleget tett, majd olyan jogviszonyt létesít, amely alapján – a korábbi jogviszonyhoz képest – gyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tennie, úgy ez utóbbi jogviszony alapján keletkező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését és a 3/A. §-nak megfelelő nyilatkozat átadását követően a korábbi jogviszony kapcsán tett vagyonnyilatkozatát az annak őrzésért felelős személy visszaadja.”

16. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (2) bekezdésének második mondatában a „túlmutató” szövegrész helyébe az „alapuló” szöveg lép.

Vegyes rendelkezések

17. §3 E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.

Melléklet a CLX. törvényhez


Az MFB Zrt. a 8. § (4) bekezdésének b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:
Beszállítói Befektetői Zrt.
Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.
Déli Áramlat Magyarország Zrt.
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.
MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítő Zrt.
Magyar Export-import Bank Zrt.
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Magyar Követeléskezelő Zrt.
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.
KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.”
1

A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. december 22. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés 196. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.

2

A 3. § a Magyar Közlöny 2011. évi 1. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

3

A Magyar Közlöny 2010. évi 201. számában megjelent közlemény szerint a 17. § helyesen: „17. § E törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.”

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére