2010. évi CLXVIII. törvény

egyes agrártárgyú törvények módosításáról¹

2010.12.31.

1. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„a) beszállító: olyan – mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termelői csoportnak minősülő, valamint ezek kizárólagos irányítása alá tartozó – jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy, amely a kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket;”

2. § (1) A Tfmtv. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]

„c) a kereskedő üzleti érdekeit szolgáló költségek – így különösen üzletlétesítéssel, üzemeltetéssel, működéssel, a terméknek a kereskedő által igénybe vett logisztikai egységből másik logisztikai egységbe vagy az üzletbe történő szállítással összefüggő költségek – részben vagy egészben történő áthárítása a beszállítóra a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon;”

(2) A Tfmtv. 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]

„f) a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedményhez az árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának időtartamánál hosszabb időtartamra, valamint mennyiségénél nagyobb mennyiségre vonatkozó – akár részleges mértékű – beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulás kikötése, továbbá a (2a) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása;”

(3) A Tfmtv. 3. §-ának (2) bekezdése h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]

„h) a termék ellenértékének – hibás teljesítés esetének kivételével – a beszállító részére a terméknek a kereskedő vagy javára eljáró más személy általi birtokba vételét (átvételét) követő harminc napon túli kifizetése, amennyiben a beszállító a számlát az átvételt követő tizenöt napon belül a kereskedő rendelkezésére bocsátja, továbbá a (2b) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása;”

(4) A Tfmtv. 3. §-ának (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]

„q) a terméknek – az árukészletnek a kereskedő tevékenységének beszüntetése vagy profilváltás miatt történő legfeljebb tizenöt napos és a mezőgazdasági igazgatási szervnek előzetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékű termék kiárusítása esetének kivételével – a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén önköltségi ára alatt történő forgalmazása a kereskedő által a végső fogyasztó felé;

r) a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető árkedvezmény, jutalék vagy díj – bármilyen jogcímen történő – felszámítása a beszállító felé, a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző – a felek által megállapított valamely korábbi időszakban elért vagy becsült mértékhez képesti többletértékesítés alapján megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának tulajdonságaival összefüggő, arányos mértékű – utólagos árkedvezmény kivételével.”

(5) A Tfmtv. 3. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kereskedő által a beszállító hozzájárulásával a végső fogyasztónak nyújtott árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának végső időpontjától számított harminc napon belül a kereskedőnek a nyújtott árengedményről és az azzal érintett termékmennyiségről el kell számolnia a beszállító felé.

(2b) A kereskedő számlakompenzáció érvényesítése esetén annak tényéről az érvényesítés napjától számított tizenöt napon belül értesíti a beszállítót. A beszállító számlakiállítása az átvételt követően nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A hibás számlát a kereskedőnek a kézhezvételtől számított öt napon belül kell visszaküldenie a beszállítónak.”

(6) A Tfmtv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a beszállító által a kereskedőtől igénybe vehető szolgáltatások tartalmát, azok nyújtásának feltételeit, a szolgáltatásért fizetendő legmagasabb díjat és annak elszámolásnál alkalmazandó számítás módját, továbbá a kereskedő beszállítóinak körébe való bekerülés és az onnan való kikerülés feltételeit.”

3. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43. §-a (1) bekezdésének a „szőlőültetvényen engedély nélkül fajtaváltást vagy borszőlőültetvényen engedély nélkül a 7. § (1) bekezdése szerinti pótlást (e §, valamint a 43/A–43/C. § vonatkozásában a továbbiakban: pótlás)” szövegrésze helyébe az „engedély nélküli telepítést” szövegrész, 43. §-a (4) bekezdésének az „akadálya nincs” szövegrész helyébe az „akadálya nincs – és új ültetvény telepítése esetén a hegyközség által kiadott hatósági bizonyítvány alapján vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett újratelepítési jog-nyilvántartás szerint igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik –” szövegrész, 43. §-a (5) bekezdésének az „amennyiben a kérelem az előírt követelményeknek megfelel” szövegrész helyébe a „ha a kérelem az előírt követelményeknek megfelel és új ültetvény telepítése esetén a hegyközség által kiadott hatósági bizonyítvány alapján vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett újratelepítési jog-nyilvántartás szerint igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik” szövegrész, 43. §-a (1)–(4) bekezdésének „fajtaváltást vagy pótlást” szövegrészei helyébe „telepítést” szövegrész, 43. §-a (5) bekezdésének a „már megkezdték” szövegrésze helyébe a „már megkezdték, illetve elvégezték” szövegrész, 43/C. §-a (1) és (2) bekezdésének a „fajtaváltást, pótlást” szövegrésze helyébe a „telepítést” szövegrész lép.

4. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 9. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:]

„a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés. A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;”

5. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFA az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a jogosultak adatai körében a haszonbérlő, vagyonkezelő, erdőgazdálkodó, és a 18. § (5) bekezdése szerint megbízott személy nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét),

b) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.

(2) Az NFA az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jogosultnak az NFA-val való jogviszonya fennállásáig kezelheti.

(3) A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.”

6. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1–2. § 2011. február 1-jén lép hatályba azzal, hogy a Tfmtv. e törvény 1–2. §-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékes szerződéses szolgáltatásokra kell alkalmazni.

(3) A 3. § e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a Btv. e törvény 3. §-a alapján megállapított rendelkezései szerint bírság kiszabására csak e törvény hatálybalépését követő 45. napon túl elkövetett jogsértések esetén van lehetőség.

(4) Hatályát veszti az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-ának (4)–(6) bekezdése.

(5) Hatályát veszti a Btv. 43/A. §-ának (4) bekezdése.

(6) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-a (1) bekezdésének a „termelő, a feldolgozó,” szövegrész helyébe a „termelő és a feldolgozó, valamint” szövegrész lép.

A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. december 23. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés 198. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek