• Tartalom

1688/B/2010. AB határozat

1688/B/2010. AB határozat*

2011.09.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 110. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására, és 2010. január 1. napjára visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 110. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását, és 2010. január 1. napjára visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A támadott rendelkezés szerint ha a betéti társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó bel-, vagy kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha a társaság e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti.
Az indítványozó álláspontja szerint a jogszabályhely nyelvtanilag megtévesztő, félreértelmezhető, és nem fejezi ki a bíróságok jelenleg alkalmazott gyakorlatát. Rámutat arra, hogy amennyiben a hat hónapos jogvesztő határidőt a bejelentés cégbírósághoz való beérkezésére vonatkozóan kell értelmezni, – ahogy azt a bírói gyakorlat teszi – akkor a társasági szerződés módosítására ténylegesen nem hat hónap, hanem annál rövidebb idő áll rendelkezésre. Utal még az indítványozó a Gt. 18. § (4) bekezdésére is, amely szerint a társasági szerződés módosítását – ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a változás megtörténtétől számított harminc napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak.
A támadott rendelkezés alkotmányellenességét illetően az indítványozó eredeti beadványában az Alkotmány 8. § (1) bekezdésének sérelmét jelöli meg, majd hiánypótlásra való felhívását követően a jogorvoslathoz, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelmére hivatkozik. Ez utóbbi tekintetében előadja, hogy az állampolgárnak joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, és ezek közé tartozik valamennyi reá vonatkozó jogszabályi rendelkezés is. A jogszabályok megismeréséhez azonban szükséges többek között az egyértelmű és nyelvtanilag helyes, nem félreérthető fogalmazás is.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.”
57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.”
2. A Gt. indítvány által támadott szabálya:
110. § (1) Ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha a társaság e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése az ember alapvető jogairól, ezek sérthetetlen és elidegeníthetetlen voltáról, valamint ezek állam általi tiszteletben tartásáról és védelméről szól. A Gt. támadott rendelkezése az Alkotmány általános jellegű, normatív szabályával az alkotmányossági vizsgálat tekintetében értékelhető összefüggésbe nem hozható. Ugyanez a helyzet a jogorvoslathoz való jog, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot illetően is. A jogorvoslathoz való jog lényegében annyit jelent, hogy a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti [Alkotmány 57. § (5) bekezdés], és a jogorvoslat tárgyában más szerv, vagy ugyanazon szerv magasabb fóruma kell, hogy eljárjon.
A közérdekű adatok megismeréséhez való jog értelemszerűen „közérdekű adat”-hoz kapcsolódhat, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § 4. pontja szerint „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől”. A támadott jogszabályi rendelkezések a közérdekű adat törvényi fogalma alá nem vonhatók. [Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a közérdekű adatok kérdéskörének különböző vonatkozásaival, így pl. 83/2008. (VI. 13.) AB határozat, ABH 2008, 1407.; 36/2007. (VI. 6.) AB határozat, ABH 2007, 432.; 20/2007. (III. 29.) AB határozat, ABH 2007, 295. stb.]
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által előadott indokok alapján az Alkotmány hivatkozott rendelkezései és a Gt. támadott szabálya között alkotmányossági szempontból értékelhető, közvetlen érdemi összefüggés nem áll fenn. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az értékelhető alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 720/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 1005, 1007.; 380/D/1999. AB határozat, ABH 2004, 1306, 1313–1314.], ezért az Alkotmánybíróság az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Budapest, 2011. szeptember 27.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

 

 

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Balsai István s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Bihari Mihály s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

 

előadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Pokol Béla s. k.,

Dr. Stumpf István s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Szalay Péter s. k.,

Dr. Szívós Mária s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére