• Tartalom

17/2010. (XII. 30.) NGM rendelet

17/2010. (XII. 30.) NGM rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről, illetményről és illetmény jellegű juttatásokról1

2011.01.01.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/R. §-ban, a 342. § (2) bekezdésének 3., 4., 7., és 11. pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, valamint a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjaira (továbbiakban: pénzügyőr) terjed ki.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendeletet kell alkalmazni a NAV hivatásos állományának más szervhez vezényelt tagjára is.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tag részére nyújtható napidíjra és költségtérítésre.

MÁSODIK RÉSZ

ILLETMÉNYEK ÉS ILLETMÉNYJELLEGŰ JUTTATÁSOK

II. Fejezet

ILLETMÉNYEK

1. Illetménykiegészítés vezénylés esetén

2. § (1) Vezénylés esetén – amennyiben a vezénylés ideje meghaladja a 30 naptári napot – az illetménykiegészítést a vezénylés első napjától – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a tényleges szolgálatteljesítés helye szerinti mértékben kell folyósítani.

(2) Amennyiben a vezényeltnek az eredeti szolgálati helyén magasabb mértékű illetménykiegészítés jár, részére továbbra is azt kell folyósítani.

2. Idegennyelv-tudási pótlék

3. § (1) A NAV-nál a Hszt. 104. § (5) bekezdése szerinti mértékű idegennyelv-tudási pótlék folyósítandó az angol, francia és német nyelven túl a szomszédos országok hivatalos nyelvéből szerzett államilag elismert „A” (szóbeli), „B” (írásbeli) vagy „C” (komplex) típusú nyelvvizsga megléte esetén is.

(2) A kettőnél több idegen nyelvből nyelvvizsgával rendelkező pénzügyőrt a harmadik és a további nyelvek után kiegészítő nyelvpótlék is megilleti, a legmagasabb fokú nyelvvizsgának megfelelő mértékben, a nyelvvizsgák megszerzése sorrendjétől függetlenül.

(3) A kiegészítő nyelvpótlék mértéke az illetményalap

a) 5 %-a alapfokú nyelvvizsga esetén,

b) 10 %-a középfokú nyelvvizsga esetén,

c) 20 %-a felsőfokú nyelvvizsga esetén.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot a pénzügyőr által benyújtott kérelemre, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődő hatállyal a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(5) Az ugyanazon idegen nyelvből megszerzett szóbeli és írásbeli részvizsga-bizonyítványokat komplex vizsgával egyenértékűként kell kezelni.

(6) Ugyanazon idegen nyelvből a két különböző fokú részvizsga-bizonyítvány (szóbeli vagy írásbeli) egyesítése során a különböző fokú részvizsga-bizonyítványok együttesen az alacsonyabb fokú komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítványnak felelnek meg mind az általános, mind a szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványok tekintetében.

(7) Ha a pénzügyőr komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal és ugyanazon idegen nyelvből annál magasabb fokú részvizsga-bizonyítvánnyal (szóbeli vagy írásbeli) rendelkezik, számára a magasabb mértékű idegennyelv-tudási pótlékkal díjazandó nyelvvizsga alapján kell az idegennyelv-tudási pótlékot megállapítani.

3. Az illetmény-, pótlékmegállapítás, folyósítás, és nyilvántartás szabályai

4. § (1) A Hszt. 102. § (1) bekezdése alapján magasabb fizetési fokozatba való besorolásokat azon naptól kell végrehajtani, amelyik napon a várakozási idő letelt.

(2) Az alapilletményt érintő intézkedéseket – így különösen kinevezés, előléptetés, fegyelmi határozat szerinti csökkentés – a változás napjától kell megtenni.

(3) A szolgálatból történő igazolatlan távollét idejére illetmény, távolléti díj nem jár.

5. § A jogosult halála esetén részére ki nem fizetett illetményt és az illetmény jellegű juttatásokat a hagyatéki végzés jogerőssé válásáig a NAV-nál elkülönítetten, átfutó bevételként kell kezelni.

6. § (1) A pótlékokat a jogosultság megszerzésének, illetve megszűnésének parancsban meghatározott napjától kell folyósítani, illetve megszüntetni.

(2) Ha a pótlékra való jogosultság időközben megváltozott, a pótlék összegét a jogosultság változásának parancsban meghatározott időpontjától kell módosítani.

(3) A veszélyességi pótlék visszamenőleg legfeljebb 3 hónapra állapítható meg.

(4) Szüneteltetni kell a pótlék folyósítását,

a) a 30 napot meghaladó tanfolyamra vezénylés idejére, amennyiben az szolgálatteljesítés alóli mentesítéssel történik;

b) egészségügyi szabadság esetén a 31. naptól.

7. § (1) A szabadságmegváltás kifizetésére kizárólag szolgálati viszony megszűnése esetén van lehetőség. Összegének kiszámításakor a távolléti díj összegét osztani kell 21-gyel, és az így megkapott egy napi távolléti díjat meg kell szorozni a szabadságnapok számával.

(2) A szabadságmegváltás kifizetésére a jogviszony megszűnése napján kerül sor.

8. § (1) Az illetményből történő levonás szabályainak alkalmazása esetén az illetménnyel azonosnak kell tekinteni:

a) a szolgálati beosztásból felfüggesztett részére folyósított csökkentett távolléti díjat is,

b) a nyugállományba helyezett pénzügyőr részére folyósítandó nyugdíjat helyettesítő kéthavi illetményt, kivéve az elhalálozás esetét, amikor az elhalt után nyugdíjra jogosult családtagnak kifizetett összegből levonásnak nincs helye.

(2) A közép-, illetve alsó fokú szerv a hozzá érkezett, az állományába tartozó pénzügyőr fizetési kötelezettségét elrendelő végrehajtható okiratot (bírósági, hatósági ítélet, végzés, határozat) köteles az érintett egyidejű tájékoztatása mellett a NAV illetékes illetmény-számfejtési feladatait ellátó szervéhez továbbítani.

4. Illetményelőleg

9. § (1) A pénzügyőr írásbeli kérelmére részére rendkívül indokolt esetben illetményelőleg folyósítható. A kérelem csak abban az esetben fogadható el, ha a folyósítás elmaradása a kérelmet benyújtó családi, szociális körülményeit jelentős mértékben hátrányosan befolyásolná. Az állományilletékes parancsnok a kérelemben foglalt indokok valódiságát vizsgálni köteles.

(2) Az illetményelőleg mértéke a folyósításkori minimálbér ötszörösét nem haladhatja meg.

(3) Az illetményelőleg visszafizetési határideje a felvételt követő hatodik hónap utolsó napja, azonban legkésőbb a tárgyév november 30. napja, és a részletek nagysága a levonási korlátokat nem haladhatja meg.

(4) Az illetményelőleg – az (5) bekezdésben foglalt kizáró feltételek kivételével – egy naptári évben többször is felvehető.

(5) Nem engedélyezhető illetményelőleg a pénzügyőr részére, ha

a) a szolgálati viszonyának megszüntetése folyamatban van;

b) a próbaidő alatt;

c) a korábban részére engedélyezett illetményelőleget még teljes egészében nem fizette vissza;

d) nem rendelkezik illetménnyel.

(6) A szolgálati viszony megszűnésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése egy összegben esedékessé válik, amelyet az érintett utolsó havi illetményéből a levonás szabályai szerint le kell vonni. Amennyiben a teljes illetményelőleg-tartozás levonással nem érvényesíthető, az érintettet fel kell hívni a fennmaradó összeg visszafizetésére, ennek elmaradása esetén a követelést a polgári jog szabályai szerint kell érvényesíteni.

5. Túlszolgálat

10. § A túlszolgálati díj összegének megállapításánál a túlszolgálat teljesítésének egész hónapjára számolt havi távolléti díj összegét – a Hszt-ben meghatározott esetben annak kétszeresét – osztani kell 174-gyel, és az így megkapott egy órai távolléti díjat meg kell szorozni a teljesített túlórák számával.

6. Megbízás

11. § (1) A Hszt. 50.§ (4) bekezdése szerinti megbízás ellátásáért a pénzügyőrt megillető helyettesítési díj mértéke

a) magasabb beosztású helyettesítése esetén az illetményalap 70%-a,

b) azonos beosztású helyettesítése esetén az illetményalap 50%-a,

c) alacsonyabb beosztású helyettesítése esetén az illetményalap 30%-a.

(2) A helyettesítési díj folyósításáról, a folyósítás időtartamáról, valamint annak mértékéről az állományilletékes parancsnoknak parancsban kell rendelkeznie. A helyettesítési díj összegét újból meg kell állapítani, ha a folyósításra jogosító körülményben lényeges változás következik be.

(3) Ha a pénzügyőr a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során végzett tevékenység nem minősül túlszolgálatnak.

(4) A betöltetlen beosztás ellátásával történő megbízás az adott besorolási osztályba tartozó olyan pénzügyőr részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a beosztáshoz szükséges szakképesítés megszerzése folyamatban van és nincs más megfelelő képesítéssel rendelkező személy, aki a beosztás betöltésére alkalmas, illetőleg e személy a beosztás betöltését nem vállalja.

12. § (1) Nem állapítható meg helyettesítési díj a pénzügyőr részére, ha a hivatásos állomány évi rendes szabadságon lévő tagját helyettesíti.

(2) Ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, illetve egyazon feladat ellátásával egy időben egyetlen személy bízható meg.

13. § Amennyiben a pénzügyőr kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt vagy munkavállalót helyettesít, az 11–12. § szabályait megfelelően alkalmazni kell.

III. Fejezet

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY ILLETMÉNY JELLEGŰ JUTTATÁSAIRÓL

7. Jubileumi jutalom

14. § (1) Amennyiben a jubileumi jutalom kifizetésére az esedékességét követően kerül sor, akkor a jutalom összegét nem a jogosultság megszerzésének idején, hanem a kifizetéskor érvényes távolléti díj alapján kell megállapítani.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kifizetésre kedvezményes szolgálati idő beszámítása miatt került sor, a jubileumi jutalom után késedelmi kamat nem folyósítható.

(3) A jubileumi jutalmat a pénzügyőr nyugállományba helyezésekor a szolgálati jogviszonya utolsó napján kell kifizetni.

8. Átlagkeresettel díjazott idők

15. § A felmentési időre átlagkeresetet kell fizetni akkor is, ha a felmentési idő egy részében a pénzügyőr ténylegesen munkát végez. Ha azonban a felmentési ideje alatt munkavégzésre kötelezett pénzügyőr ténylegesen szolgálatot nem teljesít (például szabadságot, egészségügyi szabadságot tölt), akkor annak idejére a távollét jogcíme szerint jogosult juttatásra.

HARMADIK RÉSZ

A PÉNZÜGYŐRÖK RÉSZÉRE FOLYÓSÍTHATÓ EGYES KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEKRŐL

IV. Fejezet

AZ EGYES KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

16. § (1) A pénzügyőr a belföldi szolgálati kiküldetéssel (a továbbiakban: kiküldetés) összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésére jogosult.

(2) A kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés végrehajtásának szolgálati paranccsal történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok jogosult (továbbiakban: kiküldetést elrendelő). A kiküldetést írásban kell elrendelni.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandóak a 30 napot meghaladó időtartamú kiküldetés (a továbbiakban: tartós kiküldetés) esetén is.

(4) A pénzügyőr részére kiküldetési költségtérítés a következő címen állapítható meg:

a) napidíj (élelmezési többletköltség),

b) utazási költség,

c) szállásköltség.

(5) A szolgálati hely és a lakóhely (tartózkodási hely) közötti rendszeres (napi, heti vagy havi) helyközi utazás nem minősül kiküldetésnek.

(6) A felszámítható költség mértéke független attól, hogy a kiküldetés munkanap, szabad- vagy munkaszüneti napon történt.

17. § (1) A tartós kiküldetés megkezdése előtt a pénzügyőr kérésére az állományilletékes parancsnok – a várható kiadások összegének megfelelő mértékű előleget – engedélyezhet. A felvett előleggel a kiküldetés befejezését követő 3 munkanapon belül el kell számolni. A kiküldetés elmaradása esetén a pénzügyőr köteles a felvett előleget – a kiküldetés elmaradásáról történő tudomásszerzést követő – 3 munkanapon belül visszafizetni.

(2) A kiküldetés során felmerült költségekről a kiküldetés befejezését követő 3 munkanapon belül el kell számolni.

18. § A kiküldetés szempontjából indulási hely a kiküldetést teljesítő szolgálati helye. A kiküldetést elrendelő indokolt esetben ettől eltérően is rendelkezhet.

19. § (1) A kiküldetés időtartama az indulás és az indulási helyre történő visszaérkezés tényleges időpontja között eltelt idő.

(2) Az indulás és érkezés tényleges időpontjának meghatározásakor a menetrend szerinti közlekedési eszközön történő utazás esetén a menetrendben feltüntetett indulás és érkezés közötti időtartamot kell alapul venni.

(3) A nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartamának megállapításakor az indulás és az érkezés tényleges időpontját és helyét kell figyelembe venni.

(4) A kiküldetés időtartamának meghatározásakor a kiküldetésben töltött teljes (24 órás) naptári napokhoz hozzá kell adni a tört naptári napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat, úgy hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít.

V. Fejezet

KIKÜLDETÉSI KÖLTSÉGEK

9. Napidíj

20. § (1) A kiküldetésben lévő pénzügyőr az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségének fedezetére – a Hszt. 111. §-ban meghatározott mértékű – napidíjra jogosult.

(2) Többnapos kiküldetés esetén minden befejezett 24 órára teljes összegű napidíj illeti meg a pénzügyőrt. Ha a töredékidő a nyolc órát meghaladja ezután is teljes összegű napidíjat kell elszámolni. Ha a szolgálati kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el, a napidíj fele jár.

(3) Tartós kiküldetés esetén a kiküldetés minden napjára a teljes összegű napidíj jár.

10. Kiküldetéssel összefüggő utazási költségtérítés

21. § (1) A pénzügyőr részére meg kell téríteni a kiküldetés során indokoltan felmerült utazási költséget.

(2) Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – a kiküldetést elrendelő írásban határozza meg.

22. § A kiküldetést teljesítő részére a ténylegesen felmerült utazási költség menetjegy, helyjegy alapján fizethető ki. Az utazással összefüggő egyéb, indokoltan felmerült, utólag – az állományilletékes parancsnok által – engedélyezett költségek eredeti számla vagy bizonylat alapján számolhatók el.

23. § (1) A magántulajdonban lévő saját gépjármű szolgálati célra nem vehető igénybe.

(2) Nem számolható el utazási költség, ha a kiküldetés teljesítése szolgálati gépjárművel történik.

11. Szállás költségtérítés

24. § (1) Ha a kiküldött pénzügyőr a többnapos vagy a tartós kiküldetése idején eredeti szolgálati helyére visszatérni azért nem tud, mert szolgálati feladatainak napközbeni befejezése nem áll módjában, vagy a szolgálati érdek – ideértve a költségtakarékosságot is – egyébként indokolja, jogosult szállás költségtérítésre.

(2) Szállás céljára elsősorban a NAV szálláshelyeit kell igénybe venni. Ilyen szálláshely hiányában szálloda vagy más szálláshely vehető igénybe. A szálloda, illetve a szálláshely árkategóriáját – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – a szálloda által kínált szolgáltatások színvonalának és a szolgálatteljesítési hely megközelíthetőségének szem előtt tartásával kell megválasztani.

(3) Szállásköltség csak a szállás igénybevételét igazoló eredeti számla vagy bizonylat alapján számolható el.

(4) Ha a szállodai számla a kötelező reggeli árát is tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell.

(5) Nem számolható el szállásköltség az olyan éjszakára, amelyen a szálláshelyet térítésmentesen vették igénybe.

12. Egyéb költségek

25. § Egyéb költség címen a gépjármű parkolási (őrzési) díja, a szolgálati érdekű telefon, fax, távirati költség, valamint egyéb előre nem tervezhető, indokoltan felmerült, utólag engedélyezett költségek eredeti számla vagy bizonylat alapján számolhatók el.

VI. Fejezet

ÁTHELYEZETTEK ÉS VEZÉNYELTEK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE

13. Közös szabályok

26. § (1) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a pénzügyőr szolgálati jogviszonyának módosítása (egyik szolgálati helyről a másik szolgálati helyre való áthelyezés, magasabb beosztásba történő kinevezés vagy vezénylés) szolgálati érdekből történt.

(2) Az áthelyezéssel, vezényléssel kapcsolatos költségek:

a) amennyiben a pénzügyőr az új szolgálati helyére költözik, az átköltözéssel kapcsolatban költözési költségtérítés;

b) amennyiben a pénzügyőr új szolgálati helyére nem költözik át és a szolgálati helye a lakóhelyétől eltér:

ba) különélési díj, valamint

bb) utazási költségtérítés

illeti meg.

14. Költözési költségtérítés

27. § A pénzügyőrt – a 26. § (1) bekezdése szerinti feltételek esetén – az átköltözéssel felmerülő kiadásainak megtérítésére költözési költségtérítés címén megilleti

a) a mindennapos életvitelhez szükséges ingóságok szállítási költsége,

b) a saját és vele közös háztartásban élő, vele együtt költöző közeli hozzátartozók egyszeri utazási költsége,

c) a költözési átalány.

28. § (1) Az ingóságok szállítását elsősorban a NAV gépjárművének igénybevételével kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor az eredeti számlával igazolt költséget kell megtéríteni.

(2) Szállítási költség különösen a fuvarozási, a rakodási és a biztosítási költség.

(3) Szállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az igénybe vett szállítóeszközök korábbi szolgálati helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.

29. § Az utazási költséget 21. §–23. § szerint kell megtéríteni.

30. § (1) A költözési átalány a nem vagy nehezen számszerűsíthető költségeknek, továbbá a bútorok és más ingóságok fokozott elhasználódásának megtérítését szolgálja.

(2) A költözési átalány összege az illetményalap 100%-a.

31. § (1) Az állományilletékes parancsnok engedélyezheti a költözési költségtérítések folyósítását akkor is, ha a pénzügyőr nem az új szolgálati helyének megfelelő településre, hanem annak vonzáskörzetébe költözik. Ez azonban a NAV részére (költözési) többlet költséggel nem járhat akkor sem, ha később a pénzügyőr átköltözik arra a településre, ahová a szolgálati helye szerint eredetileg költöznie kellett volna.

(2) A szolgálatteljesítési hely közigazgatási határán belül történő áthelyezés, vezénylés esetén a pénzügyőr részére a költözési költségtérítés nem engedélyezhető.

(3) Az ugyanazon szolgálati helyen szolgálatot teljesítő házastársak (pénzügyőr házaspár) együttes áthelyezése, vezénylése esetében költözési költségtérítésre a házaspár azon tagja jogosult, akit az igénylésre közösen benyújtott kérelemben megjelölnek.

32. § (1) Az áthelyezett, vezényelt részére a költözési átalány és az előre látható szállítási költség együttes összegének legfeljebb 80%-áig terjedő előleg adható.

(2) A felvett előleget egy összegben vissza kell fizetni, ha a pénzügyőr az előleg felvételétől számított 30 naptári napon belül az új szolgálati helyére nem költözött át.

15. Különélők költségtérítése

33. § (1) Különélési díjra jogosult a szolgálati helyéről más helységbe áthelyezett, vezényelt, nős, férjezett vagy családfenntartónak minősülő pénzügyőr, aki az új szolgálati helyén családjával nem tud együtt élni. E rendelet alkalmazásában családfenntartónak minősül az, aki a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozóját egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve, ha az ápolást vagy gondozást a más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi, szociális intézmény nem látja el, és az áthelyezés vagy vezénylés az eltartott közeli hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A családtól való különélésnek minősül az élettárstól (Ptk. 685/A. §) való különélés is, ha a jogosult erről az élettársával együtt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatot tettek.

(3) Különélési díj illeti meg azt az egyedülálló személyt, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét vagy más eltartó nélküli kiskorú testvérét áthelyezése, vezénylése előtt saját háztartásában tartotta el abban az esetben, ha azoknak eltartásra kötelezhető és keresőképes más hozzátartozója nincs, és a pénzügyőr az új szolgálati helyére lakás hiányában nem tudja őket átköltöztetni.

(4) A különélési díj a pénzügyőrnek az áthelyezés, vezénylés időpontjától számított egy évig folyósítható. A különélési díj további egy évre történő folyósítását az állományilletékes parancsnok meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.

(5) A különélési díj a tényleges szolgálatteljesítés napjára jár. A különélési díj napi összege a kiküldetést teljesítők részére adott napidíj összegével egyezik meg.

(6) E § alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a kiskorú testvér.

34. § (1) Ha az áthelyezett, vezényelt az új szolgálati helyéről naponta családjához (lakóhelyére, tartózkodási helyére) úgy vissza tud érni, hogy ott legalább tíz órát eltölthet, különélési díj helyett utazási költségtérítésre jogosult.

(2) Az utazáshoz igénybe vehető és költségtérítés szempontjából irányadó közlekedési eszközt – a gazdaságosság és a szolgálati érdek figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(3) A különélőnek a családjához való utazás és onnan a szolgálati helyére történő visszautazás költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

35. § Nem jogosult a hivatásos állomány tagja különélési díjra

a) a szabadság idejére,

b) egészségügyi szabadság idejére,

c) kórházban töltött napokra, továbbá,

d) ha a kiküldetési (kül- vagy belföldi) költségtérítés címén napidíjban részesül.

36. § (1) A különélőnek hetente egy alkalommal az állandó lakóhelyére (családjához) és onnan a szolgálati helyére történő visszautazás ténylegesen felmerült költségét a 40–41. §-okban meghatározott szabályok szerint kell megtéríteni.

(2) Ha az áthelyezett az új szolgálatteljesítési helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egy időben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda-vissza utazás költségét is meg kell téríteni.

16. Utazási költségtérítés

37. § (1) A vezényléssel kapcsolatosan a NAV megtéríti az utazás során indokoltan felmerült utazási költségeket.

(2) A menetrend szerinti közlekedési eszközön történő utazás költsége a (3) bekezdésben foglalt kivétellel az eredeti jegy leadása mellett, teljes összegben kerül megtérítésre a vezényelt részére.

(3) Hely- vagy pótjegyköteles közlekedési eszköz indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével vehető igénybe. Az utazási költség megtérítésére az eredeti jegy és az arról szóló számla, egyszerűsített számla leadása mellett kerül sor.

(4) A magántulajdonban lévő saját gépjárművet a vezénylés során az állományilletékes parancsnok előzetes engedélye alapján lehet igénybe venni. A magántulajdonban lévő gépjárművel történő utazás engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha azzal az összes körülmény figyelembevétele mellett a NAV költségmegtakarítást ér el vagy az utazási idő tömegközlekedéssel sokkal hosszabb lenne.

(5) Saját gépjárművel történő utazás esetén a költségtérítés összege nem haladhatja meg a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott, bizonylat nélkül elszámolható, illetve adómentes mértéket.

(6) A helyi közösségi közlekedési eszköz utazási költsége kizárólag eredeti jegy vagy bérlet alapján számolható el. A helyi közösségi közlekedési eszköz utazási költsége nem téríthető meg, ha a vezénylés szerinti új szolgálatteljesítési hely az eredeti szolgálatteljesítési hely közigazgatási határán belül található.

38. § Nem folyósítható utazási költségtérítés, ha az áthelyezett, vezényelt az új szolgálati helyén a felajánlott lakható és a jogos lakásszükségletnek megfelelő lakást nem fogadja el. A jogos lakásszükségletet kielégítőnek minősül az a lakás is, mely a régi szolgálati helyen lévő lakással megegyező nagyságú és komfortfokozatú.

VII. Fejezet

EGYÉB, UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

17. Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

39. § (1) Az állományilletékes parancsnok előzetes, írásbeli engedélyével helyközi munkába járás céljára saját gépjármű igénybevétele engedélyezhető akkor, ha ezt a szolgálati feladatok teljesítése indokolja, illetve a NAV így költségmegtakarítást ér el.

(2) Nem számolható el munkába járási költség arra az útszakaszra, amelyen a NAV által szervezett menetrend szerinti személyszállítás biztosított.

(3) Az eltérő munkarendben szolgálatot teljesítő pénzügyőr a szolgálatteljesítés helyére utazással, munkába járással kapcsolatos költségeinek megtérítésére a munkába járás szabályai szerint jogosult.

18. Szolgálati jellegű utazás

40. § (1) E rendelet alkalmazásában szolgálati jellegű utazás a szolgálati jogviszonnyal egyébként összefüggő, de kiküldetésnek vagy munkába járásnak nem minősülő, a szolgálati hely közigazgatási határán túli utazás.

(2) Szolgálati jellegű utazás elrendelésére az állományilletékes parancsnok jogosult. A szolgálati jellegű utazást írásban kell elrendelni.

(3) Szolgálati jellegű utazásnak minősül:

a) egészségügyi ellátással kapcsolatos utazás;

b) ruházati ellátással kapcsolatos utazás;

c) továbbtanulók utazása;

d) rendkívüli utazás.

(4) A (3) bekezdésben felsoroltakon túlmenően szolgálati jellegű utazással összefüggésben költségtérítésre kizárólag az állományilletékes parancsnok előzetes, írásbeli engedélyével kerülhet sor.

19. Egészségügyi ellátással kapcsolatos költségtérítés

41. § (1) A pénzügyőr a szolgálatteljesítéssel összefüggő kötelező szűrővizsgálatra berendelt tagja a kiküldötteket megillető költségtérítés szerint jogosult költségeinek megtérítésére.

(2) A pénzügyőr részére a vezényelteket megillető utazási költségtérítés szerint meg kell téríteni évente legfeljebb két alkalommal a gyógyító-megelőző kezelés, a kórházi ellátás, a gyógyfürdőbe utalás, a gyógyászati segédeszközzel való ellátás, a gyógyintézetbe utalás, a kondicionálás, regenerálás céljából végrehajtott utazás költségét.

(3) Az egészségügyi szabadságon lévő pénzügyőrnek az egészségügyi ellátással kapcsolatos utazása nem számít szolgálatteljesítési időnek.

20. Ruházati ellátással kapcsolatos utazási költségtérítés

42. § A pénzügyőrnek az egyenruházati cikkek készítésével, beszerzésével, illetőleg a kötelező felszerelési tárgyak vásárlásával kapcsolatos utazási költségét – ha a szolgálati helyen ilyen beszerzési lehetőség nincs – a kiküldöttekre vonatkozó szabályok szerint évente legfeljebb két alkalommal meg kell téríteni.

21. Továbbtanulók költségtérítése

43. § (1) Ha a pénzügyőrt a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által szervezett tanfolyam elvégzésére vagy egyéb képzésben való részvételre kötelezték, részére meg kell téríteni a képzési formák kötelező foglalkozásaira, vizsgáira való utazások költségét.

(2) A hivatásos állománynak a Hszt. 73. § (2) bekezdése alapján továbbképzésre vezényelt tagja részére a vezénylés szabályai szerint kell téríteni a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségét.

(3) Ha a pénzügyőrrel tanulmányi szerződést kötöttek, akkor részére legfeljebb a konzultációkra, vizsgákra utazással kapcsolatos költség téríthető meg.

22. Rendkívüli utazási költség

44. § Az állományilletékes parancsnok engedélyezheti az utazási többletköltség elszámolását, ha a szolgálati feladatok végrehajtása miatt a szokásos szolgálatteljesítési időtől eltérő időpontban kell a szolgálatteljesítés helyén jelen lenni, és emiatt utazási többletköltség merül fel.

23. Egyéb költségtérítés

45. § A pénzügyőr részére meg kell téríteni a szabadságról, a munkaszüneti és pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költségét – így különösen az utazási költségét –, továbbá az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem téríthető igazolt ellenértékét.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

46. § Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

47. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről szóló 22/2001. (VI. 15.) PM rendelet.

1

A rendeletet az 53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 6. § h) pontja hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére