BÜ BH 2010/175
BÜ BH 2010/175
2010.07.01.
Az álló jármű ajtaja kinyitásával kapcsolatos szabály nemcsak a szabályosan közlekedőket védő, hanem arra vonatkozó általános kötelezettség, hogy a kinyíló ajtó senkit ne veszélyeztessen és más járműben se okozzon kárt. Közúti baleset gondatlan okozása vétségét valósítja meg ezért az álló jármű vezetője, ha a figyelmetlen ajtónyitása következtében a mellette kerékpárral elhaladónak nyolc napon túl gyógyuló sérülése keletkezik [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 40. § (7) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2007. év március hó 9. napján kihirdetett és 2007. év március hó 26. napján jogerőre emelkedett ítéletében a terhelt bűnösségét közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapította meg. Ezért őt
60 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt 2005. év május hó 5. napján 9 óra körüli időben az irányonként két-két forgalmi sávos, osztott pályás úttest jobb szélén, a kijelölt parkoló helyen gépkocsijával megállt. A vezetői ülésből történő kiszállása során a jármű ajtaját anélkül nyitotta ki, hogy annak veszélytelenségéről meggyőződött volna. A főútvonal külső forgalmi sávjában forgalmi okból álló járművek és a parkoló autók közötti részen haladt a sértett a kerékpárjával, amikor nekiütközött a személygépkocsi váratlanul kinyíló ajtaja. A sértett két személygépkocsinak ütközött, majd a földre esett. A baleset következtében a jobb kulcscsont és a jobb lapockacsont törésében megnyilvánuló, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A bíróság – a Be. 259. § (1) bekezdése alapján röviden indokolt – ítéletében a terhelt terhére a KRESZ 40. § (7) bekezdésének megszegését rótta, és bűnösségét a Btk. 187. § (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapította meg.
A jogerős bírósági határozat ellen a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben bűnösségének megállapítását sérelmezte. A KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontját, a 36. § (2) bekezdését, valamint a 35. § (1) bekezdését, a 34. § (1) bekezdés d) pontját végül a 40. § (7) bekezdését értelmezve fejtette ki, hogy a baleset kizárólagos oka a sértett szabályszegő közlekedése volt. Mindezek alátámasztására hivatkozott arra, hogy a sértett a kiépített kerékpárút ellenére, tiltott helyen haladt az úttesten; megszegte az előzés szabályát is, mert a párhuzamos közlekedésre alkalmas úton az előzés befejezése után nem tért vissza a külső forgalmi sávba; a forgalmi okból araszolgató kocsisort nem megfelelő oldaltávolsággal és eltúlzott, 25 km/óra sebességgel előzte meg.
Vélekedése szerint a terhelt a KRESZ 40. § (7) bekezdésében írt közlekedési szabályt nem sértette meg. Az ítéleti tényállás iratellenes. Tévesen állapította meg a bíróság, hogy a terhelt úgy nyitotta ki a személygépkocsi ajtaját, hogy annak veszélytelenségéről kellőképpen nem győződött meg, továbbá azt is, hogy a személygépkocsi ajtaja a kerékpárnak ütközött. Hivatkozott mindemellett arra is, hogy az alapeljárásban elmaradt a sértett sorozatos szabályszegéseinek feltárása, azok értékelése. Az egyoldalú tényfeltárás folytán a bíróság tévesen következtetett a terhelt bűnösségére. Mindezekre figyelemmel a megtámadott ítélet megváltoztatását és a terhelt felmentését kérte bűncselekmény hiányában.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartva, a sérelmezett határozatok hatályában tartását indítványozta. Utalt arra a törvényi kötelezettségre, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás irányadó, kifejtette, hogy a tényállás nem tartalmaz olyan megállapítást, amely szerint a baleset helyszínén tilos lett volna a kerékpáros közlekedés. A terhelt a KRESZ 40. §-ának (7) bekezdésében írt közlekedési szabály megszegésével a sértettnek súlyos sérülést okozott, így bűnösségének a megállapítása törvényes.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
A Be. 416. §-a sorolja fel mindazokat az okokat, amelyek alapján jogerős bírói határozat felülvizsgálatára sor kerülhet. Felülvizsgálatnak a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetőleg a II–IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A bizonyítékok mérlegelésével összefüggő előírást tartalmazó, a Be. 4. §-ának megszegése a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések között – értelemszerűen – nem szerepel. A hivatkozott szabály a tényállás megállapításához kapcsolódik, a felülvizsgálati eljárásban azonban az alapeljárásban megállapított tényállás irányadó [Be. 423. § (1) bekezdés], a bírói mérlegelés ekként nem lehet a felülvizsgálat tárgya.
Az ítéleti tényállásban megállapítottak vitatása alapvetően a perbeli bizonyítást érinti, az anyagi jogi rendelkezések alkalmazásával nincs összefüggésben.
Mindemellett az indítvány olyan tényállításokra épül, amelyek a megállapított tényállással semmiféle összefüggést nem mutatnak.
A sértett a parkoló autók mellett, az úttest felé eső oldalon, a külső sávban haladt a kerékpárjával, amikor a terhelt figyelmetlen ajtónyitása egyensúlyi helyzetéből kibillentette őt.
Az adott útvonalon a kerékpározást semmi nem tiltotta, kerékpárút nincs kiépítve. Nem szegte meg a sértett az előzés szabályát, mert a terhelt gépkocsija a parkolóhelyen állt, amikor a kiszállás közben az ajtó kinyílt, ezért nincs jelentősége annak sem, hogy milyen oldaltávolságot tartva közlekedett a kerékpárral.
A megállás szabályait rögzítő KRESZ 40. § (7) bekezdése szerint a jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
A személy- és vagyonbiztonságot, valamint a közlekedés biztonságát védő általános kötelezettség nemcsak a szabályosan haladó járművek, gyalogosok biztonságát védi, hanem a gépkocsi ajtajának kinyitása során a járművezetőnek arra is figyelnie kell, hogy a kinyíló ajtó senkit ne üthessen meg, más járműben anyagi kárt ne okozzon.
Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványban kifejtett – ténybeli alapokat is nélkülöző – felvetések, a sértett esetleges szabálytalanságai irrelevánsak.
Ekként az eljárt bíróság helytállóan, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül következtetett a terhelt bűnösségére.
A Legfelsőbb Bíróság a Be. 426. § alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 1006/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás