1770/B/2010. AB határozat
1770/B/2010. AB határozat*
2011.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet 7/A. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 7/A. § (4) bekezdés második mondata alkotmányellenességének megállapítását és keletkezésére visszaható hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól utólagos normakontroll indítvány keretében. Az R. támadott rendelkezése értelmében jogosulatlan úthasználat esetén megállítás útján történő ellenőrzéskor a helyszínen pótdíjat vagy pótdíjkülönbözetet a gépjármű vezetője köteles megfizetni, ennek elmulasztása, illetve elektronikus ellenőrzés esetén a pótdíj utólagos megfizetésére a gépjármű tulajdonosa (üzemben tartója) köteles.
Az indítványozó szerint ez a rendelkezés az Alkotmány tisztességes eljáráshoz való jogot biztosító 57. § (5) bekezdésével ellentétes, mivel a jogszabály nem biztosítja a kimentés lehetőségét a tulajdonos (üzemben tartó) számára. Ebben a tekintetben utalt a 60/2009. (V. 28.) AB határozatra (ABH 2009, 501.). Emellett az indítványozó a szabályozást a jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] követelményével „alapjaiban” tartotta ellentétesnek. Állítása szerint „pusztán azért mert a nevemen van egy gépjármű, amit nem én használok, (…) nem nekem kellene bűnhődnöm”.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
2. Az R. támadott rendelkezése:
„7/A. § (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti jogosulatlan úthasználat esetében megállítás útján történő ellenőrzéskor a helyszínen a gépjármű vezetője köteles a megfelelő pótdíjat vagy a pótdíjkülönbözetet megfizetni. Ennek elmulasztása, illetve a elektronikus ellenőrzés esetén a pótdíj utólagos megfizetésére a gépjármű – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartása szerinti – tulajdonosa (üzembentartója) köteles.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó ugyan az R. 7/A. § (4) bekezdésének kizárólag a második mondatát támadta, azonban az indítvány tartalma szerint az R. 7/A. § (4) bekezdése egészének megsemmisítésére irányul.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján az indítványt tartalma szerint bírálja el [pl. 14/1990. (VI. 27.) AB határozat, ABH 1990, 170, 171.]. Emiatt az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot az alábbiak szerint az R. 7/A. § (4) bekezdése egésze tekintetében folytatta le.
1. Az Alkotmánybíróság az R. 7/A. § (4) bekezdését a 617/B/2005. AB határozatban (a továbbiakban: Abh.; ABH 2008, 2277.) már vizsgálta, ezért először azt kellett eldöntenie, hogy a jelen indítványban érintett kérdések „ítélt dolognak” minősülnek-e. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § c) pontja alapján „ítélt dolog” címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Abh.-ban az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmány 9. § (1) és (2) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, valamint a 70/A. §-a tekintetében végezte el, ezért „ítélt dolog” megállapításának nincs helye, így az indítványt az alábbiak szerint érdemben vizsgálta meg.
2. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is irányadónak tekinti az Abh.-ban, valamint a – szintén az autópályadíjjal kapcsolatban meghozott – 343/D/2002. AB határozatában (a továbbiakban: Abh2; ABH, 2007, 1422.) foglaltakat is.
Az Abh2.-ben az Alkotmánybíróság az autópályadíj jogi természetével kapcsolatban megállapította, hogy „az autópályadíj olyan – az állam tulajdonában álló autópályák használatának ellenértékeként, a szolgáltatás igénybe vevője által, jogszabályban meghatározott módokon fizetendő – szolgáltatási díj, melynek mértékét és módját, valamint a befizetéssel kapcsolatos részletszabályokat a Kormány által meghatározott elvek alapján az ágazati miniszter, rendeletben határozhatja meg” (ABH 2007, 1422, 1430–1431.).
Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság a pótdíjfizetési kötelezettséget vizsgálva kimondta, hogy „annak a gépjármű tulajdonosára (mint tipikus, leggyakoribb üzemben tartójára) telepítése nem ellentétes magasabb rendű jogszabállyal. Ezzel a jogalkotó a mögöttes felelősség egy speciális formájáról rendelkezett, ami a Ptk. általános szabályából levezethető (…)”. Megállapította továbbá azt is, hogy „az üzemben tartó fogalma magában foglalja a gépkocsi mindenkori vezetőjét is az esetleges tulajdonosi minőségétől függetlenül. Azzal, hogy vizuális ellenőrzéskor a helyszínen a gépjármű vezetője köteles a pótdíjat megfizetni, az R3. [az M1 és M3 autópálya használatának díjáról szóló 42/1999. (XII. 25.) KHVM rendelet módosításáról szóló 52/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet] nem lépi túl a felhatalmazó jogszabályi rendelkezés kereteit, mivel új jogalanyt nem épít be a normába.” (ABH, 2008, 2277, 2284.).
Az indítványozó tévesen állítja, hogy a támadott rendelkezés a jogbiztonság követelményét sérti. Az Alkotmánybíróság először a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában értelmezte a jogállamiság és az abból levezetett jogbiztonság követelményét. E szerint „[a] jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára”(ABH 1992, 59, 65.).
A mögöttes felelősség – mely a magánjog egyik bevett jogintézménye – önmagában nem sérti a jogbiztonság követelményét. A mögöttesen felelős személy (jelen esetben a tulajdonos vagy üzemben tartó) felelőssége magához a fizetési kötelezettséghez igazodik, ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a gépjárművet aktuálisan vezető személy. Ezzel összhangban az Abh. akként rendelkezik, hogy „[e]bben az esetben (…) a gépjárművet éppen vezető személy minősül »aktuálisan«, ideiglenesen üzemben tartónak, ő az, aki jogellenes magatartása (ellenérték megfizetésének elmulasztása) miatt felelősséggel (a pótdíj megfizetésének kötelezettségével) tartozik” (ABH 2008, 2277, 2285–2286.). Az R. ezen túlmenően a tulajdonossal (üzemben tartóval) mint mögöttesen felelős személlyel a követelés teljesítéséért felelős személyek körét bővíti. Ez a jogalanyok számára világos, kiszámítható, előre látható helyzetet eredményez. Ezt erősíti az Abh. azon indokolása, miszerint „a tulajdonos (üzemben tartó) nincs elzárva attól, hogy szerződésben előre kikösse a gépjárművet használó tevékenysége vagy mulasztása miatt utólag felmerülő költségek megfizetésének kötelezettségét, erre biztosítékot (kauciót) kérjen a gépjárművet ténylegesen használótól” (ABH 2008, 2277, 2285.). A jelen jogszabályi környezetben természetesen az üzemben tartónak arra is lehetősége van, hogy a szerződésszegést elkövető gépjárművezetővel szemben a pótdíjkövetelés megtérítése iránt (akár peren kívül, akár polgári perben) fellépjen. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a jogbiztonság követelményének sérelmére alapított indítványt elutasította.
3. Az indítványozó szerint az R. 7/A. § (4) bekezdése a tisztességes eljárás követelményét is sérti. Ezzel összefüggésben a 60/2009. (V. 28.) AB határozatra hivatkozott.
A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének követelményét az Alkotmánybíróság a büntetőeljáráson kívül is számos eltérő típusú eljárásban vizsgálta. Több határozatban általános érvénnyel állapította meg: az Alkotmány 57. § (1) bekezdése mindenkinek biztosítja, hogy jogait független és pártatlan bíróság előtt érvényesítse. Ebből következően az államnak az a kötelessége, hogy a jogok és kötelezettségek elbírálására bírói utat biztosítson. [pl. 9/1992. (I. 3.) AB határozat, ABH 1992, 59, 67.; 59/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 353, 355.; 1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29, 35.; 46/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABH 2007, 574, 580.].
Jelen esetben az indítványozó egymástól alapvetően eltérő természetű jogviszonyokat tekint azonosnak. Az Alkotmánybíróság a 60/2009. (V. 28.) AB határozatában (ABH 2009, 501.) a gépjármű üzemben tartójának – olyan, a közúti közlekedési törvényben meghatározott magatartások megszegéséért viselt – felelősségét vizsgálta, mely miatt közigazgatási bírság kiszabásának volt helye. Az ilyen esetben tehát egy tisztán közjogi jogviszonyról (gépjárművezető, üzemben tartó, hatóság) van szó, ellentétben az R. által szabályozott magánjogi jogviszonnyal (gépjárművezető, üzemben tartó, autópálya-kezelő). A közigazgatási jogviszonyban bírság kerül kiszabásra (mely adók módjára behajtható), ellentétben a magánjogi jogviszonnyal, ahol a pótdíj (értsd szolgáltatási díj) megfizetésének elmulasztása nem eredményez adók módjára történő behajtást. Ebben a polgári jogi jogviszonyban tehát a tisztességes eljáráshoz való jog fent kifejtett tartalma nem alkalmazható. Emiatt az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a tekintetben is elutasította.
Budapest, 2011. június 21.
|
Dr. Bihari Mihály s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Lévay Miklós s. k., |
||||
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás