182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet
egyes építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról1
2011.02.09.
„7. § Építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését.”
„(5) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban
a) a jótállási kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a nettó szerződéses ellenérték 5%-ának,
b) a szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a nettó szerződéses ellenérték 3%-ának
megfelelő mértékű biztosítékot írhat elő.
(6) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban – az (5) bekezdés szerinti biztosíték, az előleg-visszafizetési biztosíték és a késedelem esetére kikötött kötbér kivételével – legfeljebb a nettó szerződéses ellenérték 7%-ának megfelelő mértékű, a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó további biztosítékot írhat elő.”
„(1) A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét – a Kbt. 40. § (2) bekezdésében foglalt egybeszámítási szabály alkalmazása nélkül – elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlatkérő az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági alkalmassága feltételeként köteles előírni a) a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerint annak igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés, a teljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés – beleértve az anyagköltséget, munkadíjat és gépköltséget is – forrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fog állni, amelynek a mértékét az ajánlatkérőnek – a becsült érték és az ellenérték fizetésének szakaszolása figyelembevételével – az ajánlati felhívásban kell meghatároznia, és b) – ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja annak közzétételét – az előző három üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója benyújtásával legalább annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye az előző három évből legalább egy évben nem volt negatív, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét.
(2) Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az ajánlattevő műszaki, szakmai alkalmassága feltételeként az ajánlatkérő köteles előírni az ajánlattevő számára – a Kbt.-vel összhangban – annak igazolását, hogy az ajánlatkérő által a szerződésszerű teljesítéshez szükségesnek ítélt a) munkagépek, berendezések rendelkezésére állnak, rendelkezésére fognak állni,
b) végzettséggel, képzettséggel és gyakorlati idővel a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetők rendelkeznek és
c) végzettségű, illetve képzettségű teljesítésben részt vevő szakember rendelkezésre fog állni.”
„(7) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra, azonban ha az ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozóan is előírja, a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.”
„(2) Az ajánlattevő az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás tételeinek beárazásával határozza meg. Az ajánlattevőnek a beárazott költségvetést az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott módon, elektronikus úton is be kell nyújtania.
(3) Építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megítélésekor irányadónak kell tekinteni
a) az elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat, és
b) az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített építőipari rezsióradíjat.”
„9/A. § Az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építési szerződés kivételével a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti súlyos szerződésszegésnek minősül, ha a teljesítésigazolással elismert alvállalkozói teljesítés ellenértékét határidőben nem egyenlítették ki.”
(2) Az olyan építési beruházás megvalósítása érdekében megindított közbeszerzési eljárásban, amely a 2007–2013 időszakban Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti minőségellenőrző eljárás hatálya alá tartozik, e rendeletnek a minőségellenőrző eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
3. § Az Épköz. 6. § (3) bekezdésében az „építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló jogszabályban” szövegrész helyébe az „építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben” szöveg, 8/B. § (1) bekezdésben az „ – ellenszolgáltatás nélkül használható – elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével” szövegrész helyébe az „ – ellenszolgáltatás nélkül használható és elektronikus igazoló kódot generáló – elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program (a továbbiakban: elektronikus költségvetési kiírási program) segítségével” szöveg lép.
„(3a) Az Étv. 46. § (6) bekezdése szerinti építési napló vezetésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésének minősül, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás. (3b) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint az építtetői fedezetkezelő – a fedezet építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezésének hiánya miatt – hatósági intézkedés céljából megkeresi az építésfelügyeleti hatóságot, az építésfelügyeleti hatóság a fedezetnek az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezésének időpontjáig a kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja.”
[Az építési szerződés tartalmazza]
„p) a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki.”
„(6) Az építési szerződés megkötésekor az ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni.”
„(9) A kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el.”
„i) a 16. § (3) bekezdés p) pontja esetében a teljesítésigazolás kiállítása és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározása, továbbá ezeknek – a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől, vagy a birtokbaadási eljárás lezárásától számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül – a fővállalkozó kivitelező, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére történő megküldése.”
„(1) Az építtető, vagy megbízása alapján a fővállalkozó kivitelező vagy a beruházáslebonyolító a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt.”
[Az építtető helyszíni képviselőjeként – ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg – az építési műszaki ellenőr feladata:]
„o) a teljesítésigazolás kiállítása és – a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől, vagy a birtokbaadási eljárás lezárásától számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül – az építtető, a fővállalkozó kivitelező, valamint az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére történő megküldése,
p) az építtetővel az o) pontra vonatkozó eltérő megállapodás esetén műszaki igazolás kiállítása,
q) a szerződésben meghatározott vállalkozói díj és a számlázható összegre tett javaslat eltérése esetén az eltérés indoklása és
r) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a teljesítésigazolásban foglalt számlázható összegnek az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban történő haladéktalan rögzítése.”
a) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Épbír.) szerint számított építményérték vagy
b) az Épbír. hatálya alá nem tartozó építménykör esetén az építési tevékenység végzésére vonatkozó fővállalkozói építési szerződésben megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték,
amely meghatározásánál egybe kell számítani az azonos építtető által, összefüggő vagy egymáshoz kapcsolódó földterületen azonos rendeltetésű és a rendeltetésében egymáshoz szorosan kacsolódó új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét.”
„(5) Ha az építőipari kivitelezési tevékenység az államháztartás központi alrendszereiből biztosított forrás felhasználásával valósul meg, az építtetői fedezetkezelő a feladatait a forrást rendelkezésre bocsátó szervezet bevonásával látja el. Az építtetői fedezetkezelő feladatellátásába bevonásra kerülő szervezet nem vezetheti a fedezetkezelői számlát, nem működtetheti az alvállalkozói nyilvántartást, és nem kerülhet rendelkezése alá a fővállalkozó kivitelező által nyújtott biztosíték.”
„(8) A fedezetkezelői szerződés megszűnik,
a) ha a fővállalkozó kivitelező – több fővállalkozó kivitelező esetén, valamennyi fővállalkozó kivitelező – vagy az építtető
aa) az építőipari kivitelezésre vonatkozó építési szerződést felmondja,
ab) az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolás alapján számlázott kivitelezési tevékenység ellenértékét – legfeljebb a fedezetkezelői számlán rendelkezésre álló összeg erejéig – kiegyenlítette és
ac) az építtetői fedezetkezelő a rendelkezése alá helyezett pénzügyi eszközökkel az építtető és a fővállalkozó kivitelező felé elszámolt, vagy
b) a 17. § (4) bekezdés b) pont szerinti esetben, ha az építtetői fedezetkezelő a hatvan napon túl lejárt követelése miatt vagy a fedezet – fedezetkezelői szerződésben meghatározott időn túli – rendelkezése alá helyezésének hiánya miatt ba) felmondja a fedezetkezelői szerződést,
bb) a teljesítésigazolás alapján számlázott kivitelezési tevékenység ellenértékét – legfeljebb a fedezetkezelői számlán rendelkezésre álló összeg erejéig – kiegyenlítette, és
bc) az építtetői fedezetkezelő a rendelkezése alá helyezett pénzügyi eszközökkel az építtető és a fővállalkozó kivitelező felé elszámolt.”
„(11) Az építtető az építési szerződést a szerződés hatályának beálltát követő öt munkanapon belül, az építési szerződés módosítását a módosítás megtörténtét követő öt munkanapon belül megküldi az építtetői fedezetkezelő részére.”
[Az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó rendelkezéseket]
„c) a köz- és magánszféra együttműködése keretében megvalósuló azon építési beruházás esetén, amelynek tárgya az építmény kivitelezésén túlmenően annak üzemeltetése is, vagy
d) az olyan kiegészítő építési beruházásnak minősülő pótmunka megrendelése esetén, amely fedezetkezelés hatálya alá nem tartozó építési beruházáshoz kapcsolódik”
„17/A. § (1) A 17. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az építtetői fedezetkezelés havi alapdíját – az ugyanazon közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló építési beruházás fedezetkezelési feladataira együttesen – az építési beruházás értéke alapján a 7. melléklet szerint kell megállapítani. (2) Az építtetői fedezetkezelés díja az (1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben a fedezetkezelési szerződésben meghatározott összeg. (3) Az építési szerződésben vállalt kötelezettségek nem szerződés szerinti teljesítéséből származó, az építtetői fedezetkezelőt érintő többletköltségek díját a fedezetkezelői szerződésben kell rögzíteni.
17/B. § A 17. § (5) bekezdése szerinti szervezet az általa nyújtott támogatás vagy biztosított költségvetési forrás elkülönítésére a Kincstárnál építtetői fedezetbiztosítási számlát nyit. 17/C. § (1) A 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti építési beruházás esetén a fővállalkozó kivitelező által a Kbt. 305. § (4) bekezdése szerinti, az építtető fizetési számlája terhére benyújtott beszedési megbízás teljesítéséhez a szerződésszerű teljesítés e rendelet szerinti igazolása és a beszedési megbízással teljesíthető összegről szóló fedezetkezelői igazolás szükséges. (2) Az építtetőnek a Kbt. 99. § (1) bekezdése szerinti beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulásban, felhatalmazó nyilatkozatban hivatkozni kell az (1) bekezdésben megjelölt okiratok becsatolásának kötelezettségére. (3) A fővállalkozó kivitelező az építtető fizetési számlája terhére az (1) bekezdés szerinti beszedési megbízást a rendelkezésre álló fedezet hiányáról kiadott fedezetkezelői igazolással nyújthatja be.”
[A (3) bekezdés szerinti, az építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének határidőre történő kifizethetőségét biztosító pénzügyi eszköz]
„g) hitelintézet által nyújtott garancia, vagy
h) biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény”
„(4a) Az európai uniós vagy költségvetési forrásból történő támogatás esetén a támogatás folyósítása a fedezetkezelői számlára akkor történhet, ha
a) a támogatási finanszírozásának módja szállítói finanszírozás,
b) a támogatás számlák kifizetéséhez kapcsolódik vagy
c) előleg folyósítására kerül sor.
(4b) A (4a) bekezdés a) pontja esetén a szállító kifizetése a fedezetkezelői számla közbeiktatásával, az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezések szerint történik. (4c) Az építtetői fedezetkezelő a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülését a (4) bekezdésben felsorolt pénzügyi eszközök tekintetében az általa közzétettek szerint vizsgálja. Az ellenérték fedezetének építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezését a) a (4) bekezdés d) pontja szerinti költségvetési előirányzat, és a (4) bekezdés e) pontja szerinti hazai forrásból származó pályázati támogatás esetén legkésőbb az építési szerződés szerinti fizetési határnapot megelőző 30. napig az építtetői fedezetbiztosítási számlára történő utalással, b) a (4) bekezdés e) pontja szerinti uniós forrásból származó pályázati támogatás esetén legkésőbb a számlán szereplő fizetési határidőt megelőző 30. napig – kivéve, ha az építtetői fedezetkezelő az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatás felhasználása esetén a kijelölt közreműködő szervezettel ettől eltérő határidőben állapodik meg – a fedezetkezelői számlára utalással kell teljesíteni.”
„(6) Ha az építtető nem helyezi az előírt határidőre a fővállalkozó kivitelező teljesítésének vagy részteljesítésének szerződés szerint fedezetét az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység folytatását nem állította le, a fővállalkozó kivitelező jogosult a kivitelezési tevékenységet harminc napra felfüggeszteni. Ha az építtető a felfüggesztés időtartama leteltéig sem biztosítja a soron következő kivitelezői teljesítés fedezetét, a fővállalkozó kivitelező jogosult az építtetővel kötött építési szerződést felmondani, vagy a teljesítési határidőt a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítani a munkavégzés felfüggesztése miatt felmerült költségeinek építtető általi megtérítése mellett.”
„(8) Az építtetői fedezetkezelő a fedezetkezelői számláról kizárólag
a) a fedezetkezelői szerződésben meghatározott fővállalkozó kivitelezői fizetési számlára, engedményezés esetén a fővállalkozó kivitelező által megjelölt fizetési számlára,
b) annak az alvállalkozó kivitelezőnek a fizetési számlájára, akinek a fedezetkezelő a 20. § (5) és (6) bekezdése szerint visszatartott összeget köteles kifizetni, engedményezés esetén az alvállalkozó kivitelező által megjelölt fizetési számlára, c) az építtető fizetési számlájára vagy
d) az építtetői fedezetkezelő fizetési számlájára
teljesíthet kifizetést.”
„(1) Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az alvállalkozó kivitelezők nyilvántartása elektronikus formában, a fővállalkozó kivitelező építési naplójának részét képező alvállalkozói nyilvántartásban történik. Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozó kivitelező védelmét szolgáló, 20. § (4) bekezdése szerinti visszatartást kizárólag az alvállalkozói nyilvántartásban szereplő alvállalkozó kivitelező javára gyakorolja. (1a) Az építésügyért felelős miniszter által biztosított elektronikus alvállalkozói nyilvántartó szoftvert az építtetői fedezetkezelő internetes formában üzemelteti. Ennek keretében megnyitja a szerződés szerinti építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó alvállalkozói nyilvántartást és rögzíti az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés adatait. Alvállalkozói szerződés megkötése esetén, az alvállalkozó kivitelező köteles a másik szerződő fél által megadott kód felhasználásával a szerződésének adatait az alvállalkozói nyilvántartásban rögzíteni.”
„(4) A (2) bekezdésben előírt, a vállalkozói láncolatban megjelenő minden vállalkozó kivitelezőre egyaránt vonatkozó kifizetésből történő visszatartás következtében, a 20. § (4) bekezdése szerinti kifizetésből történő visszatartás miatt a fővállalkozó kivitelező javára keletkező – a visszatartás mértékével azonos, építtetővel szembeni – követelés átszállását eredményezi annak a) az alvállalkozó kivitelezőnek a részére, akinek a teljesítésigazolás alapján számlázott, de részére határidőre ki nem fizetett követelése áll fenn,
b) a vállalkozó kivitelezőnek a részére, aki a teljesítésigazolás tartalmát vitatóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett, ha a teljesítésigazolás tartalmát vitató alvállalkozó nem igazolja a harminc napos felfüggesztés időtartama alatt a teljesítésigazoláson túli összeg vonatkozásában a vitarendezési eljárás megindítását vagy a vitatott követelés kiegyenlítése megtörténik, vagy
c) a vállalkozó kivitelezőnek vagy alvállalkozó kivitelezőnek a részére, akinek a javára – a harminc napos felfüggesztés időtartama alatt megindított vitarendezési eljárás esetén – a jogerős döntés, vagy közvetítői eljárás esetén egyezség születik.
(5) Ha a vállalkozó kivitelező benyújtott számlája kifizetéséből azért nem lehet a (2) bekezdés szerinti visszatartást teljesíteni, mert ellene felszámolási eljárás indult, akkor mindannak a vállalkozó kivitelezőnek, akinek a szerződésben vállalt kivitelezési tevékenysége megvalósításában a felszámolási eljárás alá vont alvállalkozó kivitelező részt vett, nem kell visszatartania a kifizetésből azt a ki nem egyenlített alvállalkozói követelés összegét, amelyet a felszámolási eljárás alá vont alvállalkozó számlájának kifizetéséből sem lehetett a felszámolás miatt visszatartani. (6) A vállalkozó kivitelező ellen elrendelt felszámolási eljárás megszakítja a (4) bekezdés szerinti követelés-átszállás folyamatát. A felszámolás alá vont vállalkozó kivitelező kivitelezési tevékenységében részt vevő minden alvállalkozó kivitelezőnek közvetlenül kell a követelését a felszámolási eljárás alá vont vállalkozó kivitelezővel szemben érvényesítenie.”
„(4) Az építtetői fedezetkezelő – az alvállalkozói nyilvántartás adatai alapján – a fővállalkozó kivitelező esedékes számlája kiegyenlítéséből köteles
a) visszatartani a fővállalkozó teljesítésében részt vevő alvállalkozó által a teljesítésigazolás alapján számlázott, de részére ki nem egyenlített követelésnek megfelelő összeg kifizetését, és a visszatartásról haladéktalanul köteles értesíteni azt az alvállalkozót, aki a teljesítésigazolás tartalmát vitatta, vagy
b) harminc napra felfüggeszteni a fővállalkozó teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező – ha a teljesítésigazolás kézhez vételétől számított öt munkanapon belül az alvállalkozói nyilvántartásban jelezve vitatja a felelős műszaki vezető által kiadott teljesítésigazolás tartalmát – által megjelölt ellenérték, de legfeljebb a részére járó adott teljesítési szakasz szerződésben rögzített ellenértéke és a teljesítésigazolásban jóváhagyott összeg közti különbözetnek megfelelő összeg kifizetését.”
[Az építtetői fedezetkezelő]
„a) a (4) bekezdés a) pontja szerint visszatartott összeget haladéktalanul kifizeti a teljesítésigazolással elismert, de határidőre ki nem egyenlített követelés jogosultjának, ha az alvállalkozóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett a fedezetkezelő írásbeli felszólítására két munkanapon belül nem igazolja a kifizetést,”
„20/A. § (1) Az építtetői fedezetkezelő köteles a fővállalkozó kivitelező által megjelölt ellenértéket, de legfeljebb a részére járó, az adott teljesítési szakasz szerződésben rögzített ellenértéke és a teljesítésigazolásban jóváhagyott összeg közti különbözetnek megfelelő összeget a fedezetből harminc napra elkülöníteni, ha a fővállalkozó kivitelező a teljesítésigazolás kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az alvállalkozói nyilvántartásban jelezve vitatja a kiadott teljesítésigazolás tartalmát. (2) Az építtetői fedezetkezelő az összeg elkülönítését
a) megszünteti, ha a fővállalkozó kivitelező nem igazolja az elkülönítés időtartama alatt a teljesítési igazoláson túli összeg vonatkozásában a vitarendezési eljárás megindítását vagy a vitatott követelés kiegyenlítése megtörténik, vagy
b) a döntésig fenntartja és a jogerős döntésnek, vagy közvetítői eljárás esetén az egyezségnek megfelelően kifizeti, ha a fővállalkozó kivitelező az (1) bekezdés szerinti vita eldöntése érdekében harminc napon belül igazolta közvetítői, bírósági vagy választott bírósági eljárást megindítását. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint elkülönítetten kezelt összeg kifizetése vagy az elkülönítés megszüntetése az egyéb igények érvényesítését nem érinti. (4) Az építtetői fedezetkezelő hatósági intézkedés megtétele céljából megkeresi az építési beruházás vagy az építőipari kivitelezés helye szerint illetékes építésfelügyeleti hatóságot, ha az építtető a fedezetkezelési szerződésben rögzített határidőt követő harminc nap elteltével sem biztosítja részére a kivitelezési szakasz szerződés szerinti ellenértékének megfelelő fedezet feletti rendelkezési jogot. A megkeresésnek tartalmaznia kell az építtető nevét, lakcímét vagy székhelyét, az építésügyi hatósági engedély számát, az építtetői fedezetkezelő megnevezését és székhelyét.”
„(1) Az építtetői fedezetkezelő a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosítékot az építési szerződésben meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, az építtető kezdeményezésére és az építési műszaki ellenőr igazolása alapján az építési szerződésben meghatározott kiadások kiegyenlítésére használja fel. Ha az építtető az építési szerződésben rögzített feltételek hiányában kezdeményezi a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosíték felhasználását, vagy az építtető által lehívott teljesítési biztosíték építési szerződésben meghatározott célra történő felhasználásához az építési műszaki ellenőr nem adja ki az igazolást, az építtetői fedezetkezelő nem teljesíthet kifizetést az építtető részére a teljesítési biztosíték terhére.
(1a) Ha az építtetői fedezetkezelő az (1) bekezdés szerint nem teljesíthet kifizetést az építtető részére a teljesítési biztosíték terhére, az építtetői fedezetkezelő a közreműködése keretében egyeztetést folytat az építtetővel és a fővállalkozó kivitelezővel. Az építtetői fedezetkezelő a létrejött megállapodásának megfelelően intézkedik a fedezetkezelői számlán lévő teljesítési biztosíték felhasználásáról.”
[Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozói nyilvántartás működtetése keretében]
„a) tájékoztatja az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt a felelősségi körükbe tartozó nyilvántartás-kitöltési kötelezettségről,
b) egyéni kódot biztosít az építtető és a fővállalkozó kivitelező részére az alvállalkozói nyilvántartásba történő belépéshez,”
[Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozói nyilvántartás működtetése keretében]
„d) figyelemmel kíséri a fővállalkozó kivitelező nyilvántartás-kitöltési kötelezettségének teljesítését,”
„(3) Az építtetői fedezetkezelő az elektronikus alvállalkozói nyilvántartást a fedezetkezelői szerződés megkötésétől legkésőbb közreműködésének 17. § (7) vagy (8) bekezdése, vagy 20. § (6) bekezdése szerinti befejezését követő harminc napig működteti.”
a) a fővállalkozó kivitelező előleg kifizetésében nem részesül,
b) az építtető és a fővállalkozó kivitelező a kivitelezési tevékenységnek, továbbá az ehhez kapcsolódó ellenérték kifizetésének a szakaszolt teljesítésében állapodott meg és
c) az építési munkaterület átadását-átvételét követő első szakasz kivitelezési munkáinak kifizetendő ellenértéke nem haladja meg a fővállalkozó kivitelező által elvállalt teljes kivitelezési tevékenység ellenértékének 15%-át.
(2) Az építtetői fedezetkezelő az alvállalkozói teljesítések kifizetésének vizsgálata nélkül köteles a fővállalkozó kivitelező által az építési munkaterület átadását-átvételét követő első kivitelezési szakasz teljesítéséről benyújtott – a teljesítésigazolásnak megfelelő és a teljes kivitelezési tevékenység vállalkozói díjának 15%-át meg nem haladó – számla ellenértékét teljes mértékben kiegyenlíteni az építtető által rendelkezése alá helyezett összegből.”
[A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – a külön jogszabályban meghatározott esetekben – biztonsági és egészségvédelmi tervből áll
a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén:]
„ae) az af) alpont kivételével 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret, vagy
af) 6,6 m-es falköz, oszlopköz méretű előregyártott födémszerkezet, vagy”
[Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését]
[építőipari kivitelezési tevékenysége esetében.]
„(3) Az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén elektronikus adathordozón az építési napló részét képezi az építési napló lezárásakor az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban rögzített alvállalkozó kivitelezők 27. § (9) bekezdése szerinti adatai.”
[A kivitelezés megkezdésének bejelentése tartalmazza, illetve ahhoz az építtetőnek mellékelnie kell]
„d) közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését.”
„31. § (1) Teljesítésigazolásra kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező, vagy a vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet, építési-szerelési munkát a szerződésben foglaltak és jogszabályban előírtak szerint a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul elvégezte és ezt az építtetőnek vagy a vállalkozó kivitelezőnek jelenti. (2) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője a közös helyszíni bejárás során az építési naplóban, jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az építési műszaki ellenőrnek, vagy a vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének átadja a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt.
(3) Az építési műszaki ellenőr vagy a 7. § (2) bekezdés i) pontja szerint az építtető, vagy a vállalkozói felelős műszaki vezetője az ellenőrzést követően teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ez alapján javaslatot tesz a számlázható összeg mértékére. (4) Az építtető vagy vállalkozó kivitelező a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki a vállalkozó kivitelezőnek. Az alvállalkozó kivitelező a vállalkozó kivitelezőnek átad minden olyan dokumentumot, amely a vállalkozó kivitelező és a fővállalkozó kivitelező közötti teljesítésigazoláshoz és elszámoláshoz, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység dokumentálásához szükséges.
(5) A teljesítésigazolást nulla ellenértékkel kiadottnak kell tekinteni, ha a teljesítésigazolást
b) az építtető a 7 § (2) bekezdés i) pontja szerint meghatározott határidőben nem küldi meg a fővállalkozó kivitelező vagy részére.”
„(1) Az építési beruházás építőipari kivitelezési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás megindításának időpontjáról, az építési engedély számáról és az építés helyszínéről az illetékes építésfelügyeleti hatóságot értesíti.
(1a) A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.”
„(7) A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását követően kiállított – fővállalkozó kivitelezői teljesítéshez kapcsolódó – teljesítésigazolás alapját a műszaki igazolás képezi. Az építési műszaki ellenőr a fővállalkozó kivitelező teljesítésének ellenőrzését követően
a) teljesítésigazolást állít ki a műszaki igazolásban rögzített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a számlázható összegről, vagy
b) a 16. § (3) bekezdés p) pontja szerinti esetben műszaki igazolást állít ki a teljesített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a feladat ellátására vonatkozó szerződésében meghatározottak szerint javaslatot tesz a fővállalkozói kivitelező által számlázható összeg meghatározására. (8) Az építtető a birtokbaadási eljárásig, de legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzéséig a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki a fővállalkozó kivitelezőnek.
(9) Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a vállalkozó kivitelező köteles a teljesítéséről, részteljesítéséről kiállított számlája benyújtásának időpontjáig a teljesítésben, részteljesítésben megjelenő – vele szerződéses viszonyban álló – alvállalkozó kivitelező teljesítésének, részteljesítésnek pénzügyi elszámolását elvégezni, amely magába foglalja a teljesítésigazolás kiállítását és az alvállalkozó részéről a számla benyújtását. A vállalkozó kivitelező a számla teljes körű kiegyenlítésére – a 21/A. §-ban foglalt kivétellel – csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelését kiegyenlítette, függetlenül azok fizetési határidejétől.”
„33. § (1) A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben az építtetői fedezetkezelői elszámolás és az építési műszaki ellenőri teljesítésigazolás, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt, továbbá átadja a) a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot,
b) az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó 5. mellékletnek megfelelő tartalmú hulladék-nyilvántartó lapot, c) a kivitelezési dokumentációt vagy az épület tényleges megvalósulásának megfelelő módosítást is tartalmazó megvalósítási dokumentációt,
d) az építmény, építményrész kezelési és karbantartási útmutatóját,
e) ha rendelkezésre áll, az energetikai tanúsítványt, és
f) minden olyan egyéb dokumentumot, igazolást, nyilatkozatot, amely az építtető számára a használatbavételi engedély megkéréséhez szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt dokumentációk összeállításában a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő alvállalkozó kivitelezők és a beszállítók kötelesek együttműködni. (3) A birtokbaadás során a fővállalkozó kivitelező – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az építtetőnek átadja a) az őt megillető építési naplópéldányt annak összes mellékletével,
b) a megvalósítási dokumentációt,
c) a jótállási dokumentumokat,
ca) a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, használati utasítást,
cb) üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást,
cc) a nyomáspróba jegyzőkönyveit,
cd) a mérési jegyzőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit,
ce) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot,
cf) a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét,
cg) a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit,
ch) az építmény használatával összefüggő későbbi munkákhoz kapcsolódó biztonsági és egészségvédelmi tervet.
(4) Az építtető és a fővállalkozó kivitelező erre irányuló megállapodása szerint a birtokbaadási eljárásra a használatbavételi engedély megszerzését, használatbavételi bejelentés megtörténtét követően is sor kerülhet azzal, hogy az e rendeletben meghatározottak szerint az építtetői fedezetkezelői elszámolás és az építési műszaki ellenőri teljesítésigazolás, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező az építtető részére átadja az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat.”
„ad) építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel rendelkező – vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – szakmunkásainak számát, a szakképesítéssel rendelkező egyéni vállalkozó kivételével,
ae) rendelkezésére álló felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult foglalkoztatottak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók számát, és”
„42. § (1) E rendeletnek – az egyes építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított – 1. § (1) bekezdés b) és h) pontját, 3. § (2) bekezdés p) pontját, 3. § (6) és (9) bekezdését, 4. § d) pontját, 5. § (4) bekezdését, 7. § (2) bekezdés i) pontját, 9. § (1) és (8) bekezdését, 12. § (2) bekezdés l) és m) pontját, 13. § (8) bekezdését, 16. § (3) bekezdés o)–r) pontját, 17. § (2) bekezdés a) pontját, 17. § (3), (7)–(9) és (11) bekezdését, 17. § (16) bekezdés c)–d) pontját, 17/A–17/C. §-át, 18. § (3) bekezdését, 18. § (4) bekezdés e) és g)–h) pontját, 18. § (4a)–(4c), (6) és (8) bekezdését, 19. § (1), (1a), (2) és (4)–(6) bekezdését, 20. § (3)–(4) bekezdését, 20. § (5) bekezdés a) pontját, 20. § (6) bekezdését, 20/A. §-át, 21. § (1)–(1a) bekezdését, 21. § (2) bekezdés a)–b) és d) pontját, 21. § (3) bekezdését, 21/A. §-át, 22. § (3) bekezdés a) pont ae)–af) alpontját, 22. § (6) bekezdés b) pontját, 24. § (3) bekezdését, 29. § (2) bekezdés a) és d) pontját, 30–31. §-át, 32. § (1)–(1a) és (7)–(9) bekezdését, 33. §-át, 35. §. (1) bekezdés a) pont ad)–ae) alpontját – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a Kr. hatálybalépését követően a) megkötött tervezési, kivitelezési és építési szerződésekre,
b) tervezett kivitelezési dokumentációkra,
c) megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységekre és
d) megnyitott építési napló vezetésére
kell alkalmazni.
(2) Ha a tervezési és kivitelezési tevékenység közbeszerzési eljárás eredményeként valósul meg, az (1) bekezdésben meghatározott, Kr.-rel megállapított rendelkezéseket a Kr. hatálybalépését követően megindított közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési beruházásra kell alkalmazni.”
4. 4. § d) pontjában a „felhasználásának módját, ” szövegrész helyébe a „felhasználásának módját, ideértve az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek nyújtott, saját vagy egyéb forrásból származó előleget is, ” szöveg,
5. 5. § (4) bekezdésében a „munkaterületet átadja a fővállalkozó” szövegrész helyébe a „munkaterületet a szerződés szerint átadja a fővállalkozó” szöveg,
7. 12. § (2) bekezdés l) pontjában az „az építési műszaki ellenőr által kiadott teljesítésigazolás alapján” szövegrész helyébe az „az építési műszaki ellenőr által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján” szöveg,
8. 12. § (2) bekezdés m) pontjában az „építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az adatainak” szövegrész helyébe az „építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén, ha a kivitelezési tevékenység megvalósításában alvállalkozóként vesz részt, a szerződése adatainak” szöveg,
9. 13. § (8) bekezdésében a „felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti” szövegrész helyébe a „vállalkozó kivitelezőként felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti, ha alvállalkozót nem vesz igénybe” szöveg,
10. 17. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt” szövegrész helyébe az „a Kbt. hatálya alá tartozó és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket” szöveg,
11. 17. § (7) bekezdésében az „építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti birtokba adást vagy a tevékenység befejezését követő elszámolás lezárásáig terjed” szövegrész helyébe az „építőipari kivitelezési tevékenység befejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő elszámolás lezárásáig terjed” szöveg,
13. 17. § (9) bekezdés l) pontjában a „ – számla ellenében – ” szövegrész helyébe a „ – számla, vagy számlával azonos tekintet alá eső számviteli bizonylat (a továbbiakban együtt: számla) ellenében – ” szöveg,
14. 17. § (9) bekezdés t) pontjában a „költségvetési forrás” szövegrész helyébe az „az államháztartás központi alrendszereiből biztosított forrás” szöveg és a „költségvetési forrást” szövegrész helyébe a „forrást” szöveg,
15. 18. § (3) bekezdésében a „ha a felek a megállapodásukban kikötötték” szövegrész helyébe a „ha az építtetővel az építési szerződésben rögzítve kikötötték” szöveg,
17. 19. § (2) bekezdésében a „számlája kiegyenlítéséből köteles visszatartani” szövegrész helyébe a „számlája kiegyenlítéséből – az (5) bekezdés kivételével – köteles visszatartani” szöveg,
18. 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „számlázott, de részére határidőre ki nem egyenlített” szövegrész helyébe a „számlázott, de részére ki nem egyenlített” szöveg,
20. 20. § (3) bekezdésében az „építtető felé az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti birtokba adást követő öt munkanapon belül számol el” szövegrész helyébe az „építtető és a fővállalkozó kivitelező felé az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő öt munkanapon belül számol el” szöveg,
21. 20. § (6) bekezdésében az „egyezségnek megfelelően a visszatartott összeget kifizeti” szövegrész helyébe az „egyezségnek megfelelően a visszatartott összeget – az alvállalkozó által az ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező nevére kiállított számla ellenében – kifizeti” szöveg,
23. 30. §-ában a „nem tartozó esetben a tervezett” szövegrész helyébe a „nem tartozó, de építésügyi hatósági engedély köteles építési tevékenység esetén a tervezett” szöveg,
24. 41. § (4) bekezdésében a „követően kezdődő építőipari kivitelezési tevékenységek tekintetében” szövegrész helyébe a „követően az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés tekintetében” szöveg
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(Az átláthatósági megállapodás tartalmazza:)
„e) az ajánlatkérő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul az átláthatósági biztos tudomására hoz minden olyan kiadást, amelyet a közbeszerzési eljárással vagy az annak alapján megkötött szerződéssel kapcsolatban teljesített, valamint az ajánlatkérő nyilatkozatát annak tudomásul vételéről, hogy az átláthatósági biztos ezen adatokat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és saját honlapján is nyilvánosságra hozza,”
„(2) Az átláthatósági megállapodást a Közbeszerzések Tanácsa és az átláthatósági biztos honlapján, és – ha azzal rendelkezik – az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a megkötését követő három munkanapon belül; a név (cégnév), az elérhetőség és az átláthatósági biztos nyilvántartási száma kivételével nem nyilvánosak a szerződő felek azonosítására alkalmas adatok. Amennyiben az átláthatósági biztos ehhez hozzájárul, az átláthatósági megállapodásban szereplő valamennyi adata közzétehető.”
„(2) Az átláthatósági biztos a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében a közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszát értékelő, így különösen a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, továbbá az ajánlattevők közötti esélyegyenlőséget veszélyeztető körülmények fennállását vizsgáló írásos véleményt készít, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és saját honlapján is az eredményhirdetésig közzétesz.”
„(2) Az írásbeli vizsgarész sikertelensége esetén a vizsgázót írásban értesíteni kell. Az írásbeli vizsga eredményét és javítását az írásbeli vizsga időpontját követő második munkanap végéig a vizsgaszervező honlapján közzétett időpontban és helyszínen a vizsgázó megtekintheti.”
„(2) A nyilvántartás tartalmazza az átláthatósági biztosok nyilvántartásába való bejegyzés időpontját. Az átláthatósági biztos kérelmére a nyilvántartásban fel kell tüntetni az átláthatósági biztos felsőfokú végzettségére vonatkozó adatokat és honlapjának elérhetőségét.”
„(1) Az átláthatósági biztosok nyilvántartásába 2011. január 1-je előtt bejegyzettek 2011. július 1-jéig, a 22. § (1) bekezdése alapján 2011. január 1-jét követően bejegyzettek 2011. szeptember 30-ig kötelesek vizsgát tenni.”
„(2) A 21–23. § 2011. október 1-jén hatályát veszti.”
(11) A R. 1. melléklete a „2. Közbeszerzési ismeretek:” szövegrész helyett a „3. Közbeszerzési ismeretek:” szöveggel lép hatályba.
1. melléklet a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelethez
„1. A dokumentáció tartalma
a) építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetén a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció,
b) egyéb esetben az e rendeletben meghatározott követelmények alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.”
„4. Árazatlan költségvetési kiírás, amely tartalmazza az építési beruházás megvalósításához szükséges összes elkülöníthető munkafázis tételszámát, megnevezését, mennyiségét, munkaidőnormát, valamint az ajánlattevő általi beárazást lehetővé tevő üres anyagköltség, munkadíj és gépköltség rovatot.”
2. melléklet a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelethez
„10. Építtetői fedezetkezelő adatai (ha jogszabály előírja építtetői fedezetkezelő közreműködését)
a) neve:
b) címe:
11. Az építtető, beruházó, mint adatszolgáltató nyilatkozata:
Kijelentem, hogy az adatbejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelőek.
Kelt: ..........................., ........... év .............................. hó .......... nap”
3. melléklet a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelethez
Az építési tevékenység megkezdésének utólagos bejelentése
Iktatószám: ..........................
Adatok:
1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: .........................................
2. Az építtető neve, címe: .............................
3. A bejelentés tárgyára vonatkozó jogerős építésügyi hatósági engedély megnevezése, száma, kelte, építésügyi hatóság megnevezése: .............................................................................
Bejelentem, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlanon tervezett új építmény, építményrész, meglévő építmény bővítése, átalakítása, korszerűsítése, felújítása, helyreállítása, elmozdítása, fennmaradása és továbbépítése, egyéb építési tevékenység
a) az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított 50 millió forint számított építményértéket nem éri el és nem haladja meg, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint nem tartozik az építtetői fedezetkezelés hatálya alá, nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá, valamint a továbbépítésre vonatkozóan az 50 millió forint számított építményértéket nem éri el, b) végzését ............................... (dátum) a vállalkozó kivitelező megkezdte, az építési naplót megnyitotta.
Kelt: .................................., .................. év ..................................... hó ........ nap
........................................................
aláírás
(építtető)
”
4. melléklet a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelethez
|
A |
B |
1 |
Építési beruházás általános forgalmi adó nélküli értéke |
Fedezetkezelés havi díja a beruházás értékének ezrelékében meghatározva |
2 |
90 millió–500 millió Ft között |
0,15 ezrelék, de legalább 50 000 Ft |
3 |
500 millió–1 000 millió Ft között |
0,13 ezrelék, de legalább 75 000 Ft |
4 |
1000 millió–1 500 millió Ft között |
0,11 ezrelék, de legalább 130 000 Ft |
5 |
1500 millió–2 000 millió Ft között |
0,09 ezrelék, de legalább 165 000 Ft |
6 |
2000 millió Ft felett |
200 000 Ft |
”
