185/2010. (X. 28.) AB határozat
185/2010. (X. 28.) AB határozat1
2010.10.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján indult eljárásban meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott 342/2010. (IV. 23.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 342/2010. (IV. 23.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
Az OVB vitatott határozatában az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazási eljárásban a választók szavazataikat szabad elhatározásuk szerint papíron vagy sms-ben adhassák le?”
Az OVBh. indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés a választási eljárás lényeges elemének, nevezetesen a választás módjának részbeni megváltoztatására irányul. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén sérülne a szavazás titkosságának az Alkotmány 71. § (1) bekezdésben rögzített elve, mivel a mobilszolgáltatók – a jelenlegi technikai feltételek mellett – abban a helyzetben vannak, hogy megismerhetik az sms-üzenetek tartalmát, továbbá nem teljesülne az az alkotmányos követelmény sem, amely szerint a választópolgár választójogát közvetlenül, személyesen gyakorolhatja. Az OVB álláspontja szerint a kezdeményezés a választójog titkosságának és közvetlenségének alapelveit érinti, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné, amelyről pedig népszavazás – az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint – nem tartható.
A kifogástevő – aki azonos a népszavazás kezdeményezőjével – beadványában a következőket adja elő:
– a kérdés megfelel a népszavazási kezdeményezés követelményeinek, az aláírásgyűjtő ív hitelesíthető;
– Svájcban 2005 óta van lehetőség országos népszavazáson sms-ben szavazni, tökéletesen megoldották a titkosság kérdését, ez elvileg Magyarországon is sikerülhet;
– az OVBh.-ban megjelölt jogszabály [Alkotmány 71. § (1) bekezdés] nem a népszavazásra vonatkozik, népszavazás titkosságát nem írja elő jogszabály;
– a kérdés nem jár alkotmánymódosítással.
Az OVBh. a Magyar Közlöny 2010. évi 60. számában, 2010. április 23-án jelent meg, a kifogást 2010. április 23-án terjesztették elő.
II.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul:
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
„28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
„71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.”
2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései:
„2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.”
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,
d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak,
e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”
A Ve. rendelkezései:
„2. § E törvényt kell alkalmazni:
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) az Európai Parlament tagjainak választására,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,
d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,
e) az országos népszavazásra,
f) a helyi népszavazásra,
g) az országos népi kezdeményezésre,
h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–i) pontban foglaltak együtt: választás].”
„77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
(...)”
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott kifogások elbírálása során kialakította következetes gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
2. A kifogástevő álláspontja szerint az OVBh. tévesen hivatkozik az Alkotmány 71. § (1) bekezdésére, mivel az kifejezetten nem szól az országos népszavazásról. Az Alkotmány szóban forgó rendelkezése azonban a választási rendszer egészének alapelveit tartalmazza, amelyek – az alkotmányi említéstől függetlenül – érvényesek a választások minden egyes formájára. A szavazás az, ami titkos, a népszavazáson is ennek a gyakorlása történik. Az alapelvek a választási eljárásban realizálódnak, és a Ve. következetesen alkalmazza is ezt, amikor a 2. § felsorolása a törvény hatályát az országos népszavazásra is kiterjedően határozza meg. A kifogástevő érvelése tehát – amely szerint az Alkotmány 71. § (1) bekezdésére való hivatkozás téves, a népszavazás titkosságát nem írja elő jogszabály – nem megalapozott.
3. Az Alkotmánybíróság megállapítja azonban, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdésben szereplő, sms-ben leadható szavazat önmagában nem eredményezi a szavazati jog titkos gyakorlása elvének sérelmét; a kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén a jogalkotó kötelessége, hogy az íly módon lebonyolítandó szavazás titkosságát, valamint a választójog közvetlen és személyes gyakorlásának feltételeit megfelelően biztosítsa. Az eredményes népszavazást követően tehát nem az Alkotmány 71. § (1) bekezdését kellene módosítani, hanem az sms útján történő voksolásnak az alkotmányos követelményekkel összhangban álló technikai feltételeit kell megteremteni.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdésben tartott eredményes népszavazás nem teszi szükségessé az Alkotmány módosítását. Ebből következően az OVBh. által az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés hitelesítésének megtagadásul megjelölt indokot az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak, ezért a 342/2010. (IV. 23.) OVB határozatot a rendelkező részben foglaltak szerint a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 731/H/2010.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás