186/2010. (XI. 12.) AB határozat
186/2010. (XI. 12.) AB határozat1
2010.11.12.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 441/2009. (XI. 20.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 441/2009. (XI. 20.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
A kifogástevők 2009. október 22-én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a választható jelölteket az Országgyűlés által létrehozott jelölőbizottság olyan személyek közül jelölhesse, aki – a törvényben megszabott feltételek szerint – erre a tisztségre pályázatot nyújtott be, és mint jelöltet az Országgyűlés főtitkára nyilvántartásba vette?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapította, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról szóló szabályokat az Alkotmány 32/A. § (4) bekezdése rögzíti. E jogszabályi rendelkezés kimondja: „az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” Az OVB szerint a kezdeményezésben tartott eredményes népszavazás a jogalkotóra olyan törvényalkotási kötelezettséget róna, melynek keretében az Alkotmány módosítása válna szükségessé. Az Alkotmánybíróság és az OVB gyakorlata szerint azonban az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. Az OVBh. megállapította továbbá, hogy a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. A kezdeményezés ugyanis megtévesztő, mivel azt a látszatot kelti, mintha az Országgyűlés hatáskörét átvenné a jelölőbizottság azzal, hogy nem a választható jelölteket, hanem az Alkotmánybíróság tagjait jelöli.
A kifogástevők álláspontja szerint a kezdeményezés megfelel a jogszabályoknak, az aláírásgyűjtő ív hitelesíthető, ezért az OVBh. indoklása nem helytálló. Indokolásuk szerint sem az Alkotmány, sem az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény nem tartalmaz a jelölőbizottság működésére vonatkozó részletszabályokat, így nincs akadálya a népszavazásnak. A kifogástevők szerint nem helytálló az OVBh.-nak az a megállapítása sem, amely a kezdeményezés megtévesztő voltáról szól. Ezért a kifogástevők kezdeményezték az OVBh. megsemmisítését és az OVB kötelezését új eljárás lefolytatására.
2. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
Az Alkotmánybíróság eljárása során figyelembe vette, hogy az Országgyűlés 2010. június 28-án módosította az Alkotmány 32/A. § (4) bekezdésének második mondatát. A 2010. július 5-én hatálya lépett rendelkezés kimondja: „Az Alkotmánybíróság tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tesz javaslatot.” Ez az alkotmánymódosítás is igazolja, hogy az alkotmányozó hatalom az alkotmánybírák jelölésének szabályozását fenntartotta magának. Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés alkotmánymódosításra irányul. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251.]
Az Alkotmánybíróság ezért a kifogást nem találta megalapozottnak, így a 441/2009. (XI. 20.) OVB határozatot a fenti indok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1320/H/2009.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás