19/2010. (III. 12.) KHEM rendelet
19/2010. (III. 12.) KHEM rendelet
a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról1
2011.01.01.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § A rendelet 1. melléklete a hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelzőberendezések alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokat, illetve az alrendszer hitelesítési és engedélyezési eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeit határozza meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
3. § Ez a rendelet
a) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2006. március 28-i 2006/679/EK bizottsági határozatnak,
b) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2006. március 28-i 2006/679/EK határozat A. mellékletének módosításáról szóló 2006. november 7-i 2006/860/EK bizottsági határozat 9 cikkének,
c) a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó 2006/679/EK határozat A. mellékletének és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2006/860/EK határozat A. mellékletének módosításáról szóló 2007. március 6-i 2007/153/EK bizottsági határozat 1 cikkének,
d) a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan szóló 2006/679/EK határozat A. mellékletének és a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2006/860/EK határozat A. mellékletének módosításáról szóló 2008. április 23-i 2008/386/EK bizottsági határozat 1. cikkének,
e) a 2006/679/EK határozatnak a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló 2009. július 22-i 2009/561/EK bizottsági határozatnak
való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 19/2010 (III. 12.) KHEM rendelethez2
1. Bevezetés
1.1. Műszaki hatály
Ez az ÁME a 2001/16/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozik. Erre jelen dokumentumban "Ellenőrző-irányító alrendszer" elnevezéssel hivatkozunk.
Az ellenőrző-irányító alrendszerről a 2. fejezet tartalmaz további információkat (Az alrendszer meghatározása és hatálya).
1.2. Területi hatály
Ezen ÁME területi hatálya a 2001/16/EK irányelv I. mellékletében leírt hagyományos transzeurópai vasúti rendszer.
1.3. Ezen ÁME tartalma
A 2001/16/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME:
a) kijelöli annak tervezett hatályát (az irányelv I. mellékletében említett hálózatrész vagy gördülőállomány; az irányelv II. mellékletében említett alrendszer vagy annak egy része) – 2. fejezet (Az alrendszer meghatározása és hatálya);
b) alapvető követelményeket állapít meg az érintett ellenőrző-irányító alrendszerre és azok más alrendszerekkel való interfészeire vonatkozóan – 3. fejezet (Az ellenőrző-irányító alrendszer elengedhetetlen követelményei);
c) megállapítja az alrendszer és annak más alrendszerekkel való interfészei által elérendő működési és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások változhatnak az alrendszer használatától függően, például az irányelv I. mellékletében megadott vonal-, csomópont- és/vagy gördülőállomány-kategóriáktól függően – 4. fejezet (Az alrendszer jellemzése);
d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és interfészeket, amelyek szükségesek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának eléréséhez – 5. fejezet (Az átjárhatóság rendszerelemei);
e) megállapítja a megfelelőség vagy használatra való alkalmasság értékelési eljárásait az összes szóban forgó esetben. Ez különösen kiterjed a 93/465/EGK határozatban definiált modulokra, vagy indokolt esetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének, illetve használatra való alkalmasságának vizsgálatára használt konkrét eljárásokra és az alrendszerek "EK"-hitelesítésére – 6. fejezet (A rendszerelemek megfelelőségének és/vagy használhatóságának felmérése és az alrendszer hitelesítése);
f) kijelöli az ÁME végrehajtásának stratégiáját. Ez különösen az annak érdekében teljesítendő fázisok pontosításához szükséges, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan átalakuljon a végleges helyzetté, amelyben az ÁME-nek való megfelelés a norma – 7. fejezet (Az ellenőrzési-irányítási ÁME megvalósítása);
g) az érintett személyzet esetében jelzi az érintett alrendszer működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítéseket, illetve a munka-egészségügyi és biztonsági feltételeket – 4. fejezet (Az alrendszer jellemzése).
Továbbá, a 2001/16/EK irányelv 5. cikk (5) bekezdésével összhangban valamennyi ÁME esetében rendelkezni lehet különleges esetekről; ezek a 7. fejezetben találhatók (Az ellenőrzési-irányítási ÁME megvalósítása).
Végül ez az ÁME a 4. fejezetben (Az alrendszer jellemzése) tartalmazza a fenti 1.1. (Műszaki hatály) és 1.2. (Területi hatály) bekezdésben jelzett hatályra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.
2. Az alrendszer meghatározása és hatálya
2.1. Általános
Az ellenőrző-irányító alrendszer a meghatározás szerint azon funkciók és megvalósításuk összessége, amelyek lehetővé teszik a vonatok biztonságos működését.
Az ellenőrzési-irányítási ÁME meghatározza az ellenőrző-irányító alrendszer azon részeivel szemben támasztott alapvető követelményeket, amelyeknek szerepük van az átjárhatóságban, és ezért az EK hitelesítési nyilatkozat hatálya alá tartoznak.
Az ellenőrző-irányító alrendszer azon jellemzőit, amelyek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatosak, a következők határozzák meg:
1) azok a funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek a vasúti forgalom biztonságos ellenőrzéséhez, és amelyek
nélkülözhetetlenek a működtetéshez, a korlátozott feltételek alatti üzemeltetést is ide számítva;
2) interfészek;
3) az alapvető követelmények teljesítéséhez szükséges teljesítmény-szintek.
Ezen funkciók, interfészek és teljesítési követelmények meghatározása a 4. fejezetben szerepel (Az alrendszer jellemzése), ahol a támogató szabványokra hivatkozik.
2.2. Áttekintés
A hagyományos transzeurópai vasúti hálózat átjárhatósága részben attól függ, hogy a fedélzeti ellenőrző-irányító berendezés képes-e együttműködni a különféle pálya menti berendezésekkel.
A fedélzeti rész mobilitása miatt az ellenőrző-irányító alrendszer két részből áll: fedélzeti egység és pálya menti egység (lásd a D mellékletben).
2.2.1. Átjárhatóság
Jelen ÁME meghatározza azokat a funkciókat, interfészeket és teljesítményi követelményeket, amelyek szükségesek a műszaki átjárhatóság eléréséhez. A műszaki átjárhatóság az üzemeltetési átjárhatóság előfeltétele, amelyben a vezetés a vezetőfülkékben kijelzett konzisztens információkra épül és összhangban áll a hagyományos hálózatokra nézve meghatározott egységes üzemeltetési követelményekkel. Jelen ÁME továbbá olyan funkciókat is tartalmaz, amelyek szükségesek az üzemeltetési átjárhatóság eléréséhez (lásd a 4.3.1. szakaszt: Az alrendszer forgalmi működtetésének és üzemeltetésének interfésze).
2.2.2. Az ellenőrző-irányító rendszerek osztályai
Az ellenőrző-irányító alrendszeren belül a vonatvédelmi és rádiókommunikációs rendszereknek két osztályát különböztetjük meg:
A. osztály: az egységes ellenőrző-irányító rendszer;
B. osztály: olyan ellenőrző-irányító rendszerek és alkalmazások, amelyek már a 2001/16/EK irányelv hatálybalépése előtt
is léteztek, amelyek a B. mellékletben leírtakra korlátozódnak.
Az átjárhatóság elérése érdekében a vonatok fedélzeti ellenőrző-irányító egységének a következőket kell biztosítania:
– "A" osztályú rádió és adatátviteli interfészek az infrastruktúrához, az "A" osztályú infrastruktúra működtetése esetén,
– "B" osztályú rádió- és adatátviteli interfészek az infrastruktúrához, a "B" osztályú infrastruktúra működtetése esetén, jelzési adatok esetén ezt el lehet érni a speciális adatátviteli modul (STM) használatával, amely lehetővé teszi az "A" osztályú fedélzeti rendszer működtetését a "B" osztályú pálya menti rendszerrel felszerelt vonalakon, ahol "B" osztályú adatokat használnak. Az "A" osztályú fedélzeti rendszer és az STM közötti interfész jelen ÁME-ben van meghatározva.
A "B" osztályú rendszerek üzemeltetése a tagállamok felelőssége azok teljes élettartama alatt; különös tekintettel arra, hogy e specifikációk esetleges változtatásai nem csorbíthatják az átjárhatóságot.
2.2.3. Az alkalmazás szintjei
A jelen ÁME-ben meghatározott interfészek meghatározzák az adatok vonatokra, és alkalmanként a vonatokról történő átvitelének eszközeit. A jelen ÁME-ben hivatkozott "A" osztályú specifikációk olyan lehetőséget biztosítanak, amelyek alapján a projekteken belül meg lehet választani a követelményeknek megfelelő adatátviteli eszközöket. Három alkalmazási szint került meghatározásra:
1. szint: pontszerű átvitellel megvalósított adatátvitel (Eurobalise), és bizonyos esetekben félig folyamatos átvitel (Euroloop vagy rádiós kitöltés). A vonatokat a pályára épített berendezések, általában sínáramkörök vagy tengelyszámlálók észlelik. A jelzési információkat a vezetőfülkében felszerelt berendezések vagy a pálya menti jelzők útján közlik a járművezetővel;
2. szint: adatátvitel folyamatos rádióátvitel útján (GSM-R). Bizonyos funkciók esetén a rádióátvitelt ki kell egészíteni pontszerű átvitellel (Eurobalise). A vonatokat a pályára épített berendezések, általában sínáramkörök vagy tengelyszámlálók észlelik. A jelzési információkat a vezetőfülkében felszerelt berendezések, vagy a pálya menti jelzők útján közlik a járművezetővel;
3. szint: adatátvitel folyamatos rádióátvitel útján (GSM-R). Bizonyos funkciók esetén a rádióátvitelt ki kell egészíteni pontszerű átvitellel (Eurobalise). A vonatok észlelése fedélzeti berendezések útján valósul meg, amelyek jelentéseket adnak a pálya menti ellenőrző-irányító egységnek. A jelzési információkat a vezetőfülkében felszerelt berendezések útján közlik a járművezetővel.
Jelen ÁME követelményei az összes alkalmazási szintre vonatkoznak. A megvalósítással a 7. fejezet foglalkozik (Az ÁME ellenőrzés-irányítás megvalósítása). Az "A" osztályú fedélzeti rendszerrel ellátott vonatnak egy adott alkalmazási szinten képesnek kell lennie a megadott és bármely alacsonyabb szinten üzemelni.
2.2.4. Az infrastruktúra-hálózat határai
A szomszédos infrastruktúrák pálya menti ellenőrző-irányító egységei közötti helyi műszaki interfészek nem korlátozhatják a vonatok zavartalan haladását, amikor átkelnek a közöttük húzódó határokon.
Egy, a vonatkozó ÁME-vel összhangban "A" osztályú fedélzeti rendszerrel felszerelt nagy sebességű vagy hagyományos vonat nem korlátozható olyan nagy sebességű vagy hagyományos vonal használatában, amelynek infrastruktúrája a két ÁME egyikének alapján fel van szerelve "A" osztályú pálya menti rendszerrel, amennyiben ezt egyeztették az adott vonat gördülőállományának nyilvántartásában és az adott vonal infrastruktúrájának nyilvántartásában.
3. Az ellenőrző-irányító alrendszer elengedhetetlen követelményei
3.1. Általános
A 2001/16/EK átjárhatósági irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, annak alrendszerei és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek – az interfészeket is ideértve – megfelelnek az irányelv III. mellékletében megállapított általános feltételeknek. Az elengedhetetlen követelmények a következők:
– biztonság,
– megbízhatóság és rendelkezésre állás,
– egészségvédelem,
– környezetvédelem,
– műszaki összeegyeztethetőség.
Az irányelv lehetővé teszi, hogy az elengedhetetlen követelményeket alkalmazzák a teljes hagyományos transzeurópai vasúti rendszerre, vagy kifejezetten az egyes alrendszerekre és az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre.
Az elfogadott elengedhetetlen követelményeket az alábbiakban részletezzük. A "B" osztályú rendszerek követelményei az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.
3.2. Az ellenőrző-irányító alrendszer különleges szempontjai
3.2.1. Biztonság
A jelen specifikáció hatálya alá tartozó minden projekt során hatályba kell léptetni azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak szemléltetésére, hogy az ellenőrző-irányító alrendszer hatályán belül a balesetek bekövetkezése kockázatának szintje nem magasabb a szolgáltatás célkitűzésénél. Annak biztosítására, hogy a biztonság elérésére irányuló megoldások ne veszélyeztessék az átjárhatóságot, tiszteletben kell tartani a 4.2.1. szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paramétereket.
Az "A" osztályú rendszerek esetén az alrendszerre vonatkozó globális biztonsági célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti egységek között. A részletes követelmények a 4.2.1. szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) előírt alapvető paraméterek között vannak meghatározva. Ezeket a biztonsági követelményeket teljesíteni kell a 3.2.2. szakaszban (Megbízhatóság és rendelkezésre állás) meghatározott rendelkezésre-állási követelményekkel együtt.
A hagyományos vasútüzemben alkalmazott "B" osztályú rendszerek esetében az érintett tagállam (a B. mellékletben van meghatározva) felelőssége:
– annak biztosítása, hogy a "B" osztályú rendszer felépítése megfeleljen a nemzeti biztonsági célkitűzéseknek,
– annak biztosítása, hogy a "B" osztályú rendszer alkalmazása megfeleljen a nemzeti biztonsági célkitűzéseknek,
– a "B" osztályú rendszer biztonságos üzemeltetése paramétereinek és feltételeinek meghatározása (ide számítva a teljesség igénye nélkül a karbantartást és a korlátozott üzemmódokat).
3.2.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás
a) az "A" osztályú rendszerek esetén az alrendszerre vonatkozó globális megbízhatósági és rendelkezésre-állási célkitűzéseket arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti egységek között. A részletes követelmények a 4.2.1. szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) előírt alapvető paraméterek között vannak meghatározva.
b) a karbantartó szervezet színvonalának az ellenőrző-irányító alrendszert alkotó összes rendszer esetében biztosítania kella kockázat szintjének az ellenőrzését, amint a rendszerelemek elöregednek és elhasználódnak. A karbantartás színvonalának gondoskodnia kell arról, hogy ezek a tevékenységek a biztonságot ne csorbítsák. Lásd a 4.5. szakaszt (Karbantartási szabályok).
3.2.3. Egészségvédelem
Az európai előírásokkal, valamint az európai joganyaggal összeegyeztethető nemzeti előírások szerint, óvintézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ellenőrző-irányító alrendszerekben felhasznált anyagok, valamint az alrendszerek megtervezése ne jelentsen egészségügyi kockázatot az alrendszerekhez hozzáférő személyek számára.
3.2.4. Környezetvédelem
Az európai előírásokkal, valamint az európai joganyaggal összeegyeztethető nemzeti előírások szerint:
– az ellenőrző-irányító berendezés, ha túlzott hőnek vagy tűznek van kitéve, nem lépheti túl a környezetre ártalmas füstökvagy gázok kibocsátásának határértékeit;
– az ellenőrző-irányító berendezés nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek a normál használat során szennyezik a környezetet;
– az ellenőrző-irányító berendezés azon érvényben lévő európai joganyag hatálya alá tartozik, amelyek korlátozzák a károsanyag-kibocsátást és az elektromágneses interferencia iránti érzékenységet a vasúti tulajdon határai mentén;
– az ellenőrző-irányító berendezésnek meg kell felelnie a zajszennyezésre vonatkozó hatályos előírásoknak;
– az ellenőrző-irányító berendezés nem bocsáthat ki elfogadhatatlan szintű vibrációt, amely veszélyeztetné az infrastruktúra épségét (az infrastruktúra megfelelően karbantartott állapotában).
3.2.5. Műszaki összeegyeztethetőség
A műszaki összeegyeztethetőség az átjárhatóság eléréséhez szükséges funkciókat, interfészeket és teljesítményeket tartalmazza.
A műszaki összeegyeztethetőség követelményei az alábbi három kategóriára oszthatók:
– az első kategória meghatározza az átjárhatóság általános műszaki követelményeit, vagyis a környezeti feltételeket, a belsőelektromágneses összeegyeztethetőséget (EMC) a vasút határain belül és a berendezéseket. Ezek az összeegyeztethetőségi követelmények jelen fejezetben vannak meghatározva;
– a második kategória leírja, hogyan kell az ellenőrző-irányító alrendszereket alkalmazni, és milyen funkciókat kellbiztosítani az átjárhatóság elérése érdekében. Ez a kategória a 4. fejezetben van meghatározva;
– a harmadik kategória leírja, hogy az ellenőrző-irányító alrendszert hogyan kell üzemeltetni az átjárhatóság eléréseérdekében. Ez a kategória a 4. fejezetben van meghatározva.
3.2.5.1. Műszaki összeegyeztethetőség
3.2.5.1.1. Fizikai környezeti feltételek
Az "A" osztályú rendszerek követelményeinek megfelelő rendszereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan klimatikus és fizikai feltételek között működjenek, amelyek a hagyományos transzeurópai hálózat vonatkozó részén fennállnak. A gördülőállomány interfészeiről lásd a 4.3.2.5. szakaszt (A fizikai környezet feltételei), az infrastruktúra interfészeiről pedig lásd a 4.3.3.3. szakaszt (A fizikai környezet feltételei).
A "B" osztályú rendszerek követelményeinek megfelelő rendszereknek legalább az érintett "B" osztályú rendszerre vonatkozó környezeti specifikációknak meg kell felelniük annak érdekében, hogy képesek legyenek működni az érintett hagyományos vonalak mentén fennálló klimatikus és fizikai feltételek mellett.
3.2.5.1.2. A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége
Az alapvető paraméterek a 4.2.12. szakaszban vannak leírva (Elektromágneses összeegyeztethetőség). A gördülőállomány interfészeiről lásd a 4.3.2.6. szakaszt (Elektromágneses összeegyeztethetőség), az infrastruktúra interfészeiről lásd a 4.3.3.4. szakaszt (Elektromágneses összeegyeztethetőség), az energiaellátás interfészeiről pedig lásd a 4.3.4.1. szakaszt (Elektromágneses összeegyeztethetőség).
3.2.5.2. Ellenőrzési-irányítási összeegyeztethetőség
A 4. fejezet, az "A" és a B. melléklet támogatásával, meghatározza az ellenőrző-irányító alrendszer átjárhatóságának követelményeit.
Ezen kívül jelen ÁME, az ellenőrző-irányító alrendszer szempontjából, a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrzési-irányítási ÁME-vel együtt gondoskodik a nagy sebességű transzeurópai vasút és a hagyományos vasúti rendszerek közötti műszaki átjárhatóságról, ha mindkettő fel van szerelve "A" osztályú rendszerrel.
4. Az alrendszerek jellemzése
4.1. Bevezetés
A 2001/16/EK irányelv tárgyát képező hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, amelynek része az ellenőrző-irányító alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek konzisztenciáját igazolni kell. Ezt az egységességet különösen az alrendszer műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való interfészei és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni.
Figyelembe véve az összes vonatkozó elengedhetetlen követelményt, az ellenőrző-irányító alrendszert a következő alapvető paraméterek jellemzik:
– az átjárhatóság szempontjából vonatkozó ellenőrzési-irányítási biztonsági jellemzők (4.2.1. szakasz);
– a fedélzeti ETCS funkciói (4.2.2. szakasz);
– a pálya menti ETCS funkciói (4.2.3. szakasz);
– az EIRENE funkciók (4.2.4. szakasz);
– az ETCS és az EIRENE légrés interfészek (4.2.5. szakasz);
– az ellenőrzés és irányítás belső fedélzeti interfészei (4.2.6. szakasz);
– az ellenőrzés és irányítás belső pálya menti interfészei (4.2.7. szakasz);
– kulcsmenedzsment (4.2.8. szakasz);
– ETCS-ID menedzsment (4.2.9. szakasz);
– hőnfutásjelző (csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék érzékelő) (4.2.10. szakasz);
– összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel (4.2.11. szakasz);
– elektromágneses összeegyeztethetőség;
– ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfészek) (4.2.13. szakasz);
– EIRENE DMI (járművezető és gép közötti interfészek) (4.2.14. szakasz);
– interfész a joghatású adatrögzítéshez (4.2.15. szakasz);
– a pálya menti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága.
Az egyes szakaszok követelményeit mindig alkalmazni kell, a rendszer osztályától függetlenül:
– 4.2.10. hőnfutásjelző (csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék érzékelő);
– 4.2.11. összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel;
– 4.2.12. elektromágneses összeegyeztethetőség;
– 4.2.16. a pálya menti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága.
A 4.2. szakasz (Az alrendszer funkcionális és műszaki specifikációi) minden más követelménye csak az "A" osztályú rendszerekre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerek követelményei az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak. A B. melléklet a "B" osztályú rendszer jellemzőivel foglalkozik.
Azokra az STM-ekre, amelyek lehetővé teszik az "A" osztályú fedélzeti rendszer működését a "B" osztályú infrastruktúrán, a "B" osztály követelményei vonatkoznak.
Az átjárhatóság elérése érdekében nem szükséges szabványosítani az összes funkciót az ellenőrző-irányító alrendszeren belül. Az automata vonatvédelem és az automata vonatvezérlés funkciói, amelyekkel a 4. fejezet foglalkozik, a következők:
– szabványos fedélzeti funkciók, amelyek gondoskodnak arról, hogy minden vonat előre kiszámítható módon reagáljon apálya menti berendezésektől kapott adatokra,
– szabványos pálya menti funkciók, amelyek alkalmasak a nemzeti jelző és biztosítóberendezésektől kapott adatok feldolgozására és arra, hogy ezeket az adatokat átalakítsák a vonatoknak szóló szabványos üzenetekké,
– szabványos interfészek a pálya és a vonat, valamint a vonat és a pálya közötti kommunikációhoz.
Az ellenőrző-irányító funkciók olyan kategóriákba vannak besorolva, amelyek jelzik például azt, hogy ezek a kategóriák választhatók vagy kötelezőek. Az A. melléklet 1. hivatkozásában és az A. melléklet 32. hivatkozásában meghatározott kategóriák, valamint a funkciók besorolása a szövegben szerepel.
Az A. melléklet 3. hivatkozása közöl egy szószedetet az ETCS kifejezéseiről és meghatározásairól, és az A. mellékletben említett specifikációk ezt használják.
A 3. fejezetben ismertetett alapvető követelmények fényében az ellenőrző-irányító alrendszer működési és műszaki előírásai az alábbiak:
4.2. Az alrendszer működési és műszaki előírásai
4.2.1. Az átjárhatóság szempontjából vonatkozó ellenőrzési-irányítási biztonsági jellemzők
Ez az alapvető paraméter leírja a fedélzeti egységekre, valamint a pálya menti egységekre vonatkozó biztonsági követelményeket.
Hivatkozva a „biztonság" elengedhetetlen követelményére (lásd a 3.2.1. szakaszt: Biztonság), jelen alapvető paraméter meghatározza az átjárhatóság kötelező követelményeit:
– annak érdekében, hogy a biztonság elérésére irányuló megoldások ne veszélyeztessék az átjárhatóságot, az A. melléklet 47. hivatkozásában meghatározott követelményeket be kell tartani;
– a fedélzeti egység és a pálya menti egység biztonság-releváns részére vonatkozó biztonsági követelmény az ETCS 1. szint vagy 2. szint esetében: a tolerálható veszélyességi arány (THR) 10–9/óra (a véletlenszerű hibákra nézve), amely megfelel a 4. biztonságintegritási szintnek. Az "A" osztályú berendezésekre vonatkozó részletes követelmények az A. melléklet 27. hivatkozásában szerepelnek. A THR érték tekintetében a pálya menti berendezésekre nézve kevésbé korlátozó biztonsági követelmények is elfogadhatók, amennyiben az üzemeltetés biztonsági célkitűzései teljesülnek.
– be kell tartani az A. melléklet 28. hivatkozásának követelményeit a megbízhatóságra és a rendelkezésre állásra vonatkozóan.
4.2.2. A fedélzeti ETCS funkciói
Ez az alapvető paraméter leírja az ETCS fedélzeti funkcióit. Tartalmazza a vonat biztonságos haladásához szükséges összes funkciót. A funkciókat az A. melléklet 14. hivatkozása követelményeinek megfelelően kell teljesíteni. Ezeket a funkciókat az A. melléklet 1., 2., 4., 13., 23., 24. és 53. hivatkozásaival, valamint az alábbiakban feltüntetett műszaki leírásokkal összhangban kell megvalósítani:
– kommunikáció a pálya menti ellenőrző-irányító egységgel. A betöltött adatok átvitelének funkciója az ETCS 1. szintű alkalmazásokban kizárólag a 7. fejezetben meghatározott feltételek között kötelező a fedélzeten. Az ETCS rádiós adatátviteli funkció csak az ETCS 2. szintű vagy az ETCS 3. szintű alkalmazások esetén kötelező;
– Eurobalise-vétel; lásd: A. melléklet, 9., 36. és 43. hivatkozás;
– Euroloop-vétel; lásd: A. melléklet, 15., 16. és 50. hivatkozás;
– rádióátvitel és rádióüzenet-protokollok kezelése; lásd: A. melléklet, 10., 11., 12., 18., 22., 39. és 40. hivatkozás.
– kommunikáció a járművezetővel.
– a vezetés támogatása; lásd: A. melléklet, 51. hivatkozás;
– útmérési információk biztosítása; lásd: A. melléklet, 51. hivatkozás;
– kommunikáció az STM-mel, lásd: A. melléklet, 8., 25., 26., 36. és 52. hivatkozás. Ez a funkció a következőket tartalmazza:
– az STM kimenetek kezelése,
– az STM általi felhasználásra szánt adatok biztosítása,
– az STM átmenetek kezelése.
– automatikus vonatvédelmi funkció és fedélzeti jelzés biztosítása; lásd: A. melléklet, 6., 7., 31. és 37. hivatkozás. Ez a funkció a következőket tartalmazza:
– a vonat helyének meghatározása egy Eurobalise koordinációs rendszerben, amely a dinamikus sebességprofil felügyeletének alapja;
– a dinamikus sebességprofil kiszámítása a menethez;
– a dinamikus sebességprofil felügyelete a menet során;
– a sebességfelügyeleti üzemmód megválasztása;
– a vonat felügyelete a nemzeti értékeknek megfelelően;
– a beavatkozási funkció meghatározása és biztosítása;
– a vonatjellemzők meghatározása.
– a vonat integritásának igazolása – a 3. szinten kötelező, az 1. vagy 2. szinten nem követelmény.
– a berendezések állapotfigyelése és a hiba üzemmód támogatása. A funkció a következőket tartalmazza:
– a fedélzeti ETCS funkciók inicializálása;
– támogatás biztosítása a hiba üzemmódhoz;
– a fedélzeti ETCS funkciók izolálása.
– a joghatású adatrögzítés támogatása; lásd: A. melléklet, 5., 41. és 55. hivatkozás.
– az éberségi funkció; lásd: A. melléklet, 42. hivatkozás.
A megvalósítás lehet:
– az ERTMS/ETCS fedélzeti, átjárhatósági rendszerelemen kívül (lásd az 5. fejezetet), kiegészítő interfésszel az ERTMS/ETCS fedélzeti berendezéshez, vagy
– az ERTMS/ETCS fedélzeti berendezésen belül.
4.2.3. A pálya menti ETCS funkciói
Ez az alapvető paraméter leírja az ETCS pályamenti funkcióit. Tartalmazza az adott vonat biztonságos útjának biztosításához szükséges összes ETCS funkciót. A funkciók teljesítése feleljen meg az A. melléklet 14. hivatkozás követelményeinek. Ezeket a funkciókat az A. melléklet 1., 2., 4., 13., 23., 24., 31., 37. és 53. hivatkozásával, valamint az alábbiakban feltüntetett műszaki leírásokkal összhangban kell megvalósítani:
– kommunikáció a pálya menti jelzőberendezésekkel (biztosítóberendezés, jelzés);
– adott vonat helyének meghatározása egy Eurobalise koordinációs rendszerben (2. és 3. szint);
– a pálya menti jelzőberendezések információinak lefordítása a fedélzeti ellenőrző-irányító egység szabványos formátumára;
– menetengedélyek generálása, ide számítva a pályaleírását és az adott vonat számára kiadott parancsokat;
– kommunikáció a fedélzeti ellenőrző-irányító egységgel. Ez a következőket tartalmazza:
– Eurobalise átvitel; lásd: A. melléklet, 9. és 43. hivatkozás,
– rádiós kitöltés; lásd: A. melléklet, 18., 19. és 21. hivatkozás. A rádiós kitöltés csak az 1. szintre vonatkozik, ami kiegészítő (lásd még a 7.2.6. szakaszt),
– Euroloop; lásd: A. melléklet, 16. és 50. hivatkozás. Az Euroloop csak az 1. szintre vonatkozik, ami választható (lásd még a 7.2.6. szakaszt),
– RBC rádió kommunikáció; lásd: A. melléklet, 10., 11., 12., 39. és 40. hivatkozás. Az RBC rádió kommunikáció csak a 2. és a 3. szintre vonatkozik,
– Vágányút engedélyezési információk biztosítása a biztosítóberendezéshez. Ez a funkció csak a 3. szinthez szükséges.
4.2.4. EIRENE funkciók
Ez az alapvető paraméter leírja az EIRENE beszéd- és adatátviteli funkcióit:
– a járművezetői hívásokkal kapcsolatos funkciók;
– üzemi rádiófunkciók;
– adatkommunikáció.
Ezeket a funkciókat az A. melléklet 32., 33. és 48. hivatkozásában feltüntetett műszaki leírásoknak megfelelően kell megvalósítani, és teljesítményüknek meg kell felelnie az A. melléklet 54. hivatkozásának.
4.2.5. Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek
Ezen interfészek teljes leírása két részből áll:
1.) a protokollok leírása az információk ERTMS funkciókhoz és funkcióktól történő átviteléhez, valamint gondoskodás a kommunikáció biztonságáról;
2.) a berendezések egyes darabjai közötti interfészek leírása. A berendezések közötti interfészek a következő szakaszokban vannak leírva:
– 4.2.6. szakasz (Az ellenőrzés-irányítás fedélzeti belső interfészei) a fedélzeti berendezések esetén,
– 4.2.7. szakasz (Az ellenőrzés-irányítás pálya menti belső interfészei) a pálya menti berendezések esetén.
Ez az alapvető paraméter leírja a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító egységek közötti légrést. Ez a következőket tartalmazza:
– a biztonságos működés érdekében betartandó fizikai, elektromos és elektromágneses értékeket;
– az alkalmazandó kommunikációs protokollt;
– a kommunikációs csatorna rendelkezésre állását.
A következő leírások érvényesek:
– rádiókommunikáció a vonattal: - az "A" osztályú rádió-kommunikációs interfészeknek az R-GSM sávban kell működniük; lásd: A. melléklet, 35. hivatkozás. A protokollok megfelelnek az A. melléklet 10., 18., 19., 39. és 40. hivatkozásának.
– Eurobalise- és Euroloop-kommunikáció a vonattal: - az Eurobalise kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. melléklet 9. és 43. hivatkozásának. Az Euroloop kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. melléklet 16. és 50. hivatkozásának.
4.2.6. Az ellenőrzés és irányítás belső fedélzeti interfészei
Ez az alapvető paraméter három részből áll.
4.2.6.1. Interfész az ETCS és az STM között
A speciális adatátviteli modul (STM) lehetővé teszi az ETCS fedélzeti működését a "B" osztályú rendszerekkel felszerelt vonalakon.
A fedélzeti ETCS funkció és a "B" osztályú rendszerek STM-jei közötti interfész az "A" melléklet 4., 8., 25. és 26. hivatkozásában van meghatározva. Az A. melléklet 45. hivatkozása meghatározza a "K" interfészt. A "K" interfész megvalósítása választható, de ha megvalósítják, akkor meg kell felelnie az A. melléklet 45. hivatkozásának.
4.2.6.2. GSM-R/ETCS
Az "A" osztályú rádió és a fedélzeti ETCS funkciók közötti interfész. Ezek a követelmények az A. melléklet 4., 7., 20., 22. és 34. hivatkozásában vannak meghatározva.
4.2.6.3. Útmérés
Az útmérési funkció és a fedélzeti ERTMS/ETCS közötti interfésznek meg kell felelnie az A. melléklet 44. hivatkozás követelményeinek. Ez az interfész hozzájárul jelen alapvető paraméterhez, amikor az úthosszmérő berendezés különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. szakaszt: Az átjárhatósági rendszerelemek csoportosítása).
4.2.7. Az ellenőrzés és irányítás belső pálya menti interfészei
Ez az alapvető paraméter hat részből áll.
4.2.7.1. Funkcionális interfész az RBC-k között
Az interfész a szomszédos rádiósblokk központok (RBC) között kicserélendő adatok meghatározására szolgál, hogy a vonat biztonságosan haladhasson át az egyik RBC körzetből a másikba. Ez leírja a következőket:
– információk az "átadó" RBC-től a "fogadó" RBC számára;
– információk a "fogadó" RBC-től az "átadó" RBC számára.
Ezek a követelmények az A. melléklet 12. hivatkozásában vannak meghatározva.
4.2.7.2. Műszaki interfész az RBC-k között
Ez az RBC-k közötti műszaki interfész. Ezek a követelmények az A. melléklet 58. hivatkozásában vannak meghatározva.
4.2.7.3. GSM-R/RBC
Ez az "A" osztályú rádiórendszer és a pálya menti ETCS funkciók közötti interfész. Ezek a követelmények az A. melléklet 4., 20., 22. és 34. hivatkozásában vannak meghatározva.
4.2.7.4. Eurobalise/LEU
Ez az interfész az Eurobalise és a pálya menti elektronikus egység (LEU) között. Ezek a követelmények az A. melléklet 9. hivatkozásában vannak meghatározva. Ez az interfész csak akkor járul hozzá jelen alapvető paraméterhez, ha az Eurobalise és a LEU-k különálló átjárhatósági rendszerelemként vannak felszerelve (lásd: 5.2.2. szakasz: Az átjárhatósági rendszerelemek csoportosítása).
4.2.7.5. Euroloop/LEU
Ez az interfész az Euroloop és a LEU között. Ezek a követelmények az A. melléklet 16. hivatkozásában vannak meghatározva. Ez az interfész csak akkor járul hozzá jelen alapvető paraméterhez, ha az Euroloop és a LEU-k különálló átjárhatósági rendszerelemként vannak felszerelve (lásd: 5.2.2. szakasz: Az átjárhatósági rendszerelemek csoportosítása).
4.2.7.6. Az ERTMS pálya menti berendezés előzetes felszerelésének követelményei
Ez az interfész a pálya menti "A" osztályú berendezés és a pálya menti ellenőrző-irányító infrastruktúra között. Ezek a követelmények az A. melléklet 59. hivatkozásában vannak meghatározva. Ez a hivatkozás leírja a pálya menti "A" osztályú berendezés előzetes felszerelésének követelményeit.
4.2.8. Kulcsmenedzsment
Ez az alapvető paraméter a rádió útján továbbított biztonság-releváns adatokra vonatkozik, amelyeket olyan mechanizmusokkal védenek, amelyekhez rejtjelezési kulcsok szükségesek. A vasúti pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok kötelesek gondoskodni egy olyan kezelési rendszerről, amely ellenőrzi és kezeli a kulcsokat.
Kulcsmenedzsment interfész szükséges:
– a különféle vasúti pályahálózat-működtetők kulcsmenedzsment rendszerei között,
– a vasúti társaságok és a vasúti pályahálózat-működtetők kulcsmenedzsment rendszerei között,
– a kulcsmenedzsment rendszer, valamint a fedélzeti és pálya menti ETCS-berendezés között.
Az átjárható régiók kulcsmenedzsment rendszerei közötti kulcsmenedzsment követelményei az A. melléklet 11. hivatkozásában vannak meghatározva.
4.2.9. ETCS-ID menedzsment
Ez az alapvető paraméter a pálya menti és a fedélzeti egységek berendezéseihez szükséges egyedi ETCS-azonosítókra vonatkozik. A követelmények az A. melléklet 23. hivatkozásában vannak meghatározva. A változók kiosztása az A. melléklet 53. hivatkozásában van meghatározva.
A fedélzeti ellenőrző-irányító berendezések szállítói felelősséggel tartoznak az egyedi azonosítók kezeléséért a kiosztott tartományon belül, az A. melléklet53. hivatkozás meghatározása szerint. A gördülőállomány tulajdonosai kötelesek gondoskodni egy olyan kezelési rendszerről, amely az egység életciklusa során ellenőrzi és kezeli az azonosítókat.
Az A. melléklet 53. hivatkozásában szerepelnek a tagállamok számára kiosztott azonosító-tartományok. A tagállamok felelősséggel tartoznak ezen tartományok államukban működő ajánlatkérők számára történő allokációjának kezeléséért.
A pálya menti egységeket kezelő ajánlatkérők felelősséggel tartoznak az egyedi azonosítók kezeléséért a számukra kiosztott tartományon belül. A vasúti pályahálózat működtetője köteles gondoskodni egy kezelési rendszerről, amely ellenőrzi és kezeli az azonosítókat az egység életciklusa során.
4.2.10. Hőnfutásjelző (csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék érzékelő)
Ez az alapvető paraméter meghatározza azon pálya menti berendezés követelményeit, amelyet annak ellenőrzésére használnak, hogy az áthaladó gördülőállomány tengelycsapágyainak, kerékabroncsainak és tárcsafékjeinek hőmérséklete nem halad-e meg egy megadott értéket, és hogy továbbítsa ezt az információt egy ellenőrző központba. A követelmények az A. melléklet
2. függelékében vannak meghatározva.
2. függelékében vannak meghatározva.
A fedélzeti érzékelővel felszerelt gördülőállomány kezelésének leírása szintén megtalálható a nagysebességű gördülőállomány ÁME (RS HS) 4.2.11. szakaszában.
4.2.11. Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel
Ez az alapvető paraméter leírja a pálya menti vonatérzékelő rendszerek jellemzőit, amelyeket aktiválnia kell annak a gördülőállománynak, amely megfelel a gördülőállományra vonatkozó ÁME-nek.
A gördülőállománynak rendelkeznie kell azokkal a jellemzőkkel, amelyek szükségesek a pálya menti vonatérzékelő rendszerek működéséhez. Az A. melléklet 1. függelékében meg vannak határozva a jármű jellemzőivel kapcsolatos követelmények. Ezeket a jellemzőket a nagy sebességű gördülőállomány ÁME (RS HS) és a gördülőállomány-tehervagon ÁME (RS FW) dokumentum határozza meg a táblázatban megadott szakaszokban, és ezeket a gördülőállományra vonatkozó jövőbeni ÁME-kbe is beillesztik.
Paraméter |
Ellenőrzés-irányítás |
Nagy- |
Gördülő |
Gördülő |
Nagy – |
Hagyományos vasúti forgalmi műveletek és forgalom- |
|---|---|---|---|---|---|---|
Tengelytávolságok |
2.1., beleértve a 6. ábra |
Még nincs meghatározva |
4.2.3.2. |
|
|
– |
A kerék geometriai méretei |
2.2, beleértve a 7. Ábra |
4.2.10. |
5.4.2.3. |
|
|
– |
A jármű tömege (Minimális tengelyterhelés |
3.1. |
4.1.2. |
4.2.3.2. |
|
|
– |
Fémmentes tér a kerekek körül |
3.2. |
Még nincs meghatározva |
6. fejezet(1) |
|
|
– |
A jármű fémtömege |
3.3. |
Még nincs meghatározva |
Nyitott kérdés |
|
|
– |
A járműveknek vagy teljesíteniük kell egy jól meghatározott pálya menti hurok követelményeit, amikor elhaladnak a hurok mellett, vagy pedig rendelkezniük kell egy meghatározott formájú és képességű minimális fémtömeggel a kerekek között, a sínfej fölött |
0 |
Még nincs meghatározva |
5.4.2.3. |
|
|
– |
Impedancia a kerekek között |
3.5. |
4.2.10e |
4.2.3.3.1. |
|
|
|
A járművek impedanciája |
3.6. |
Még nincs meghatározva |
Nem |
|
|
|
A homokoló berendezések alkalmazása |
4.1. |
Még nincs meghatározva |
Nem |
|
|
Még nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel |
Kompozit féktuskók használata |
4.2. |
Még nincs meghatározva |
Nyitott kérdés |
|
|
|
Vontatási áram |
5.1. |
Még nincs meghatározva |
Nem |
|
|
|
Elektromos/ |
5.2. |
4.1.5., 4.2.15., 4.3.6. |
Nem |
|
|
(2) |
Elektromos, mágneses. Elektromágneses mezők |
5.3. |
4.1.9. |
Nem |
|
|
|
(1) Ezt a követelményt be kell tartani, mint a gördülőállomány tervezési paraméterét és a gördülőállomány alrendszer felméréséhez.
(2) A specifikáció különféle szintjei: A járművezetők képzése és a vonalismeret részének kell lennie.
4.2.12. Elektromágneses összeegyeztethetőség
Ez az alapvető paraméter két részre oszlik.
4.2.12.1. Belső ellenőrzési-irányítási elektromágneses összeegyeztethetőség
Az ellenőrző-irányító berendezés nem zavarhat más ellenőrző-irányító berendezéseket.
4.2.12.2. Elektromágneses összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a pálya menti ellenőrző-irányító berendezés között
Elektromágneses kompatibilitás a gördülőállomány és a pálya menti ellenőrző-irányító berendezés között: ez tartalmazza az elektromágneses kompatibilitás (EMC) (a vontatási áram és a vonattól származó más áramok által vezetett és gerjesztett elektromágneses mezőjellemzők, valamint az elektrosztatikus mezők) kibocsátási tartományát, amelyeket a gördülőállománynak be kell tartania a pálya menti ellenőrző-irányító berendezés megfelelő működése érdekében. Ide tartozik az értékek mérésének leírása is.
A pálya menti vonatérzékelő rendszereknek rendelkezniük kell azokkal a jellemzőkkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy összeegyeztethető legyen azzal a gördülőállománnyal, amely megfelel a gördülőállomány ÁME-nek.
Az A. melléklet 1. függelék meghatározza a vonatérzékelő rendszerek azon jellemzőit, amelyek szükségesek ahhoz, hogy összeegyeztethetőek legyenek a gördülőállománnyal. Ezek a jellemzők a gördülőállomány ÁME–ban kerülnek meghatározásra.
4.2.13. ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész)
Ez az alapvető paraméter leírja azokat az információkat, amelyeket az ETCS fedélzeti rendszere közöl a járművezetővel, és amelyeket a járművezető betáplál az ERTMS/ETCS fedélzeti egységbe. Lásd: A. melléklet, 51. hivatkozás.
Ez a következőket tartalmazza:
– ergonómia (ide tartozik a láthatóság),
– a megjelenítendő ETCS funkciók,
– a járművezetői inputok által kiváltott ETCS funkciók.
4.2.14. EIRENE DMI (járművezető és gép közötti interfész)
Ez az alapvető paraméter leírja azokat az információkat, amelyeket az EIRENE fedélzeti rendszere közöl a járművezetővel és amelyeket a járművezető betáplál az EIRENE fedélzeti egységbe. Lásd: A. melléklet, 32., 33. és 51. hivatkozás.
Ez a következőket tartalmazza:
– ergonómia (ide tartozik a láthatóság),
– a megjelenítendő EIRENE funkciók,
– a kimenő hívásokkal kapcsolatos információk,
– a beérkező hívásokkal kapcsolatos információk.
4.2.15. Interfész a joghatású adatrögzítéshez
Ez az alapvető paraméter leírja:
– a joghatású adatrögzítő és a letöltő eszköz közötti adatcserét,
– a kommunikációs protokollokat,
– a fizikai interfészt,
– az adatok rögzítésére és használatára vonatkozó funkcionális követelményeket.
Lehetővé kell tenni, hogy a nyomozó hatóságok és igazságszolgáltatás szervei hozzáférjenek azokhoz a rögzített adatokhoz, amelyek megfelelnek a hivatalos és nyomozási célú kötelező adatrögzítési követelményeknek. Lásd: A. melléklet, 4., 5., 41. és 55. hivatkozás.
4.2.16. A pálya menti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága
Ez az alapvető paraméter leírja:
– a fényvisszaverő jelzések jellemzőit,
– a járművezető külső látómezőjét. Azokat a pálya menti ellenőrző-irányító eszközöket, amelyeket a járművezetőnek látnia kell, a járművezető külső látómezőjének figyelembevételével kell elhelyezni, az ÁME forgalmi műveletek és forgalomirányítás meghatározása szerint.
4.3. A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai
4.3.1. Interfész a forgalmi műveletek és forgalomirányítás alrendszerével
A TSI OPE CR-re történő összes hivatkozás nyitott kérdés, amelyek véglegesítetése később történik meg.
4.3.1.1. Üzemeltetési szabályok
A hagyományos európai hálózatra egyesített üzemeltetési követelmények vonatkoznak, amelyek a CR TSI "Forgalmi műveletek és forgalomirányítás" című dokumentumban kerülnek leírásra (lásd még a CCS TSI Üzemeltetési szabályok 4.4. szakaszát). TSI OPE CR: 4.4. szakaszában kell rögzíteni (véglegesítésre vár).
4.3.1.2. ETCS járművezető és gép közötti interfész
Ez az interfész leírja azokat az információkat, amelyeket az ERTMS ETCS fedélzeti rendszere közöl a járművezetővel, és amelyeket a járművezető betáplál az ERTMS ETCS fedélzeti egységbe. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméterek a 4.2.13. szakaszban vannak leírva [ETCS DMI (Járművezető és gép közötti interfész)].
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet). TSI OPE CR: 4.4. szakasz (véglegesítésre vár).
4.3.1.3. EIRENE járművezető és gép közötti interfész
Ez az interfész leírja azokat az információkat, amelyeket az EIRENE fedélzeti rendszere közöl a járművezetővel, és amelyeket a járművezető betáplál az EIRENE fedélzeti egységbe. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméterek a 4.2.14. szakaszban vannak leírva [EIRENE DMI (Járművezető és gép közötti interfész)].
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerekre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet). TSI OPE CR: 4.4. szakasz (véglegesítésre vár).
4.3.1.4. Interfész a joghatású adatrögzítéshez
Ez az interfész az adatok rögzítésére és használatára vonatkozó funkcionális követelményekre vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.15. szakaszban van leírva (Interfész a joghatású adatrögzítéssel).
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerekre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet). TSI OPE CR: 4.2.3.5. szakaszában kell rögzíteni. (véglegesítésre vár).
4.3.1.5. A vonat előírt (féksúlyszázalék) fékezési teljesítménye és jellemzői
Az ellenőrző-irányító alrendszer megköveteli a vonat előírt (féksúlyszázalék) fékezési teljesítményének biztosítását. A forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME előírja azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a vonat előírt (féksúlyszázalék) fékezési teljesítményét. A gördülőállomány ÁME-k határozzák meg a járművek fékezési teljesítményének meghatározási módszerét.
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet). TSI OPE CR: 4.2.2.4. szakaszában kell rögzíteni. (véglegesítésre vár).
4.3.1.6. A fedélzeti ETCS funkciók selejtezése
Ez az interfész a fedélzeti ETCS funkciók meghibásodás esetén történő selejtezésének működési követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási követelmények leírása a 4.2.2. szakaszban található (Fedélzeti ETCS funkciók).
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet). TSI OPE CR: 4.4. szakasz (véglegesítésre vár).
4.3.1.7. Kulcsmenedzsment
Ez az interfész a kulcsmenedzsment működési követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.8. szakaszban van leírva (Kulcsmenedzsment).
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. TSI OPE CR, véglegesítésre vár.
4.3.1.8. Csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék-érzékelők
Ez az interfész a csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék érzékelők működési követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.10. szakaszban van leírva (Hőnfutásjelző (csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék érzékelő)). TSI OPE CR: 4.2.3.5.1. szakasz (véglegesítésre vár).
4.3.1.9. Vezetői éberségi berendezés
Ez az interfész a vezetői éberségi berendezés működési követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.2. szakaszban van leírva (Fedélzeti ETCS funkciók). TSI OPE CR: 4.3.3.7. szakasz (véglegesítésre vár.
4.3.1.10. A homokszórás alkalmazása
Ez az interfész a járművezetők azon tevékenységi követelményeire vonatkozik, hogy a homokszórás ne befolyásolja károsan a pálya menti vonatérzékelő berendezés teljesítményét. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.11. szakaszban van leírva (Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel).
Az OPE TSI jelenleg nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert a részletesség szintje eltérő.
4.3.1.11. A járművezető külső látómezője
Ez az interfész a járművezető külső látómezőjére vonatkozik a fülke szélvédőjén keresztül. Az ellenőrzési-irányítási követelmények a 4.2.16. szakaszban vannak leírva (A pálya menti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága). TSI OPE CR 4.3.2.2. szakasz (véglegesítésre vár).
4.3.2. Interfész a gördülőállomány alrendszerrel
A hagyományos ÁME gördülőállomány vontatóegységekkel és személyszállító kocsikkal való interfészekre utaló összes hivatkozás nyitott kérdés marad. A vontatóegység lehet mozdony, elektromos motorvonat és dízel motorvonat.
4.3.2.1. Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel
A pálya menti vonatérzékelő rendszerek rendelkezzenek a szükséges jellemzőkkel, hogy aktiválódjanak a gördülőállomány ÁME-nek megfelelő gördülőállomány hatására. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter és a vonatkozó gördülőállomány ÁME-kre utaló hivatkozások a 4.2.11. szakaszban vannak leírva (Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel).
4.3.2.2. Elektromágneses kompatibilitás a gördülőállomány és a pálya menti ellenőrző-irányító berendezés között
Ez tartalmazza az elektromágneses kompatibilitás (EMC) (a vontatási áram és a vonattól származó más áramok által vezetett és gerjesztett elektromágneses mezőjellemzők, valamint az elektrosztatikus mezők) kibocsátási tartományát, amelyeket a gördülőállománynak be kell tartania a pálya menti ellenőrző-irányító berendezés megfelelő működése érdekében. Ide tartozik az értékek mérésének leírása is.
Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter leírása a 4.2.12.2. szakaszban található (Elektromágneses összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a pálya menti ellenőrző-irányító berendezés között).
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.1.9. szakasz.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.3. A vonat előírt (féksúlyszázalék) fékezési teljesítménye és jellemzői
Az ellenőrző-irányító alrendszer megköveteli a vonat előírt (féksúlyszázalék) fékezési teljesítményének biztosítását. A gördülőállomány ÁME meghatározza a járművek fékezési teljesítménye meghatározásának módszerét. A forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME előírja a vonat fékezési teljesítménye meghatározásának szabályait.
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet).
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: 4.2.4.1.2. szakasz.
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.1.5., 4.3.7., 4.3.9. szakasz.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.4. Az ellenőrző-irányító berendezés fedélzeti antennájának helye
Az Eurobalise és az Euroloop antenna helyét a gördülőállományon úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen a megbízható adatforgalom azon pálya nyomvonal szélső értékeinél is, amelyen a gördülőállomány még képes áthaladni. Figyelembe kell venni a gördülőállomány mozgását és viselkedését. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.2. szakaszban van leírva (A fedélzeti ETCS funkciók).
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet).
A GSM-R antenna helye a járművek tetején elsősorban azoktól a mérésektől függ, amelyeket minden egyes járműtípusra nézve el kell végezni, az egyéb (új vagy meglévő) antennák helyének figyelembevételével. Tesztelési körülmények között az antenna kimenő teljesítményének meg kell felelnie a 4.2.5. szakaszban leírt követelményeknek (ETCS és EIRENE légrés interfészek). A tesztelési követelmények a 4.2.5. szakaszban is le vannak írva (ETCS és EIRENE légrés interfészek).
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 0, 0.5 melléklet, 4.2.4. szakasz.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.5. A fizikai környezet feltételei
Azokat a klimatikus és fizikai környezeti feltételeket, amelyeknek a vonatra felszerelt ellenőrző-irányító berendezések várhatóan ki lesznek téve, azon vonalak infrastruktúra-nyilvántartásaira való hivatkozással kell meghatározni, ahol a vonatot üzemeltetni kívánják, valamint az A. melléklet A4 hivatkozására való hivatkozással.
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.3.12. szakasz.
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.6. Elektromágneses összeegyeztethetőség
A hagyományos transzeurópai hálózaton történő üzemeltetésre elfogadott új gördülőállomány fedélzeti ellenőrző-irányító egység felszerelései univerzális használatának megkönnyítése érdekében, azokat az elektromágneses feltételeket, amelyeknek a vonat várhatóan ki lesz téve, az A. melléklet A6 hivatkozásával összhangban kell meghatározni. Az Eurobalise kommunikációs rendszerre az A. melléklet 9. hivatkozás különleges rendelkezései vonatkoznak.
A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet).
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: később kerül meghatározásra.
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.7. A fedélzeti ETCS funkciók izolálása
Ez az interfész a fedélzeti ETCS funkciók izolálására vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási követelmények a 4.2.2. szakaszban vannak leírva (Fedélzeti ETCS funkciók).
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú alrendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet).
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.2.4. szakasz (véglegesítésre vár)
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.8. Adatátviteli interfészek
A vonat és a fedélzeti ellenőrző-irányító egység közötti adatátviteli interfészek az A. melléklet 7. hivatkozásában vannak meghatározva.
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet).
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.2.4., 4.3.13. szakasz.
Az ÁME gördülőállomány tehervagonokra az ETCS 1. és 2. szint nem vonatkozik.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
A rádiókommunikáció és a gördülőállomány alrendszer közötti interfész követelményei az A. melléklet 33. hivatkozásában vannak meghatározva.
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet).
Az egyes vonatkozó specifikációk a következő dokumentumokban szerepelnek:
– ÁME gördülőállomány tehervagonok: nem vonatkozik;
– nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME;
– gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME.
4.3.2.9. Csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék érzékelők
Ez az interfész a csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék-érzékelők műszaki követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.10. szakaszban van leírva [Hőnfutásjelző (csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék-érzékelő)].
Az egyes vonatkozó specifikációk a következő dokumentumokban szerepelnek:
– gördülőállomány-tehervagon ÁME: 4.2.3.3.2. szakasz;
– nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.2.11., 4.3.13. szakasz;
– gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.10. A vontatójármű (vezérlőkocsi) fényszórói
Ez az interfész a vontatójármű (vezérlőkocsi) fényszóróinak színértékével és fényerejével kapcsolatos műszaki követelményekre vonatkozik, a pálya menti fényvisszaverő jelzések és a fényvisszaverő ruhák megfelelő láthatóságának biztosítása érdekében. Az ellenőrzési-irányítási követelmények a 4.2.16. szakaszban vannak leírva (A pálya menti ellenőrzési-irányítási tárgyak láthatósága).
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.2.20. szakasz.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.11. Vezetői éberségi berendezés
Ez az interfész a vezetői éberségi berendezés műszaki követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.2. szakaszban van leírva (Fedélzeti ETCS funkciók).
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.2.2. szakasz.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.12. Útmérés
Ez az interfész az úthosszmérő eszköz és az ETCS fedélzeti funkciókhoz szükséges útmérési funkciók között.
A gördülőállomány ÁME ezen interfésze csak akkor vonatkozik a 4.2.6.3. (Útmérés) szakaszban leírt alapvető paraméterre, ha az úthosszmérő eszköz különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. szakaszt: Az átjárhatósági rendszerelemek csoportosítása).
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet). Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.2.4. szakasz.
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.13. Interfész a joghatású adatrögzítéshez
Ez az interfész az adatrögzítés műszaki követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.15. szakaszban van leírva (Interfész a joghatású adatrögzítéshez).
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet).
Gördülőállomány-tehervagon ÁME: nem érintett.
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.3.13. szakasz.
Gördülőállomány-vontatójárművek és személykocsik ÁME: később kerül meghatározásra.
4.3.2.14. Előzetes fedélzeti felszerelés
Ez az interfész az A. melléklet 57. hivatkozásában leírt "A" osztályú berendezéseknek a gördülőállományra történő előzetes felszerelésének kiterjedésére vonatkozik. Ez az interfész az "A" osztályú rendszerekre vonatkozik.
Nagy sebességű forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME: 4.2.4. szakasz.
4.3.3. Az infrastruktúra-alrendszer interfészei
4.3.3.1. Vonatérzékelő rendszerek
Az infrastruktúra felszerelése során ügyelni kell arra, hogy a vonatérzékelő rendszer figyelembe vegye a 4.2.11. szakaszban említett követelményeket (Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel).
Az Infrastruktúra ÁME tartalmazza a CCS ÁME-re történő hivatkozást, hogy az infrastruktúra figyelembe vehesse a CCS követelményeket.
4.3.3.2. Pályamenti antenna
A pálya menti alrendszerek antennáját úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a megbízható adatkommunikáció azon pálya nyomvonal szélső értékeinél is, amelyen a gördülőállomány még képes áthaladni. Figyelembe kell venni a gördülőállomány mozgását és viselkedését. Lásd a 4.2.5. szakaszt (ETCS és EIRENE légrés interfészek).
Ez az interfész az "A" osztályú rendszerre vonatkozik. A "B" osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket nemzeti szinten kell meghatározni (lásd a B. mellékletet).
Az Infrastruktúra ÁME-ben meg kell határozni az űrszelvényhez viszonyított értékeket.
4.3.3.3. A fizikai környezet feltételei
Azokat a klimatikus és fizikai környezeti feltételeket, amelyeknek az infrastruktúra várhatóan ki lesz téve, fel kell tüntetni az infrastruktúra-nyilvántartásban, hivatkozással az A. melléklet A5 hivatkozására.
4.3.3.4. Elektromágneses összeegyeztethetőség
Azokat az elektromágneses feltételeket, amelyeknek az infrastruktúra várhatóan ki lesz téve, az A. melléklet A7 hivatkozásra utaló hivatkozással kell meghatározni.
Az Eurobalise kommunikációs rendszerre az A. melléklet 9. hivatkozás különleges rendelkezései vonatkoznak. Azt az ellenőrzési-irányítási fedélzeti egységet, amely megfelel az A. melléklet A6 hivatkozás követelményeinek és az A. melléklet 9. hivatkozásban foglalt, az Eurobalise-ra vonatkozó különleges követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy megfelel a vonatkozó elengedhetetlen követelményeknek.
4.3.4. Interfészek az energiaellátási alrendszerrel
4.3.4.1. Elektromágneses összeegyeztethetőség
Azokat az elektromágneses feltételeket, amelyeket a rögzített létesítmények várhatóan kibocsátanak, az "A" melléklet A7 hivatkozásra utaló hivatkozással kell meghatározni.
Az Eurobalise kommunikációs rendszerre az A. melléklet 9. hivatkozás különleges rendelkezései vonatkoznak. Azt az ellenőrzési-irányítási fedélzeti egységet, amely megfelel az A. melléklet A6 hivatkozás követelményeinek és az A. melléklet 9. hivatkozásban foglalt, az Eurobalise-ra vonatkozó különleges követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy megfelel a vonatkozó elengedhetetlen követelményeknek.
4.4. Üzemeltetési szabályok
Az ellenőrző-irányító alrendszerre vonatkozó speciális üzemeltetési szabályok részletei a forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME-ban szerepelnek.
4.5. Karbantartási szabályok
Az alrendszernek a jelen ÁME-ben szereplő karbantartási szabályainak biztosítaniuk kell azt, hogy a 4. fejezetben feltüntetett alapvető paraméterekben említett értékeket a megkövetelt határokon belül tartsák az egységek teljes élettartama alatt. Lehetséges azonban, hogy a megelőző vagy javító jellegű karbantartások során az alrendszer nem képes elérni az alapvető paraméterekben említett értékeket; a karbantartási szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezen tevékenységek során a biztonság ne csorbuljon.
Ezen eredmények elérése érdekében be kell tartani a következő rendelkezéseket.
4.5.1. A berendezés gyártójának felelőssége
Az alrendszerbe beépített berendezés gyártója köteles meghatározni:
– az összes karbantartási követelményt és eljárást (ide számítva a helyes működés felügyeletét, a diagnosztizálási és tesztelési módszereket és eszközöket), amelyek az elengedhetetlen követelmények eléréséhez szükségesek, valamint a jelen ÁME kötelező követelményeiben említett értékeket a berendezés teljes életciklusa során (szállítás és tárolás a felszerelést megelőzően, a rendes üzemeltetés, hibák, javítási lépések, hitelesítések és karbantartási beavatkozások, leszerelés stb.),
– az összes egészségügyi és biztonsági kockázatot, amely a nagyközönséget és a karbantartási személyi állományt érintheti,
– a helyben történő karbantartások feltételeit (vagyis a gépben cserélhető egységek (LRU-k) meghatározását, a hardver és a szoftver jóváhagyott versenyképes változatainak meghatározását, a hibás LRU-k pótlását, és például az LRU-k tárolási és a hibás LRU-k javítási feltételeit,
– a vonat közlekedtetésének műszaki feltételeit hibás berendezéssel az út végéig vagy a műhelyig (korlátozott üzemmód műszaki szempontból, például bizonyos funkciók részben vagy teljes egészében ki vannak kapcsolva, el vannak szigetelve más funkcióktól stb.),
– azokat a hitelesítéseket, amelyeket akkor kell végrehajtani, ha a berendezés kivételesen nagy megterhelésnek van kitéve (pl. a környezeti feltételek túllépése vagy rendellenes rázkódások).
4.5.2. A szerződő felek felelőssége
A szerződő felek kötelesek:
– gondoskodni arról, hogy a jelen ÁME hatálya alá tartozó összes alkatrészre nézve (függetlenül attól, hogy átjárhatósági rendszerelemek-e vagy sem), meghatározzák a karbantartási követelményeket a 4.5.1. szakaszban leírtak szerint (A berendezés gyártójának felelőssége),
– meghatározni a jelen ÁME hatálya alá tartozó összes alkatrészre vonatkozó szükséges karbantartási szabályokat, figyelembe véve az alrendszeren belüli különféle berendezések közötti kölcsönhatásokból, valamint a más alrendszerekkel összekapcsoló interfészekből fakadó kockázatokat.
4.5.3. A vasúti pályahálózat-működtetők vagy a vasúti társaságok felelőssége
A fedélzeti vagy a pálya menti egység üzemeltetéséért felelős vasúti pályahálózat-működtető vagy a vasúti társaság köteles karbantartási tervet összeállítani, a 4.5.4. szakaszban meghatározottak szerint (Karbantartási terv).
4.5.4. Karbantartási terv
A karbantartási tervnek a 4.5.1. szakaszban (A berendezés gyártójának felelőssége), a 4.5.2. szakaszban (A szerződő felek felelőssége) és a 4.5.3. szakaszban (Az infrastruktúra-kezelő vagy a vasúti vállalkozás felelőssége) meghatározott rendelkezésekre kell épülnie, és legalább a következők szempontokra ki kell terjednie:
– a berendezés használatának feltételei, a gyártó által meghatározott követelmények szerint,
– a karbantartási programok leírása (például a megelőző és a javító karbantartási kategóriák meghatározása, a megelőző jellegű karbantartási tevékenységek és az alrendszer biztonsága érdekében megteendő megfelelő óvintézkedések közötti maximális időtartam, valamint a karbantartó személyzet, figyelembe véve a karbantartási tevékenységek és az ellenőrző-irányító alrendszer üzemeltetése közötti kölcsönhatást),
– a tartalék alkatrészek tárolási követelményei,
– a helyben történő karbantartás meghatározása,
– a hibás berendezések kezelési szabályai,
– a karbantartó személyzet minimális hozzáértésével kapcsolatos követelmények, hivatkozással az egészségügyi és biztonsági kockázatokra,
– a karbantartó személyzet felelősségének és jogkörének meghatározása (például hozzáférés a berendezésekhez, a rendszer üzemeltetése korlátozásainak és/vagy felfüggesztésének kezelése, az LRU-k cseréje, a hibás LRU-k javítása, a rendszer normál működésének helyreállítása),
– az ETCS-azonosítók kezelési eljárásai, [lásd a 4.2.9. szakaszt (ETCS-ID kezelés)].
– az információk bejelentésének módja a berendezés gyártója felé a biztonság szempontjából kritikus hibákról és a rendszer gyakori meghibásodásairól.
4.6. Szakmai képesítések
Az ellenőrző-irányító alrendszer üzemeltetéséhez szükséges szakmai képesítésekkel az ÁME Forgalmi műveletek és forgalomirányítás foglalkozik.
Az ellenőrző-irányító alrendszer karbantartásával kapcsolatos hozzáértési követelményeket részletesen meg kell határozni a karbantartási tervben (lásd a 4.5.4. szakaszt: Karbantartási terv).
4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek
A karbantartási tervekben meghatározott követelmények mellett, lásd a 4.5. szakaszt (Karbantartási szabályok), óvintézkedéseket kell tenni a karbantartó és üzemeltető állomány egészségének és biztonságának megóvására, az európai rendeletekkel, valamint az európai joganyaggal összeegyeztethető nemzeti szabályokkal összhangban.
4.8. Az infrastruktúra és a gördülőállomány nyilvántartásai
Az ellenőrző-irányító alrendszert két egységként kezeljük:
– a fedélzeti egység,
– a pálya menti egység.
A hagyományos vasúti infrastruktúra és a gördülőállomány nyilvántartásának tartalmára vonatkozó követelmények, az ellenőrző-irányító egységek tekintetében, a C. mellékletben vannak meghatározva (vonalspecifikus és vonatspecifikus jellemzők).
5. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek
5.1. Meghatározás
A 2001/16/EK irányelv 2. cikke d) pontja szerint:
Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek "a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelem-csoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal."
A 2. fejezetben leírtak szerint az ellenőrző-irányító alrendszer két egységre oszlik, ezért az irányelv általános meghatározását a következőképpen lehet adaptálni:
Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító rendszerelemek a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelem-csoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a pálya menti egységbe vagy a fedélzeti egységbe, és amelytől a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága közvetlenül vagy közvetve függ. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal.
5.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek felsorolása
5.2.1. Alapvető átjárhatósági rendszerelemek
Az ellenőrző-irányító alrendszer átjárhatóságot biztosító rendszerelemei a következő helyeken vannak felsorolva:
– 5.1.a táblázat a fedélzeti egységről,
– 5.2.a táblázat a pálya menti egységről.
A "biztonsági platform" mint átjárhatósági rendszerelem meghatározása: olyan részegység (az alkalmazástól független generikus termék), amely hardverből és szoftverből áll (firmware és/vagy operációs rendszer és/vagy támogató eszközök), amelyek felhasználhatók összetettebb rendszerek felépítésére (generikus alkalmazások, vagyis alkalmazási osztályok).
5.2.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek csoportosítása
Az ellenőrző-irányító rendszer 5.1.a és 5.2.a táblázatban felsorolt, átjárhatóságot biztosító alapvető rendszerelemei egyesíthetők, hogy egy nagyobb egységet alkossanak. Utána a csoportot az integrált átjárhatósági rendszerelemek és a csoporton kívüli fennmaradó interfészek funkciói alapján határozzuk meg. Ha egy csoportot ilyen módon hozunk létre, akkor átjárhatósági rendszerelemnek kell tekinteni.
Az 5.1.b táblázat felsorolja a fedélzeti egység átjárhatósági rendszerelemeit.
Az 5.2.b táblázat felsorolja a pálya menti egység átjárhatósági rendszerelemeit.
Ha egy interfész támogatására jelen ÁME-ben feltüntetett kötelező specifikációk nem állnak rendelkezésre, a megfelelőségi nyilatkozat az átjárhatósági rendszerelemek csoportosítása útján is megszerezhető.
5.3. A rendszerelemek teljesítménye és specifikációi
Az 5. fejezetben szereplő táblázatok minden egyes alapvető átjárhatósági rendszerelem vagy átjárhatósági rendszerelem csoport esetében előírja a következőket:
– a 3. oszlopban a funkciókat és az interfészeket. Ügyelni kell arra, hogy az átjárhatósági rendszerelemek és/vagy interfészek egy része választható funkciókkal is rendelkezik;
– a 4. oszlopban az egyes funkciók vagy interfészek megfelelőségi felmérésére vonatkozó kötelező specifikációk, hivatkozással a 4. fejezet vonatkozó szakaszára;
– az 5. oszlopban a megfelelőségi felméréshez alkalmazandó modulok, amelyek jelen ÁME 6. fejezetében vannak leírva.
Ügyelni kell arra, hogy a 4.5.1. szakasz követelményei (A berendezés gyártójának felelőssége) vonatkoznak minden egyes alapvető átjárhatósági rendszerelemre vagy az átjárhatósági rendszerelemek csoportjára.
5.1.a táblázat
Alapvető átjárhatósági rendszerelemek a fedélzeti ellenőrző-irányító egységben
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|---|---|---|---|---|
N |
Átjárhatósági rendszerelem |
Jellemzők |
Speciális követelmények, amelyeket az "A" melléklet "n" jelű hivatkozására utalva i |
Modul |
1 |
Fedélzeti ERTMS ETCS |
Biztonság |
4.2.1. |
|
2 |
Fedélzeti biztonsági platform |
Biztonság |
4.2.1. |
H2 vagy |
3 |
Biztonsági információ rögzítő |
A fedélzeti ETCS funkciói |
4.2.2. |
H2 vagy |
4 |
Útmérés |
Biztonság |
4.2.1. |
H2 vagy |
5 |
Külső STM |
Funkciók és biztonság |
Nincs |
H2 vagy |
6 |
Fedélzeti |
EIRENE funkciók |
4.2.4. |
H2 vagy |
5.1.b táblázat
Átjárhatósági rendszerelemek csoportjai a fedélzeti ellenőrző-irányító egységben
Ez a táblázat a struktúra bemutatásának példája. Más csoportosítást is lehet alkalmazni.
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|---|---|---|---|---|
N |
Átjárhatósági rendszerelem |
Jellemzők |
Speciális követelmények, amelyeket az |
Modul |
1 |
Fedélzeti biztonsági platform |
Biztonság |
4.2.1. |
|
5.2.a táblázat
Alapvető átjárhatósági rendszerelemek a pálya menti ellenőrző-irányító egységben
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|---|---|---|---|---|
N |
Átjárhatósági rendszerelem |
Jellemzők |
Speciális követelmények, amelyeket a 4. Fejezetre |
Modul |
1 |
RBC |
Biztonság |
4.2.1. |
|
2 |
Rádiófeltöltő egység |
Biztonság |
4.2.1. |
|
3 |
Eurobalise |
Biztonság |
4.2. |
|
4 |
Euroloop |
Biztonság |
4.2.1. |
|
5 |
LEU Eurobalise |
Biztonság |
4.2.1. |
|
6 |
LEU Euroloop |
Biztonság |
4.2.1. |
|
7 |
Pályamenti biztonsági platform |
Biztonság |
4.2.1. |
H2 vagy |
5.2.b táblázat
Átjárhatósági rendszerelemek csoportjai a pálya menti ellenőrző-irányító egységben
Ez a táblázat a struktúra bemutatásának példája. Más csoportosítást is lehet alkalmazni.
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|---|---|---|---|---|
N |
Átjárhatósági rendszerelem |
Jellemzők |
Speciális |
Modul |
1 |
Pálya menti biztonsági platform Eurobalise, |
Biztonság |
4.2.1. |
|
2 |
Pálya menti biztonsági platform Euroloop, |
Biztonság |
4.2.1. |
|
6. A rendszerelemek megfelelőségének és/vagy alkalmazhatóságának felmérése és az alrendszer hitelesítése
6.0. Bevezetés
A jelen ÁME hatókörében a jelen ÁME 3. fejezetében említett vonatkozó alapvető műszaki követelmények teljesítését a 4. fejezetben hivatkozott előírásoknak, illetve az átjárhatósági rendszerelemek esetében az 5. fejezetnek való megfelelés biztosítja, amit az átjárhatósági rendszerelem megfelelőségét és/vagy alkalmazhatóságát igazoló pozitív ellenőrzési eredmény és az alrendszer hitelesítése igazol a 6. fejezetben leírtak szerint.
Ennek ellenére, ha az alapvető követelmények egy részét a nemzeti szabályok szerint elégítik ki, mert:
a) "B" osztályú rendszereket használnak (ide számítva az STM-ek funkcióit);
b) nyitott kérdések vannak az ÁME-ben;
c) a 2001/16/EK irányelv 7. cikke szerint eltérés megengedett; és
d) a 7.3. szakaszban leírt különleges esetek miatt,
akkor a megfelelőségi vizsgálatot az érintett tagállam felelőssége alatti eljárásokkal összhangban kell elvégezni, a bejelentett eljárások szerint.
6.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek
6.1.1. Vizsgálati eljárások
Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem (IC) (és/vagy az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem-csoportok) gyártója, vagy felhatalmazott közösségi képviselője köteles elkészíteni egy EK-megfelelőségi nyilatkozatot, a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének 13.1. cikke szerint, a piaci bevezetés előtt.
Az átjárhatósági rendszerelemek és vagy átjárhatósági rendszerelem-csoportok megfelelőségének felmérési eljárását, jelen ÁME 5. fejezetében meghatározottak szerint, a modulok alkalmazásával kell végrehajtani, a 6.1.2. szakasz előírásai szerint (Modulok).
A jelen ÁME-ben szereplő specifikációk egy része kötelező és/vagy választható funkciókat is tartalmaz. A bejelentett szervezet köteles:
– tanúsítani, hogy az átjárhatósági rendszerelemmel kapcsolatos összes vonatkozó kötelező funkciót megvalósították,
– tanúsítani, hogy mely választható funkciókat valósították meg,
és köteles elvégezni a megfelelőségi vizsgálatot.
A szállító köteles feltüntetni az EK-nyilatkozatban a megvalósított választható funkciókat.
A bejelentett testület köteles tanúsítani, hogy a rendszerelemben megvalósított kiegészítő funkciók nem vezetnek konfliktusokhoz a megvalósított kötelező vagy választható funkciók között.
6.1.1.1. A speciális átviteli modul (STM)
Az STM-nek meg kell felelnie a nemzeti követelményeknek, és jóváhagyása az érintett tagállam felelőssége, a B. mellékletben említettek szerint.
Az STM és a fedélzeti ERTMS/ETCS közötti interfész hitelesítéséhez a bejelentett szervezetnek el kell végeznie a megfelelőségi felmérést. A bejelentett szervezet köteles tanúsítani, hogy a tagállam jóváhagyta az STM nemzeti részét.
6.1.1.2. EK alkalmazhatósági nyilatkozat
Az ellenőrző-irányító alrendszer átjárhatósági rendszerelemekhez EK alkalmazhatósági nyilatkozat nem szükséges.
6.1.2. Modulok
Az ellenőrző-irányító alrendszerben alkalmazandó átjárhatósági rendszerelemek felméréséhez a gyártó vagy felhatalmazott közösségi képviselője megválaszthatja a modulokat az 5.1.a, 5.1.b, 5.2.a és 5.2.b táblázat szerint, vagy:
– a típusvizsgálati eljárást (B modul) a tervezési és fejlesztési szakaszhoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (D modul) a gyártási szakaszban, vagy
– a típusvizsgálati eljárást (B modul) a tervezési és fejlesztési szakasz esetében a gyártáshitelesítési eljárással (F modul) kombinálva, vagy
– a teljes minőségirányítási rendszert a tervezésvizsgálati eljárással (H2 modul).
A modulok leírása jelen ÁME E. mellékletében szerepel.
A "D" modul (termelés-minőségirányítási rendszer) csak akkor választható, ha a gyártó egy bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt minőségirányítási eljárást alkalmaz a gyártásra, a termékek végső ellenőrzésére és tesztelésére.
A "H2" modul (teljes minőségirányítási rendszer a tervezés vizsgálatával) csak akkor választható, ha a gyártó egy bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt minőségirányítási eljárást alkalmaz a tervezésre, a gyártásra, a termékek végső ellenőrzésére és tesztelésére.
A következő kiegészítő tisztázás vonatkozik a modulok egy részének használatára:
– hivatkozással a "B" modul 4. fejezetére (típusvizsgálat), az E. melléklet leírása:
a) szükség van a terv áttekintésére;
b) a gyártási folyamat áttekintése nem szükséges, ha a "B modult" (típusvizsgálat) a "D modullal" (termelés-minőségirányítási rendszer) együtt alkalmazzák;
c) a gyártási folyamat áttekintése szükséges, ha a "B modult" (típusvizsgálat) az "F modullal" (termékhitelesítés) együtt alkalmazzák,
– hivatkozással az "F" modul 3. fejezetére (termékhitelesítés), az E. melléklet leírása, a statisztikai tanúsítás nem megengedett, vagyis az összes átjárhatósági rendszerelemet külön-külön meg kell vizsgálni,
– hivatkozással a H2 modul 6.3. szakaszára (teljes minőségirányítási rendszer a terv vizsgálatával), a típus tesztelése szükséges.
A kiválasztott modultól függetlenül az A. melléklet 47., A1, A2 és A3 hivatkozásának rendelkezéseit kell alkalmazni azon átjárhatósági rendszerelemek hitelesítéséhez, amelyekre nézve a biztonsági alapvető paraméter követelményei vonatkoznak (4.2.1. szakasz, az ellenőrzés-irányítás átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői).
A kiválasztott modultól függetlenül ellenőrizni kell, hogy a beszállítónak az átjárhatósági rendszerelem karbantartására vonatkozó utalásai megfelelnek-e jelen ÁME 4.5. szakasz (Karbantartási szabályok) követelményeinek.
Ha a "B" modult (típusvizsgálat) alkalmazzák, akkor ezt a műszaki dokumentáció vizsgálata alapján kell megtenni [lásd a "B" modul leírásának 3. és 4.1. szakaszát (típusvizsgálat)].
Ha a H2 modult alkalmazzák (teljes minőségirányítási rendszer a tervezés vizsgálatával), a tervezés vizsgálat alkalmazásának tartalmaznia kell az összes elem támogató bizonyítékát, amely szerint jelen ÁME 4.5. szakaszának (Karbantartási szabályok) követelményei teljesültek.
6.2. Ellenőrző-irányító alrendszer
6.2.1. Vizsgálati eljárások
Ez a fejezet az ellenőrző-irányító alrendszer EK hitelesítési nyilatkozattal foglalkozik. A 2. fejezetben említettek szerint, az ellenőrző-irányító alrendszer alkalmazását két egységként kell kezelni:
– a fedélzeti egység,
– a pálya menti egység.
Mindegyik egység esetében szükség van egy EK hitelesítési nyilatkozatra.
Az ajánlatkérő vagy annak hivatalos közösségbeli képviselője kérésére a bejelentett szervezet elvégzi a fedélzeti vagy pálya menti egység EK-hitelesítését, a 2001/16/EK irányelv VI. mellékletével összhangban.
Az ajánlatkérő EK-hitelesítési nyilatkozatot állít össze az ellenőrző-irányító alrendszer esetében, a 2001/16/EK irányelv V. melléklet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
Az EK hitelesítési nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie a 2001/16/EK irányelv V. mellékletének. Ez tartalmazza az egység részét alkotó átjárhatósági rendszerelemek integrációjának tanúsítását; a 6.1. és a 6.2. táblázat meghatározza a hitelesítendő jellemzőket és hivatkozik az alkalmazandó kötelező specifikációkra.
A jelen ÁME-ben szereplő specifikációk egy része kötelező és/vagy választható funkciókat is tartalmaz. A bejelentett szervezet köteles:
– tanúsítani, hogy az egységgel kapcsolatos összes kötelező funkciót megvalósították,
– tanúsítani, hogy a pálya menti vagy a fedélzeti speciális megvalósítás által igényelt összes választható funkciót megvalósították.
A bejelentett szervezet köteles tanúsítani, hogy az egységben megvalósított kiegészítő funkciók nem vezetnek konfliktusokhoz a megvalósított kötelező vagy választható funkciók között.
A pálya menti egység és a fedélzeti egység konkrét megvalósítására vonatkozó információkat be kell vezetni az infrastruktúra-nyilvántartásba és a gördülőállomány-nyilvántartásba, a C. melléklettel összhangban.
A pálya menti egység vagy a fedélzeti egység EK hitelesítési nyilatkozatában közölni kell minden olyan információt, amelyeket be kell vezetni a fentiekben említett nyilvántartásokba. A nyilvántartásokat a 2001/16/EK átjárhatósági irányelv 24. cikkével összhangban kell kezelni.
A fedélzeti és a pálya menti egységek EK hitelesítési nyilatkozata a megfelelőségi tanúsítványokkal együtt, elégséges annak biztosítására, hogy a pálya menti egység együttműködjön azzal a fedélzeti egységgel, amely rendelkezik a megfelelő jellemzőkkel, a gördülőállomány-nyilvántartásban és az infrastruktúra-nyilvántartásban meghatározottak szerint, további alrendszer EK hitelesítési nyilatkozata nélkül.
6.2.1.1. A fedélzeti egység funkcionális integrációjának tanúsítása
A tanúsítást el kell végezni a járműre felszerelt ellenőrző-irányító fedélzeti egységről. Azon ellenőrző-irányító berendezésről, amely nincs meghatározva "A" osztályú berendezésként, jelen ÁME csak az átjárhatósággal kapcsolatos tanúsítási követelményeket tartalmazza (például az STM/ERTMS ETCS fedélzeti interfész).
Mielőtt sor kerülne bármilyen fedélzeti funkció tanúsítására, az egységbe beépített átjárhatósági rendszerelemet meg kell vizsgálni a fenti 6.1. szakasszal összhangban, ennek eredményeként születik meg az EK megfelelőségi nyilatkozat. A bejelentett szervezet köteles megvizsgálni, hogy ezek az elemek megfelelnek-e az alkalmazásra (pl. a megvalósított kiegészítő funkciók).
Az átjárhatósági összetevő elem szintjén már hitelesített "A" osztályú funkciókat nem kell további hitelesítésnek alávetni.
Az integrációs hitelesítési teszteket annak igazolására kell elvégezni, hogy az egység összetevőit megfelelő módon csatlakoztatták egymáshoz és a vonathoz, annak biztosítása érdekében, hogy elérjék a szükséges funkciókat és az egység ezen alkalmazásához szükséges teljesítményt. Amikor azonos ellenőrző-irányító egységeket szerelnek fel a gördülőállomány azonos elemeire, az integrációs hitelesítést csak egyszer kell elvégezni a gördülőállomány adott elemén.
A következőket kell hitelesíteni:
– az ellenőrző-irányító fedélzeti egység megfelelő felszerelését (pl. a műszaki szabályok betartása, együttműködés a csatlakoztatott berendezéssel, nincsenek nem biztonságos kölcsönhatások, és ha szükséges, az alkalmazás-specifikus adatok tárolása),
– megfelelő működés a gördülőállománnyal való interfészeknél (pl. a vonat fékrendszerei, éberségi berendezés, a vonat sértetlensége),
– interfész a megfelelő jellemzőkkel rendelkező ellenőrző-irányító pálya menti egységgel (pl. ETCS alkalmazási szint, felszerelt választható funkciók),
– a biztonsági adatnyilvántartó összes szükséges információjának leolvasási és tárolási képessége (igény esetén nem ETCS-rendszereknél is biztosítva).
Ezt a hitelesítést a járműtelepen kell elvégezni.
Annak hitelesítése, hogy a fedélzeti egység interfészen összekapcsolódhat a pálya menti egységgel, a hitelesített Eurobalise és (ha ez a funkció fel van szerelve a fedélzetre) Euroloop leolvasási képességet, valamint beszéd- és (ha ez a funkció fel van szerelve) adatátviteli GSM-R kapcsolat létesítésének képességét tartalmazza.
Ha "B" osztályú berendezéseket is tartalmaz, akkor a bejelentett szervezetnek hitelesítenie kell, hogy az érintett tagállam által kibocsátott integrációs teszt követelmények teljesültek.
6.2.1.2. A pálya menti egység funkcionális integrációjának tanúsítása
A tanúsítást el kell végezni az infrastruktúrára felszerelt ellenőrző-irányító pálya menti egységről. Azon ellenőrző-irányító berendezésről, amely nincs meghatározva "A" osztályú berendezésként, jelen ÁME csak az átjárhatósággal kapcsolatos tanúsítási követelményeket tartalmazza (például az EMC).
Mielőtt sor kerülne bármilyen pálya menti funkció tanúsítására, az egységbe beépített átjárhatósági rendszerelemet meg kell vizsgálni a fenti 6.1. szakasszal összhangban (Átjárhatósági rendszerelemek), ennek eredményeként születik meg az EK megfelelőségi nyilatkozat. A bejelentett szervezet köteles hitelesíteni, hogy ezek az elemek megfelelnek-e az alkalmazásra (pl. a megvalósított kiegészítő funkciók).
Az átjárhatósági összetevő elem szintjén már hitelesített "A" osztályú funkciókat nem kell további hitelesítésnek alávetni.
Az ellenőrző-irányító pálya menti egység részét alkotó ERTMS/ETCS megtervezéséhez az ÁME követelményeit ki kell egészíteni pl. a következő kérdésekre vonatkozó nemzeti specifikációkkal:
– a vonal olyan jellemzőinek leírása, mint a lejtési szögek, távolságok, az útvonalelemek és az Eurobalise/Euroloops helye, védelmet igénylő helyek stb.;
– az ERTMS/ETCS rendszer kezeléséhez szükséges jelzési adatok és szabályok.
Az integrációs hitelesítési teszteket annak szemléltetésére kell elvégezni, hogy az egység alkatrészeit megfelelő módon csatlakoztatták és ellátták interfésszel a nemzeti pálya menti berendezéshez, annak biztosítása érdekében, hogy elérjék a szükséges funkciókat és az egység ezen alkalmazásához szükséges teljesítményt.
A következő pálya menti interfészeket kell figyelembe venni:
– az "A" osztályú rádió-rendszer és az ERTMS/ETCS között (RBC vagy rádió feltöltő egység, ha vonatkozó),
– az Eurobalise és a LEU között,
– az Euroloop és a LEU között,
– a szomszédos RBC-k között,
– az ERTMS/ETCS (RBC, LEU, rádió feltöltő egység) és a biztosítóberendezés vagy a nemzeti jelzések között, amint vonatkozó.
A következőket kell hitelesíteni:
– az ellenőrző-irányító fedélzeti egység részét alkotó ERTMS/ETCS megfelelő felszerelését (pl. a műszaki szabályok betartása, együttműködés a csatlakoztatott berendezési elemekkel, nincsenek nem biztonságos kölcsönhatások, és ha szükséges, az alkalmazás-specifikus adatok tárolása, a fent említett nemzeti specifikációkkal összhangban),
– a nemzeti pálya menti berendezésekkel való illesztések megfelelő működése,
– az interfész lehetősége a megfelelő jellemzőkkel rendelkező fedélzeti egységgel (pl. ETCS alkalmazási szint).
6.2.1.3. Felmérés az áttérési szakaszokban
A meglévő pálya menti vagy fedélzeti ellenőrző-irányító egység korszerűsítése elvégezhető több lépésben, a 7.2.3. és a 7.2.4. szakasszal összhangban. Mindegyik lépésben csak az ÁME-nek az adott lépés szempontjából vonatkozó követelményeit kell teljesíteni, miközben a többi lépés követelményei nem teljesülnek.
Az ajánlatkérő kérheti a bejelentett szervezettől az egység felmérését ebben a lépésben.
A bejelentett szervezet, az ajánlatkérő által kiválasztott moduloktól függetlenül köteles hitelesíteni, hogy:
– az ÁME ezen lépéssel kapcsolatban vonatkozó követelményeit figyelembe vették,
– az ÁME már felmért követelményei nem csorbulnak.
A más felmért, meg nem változtatott és jelen lépésben nem érintett funkciókat nem kell újból ellenőrizni.
A bejelentett szervezet által az egység pozitív eredményű felmérése után kibocsátott tanúsítvány(ok)hoz csatolni kell a tanúsítvány(ok) korlátait jelző fenntartásokat arról, hogy az ÁME mely követelményei teljesültek és melyek nem teljesültek.
A fenntartásokat fel kell tüntetni a gördülőállomány nyilvántartásában és/vagy az infrastruktúra nyilvántartásában, amint helyénvaló.
6.2.2. Modulok
Az alábbiakban feltüntetett összes modul jelen ÁME E. mellékletében van meghatározva.
6.2.2.1. Fedélzeti egység
A fedélzeti egység hitelesítési eljárásához az ajánlatkérő vagy annak felhatalmazott közösségi képviselője választhat az alábbi lehetőségek közül:
– a típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési szakaszhoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (SD modul) a gyártási szakaszban, vagy
– a típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési szakasz esetében a gyártáshitelesítési eljárással (SF modul) kombinálva, vagy
– a teljes minőségirányítási rendszer a tervezésvizsgálati eljárással (SH2 modul).
6.2.2.2. Pálya menti egység
A pálya menti egység hitelesítési eljárásához az ajánlatkérő vagy annak felhatalmazott közösségi képviselője választhat az alábbi lehetőségek közül:
– az egységhitelesítési eljárás (SG modul), vagy
– a típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési szakaszhoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (SD modul) a gyártási szakaszban, vagy
– a típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési szakasz esetében a gyártáshitelesítési eljárással (SF modul) kombinálva, vagy
– a teljes minőségirányítási rendszer a tervezésvizsgálati eljárással (SH2 modul).
6.2.2.3. A modulok használatának feltételei a fedélzeti és a pálya menti egységekhez
Az "SD" modul (termelés-minőségirányítási rendszer) csak akkor választható, ha az ajánlatkérő csak egyetlen gyártóval szerződik, amely egy bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt minőségirányítási rendszert alkalmaz a gyártásra, a termékek végső ellenőrzésére és tesztelésére.
Az "SH2" modul (teljes minőségirányítási rendszer a tervezés vizsgálatával) csak akkor választható, ha a hitelesítésre váró alrendszer projekthez hozzájáruló összes tevékenységet (tervezés, gyártás, összeszerelés, telepítés) alávetik egy bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt, a tervezésre, a gyártásra, a termékek végső ellenőrzésére és tesztelésére vonatkozó minőségirányítási eljárásnak.
A kiválasztott modultól függetlenül a tervezés felülvizsgálata tartalmazza annak hitelesítését, hogy jelen ÁME 4.5. szakaszának (Karbantartási szabályok) követelményeit betartották.
A kiválasztott modultól függetlenül alkalmazni kell az A. melléklet 47. és A1 hivatkozásának, és ahol vonatkozó, az A2 és A3 hivatkozásának rendelkezéseit.
Hivatkozással az "SB" modul 4. fejezetére (típusvizsgálat), a tervezést felül kell vizsgálni.
Hivatkozással az SH2 modul 4.3. szakaszára (teljes minőségirányítási rendszer a terv vizsgálatával), a típus tesztelése szükséges.
Hivatkozással:
– az SD modul 5.2. szakaszára (termelés-minőségirányítási rendszer),
– az SF modul 7. fejezetére (termékhitelesítés),
– az SG modul 4. fejezetére (egységhitelesítés),
– az SH2 modul 5.2. szakaszára (teljes minőségirányítási rendszer a terv vizsgálatával), a teljes üzemi körülmények közötti érvényesítés a 0. szakaszban (A fedélzeti egység érvényesítése) és a 0. szakaszban (A pálya menti egység érvényesítése) van meghatározva.
A fedélzeti egység érvényesítése
A fedélzeti egység esetében a teljes üzemi körülmények közötti érvényesítésnek egy típusvizsgálatnak kell lennie. Elfogadható, ha egyetlen esetben hajtják végre az egységen, és próbafutással kell elvégezni, a következő szempontok hitelesítése céljából:
– az útmérési (távolságmérő) funkciók teljesítménye,
– az ellenőrző-irányító egység összeegyeztethetősége a gördülőállomány berendezésével és a környezettel (pl. EMC), annak érdekében, hogy képes legyen megsokszorozni a fedélzeti egység megvalósítását más, azonos típusú mozdonyokon,
– a gördülőállomány összeegyeztethetősége az ellenőrző-irányító pálya menti egységgel (pl. EMC vonatkozások, a pályaáramkörök és a tengelyszámlálók működése).
Az ilyen próbafutásokat olyan infrastruktúrán kell elvégezni, amely lehetővé teszi a jellemzők szempontjából reprezentatív körülmények közötti hitelesítést, amelyek a hagyományos európai vasúthálózaton tapasztalhatók (pl. lejtési szögek, a vonat sebessége, vibráció, vontatási erő, hőmérséklet).
Ha a tesztek azt mutatják, hogy a specifikációkat nem sikerül minden esetben elérni (pl. az ÁME csak egy bizonyos sebességig teljesül), akkor az ÁME betartásával kapcsolatos következményeket fel kell jegyezni a megfelelőségi tanúsítványban és a gördülőállomány nyilvántartásában.
A pálya menti egység érvényesítése
A pálya menti egység esetében a teljes üzemi körülmények közötti érvényesítést ismert jellemzőkkel rendelkező gördülőállomány próbafutásával kell végrehajtani, és az érvényesítésnek ki kell terjednie a gördülőállomány és az ellenőrző-irányító pálya menti egység közötti összeegyeztethetőségre (pl. EMC vonatkozások, a pályaáramkörök és a tengelyszámlálók működése). Az ilyen próbafutásokat ismert jellemzőkkel rendelkező megfelelő gördülőállománnyal kell elvégezni, amely lehetővé teszi a hitelesítést olyan körülmények között, amelyek a működés során előfordulhatnak (pl. a vonat sebessége, vontatási erő).
A próbafutások során érvényesíteni kell továbbá azokat az információkat is, amelyeket a mozdonyvezető kap a pálya menti egységtől a fizikai útvonalról (pl. sebességhatárok stb.).
Ha azok a specifikációk, amelyeket jelen ÁME előír, még nem állnak rendelkezésre a pálya menti egység hitelesítéséhez, a pálya menti egységet a terepen elvégzett megfelelő tesztekkel kell érvényesíteni (ezt ezen pályamenti egység ajánlatkérőjének kell meghatároznia).
6.2.2.4. A karbantartás felmérése
A karbantartás megfelelőségének felméréséért a közlekedési hatóság viseli a felelősséget. Az F. melléklet leírja azt az eljárást, amellyel a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a karbantartási intézkedések megfelelnek-e jelen ÁME rendelkezéseinek és biztosítják-e az alapvető paraméterek és az elengedhetetlen követelmények betartását az alrendszer élettartama során.
6.1. táblázat
A fedélzeti ellenőrző-irányító egységre vonatkozó hitelesítési követelmények
1 |
2 |
2a |
3 |
4 |
5 |
|---|---|---|---|---|---|
N |
Leírás |
Megjegyzések |
Ellenőrzési-irányítási (CC) interfészek |
Alrendszer ÁME interfészek |
A jelen ÁME |
1 |
Biztonság |
A bejelentett szervezet köteles gondoskodni a biztonsági jóváhagyási eljárás teljességéről, beleértve a biztonságigazolást is |
|
|
4.2.1 |
2 |
A fedélzeti ETCS funkciói |
Ezt a funkciót az ERTMS/ETCS fedélzeti IC biztosítja |
|
|
|
3 |
EIRENE funkciók |
Ezt a funkciót az ERTMS/GSM-R fedélzeti IC biztosítja |
|
|
4.2.4 |
4 |
Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek |
Ezt a funkciót az ERTMS/ETCS és az ERTMS/GSM-R fedélzeti IC biztosítja |
CC pályamenti egység |
|
4.2.5 |
5 |
Kulcsmenedzsment |
Biztonságpolitika a kulcs- menedzsmenthez |
|
OPE |
4.2.8 |
6 |
ETCS-ID kezelés |
Az ETCS-ID menedzs- mentjére vonatkozó politika |
|
OPE |
4.2.9 |
7 |
Interfészek |
|
|
|
|
7 |
Interfész a joghatású adatrögzítéshez |
Biztonsági információkat rögzítő IC része |
|
|
|
6.2. táblázat
A pálya menti ellenőrző-irányító egységre vonatkozó hitelesítési követelmények
1 |
2 |
2a |
3 |
4 |
5 |
N |
Leírás |
Megjegyzések |
CC interfészek |
A TSI alrendszerek interfészei |
A jelen ÁME |
1 |
Biztonság |
A bejelentett szervezet köteles gondoskodni a biztonsági jóváhagyási eljárás teljességéről, beleértve a biztonságigazolást is. |
|
|
4.2.1 |
2 |
A pályamenti ETCS funkciói |
Ezt a funkciót az RBC-k, a LEU-k és a rádió feltöltő egységek IC-i hajtják végre, a megvalósítás szerint |
|
|
4.2.3 |
3 |
EIRENE funkciók |
Adatkommunikáció csak az 1. szinten rádiós kitöltéssel, vagy a 2./3. szinten |
|
|
4.2.4 |
4 |
Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek |
Ezt a funkciót az RBC-k, a rádiófeltöltő egységek, az Eurobalise-ok, az Euroloop-ok és a GSM-R pályamenti berendezések hajtják végre, a megvalósítás szerint. |
Fedélzeti CC egység |
|
4.2.5 |
5 |
Kulcsmenedzsment |
Biztonságpolitika a kulcsmenedzsmenthez |
|
OPE |
4.2.8 |
6 |
ETCS-ID menedzsment |
Az ETCS-ID menedzs- mentjére vonatkozó politika |
|
OPE |
4.2.9 |
7 |
HABD |
|
|
OPE |
4.2.10 |
8 |
Interfészek RBC/RBC |
Csak a 2/3. szinten |
A szomszédos RBC-k között |
|
4.2.7.1 |
9 |
A vonatérzékelő rendszerek összeegyeztethetősége |
A gördülőállomány által aktiválandó jellemzők |
|
RST |
4.2.11 |
10 |
EM összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a vonatér- zékelő rendszerek között. |
|
|
RST |
4.2.12.2. |
7. Az ellenőrzési-irányítási ÁME megvalósítása
Ez a fejezet felvázolja az ÁME megvalósításával kapcsolatos stratégiát (az ERTMS európai megvalósítási terve), és részletesen bemutatja azokat a szakaszokat, amelyeket teljesíteni kell a jelenlegi helyzetről a végleges helyzetre való fokozatos átállás érdekében, amikor az ÁME-knek való megfelelés immár teljes körű lesz.
7.1. Az ERTMS pályamenti megvalósítása
Az ERTMS európai megvalósítási tervének célja annak biztosítása, hogy az ERTMS-sel felszerelt mozdonyok (vontatójárművek), motorkocsik és egyéb vasúti járművek fokozatosan egyre több vonalhoz, kikötői létesítményhez, terminálhoz és rendező pályaudvarhoz férhessenek hozzá anélkül, hogy az ERTMS-en kívül további berendezéssel kellene őket felszerelni.
A megvalósítási terv nem írja elő, hogy e cél megvalósítása érdekében a tervben szereplő vonalakról a meglévő „B” osztályú rendszereket el kell távolítani. A megvalósítási tervben szereplő időpont után azonban az, hogy egy ERTMS-sel felszerelt mozdony (vontatójármű), motorkocsi vagy egyéb vasúti jármű fel van szerelve „B” osztályú rendszerrel, nem szerepelhet a megvalósítási tervben szereplő vonalakhoz való hozzáférési feltételek között.
Ha egyes terminálterületek, így például kikötők vagy valamely kikötőhöz tartozó egyes vonalak nincsenek felszerelve „B” osztályú rendszerrel, az e területek „bekapcsolására” vonatkozó előírások betartása nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az ilyen terminálokat vagy vonalakat fel kell szerelni az ERTMS-sel, feltéve hogy a „B” osztályú rendszerrel való felszereltség nem szerepel a vágányokhoz való hozzáférési feltételek között.
A két- vagy többvágányú vonalak esetében a vonal akkor tekintendő felszereltnek, amikor a rendszer két vágányon felszerelésre került. Ha egy folyosószakaszon egynél több vonal található, a szakaszt alkotó vonalak közül legalább az egyiket fel kell szerelni, és a folyosó egésze akkor tekintendő felszereltnek, amikor legalább egy vonalon a folyosó teljes hosszában felszerelték a rendszert.
7.1.1. Folyosók
A függelékben szereplő folyosókat a függelékben rögzített határidőknek megfelelően kell felszerelni az ERTMS-sel.
7.1.2. A Budapest területén elhelyezkedő kikötőt, rendező pályaudvarokat, áruterminálokat és teherszállítási területeket a függelékben szereplő folyosók közül legalább az egyikkel össze kell kapcsolni.
7.1.3. Európai uniós támogatásban részesülő projektek
A 7.1.1. és a 7.1.2. szakasz sérelme nélkül az ERTMS/ETCS rendszer felszerelése kötelező:
–amikor egy CCS-egység vonatbiztosítási része kerül újonnan telepítésre, vagy
–amikor egy már üzembe helyezett CCS-egység vonatbiztosítási részét korszerűsítik oly módon, hogy az megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét;
–olyan vasúti infrastruktúra-fejlesztési projektek esetében, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapokból és/vagy a kohéziós alapokból (1083/2006/EK tanácsi rendelet) és/vagy a TEN-T alapokból (661/2010/EU európai parlamenti és tanács határozat) pénzügyi támogatásban részesülnek.
Ha 150 km-nél rövidebb, nem összefüggő vonalszakaszokon kerül sor a jelzőberendezés felújítására, a Bizottság eltérést engedélyezhet e szabály alól azzal a feltétellel, hogy az ERTMS felszerelésére legkésőbb:
–a projekt befejezése után 5 évvel, de
–legkésőbb az adott vonalszakasz egy ERTMS-sel felszerelt másik vonallal történő összekapcsolása előtt sor kerül.
E szakaszban az előbb említett két időpont közül a korábbit „a felszerelés végső időpontjának” nevezzük.
7.1.4 Azok a feltételek, amelyek között szükség van kiegészítő funkciókra
Az ellenőrző-irányító pályamenti szerelvény, valamint a többi alrendszerrel való interfészeinek jellemzőitől függően előfordulhat, hogy az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében bizonyos alkalmazásokba néhány olyan pályamenti funkciót kell beépíteni, amelyek nem minősülnek kötelezőnek.
Nem fordulhat elő az, hogy egyes nemzeti vagy kiegészítő funkciók pályamenti megvalósítása következtében egy olyan vonat számára megtagadják az adott infrastruktúrába való belépést, amely csak az „A” osztályú fedélzeti rendszerek kötelező követelményeinek felel meg, kivéve a következő kiegészítő fedélzeti funkciók esetében szükséges követelményeket:
– a 3. szintű ETCS pályamenti alkalmazáshoz a vonatintegritás fedélzeti felügyeletére van szükség,
– a kitöltési funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS pályamenti alkalmazáshoz a fedélzeti berendezésben is szükség van a megfelelő kitöltési funkciókra, ha az oldási sebesség biztonsági okokból (pl. a veszélyeztetett pontok védelme miatt) nullára van beállítva,
– ha az ETCS rádió útján történő adatátvitelt igényel, a GSM-R adatátviteli szolgáltatásainak teljesíteniük kell az ETCS adatátviteli követelményeit,
– a KER STM-et tartalmazó fedélzeti szerelvények esetében K-interfész megvalósítására lehet szükség.
7.1.5 Örökölt rendszerek
Biztosítani kell, hogy az ÁME B. mellékletében említett örökölt rendszerek, valamint interfészeik továbbra is a jelenleg érvényes előírások szerint működjenek, kivéve azokat az esetleges módosításokat, amelyekre ezen rendszerek biztonságának javítása érdekében lehet szükség. Rendelkezésre kell bocsátani az örökölt rendszerekkel kapcsolatos azon információkat, amelyek az „A” osztályú berendezések és az örökölt „B” osztályú létesítmények közötti átjárhatóság megvalósítását lehetővé tevő berendezések fejlesztése és hitelesítése érdekében szükségesek.
7.1.6 *
7.1.7 *
7.2. Az ETCS fedélzeti felszerelése
Azokat az új mozdonyokat (vontatójárműveket), új motorkocsikat és egyéb, vezetőfülkével ellátott, vontatás nélküli haladásra képes új vasúti járműveket, amelyeket 2012. január 1.-je után rendelnek meg és 2015. január 1.-je után helyeznek üzembe, fel kell szerelni ERTMS-sel.
Ez az előírás nem vonatkozik az új tolatómozdonyokra, és azokra az egyéb, új mozdonyokra (vontatójárművekre), új motorkocsikra és egyéb, vezetőfülkével ellátott új vasúti járművekre, amelyeket kizárólag országon belüli vagy régiók közötti közlekedésre terveztek.
7.3. A GSM-R-re vonatkozó megvalósítási szabályok
A következő szabályokat a 7.1. és a 7.2. szakaszban szereplő szabályokon túlmenően kell alkalmazni.
7.3.1. Pályamenti berendezések
A GSM-R felszerelése kötelező:
– amikor CCS-egység rádiós része kerül újonnan telepítésre,
– amikor a már üzembe helyezett CCS-egység rádiós részét korszerűsítik oly módon, hogy az megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét.
7.3.2. Fedélzeti berendezések
Olyan gördülőállományon, amelyet olyan vonalon kívánnak használni, amelynek legalább egy szakaszán „A” osztályú interfészek kerültek telepítésre (még akkor is, ha az interfészeket egy „B” osztályú rendszerre építették rá), kötelező a GSM-R-t felszerelni:
– amikor CCS-egység rádiós része kerül újonnan telepítésre,
– amikor a már üzembe helyezett CCS-egység rádiós részét korszerűsítik oly módon, hogy az megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét.
7.3.3. Örökölt rendszerek
Biztosítani kell, hogy az ÁME B. mellékletében említett örökölt rendszerek, valamint interfészeik továbbra is a jelenleg érvényes előírások szerint működjenek, kivéve azokat az esetleges módosításokat, amelyekre ezen rendszerek biztonságának javítása érdekében lehet szükség. Rendelkezésre kell bocsátani az örökölt rendszerekkel kapcsolatos azon információkat, amelyek az „A” osztályú berendezések és az örökölt „B” osztályú létesítmények közötti átjárhatóság megvalósítását lehetővé tevő berendezések fejlesztése és hitelesítése érdekében szükségesek.
7.4. Különleges esetek
7.4.1. Bevezetés
Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.
E különleges esetek két kategóriába tartoznak: a rendelkezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók.
Ideiglenes esetekben ajánlatos, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanács határozat célként kitűzött 2010-ig („T1” eset), vagy 2020-ig („T2” eset) feleljen meg a vonatkozó alrendszernek.
Jelen ÁME-ben a „T3” ideiglenes eset úgy van meghatározva, mint amely 2020 után is létezik.
7.4.2. A különleges esetek felsorolása
*
Függelék: a Magyarországot érintő folyosókat alkotó egyes vonalak
D. folyosó
E. folyosó
A kötelező előírások jegyzéke
Jelzőszám |
Hivatkozás |
Dokumentum címe |
Verzió |
1. |
ERA/ERTMS/003204 |
ERTMS/ETCS Functional requirement specification |
5.0 |
2. |
szándékosan törölve |
|
|
3. |
UNISIG SUBSET-023 |
Glossary of terms and abbreviations |
2.0.0 |
4. |
UNISIG SUBSET-026 |
System requirement specification |
2.3.0 |
5. |
UNISIG SUBSET-027 |
FFFIS Juridical recorder-downloading tool |
2.2.9 |
6. |
UNISIG SUBSET-033 |
FIS for man-machine interface |
2.0.0 |
7. |
UNISIG SUBSET-034 |
FIS for the train interface |
2.0.0 |
8. |
UNISIG SUBSET-035 |
Specific transmission module FFFIS |
2.1.1 |
9. |
UNISIG SUBSET-036 |
FFFIS for Eurobalise |
2.4.1 |
10. |
UNISIG SUBSET-037 |
EuroRadio FIS |
2.3.0 |
11. |
fenntartva: 05E537 |
Offline key management FIS |
|
12. |
UNISIG SUBSET-039 |
FIS for the RBC/RBC handover |
2.1.2 |
13. |
UNISIG SUBSET-040 |
Dimensioning and engineering rules |
2.0.0 |
14. |
UNISIG SUBSET-041 |
Performance requirements for interoperability |
2.1.0 |
15. |
ERA SUBSET-108 |
Interoperability related consolidation on TSI annex A documents |
1.2.0 |
16. |
UNISIG SUBSET-044 |
FFFIS for Euroloop subsystem |
2.2.0 |
17. |
szándékosan törölve |
|
|
18. |
UNISIG SUBSET-046 |
Radio infill FFFS |
2.0.0 |
19. |
UNISIG SUBSET-047 |
Trackside-trainborne FIS for radio infill |
2.0.0 |
20. |
UNISIG SUBSET-048 |
Trainborne FFFIS for radio infill |
2.0.0 |
21. |
UNISIG SUBSET-049 |
Radio infill FIS with LEU/interlocking |
2.0.0 |
22. |
szándékosan törölve |
|
|
23. |
UNISIG SUBSET-054 |
Assignment of values to ETCS variables |
2.0.0 |
24. |
szándékosan törölve |
|
|
25. |
UNISIG SUBSET-056 |
STM FFFIS Safe time layer |
2.2.0 |
26. |
UNISIG SUBSET-057 |
STM FFFIS Safe link layer |
2.2.0 |
27. |
UNISIG SUBSET-091 |
Safety requirements for the technical interoperability of ETCS in levels 1 and 2 |
2.2.11 |
28. |
fenntartva |
Reliability — availability requirements |
|
29. |
UNISIG SUBSET-102 |
Test specification for interface "k" |
1.0.0 |
30. |
szándékosan törölve |
|
|
31. |
UNISIG SUBSET-094 |
UNISIG Functional requirements for an onboard reference test facility |
2.0.0 |
32. |
EIRENE FRS |
GSM-R Functional requirements specification |
7 |
33. |
EIRENE SRS |
GSM-R System requirements specification |
15 |
34. |
A11T6001 12 |
(MORANE) Radio transmission FFFIS for EuroRadio |
12 |
35. |
ECC/DC(02)05 |
ECC Decision of 5 July 2002 on the designation and availability of frequency bands for railway purposes in the 876-880 and 921-925 MHz bands |
|
36a. |
szándékosan törölve |
|
|
36b. |
szándékosan törölve |
|
|
36c. |
UNISIG SUBSET-074-2 |
FFFIS STM Test cases document |
1.0.0 |
37a. |
szándékosan törölve |
|
|
37b. |
UNISIG SUBSET-076-5-2 |
Test cases related to features |
2.2.2 |
37c. |
UNISIG SUBSET-076-6-3 |
Test sequences |
2.0.0 |
37d. |
UNISIG SUBSET-076-7 |
Scope of the test specifications |
1.0.0 |
37e. |
szándékosan törölve |
|
|
38. |
06E068 |
ETCS Marker-board definition |
1.0 |
39. |
UNISIG SUBSET-092-1 |
ERTMS EuroRadio conformance requirements |
2.2.5 |
40. |
UNISIG SUBSET-092-2 |
ERTMS EuroRadio test cases safety layer |
2.2.5 |
41. |
fenntartva UNISIG SUBSET 028 |
JRU Test specification |
|
42 |
szándékosan törölve |
|
|
43. |
UNISIG SUBSET 085 |
Test specification for Eurobalise FFFIS |
2.2.2 |
44. |
fenntartva |
Odometry FIS |
|
45. |
UNISIG SUBSET-101 |
Interface "K" specification |
1.0.0 |
46. |
UNISIG SUBSET-100 |
Interface "G" specification |
1.0.1 |
47. |
fenntartva |
Safety requirements and requirements to safety analysis for interoperability for the control-command and signalling subsystem |
|
48. |
fenntartva |
Test specification for mobile equipment GSM-R |
|
49. |
UNISIG SUBSET-059 |
Performance requirements for STM |
2.1.1 |
50. |
fenntartva |
Test specification for Euroloop |
|
51. |
fenntartva |
Ergonomic aspects of the DMI |
|
52. |
UNISIG SUBSET-058 |
FFFIS STM Application layer |
2.1.1 |
53. |
fenntartva AEIF-ETCS-Variables-Manual |
AEIF-ETCS Variables manual |
|
54. |
szándékosan törölve |
|
|
55. |
fenntartva |
Juridical recorder baseline requirements |
|
56. |
fenntartva |
ERTMS Key management conformance requirements |
|
57. |
fenntartva |
Requirements on pre-fitting of ERTMS onboard equipment |
|
58. |
UNISIG SUBSET-097 |
Requirements for RBC-RBC safe communication interface |
1.1.0 |
59. |
fenntartva |
Requirements on pre-fitting of ERTMS trackside equipment |
|
60. |
fenntartva |
ETCS Version management |
|
61. |
fenntartva |
GSM-R Version management |
|
62. |
fenntartva |
RBC-RBC Test specification for safe communication interface |
|
63. |
UNISIG SUBSET-098 |
RBC-RBC Safe communication interface |
1.0.0 |
A kötelező szabványok felsorolása
N TÁRGY-MUTATÓ |
Hivatkozás |
A dokumentum megnevezése és megjegyzések |
Verzió |
A1 |
EN 50126 |
Vasúti alkalmazások – A megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság (RAMS) előírása és bizonyítása |
1999 |
A2 |
EN 50128 |
Vasúti alkalmazások – Távközlési, biztosítóberendezési és adatfeldolgozó rendszerek. Szoftverek vasúti vezérlő- és ellenőrzőrendszerekhez |
2001 |
A3 |
EN 50129 |
Vasúti alkalmazások – Távközlési, biztosítóberendezési és adatfeldolgozó rendszerek –. Biztonsági elektronikai rendszerek biztosítóberendezésekhez |
2003 |
A4 |
EN 50125-1 |
Vasúti alkalmazások – A berendezések környezeti feltételei. 1. rész: A gördülőállományon használt berendezések |
1999 |
A5 |
EN 50125-3 |
Vasúti alkalmazások – A berendezések környezeti feltételei – 3. rész: Jelző- és távközlő berendezések |
2003 |
A6 |
EN 50121-3-2 |
Vasúti alkalmazások – Elektromágneses összeférhetőség – 3-2. rész: Gördülőállomány – Készülékek |
2000 |
A7 |
EN 50121-4 |
Vasúti alkalmazások – A berendezések környezeti feltételei – 4. rész: A jelző- és távközlő szerkezetek zavarkibocsátása és zavartűrése |
2000 |
A8 |
EN 50238 |
Vasúti alkalmazások – Összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a vonatérzékelő rendszerek között |
2003 |
A tájékoztató jellegű előírások jegyzéke
Jelző szám |
Hivatkozás |
Dokumentum címe |
Verzió |
Típus |
B1. |
EEIG 02S126 |
RAM requirements (chapter 2 only) |
6 |
2 (Index 28) |
B2. |
EEIG 97S066 |
Environmental conditions |
5 |
2 (Index A5) |
B3. |
UNISIG SUBSET-074-1 |
Methodology for testing FFFIS STM |
1.0.0 |
2 (Index 36) |
B4. |
EEIG 97E267 |
Odometer FFFIS |
5 |
1 (Index 44) |
B5. |
O_2475 |
ERTMS GSM-R QoS test specification |
1.0.0 |
2 |
B6. |
UNISIG SUBSET-038 |
Offline key management FIS |
2.1.9 |
1 (Index 11) |
B7. |
UNISIG SUBSET-074-3 |
FFFIS STM Test specification traceability of test cases with specific transmission module FFFIS |
1.0.0 |
2 (Index 36) |
B8. |
UNISIG SUBSET-074-4 |
FFFIS STM Test specification traceability of testing the packets specified in the FFFIS STM application layer |
1.0.0 |
2 (Index 36) |
B9. |
UNISIG SUBSET 076-0 |
ERTMS/ETCS Class 1, test plan |
2.2.3 |
2 (Index 37) |
B10 |
UNISIG SUBSET 076-2 |
Methodology to prepare features |
2.2.1 |
2 (Index 37) |
B11. |
UNISIG SUBSET 076-3 |
Methodology of testing |
2.2.1 |
2 (Index 37) |
B12. |
UNISIG SUBSET 076-4-1 |
Test sequence generation: methodology and rules |
1.0.0 |
2 (Index 37) |
B13. |
UNISIG SUBSET 076-4-2 |
ERTMS ETCS Class 1 states for test sequences |
1.0.0 |
2 (Index 37) |
B14. |
UNISIG SUBSET 076-5-3 |
Onboard data dictionary |
2.2.0 |
2 (Index 37) |
B15. |
UNISIG SUBSET 076-5-4 |
SRS v.2.2.2 traceability |
2.2.2 |
2 (Index 37) |
B16. |
UNISIG SUBSET 076-6-1 |
UNISIG test database |
2.2.2 |
2 (Index 37) |
B17. |
UNISIG SUBSET 076-6-4 |
Test cases coverage |
2.0.0 |
2 (Index 37) |
B18. |
szándékosan törölve |
|
|
|
B19. |
UNISIG SUBSET 077 |
UNISIG causal analysis process |
2.2.2 |
2 (Index 27) |
B20. |
UNISIG SUBSET 078 |
RBC interface: failure modes and effects analysis |
2.2.2 |
2 (Index 27) |
B21. |
UNISIG SUBSET 079 |
MMI: failure modes and effects analysis |
2.2.2 |
2 (Index 27) |
B22. |
UNISIG SUBSET 080 |
TIU: failure modes and effects analysis |
2.2.2 |
2 (Index 27) |
B23. |
UNISIG SUBSET 081 |
Transmission system: failure modes and effects analysis |
2.2.2 |
2 (Index 27) |
B24. |
UNISIG SUBSET 088 |
ETCS Application levels 1 and 2 - safety analysis |
2.2.10 |
2 (Index 27) |
B25. |
TS50459-1 |
Railway applications - Communication, signalling and processing systems - European Rail Traffic Management System - driver machine interface Part 1 - Ergonomic principles of ERTMS/ETCS/GSM-R information |
2005 |
2 (Index 51) |
B26. |
TS50459-2 |
Railway applications - Communication, signalling and processing systems - European Rail Traffic Management System - driver machine interface Part 2 - Ergonomic arrangements of ERTMS/ETCS information |
2005 |
2 (Index 51) |
B27. |
TS50459-3 |
Railway applications - Communication, signalling and processing systems - European Rail Traffic Management System - driver machine interface Part 3 - Ergonomic arrangements of ERTMS/GSM-R information |
2005 |
2 (Index 51) |
B28. |
TS50459-4 |
Railway applications - Communication, signalling and processing systems - European Rail Traffic Management System - driver machine interface Part 4 - Data entry for the ERTMS/ETCS/GSM-R systems |
2005 |
2 (Index 51) |
B29. |
TS50459-5 |
Railway applications - Communication, signalling and processing systems - European Rail Traffic Management System - driver machine interface Part 5 - Symbols |
2005 |
2 (Index 51) |
B30. |
TS50459-6 |
Railway applications - Communication, signalling and processing systems - European Rail Traffic Management System - driver machine interface Part 6 - Audible information |
2005 |
2 (Index 51) |
B31. |
fenntartva |
Railway applications - European Rail Traffic Management System - driver machine interface Part 7 - Specific transmission modules |
|
2 (Index 51) |
B32. |
fenntartva |
Guideline for references |
|
Nincs |
B33. |
EN 301 515 |
Global System for Mobile communication (GSM); Requirements for GSM operation in railways |
2.1.0 |
2 (Index 32, 33) |
B34. |
06E225 |
Operational DMI information |
1 |
1 (Index 51) |
B35. |
fenntartva |
ERTMS Key management conformance requirements |
|
1 (Index 56) |
B36. |
04E117 |
ETCS/GSM-R Quality of service user requirements - Operational analysis |
1 |
2 (Index 32) |
B37. |
UNISIG SUBSET-093 |
GSM-R Interfaces - Class 1 requirements |
2.3.0 |
1 (Index 32, 33) |
B38. |
UNISIG SUBSET-107A |
Requirements on pre-fitting of ERTMS onboard equipment |
1.0.0 |
2 (Index 57) |
B39. |
UNISIG SUBSET-076-5-1 |
ERTMS ETCS Class 1 feature list |
2.2.2 |
2 (Index 37) |
B40. |
UNISIG SUBSET-076-6-7 |
Test sequences evaluation and validation |
1.0.0 |
2 (Index 37) |
B41. |
UNISIG SUBSET-076-6-8 |
Generic train data for test sequences |
1.0.0 |
2 (Index 37) |
B42. |
UNISIG SUBSET-076-6-10 |
Test sequence viewer (TSV) |
2.10 |
2 (Index 37) |
B43. |
04E083 |
Safety requirements and requirements to safety analysis for interoperability for the control-command and signalling subsystem |
1.0 |
1 (Index 47) |
B44. |
04E084 |
Justification report for the safety requirements and requirements to safety analysis for interoperability for the control-command and signalling subsystem |
1.0 |
2 (Index B43) |
B45 |
ERA/ERTMS/003205 |
Traceability of changes to ETCS FRS |
0.1 |
2 (Index 1) |
A vonatérzékelési rendszer azon jellemzői, amelyek szükségesek ahhoz,
hogy összeegyeztethető legyen a gördülőállománnyal
hogy összeegyeztethető legyen a gördülőállománnyal
4. Általános
4.1. A vonatérzékelési rendszereket úgy kell megtervezni, hogy képesek legyenek biztonságosan és megbízhatóan érzékelni a jelen Függelékben megállapított határértékekkel rendelkező járműveket. A CCS ÁME 4.3 szakasza biztosítja azt, hogy az ÁME-nek megfelelő járművek teljesítsék e melléklet előírásait.
4.2. A jármű hosszirányú méretei a következők szerint vannak meghatározva:
ai = távolság az elsőt követő tengelyek között, ahol i = 1, 2, 3, …, n-1, ahol n a jármű összes tengelyének száma
bx = hosszirányú távolság az első tengelytől (b1) vagy az utolsó tengelytől (b2) a jármű közelebbi végéig, vagyis a közelebbi ütközőig/kinyúlásig
L = a jármű teljes hossza
A 1. ábra bemutat egy példát egy háromtengelyes, két forgóvázas járműről (n=6).
1. ábra
4.3. A kerékpár kifejezés egy pár, egymással szemben lévő kerékre vonatkozik, még akkor is, ha nincs közös tengelyük. A kerékpárokra vonatkozó minden hivatkozás a kerekek középpontjára utal.
4.4. A kerék méretének meghatározására a 2. ábra vonatkozik, ahol:
D = kerékátmérő
BR = a kerékabroncs szélessége
Sd = a nyomkarima vastagsága a 2. ábrán megadott futófelület felett 10 mm-rel mérve
Sh = a nyomkarima magassága
A 2. ábrán szereplő többi méret ezen ÁME szempontjából nem releváns
4.5. Az említett értékek abszolút határértékek, amelyek tartalmazzák a mérési tűréshatárokat is.
4.6. A vasúti pályahálózat-működtetője engedélyezhet kevésbé korlátozó határokat, amelyeket meg kell határozni az infrastruktúra-nyilvántartásban.
2. ábra
5. A jármű geometriai adatai
5.1. Tengelytávolságok
5.1.1. Az ai távolság (1. ábra) a jelenlegi vonalakon nem haladhatja meg a 17500 mm-t, és a 20000 mm-t az új vonalakon történő használat esetén.
5.1.2. A bx távolság
A bx távolság (1. ábra) nem haladhatja meg a 4200 mm-t, kivéve, ha a járművet kizárólag azokon a vonalakon használják, amelyekre vonatkozóan az infrastruktúra-nyilvántartás 5000 mm-ig terjedő bx értéket engedélyez.
Azok a járművek, amelyeken a bx érték meghaladja a 4200 mm-t nem használhatók azokon a vonalakon, amelyekre vonatkozóan az infrastruktúra-nyilvántartás nem engedélyez 4200 mm-nél nagyobb bx értéket.
A járműnyilvántartásnak és az EK-hitelesítési nyilatkozatnak fel kell tüntetnie ezt az információt.
Az I. kategóriába tartozó vonalak újonnan épített szakaszain a CCS vonatérzékelő rendszernek lehetővé kell tenni az 5000 mm-ig terjedő bx távolsággal rendelkező járművek közlekedését.
Más szakaszokon (egyrészt korszerűsített vagy felújított I. kategóriájú vonalakon, másrészt új, korszerűsített vagy felújított II. vagy III. kategóriába tartozó vonalakon) a CCS vonatérzékelő rendszernek lehetővé kell tenni a 4200 mm-ig terjedő bx távolságú járművek közlekedését. A vasúti pályahálózat-működtetők számára javasolt, hogy kíséreljék meg a legfeljebb 5000 mm bx távolsággal rendelkező járművek közlekedésének engedélyezését.
A járműnyilvántartásnak tartalmaznia kell a bx engedélyezett érékének meghatározását.
5.1.3. Az ai távolság (1. ábra) nem lehet kevesebb, mint:
= v × 7,2
ahol v a jármű maximális sebessége km/h-ban megadva és a távolság mm-ben van megadva, amennyiben a jármű maximális sebessége nem haladja meg a 350 km/h értéket. Nagyobb sebesség esetén szükség szerint határértékeket kell meghatározni.
5.1.4. Az L - (b1 + b2) távolság (1. ábra) nem lehet kevesebb, mint 3000 mm.
5.1.5. *
5.1.6. *
5.1.7. *
5.1.8. *
5.1.9. *
5.2. A kerék geometriai méretei
5.2.1. A BR méret (2. ábra) nem lehet kevesebb, mint 133 mm.
5.2.2. A D méret (2. ábra) nem lehet kevesebb, mint:
– 330 mm, ha a jármű maximális sebessége nem haladja meg a 100 km/h értéket
D = 150 +1,8 × v [mm]
ahol v a jármű maximális sebessége km/h-ban: 100 < v 250 km/h
D = 50 +2,2 × v [mm]
ahol v a jármű maximális sebessége km/h-ban: 250 < v ≤ 350 km/h nagyobb sebesség esetén a határértékeket meg kell határozni, ha szükséges.
– 600 mm küllős kerekek esetén (csak azok a küllős kerekek, amelyek az ÁME hatályba lépésekor már megvannak), ha a jármű maximális sebessége nem haladja meg a 250 km/h értéket.
5.2.3. Az Sd méret (2. ábra) nem lehet kevesebb, mint:
– 20 mm, ha a D méret (2. ábra) nagyobb, mint 840 mm;
– 27,5 mm, ha a D méret (2. ábra) kisebb vagy egyenlő, mint 840 mm.
Az Sh méret tartományának (2. ábra) 27,5–36 mm között kell lennie.
6. A járművek felépítése
6.1. A jármű tömege
6.1.1. A tengelyterhelésnek legalább 5 tonnának kell lennie, kivéve akkor, ha a jármű fékezőerejét féktuskók biztosítják. Ebben az esetben a tengelyterhelésnek legalább 3,5 tonnának kell lennie, a jelenlegi vonalakon történő használat esetén.
6.1.2. A tengelyterhelésnek legalább 3,5 tonnának kell lennie az új vagy felújított vonalakon történő használat esetén.
6.1.3. *
6.1.4. *
6.1.5. *
6.2. Fémmentes tér a kerekek körül
6.2.1 Azt a teret, amelyben csak a kerekek és alkatrészeik lehetnek (csapágytokok, fékalkatrészek, homokolócső), vagy ahova csak nem ferromágneses alkatrészeket szabad felszerelni, meg kell határozni. A kerekek közötti fémmentes térre vonatkozó követelmény később kerül meghatározásra.
6.3. A jármű fémtömege
6.3.1. *
6.4. A kerekek anyaga
6.4.1. A kerekeknek ferromágneses tulajdonságokkal kell rendelkezniük.
6.5. Impedancia a kerekek között
6.5.1. Az elektromos ellenállás a kerékpár két ellentétes oldalon lévő kerekének futófelületei között nem haladhatja meg a következő értékeket:
– 0,01 Ohm új vagy újból összeszerelt kerékpárok esetén;
– 0,05 Ohm a kerékpárok nagyjavítása után.
6.5.2. Az ellenállást a feszültség mérésével kell megmérni, amelynek 1,8 VDC és 2,0 VDC (nyitott feszültség) között kell lennie
6.5.3. *
6.5.4. *
6.5.5. *
6.6. A járművek impedanciája
6.6.1. Az áramszedő és a gördülőállomány kerekei közötti minimális impedancia:
– több mint 0,45 Ohm induktív ellenállás 75 Hz esetén, 1500 VDC vontatási rendszereken.
7. A kisugárzások izolálása
7.1. A homokoló berendezések alkalmazása
7.1.1. A fékezési és vontatási teljesítmény javítása érdekében homok alkalmazása megengedett a pályákon. Az engedélyezett homokmennyiség homokoló berendezésenként, 30 másodpercen belül:
– 140 km/h-nál alacsonyabb sebesség esetén: 400 g + 100 g;
– 140 km/h-nál nagyobb sebesség esetén: 650 g + 150 g.
7.1.2. Az aktív homokoló berendezések száma nem haladhatja meg az alábbiakat:
– elosztott homokoló berendezésekkel ellátott motorvonatok esetében:
– a legalább hét közbülső tengellyel rendelkező első és utolsó kocsi, valamint a közbülső kocsik, két homokoló berendezés között, amelyek nem homokolnak. Engedélyezett az ilyen jellegű motorvonatok összekapcsolása és az összes homokoló berendezés működtetése az összekapcsolt végeken.
– mozdonnyal vontatott vonatok esetében:
– vészhelyzetben és teljes üzemi fékezésnél: az összes rendelkezésre álló homokoló berendezés,
– minden más esetben: legfeljebb 4 homokoló berendezés vonatonként.
Az alkalmazható homokkal szemben támaszott követelmények később kerülnek meghatározásra.
7.1.3. *
7.2. Kompozit féktuskók használata
7.2.1. A kompozit féktuskók használatának feltételei később kerülnek meghatározásra.
8. Elektromágneses interferenciák
8.1. Vontatási áram
8.1.1. A korlátozások és a kísérő magyarázatok külön dokumentumban szerepelnek, amely előkészítés alatt áll.
8.2. Elektromos/mágneses fékek használata
8.2.1. A mágneses fékek és az örvényáramú vágányfékek használata kizárólag vészfékezéskor vagy álló helyzetben megengedett. Az infrastruktúra-nyilvántartás megtilthatja a mágneses fékek és az örvényáramú vágányfékek használatát a vészfékezéshez.
8.2.2. Ha az infrastruktúra-nyilvántartás ezt kimondja, akkor az örvényáramú vágányfékeket és a mágneses fékeket üzemi fékezéshez is lehet használni.
8.2.3. *.
8.3. Elektromos, mágneses, elektromágneses mezők
8.3.1. *
9. Az 1520/1524 mm-es nyomtávú vonalak különleges jellemzői
Az 1520/1524 mm-es nyomtávú vonalakra felszerelt vonatérzékelő rendszereknek rendelkezniük kell a fent felsorolt jellemzőkkel, a jelen fejezetben felsoroltak kivételével.
Az ai távolság nem haladhatja meg a 19000 mm-t.
A BR távolság nem lehet kevesebb, mint 130 mm.
Az elektromos ellenállás a kerékpár két ellentétes oldalon lévő kerekének futófelületei között nem haladhatja meg a 0,06 Ohm értéket.
A mozdonnyal vontatott vonatokra felszerelt aktív homokoló berendezések száma nem haladhatja meg a 6 homokoló berendezést vonatonként.
A. Melléklet – 2. függelék
A pályamenti csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék észlelésre (hőnfutásjelző rendszerekre) vonatkozó követelmények
1. Általános
Az ÁME e része határozza meg a hőnfutásjelző (HABD) rendszerek pályamenti összetevőire vonatkozó követelményeket, és kizárólag az A. osztályú rendszerrel foglalkozik.
A követelmények azokra a járművekre vonatkoznak, amelyeket 1435 mm-es nyomtávon kívánnak használni.
A fedélzeti hőnfutásjelzővel felszerelt és a pályamenti hőnfutásjelző rendszerrel szemben árnyékolt járművek nem tartoznak ide.
A magyar vasúti pályahálózaton alkalmazott berendezésekkel szemben támasztott követelmények:
–a berendezés moduláris felépítésű legyen, ami lehetővé teszi a funkciók elhatárolását, a hibák gyors felismerését és elhárítását;
– a berendezés pályára telepített szerelvényei a lehető legkisebb mértékben zavarják a pályafenntartási munkákat;
– a berendezés külsőtéri szerelvényei lopás, rongálás vagy a vasúti járművekről esetlegesen lelógó tárgyak ütése ellen az általánosan elfogadott műszaki gyakorlatnak megfelelően védettek legyenek;
– több külsőtéri berendezéstől származó információ egy központba visszajelenthető legyen, a központtal való
összekapcsolás lehetőségét, a megfelelő csatlakozó felület kialakítását biztosítani kell;
– a kezelői felület egységes, könnyen kezelhető legyen;
– a berendezés normál üzeme alatt az adatvesztás nem megengedett;
– a külső és belsőtéri berendezések zavarok (villám, vontatási áram zavarai, mágneses zavarok) ellen védettek legyenek;
– a berendezést és a mérést a vonatfűtésből, villamos vontatásból eredő zavartatás ellen védeni kell. Figyelembe veendő
zavarforrás a 25 kV, 50 Hz-es felsővezetéki feszültség, illetve az 500 A értékű vontatási áramerősség;
– a vontatójárművek villamos berendezései és transzformátorai által keltett felharmonikusok, a villamos fékek és egyáb
mágnese zavarforrások a mérési értéket nem befolyásolhatják;
– a hőérzékelők a járműveknek csak meghatározott szerkezeti elemeit vizsgálják, a fékbetétek által keltett szikrázásnak, a
generátorok melegedésének, a hűtőventillátorok meleg levegőjének nem szabad a mérési eredményt befolyásolnia;
– szennyeződés esetén – legalább a megengedett jelszint csökkenésig – automatikus jelszint korrekcióval biztosítani kell a
tényleges hőfokérték kijelzését. A megengedettnél nagyobb jelszint csökkenés esetén, a szennyeződés megszüntetésére felhívó figyelmeztető jelzést kell adni;
– a berendezés primer áramellátását a közüzemi hálózatról, vagy a vasúti pályahálózat működtetőjének hálózatáról (50 Hz és 75 Hz) kell biztosítani. A berendezésnek olyan szünetmentes tápegységgel kell rendelkeznie, amely biztosítja hálózat kimaradás esetére a mérési eredmények tárolását, és a hálózat visszatérte után azok szolgálati helyre történő továbbítását;
– hálózat kimaradás utáni visszakapcsoláskor az üzemállapot automatikus visszaállását biztosítani kell;
– a berendezés szerkezeti elemei nem bocsáthatnak ki környezetszennyező anyagokat, sugárzást;
– a berendezés rendszerideje szinkronizálható legyen az állomási berendezés szinkronidejével.
Berendezéssel szemben támasztott műszaki követelmények:
Vonatsebesség: |
3-300 km/óra |
Mérési tartomány csapágynál: |
10 ÷ 150 0C |
féknél: |
100 ÷ 500 0C |
Mérési pontosság csapágynál: (30 ÷ 100 0C) |
± 3 0C |
féknél: (150 ÷ 400 0C) |
± 10 0C |
Legkisebb érzékelendő tengelytáv: |
700 mm |
Legkisebb nérendő kerékátmérő: |
350 mm |
Környezeti tényezők: |
A külső és belső szerelvények környezetállóságában meg kell felelni az EN 50125 szabvány Magyarországon feltételezhető klimatikus osztályának. A környezeti hőmérsékletre vonatkoztatva a „T1” kategóriát kell figyelembe venni. |
Relatív páratartalom: |
20 ÷ 95% |
Tápfeszültség: |
230 V 10%, - 15% AC, 50 Hz, vagy |
Külsőtéri szerelvények védettsége: |
IP 54 |
Minimális élettartam |
20 év |
MTBF |
min. 10.000 óra |
A mérési célterület a kerékpár, csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék felülete, amely:
– a tengelycsapágy hőmérsékletéhez mérhető hőmérséklettel rendelkezik, és
– teljes mértékben látható a függőleges pályamenti érzékelő számára.
A járművek célterületét keresztirányú és hosszanti méretekkel írják le. A célterület ezért a jármű tulajdonságaként adható meg, és azt eredetileg a jármű koordinátái határozzák meg.
A letapogatási tartomány a hőnfutásjelző rendszer és telepítési jellemzőinek tulajdonsága, és azt eredetileg a pályamenti koordináták határozzák meg.
A célterület (gördülőállomány) és letapogatott felület (hőnfutásjelző) egymáshoz kapcsolódnak, és átfedésben kell lenniük.
Az a) ábra tekinti át és mutatja be részletesen a következő meghatározásokat.
2. Keresztirányú letapogatott felület (hőnfutásjelző) és célterület (gördülőállomány)
A hőnfutásjelző rendszereknek olyan letapogatott felülettel kell rendelkezniük, hogy képesek legyenek egy 50 mm-es forró célterületet a jármű középvonalától számított de1 = 1040 mm – de2 = 1120 mm távolságon belül, a sínkorona tetejétől számított h1 = 260 mm és h2 = 500 mm (minimális tartomány) magasságban bemérni.
3. Hosszirányú letapogatott felület (hőnfutásjelző) és célterület (gördülőállomány)
A hőnfutásjelző rendszernek képesnek kell lennie a csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék mérésére a 80 mm–130 mm közötti hosszanti célterületnek megfelelő hosszanti letapogatott területen 3 km/h–330 km/h sebességtartományban.
Nagyobb sebesség esetén a határértékeket szükség esetén meg kell határozni.
4. Pálymenti berendezés telepítési méretei
A hőnfutásjelző érzékelő területének közepét olyan távolságban kell elhelyezni a pálya középvonalától, ami garantálja az 1.2 szakaszban meghatározott értékek teljesülését, és ami lehetővé teszi a Gördülőállomány ÁME előírásait nem teljesítő járművek mérését is. Ezért ez az ÁME nem adja meg az előbb említett távolságot. Így a hőnfutásjelző rendszer képes a csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék szerkezetek minden típusának érzékelésére.
Erősen javasolt a függőleges letapogatás megvalósítása.
5. Riasztások típusa és határértéke
A hőnfutásjelző rendszernek a következő típusú riasztásokat kell tudnia kezelni:
– forró csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék riasztás,
– meleg csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék riasztás,
– eltérésriasztás vagy más típusú riasztás.
A riasztással szemben támasztott követelmények:
– figyelmeztető jelzést kell adni, ha a csapágyak, kerék- és féktárcsák az üzemi hőmérsékletet jelentősen meghaladják
(meleg riasztás);
– riasztást kell adni, ha a csapágyak, kerék- és féktárcsák magas hőmérséklete károsodáshoz, balesethez vezethetnek (forró
riasztás);
– riasztást kell adni, ha az egy tengelyen lévő két csapágy hőmérsékletének különbsége a megengedettnél nagyobb;
– a csapágy-melegedésről, -hőnfutásról, megengedettnél nagyobb hőmérséklet különbségről, a szoruló fék, illetve féktárcsa
melegedéséről a berendezés adjon hallható és látható jelzést/riasztást;
– a különböző melegedési, riasztási értékek a mérési tartományon belül, legalább a megkívánt mérési tűrés pontosságával, a
jogosított üzemeltető által (nem visszamenőlegesen) beállíthatók legyenek. Lehetőség legyen a riasztási értékek külső
hőmérséklettől automatikusan függő beállítására;
– a berendezés a riasztási értékeknél meg tudja különböztetni az eltérő járműtípusokat (pl. Ro-La kocsikat);
– a melegedésre, riasztásra vonatkozó adatok a képernyőn megjeleníthetők legyenek, dátum, idő, vonatszám (opcionálisan),
meleg/hőnfutott tengely száma (elölről/hátulról), jobb és baloldali csapágy hőmérséklete, hőmérséklet különbség, fék,
féktárcsa hőmérséklete, a jelzés típusa: melegedés, hőnfutás bontásban;
– a kezelőnek a figyelmeztető jelzés, riasztás tudomásulvételét nyugtáznia kell;
– a nyomtatott naplóban az alábbi adatokat kell rögzíteni:
– az állomás neve,
– a mérőhely megnevezése (menetirány, a vágány megnevezése),
– év, hónap, nap, óra, perc,
– vonatszám (amennyiben azt vonatszámjelentő berendezés megadja, vagy kézzel beírják), ill. ennek hiányában egyedi
vonatazonosító,
– össztengelyszám,
– környezeti hőmérséklet,
– riasztás típusa – csapágy, fék/féktárcsa (hőnfutás, melegedés, melegedés különbség),
– a jelzett tengely száma (elölről/hátulról),
– a vonat oldala (csapágynál).
Opcionálisan biztosítható:
– a vonat valamennyi tengelyére vonatkozó hőmérséklet kinyomtatása,
– zavar kinyomtatása,
– a zavar megnevezése, típusa,
– útmutató a kezelő részére.
A C. mellékletnek megfelelően:
– a riasztási határértékeket az infrastruktúra-nyilvántartásban kell feltüntetni,
– a gördülőállomány megfelelő oldalsó csapágyház, kerékabroncs és tárcsafék felületi hőmérsékletértékeit a
járműnyilvántartásban kell feltüntetni.
Amennyiben a jövőbeni pályamenti berendezések képesek a vonatszerelvény biztonságos azonosítására annak hőmérséklet-határértékei alapján, lehetőség van a riasztási határértékek automatikus korrekciójára.
6. Műszaki előírások
Elő kell írni a műszaki előírások – beleértve az elektromágneses kompatibilitás (EMC) előírásokat – elkészítését.
a) ábra
Célterület (gördülőállomány) és letapogatási tartomány (hőnfutásjelző)
A berendezés részegységeivel szemben támasztott további követelmények
6.1. Pályába épített szerelvények:
– pályába épített szerelvények ne akadályozzák a gépi pályafenntartást. Az érzékelő szerelvények vályúaljba legyenek
szerelve;
– a vályúaljon kívüli szerelvények (pl.: kerékérzékelők, védőlemezek) UIC 54, vagy UIC 60 típusú síntalphoz, vagy
síngerinchez legyenek rögzíthetők oldható kötéssel, könnyen le-, illetve felszerelhetők legyenek;
– a síntalphoz való rögzítéshez üzembiztos szorító hatással bíró, csavar rögzítéses vagy csavarbiztosítású megoldást kell
alkalmazni. A síngerinchez történő rögzítésnél a furatközépvonal szerinti helyen kell a furatot elkészíteni, és a furatok
éleit sorjátlanítani kell, megelőzve a nem kívánatos repedéseket;
– a berendezés pályamenti elemei, védőburkolatai nem nyúlhatnak be az országos közforgalmú vasutak villamosított pálya
űrszelvényeire vonatkozó magyar szabványok által meghatározott, a jelző- és biztosítóberendezéseknél nyíltvonalon
meghatározott szabadon tartandó térbe;
– a felerősítések, járműérzékelő elemek, illetve a vályúalj ne zavarják a szigeteltsín működését, megfelelő szigeteléssel
rendelkezzenek;
– amennyiben a pályába épített szerelvények pályafenntartáskor a szokásostól eltérő technológiát igényelnek, úgy azt a
gyártó írja elő;
– a pályával kapcsolódó szerkezetek feleljenek meg a DIN EN 50125-3 szabványban foglaltaknak.
6.2. Hőérzékelő elemek:
– csapágyház és a kerékabroncs, illetve a tárcsafék hőmérsékletét érzékelő szerkezeti elemeket lehetőleg közös szerkezeti
egységként kell kialakítani;
– a berendezés és annak részegységei a járművekről lelógó tárgyak ellen védettek legyenek;
– a hőérzékelőknek mindkét közlekedési irány esetén azonos mérési pontossággal kell mérniük.
6.3 Foglaltság-érzékelő elemek:
– foglaltságérzékelő elemként sínáramkör vagy kerékérzékelő egyaránt alkalmazható;
– sínáramkörrel megvalósított foglaltság-ellenőrzés esetén szigetelőkötés nélküli sínáramkört kell telepíteni, amely a 75
Hz-es ütemezett sínáramköri rendszerre szuperponálható;
– kerékérzékelőként síntalpra vagy síngerincre szerelt változat alkalmazható. A kerékérzékelő UIC 54 vagy UIC 60 t ípusú sínre legyen szerelhető.
6.4. Kiértékelő elektronika
– a pálya melletti vezérlési, ellenőrzési és kiértékelési feladatokat ellátó elektronika a környezeti hatások (hőmérséklet, eső,
nedvesség, szél) és rongálások ellen védett helyen (pl. házban) legyen elhelyezve. A helyiséggel kapcsolatos
követelményeket a gyártónak kell megadnia;
– a mérési eredményeket adattávirat formájában továbbítsa a berendezés a felhasználó által kijelölt szolgálati
helyre/helyekre. Az adatátviteli úttal kapcsolatos követelményeket a gyártónak kell megadnia;
– biztosítani kell a lehetőséget a berendezések pályavasúti adathálózathoz való csatlakoztatására, lehetővé téve több
berendezésnek egy adott központi helyre történő visszajelentését.
6.5. Szolgáltatandó üzemi információk:
– a vonatközlekedés során az alábbi adatokat kell szolgáltatni:
– a mérőhely megnevezése,
– a vágány megnevezése,
– sorszám, vonatszám, ennek hiányában egyedi vonatazonosító,
– vonat sebessége, haladási iránya, tengelyszáma,
– riasztás, riasztási információk, külső hőmérséklet.
– a kezelői szolgálati helyre érkezett adatok tárolását legalább 1 hónap időtartamra biztosítani kell, azok visszakereshetők és nyomtathatók legyenek vonatazonosító, időpont, időintervallum szerint;
– az adatok külső adathordozóra történő átadását biztosítani kell.
B. MELLÉKLET
B. OSZTÁLY
A B. melléklet használata
Jelen melléklet bemutatja a Magyarországon használatban lévő vonatvédelmi, ellenőrző és figyelmeztető rendszert és rádiórendszert, amely az "A" osztályú vonatellenőrző rendszerek és rádiórendszerek bevezetésénél korábbi, és amely használata engedélyezett az európai hagyományos vasúti hálózat magyar szakaszán, a közlekedési hatóság által meghatározott sebességhatárig. Ez a "B" osztályú rendszer nem az egységesített európai specifikációk szerint került kidolgozásra, azonban a specifikációk meghatározása és fenntartása nem ütközhet a jelen ÁME és egyéb jogszabály rendelkezéseivel – és különösen nem az érintett szabványokkal.
Az áttérési szakaszban, amikor ezt a rendszert fokozatosan felváltja az egységesített rendszer, szükség lesz a műszaki tervezési specifikációk kezelésére az átjárhatóság érdekében. Ez a közlekedési hatóság, az adott vasúti pályahálózat működtetője, illetve a vonatkozó rendszer beszállítójával együttműködő képviselőjének felelőssége, a transzeurópai nagysebességű és hagyományos vasúti rendszer ellenőrzési-irányítási ÁME-vel összhangban.
Azoknak a vasúti társaságoknak, amelyeknek ezen rendszerek közül egyet vagy többet fel kell szerelniük vonataikra, a közlekedési hatósághoz kell fordulniuk. A C. melléklet mindegyik vonalhoz megkövetel egy infrastruktúra-nyilvántartást, amely leírja a berendezés típusát és a kapcsolódó üzemelési intézkedéseket. A vasúti pályahálózat működtetője az infrastruktúra-nyilvántartáson keresztül gondoskodik a felügyelete alá tartozó pályamenti ellenőrző-irányító egység és a szabálykönyv közötti koherenciáról.
A közlekedési hatóság köteles közölni a vasúti társasággal azokat a tanácsokat, amelyek szükségesek egy biztonságos létesítmény beszerzéséhez, amely összeegyeztethető az ÁME-k és a C. melléklet követelményeivel egyaránt.
A "B" osztályú létesítményeknek tartalmazniuk kell lemaradási intézkedéseket, a C. melléklet előírásai szerint.
Jelen melléklet közli a "B" osztályú rendszerre vonatkozó alapvető információkat. Biztosítani kell a rendszer átjárhatóságának fenntartását, és az Európai Bizottsággal, illetve a tagállamokkal közölni kell az alkalmazásukhoz szükséges információkat, különös tekintettel a jóváhagyásuk szempontjából vonatkozó információkra.
1. rész: Vonatbefolyásolás-EVM
Leírás:
A vonatbefolyásolást biztosító EVM pályaoldali részével a magyarországi pályahálózat összes fővonala rendelkezik. Ezekre a vonalakra nézve mérlegelik az átjárhatóságot. A mozdonyok (vontatójárművek) nagy részére fel van szerelve az EVM.
A rendszer pályamenti része kódolt sínáramkörökből áll, amelyek egy vivőfrekvencián működve továbbítják az információkat. A vivőfrekvencia 100 %-os amplitúdómodulációval van kódolva, elektronikus kódoló használatával.
A kódolt sínáramkörök és a fedélzeti berendezés közötti adatátvitel a sínek fölött elhelyezett, indukciósan összekapcsolt légmagos letapogató antennatekercs útján történik.
Fő jellemzők:
– adatátvitel a pályáról a vonatokra:
– 75 Hz vivőfrekvencia
– amplitúdó modulációs kódok (100 %)
– 7 kód (6 sebességkód)
– kijelzés a járművezetőnek:
– fedélzeti jelzés
– jelzések: megállj: engedélyezett sebesség a következő jelzőig (15, 40, 80, 120, MAX), nincs átvitel/hiba, tolatási üzemmód
– felügyelet:
– sebességhatár
– éberségi ellenőrzés 1550 méterenként, ha a tényleges sebesség kisebb, mint a megcélzott sebesség
– éberségi ellenőrzés 200 méterenként, ha a tényleges sebesség nagyobb, mint a megcélzott sebesség
– Megállj jelzés
– tolatási üzemmód sebességkorlátozás
– reagálás:
– vészfékezés kiváltása
– ha a járművezető elmulasztja a reagálást
– ha a sebességhatárt az éberségi jelzés után is túllépi, vagy
– ha a megállj jelzést 15 km/h-nál nagyobb sebességgel haladja meg
– tolatási üzemmódban a 40 km/h sebesség túllépése után azonnal (ebben az esetben a fék hangjelzés nélkül bekapcsol)
– kiegészítő funkciók:
– megfutamodás elleni védelem
– kényelmi funkció (annak jelzése, hogy a jelzőt szabadra állították és a vonat álló helyzetben van)
2. rész: Magyarországon használatban lévő vasúti rádiórendszerek
UIC rádió, 1-4 fejezet
Ez a föld–vonat rádió a UIC 751-3 kódban leírt műszaki előírásokat követi, 3. kiadás, 1.7.1984. Ez a nemzetközi vasúti forgalomban minimálisan szükséges részegység.
A UIC rádió egy analóg rádió, amely pálya menti és mobil (vonatfedélzeti) berendezéseket tartalmaz.
Az ezen alap-részegységnek megfelelő rádiórendszerek lehetővé teszik a szimplex és a duplex hangkommunikációt és az üzemeltetési jelzések (hangok) használatát, de nem alkalmasak szelektív hívásokra és adatátvitelre:
Fő jellemzők:
– frekvenciák:
– vonat–föld irány: 457,450 MHz ..458,450 MHz
– föld–vonat irány: – A-sáv: 467,400 MHz ..468,450 MHz
– B-sáv: 447,400 MHz ..448,450 MHz (csak akkor használják, ha az A-sáv nem áll (rendelkezésre).
– frekvenciatávolság: 25 kHz
– duplex frekvenciacsatolások: 10 MHz távolságra
– 4 csatorna csoportosítása, lehetőleg 62 .. 65 a nemzetközi forgalomhoz
– bilaterális vagy multilaterális megállapodás a használt frekvenciákról
– Érzékenység:
– > 1 μV > 20 dB jel–zaj arány mellett (mobil)
– > 2 μV (pályamenti)
– sugárzási teljesítmény:
– 6 W mobil
– 6 W pálya menti
– az antenna jellemzői:
– λ/4 irányítatlan (mobil)
– 4 méter a sín felett (mobil)
– irányítatlan vagy irányított (pálya menti)
– alagutakban sugárzó kábelek vagy nagyon pontosan irányított antennák (pálya menti)
– záróellenállás 50 ohm
– polarizáció:
– függőleges
– alagutakban, bármilyen polarizáció
– frekvenciaeltérés:
– < 1,75 kHz az üzemeltetési hangjelzésekhez
– < 2,25 kHz a hangkommunikációhoz
– üzemmódok:
– 1. üzemmód: duplex üzemmód
– 2. üzemmód: félduplex üzemmód
– csatornaváltás a fedélzeten:
– manuálisan, a csatorna számának beírásával
– automatikusan, a vevő feszültségétől függően
– üzemeltetési hangjelzések:
– csatorna szabad: 2280 Hz
– lehallgatás: 1960 Hz
– ellenőrzés: 2800 Hz
– figyelmeztetés: 1520 Hz
UIC rádió, 1–4. + 6. fejezet
Ez a föld–vonat rádió a 751-3 UIC kódban leírt műszaki előírásokat követi, 3. kiadás, 1.7.1984.
A UIC rádió egy analóg rádió, amely pálya menti és mobil (vonatfedélzeti) berendezéseket tartalmaz.
Az ezen alaprész-egységnek megfelelő rádiórendszerek lehetővé teszik a szimplex és a duplex hangkommunikációt és az üzemeltetési jelzések (hangok) használatát, valamint a szelektív hívásokat és az adatátvitelt:
Fő jellemzők:
– frekvenciák:
– vonat–föld irány: 461,675 MHz ..461,950 MHz.
– föld–vonat irány: 456,175 MHz ..456,450 MHz.
– frekvenciatávolság: 25 kHz
– duplex frekvenciacsatolások: 5,5 MHz távolságra
– 4 csatornából álló csoport
– érzékenység:
– > 1 μV > 20 dB jel–zaj arány mellett (mobil)
– > 2 μV (pályamenti)
– sugárzási teljesítmény:
– 10 W mobil
– 10 W pálya menti
– az antenna jellemzői:
– λ/4 irányítatlan (mobil)
– 4 méter a sín felett (mobil)
– irányítatlan vagy irányított (pálya menti)
– alagutakban sugárzó kábelek vagy nagyon pontosan irányított antennák (pálya menti)
– záróellenállás 50 ohm
– polarizáció:
– függőleges
– alagutakban, bármilyen polarizáció
– frekvenciaeltérés:
– < 1,75 kHz az üzemeltetési hangjelzésekhez
– < 2,25 kHz a hangkommunikációhoz
– üzemmódok:
– "A" üzemmód, duplex üzemmód hang- és adatátvitelhez
– "B" üzemmód, duplex üzemmód csak hangátvitelhez
– "C" üzemmód, szimplex üzemmód csak hangátvitelhez
– csatornaváltás a fedélzeten:
– manuálisan, a csatorna számának beírásával
– automatikusan, a vevő feszültségétől függően
– üzemeltetési hangjelzések:
– szabad vonalhang: 2280 Hz
– általános hívóhang: 1960 Hz
– ellenőrző hang: 2800 Hz
– vészhelyzeti hívóhang: 1520 Hz
– telegramstruktúra:
– szinkronfejléc: 1111 1111 0010
– 6 decimális vonatszám BCD kódolással
– 2 információs hely, mindegyiken 4 bit
– 7 bit redundanciakód, többtagú: 1110 000 1 (H=4)
– telegramátvitel:
– 600 bit/sec
– FSK, "0" = 1700 Hz, "1" = 1300 Hz
– üzenetek:
– pályamenti–vonat irány:
– CTC a járművezetőnek
– forró csapágy
– 9. sz. utasítás (a távoli PA-hoz használják, a 8100 osztályú villamos motorvonatokon)
– a következő jelzőnél meg kell állni
– a következő állomáson meg kell állni
– 5. sz. utasítás (jelenleg nincs használatban)
– 6. sz. utasítás (jelenleg nincs használatban)
– 7. sz. utasítás (jelenleg nincs használatban)
– megállás veszély esetén
– teszt
– vonat–pályamenti irány:
– teszt
– járművezető
– őr
– szabályozó (PABX)
– akadály a pályán
– visszaigazolás
– indulásra kész
– meghaladás
– menet közbeni féküzem-leoldás
– 1. fenntartott üzenet
– 2. fenntartott üzenet
– vészhelyzeti hívás
– "B" üzemmód hívás
3. rész: Az "A" és a "B" rendszer közötti átmenet mátrixa (jelzés)
A MÁTRIX célja
Ez a MÁTRIX közöl egy szöveget az európai nagy sebességű és hagyományos vasúthálózat átjárhatóságával kapcsolatos átmenet hatóköréről.
Bevezetés
A következő mátrix közli a lehetséges átmenetek áttekintését a jelen mellékletben meghatározott "B" osztályú rendszer között, valamint az "A" és a "B" osztályú rendszerek között.
A mátrix nem nevez meg műszaki megoldásokat sem az ERTMS/ETCS rendszerre, sem pedig a jelen mellékletben meghatározott STM-ekre nézve. Ezek vagy az ellenőrző-irányító alrendszerének műszaki specifikációi között (amelyekre a nagy sebességű és hagyományos transzeurópai vasúti rendszerek ellenőrző-irányító ÁME-k 5. fejezetei hivatkoznak), vagy pedig a "B" osztályú rendszerek vonatkozó nemzeti dokumentációiban, vagy az STM-ekben vannak dokumentálva. Meg kell jegyezni, hogy a mátrix nem határoz meg semmiféle kiegészítő műszaki követelményt sem az ERTMS/ETCS, sem pedig az STM-ekre nézve. A mátrix csak azokról az átmenetekről közöl információkat, amelyek a nagy sebességű és a hagyományos vasúthálózatokon megtörténhetnek.
A mátrix eszközül szolgálhat a műszaki és gazdasági döntések támogatásához, a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv megvalósítása során.
Ami a két "B" osztályú rendszer közötti átmeneteket illeti, az átjárhatóságnak az a követelménye, hogy az átmenet műszaki megoldása ne ütközzön az ÁME-kkel, és különösen hogy összhangban álljon az ERTMS/ETCS rendszer kapcsán említett dokumentációkkal. Ki kell jelentenünk, hogy a tényleges 1. osztályú specifikáció csak az STM átmeneteket támogatja (lásd az SRS 5.10 szakaszát, különös tekintettel az 5.10.3.11. és a 7.4.2.9. szakaszra). A két "B" osztályú rendszer közötti átmenet üzemeltetési szabályozását nemzeti kérdésnek tekintjük.
Az átmenet mátrixa
A mátrix értelmezése
A mátrix átlós sorai felsorolják a nagy sebességű és hagyományos transzeurópai vasúti hálózat kapcsán vonatkozó "A" osztályú és összes "B" osztályú rendszert.
A mátrix mindegyik mezője ki van töltve, vagy egy számmal (ami azt jelzi, hogy az átmenet engedélyezhető az abban az oszlopban/sorban szereplő rendszerek között, amelyikben a mező előfordul), vagy szürke színnel, annak jelzésére, hogy nem létezik átmenet, és nem is terveznek átmenetet.
A szám az átmenet specifikációiért és a kapcsolódó eljárásokért felelős országok számát jelzi.
Az "A" és a "B" osztályú rendszerek közötti átmenetet (első oszlop) a RÉSZEGYSÉG 35 számú dokumentumban leírtak szerint kell végrehajtani.
Példa:
A rendszerek közötti átmenet
Ha végrehajtanak egy ETCS STM átmenetet, a Részegység-035 dokumentumban meghatározott feltételeket kell alkalmazni.
Rendszerek közötti átmenet ("A" és "B" osztály)
A mátrix meghatározza a szükséges üzemeltetési átmeneteket. Üzemeltetési átmenetnek azt nevezzük, amikor az egyik rendszer átveszi a vonat felügyeletének felelősségét egy másik rendszertől. Ilyen átmenetek során a járművezető általában a következőket tapasztalhatja:
– megváltozik a vonatmozgás felügyeletének módja,
– megváltozik a járművezető és a rendszer közötti együttműködés módja.
A mátrixban feltüntetett átmenetek közül Magyarország a 31 kód esetén (Ausztriával), illetve a 33 kód esetén (Szlovák Köztársasággal) felelős.
4. rész: A Magyarországon használt vonatérzékelési rendszer elektromágneses jellemzői
A Magyarországon alkalmazott, 75 Hz-es, 400 Hz-es és 13 Khz-es foglaltság-érzékelési rendszerekre vonatkozó elektromágneses jellemzők és tesztelési specifikációk végelegesítésére később kerül sor.
C. MELLÉKLET
Vonalspecifikus jellemzők és vonatspecifikus jellemzők, amelyeket a nyilvántartásoknak
tartalmazniuk kell a 2001/16/EK irányelv 24. cikke szerint
tartalmazniuk kell a 2001/16/EK irányelv 24. cikke szerint
Általános követelmények
A 7. fejezet rendelkezései szerint a jelen mellékletben meghatározott vonalspecifikus jellemzőket a vasúti pályahálózat-működtetőnek fel kell vennie az infrastruktúra-nyilvántartásba.
A 7. fejezet rendelkezései szerint a jelen mellékletben meghatározott vonatspecifikus jellemzőket a vasúti társaságnak fel kell vennie a gördülőállomány-nyilvántartásába.
A 6.2. szakasz szerint, a vonat üzemeltetésének (közlekedtetésének) előfeltételeként, a vonatkozó gördülőállomány-nyilvántartásokat és infrastruktúra-nyilvántartásokat össze kell hasonlítani az átjárhatóság szempontjából.
A C. melléklet az ellenőrző-irányító egységek azon szempontjaival foglalkozik, amelyek sem az A., sem pedig a B. mellékletben nem szerepelnek, valamint az "A" és a "B" osztályú rendszerekhez és interfészekhez engedélyezett lehetőségekkel (lásd: D. melléklet, 1. ábra).
Az RS-nek a vonatérzékelési rendszerek működésével kapcsolatos különleges feltételeit fel kell tüntetni a nyilvántartásban.
Infrastruktúra-nyilvántartás
Jelen ÁME a felszerelések, funkciók és infrastruktúrával kapcsolatos értékek több lehetőségét figyelembe veszi. Ezen kívül, ha az ÁME követelményei nem fedik le a teljes pályamenti ellenőrző-irányító egységet, a vasúti pályahálózat működtetője meghatározhat különleges követelményeket a meglévő műszaki rendszerekre és különösen a különleges üzemeltetési követelmények alkalmazására nézve.
Az ilyen jellegű követelmények például a következőkre vonatkozhatnak:
– az A. mellékletben felsorolt műszaki összeegyeztethetőségi követelmények keretének kiválasztása,
– a B. mellékletben felsorolt műszaki összeegyeztethetőségi követelmények keretének kiválasztása,
– EMC-értékek (olyan berendezések használata miatt, amelyeket az ÁME követelményei nem fednek le, példáultengelyszámláló rendszerek),
– klimatikus viszonyok és fizikai feltételek a vonal mentén.
Ezeket a követelményeket a vasúti társaságok rendelkezésére kell bocsátani és nekik használniuk kell, egy vonalspecifikus kézikönyv (útvonalkönyv) formájában (Infrastruktúra-nyilvántartás), amely más ÁME-k egyéb sajátosságait is tartalmazhatja (pl. a Forgalmi műveletek és forgalomirányítás ÁME szerepel a B. mellékletben szereplő rendszerek és a korlátozott üzemmódok szabálykönyvében is).
Az infrastruktúra-nyilvántartás vonatkozhat kifejezetten egy vonalra, vagy vonalak olyan csoportjára, amelyek azonos jellemzőkkel rendelkeznek.
Az a cél, hogy az infrastruktúra-nyilvántartásban és a gördülőállomány-nyilvántartásban meghatározott követelmények és jellemzők összhangban álljanak az ÁME-kkel; és ami a legfontosabb: nem akadályozhatják az átjárhatóságot.
A gördülőállomány nyilvántartása
Jelen ÁME előírja a vasúti társaság számára bizonyos, a vonat típusával kapcsolatos berendezések, funkciók és értékek kiválasztását. Ezen kívül, mivel az ÁME követelményei nem fedik le a teljes fedélzeti ellenőrző-irányító egységet, a a vasúti pályahálózat működtetőjének szüksége lesz további információkra a "B" osztályú rendszerek használatáról és a vonat azon jellemzőiről, amelyek a pályamenti nem "B" osztályú rendszerek tekintetében vonatkozóak. Ezek az információk például a következőkre vonatkozhatnak:
– az A. mellékletben felsorolt műszaki összeegyeztethetőségi követelmények keretének kiválasztása,
– a B. mellékletben felsorolt műszaki összeegyeztethetőségi követelmények keretének kiválasztása,
– EMC-értékek (olyan berendezések használata miatt az érintett vonalakon, amelyeket az ÁME követelményei nem fednekle,
– a vonat olyan geometriai és elektromos paraméterei mint a hosszúság, maximális tengelytávolság a vonaton, a vonat első és utolsó kocsija kinyúlásának hossza, maximális elektromos ellenállás a tengelyre szerelt kerekek között (az A. melléklet 1. függelék kapcsán (a gördülőállomány azon jellemzői, amelyek szükségesek a vonatérzékelési rendszerrel való összeegyeztethetőséghez) a sínáramkör felépítése miatt),
– fékezési paraméterek "A" osztályú rendszer esetén,
– fékezési paraméterek "B" osztályú rendszerek esetén,
– általános fékezési paraméterek,
– féktípusok,
– felszerelt örvényáramú vágányfék,
– felszerelt mágnesfék,
– azok a klimatikus viszonyok és fizikai feltételek, amelyek között a vonatnak működnie kell.
Ezeket az információkat a vasúti pályahálózat-működtetők rendelkezésére kell bocsátani és nekik használniuk kell egy vonatspecifikus kézikönyv formájában (gördülőállomány-nyilvántartás), amely foglalkozhat a vonat olyan kiegészítő funkcióinak lehetőségével vagy szükségességével, amelyeknek az ellenőrző-irányító rendszeren keresztül kezelhetőnek vagy kezelendőnek kell lenniük, pl. áthaladás áramellátás nélküli szakaszokon, sebességcsökkentés különleges körülmények között, a vonat és a vonal jellemzőitől (alagutak) és más ÁME-k sajátosságaitól függően.
A gördülőállomány-nyilvántartás vonatkozhat kifejezetten egy vonatra, vagy vonatok olyan kategóriájára, amelyek azonos jellemzőkkel rendelkeznek.
A különleges jellemzők és követelmények felsorolása
Az alábbiakban felsoroljuk az infrastruktúra-nyilvántartásra és a gördülőállomány-nyilvántartásra vonatkozó kötelező követelményeket, a speciális követelmények kellően részletes leírása és az átjárhatóság megkönnyítése érdekében. A felsorolás csak a műszaki kérdésekkel foglalkozik, az üzemeltetési követelmények az ÁME forgalmi műveletek és forgalomirányítás című dokumentumban szerepelnek.
A követelményeknek egy szabvány alkalmazásával lehet megfelelni. Ebben az esetben az érintett hivatkozást meg kell adni ezekben a kézikönyvekben.
Ellenkező esetben minden különleges követelményt (mérési módszereket) bele kell illeszteni a gördülőállomány-nyilvántartásba és az infrastruktúra-nyilvántartásba, vagy pedig csatolni kell hozzájuk.
A "B" osztályú rendszerek esetében az adott rendszert üzemeltető által végrehajtott és a közlekedési hatóság által jóváhagyott mérések érvényesek. Az infrastruktúra-nyilvántartásnak a következő elemeket kell tartalmaznia:
– felelős tagállam,
– a B. mellékletben szereplő alrendszer megnevezése,
– verziószám és az üzembe helyezés dátuma,
– a rendszer korlátozásainak tulajdonítható sebességkorlátozások és más, "B" osztályú különleges
feltételek/követelmények,
– további részletek az alábbi felsorolások szerint.
A speciális műszaki jellemzők, valamint az átjárható vonallal és az átjárható vonattal kapcsolatos
követelmények felsorolása
követelmények felsorolása
N |
Infrastruktúra-nyilvántartás |
Gördülőállomány-nyilvántartás |
1 |
– Infrastruktúra-kezelő [1] |
– Tulajdonos [1] |
2 |
a) Felszerelt pályamenti ERTMS/ETCS alkalmazási szint(ek) és kiegészítő funkciók, amelyek a fedélzeten is szükségesek, fel nem szerelt pálya menti funkciók (pl. tolatás), alkalmazandó nemzeti értékek és a rendszer verziószáma, ide számítva az adott verzió üzembe helyezésének dátumát; |
a) az ERTMS/ETCS alkalmazási szintje, felszerelt kiegészítő funkciók és a rendszer verziószáma, ide számítva az adott verzió üzembe helyezésének dátumát; |
3 |
Az ERTMS/ETCS 1. szint esetén, feltöltési funkcióval: |
Az ERTMS/ETCS 1. szint esetén, feltöltési funkcióval: |
4 |
Tüntessék fel |
Tüntessék fel |
5 |
A különféle "B" osztályú vonatvédelmi, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás különleges műszaki feltételeit. |
A különféle "B" osztályú vonatvédelmi, ellenőrzési és figyelmeztető rendszerek közötti átkapcsolás megvalósított különleges fedélzeti műszaki feltételeit. |
6 |
A különféle rádiórendszerek közötti átkapcsolás különleges műszaki feltételeit. |
A különféle megvalósított fedélzeti rádiórendszerek közötti átkapcsolás különleges műszaki feltételeit. |
7 |
Műszaki korlátozott üzemmódok: |
Rendelkezésre álló műszaki korlátozott üzemmódok: |
8 |
A korlátozott fékezési teljesítmény miatt elrendelt sebességcsökkentéseket, pl. a rendelkezésre álló féktávolságok és a következő gradiensek miatt: |
a) A vonat jellemzőivel kapcsolatos és az ellenőrzés-irányítás által felügyelendő sebességcsökkentések; |
9 |
A pálya menti ellenőrző-irányító berendezések érzékenysége a vonatok kisugárzására, az elektromágneses összeegyeztethetőség szempontjából, a vonatok bebocsátása tekintetében. |
A vonat elektromágneses kisugárzása, a vonat bebocsátása figyelembevételével, az elektromágneses összeegyeztethetőség szempontjából. |
10 |
Klimatikus viszonyok és fizikai feltételek a vonal mentén. |
Azok a klimatikus viszonyok és fizikai feltételek, amelyek között a fedélzeti egység működhet. |
11 |
A megvalósított derogációkkal kapcsolatos műszaki megoldások követelményeit a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv szerint kell leírni. |
A megvalósított derogációkkal kapcsolatos műszaki megoldások szabályait a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv szerint kell leírni. |
12 |
HABD |
|
13 |
A pályaszakasz minimális hossza. |
Maximális távolság a szomszédos kerékpárok között. |
14 |
Különleges esetek |
|
[1] Csak tájékoztatásul, ez a vonatkozó nyilvántartás bevezetésének része lesz és a nyilvántartás megjelenésekor törlésre kerül.
D. MELLÉKLET
Ellenőrzési-irányítási ÁME (hagyományos vasúti rendszer)
Ez az ábra csak az alapelvet szemlélteti
8. ábra
Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek |
|||
|
Ellenőrző-irányító alrendszer |
|
|
Fedélzeti egység |
Pályamenti egység |
||
CC fedélzeti |
CC pályamenti |
||
CC fedélzeti |
CC pályamenti |
||
A CC fedélzeti egység nemzeti része |
CC fedélzeti |
CC pályamenti |
A CC pályamenti egység nemzeti része |
Fedélzeti |
Pályamenti |
||
E. MELLÉKLET
Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek moduljai
B. modul: Típusvizsgálat
1. A modul az eljárásnak azt a részét írja le, amelynek során a bejelentett szervezet igazolja és tanúsítja, hogy a tervezett termelés típusa és fajtája megfelel a vonatkozó ÁME rendelkezéseinek.
2. Az EK típusú vizsgálatra vonatkozó kérelmet a gyártó cégnek vagy a Közösség területen letelepedett meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– a gyártó cég neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor az ő neve és
címe,
– írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet,
– a 3. pontban ismertetett műszaki dokumentáció.
A kérelmező köteles a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátani egy, a tervezett termelés szempontjából reprezentatív mintát (a továbbiakban "típus").
A típus lefedheti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem több változatát is, feltéve ha a változatok közötti különbségek nem érintik az ÁME rendelkezéseit.
A bejelentett szervezet szükség esetén további mintákat kérhet a vizsgálati program végrehajtásához.
Ha a típusvizsgálati eljárás során nem igénylik típustesztek végrehajtását, és a műszaki dokumentáció elégséges módon meghatározza a típust (a 3. pontban leírtak alapján), a bejelentett szervezet megállapodhat arról, hogy nem kéri minták rendelkezésre bocsátását.
3. A műszaki dokumentációnak biztosítania kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfeleljen a vizsgálandó ÁME követelményeinek. Tartalmaznia kell, a vizsgálatra vonatkozó mértékben, a kölcsönösen átjárható rendszerelem tervezésére, a gyártására, a karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat.
A műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:
– általános típusleírás,
– tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, alegységek, áramkörök stb.,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezési és gyártási adatainak, karbantartásának és
működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem rendszerkörnyezetbe való integrációjának feltételei
(alegység, szerkezeti egység, alrendszer) és az interfészre vonatkozó szükséges feltételek,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használati és karbantartási feltételei (a futási idő
vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),
– műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes
mértékben vagy részben alkalmaztak,
– az ÁME követelményeinek teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírása, ha nem alkalmazták
teljes mértékben az európai előírásokat,
– az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei,
– tesztjelentések.
4. A bejelentett szervezet köteles elvégezni az alábbiakat:
4.1. Megvizsgálja a műszaki dokumentációt.
4.2. Ellenőrzi, hogy a teszthez igényelt mintát (mintákat) a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, valamint típusvizsgálatokat végez, vagy végeztet el, az ÁME és/vagy a vonatkozó európai előírások rendelkezéseivel összhangban.
4.3. Amennyiben az ÁME a terv felülvizsgálatát írja elő, végrehajtja a tervezési módszerek, eszközök és eredmények vizsgálatát, és ez alapján értékeli, hogy a tervezési folyamat végén képesek-e eleget tenni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó megfelelőségi követelményeknek.
4.4. Ha az ÁME a gyártási folyamat felülvizsgálatát írja elő, elvégzi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek gyártásához tervezett gyártási folyamat vizsgálatát, hogy az alkalmas-e a termék-megfelelőség biztosítására, és/vagy ellenőrzi a gyártó által a tervezési folyamat befejezésekor végzett felülvizsgálatot.
4.5. Azonosítja az ÁME és az európai előírások vonatkozó rendelkezései szerint, illetve azok figyelembevétele nélkül tervezett elemeket.
4.6. Elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges teszteket a 4.2., 4.3. és a 4.4. pont rendelkezései értelmében, hogy megállapítsa, a gyártó a megfelelő európai előírások betartását választotta-e, és ezeket tényleg betartotta-e.
4.7. Elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges teszteket a 4.2., 4.3. és a 4.4. pont rendelkezései értelmében, hogy meghatározza azokat a területeket, ahol nem tartották be a vonatkozó európai előírásokat, és megállapítsa, hogy a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e az ÁME követelményeinek.
4.8. Megállapodik a pályázóval arról, hogy hol végzik el a vizsgálatokat és a szükséges teszteket.
5. Amennyiben a típus megfelel az ÁME-nak, a bejelentett szervezet típusvizsgálati tanúsítványt ad ki a kérelmezőnek. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó nevét és címét, a vizsgálat végkövetkeztetéseit, az érvényesség feltételeit, valamint a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.
Az érvényességi idő nem lehet hosszabb öt évnél.
A műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek listáját mellékelni kell a tanúsítványhoz, és a bejelentett szervezetnek meg kell tartania egy példányt.
Ha a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője által igényelt típusvizsgálati tanúsítvány kiadását elutasítják, a bejelentett szervezetnek részletesen közölnie kell az elutasítás okát.
Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.
6. A kérelmező köteles tájékoztatni a típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott termékre vonatkozó minden olyan módosításról, amelyhez további jóváhagyás szükséges, mivel az érintheti az ÁME követelményeinek való megfelelést vagy a termékhez előírt használati feltételeket. Ebben az esetben a bejelentett szervezet csak azokat a vizsgálatokat és teszteket köteles elvégezni, amelyek vonatkozóak és szükségesek a változás(ok)hoz.
Ez a további jóváhagyás az eredeti típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítéseként, illetve a régi tanúsítvány visszavonását követően új tanúsítvány kiállításával adható meg.
7. Ha nem történtek módosítások a 6. pontban említettek szerint, a lejáró tanúsítvány érvényességét egy újabb érvényességi időtartamra meg lehet hosszabbítani.
A pályázó írásos igazolással kérelmezheti a meghosszabbítást, amelyben nyilatkozik arról, hogy nem történtek ilyen jellegű módosítások, és a bejelentett szervezet az 5. pontban leírtak szerint meghosszabbítja a tanúsítványt egy újabb érvényességi időtartamra, ha nincsenek a birtokában az igazolással ellentétes információk.
Az eljárás megismételhető.
8. Valamennyi bejelentett szervezet köteles közölni a többi bejelentett szervezettel a kiadott, visszavont vagy elutasított típusvizsgálati tanúsítványokkal és kiegészítésekkel kapcsolatos információkat.
9. A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kaphat a kiadott típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit (lásd az 5. pontot) a többi bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátani.
10. A gyártó cégnek, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének a műszaki dokumentációval együtt meg kell őriznie a típusvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítései másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő tíz évig.
Ha sem a gyártó cég, sem annak meghatalmazott képviselője nincs bejegyezve a Közösség területén, a műszaki dokumentációt annak a személynek kell megőriznie, aki forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet a Közösség területén.
D. modul: Termelési minőségkezelési rendszer
1. A modul az eljárás azon részét írja le, amelynek során a gyártó cég vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője, aki teljesíti a 2. pontban leírt kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint a vonatkozó ÁME követelményeinek.
2. A gyártó cég köteles jóváhagyott minőségkezelési rendszert működtetni a termelésre, a végső termékellenőrzésre és a tesztelésre vonatkozóan a 3. pont előírásai alapján, és ugyanezen pont rendelkezései értelmében ellenőrzés alá kell vetnie magát.
3. Minőségkezelési rendszer
3.1. A gyártónak kérelmeznie kell az általa választott bejelentett szervezetnél minőségkezelési rendszere vizsgálatát az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– a tervezett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző termékkategória adatai,
– a minőségkezelési rendszerre vonatkozó dokumentáció,
– a jóváhagyott típus műszaki dokumentációjának és a B modul típusvizsgálati eljárásának befejezése után
kibocsátott típusvizsgálati tanúsítványnak a másolata,
– írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet.
3.2. A minőségkezelési rendszernek biztosítania kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint a vonatkozó ÁME követelményeinek.
A gyártó által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést szisztematikus és rendezett módon dokumentálni kell leírt alapelvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségkezelési rendszer dokumentációjának tartalmaznia kell a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és jegyzőkönyvek konzisztens magyarázatát.
Megfelelő leírást kell tartalmaznia különösen a következőkre vonatkozóan:
– minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,
– a vezetőség felelősségi körei és hatáskörei a termékminőséggel kapcsolatban,
– az alkalmazandó gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségkezelési technikák, folyamatok és szisztematikus
intézkedések,
– gyártás közben és azt követően elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok
elvégzésének gyakorisága,
– minőségügyi feljegyzések, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett
személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,
– ellenőrző eszközök az előírt termékminőség elérésére vonatkozóan, valamint a minőségkezelési rendszer
hatékony üzemeltetése.
3.3. A bejelentett szervezet a minőségkezelési rendszer vizsgálata alapján megállapítja, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban rögzített követelményeknek.
Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a gyártó olyan EN/ISO 9001-2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a termelés, a végtermék-ellenőrzés és a tesztelés területén, amely figyelembe veszi annak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a konkrét jellemzőit, amelyre vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszert megvalósították.
Ha a gyártó tanúsított minőségkezelési rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a vizsgálat során.
A felülvizsgálatnak kifejezetten arra a termékkategóriára kell vonatkoznia, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző. Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett termék technológiai vizsgálatában. Az értékelési eljárás tartalmazza a gyártó létesítményeinek vizsgálati célú bejárását.
A határozatról értesíteni kell a gyártó céget. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.
3.4. A gyártónak vállalnia kell a jóváhagyás szerinti minőségkezelési rendszer üzemeltetéséből eredő kötelezettségek teljesítését, és azt, hogy a rendszert oly módon tartja fenn, hogy az továbbra is megfelelő és hatékony maradjon.
A gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles tájékoztatni a minőségkezelési rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségkezelési rendszert érintő módosítási szándékáról.
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt módosításokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségkezelési rendszer továbbra is eleget tesz-e a 3.2. pont követelményeinek, vagy újbóli értékelésre van szükség.
Határozatáról értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.
4. A minőségkezelési rendszer felügyelete a bejelentett szervezet felelősségi körébe tartozik.
4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelő módon teljesítse a jóváhagyott minőségkezelési rendszerből adódó kötelezettségeit.
4.2. A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a gyártási, ellenőrzési, tesztelési és tárolási helyekre, és rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges információt, különös tekintettel a következőkre:
– a minőségkezelési rendszer dokumentációja,
– minőségügyi feljegyzések, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.
4.3. A bejelentett szervezetnek időszakos felülvizsgálatokat kell végrehajtania, amellyel igazolható, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségkezelési rendszert, és felülvizsgálati jelentést kell készítenie a gyártó cég részére.
A felülvizsgálatot legalább évente egyszer el kell végezni.
Ha a gyártó tanúsított minőségkezelési rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az ellenőrzés során.
4.4. A bejelentett szervezet szúrópróbaszerű látogatásokat is tehet a gyártó cégnél. A bejárások alkalmával a bejelentett szervezet, ha szükséges, teszteket végezhet el, illetve végeztethet el, annak ellenőrzésére, hogy a minőségkezelési rendszer megfelelően működik. A bejelentett szervezet bejárási jelentést, illetve teszt végrehajtása esetén tesztjelentést készít a gyártó cég részére.
5. Valamennyi bejelentett szervezet köteles közölni a többi bejelentett szervezettel a minőségkezelési rendszerre vonatkozóan kiadott, visszavont vagy elutasított jóváhagyásokkal kapcsolatos adatokat.
A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kaphat a minőségkezelési rendszerhez kiadott jóváhagyásokról.
6. A gyártó köteles az utolsó termék gyártásától számított tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé tenni az alábbiakat:
– a 3.1. pont második bekezdésében hivatkozott dokumentáció,
– a 3.4. pont második bekezdésében hivatkozott módosítás,
– a bejelentett szervezetnek a 3.4., 4.3. és 4.4. pont utolsó bekezdésében említett határozatai és jelentései.
7. A gyártó cégnek, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének ki kell állítania az EK megfelelőségi nyilatkozatot a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozóan. A nyilatkozatnak legalább az 1996/48/EK vagy a 2001/16/EK irányelv IV. melléklete (3) bekezdésében előírt adatokat tartalmaznia kell. Az EK megfelelőségi nyilatkozatot és az azt kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni.
A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:
– az irányelvre történő hivatkozások (1996/48/EK vagy 2001/16/EK irányelv és más, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó irányelvek),
– a gyártó cég vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell
adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy az összeszerelő kereskedelmi nevét is),
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),
– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem által teljesített valamennyi vonatkozó leírás, különösen a használati feltételek,
– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásba bevont bejelentett szervezet (szervezetek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma a tanúsítványok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,
– hivatkozás az ÁME-ra és esetleg más vonatkozó ÁME-ra, illetve adott esetben hivatkozás az európai előírásokra,
– a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.
A hivatkozott tanúsítványok a következők:
– a minőségkezelési rendszer jóváhagyása a 3. pont rendelkezései szerint,
– típusvizsgálati tanúsítvány és annak kiegészítései.
8. A gyártó cégnek, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő tíz évig.
Ha sem a gyártó cég, sem annak meghatalmazott képviselője nincs bejegyezve a Közösség területén, a műszaki dokumentációt annak a személynek kell megőriznie, aki forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet a Közösség területén.
9. Ha az EK megfelelőségi nyilatkozat mellett a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használatához az ÁME előírja az EK alkalmazhatósági nyilatkozat megszerzését is, a nyilatkozatot a V modul feltételei alapján a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell.
F. modul: Termékhitelesítés
1. A modul azt az eljárást írja le, amelynek során a gyártó cég vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője ellenőrzi és tanúsítja, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem, amelyre a 3. pontban leírt rendelkezések érvényesek, megfelel az EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint a vonatkozó ÁME követelményeinek.
2. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak való megfelelőségét, valamint a vonatkozó ÁME követelményeinek teljesítését.
3. A bejelentett szervezetnek el kell végeznie a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e az EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. A gyártó – figyelemmel valamely ÁME esetleges korlátozásaira - eldöntheti, hogy a 4. pont rendelkezései értelmében megvizsgálja és teszteli az összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet, vagy statisztikai alapon végzi el a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vizsgálatát és tesztelését az 5. pontban leírtak szerint.
4. Az összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem hitelesítése vizsgálat és tesztelés alapján
4.1. Minden egyes terméket önállóan meg kell vizsgálni, és el kell végezni a megfelelő teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék megfelel-e a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint a vonatkozó ÁME követelményeinek. Ha az ÁME (vagy az ÁME-ban idézett európai vagy nemzeti szabvány) nem írja elő valamelyik tesztet, a vonatkozó európai és/vagy nemzeti előírások vagy megfelelő tesztek alkalmazandók.
4.2. A bejelentett szervezetnek a jóváhagyott termékekhez írásos megfelelőségi tanúsítványt kell kiállítania az elvégzett tesztekre vonatkozóan.
4.3. A gyártó cégnek vagy meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy kérésre rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett szervezet által kiállított megfelelőségi tanúsítványokat.
5. Statisztikai hitelesítés
5.1. A gyártó cégnek homogén tételek formájában kell bemutatnia a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeit, és meg kell tennie minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott tételek homogenitását.
5.2. Minden kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet homogén tételek formájában kell hitelesítéshez rendelkezésre bocsátani. Minden egyes tételből véletlenszerűen ki kell választani egy mintát. A mintában szereplő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket egyenként meg kell vizsgálni, és el kell végezni a megfelelő teszteket annak biztosítására, hogy a termék megfelel a típusvizsgálatban leírt típusnak, valamint a vonatkozó ÁME követelményeinek, valamint ezek alapján állapítható meg a tétel elfogadása vagy elutasítása.
Ha az ÁME (vagy az ÁME-ban idézett európai vagy nemzeti szabvány) nem írja elő valamelyik tesztet, a vonatkozó európai és/vagy nemzeti előírások vagy megfelelő tesztek alkalmazandók.
5.3. A statisztikai eljárás során a vizsgálandó jellemzőktől függő megfelelő elemeket kell használni (statisztikai módszer, mintavételi terv stb.), az ÁME-ban rögzítettek szerint.
5.4. Elfogadott tételek esetén a bejelentett szervezet kiállítja az írásos megfelelőségi tanúsítványt az elvégzett tesztekre vonatkozóan. A tételben szereplő összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozható azon mintadarabok kivételével, amelyeket nem találtak megfelelőnek.
Ha a tételt elutasítják, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság köteles megfelelő intézkedéseket tenni a tétel forgalomba hozatalának megakadályozására. A tételek gyakori elutasítása esetén a bejelentett szervezet felfüggesztheti a statisztikai hitelesítés alkalmazását.
5.5. A gyártó cégnek vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy kérésre rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett szervezet által kiállított megfelelőségi tanúsítványokat.
6. A gyártó cégnek, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének ki kell állítania az EK megfelelőségi nyilatkozatot a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozóan.
A nyilatkozatnak legalább az 1996/48/EK vagy a 2001/16/EK irányelv IV. melléklete (3) bekezdésében előírt adatokat tartalmaznia kell. Az EK megfelelőségi nyilatkozatot és az azt kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni.
A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:
– az irányelvre történő hivatkozások (1996/48/EK vagy 2001/16/EK irányelv és más, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó irányelvek),
– a gyártó cég vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy az összeszerelő kereskedelmi nevét is),
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem által teljesített valamennyi vonatkozó leírás, különösen a használati feltételek,
– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásba bevont bejelentett szervezet (szervezetek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma a tanúsítványok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,
– hivatkozás az ÁME-ra és esetleg más vonatkozó ÁME-ra, illetve adott esetben hivatkozás az európai és/vagy nemzeti előírásokra,
– a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.
A hivatkozott tanúsítványok a következők:
– típusvizsgálati tanúsítvány és annak kiegészítései,
– megfelelőségi tanúsítvány a 4. vagy az 5. pontban leírtak szerint.
7. A gyártó cégnek, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő tíz évig.
Ha sem a gyártó cég, sem annak meghatalmazott képviselője nincs bejegyezve a Közösség területén, a műszaki dokumentációt annak a személynek kell megőriznie, aki forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet a Közösség területén.
8. Ha az EK megfelelőségi nyilatkozat mellett a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használatához az ÁME előírja az EK alkalmazhatósági nyilatkozat megszerzését is, a nyilatkozatot a V. modul feltételei alapján a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell.
H2. modul: Teljes minőségkezelési rendszer a terv vizsgálatával
1. A modul leírja azt az eljárást, amelynek során a bejelentett szervezet végrehajtja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervének vizsgálatát, és a gyártó vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője, aki teljesíti a 2. pontban rögzített kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel a rá vonatkozó ÁME követelményeinek.
2. A gyártó cég köteles jóváhagyott minőségkezelési rendszert működtetni a tervezésre, a termelésre, a végső termékellenőrzésre és a tesztelésre vonatkozóan a 3. pont előírásai alapján, és ugyanezen pont rendelkezései értelmében ellenőrzés alá kell vetnie magát.
3. Minőségkezelési rendszer
3.1. A gyártónak kérelmeznie kell az általa választott bejelentett szervezetnél minőségkezelési rendszere vizsgálatát az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– a tervezett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző termékkategória adatai,
– a minőségkezelési rendszer dokumentációja,
– írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet.
3.2. A minőségkezelési rendszernek biztosítania kell azt, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel a vonatkozó ÁME követelményeinek.
A gyártó által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést szisztematikus és rendezett módon dokumentálni kell leírt alapelvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségkezelési rendszer dokumentációjának biztosítania kell a minőségügyi alapelvek és eljárások, így például a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések, általános megértését.
Megfelelő leírást kell tartalmaznia különösen a következőkre vonatkozóan:
– minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,
– a vezetőség felelősségi körei és hatáskörei a tervezéssel és a termékminőséggel kapcsolatban,
– alkalmazandó műszaki tervezési előírások, ideértve az európai és/vagy nemzeti előírásokat, és amennyiben
az európai és/vagy nemzeti előírásokat nem alkalmazzák teljes egészében, tartalmaznia kell azokat az eszközöket, amelyek biztosítják, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfeleljen az ÁME követelményeinek,
– a tervezés ellenőrzési és hitelesítési technikái, folyamatai és szisztematikus intézkedései, amelyeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tervezésénél használnak, a megfelelő termékkategóriára vonatkozóan,
– az alkalmazandó gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségkezelési technikák, folyamatok és szisztematikus
intézkedések,
– gyártás közben és azt követően elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,
– minőségügyi feljegyzések, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,
– ellenőrző eszközök az előírt tervezés és termékminőség elérésére vonatkozóan, valamint a minőségkezelési
rendszer hatékony üzemeltetése.
A minőségügyi alapelveknek és eljárásoknak tartalmazniuk kell főleg a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem különböző jellemzőire és teljesítményére vonatkozó vizsgálati fázisokat, például a tervezés-ellenőrzést, a gyártási folyamatok felülvizsgálatát, valamint a típusteszteket, az ÁME rendelkezései értelmében.
3.3. A bejelentett szervezet a minőségkezelési rendszer vizsgálata alapján megállapítja, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban rögzített követelményeknek. Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a gyártó olyan EN/ISO 9001-2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a tervezés, a termelés, a végtermék-ellenőrzés és a tesztelés területén, amely figyelembe veszi annak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a konkrét jellemzőit, amelyre vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszert megvalósították.
Ha a gyártó tanúsított minőségkezelési rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a vizsgálat során.
A felülvizsgálatnak kifejezetten arra a termékkategóriára kell vonatkoznia, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző. Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett termék technológiai vizsgálatában. Az értékelési eljárás tartalmazza a gyártó létesítményeinek vizsgálati célú bejárását.
A határozatról értesíteni kell a gyártó céget. Az értesítésnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.
3.4. A gyártónak vállalnia kell a jóváhagyás szerinti minőségkezelési rendszer üzemeltetéséből eredő kötelezettségek teljesítését, és azt, hogy a rendszert oly módon tartja fenn, hogy az továbbra is megfelelő és hatékony maradjon.
A gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles tájékoztatni a minőségkezelési rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségkezelési rendszert érintő módosítási szándékáról.
A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt módosításokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségkezelési rendszer továbbra is eleget tesz-e a 3.2. pont követelményeinek, vagy újbóli értékelésre van szükség.
Határozatáról értesítenie kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza az értékelés végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.
4. A minőségkezelési rendszer felügyelete a bejelentett szervezet felelősségi körébe tartozik.
4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelő módon teljesítse a jóváhagyott minőségkezelési rendszerből adódó kötelezettségeit.
4.2. A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a tervezési, gyártási, ellenőrzési, tesztelési és tárolási helyekre, és rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges információt, beleértve a következőket:
– a minőségkezelési rendszer dokumentációja,
– a minőségkezelési rendszer tervezési részében előírt minőségügyi feljegyzések, például elemzések, számítások, tesztek stb. eredményei,
– a minőségkezelési rendszer gyártásra vonatkozó részében előírt minőségügyi feljegyzések, köztük vizsgálati jelentések és tesztelési adatok, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítésére vonatkozó jelentés stb.
4.3. A bejelentett szervezetnek időszakos felülvizsgálatokat kell végrehajtania, amellyel igazolható, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségkezelési rendszert, és felülvizsgálati jelentést kell készítenie a gyártó cég részére. Ha a gyártó tanúsított minőségkezelési rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az ellenőrzés során.
A felülvizsgálatot legalább évente egyszer el kell végezni.
4.4. A bejelentett szervezet további szúrópróbaszerű látogatásokat is tehet a gyártó cégnél. A bejárások alkalmával a bejelentett szervezet, ha szükséges, teszteket végezhet, illetve végeztethet el annak ellenőrzése érdekében, hogy a minőségkezelési rendszer megfelelően működik-e. A bejelentett szervezet bejárási jelentést, illetve teszt végrehajtása esetén tesztjelentést készít a gyártó cég részére.
5. A gyártó köteles az utolsó termék gyártásától számított tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé tenni az alábbiakat:
– a 3.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentáció,
– a 3.4. pont második albekezdésében hivatkozott módosítás,
– a bejelentett szervezetnek a 3.4., 4.3. és 4.4. pont utolsó albekezdésében említett határozatai és jelentései.
6. Tervezésvizsgálat
6.1. A gyártónak kérelmeznie kell az általa választott bejelentett szervezetnél a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésére vonatkozó vizsgálatot.
6.2. A kérelemben ismertetni kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezését, gyártását, karbantartását és üzemeltetését, és biztosítania kell a vizsgálandó ÁME követelményeinek való megfelelést.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– általános típusleírás,
– a műszaki terv adatai, ideértve az európai és/vagy nemzeti előírásokat a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes mértékben vagy részben alkalmaztak,
– az adatok megfelelőségét igazoló bizonyítékok, különösen akkor, ha nem alkalmazzák teljes mértékben az európai előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket,
– a tesztprogram,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem rendszerkörnyezetbe való integrációjának feltételei (alegység, szerkezeti egység, alrendszer) és az interfészre vonatkozó szükséges feltételek,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használati és karbantartási feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),
– írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet.
6.3. A kérelmezőnek be kell mutatnia a megfelelő laboratórium által, vagy azok megbízásából, elvégzett tesztek eredményeit, beleértve a típusteszteket is (ha szükséges). A tesztek eredményeinek bemutatása történhet a kérelemmel egy idően vagy később is.
6.4. A bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia a kérelmet, és értékelnie kell a tesztek eredményeit. Amennyiben a terv megfelel a vonatkozó ÁME rendelkezéseinek, a bejelentett szervezet EK tervvizsgálati tanúsítványt ad ki a kérelmezőnek. A tanúsítvány tartalmazza a vizsgálat végkövetkeztetéseit, érvényességének feltételeit, a jóváhagyott terv azonosításához szükséges adatokat, valamint a termék működésének leírását (ha szükséges).
Az érvényességi idő nem lehet hosszabb öt évnél.
6.5. A kérelmezőnek tájékoztatnia kell az EK tervvizsgálati tanúsítványt kibocsátó bejelentett szervezetet a jóváhagyott tervre vonatkozó módosításokról.
A jóváhagyott tervre vonatkozó módosításokhoz további jóváhagyást kell kérni az EK tervvizsgálati tanúsítványt kibocsátó bejelentett szervezettől, ha a változtatások befolyásolják az ÁME követelményeinek való megfelelőséget, vagy a termékhez előírt használati feltételeket. Ilyen esetben a bejelentett szervezet csak a módosítás(ok)ra vonatkozó és azokhoz szükséges vizsgálatokat és teszteket köteles elvégezni. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az eredeti EK tervvizsgálati tanúsítvány kiegészítéseként kell kiadni.
6.6. Ha nem történtek módosítások a 6.4. pontban említettek szerint, a lejáró tanúsítvány érvényességét egy újabb érvényességi időtartamra meg lehet hosszabbítani.
A kérelmező írásos igazolással kérelmezheti a meghosszabbítást, amelyben nyilatkozik arról, hogy nem történtek ilyen jellegű módosítások, és a bejelentett szervezet a 6.3. pontban leírtak szerint meghosszabbítja a tanúsítványt egy újabb érvényességi időtartamra, ha nincsenek a birtokában az igazolással ellentétes információk.
Az eljárás megismételhető.
7. Valamennyi bejelentett szervezet köteles közölni a többi bejelentett szervezettel a minőségkezelési rendszerre és az EK tervvizsgálati tanúsítványokra vonatkozóan kiadott, visszavont vagy elutasított jóváhagyásokkal kapcsolatos adatokat.
A többi bejelentett szervezet kérésre másolatot kaphat az alábbiakról:
– a minőségkezelési rendszer jóváhagyásai és a kiadott további jóváhagyások, valamint
– a kiadott EK tervvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítései.
8. A gyártó cégnek, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének ki kell állítania az EK megfelelőségi nyilatkozatot a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozóan.
A nyilatkozatnak legalább az 1996/48/EK vagy a 2001/16/EK irányelv IV. melléklete (3) bekezdésében előírt adatokat tartalmaznia kell. Az EK megfelelőségi nyilatkozatot és az azt kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni.
A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:
– az irányelvre történő hivatkozások (1996/48/EK vagy 2001/16/EK irányelv és más, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó irányelvek),
– a gyártó cég vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy az összeszerelő kereskedelmi nevét is),
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),
– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem által teljesített valamennyi vonatkozó leírás, különösen a használati feltételek,
– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásba bevont bejelentett szervezet (szervezetek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma a tanúsítványok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,
– a jelen ÁME-ra, illetve egyéb vonatkozó ÁME-ra való hivatkozás, és adott esetben az európai és/vagy nemzeti előírásokra való hivatkozás,
– a gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.
A hivatkozott tanúsítványok a következők:
– a minőségkezelési rendszer jóváhagyása és a felügyeleti jelentések a 3. pont rendelkezései szerint,
– az EK tervvizsgálati tanúsítvány és annak kiegészítései.
9. A gyártó cégnek, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő tíz évig.
Ha sem a gyártó cég, sem annak meghatalmazott képviselője nincs bejegyezve a Közösség területén, a műszaki dokumentációt annak a személynek kell megőriznie, aki forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet a Közösség területén.
10. Ha az EK megfelelőségi nyilatkozat mellett a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használatához az ÁME előírja az EK alkalmazhatósági nyilatkozat megszerzését is, a nyilatkozatot a V modul feltételei alapján a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell.
Az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló modulok
SB. modul: Típusvizsgálat
1. Ez a modul azt az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezetek valamely ajánlatkérő vagy annak hivatalos közösségbeli képviselője kérésére ellenőrzik és tanúsítják, hogy az ellenőrző-irányító alrendszer tervezett termelést képviselő típusa:
– megfelel a jelen ÁME-nek és más alkalmazható ÁME-knek, ami azt bizonyítja, hogy teljesülnek a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményei,
– megfelel a Szerződésből származó egyéb rendeleteknek.
Az e modulban definiált típusvizsgálat tartalmazhat bizonyos értékelési fázisokat, így a vonatkozó ÁME-ben meghatározott tervezési felülvizsgálatot, típusvizsgálatot vagy a gyártási folyamat felülvizsgálatát.
2. Az ajánlatkérő köteles kérelmezni az alrendszer EK-hitelesítését (alapos típusvizsgálatát) a választása szerinti bejelentett szervezettől.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselőjének neve és címe,
– a 3. pontban ismertetett műszaki dokumentáció.
3. A pályázó köteles a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátani az alrendszernek a tervezett termelés szempontjából reprezentatív mintáját (a továbbiakban "típus". A reprezentatív minta tekintetében figyelembe kell venni az ÁME vonatkozó szakaszaiban esetelegesen meghatározott konkrét követelményeket.
A típus lefedheti az alrendszer több változatát is, feltéve ha a változatok közötti különbségek nem érintik az ÁME rendelkezéseit.
A bejelentett szervezet szükség esetén további mintákat kérhet a vizsgálati program végrehajtásához.
Ha a konkrét tesztelési vagy vizsgálati módszerek esetében kérik, és az ÁME-ben vagy az ÁME-ben hivatkozott európai és/vagy nemzeti előírásban meghatározzák, biztosítani kell valamely részszerkezet vagy szerkezet mintáját vagy mintáit, illetve az alrendszer mintáját előre összeszerelt állapotban.
A műszaki dokumentációnak és a mintá(k)nak lehetővé kell tenniük az alrendszer tervezésének, gyártásának, telepítésének és karbantartásának megértését, valamint az ÁME rendelkezéseinek való megfelelés értékelését.
A műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:
– az alrendszer általános leírása, átfogó konstrukciója és struktúrája,
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartást, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt,
– tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, alegységek, szerkezeti egységek, áramkörök stb.,
– az alrendszer tervezésével és gyártásával kapcsolatos információk, valamint a karbantartásának és működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,
– műszaki előírások, ideértve az alkalmazott európai és/vagy nemzeti műszaki előírásokat,
– a fenti előírások használatát igazoló minden bizonyíték, különösen ahol nem alkalmazzák teljes mértékben az európai és/vagy nemzeti előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, az alrendszerbe beépítendő rendszerelemek felsorolását,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfeleléséről vagy használatra való alkalmasságáról szóló EK-nyilatkozatok és az irányelvek VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),
– az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció,
– az alrendszer tervezésébe, gyártásába, összeszerelésébe és telepítésébe bevont gyártók felsorolása,
– az alrendszer használati feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),
– az alrendszer karbantartásával kapcsolatos karbantartási feltételek és műszaki dokumentáció,
– az alrendszer gyártásánál, karbantartásánál és üzemeltetésénél figyelembe veendő összes műszaki követelmény,
– az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei,
– tesztjelentések.
Ha az ÁME további adatokat ír elő a műszaki dokumentáció számára, azokat bele kell foglalni.
4. A bejelentett szervezet köteles elvégezni az alábbiakat:
4.1. Megvizsgálja a műszaki dokumentációt.
4.2. Ellenőrzi, hogy az alrendszer, illetve az alrendszer szerkezeteit vagy részszerkezeteinek (egy vagy több) mintáját a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és típusvizsgálatokat végez vagy végeztet el az ÁME és a megfelelő európai és/vagy nemzeti előírások rendelkezéseivel összhangban. Az ilyen gyártás ellenőrzése megfelelő értékelési modulok révén történik.
4.3. Amennyiben az ÁME a terv felülvizsgálatát írja elő, végrehajtja a tervezési módszerek, eszközök és eredmények vizsgálatát annak értékelése érdekében, hogy a tervezési folyamat végén képesek-e eleget tenni az alrendszerre vonatkozó megfelelőségi követelményeknek.
4.4. Azonosítja az ÁME és az európai és/vagy nemzeti előírások vonatkozó rendelkezései szerint, illetve azok figyelembevétele nélkül tervezett elemeket.
4.5. Elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és szükséges teszteket a 4.2. és 4.3. ponttal összhangban annak megállapítása érdekében, hogy valóban alkalmazták-e a vonatkozó európai és/vagy nemzeti előírásokat, amennyiben kiválasztották azokat.
4.6. Elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és szükséges teszteket a 4.2. és 4.3. ponttal összhangban annak megállapítása érdekében, hogy az alkalmazott megoldások megfelelnek-e az ÁME követelményeinek, ha nem alkalmazták a megfelelő európai és/vagy nemzeti előírásokat.
4.7. Megállapodik a pályázóval arról, hogy hol végzik el a vizsgálatokat és a szükséges teszteket.
5. Amennyiben a típus megfelel az ÁME-nek, a bejelentett szervezet típusvizsgálati tanúsítványt ad ki a pályázónak. A tanúsítvány tartalmazza az ajánlatkérő, illetve a műszaki dokumentációban feltüntetett gyártó(k) nevét és címét, a vizsgálat végkövetkeztetéseit, az érvényességének feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.
A műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek listáját mellékelni kell a tanúsítványhoz, és a bejelentett szervezetnek meg kell tartania egy példányt.
Ha az ajánlatkérő elutasít egy típusvizsgálati tanúsítványt, a bejelentett szervezetnek részletesen meg kell indokolnia az ilyen elutasítást.
Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.
6. Valamennyi bejelentett szervezet köteles közölni a többi bejelentett szervezettel a kiadott, visszavont vagy elutasított típusvizsgálati tanúsítványokkal kapcsolatos vonatkozó információkat.
7. A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kaphat a kiadott típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit a többi bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátani.
8. Az ajánlatkérő az alrendszer teljes élettartama alatt köteles megőrizni a műszaki dokumentációval együtt a típusvizsgálati tanúsítványok és minden kiegészítés példányait. Kérésre bármely más tagállamnak el kell küldeni a dokumentációt.
9. A pályázó köteles tájékoztatni a típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet minden olyan módosításról, amely érintheti az ÁME követelményeinek való megfelelést vagy az alrendszer előírt használati körülményeit.
Ilyen esetekben az alrendszernek további jóváhagyásra van szüksége. Ez a további jóváhagyás az eredeti típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítéseként, illetve a régi tanúsítvány visszavonását követő új tanúsítvány kiadásával adható meg.
SD. modul: Termelési minőségkezelési rendszer
1. Ez a modul azt az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezetek valamely ajánlatkérő vagy annak hivatalos közösségbeli képviselője kérésére ellenőrzik és tanúsítják, hogy az ellenőrző-irányító alrendszer, amely számára egy bejelentett szervezet már kiadott típusvizsgálati tanúsítványt:
– megfelel a jelen ÁME-nek és más alkalmazható ÁME-knek, ami azt bizonyítja, hogy teljesülnek a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményei,
– megfelel a Szerződésből származó egyéb rendeleteknek,
és üzembe helyezhető.
2. A bejelentett szervezet elvégzi az eljárást azzal a feltétellel, hogy:
– a vizsgálat előtt kiadott típusvizsgálati tanúsítvány érvényben marad a kérelem tárgyát képező alrendszer esetében,
– az ajánlatkérő és a bevont fővállalkozók eleget tesznek a 3. pont szerinti kötelezettségeiknek.
A "fővállalkozók" kifejezés olyan társaságokra utal, amelyek tevékenysége hozzájárul az ÁME alapvető követelményeinek teljesüléséhez. Ez az alábbiakat érinti:
– a teljes alrendszer beruházásáért (különösen az alrendszer integrálásáért) felelős társaság,
– az alrendszer beruházásába részlegesen bevont (például az alrendszer összeállítását vagy telepítését végző)
más társaságok.
Nem vonatkozik a részegységeket és az átjárhatóság összetevőit szállító gyártói alvállalkozókra.
3. Az EK-hitelesítési eljárás alá vont alrendszer esetében az ajánlatkérő vagy megbízása esetén a fővállalkozó köteles jóváhagyott minőségkezelési rendszert működtetni az 5. pontban meghatározott gyártás, illetve végtermék-ellenőrzés és vizsgálat esetében, és ennek a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt kell állnia.
Amikor az ajánlatkérő önállóan felelős az alrendszer teljes beruházásáért (különös tekintettel az alrendszer integrálásával kapcsolatos felelősségre), vagy az ajánlatkérőt közvetlenül bevonják a gyártásba (az összeszerelést és telepítést is ideértve), jóváhagyott minőségkezelési rendszert kell működtetnie e tevékenységekkel kapcsolatban, ami a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt áll.
Ha valamely fővállalkozó felelős az alrendszer teljes beruházásáért (különös tekintettel az alrendszer integrálásával kapcsolatos felelősségre), minden esetben jóváhagyott minőségkezelési rendszert kell működtetnie a gyártással, illetve végtermék-ellenőrzéssel és vizsgálattal kapcsolatban, ami a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt áll.
4. EK-hitelesítési eljárás
4.1. Az ajánlatkérőnek a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania az alrendszer (termelési minőségkezelési rendszeren keresztül történő) EK-hitelesítésére vonatkozóan, ideértve a minőségkezelési rendszerek felügyeletének 5.3. és 6.5. pont szerinti összehangolását. Az ajánlatkérőnek tájékoztatnia kell a bevont gyártókat erről a választásáról és a pályázatról.
4.2. A pályázatnak lehetővé kell tennie az alrendszer tervezésének, gyártásának, összeszerelésének, telepítésének, karbantartásának és üzemeltetésének megértését, és lehetővé kell tennie a típusvizsgálat tanúsítványban leírt típusnak és az értékelendő ÁME követelményeinek való megfelelést.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselőjének neve és címe,
– a jóváhagyott típussal kapcsolatos műszaki dokumentáció, ideértve az SB modulban meghatározott eljárás végrehajtása után kibocsátott típusvizsgálati tanúsítványt,
és amennyiben e dokumentáció nem tartalmazza:
– az alrendszer általános leírása, annak átfogó konstrukciója és struktúrája,
– műszaki előírások, ideértve az alkalmazott európai és/vagy nemzeti műszaki előírásokat,
– a fenti előírások használatát igazoló minden bizonyíték, különösen ahol nem alkalmazzák teljes mértékben ezeket az európai és/vagy nemzeti előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket. Az alátámasztó bizonyítékoknak tartalmazniuk kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy annak nevében elvégzett vizsgálatok eredményeit,
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartást, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt,
– az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek a termelési fázisban való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, az alrendszerbe beépítendő rendszerelemek felsorolása,
– a megfelelésről vagy használatra való alkalmasságról szóló EK-nyilatkozatok másolatai, amelyekhez biztosítani kell a rendszerelemeket, és az irányelv VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,
– az alrendszer tervezésébe, gyártásába, összeszerelésébe és telepítésébe bevont gyártók felsorolása,
– annak bemutatása, hogy bevonása esetén az ajánlatkérő és/vagy a fővállalkozók az 5.2. pontban említett összes fázisra vonatkozóan rendelkezik minőségkezelési rendszerrel, és bizonyítani kell annak hatékonyságát,
– az e minőségkezelési rendszerek jóváhagyásáért és felülvizsgálatáért felelős bejelentett szervezet.
4.3. A bejelentett szervezet először megvizsgálja a pályázatot a típusvizsgálat érvényessége és a típusvizsgálati tanúsítvány szempontjából.
Ha a bejelentett szervezet úgy véli, hogy a típusvizsgálati tanúsítvány már nem érvényes vagy nem megfelelő, és új típusvizsgálati tanúsítványt kell kibocsátani, megindokolja a határozatát.
5. Minőségkezelési rendszer
5.1. Bevonása esetén az ajánlatkérő és megbízása esetén a fővállalkozó az általa kiválasztott bejelentett szervezethez kérelmet nyújt be a minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálatára vonatkozóan.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– a tervezett alrendszerrel kapcsolatos minden vonatkozó információ,
– a minőségkezelési rendszer dokumentációja,
– a jóváhagyott típus műszaki dokumentációjának és az SB modul típusvizsgálati eljárásának befejezése után
kibocsátott típusvizsgálati tanúsítványnak a másolata.
Az alrendszerre irányuló projektnek csak egy részébe bevont személyeknek csak a vonatkozó résszel kapcsolatban kell információt benyújtaniuk.
5.2. Az ajánlatkérő vagy az alrendszer teljes beruházásáért felelős fővállalkozó esetében a minőségkezelési rendszer biztosítja, hogy az alrendszer általában véve megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. Más fővállalkozó esetében azok minőségkezelési rendszereinek biztosítaniuk kell, hogy az alrendszerhez való megfelelő hozzájárulásuk megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek.
A pályázó(k) által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést szisztematikus és rendezett módon dokumentálni kell írott előírások , eljárások és utasítások formájában. A minőségkezelési rendszer dokumentációjának biztosítania kell a minőségügyi alapelvek és eljárások, így például a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések közös felfogását.
Különösen tartalmaznia kell az alábbi tételek megfelelő leírását:
– az összes pályázó esetében:
– minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,
– a használatra kerülő megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségkezelési technikák, folyamatok és szisztematikus cselekvések,
– a gyártás, összeszerelés és telepítés előtt, közben és után elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek,
valamint azok elvégzésének gyakorisága,
– minőségügyi feljegyzések, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,
– az ajánlatkérő vagy az alrendszer egész beruházásáért felelős fővállalkozó esetében:
– a vezetés felelősségei és hatáskörei az alrendszer általános minőségével kapcsolatban, különösen ideértve az alrendszer integrációjának kezelését.
A vizsgálatok, tesztek és ellenőrzések az alábbi fázisokra terjednek ki:
– az alrendszer felépítése, ezen belül különösen az építőmérnöki tevékenységek, a rendszerelemek
összeszerelése és végső beállítások,
– az alrendszer végleges tesztelése,
– és amennyiben az ÁME meghatározza, a teljes üzemi körülmények közötti érvényesítés.
5.3. Az ajánlatkérő által választott bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia, hogy az alrendszer összes 5.2. pontban említett fázisát kellő mértékben és megfelelően lefedi-e a pályázók minőségkezelési rendszereinek jóváhagyása és felügyelete.
Ha egynél több minőségkezelési rendszerre alapozzák, hogy az alrendszer megfelel-e a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezetnek különösen meg kell vizsgálnia, hogy
– egyértelműen dokumentálják-e a minőségkezelési rendszerek közötti kapcsolatokat és interfészeket,
– a fővállalkozók esetében kellően és megfelelően dokumentálják-e a teljes egész alrendszer
megfelelőségének kezelésével kapcsolatos általános felelősségeket és hatásköröket.
5.4. Az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségkezelési rendszert annak meghatározása érdekében, hogy az eleget tesz-e az 5.2. pontban említett követelményeknek.
Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a gyártó olyan EN/ISO 9001-2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a termelés, a végtermék-ellenőrzés és a tesztelés területén, amely figyelembe veszi annak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a konkrét jellemzőit, amelyre vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszert megvalósították.
Ha valamely kérelmező tanúsított minőségkezelési rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a vizsgálat során.
Az ellenőrzésnek kifejezetten az érintett alrendszerre kell irányulnia, figyelembe véve a pályázónak az alrendszerhez való konkrét hozzájárulását. Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett alrendszer technológiai vizsgálatában.
Az értékelési eljárás tartalmazza a kérelmező létesítményeinek vizsgálati célú bejárását.
A határozatról értesíteni kell a pályázót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.
5.5. Bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozók vállalják, hogy teljesítik a jóváhagyott minőség-ellenőrzési rendszerből fakadó kötelezettségeiket, és fenntartják azt oly módon, hogy megőrizzék annak megfelelő és hatékony voltát.
Folyamatosan tájékoztatnia kell a minőségkezelési rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet minden olyan jelentős változásról, amely érinti az ÁME követelményeinek az alrendszer általi teljesítését.
A bejelentett szervezet kiértékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségkezelési rendszert továbbra is eleget tesz-e az 5.2. pontban említett követelményeknek, vagy szükség van-e újbóli értékelésre.
A határozatáról értesíti a pályázót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.
6. A minőségkezelési rendszer(ek) felügyelete a bejelentett szervezet felelőssége alatt
6.1. A felügyelet célja az arról való meggyőződés, hogy bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségkezelési rendszerből eredő kötelezettségeinek.
6.2. Bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozók kötelesek megküldeni (vagy megküldetni) az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek az ehhez szükséges összes dokumentumot, ideértve az alrendszerrel kapcsolatos megvalósítási terveket és műszaki feljegyzéseket (amennyiben azok vonatkoznak az alrendszerre pályázók konkrét hozzájárulására), különösen az alábbiakat:
– a minőségkezelési rendszer dokumentációja, ideértve az alábbiak biztosítása érdekében végrehajtott
konkrét intézkedéseket:
– az ajánlatkérő vagy az alrendszer teljes beruházásáért felelős fővállalkozó esetében a teljes alrendszer
megfelelőségének kezelésével kapcsolatos felelősségek és hatáskörök kellő és megfelelő meghatározása,
– minden egyes kérelmező esetében a minőségbiztosítási rendszer megfelelő kezelése az alrendszer szintű
integráció elérése érdekében,
– a minőségkezelési rendszer (összeszerelésre és telepítésre is kiterjedő) gyártási részében előírt minőségügyi
feljegyzések, köztük vizsgálati jelentések és tesztelési adatok, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítési jelentése stb.
6.3. A bejelentett szervezet köteles rendszeres időközönként felülvizsgálatot tartani annak ellenőrzése érdekében, hogy bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozó minőségkezelési rendszert tartson fenn és alkalmazzon, és felülvizsgálati jelentést kell nekik benyújtania. Ha azok tanúsított minőségkezelési rendszert működtetnek, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a felülvizsgálat során.
A felülvizsgálatokat évente legalább egyszer kell elvégezni, legalább egy felülvizsgálatot a 8. pontban említett EK-hitelesítési eljárás tárgyát képező alrendszerrel kapcsolatos tevékenységek (gyártás, összeszerelés és telepítés) elvégzésekor.
6.4. A bejelentett szervezet szúrópróbaszerű bejárásokat is tehet a pályázó(k) megfelelő telephelyein. E bejárások alkalmával a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet, és teszteket végezhet vagy végeztethet el annak ellenőrzése érdekében, hogy a minőségkezelési rendszer megfelelően működik-e a szükséges helyeken. Vizsgálati és – indokolt esetben – felülvizsgálati és/vagy tesztjelentést kell biztosítania a kérelmező(k) számára.
6.5. Az ajánlatkérő által kiválasztott és az EK-tanúsításért felelős bejelentett szervezet, ha nem végzi el az érintett minőségkezelési rendszer(ek) egészének felülvizsgálatát, össze kell hangolnia az e feladat elvégzéséért felelős bármely más bejelentett szervezet felügyeleti tevékenységét az alábbiak érdekében:
– annak biztosítása, hogy megfelelően végrehajtsák az alrendszerek integrálásával kapcsolatos különböző
minőségkezelési rendszerek közötti interfészek kezelését,
– a vizsgálat olyan elemeinek összegyűjtése az ajánlatkérővel közösen, amelyek szükségesek a különböző minőségkezelési rendszerek következetességének és átfogó felülvizsgálatának szavatolásához.
Ez az összehangolás kiterjed a bejelentett szervezet alábbiakkal kapcsolatos jogaira:
– a más bejelentett szervezetek által kibocsátott összes (jóváhagyási és felügyeleti) dokumentáció kézhezvétele,
– jelenlét a 6.3. pontban említett felügyeleti vizsgálatoknál,
– a 6.4. pontban említett további vizsgálatok kezdeményezése a saját felelőssége alatt és a többi bejelentett szervezettel együtt.
7. Az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek ellenőrzési, felülvizsgálati és felügyeleti célokból bejárási joggal kell rendelkeznie az építkezési helyekre, gyártó üzemekbe, összeszerelési és telepítési helyekre, raktárhelyiségekbe és indokolt esetben az előgyártási és tesztelési létesítményekbe, általánosabban pedig minden olyan létesítménybe, amelyet szükségesnek tart a feladatai elvégzése érdekében, a pályázónak az alrendszer projektjéhez való konkrét hozzájárulásával összhangban.
8. Bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozók kötelesek az utolsó alrendszer legyártásától számított tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé tenni az alábbiakat:
– a 5.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentáció,
– a 5.5. pont második albekezdésében hivatkozott módosítás,
– a bejelentett szervezet 5.4., 5.5. és 6.4. pontban említett határozatai és jelentései.
9. Amennyiben az alrendszer megfelel az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezet a típusvizsgálat, valamint a minőségkezelési rendszer(ek) jóváhagyása és felülvizsgálata alapján kiállítja a megfelelőségi tanúsítványt az ajánlatkérő számára, aki ezt követően kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállambeli felügyeleti hatóság számára, amelyben az alrendszer található és/vagy üzemel.
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és az azt kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni. A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell megírni, mint a műszaki dokumentációt, és legalább az irányelv V. mellékletében szereplő információt kell tartalmaznia.
10. Az ajánlatkérő által választott bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kötelezően kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentáció tartalmazza legalább az irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében található információt és különösen az alábbiakat:
– az alrendszer jellemzőivel kapcsolatos minden szükséges dokumentum,
– az alrendszerbe beépített átjárhatósági összetevők felsorolása,
– a megfelelőségi és indokolt esetben a használatra való alkalmassági EK-nyilatkozatok másolatai, amelyeket
az említett összetevőknek biztosítaniuk kell az irányelv 13. cikkével összhangban, indokolt esetben a bejelentett szervezet által kiadott megfelelő dokumentumokkal (tanúsítványokkal, minőségkezelési rendszer jóváhagyásaival és felügyeleti dokumentumokkal) kísérve,
– az alrendszer karbantartásával, feltételeivel és határértékeivel kapcsolatos minden elem,
– a szervizeléssel, állandó vagy rutinjellegű figyelemmel kíséréssel, beállítással és karbantartással kapcsolatos minden elem,
– az alrendszer típusvizsgálati tanúsítványa és az SB modulban (típusvizsgálat) meghatározott, azt kísérő műszaki dokumentáció,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),
– a bejelentett szervezet 9. pontban említett, számítási jegyzetekkel kísért és általa aláírt megfelelőségi igazolása, amely megállapítja, hogy a projekt megfelel az irányelvnek és az ÁME-nek, és indokolt esetben megemlíti a tevékenységek végrehajtása során rögzített és vissza nem vont fenntartásokat. A tanúsítványt a hitelesítéssel kapcsolatban kiállított, a 6.3. és 6.4. pontokban említett vizsgálati és ellenőrzési jelentéseknek kell kísérniük és különösen:
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartást, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt.
11. Valamennyi bejelentett szervezet köteles közölni a többi bejelentett szervezettel a minőségkezelési rendszerre vonatkozóan kiadott, visszavont vagy elutasított jóváhagyásokkal kapcsolatos adatokat.
A többi bejelentett szervezet, kérésre másolatokat kaphat a minőségkezelési rendszerhez kiadott jóváhagyásokról.
12. A megfelelőségi igazolást kísérő feljegyzéseket be kell nyújtani az ajánlatkérőnek.
A közösségbeli ajánlatkérőnek az alrendszer teljes élettartama alatt meg kell őriznie a műszaki dokumentációt, és azt kérésre meg kell küldenie bármely más tagállamnak.
SF. modul: Termékhitelesítés
1. Ez a modul azt az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezetek valamely ajánlatkérő vagy annak hivatalos közösségbeli képviselője kérésére ellenőrzik és tanúsítják, hogy az ellenőrző-irányító alrendszer, amely számára egy bejelentett szervezet már kiadott típusvizsgálati tanúsítványt,
– megfelel a jelen ÁME-nek és más alkalmazható ÁME-knek, ami azt bizonyítja, hogy teljesülnek a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményei,
– megfelel a Szerződésből származó egyéb rendeleteknek, és üzembe helyezhető.
2. Az ajánlatkérő köteles kérelmezni az alrendszer EK-hitelesítését (alapos termékhitelesítés) a választása szerinti bejelentett szervezettől.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
– az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselőjének nevét és címét,
– a műszaki dokumentációt.
3. Az eljárás említett részén belül az ajánlatkérő ellenőrzi és tanúsítja, hogy az érintett alrendszer összhangban van a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típussal, és eleget tesz a rá vonatkozó ÁME-nek.
A bejelentett szervezet elvégzi az eljárást azzal a feltétellel, hogy az értékelés előtt kibocsátott típusvizsgálati tanúsítvány érvényben marad a pályázat tárgyát képező alrendszer esetében.
4. Az ajánlatkérőnek meg kell tennie minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a gyártási folyamat (ideértve az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek fővállalkozók általi összeszerelését és integrálását azok megbízása esetén) biztosítja, hogy az alrendszer megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és a rá vonatkozó ÁME követelményeinek.
5. A kérelemnek lehetővé kell tennie az alrendszer tervezésének, gyártásának, telepítésének, karbantartásának és üzemeltetésének megértését, és lehetővé kell tennie a típusvizsgálat tanúsítványban leírt típusnak és az értékelendő ÁME követelményeinek való megfelelést.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– a jóváhagyott típussal kapcsolatos műszaki dokumentáció, ideértve az SB modulban meghatározott eljárás
végrehajtása után kibocsátott típusvizsgálati tanúsítványt,
és amennyiben e dokumentáció nem tartalmazza:
– az alrendszer általános leírása, átfogó konstrukciója és struktúrája,
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartást, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt,
– tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, alegységek, szerkezeti egységek, áramkörök stb.,
– az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció,
– műszaki előírások, ideértve az alkalmazott európai műszaki előírásokat,
– a fenti előírások használatát igazoló minden bizonyíték, különösen ahol nem alkalmazzák teljes mértékben ezeket az európai előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek a termelési fázisban való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, az alrendszerbe beépítendő rendszerelemek,
– a megfelelésről vagy használatra való alkalmasságról szóló EK-nyilatkozatok másolatai, amelyekhez biztosítani kell az említett rendszerelemeket, és az irányelvek VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,
– az alrendszer tervezésébe, gyártásába, összeszerelésébe és telepítésébe bevont gyártók felsorolása. Ha az ÁME további adatokat ír elő a műszaki dokumentáció számára, azokat bele kell foglalni.
6. A bejelentett szervezet először megvizsgálja a pályázatot a típusvizsgálat érvényessége és a típusvizsgálati tanúsítvány szempontjából.
Ha a bejelentett szervezet úgy véli, hogy a típusvizsgálati tanúsítvány már nem érvényes vagy nem megfelelő, és új típusvizsgálati tanúsítványt kell kibocsátani, megindokolja a határozatát.
A bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy az alrendszer megfelel-e a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. A bejelentett szervezet megvizsgálja a sorozattermékként gyártott minden alrendszer 4. pontban meghatározott tesztelését.
7. Minden (sorozattermékként gyártott) alrendszer vizsgálattal és teszteléssel való ellenőrzése
7.1. A bejelentett szervezet elvégzi a teszteket, vizsgálatokat és hitelesítéseket az ÁME előírásai szerint sorozatban gyártott alrendszerek megfelelőségének biztosítása érdekében. A vizsgálatok, tesztek és ellenőrzések kiterjednek az ÁME által előírt fázisokra is.
7.2. Minden egyes (sorozatban gyártott) alrendszert egyedileg meg kell vizsgálni, tesztelni és hitelesíteni kell a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és a rá vonatkozó ÁME követelményeinek való megfelelés igazolása érdekében. Ha az ÁME (vagy az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik tesztet, a vonatkozó európai és/vagy nemzeti előírások, vagy megfelelő tesztek alkalmazandók.
8. A bejelentett szervezet megállapodhat az ajánlatkérővel (és a fővállalkozókkal), hogy mely helyeken végzik el a teszteket, és megállapodhat, hogy az alrendszer végső vizsgálatát és – ha azt az ÁME előírja – a teljes üzemi körülmények melletti teszteket és érvényesítéseket az ajánlatkérő végzi el a bejelentett szervezet közvetlen felügyelete alatt.
A bejelentett szervezet ellenőrzési, felülvizsgálati és felügyeleti célokból bejárási joggal rendelkezik a gyártó üzemekbe, összeszerelési és telepítési helyekre, és indokolt esetben az előgyártási és tesztelési létesítményekbe, az ÁME által előírt feladatok elvégzése érdekében.
9. Amennyiben az alrendszer megfelel az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezet kiállítja a megfelelőségi nyilatkozatot az ajánlatkérő számára, aki ezt követően kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot az alrendszer helye vagy működése szerinti tagállam felügyeleti hatósága számára.
A bejelentett szervezet e tevékenységeinek alapja a típusvizsgálat és az összes sorozatban gyártott terméken a 7. pontban jelzettek és az ÁME-ben és/vagy a vonatkozó európai és/vagy nemzeti előírásokban előírt tesztje, hitelesítése és ellenőrzése.
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és az azt kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni. A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell megírni, mint a műszaki dokumentációt, és legalább az irányelv V. mellékletében szereplő információt kell tartalmaznia.
10. A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentáció tartalmazza legalább az irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében található információt, és különösen az alábbiakat:
– az alrendszer jellemzőivel kapcsolatos minden szükséges dokumentum,
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartás, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt,
– az alrendszerbe beépített átjárhatósági összetevők felsorolása,
– a megfelelőségi és indokolt esetben a használatra való alkalmassági EK-nyilatkozatok másolatai, amelyeket az említett összetevőknek biztosítaniuk kell az irányelv 13. cikkével összhangban, indokolt esetben a bejelentett szervezet által kiadott megfelelő dokumentumokkal (tanúsítványokkal, minőségkezelési rendszer jóváhagyásaival és felügyeleti dokumentumokkal) kísérve,
– az alrendszer karbantartásával, feltételeivel és határértékeivel kapcsolatos minden elem,
– a szervizeléssel, állandó vagy rutinjellegű figyelemmel kíséréssel, beállítással és karbantartással kapcsolatos minden elem,
– az alrendszer típusvizsgálati tanúsítványa és az SB modulban (típusvizsgálat) meghatározott, azt kísérő műszaki dokumentáció,
– a bejelentett szervezet 9. pontban említett, számítási jegyzetekkel kísért és általa aláírt megfelelőségi igazolása, amely megállapítja, hogy a projekt megfelel az irányelvnek és az ÁME-nek, és indokolt esetben megemlíti a tevékenységek végrehajtása során rögzített és vissza nem vont fenntartásokat. Amennyiben indokolt, a tanúsítványt a hitelesítéssel kapcsolatban kiállított vizsgálati és ellenőrzési jelentéseknek kell kísérniük.
11. A megfelelőségi igazolást kísérő feljegyzéseket be kell nyújtani az ajánlatkérőnek.
Az ajánlatkérőnek az alrendszer teljes élettartama alatt meg kell őriznie a műszaki dokumentációt, és azt kérésre meg kell küldenie bármely más tagállamnak.
SH2. modul: Teljes minőségkezelési rendszer a terv vizsgálatával
1. Ez a modul az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezetek valamely ajánlatkérő vagy annak hivatalos közösségbeli képviselője kérésére ellenőrzik és tanúsítják, hogy az ellenőrző-irányító alrendszer
– megfelel a jelen ÁME-nek és más alkalmazható ÁME-knek, ami azt bizonyítja, hogy teljesülnek a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményei,
– megfelel a Szerződésből származó egyéb rendeleteknek, és üzembe helyezhető.
2. A bejelentett szervezet elvégzi az eljárást, ideértve az alrendszer tervének vizsgálatát azzal a feltétellel, hogy az ajánlatkérő és a bevont fővállalkozók eleget tesznek a pont által előírt kötelezettségeknek.
A "fővállalkozók" kifejezés olyan társaságokra utal, amelyek tevékenysége hozzájárul az ÁME alapvető követelményeinek teljesüléséhez. Ez azt a társaságot érinti, amely:
– felelős a teljes alrendszer beruházásáért (különösen az alrendszer integrálásáért),
– más társaságok, amelyek csak részlegesen vannak bevonva az alrendszer beruházásába (például az alrendszer megtervezésébe, összeállításába vagy telepítésébe).
Nem vonatkozik a részegységeket és az átjárhatóság összetevőit szállító gyártói alvállalkozókra.
3. Az EK-hitelesítési eljárás alá vont alrendszer esetében az ajánlatkérő vagy megbízása esetén a fővállalkozó jóváhagyott minőségkezelési rendszert működtet az 5. pontban meghatározott tervezés, gyártás, illetve végtermék-ellenőrzés és vizsgálat esetében, és ez a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt áll.
Az alrendszer teljes beruházásáért felelős fővállalkozónak (különös tekintettel az alrendszer integrálásával kapcsolatos felelősségre), minden esetben jóváhagyott minőségkezelési rendszert kell működtetnie a gyártással, illetve végtermék-ellenőrzéssel és vizsgálattal kapcsolatban, ami a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt áll.
Ebben az esetben az ajánlatkérő önállóan felelős az alrendszer teljes beruházásáért (különös tekintettel az alrendszer integrálásával kapcsolatos felelősségre), vagy az ajánlatkérőt közvetlenül bevonják a tervezésbe és/vagy gyártásba (az összeszerelést és telepítést is ideértve), jóváhagyott minőségkezelési rendszert kell működtetnie e tevékenységekkel kapcsolatban, ami a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt áll.
A csak az összeszerelésbe és telepítésbe bevont pályázók csak jóváhagyott minőségkezelési rendszert működtethetnek a gyártás és a végtermék-ellenőrzés és vizsgálat esetében.
4. EK-hitelesítési eljárás
4.1. Az ajánlatkérő a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet nyújt be az alrendszer (a tervvizsgálattal együtt végzett teljes minőségkezelési rendszeren keresztül történő) EK-hitelesítésére vonatkozóan, ideértve a minőségkezelési rendszerek felügyeletének 5.4. és 6.6. pont szerinti összehangolását. Az ajánlatkérő tájékoztatja a bevont gyártókat erről a választásáról és a kérelemről.
4.2. A pályázatnak lehetővé kell tennie az alrendszer tervezésének, gyártásának, telepítésének és karbantartásának megértését, valamint az ÁME rendelkezéseinek való megfelelés értékelését.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselőjének neve és címe,
– a műszaki dokumentáció, ideértve:
– az alrendszer általános leírása, átfogó konstrukciója és struktúrája,
– műszaki tervezési előírások, ideértve az alkalmazott európai műszaki előírásokat,
– a fenti előírások használatát igazoló minden bizonyíték, különösen ahol nem alkalmazzák teljes mértékben az európai előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket,
– a tesztprogram,
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartást, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt,
– az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, az alrendszerbe beépítendő rendszerelemek felsorolása,
– a megfelelésről vagy használatra való alkalmasságról szóló EK-nyilatkozatok másolatai, amelyekhez biztosítani kell a rendszerelemeket, és az irányelvek VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),
– az alrendszer tervezésébe, gyártásába, összeszerelésébe és telepítésébe bevont összes gyártó felsorolása,
– az alrendszer használati feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),
– az alrendszer karbantartásával kapcsolatos karbantartási feltételek és műszaki dokumentáció,
– az alrendszer gyártásánál, karbantartásánál és üzemeltetésénél figyelembe veendő összes műszaki követelmény,
– annak magyarázata, hogy bevonása esetén az ajánlatkérő és/vagy a fővállalkozók az 5.2. pontban említett összes fázisra vonatkozóan rendelkezik minőségkezelési rendszerrel, és bizonyítani kell annak hatékonyságát,
– az e minőségkezelési rendszerek jóváhagyásáért és felülvizsgálatáért felelős bejelentett szervezet.
4.3. Az ajánlatkérő bemutatja a megfelelő laboratórium által a részére elvégzett vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, köztük a kötelező típusvizsgálatok eredményeit. A tesztek eredményeinek bemutatása történhet a kérelemmel egy időben, vagy később is.
4.4. A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervvizsgálattal kapcsolatos pályázatot, és kiértékeli a tesztek eredményeit. Amennyiben a terv megfelel az irányelv és a rá vonatkozó ÁME előírásainak, tervvizsgálati jelentést bocsát ki a pályázó részére. A jelentés tartalmazza a tervvizsgálat végkövetkeztetéseit, az érvényességének feltételeit, a vizsgált terv azonosításához szükséges adatokat és – ha vonatkozó – az alrendszer működésének ismertetését.
Ha az ajánlatkérő tervvizsgálati jelentését elutasítják, a bejelentett szervezetnek részletesen meg kell indokolnia az ilyen elutasítást. Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.
5. Minőségkezelési rendszer
5.1. Bevonása esetén az ajánlatkérőnek és megbízása esetén a fővállalkozónak az általuk kiválasztott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania a minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálatára vonatkozóan.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– a tervezett alrendszerrel kapcsolatos minden vonatkozó információ,
– a minőségkezelési rendszer dokumentációja.
Az alrendszerre irányuló projektnek csak egy részébe bevont személyeknek csak a vonatkozó résszel kapcsolatban kell információt benyújtaniuk.
5.2. Az ajánlatkérő vagy az alrendszer teljes beruházásáért felelős fővállalkozó esetében a minőségkezelési rendszer biztosítja, hogy az alrendszer általánosságban megfeleljen az ÁME előírásainak.
Az egyéb fővállalkozó(k) minőségkezelési rendszere(i) biztosítják, hogy az alrendszerhez való megfelelő hozzájárulásuk megfeleljen az ÁME követelményeinek.
A pályázók által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést szisztematikus és rendezett módon dokumentálni kell írott politikák, eljárások és utasítások formájában. A minőségkezelési rendszer dokumentációjának biztosítania kell a minőségügyi alapelvek és eljárások, így például a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések, közös felfogását.
A rendszernek különösen az alábbi tételek megfelelő leírását kell tartalmaznia:
– az összes pályázó esetében:
– minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,
– a használatra kerülő megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségkezelési technikák, folyamatok és szisztematikus cselekvések,
– a tervezés, gyártás, összeszerelés és telepítés előtt, közben és után elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,
– minőségügyi feljegyzések, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,
– a fővállalkozók esetében, amennyiben az vonatkozik az alrendszer tervezéséhez való hozzájárulásukra:
– az alkalmazásra kerülő műszaki tervezési előírások, ideértve az európai és/vagy nemzeti előírásokat, és amennyiben az európai és/vagy nemzeti előírásokat nem alkalmazzák teljes egészében, az annak biztosítására használt eszközöket, hogy teljesüljenek az ÁME alrendszerre vonatkozó előírásai,
– a tervezés ellenőrzési és hitelesítési technikái, folyamatai és módszeres fellépései, amelyeket az alrendszer tervezésénél használnak fel,
– a terv és az alrendszer előírt minőségének elérését és a minőségkezelési rendszernek a gyártást is ideértve az összes fázisban való hatékony működését figyelemmel kísérő eszközök,
– az ajánlatkérő vagy az alrendszer egész beruházásáért felelős fővállalkozó esetében:
– a vezetés felelősségei és hatáskörei az alrendszer általános minőségével kapcsolatban, különösen ideértve az alrendszer integrációjának kezelését.
A vizsgálatok, tesztek és ellenőrzések az alábbi fázisokra terjednek ki:
– általános terv,
– az alrendszer felépítése, ezen belül különösen az építőmérnöki tevékenységek, a rendszerelemek összeszerelése és végső beállítások,
– az alrendszer végleges tesztelése,
– és amennyiben az ÁME meghatározza, a teljes üzemi körülmények közötti érvényesítés.
5.3. Az ajánlatkérő által választott bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia, hogy az alrendszer összes 5.2. pontban említett fázisát kellő mértékben és megfelelően lefedi-e a pályázók minőségkezelési rendszereinek jóváhagyása és felügyelete.
Ha egynél több minőségkezelési rendszerre alapozzák, hogy az alrendszer megfelel-e az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezetnek különösen meg kell vizsgálnia, hogy:
– egyértelműen dokumentálják-e a minőségkezelési rendszerek közötti kapcsolatokat és interfészeket,
– a fővállalkozó esetében kellően és megfelelően dokumentálják-e a teljes egész alrendszer megfelelőségének
kezelésével kapcsolatos általános felelősségeket és hatásköröket.
5.4. Az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségkezelési rendszert annak meghatározása érdekében, hogy az eleget tesz-e az 5.2. pont követelményeinek. Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a gyártó olyan, harmonizált szabványos EN/ISO 9001/2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a tervezés, a termelés, a végtermék-ellenőrzés és a tesztelés területén, amely figyelembe veszi annak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a konkrét jellemzőit, amelyre vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszert megvalósították.
Ha valamely kérelmező tanúsított minőségkezelési rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a vizsgálat során.
Az ellenőrzésnek kifejezetten az érintett alrendszerre kell irányulnia, figyelembe véve a pályázónak az alrendszerhez való konkrét hozzájárulását. Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett alrendszer technológiai vizsgálatában.
Az értékelési eljárás tartalmazza a kérelmező létesítményeinek vizsgálati célú bejárását.
A határozatról értesíteni kell a pályázót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.
5.5. Bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozók vállalják, hogy teljesítik a jóváhagyott minőség-ellenőrzési rendszerből fakadó kötelezettségeiket, és fenntartják azt oly módon, hogy megőrizzék annak megfelelő és hatékony voltát.
Folyamatosan tájékoztatniuk kell a minőségkezelési rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet minden olyan jelentős változásról, amely érinti a követelmények alrendszer általi teljesítését.
A bejelentett szervezet kiértékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségkezelési rendszer továbbra is eleget tesz-e az 5.2. pont követelményeinek, vagy szükség van-e újbóli értékelésre.
A határozatáról értesíti a pályázót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.
6. A minőségkezelési rendszer(ek) felügyelete a bejelentett szervezet felelőssége alatt
6.1. A felügyelet célja az arról való meggyőződés, hogy bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségkezelési rendszer(ek)ből eredő kötelezettségeinek.
6.2. Az ajánlatkérő, bevonása esetén, és a fővállalkozók kötelesek elküldeni az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek (vagy gondoskodni azok elküldéséről) az összes olyan dokumentumot, amely ebből a célból szükséges, különös tekintettel az alrendszer megvalósítási terveire és műszaki nyilvántartásaira (amennyiben ez a kérelmezőnek az alrendszerhez nyújtott konkrét hozzájárulása kapcsán vonatkozó), ide számítva a következőket:
– a minőségkezelési rendszer dokumentációját, ideértve az alábbiak biztosítása érdekében végrehajtott
konkrét intézkedéseket:
– az ajánlatkérő vagy az alrendszer teljes beruházásáért felelős fővállalkozó esetében a teljes alrendszer
megfelelőségének kezelésével kapcsolatos felelősségek és hatáskörök kellő és megfelelő meghatározása,
– minden egyes kérelmező esetében a minőségbiztosítási rendszer megfelelő kezelése az alrendszer szintű
integráció elérése érdekében,
– a minőségkezelési rendszer tervezési részében előírt minőségügyi feljegyzések, például elemzések, számítások, tesztek stb. eredményei,
– a minőségkezelési rendszer (összeszerelésre és telepítésre is kiterjedő) gyártási részében előírt minőségügyi
feljegyzések, köztük vizsgálati jelentések és tesztelési adatok, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítési jelentése stb.
6.3. A bejelentett szervezet köteles rendszeres időközönként felülvizsgálatot tartani annak ellenőrzése érdekében, hogy bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozó minőségkezelési rendszert tartson fenn, és alkalmazzon, és felülvizsgálati jelentést nyújtson be nekik. Ha azok tanúsított minőségkezelési rendszert működtetnek, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a felülvizsgálat során.
A felülvizsgálatokat évente legalább egyszer kell elvégezni, legalább egy felülvizsgálatot a 7. pontban említett EK-hitelesítési eljárás tárgyát képező alrendszerrel kapcsolatos tevékenységek (tervezés, gyártás, összeszerelés és telepítés) elvégzésekor.
6.4. A bejelentett szervezet szúrópróbaszerű bejárásokat tehet a pályázó(k) 5.2. pontban említett telephelyein. E bejárások alkalmával a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet, és teszteket végezhet vagy végeztethet el annak ellenőrzése érdekében, hogy a minőségkezelési rendszer megfelelően működik-e a szükséges helyeken. Vizsgálati és – indokolt esetben – felülvizsgálati és/vagy tesztjelentést kell biztosítania a kérelmező(k) számára.
6.5. Az ajánlatkérő által kiválasztott és az EK-tanúsításért felelős bejelentett szervezet, ha nem végzi el az érintett minőségkezelési rendszer(ek) egészének 5. pont szerint felülvizsgálatát, összehangolja az e feladat elvégzéséért felelős bármely más bejelentett szervezetek felügyeleti tevékenységét az alábbiak érdekében:
– annak biztosítása, hogy megfelelően végrehajtsák az alrendszerek integrálásával kapcsolatos különböző minőségkezelési rendszerek közötti interfészek kezelését,
– a vizsgálat olyan elemeinek összegyűjtése az ajánlatkérővel közösen, amelyek szükségesek a különböző minőségkezelési rendszerek következetességének és átfogó felülvizsgálatának szavatolásához.
Ez az összehangolás kiterjed a bejelentett szervezet alábbiakkal kapcsolatos jogaira:
– a más bejelentett szervezetek által kibocsátott összes (jóváhagyási és felügyeleti) dokumentáció kézhezvétele,
– jelenlét az 5.4. pontban említett felügyeleti vizsgálatoknál,
– az 5.5. pontban említett további vizsgálatok kezdeményezése a saját felelőssége alatt és a többi bejelentett
szervezettel együtt.
7. Az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek ellenőrzési, felülvizsgálati és felügyeleti célokból bejárási joggal kell rendelkeznie az építkezési helyekre, tervezési és gyártó üzemekbe, összeszerelési és telepítési helyekre, raktárhelyiségekbe és indokolt esetben az előgyártási és tesztelési létesítményekbe, általánosabban pedig minden olyan létesítménybe, amelyet szükségesnek tart a feladatai elvégzése érdekében, a pályázónak az alrendszer projektjéhez való konkrét hozzájárulásával összhangban.
8. Bevonása esetén az ajánlatkérő és a fővállalkozók kötelesek az utolsó alrendszer legyártásától számított tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé tenni az alábbiakat:
– a 5.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentáció,
– a 5.5. pont második albekezdésében hivatkozott módosítás,
– a bejelentett szervezet 5.4., 5.5. és 6.4. pontban említett határozatai és jelentései.
9. Amennyiben az alrendszer megfelel az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezet a tervvizsgálat, valamint a minőségkezelési rendszer(ek) jóváhagyása és felülvizsgálata alapján kiállítja a megfelelőségi tanúsítványt az ajánlatkérő számára, aki ezt követően kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállambeli felügyeleti hatóság számára, amelyben az alrendszer található és/vagy üzemel.
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és az azt kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni. A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell megírni, mint a műszaki dokumentációt, és legalább az irányelv V. mellékletében szereplő információt kell tartalmaznia.
10. Az ajánlatkérő által választott bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kötelezően kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentáció tartalmazza legalább az irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében található információt, és különösen az alábbiakat:
– az alrendszer jellemzőivel kapcsolatos minden szükséges dokumentum,
– az alrendszerbe beépített átjárhatósági összetevők felsorolása,
– a megfelelőségi és indokolt esetben a használatra való alkalmassági EK-nyilatkozatok másolatai, amelyeket
a rendszerelemeknek biztosítaniuk kell az irányelv 13. cikkével összhangban, indokolt esetben a bejelentett szervezet által kiadott megfelelő dokumentumokkal (tanúsítványokkal, minőségkezelési rendszer jóváhagyásaival és felügyeleti dokumentumokkal) kísérve,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),
– az alrendszer karbantartásával, feltételeivel és határértékeivel kapcsolatos minden elem,
– a szervizeléssel, állandó vagy rutinjellegű figyelemmel kíséréssel, beállítással és karbantartással kapcsolatos minden elem,
– a bejelentett szervezet 9. pontban említett, számítási jegyzetekkel kísért és általa aláírt megfelelőségi igazolása, amely megállapítja, hogy a projekt megfelel az irányelvnek és az ÁME-nek, és indokolt esetben megemlíti a tevékenységek végrehajtása során rögzített és vissza nem vont fenntartásokat. Indokolt esetben a tanúsítványt a hitelesítéssel kapcsolatban kiállított és a 6.4. és 6.5. pontokban említett vizsgálati és ellenőrzési jelentéseknek kell kísérniük,
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartást, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt.
11. Valamennyi bejelentett szervezet köteles közölni a többi bejelentett szervezettel a kiadott, visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszerjóváhagyásokkal kapcsolatos vonatkozó információkat és az EK tervvizsgálati jelentéseket.
A többi bejelentett szervezet kérésre másolatot kaphat az alábbiakról:
– a minőségkezelési rendszer jóváhagyásai és a kiadott további jóváhagyások, valamint
– a kiadott EK tervvizsgálati jelentések és azok kiegészítései.
12. A megfelelőségi igazolást kísérő feljegyzéseket be kell nyújtani az ajánlatkérőnek.
Az ajánlatkérőnek az alrendszer teljes élettartama alatt meg kell őriznie a műszaki dokumentációt, és azt kérésre meg kell küldenie bármely más tagállamnak.
SG. modul: Az egységek hitelesítése
1. Ez a modul az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezetek valamely ajánlatkérő vagy annak hivatalos közösségbeli képviselője kérésére ellenőrzik és tanúsítják, hogy az ellenőrző-irányító alrendszer:
– megfelel a jelen ÁME-nek és más alkalmazható ÁME-knek, ami azt bizonyítja, hogy teljesülnek a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményei,
– megfelel a Szerződésből származó egyéb rendeleteknek,
és üzembe helyezhető.
2. Az ajánlatkérő köteles kérelmezni az alrendszer EK-hitelesítését (alapos egységhitelesítés) a választása szerinti bejelentett szervezettől.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
– az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselőjének nevét és címét,
– a műszaki dokumentációt.
–
3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie az alrendszer tervezésének, gyártásának, telepítésének és üzemeltetésének megértését, valamint az ÁME rendelkezéseinek való megfelelés értékelését.
A műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:
– az alrendszer általános leírása, annak átfogó konstrukciója és struktúrája,
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartás, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt,
– tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, alegységek, szerkezeti egységek, áramkörök stb.,
– az alrendszer tervezésével és gyártásával kapcsolatos információk, valamint a karbantartásának és működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,
– műszaki előírások, ideértve az alkalmazott európai és/vagy nemzeti műszaki előírásokat,
– a fenti előírások használatát igazoló minden bizonyíték, különösen ahol nem alkalmazzák teljes mértékben az európai előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, az alrendszerbe beépítendő rendszerelemek felsorolása,
– a megfelelésről vagy használatra való alkalmasságról szóló EK-nyilatkozatok másolatai, amelyekhez biztosítani kell az említett rendszerelemeket, és az irányelvek VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),
– az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció,
– az alrendszer tervezésébe, gyártásába, összeszerelésébe és telepítésébe bevont gyártók felsorolása,
– az alrendszer használati feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),
– az alrendszer karbantartásával kapcsolatos karbantartási feltételek és műszaki dokumentáció,
– az alrendszer gyártásánál, karbantartásánál és üzemeltetésénél figyelembe veendő összes műszaki követelmény,
– az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei,
– minden egyéb megfelelő műszaki bizonyíték, amely képes szemléltetni, hogy a korábbi ellenőrzéseket vagy teszteket sikeresen elvégezték független és kompetens szervezetek, összehasonlítható feltételek mellett.
Ha az ÁME további adatokat ír elő a műszaki dokumentáció számára, azokat bele kell foglalni.
4. A bejelentett szervezet köteles megvizsgálni az alkalmazást és a műszaki dokumentációt és azonosítani azokat az elemeket, amelyeket az ÁME és az európai előírások vonatkozó rendelkezései szerint terveztek meg, illetve az azok figyelembevétele nélkül tervezett elemeket.
A bejelentett szervezet köteles megvizsgálni az alrendszert és végrehajtani a megfelelő és szükséges teszteket (vagy kötelesek részt venni azokban), annak megállapítására, hogy kiválasztották-e a vonatkozó európai és/vagy nemzeti specifikációkat, ezeket ténylegesen alkalmazták-e, vagy hogy az elfogadott megoldások teljesítik-e az ÁME követelményeit, amikor a megfelelő európai és/vagy nemzeti specifikációkat nem alkalmazták.
A vizsgálatok, tesztek és ellenőrzések kiterjednek az ÁME által előírt következő fázisokra:
– általános terv,
– az alrendszer felépítése, ezen belül különösen, az építőmérnöki tevékenységek, a rendszerelemek összeszerelése és végső beállítások,
– az alrendszer végleges tesztelése,
– és amennyiben az ÁME meghatározza, a teljes üzemi körülmények közötti érvényesítés.
A bejelentett szervezet köteles figyelembe venni minden korábbi ellenőrzést vagy tesztet, amelyet sikeresen elvégeztek független és kompetens szervezetek, összehasonlítható feltételek mellett. A figyelembe vehető korábbi ellenőrzések és tesztek feltételeinek hasonlóaknak kell lenniük azokhoz a feltételekhez, amelyeket a bejelentett szervezet figyelembe vesz e tevékenységek alvállalkozásba adásakor.
A bejelentett szervezet csak akkor veheti figyelembe ezeket a vonatkozó bizonyítékokat, ha az említett szervezetek a függetlenséget és a kompetenciát azonos kritériumok szerint értékelik.
A bejelentett szervezet utána eldönti, hogy fel kell-e használni ezeknek az ellenőrzéseknek vagy teszteknek az eredményeit. Ha elfogadja, akkor a bejelentett szervezet köteles megvizsgálni ezeknek a korábbi ellenőrzéseknek és teszteknek a bizonyítékait és köteles megállapítani, hogy az eredmények megfelelnek-e az ÁME követelményeinek. Minden egyes esetben a bejelentett szervezet viseli a végső felelősséget.
5. A bejelentett szervezet megállapodhat az ajánlatkérővel, hogy mely helyeken végzik el a teszteket, és megállapodhat, hogy az alrendszer végső tesztelését és – ha azt az ÁME előírja – a teljes üzemi körülmények melletti teszteket az ajánlatkérő végzi el a bejelentett szervezet közvetlen felügyelete alatt és részvétele mellett.
6. A bejelentett szervezet tesztelési és hitelesítési célokból bejárási joggal rendelkezik a tervezés helyszínére, az építkezés helyszíneire, a gyártó üzemekbe, összeszerelési és telepítési helyekre, és indokolt esetben az előgyártási és tesztelési létesítményekbe, az ÁME által előírt feladatok elvégzése érdekében.
7. Amennyiben az alrendszer megfelel az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezet az ÁME és/vagy a vonatkozó európai specifikációk által megkövetelt tesztelések, hitelesítések és ellenőrzések végrehajtása alapján kiállítja a megfelelőségi tanúsítványt az ajánlatkérő számára, aki ezt követően kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállambeli felügyeleti hatóság számára, amelyben az alrendszer található és/vagy üzemel.
Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és az azt kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni. A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell megírni, mint a műszaki dokumentációt, és legalább az irányelv V. mellékletében szereplő információt kell tartalmaznia.
8. A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentáció tartalmazza legalább az irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében található információt és különösen az alábbiakat:
– az alrendszer jellemzőivel kapcsolatos minden szükséges dokumentum,
– az alrendszerbe beépített átjárhatósági összetevők felsorolása,
– a megfelelőségi és indokolt esetben a használatra való alkalmassági EK-nyilatkozatok másolatai, amelyeket
az említett összetevőknek biztosítaniuk kell az irányelv 13. cikkével összhangban, indokolt esetben a bejelentett szervezet által kiadott megfelelő dokumentumokkal (tanúsítványokkal, minőségkezelési rendszer jóváhagyásaival és felügyeleti dokumentumokkal) kísérve,
– az alrendszer karbantartásával, feltételeivel és határértékeivel kapcsolatos minden elem,
– a szervizeléssel, állandó vagy rutinjellegű figyelemmel kíséréssel, beállítással és karbantartással kapcsolatos minden elem,
– a bejelentett szervezet 7. pontban említett, számítási jegyzetekkel kísért és általa aláírt megfelelőségi igazolása, amely megállapítja, hogy a projekt megfelel az irányelvnek és az ÁME-nek, és indokolt esetben megemlíti a tevékenységek végrehajtása során rögzített és vissza nem vont fenntartásokat; az igazoláshoz, ha vonatkozó, csatolni kell a hitelesítés kapcsán összeállított felügyeleti és auditálási jelentéseket,
– a szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),
– az infrastruktúra- és/vagy gördülőállomány- (alrendszer) nyilvántartást, ide számítva az ÁME-ben meghatározott minden információt.
9. A megfelelőségi igazolást kísérő feljegyzéseket be kell nyújtani az ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérőnek az alrendszer teljes élettartama alatt meg kell őriznie a műszaki dokumentációt, és azt kérésre meg kell küldenie bármely más tagállamnak.
F. MELLÉKLET
A megfelelőség felmérésének eljárása
A karbantartási intézkedések felmérése
1. Ez a megfelelőségi felmérési eljárás leírja az eljárásnak azt a részét, amelyen keresztül a közlekedési hatóság megállapítja és tanúsítja, hogy a tervezett karbantartás szempontjából reprezentatív karbantartási intézkedések teljesítik-e a vonatkozó ÁME rendelkezéseit és biztosítják-e az alapvető paraméterek és elengedhetetlen követelmények betartását az alrendszer élettartama során.
2. A karbantartási intézkedések felmérésére vonatkozó kérelmet annak az ajánlatkérőnek (vagy felhatalmazott közösségi képviselőjének) kell benyújtania, amelyik a karbantartási intézkedésekre nézve javaslatot tesz, a közlekedési hatósághoz
A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
– az ajánlatkérő neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor az ő neve és
címe,
– írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet,
– a tervezési szakasz eredményeként meghatározott minden műszaki követelmény, amelyet a karbantartás során figyelembe kell venni,
– a 3. pontban ismertetett karbantartási dokumentáció,
– a 4. pontban ismertetett műszaki dokumentáció.
A benyújtott karbantartási dokumentációnak a kérelmező által jóváhagyott végleges verziónak kell lennie.
A közlekedési hatóság kérhet további példányokat, ha ez a felmérés végrehajtásához szükséges.
3. A karbantartási dokumentációnak minimálisan a következő elemeket kell tartalmaznia:
– a karbantartási intézkedések végrehajtásának, használatának és ellenőrzésének leírása,
– az összes végrehajtandó karbantartás részletei, ide számítva a karbantartás rendszerességét is,– műveleti forgatókönyvek, amelyek bemutatják, hogy a szükséges visszacsatolási információk (és a karbantartással kapcsolatos minden más információ) milyen módon áramlik az alrendszer és más termékek/alrendszerek körül, a karbantartási folyamat támogatása céljából,
– a konkrét folyamatok eljárásai (vagy hivatkozás ezekre az eljárásokra), a termék/alrendszer karbantartási műveletei szerint,
– a karbantartási intézkedések módosításai és frissítései kezelésének eljárása,
– a karbantartási intézkedések olvasásához esetleg szükséges hardverek és szoftverek leírása,
– a karbantartási intézkedések végrehajtásához szükséges összes elem leírása.
4. A műszaki dokumentációnak biztosítania kell, hogy a karbantartási intézkedések felmérése megfeleljen az ÁME követelményeinek. Tartalmaznia kell, amennyire ez a felmérés kapcsán vonatkozó, a karbantartási intézkedések kidolgozásának egyes szakaszait.
Azoknak a műszaki dokumentációknak, amelyek a karbantartási intézkedéseket megindokolják, tartalmazniuk kell:
– egy általános típusleírást (az alrendszer működésének áttekintését és a műszaki funkciók leírását),
– egy műszaki leírást, amely meghatározza az alrendszer használatának és karbantartásának feltételeit és körülményeit,
– az ÁME követelményei, a karbantartási szervezet, a műszaki funkciók és a karbantartási intézkedések közötti konzisztencia szemléltetését,
– a karbantartási intézkedések kidolgozásának megértéséhez szükséges összes leírást, magyarázatot és nyilvántartást,
– a karbantartási intézkedések érvényesítése érdekében elvégzett munkáról készített feljegyzéseket,
– a karbantartási intézkedésekhez felhasznált berendezések és az érintett személyek elemzéséről készített feljegyzéseket,
– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használati és karbantartási feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),
– azoknak a műszaki specifikációknak a felsorolását, amelyek alapján a rendszer karbantartási intézkedéseit érvényesítették.
5. A közlekedési hatóság köteles:
– azonosítani az ÁME azon vonatkozó rendelkezéseit, amelyeknek a karbantartási intézkedéseknek meg kell felelniük,
– ellenőrizni, hogy a karbantartási intézkedések dokumentációja és a műszaki dokumentáció hiánytalan-e, és összhangban áll-e a 3. és a 4. pont rendelkezéseivel,
– elvégezni a karbantartási intézkedések kidolgozása egyes szakaszainak és az eredményeknek a vizsgálatát, annak kiértékelésére, hogy:
– az egyes szakaszokat ellenőrzötten kezelték-e,
– képesek-e teljesíteni a karbantartási intézkedésekre vonatkozó megfelelőségi követelményeket,
– dokumentálják-e az azzal kapcsolatos megállapításokat, hogy a karbantartási intézkedések teljesítik-e az ÁME rendelkezéseit.
6. Amennyiben a karbantartási intézkedések megfelelnek az ÁME rendelkezéseinek, a közlekedési hatóság kiadja a vizsgálati jelentést a karbantartási intézkedésekről a pályázónak. A jelentésnek tartalmaznia kell az ajánlatkérő nevét és címét, a vizsgálat végkövetkeztetéseit, az érvényesség feltételeit, a karbantartott alrendszerre utaló hivatkozást, valamint a karbantartási intézkedések azonosításához szükséges adatokat.
A műszaki dokumentáció vonatkozó részeit, ide számítva a karbantartási intézkedések és megvalósításuk feltételeinek leírását, csatolni kell a jelentéshez, és a közlekedési hatóság köteles erről egy példányt megőrizni.
Ha az ajánlatkérő nem fogadja el a karbantartási intézkedésekről készített vizsgálati jelentést, akkor a közlekedési hatóságnak részletesen meg kell indokolnia az ilyen elutasítást. Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.
G. MELLÉKLET
Nyitott kérdések
A nyitott kérdések prioritása
Különbséget kell tenni két prioritás között:
1. prioritás (P1): a legsürgősebb rész
2. prioritás (P2): a legkevésbé sürgős rész
Interfészek
4.3. szakasz
A szintbeli kereszteződés funkciói (P1)
Interfészek az OPE ÁME-vel (P1)
Interfészek a Gördülőállomány vontatóegységek és személykocsik ÁME dokumentummal (P1)
A melléklet
1. hivatkozás FRS (a szintbeli kereszteződés tárgyához) (P1, kapcsolódva a szintbeli kereszteződéshez [LX])
16. hivatkozás Az Eurolooppal kapcsolatos FFFIS jelenleg csak tervezetben áll rendelkezésre (Unisig
részegység-044, 2.1.0. változat), a frekvenciasáv megváltoztatása miatt. Jogilag kötelező lesz, miután a nyitott kérdéseket (pl. a frekvenciák leosztása, összeegyeztethetőség a jelenlegi rendszerekkel, összehasonlító ellenőrzések) megoldották és a végleges verzió elkészült.
24. hivatkozás Az aktiválással kapcsolatos specifikációk tisztázása és módosítása (P1)
B32 hivatkozás Útmutató a hivatkozásokhoz (P1)
36. hivatkozás STM teszt specifikációk (P1)
28. hivatkozás Megbízhatósági–rendelkezésre állási követelmények (P1)
41. hivatkozás JRU tesztelési specifikációk (P1) összekapcsolva az
55. hivatkozással
42. hivatkozás Az éberségi berendezésre vonatkozó követelmények (P2)
44. hivatkozás Útmérési FIS (P2)
45. hivatkozás K interfész (P1)
47. hivatkozás Az átjárhatósággal kapcsolatos kockázatok és veszélyek elemzésére vonatkozó követelmények (P1)
48. hivatkozás A mobil GSM-R berendezésekre vonatkozó tesztelési specifikációk (P1)
50. hivatkozás Az Euroloopra vonatkozó tesztelési specifikációk (P1)
51. hivatkozás A DMI ergonómiai aspektusai (P1)
53. hivatkozás Az UIC által ellenőrzött változók ETCS értékei (P1)
54. hivatkozás A szolgáltatás minőségére vonatkozó felhasználói követelmények (ideiglenesen) (P1)
55. hivatkozás A jogi adatrögzítő alap-konfigurációjára vonatkozó követelmények (P1, átfogóan)
57. hivatkozás Az ERTMS fedélzeti berendezés előzetes felszerelésének követelményei (P1)
58. hivatkozás RBC–RBC interfész (P1)
59. hivatkozás Az ERTMS pálya menti berendezés előzetes felszerelésének követelményei (P1)
60. hivatkozás ETCS verzió kezelése (P1)
61. hivatkozás GSM-R verzió kezelése (P1)
GSM-R:
Kölcsönös csatlakoztatás és barangolás a GSM-R hálózatok között (P1)
Határátlépés (P1)
A GSM-R üzemeltetési szabályainak meghatározása (P1)
GPRS és ASCI (P2)
GSM-R verzió kezelés (váltásellenőrzés-menedzsment) (P1)
A. melléklet – 1. függelék: (P1)
6.2.1. Fémmentes tér a kerekek körül
7.1. A homokolóberendezések alkalmazása
7.2.1. Kompozit féktuskók használata
8.1.1. Elektromágneses interferenciák (vontatási áram)
8.3.1. Elektromágneses interferenciák (elektromos, mágneses, elektromágneses mezők)
"A" melléklet – 2. függelék: (P1)
HABD
B. melléklet, 4. rész.
Az ETCS 1. osztály CCM-mel kapcsolatos nyitott kérdések
Bizonyos ETCS változók specifikációi (P1)
Kiegészítő interfészek
A személyzetet védő rendszerek funkciói és interfészei a jelzőrendszerhez (P2)
Interfész az üzemi fékhez. Ezt meg kell vizsgálni a gördülőállományra vonatkozó ÁME kidolgozása során.
1
A rendeletet a 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet 15. § d) pontja hatályon kívül helyezte 2013. január 4. napjával.
2
Az 1. melléklet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 18. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 16. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás