• Tartalom

19/2010. (XII. 10.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Beszerzési Szabályzatának kiadásáról1

2010.12.11.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. § (1) bekezdésére kiadom a következő utasítást:
1. A Belügyminisztérium beszerzési szabályzatát a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Melléklet a 19/2010. (XII. 10.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium Beszerzési Szabályzata
I.
A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. A szabályzat hatálya a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) hivatali egységeire terjed ki.
2. A szabályzat hatálya a BM Igazgatás, a BM fejezeti kezelésű előirányzatai, valamint az európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló beszerzésekre terjed ki.
II.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. A szabályzatot a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezéseivel együtt, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseire tekintettel kell alkalmazni.
4. A szabályzat alkalmazásában:
a) ajánlatkérő: BM;
b) kötelezettségvállaló: a BM hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló BM utasításban, a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződés esetén a BM fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM utasításban kötelezettségvállalásra felhatalmazott személyek, európai uniós projektek esetén egyedi miniszteri engedéllyel felhatalmazott személy;
c) kezdeményező: a beszerzési eljárást megindító BM szervezeti egység (a továbbiakban: Kezdeményező);
d) hivatalos közbeszerzési tanácsadó: az a közbeszerzési szakértelmet biztosító természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek/amelynek a tevékenység folytatását a Közbeszerzések Tanácsa – a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe való felvétel útján – engedélyezte;
e) szakértő: közbeszerzési szakértelemmel vagy a közbeszerzés tárgyában megfelelő jártassággal rendelkező természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
f) BM Igazgatás: a BM hivatali szervezeti egységei;
g) BM fejezet: a BM hivatali egységei, valamint az alárendelt szervek.
5. A közbeszerzéseket a Kezdeményező folytatja le.
6. A Kezdeményező a közbeszerzési eljárásba annak előkészítésétől szükség esetén hivatalos közbeszerzési tanácsadót, szakértőt jogosult bevonni, amennyiben erre a forrás biztosított.
7. A jelentős értékű közbeszerzések megindításának egyes kérdéseiről szóló 1132/2009. (VIII. 7.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) hatálya alá tartozó közbeszerzések esetében az ajánlati, a részvételi vagy az ajánlattételi felhívás közzététele vagy megküldése előtt a Kezdeményező továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: PEF) felé a Korm. határozatnak megfelelő tartalmú monitoring-adatlapot annak érdekében, hogy a közbeszerzés időszerűségéről az előzetes egyeztetés lefolytatásra kerüljön. Az előzetes egyeztetés lefolytatása után a PEF tájékoztatja a Kezdeményezőt a monitoring-munkacsoport által meghozott döntésről.
III.
A KÖZBESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSA
AZ ELJÁRÁSOK FAJTÁI
A közbeszerzési eljárás alapelvei, kivételek az eljárás lebonyolításának kötelezettsége alól
8. A közbeszerzési eljárások során be kell tartani a Kbt. 1. § szerinti alapelveket:
a) a verseny tisztaságát és a nyilvánosságot;
b) az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára;
c) az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani;
d) törekedni kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére.
9. Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni:
a) általános esetben a Kbt. 29. §-ában, nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárás esetén a Kbt. 243. §-ában vagy 257. §-ában megfogalmazottak fennállása esetén. Kivételek alkalmazásánál minden esetben figyelembe kell venni a Kbt. egyes fejezeteire vonatkozó értékhatárokat is.
b) a becsült érték szabályainak figyelembevételével (Kbt. 40. §) a nemzeti értékhatárokat el nem érő beszerzéseknél.
Az eljárások fajtái, értékhatárok szerinti felosztása
10. A közbeszerzési eljárás lehet: nyílt, meghívásos, tárgyalásos, vagy versenypárbeszéd.
a) Nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet.
b) Meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot.
c) Tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről. A tárgyalásos eljárásnak két típusa van: a hirdetmény közzétételével és az anélkül induló tárgyalásos eljárás. Tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát a Kbt. feltételekhez köti, annak megalapozottságát az ajánlatkérő szakterületnek megfelelően indokolni kell. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásáról – az ajánlattételi felhívások kiküldésével egy időben – tájékoztatni kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot.
d) A versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, továbbá a szerződés típusának és feltételeinek – a Kezdeményező által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.
11. A közbeszerzési eljárás során – függetlenül attól, hogy a tényleges beszerzés hány ütemből áll és milyen időtartamot ölel fel – nem lehet áttérni az egyik eljárási fajtáról a másikra.
12. A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra egyébként – ha a Kbt. másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
13. Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát.
14. A tárgyévi költségvetési törvény és a Kbt. alapján a közbeszerzési értékhatárok tekintetében kétféle értékhatárt kell megkülönböztetni: a közösségi és a nemzeti közbeszerzési eljárás értékhatárait. A közösségi és a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat az 1. számú függelék tartalmazza. Az egyes értékhatárokhoz eltérő eljárási rendek tartoznak.
15. A Kezdeményező a közbeszerzési eljárások megindítása előtt piaci felmérést készíthet annak érdekében, hogy az egyes közbeszerzések értékét a piaci viszonyok alapján reálisan tudja megbecsülni.
16. Az értékhatár vizsgálata során a Kezdeményező figyelembe veszi a tárgyévi közbeszerzési tervet, a belső honlapon (Intranet) közzétett közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések tervét (a továbbiakban: beszerzési terv) és a PEF által vezetett kötelezettségvállalási nyilvántartást.
IV.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
Közbeszerzési eljárások előkészítése, éves összesített közbeszerzési terv, éves statisztikai összegzés
17. A Kbt. 5. § (1) bekezdésében foglalt éves összesített közbeszerzési terv (a továbbiakban: közbeszerzési terv) elkészítéséhez a Kezdeményező a tárgyév április 15-ig – a BM éves jóváhagyott költségvetésében szereplő (pénzügyi fedezettel rendelkező) – beszerzésekre vonatkozóan adatot szolgáltat a PEF részére, amely alapján a közbeszerzési tervet a PEF készíti el. A közbeszerzési tervet a PEF felterjesztése alapján a gazdasági és informatikai helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár a 2. számú függelék szerinti formanyomtatványon hagyja jóvá.
18. A közbeszerzési tervnek a központi beszerző szervezet központosított közbeszerzési portálján történő elektronikus rögzítéséről – a központi közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének megfelelően tárgyév május 15-ig – a PEF gondoskodik.
19. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre, vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárás is lefolytatható, ha a közbeszerzési igény előre nem látható okból vagy egyéb változás miatt merült fel. Ez esetben a Kezdeményező a módosítás okát is tartalmazó javaslata alapján a PEF a közbeszerzési tervet módosítja 18. pontban foglaltak szerint.
20. A Kezdeményező a közbeszerzési terv elkészítése előtt is indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.
21. A közbeszerzési terv öt évig történő megőrzéséről a PEF gondoskodik.
22. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv BM honlapján közzétételre történő megküldéséről a PEF gondoskodik a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
23. A PEF a BM közbeszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést készít, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig megküld a Közbeszerzések Tanácsának. A PEF részére az éves statisztikai összegzés elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatása a tárgyévet követő év április 15-ig a Kezdeményező feladata.
A közbeszerzési eljárások dokumentálása
24. Az BM minden egyes közbeszerzésének cselekményeit – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – dokumentálni kell. A dokumentumok kezelése, az abból történő adatszolgáltatás a BM Iratkezelési Szabályzatában meghatározottak szerint a Kezdeményező feladata.
25. A közbeszerzési eljárások előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától vagy a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéstől számított öt évig, európai uniós projektek esetében a támogatási szerződésben meghatározott időpontig kell megőrizni. A megőrzés a Kezdeményező feladata.
A közbeszerzési eljárások megindítása
26. A közbeszerzési eljárást akkor lehet megindítani, ha az a tárgyévi közbeszerzési tervben szerepel, az ajánlatkérés időpontjában a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, vagy írásbeli biztosíték van rá, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre fog állni, kivéve a Kbt. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetet. Amennyiben a közbeszerzési tervben a tervezett beszerzés nem szerepel, az eljárás megindításával egyidejűleg a Kezdeményező a közbeszerzési terv módosítását kezdeményezi a PEF-nél.
27. A Kezdeményező az egyes közbeszerzési eljárások esetén előzetesen megbecsüli a közbeszerzés értékét. A becsült érték figyelembevételével kiválasztja, hogy a beszerzéssel kapcsolatban a Kbt. mely fejezetének előírásai szerint jár el.
28. Tilos a Kbt. megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Mindazon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a Kbt. 39. § (1) bekezdés kivételével], és amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.
29. Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.
30. A közbeszerzési eljárás megindításakor – a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasításban meghatározott hatásköri szabályok alapján – a Kezdeményező a 3. számú függelék szerinti közbeszerzési tervlapot a pénzügyi fedezet biztosítása érdekében megküldi a PEF vezetőjének.
31. Amennyiben a PEF vezetője a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását visszaigazolja, a közbeszerzési eljárás megindítható.
32. A Kezdeményező a közbeszerzési eljárás előkészítésére, lefolytatásra előkészítő bizottságot hozhat létre. Ebben az esetben az előkészítő bizottság összetételére, megbízására, valamint eljárására jelen szabályzat bírálóbizottság cím alatt meghatározott rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
33. Az előkészítő bizottság minden, a Kezdeményező feladatkörébe tartozó eljárási cselekményt elvégezhet.
34. A Kezdeményező gondoskodik arról, hogy a felhívás és a dokumentáció elkészítésében, vagy az eljárás más szakaszában részt vevők összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tegyenek.
V.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS DOKUMENTUMAI
Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás
35. Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint a Kezdeményező úgy készíti el, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
36. A Kezdeményező minden, a beszerzés megvalósulása tekintetében előforduló lehetőséget mérlegel, és az ajánlati, ajánlattételi felhívás megfogalmazásakor pontosan és egyértelműen meghatározza azokat a szakmai kritériumokat, amelyek a beszerezni kívánt szolgáltatás, árubeszerzés, építési beruházás, vagy építési, szolgáltatási koncesszió teljesítése szempontjából elengedhetetlen fontosságúak.
37. Az ajánlatok bírálóbizottság általi elbírálása történhet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával.
Hirdetmények közzététele, megküldése
38. A hirdetmények közzététele a Kezdeményező feladata a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.
A dokumentáció és tájékoztatás, az ajánlattételi határidő
39. A szakmai dokumentáció összeállítását, a közbeszerzési műszaki leírást a Kezdeményező készíti el, annak tartalmáért ő vállal felelősséget.
40. A dokumentáció az ajánlattevőnek átadható térítésmentesen vagy térítés ellenében. Az ellenérték összegét és a megfizetés módját az ajánlati felhívásban rögzíteni kell.
41. A dokumentáció ellenértékének megállapításánál nem a pályázható munka értékét, hanem a dokumentáció összeállítása során felhasznált szellemi és anyagi ráfordítások költségét kell figyelembe venni.
42. Ha a dokumentáció ellenérték fejében kerül kibocsátásra, és az a BM-et illeti – a Kezdeményező írásbeli tájékoztatása alapján – a PEF ezen összegről számlát állít ki a dokumentáció megvásárlójának.
43. A Kezdeményező a megfelelő ajánlattétel elérése érdekében helyszíni konzultációt tűzhet ki, melynek helyét és időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni. A helyszíni konzultáción a Kezdeményező minden esetben részt vesz. A konzultáción elhangzottakról a Kezdeményező jegyzőkönyvet készít, melyet a konzultáció napjától számított öt napon belül megküld az ajánlattevőknek.
44. Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt a Kezdeményező állapítja meg a Kbt. előírásainak figyelembevételével.
45. A Kezdeményező az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattételi felhívását visszavonhatja vagy módosíthatja (Kbt. 76. §), erről e határidő lejárta előtt közzététel céljából hirdetményt ad fel és egyidejűleg az ajánlattevőket írásban tájékoztatja.
46. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok a Kezdeményező hozzájárulásával sem módosíthatók.
Az ajánlati biztosíték, ajánlati kötöttség
47. Amennyiben a Kezdeményező a Kbt. 53/A. (6) bekezdés a) pont szerinti teljesítési biztosítékot bankszámlára történő befizetéssel határozza meg, akkor azt a BM Igazgatás 10032000-01483305 számú előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni.
48. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától, tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén a végső ajánlattételi határidőtől kezdődik.
49. Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, de a felhívásban hosszabb ajánlati kötöttség is meghatározható.
VI.
AZ AJÁNLAT
Az ajánlatok felbontása
50. Az ajánlatok felbontásának technikai feltételeiről, így különösen a beléptetésről, a helyszín biztosításáról, a jelenléti ív és a jegyzőkönyvek elkészítéséről, azok megküldéséről a Kezdeményező gondoskodik.
51. Az ajánlatok bontása mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra kerül.
52. Az ajánlatok felbontását a Kezdeményező, az előkészítő bizottság vagy a bírálóbizottság végzi.
53. Az ajánlatok felbontásáról legalább három eredeti, aláírással vagy aláírásokkal ellátott példányszámú jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a Kezdeményező a bontástól számított öt napon belül megküldi az ajánlatot benyújtó összes ajánlattevőnek.
Az ajánlatok elbírálása
54. Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni.
55. A bírálóbizottság köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén az ajánlatkérő a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben a bírálóbizottságnak az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
56. Az ajánlatok elbírálása során azt kell megvizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban, a dokumentációban (esetlegesen a helyszíni konzultációs jegyzőkönyvben vagy máshol rögzített) és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
57. Amennyiben biztosított a hiánypótlás lehetősége, úgy azokat az ajánlattevőket, akik ajánlatukat hiányosan adták be a határidő megjelölésével fel kell szólítani a hiányzó iratok, igazolások pótlására.
58. Az ajánlatok felbontása után a hiánypótlási határidő lejártát követően meg kell állapítani, hogy melyek az érvényes és érvénytelen ajánlatok.
59. Az ajánlatok elbírálása során a bírálóbizottság, vagy előkészítő bizottság írásban, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.
60. Az ajánlattevőt a bírálóbizottság vagy az előkészítő bizottság köteles írásban tájékoztatni a döntés meghozatalától számított öt napon belül [Kbt. 93. § (1) bekezdés] a kizárásáról, az eljárásban való részvételre, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, továbbá ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról és ezek indokáról.
61. Az ajánlatokat a bírálóbizottság tagjainak indokolással ellátott bírálati lapon az ajánlati, ajánlattételi felhívásban meghatározott kizáró okok figyelembevételével, az ajánlattevők szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, műszaki, szakmai alkalmasságának és az ajánlat érvényességének megítélésével és a Kbt. 89–90. §-ában foglaltakra tekintettel kell elbírálniuk.
A bírálóbizottság
62. Bírálóbizottság létrehozása kötelező a közbeszerzési eljárás azon szakaszában, amikor az ajánlatoknak az esetleges hiánypótlással, számítási hiba javítással és a Kbt. 85–87. § szerinti felvilágosításokkal, indokolásokkal véglegesített változatait kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy melyik az összességében legelőnyösebb vagy legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat és ez alapján meg kell hozni az eljárást lezáró döntést.
63. Bírálóbizottság az eljárás 62. pontban meghatározott eljárási szakaszánál korábban is létrehozható.
64. A bírálóbizottság páratlan számú, és legalább háromtagú testület. Ezen szabály figyelembevétele mellett a Kezdeményező javaslatára a kötelezettségvállaló dönt a bírálóbizottság tagjainak pontos számáról.
65. A bírálóbizottság tagjai:
a) a Kezdeményező munkatársa,
b) szükség esetén a PEF munkatársa,
c) szükség esetén a Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály (a továbbiakban: PKSzF) munkatársa,
d) szükség esetén a Műszaki Főosztály munkatársa,
e) szükség esetén a BM fejezet közbeszerzés tárgyában szakmai ismerettel rendelkező munkatársa,
f) szükség esetén a közbeszerzés tárgyában érintett szervek munkatársa.
66. A bírálóbizottság munkáját segítő szakértők:
a) szükség esetén a Kezdeményező által felkért szakértő, aki a közbeszerzési eljárás lebonyolításában, vagy a közbeszerzési eljárás tárgyában megfelelő szakértelemmel rendelkezik,
b) szükség esetén hivatalos közbeszerzési tanácsadó.
67. A bírálóbizottság elnökét és tagjait a kötelezettségvállaló a Kezdeményező javaslatára írásban bízza meg. A megbízásban rögzíteni kell a bírálóbizottság feladatát. Az elnök és a tagok feladataikat legjobb tudásuk szerint és jogviszonyukból eredő kötelezettségük maradéktalan betartásával kell ellátniuk.
68. A bírálóbizottságban biztosítani kell a BM többségét. A bírálóbizottság elnöke kizárólag a BM Igazgatás munkatársa lehet.
69. Az elnök és a tagok megbízásával egyidejűleg őket akadályoztatásuk esetén helyettesítő személyek, póttagok is megbízásra kerülhetnek, akik a helyettesítés idejére a bírálóbizottság tagjaivá válhatnak.
70. Összeférhetetlenségi ok fennállása vagy keletkezése esetén a kiesett tag vagy elnök helyére a Kezdeményező javaslatára a kötelezettségvállaló új tagot vagy elnököt bíz meg.
71. A bizottság ülését – az ülés helyének és időpontjának megjelölésével – a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyhez csatolni kell – amennyiben ilyen készült – a tagok indokolással ellátott bírálati lapjait is.
72. A bírálóbizottság határozatképtelen, ha tagjainak száma három alá csökken. Határozatképtelenség fennállásakor a bizottság elnöke vagy annak akadályoztatása esetén a Kezdeményező újabb bizottsági ülést hív össze.
A bírálóbizottság értékelő munkájára vonatkozó részletes szabályok
73. A bírálóbizottság a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok értékelését végzi. A bírálóbizottság munkájáról – minden egyes üléséről egy eredeti, aláírásokkal ellátott példányban – jegyzőkönyvet kell készíteni.
74. A bírálóbizottság a kötelezettségvállaló részére döntési javaslatot készít és terjeszt elő.
75. Ha az ajánlat érvénytelen, nem kell azt a bírálati szempont szerint értékelni [Kbt. 88. § (6) bekezdés].
76. A bírálóbizottság az ajánlatokat az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban meghatározottak alapján köteles értékelni, értékelése során kizárólag az előre meghatározott szempontrendszer figyelembevételével járhat el.
77. Az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerének alkalmazása során a részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati vagy az ajánlattételi felhívásban meghatározottak szerint értékeli a bírálóbizottság, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
78. Az ajánlatok értékelése során a bírálati jegyzőkönyvnek részletes indokolást kell tartalmaznia a döntés megalapozottságát illetően.
79. A bírálóbizottság elnöke és tagjai 1-1 szavazati joggal rendelkeznek. A bírálóbizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a bírálóbizottság elnöke dönt.
80. A bírálati jegyzőkönyv végén a bírálóbizottság – bírálati jegyzőkönyvébe foglalt értékelésével – javaslatot tesz a kötelezettségvállaló részére, hogy mely ajánlattevőt javasolja az eljárás nyertesének, mely ajánlattevővel javasolja a szerződés megkötését. A bírálóbizottság kiválaszthatja a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt is és javasolhatja annak megnevezését.
81. A bírálóbizottság javaslata alapján az eljárás eredményességéről vagy annak eredménytelenségéről, az eljárás nyerteséről a döntést a kötelezettségvállaló hozza meg.
VII.
TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL, EREDMÉNYHIRDETÉS
82. A bírálóbizottság köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni az eljárásból való kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról az erről hozott döntést követő öt napon belül.
83. Az eljárás eredményét csak a kötelezettségvállaló döntését követően lehet kihirdetni.
84. A Kezdeményező az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján közzé teszi.
VIII.
A SZERZŐDÉS
A szerződés megkötése
85. Eredményes közbeszerzési eljárást követően a nyertes ajánlattevővel a szerződés aláírásának előkészítése és lebonyolítása a Kezdeményező feladata.
86. A szerződéskötés során a szerződés tartalmát tekintve a Kbt. szerződéskötésre vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a 88. pontban foglaltakat figyelembe véve kell eljárni.
87. Ha az eredményhirdetéskor a bírálóbizottság javaslata alapján a második legkedvezőbbnek minősített ajánlattevő is megnevezésre kerül, az eljárás nyertesének visszalépése esetén azzal kell szerződést kötni.
88. A BM Igazgatás költségvetése terhére kötendő szerződés megkötésével kapcsolatos eljárások során a hatályos, a BM hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló BM utasítás, fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződés esetén a hatályos, a BM fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM utasítás alapján kell eljárni.
A szerződés módosítása
89. A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, továbbá az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
90. Amennyiben a szerződésmódosításnak a Kbt. által biztosított lehetősége nem áll fenn, abban az esetben új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.
IX.
A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE
91. A BM közbeszerzéseinek belső ellenőrzését az éves ellenőrzési terv, vagy a miniszter külön utasítása alapján az Ellenőrzési Főosztály végzi.
X.
KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁR ALATTI BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
92. A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseket a Kezdeményező folytatja le.
93. A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseknél a Kezdeményező árajánlatokat kérhet be abban az esetben is, ha a beszerzések mentesek a Kbt. hatálya alól, vagy azok becsült értéke – az egybeszámítási szabályokat is figyelembe véve – nem haladja meg a nemzeti értékhatárt. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásra jogosult az árajánlatok alapján saját hatáskörében dönthet, hogy mely ajánlattevővel köt szerződést. Európai uniós projektek esetén a közbeszerzési értékhatár alatti és nettó egymillió forintot elérő, vagy nettó egymillió forint feletti beszerzés esetén a Kezdeményező köteles három árajánlatot bekérni és a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötni a szerződést.
94. A közbeszerzési értékhatár alatti szerződés megkötésére a 88. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
95. A közbeszerzési értékhatár alatti szerződések becsült értékének kiszámítása során ajánlatkérő köteles érvényesíteni a Kbt. 40. § (1) bekezdésében rögzített részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezést.
96. A becsült érték meghatározása során ajánlatkérő köteles figyelemmel lenni arra, hogy a becsült érték kiszámítása során a Kbt. 40. § (2) bekezdésének megfelelően mindazon árubeszerzések, vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor és amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.
97. A Kbt. 40. § (2) bekezdéstől eltérően az egy építménnyel kapcsolatos Kbt. 25. § szerinti szerződés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét – ha a Kbt. 40. § (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak – egymással akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak.
98. A Kbt. 40. § (2) bekezdéstől eltérően a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a Kbt. 40. § (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő ezen közbeszerzés és a vele a Kbt. 40. § (2) bekezdés szerint egybeszámítandó közbeszerzések együttes becsült értékeként.
99. A beszerzési terv elkészítéséhez a Kezdeményező tárgyév április 15-ig – a BM éves jóváhagyott költségvetésében szereplő (pénzügyi fedezettel rendelkező) – beszerzésekre vonatkozóan adatot szolgáltat a PEF részére, mely alapján a beszerzési tervet a PEF készíti el.
100. A beszerzési terv BM belső honlapján (Intranet) történő közzétételéről a PEF gondoskodik.
101. A Kezdeményező a beszerzési terv elkészítése előtt is indíthat beszerzési eljárást, amelyet a beszerzési tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.
XI.
A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
102. A központosított közbeszerzési eljárásnál megfelelően kell alkalmazni e szabályzat közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezéseit.
103. Központosított közbeszerzési eljárás megkezdése előtt a 30. pontban meghatározottak szerint a közbeszerzési tervlapot meg kell küldeni a PEF részére.
104. A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai tárgyú beszerzéseket az Informatikai Főosztály, az ezen kívüli beszerzéseket a Kezdeményező bonyolítja le.
105. A központosított közbeszerzési portálon elektronikusan – a központi elektronikus szolgáltató rendszer részét képező ügyfélkapun keresztül – a központosított közbeszerzési rendszerbe történő bejelentkezést, valamint az intézményi és felhasználói adatokban bekövetkezett változásokat az Informatikai Főosztály öt munkanapon belül átvezeti.
106. A központosított közbeszerzési portálra való bejelentkezési jogosultságot a Kezdeményező igénylésére az Informatikai Főosztály biztosítja.
107. Az Informatikai Főosztály a 105. pontban meghatározott adatokat felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményét a központi beszerző szervezet részére tárgyév január 31-ig bejelenti.
108. A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó beszerzésekről a közbeszerzési terv elkészítéséhez a beszerzésekben érintett szervezeti egységek a tárgyév április 15-ig – a BM éves jóváhagyott költségvetésében szereplő (pénzügyi fedezettel rendelkező) – beszerzésekre vonatkozóan adatot szolgáltatnak a PEF részére, mely alapján a közbeszerzési tervet a PEF készíti el.
109. A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó beszerzésekről a PEF részére az éves statisztikai összegzés elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatása a tárgyévet követő április 15-ig a kezdeményező feladata.
XII.
FELŐSSÉGI REND
110. A közbeszerzési eljárás jogszerűségéért valamennyi közbeszerzésben közreműködő, az e szabályzatban, valamint számára a vonatkozó jogszabályokban és állami irányítás egyéb eszközeiben, valamint belső dokumentumokban meghatározott hatáskörének megfelelően, a közreműködés mértékéig felelős. Így felelős különösen a
a) PEF a közbeszerzési terv és a statisztikai összegzés elkészítéséért, közzétételre történő megküldéséért;
b) Kezdeményező a közbeszerzési tervhez és statisztikai összegzéshez történő adatszolgáltatásért;
c) Sajtó Osztály a PEF adatszolgáltatása alapján a közbeszerzési terv, a statisztikai összegzés és a beszerzési terv közzétételéért;
d) Kezdeményező felterjesztése alapján a kötelezettségvállaló a becsült érték megállapításáért, a becsült érték szerint a vonatkozó közbeszerzési értékhatár kiválasztásáért, vagy a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés vonatkozó jogszabályok szerinti lefolytatásáért;
e) feladatkörében a Kezdeményező a Kbt.-ben meghatározott adminisztratív, közzétételi, dokumentációs és megőrzési kötelezettség betartásáért;
f) feladatkörében a bírálóbizottság és az előkészítő bizottság az általa lefolytatott eljárás jogszerűségéért.
111. Mentesül a felelősség alól, aki a jogsértő döntés ellen szavazott, írásban ellenvéleményt nyilvánított, vagy távollétében született a jogsértő döntés.
112. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó és a szakértő felelősségét a megkötött szerződésben kell rögzíteni.
XIII.
JOGORVOSLAT
113. A jogorvoslati eljárás rendje a Kbt. IX. fejezetében foglaltak szerint történik.
114. Jogorvoslat esetén a Kezdeményező haladéktalanul intézkedik a jogorvoslat és az eljárás dokumentumainak PKSzF-re történő megküldéséről.
115. A jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérőt a PKSzF képviseli.

1. számú függelék

Nemzeti közbeszerzési értékhatárok
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény VI. fejezete alkalmazásában
a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig

a) árubeszerzés esetében:

8,0 millió forint

b) építési beruházás esetében:

15,0 millió forint

c) építési koncesszió esetében:

100,0 millió forint

d) szolgáltatás megrendelése esetében:

8,0 millió forint

e) szolgáltatási koncesszió esetében:

25,0 millió forint

Közösségi közbeszerzési értékhatárok
2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok a 2009/C 292/01 számú bizottsági közleményt is figyelembe véve

Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (klasszikus ajánlatkérők):

Árubeszerzés, szolgáltatás esetében:

125 000 euró – melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 32 861 250 forint;

a Kbt. 30. § b) pontjában, 32. § b)–d) pontjaiban,
33. §-ában jelzett esetekben:

193 000 euró – melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 50 737 770 forint;

Építési beruházás esetében:

4 845 000 euró –- melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 273 702 050 forint.

2. számú függelék

BELÜGYMINISZTÉRIUM

 

BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

Szám:

Jóváhagyom:

közigazgatási államtitkár

Egyetértek:

 

gazdasági és informatikai helyettes államtitkár

 

 

20…… évi közbeszerzési terve

Sor-
szám

A közbeszerzés tárgya1

CPV-kód

Irányadó
eljárásrend
tervezett
eljárási típus

Közbeszerzés
előzetesen
becsült értéke
(nettó)
Ft-ban

Időbeli ütemezés

A
közbeszerzés
forrása2

Az eljárás
lebonyolítá-
sáért felelős
szervezeti
egység

Az eljárás
megindítá-
sának
tervezett
időpontja

Szerződés
teljesítésé-
nek várható
időpontja
vagy a
szerződés
időtartama

 

I. Árubeszerzés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. Építési beruházás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. Szolgáltatásmegrendelés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. Építési koncesszió

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. Szolgáltatási koncesszió

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


1 Az egyszerű közbeszerzési értékhatárt elérő, kivételnek nem minősülő közbeszerzést kell feltüntetni, valamint a központosított közbeszerzési körbe tartozó közbeszerzéseket.

2 A közbeszerzés forrása lehet: 1. BM Fejezeti kezelésű előirányzat (meg kell nevezni a sort), 2. BM Igazgatás, 3. európai uniós forrás.

…………………………, 20………………………

főosztályvezető
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

3. számú függelék

KÖZBESZERZÉSI TERVLAP

Költségvetési szerv megnevezése:

Belügyminisztérium
1051 Budapest, József A. u. 2–4.

Kezdeményező szervezeti egység:

(főosztály)

Kezdeményező kapcsolattartója:

(név)

(tel.)

Érintett költségvetési évek:

1. A tervezett közbeszerzés tárgya, mennyisége:

Közbeszerzés megnevezése

Tárgya*

Mennyiségi
egysége

Mennyisége

 

 

 

 

 

 

 

 

Közbeszerzési tervben meghatározott sorszáma

 

(* = 1. építési beruházás;
2. építési koncesszió;
3. árubeszerzés, ezen belül:
4. szolgáltatásmegrendelés;
5. szolgáltatási koncesszió.)

2. A közbeszerzés várható időpontjai:
– az eljárás indításának tervezett ideje:

20……

év

 

hónap

 

nap

–- teljesítés határideje:

20……

év

 

hónap

 

nap

3. A közbeszerzés előzetesen becsült nettó értéke:

 

forint

4. A közbeszerzés fedezetéül szolgáló forrás megjelölése (BM Fejezeti kezelésű előirányzat, BM Igazgatás, európai uniós forrás, egyéb) és bruttó értéke

Forrás

Összeg forintban

…………………………………
európai uniós forrás esetén a keretgazda

 

5. Egyéb, a közbeszerzéssel kapcsolatos információ:

 

    Készítette:    Jóváhagyta:
    ……………………………………    ……………………………………
    név    kötelezettségvállalásra jogosult

Dátum:

Pénzügyi fedezet rendelkezésre áll:

…………………………………
Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

1

Az utasítást a 2/2013. (I. 31.) BM utasítás 4. §-a hatályon kívül helyezte 2013. február 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére