KÜ BH 2010/198
KÜ BH 2010/198
2010.07.01.
Egyidejűleg érkezettnek kell tekinteni azokat a földhivatali beadványokat, amelyek ugyanazon a napon benyújtásra (postán egyszerre érkeztek, egyszerre kézbesítették, gyűjtőszekrényből egyszerre vesznek ki) és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezési ideje is megegyezik. A beadványok adminisztratív azonosítását, megkülönböztetését szolgáló iktatószám sorrendet ebben az esetben nem állít fel. Az egyidejű és ellentétes tartalmú kérelmeket nem lehet egymásra tekintettel elbírálni, az ellentmondás feloldása a polgári bíróság feladata (1997. évi CXLI. tv. 7. §, 44. §, 109/1999. FVM r. 83. §)
A B.-i Körzeti Földhivatalhoz (továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2008. október 6-án két kérelem érkezett a B. belterület 626 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan. A felperesek soron kívüli ügyintézés keretében kérték a K. Zs. tulajdonában álló 1/2 tulajdoni illetőségre 1/4-1/4 részben tulajdonjoguk, illetőleg K. M. 1/2 tulajdoni illetőségére holtigtartó haszonélvezeti joguk bejegyzését. A kérelem alapja a felperesek és K. Zs., valamint K. M. között 2008. október 3-án megkötött adásvételi szerződés volt. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (továbbiakban: APEH) a 2008. október 3-án kelt megkeresése alapján 2008. október 6-án kérte a fenti ingatlannak K. Zs. tulajdonában álló 1/2 tulajdoni hányadára – K. Zs. adótartozása fejében 4 248 720 forint erejéig – a végrehajtási jog bejegyzését, mely kérelmet törvényi rendelkezés folytán soron kívül kellett elbírálni. A felperesek tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét az elsőfokú hatóság 42588. számon, az APEH végrehajtási jog bejegyzés iránti kérelmét 42643. számon iktatta. Az elsőfokú hatóság a felperesek tulajdonjogát és holtigtartó haszonélvezeti jogát, míg az APEH végrehajtási jogát határozatával bejegyezte. A felperesek fellebbezéssel éltek az egyszerűsített határozattal szemben, melynek folytán eljárt alperes határozatában a fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a tulajdonjog és a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem egyidejűleg érkezett – mindkettőt soron kívül kellett elbírálni –, mert a bejegyzés rangsorát a kérelem alapjául szolgáló okirat keltezésének időpontja alapján sem lehetett felállítani, így a végrehajtási jog bejegyzését a tulajdonjog bejegyzése megelőzés hiányában nem zárhatta ki.
A felperesek keresetükben az alperesi határozat – elsőfokú határozatra is kiterjedő – hatályon kívül helyezését és a határozatok megváltoztatásával az eredeti állapot helyreállítását kérték. Álláspontjuk szerint a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmük megelőzte a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet, ezért a tulajdonjoguk bejegyzését követően az ingatlanrészükre a korábbi tulajdonos adótartozása fejében végrehajtási jogot bejegyezni nem lehetett.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a felperesek tulajdonjog bejegyzés iránti és az APEH végrehajtási jog bejegyzés iránti kérelme ugyanazon a napon érkezett, ugyanazon keltezésű okirat alapján, azonban a felperesek kérelme azzal, hogy megelőzte a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet, ezért a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem elintézésekor az ingatlanrész már nem volt az adós tulajdonában, így arra az adós tartozása fejében végrehajtási jogot sem lehetett bejegyezni. Az új eljárásra – a végrehajtási kérelem ismételt elbírálására – előírta ennek a ténynek a figyelembevételét.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 7. § (1) bekezdését, 44. § (1) bekezdését, valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) 83. §-át. Tévesnek tartotta azt az ítéleti megállapítást, hogy az APEH végrehajtási jog bejegyzés iránti kérelme később érkezett, mint a felperesek kérelme, ezért azt csak a rangsorban megelőző tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem elintézését követően és annak figyelembevételével kellett volna elbírálni. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Inytv. 44. § (1) bekezdését helytelenül értelmezte, mert az iktatószámok sorrendje szerinti elintézéshez képest kivételes eset a kérelmek egyidejű érkezése, amelyek esetében az iktatószámok sorszámbeli különbözőségének nincs jelentősége, mivel az a beadványok ügyviteli megkülönböztetésére és azonosíthatóságára és nem sorrend felállítására szolgál. Állította, hogy a perbeli esetben az ugyanazon napon kelt okiratokon alapuló, ugyanazon a napon érkezett soron kívüli kérelmek közötti elsőbbséget nem lehetett megállapítani, a regisztrációs feladatokat ellátó földhivatal mindkét kérelem teljesítéséről dönthetett, így a keresetben hivatkozott jogsértés nem áll fenn. Utalt rá, hogy a bejegyzett jogok egymáshoz való viszonyát kizárólag polgári peres úton tisztázhatják a felek.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték, álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság jogerős ítélete a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sérti.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytelen jogértelmezése folytán a helyesen megállapított tényekből téves következtetéseket vont le, és a jogerős ítélet ez okból a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak szerint jogszabálysértő.
Az Inytv. 7. § (1) bekezdése főszabályként tartalmazza, hogy az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. Az Inytv. 44. § (1) bekezdése is előírja, hogy a beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabá-lyok szerint kell elintézni. A bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára az Inytv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott időpont az irányadó. Az Inytv. 44. § (1) bekezdése azonban különös szabályként – a főszabály alóli kivételként – nevesíti, hogy az egyidejűleg érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja – és nem az iktatás időpontja – határozza meg. Ezen előírásokkal egyezően fogalmazza meg a Vhr. 83. §-a az egyidejű kérelmek iktatásának és azoknak az érintett iratokon való kölcsönös feltüntetésének rendjét. A földhivatal iratkezelésére is vonatkozó 3/1999. (FVM É.8.) FVM utasítás 34.3. pontja egyidejűleg érkezettnek tekinti azokat a beadványokat – az előző szabályokkal összhangban –, amelyek postán egyszerre érkeznek, amelyeket egyszerre kézbesítenek, vagy a gyűjtőszekrényből egyszerre vesznek ki.
A fenti rendelkezések alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperesek és az APEH kérelme egyidejűleg érkezett meg az elsőfokú hatósághoz, mert a kérelmek ugyanazon a napon – 2008. október 6-án – kerültek előterjesztésre, és azok alapjául szolgáló okiratok is azonos – 2008. október 3-ai – keltezésűek voltak, ezért a két kérelem között nem volt rangsor, egyik sem előzte meg a másikat. A törvényi szabályozás alapján egyidejűleg érkezett kérelmek között nem lehet további sorrendet felállítani amiatt, hogy iktatásuk alapján melyik kapja a kisebb sorszámot, mert ez az adminisztratív intézkedés – sorszámmal ellátás – kizárólag a beadványok megkülönböztetését és azonosítását szolgálja, a rangsor szempontjából irreleváns, ahogy erre az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan utalt.
Tekintettel arra, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az egyidejűleg érkezett kérelmek közül bármely kérelem javára az elsőbbséget biztosítaná, ezért téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a felperesek tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme megelőzte az APEH végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmét. Az alperes ezért törvényesen teljesítette a végrehajtási jog bejegyzés iránti kérelmet is, az ezzel ellentétes ítéleti megállapítás jogsértő, mert az egyidejűleg érkezett kérelmeket a regisztrációt végző hatóságnak el kellett bírálnia, és azok alaki és tartalmi követelményeknek való megfelelése esetén a kérelmeket – a jogok bejegyzését – köteles volt teljesíteni, figyelemmel arra is, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem a felperesek külön kérelme, míg a végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem az adózás rendjéről szóló 2003. év XCII. törvény 155. § (3) bekezdése alapján – törvényi rendelkezés folytán – volt soron kívüli.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján az alaptalan felperesi keresetet elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. II. 37.541/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás