2/2010. (I. 14.) KHEM rendelet

1. § (1) A Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) alkalmazási köre kiterjed a

(2) A bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjét külön jogszabály állapítja meg.

(3) A Szabályzat az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek, valamint az ezek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések különös bányászati biztonsági követelményeit határozza meg.

2. § E Szabályzat alkalmazásában

3. § Engedélyköteles felszíni létesítmények (kivéve a fúróberendezések felállítása, a fúrási telephely kialakítása) építési kivitelezési munkálatait csak építési felelős műszaki vezető felügyeletével szabad végezni. Az építési felelős műszaki vezető hatásköre nem érinti a bányaüzemi felelős műszaki vezető hatáskörét.

4. § (1) A műveleti utasítások tárgyi és személyi feltételeit a lehetséges veszélyek és kockázatok azonosításával, valamint azok csökkentésére vagy megszüntetésére figyelemmel kell elkészíteni.

(2) A gépek, berendezések, létesítmények üzemeltetésére, karbantartására, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeire vonatkozó üzemi (technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási, ellenőrzési, üzemzavar-elhárítási, szolgálati) utasításokat kell készíteni. Az utasításokat évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.

(3) Minden önállóan üzemeltethető (indítható és leállítható) technológiai rendszerre, minden elkülönítetten végezhető és több folyamatból álló technológiai tevékenységre és feladatellátásra, a végzett tevékenység végrehajtásának tárgyi és személyi feltételeire technológiai, kezelési utasítást kell készíteni, amely tartalmazza

(4) A technológiai folyamatok önálló műveleteire, valamint a technológiai folyamatba nem tartozó, önálló műveletekre műveleti utasítást kell készíteni, amely tartalmazza

(5) A gép, berendezés rendeltetésszerű, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos üzemeltetésére kezelési utasítást kell készíteni, amely tartalmazza

(6) A termelő berendezések és tartozékaik biztonságos használatához, megbízhatóságának helyreállításához és fenntartásához szükséges munkák elvégzésére a karbantartó munkavállalók számára karbantartási utasítást kell készíteni, amely tartalmazza

(7) Az ellenőrzésre jogosultak és kötelezettek feladatellátására ellenőrzési utasítást kell készíteni, amely tartalmazza

(8) Az üzemeltetés során várhatóan előforduló hibák, veszélyek felismerésének, behatárolásának és elhárításának módjára, sorrendjére üzemzavar-elhárítási utasítást (tervet) kell készíteni, amely tartalmazza

(9) A Szabályzat alapján meghatározott és elkészítendő üzemzavar-elhárítási utasítás (terv) nem helyettesíti és nem zárja ki az egyéb jogszabályokban meghatározott egyéb védelmi tervek elkészítésének és alkalmazásának kötelezettségét.

(10) A feladatellátással kapcsolatos tevékenységekre a tevékenységi területeket és a hatásköröket lehatároló szolgálati utasítást kell készíteni, amely tartalmazza

(11) Ahol üzemszervezési, létszámtelepítési körülmények indokolják, egyes munka- és tevékenységi körök utasításai összevonhatók.

(12) Rendkívüli műveletek végzésére egyedi utasítást kell készíteni. Ezeket a műveleteket az írásban megbízott felügyeleti személynek kell irányítania.

5. § (1) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmények villamos berendezéseinek kiválasztására, telepítésére, felújítására vagy bővítésére villamos kivitelezési tervet (a továbbiakban: VT) kell készíteni.

(2) A létesítmények villamos berendezéseinek tervezésénél meg kell határozni a robbanásveszélyes térségek zónabesorolásait, és a tervezést úgy kell elvégezni, hogy a berendezések elhelyezése és a védelmi módok feleljenek meg a tűzvédelem, a robbanásmegelőzés és -védelem adott térségben előírt követelményeinek, a Szabályzat egyéb előírásainak.

6. § (1) Villamos berendezést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az üzemeltető által jóváhagyott terv alapján szabad létesíteni, telepítését megkezdeni.

(2) A villamos berendezés és a villamos szerkezet élettartama alatt a megfelelőség tanúsítására keletkezett dokumentumokat a bányavállalkozónak a teljes élettartam alatt meg kell őriznie.

(3) A villamos berendezés üzemeltetésére üzemviteli utasítást kell készíteni, amely tartalmazza a villamos berendezés műszaki leírását, az üzemeltetéshez szükséges dokumentáció felsorolását és az ezek elhelyezésére vonatkozó előírásokat. Az üzemviteli utasításban rögzíteni kell a kezelés, az üzem közbeni és az ellenőrzések során elvégzendő tevékenységek részletezését, menetét, gyakoriságát, valamint ezek személyi és tárgyi feltételeit, fel kell sorolni a villamos berendezés karbantartásakor, meghibásodásakor elvégzendő tevékenységeket és magatartási szabályokat. Az üzemviteli utasítás tartalmazza a szerelői ellenőrzés módját.

(4) A robbanásbiztos kivitelű villamos berendezést első alkalommal üzembe helyezni csak a bányavállalkozó írásbeli engedélyével szabad.

7. § (1) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmények villamos berendezésein villamosbiztonsági felülvizsgálatot, szerelői ellenőrzést kell végezni.

(2) A villamosbiztonsági felülvizsgálatot és a szerelői ellenőrzést megfelelő szakképzettséggel rendelkező azon személy végezheti, aki erre a bányavállalkozótól megbízást kapott.

(3) A kőolaj- és földgázbányászati létesítményekben a villamos berendezések felülvizsgálatait, ellenőrzéseit a (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetekben kell elvégezni.

(4) Villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni

(5) Szerelői ellenőrzést kell végezni

(6) A villamosbiztonsági felülvizsgálatokról, valamint a szerelői ellenőrzésekről készített jegyzőkönyveket a bányavállalkozónak a berendezés teljes élettartama alatt meg kell őriznie.

8. § A kőolaj- és földgázbányászati létesítményekben biztonsági világításként hordozható, a VT-ben meghatározott védelmi módú villamos kézilámpák is alkalmazhatók.

9. § (1) A hegesztési művelethez hegesztéstechnológiai üzemi utasítást kell kidolgozni.

(2) Hegesztést olyan berendezéssel lehet végezni, amelynek rendszeres biztonsági felülvizsgálata megtörtént, és ezt igazolni tudják.

(3) A hegesztőnek próbavarratot kell készítenie, ha

(4) A próbavarratot minősíteni kell.

10. § (1) A hegesztési tevékenység irányításával és ellenőrzésével hegesztési szakembert kell megbízni.

(2) A hegesztési munkát és minőségét rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) Az ellenőrzésnek ki kell terjednie

11. § (1) Az előírt minőséget nem kielégítő hegesztési varratokat ki kell javítani vagy újra kell készíteni.

(2) Javítás csak hegesztési technológia birtokában végezhető. Ha az eredeti hegesztési technológia alkalmazása nem lehetséges, akkor új javítási hegesztési technológiát kell kidolgozni. A hegesztett kötés technológia vizsgálatát ez alapján is el kell végezni.

(3) A javítási előírásoknak biztosítaniuk kell azokat a minimális mechanikai tulajdonságokat, amelyeket az eredeti hegesztésre használt hegesztési előírásokra vonatkozóan határoztak meg.

(4) A kijavított hegesztési varratot szemrevételezéssel és roncsolásmentes vizsgálatokkal ismételten vizsgálni szükséges.

12. § (1) A hegesztési varratokat úgy kell megjelölni és dokumentálni, hogy a hegesztési varrat helye és a hegesztő személye egyértelműen azonosítható legyen.

(2) Az előírt vizsgálatok megtörténtét és a vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

13. § A kőolaj- és földgázbányászati létesítményekre vonatkozóan üzemi Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni, amelyet a bányavállalkozó hagy jóvá.

14. § (1) A kőolaj- és földgázbányászati célú kutak biztonsági övezete a kút középpontjától vízszintesen mért 50 m-es sugarú függőleges hengerfelület által határolt térség.

(2) A kőolaj és földgáz gyűjtő, előkészítő létesítmények, a kőolaj és földgáz gyűjtőállomások, valamint az egyéb kőolaj- és földgázbányászati célú technológiai létesítmények biztonsági övezethatára legalább a létesítmények 2-es zóna besorolású robbanásveszélyes térségeinek a határa.

(3) Mélyfúrási és kútmunkálati tevékenységnél a villamos veszélyességi övezet határai a függőleges kifolyótól, gáztalanító elvezetésének végétől, szeparátorok biztonsági szelepeitől, a zárt vízszintes kifolyó nyílásától, a termelvényes tartályoktól mért 8,25 m sugarú függőleges henger a torony magasságáig, valamint a szabad iszapfelületek 1,5 m-es körzete.

15. § (1) A biztonsági övezetet a mezőbeni és a mezők közötti csővezeték mindkét oldalán, annak tengelyétől kell mérni.

(2) A vezetékek minimális biztonsági övezetének terjedelmét a melléklet tartalmazza.

(3) A mellékletben meghatározott biztonsági tényező növelésével – nagyobb biztonsági tényező alkalmazásával – a biztonsági övezet csökkenthető.

16. § A fáklya biztonsági övezetének nagyságát a hőhatásövezet számítása alapján kell meghatározni úgy, hogy a mélyfúrási és kútmunkálati tevékenység során az övezet legalább 30 m-es sugarú függőleges hengerfelület által határolt térség legyen (a fáklya tengelyétől mérve).

17. § Minden technológiai berendezést olyan korrózió elleni védelemmel kell ellátni, vagy olyan falvastagság pótlékot kell biztosítani, amely a tervezett élettartamig lehetővé teszi a biztonságos üzemeltetést. A korrózió elleni védelem szükségességét és mértékét műszaki–gazdasági számítások alapján a várható használati idő, az igénybevétel, a korróziós meghibásodások közvetlen és közvetett kárai figyelembevételével kell meghatározni.

18. § (1) A fúrólyuk helyét használatban lévő épülettől, közlekedési útvonaltól, külszíni nyomvonalas létesítménytől, a fúrótorony, fúróárboc (a továbbiakban együtt: fúróárboc) magasságának 1,2-szeresénél nagyobb vízszintes távolságra kell kijelölni.

(2) A fúrási telephelyre a kivitelezőnek telepítési-elrendezési tervet kell készíteni.

(3) A szociális helységeket a fúrólyuktól 30 m-nél nagyobb távolságra kell elhelyezni.

19. § (1) A fúrási, lyukbefejezési és kútjavítási tevékenységeknél használt eszközöket, berendezéseket úgy kell méretezni, kiválasztani, hogy a rendeltetésszerű használatuk során fellépő igénybevételeknek biztonsággal megfeleljenek.

(2) A fúrási, lyukbefejezési és kútjavítási tevékenységeknél csak az Európai Unión belüli gyártó által adott megfelelőségi nyilatkozattal, vagy tanúsító szerv által kiadott megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszközt, berendezést szabad használni.

20. § (1) A fúróárboc és a munkapad részére az alapot a talaj szilárdságát számításba véve kell elkészíteni.

(2) Fúrási, lyukbefejezési és kútjavítási munkákhoz csak a várható igénybevételnek megfelelő teherbírású fúróárbocot szabad használni.

(3) A fúróárboc adattábláján a gyártó nevét, a torony típusát és gyári számát, a megengedett maximális korona-, és horogterhelést (a kötélbefűzések számával), valamint – ha szükséges – a kihorgonyzás módját fel kell tüntetni.

(4) A fúróárboc kapcsolóállását legkésőbb az üzembe helyezés előtt el kell látni menekülő-kötéllel és menekülőszánkóval. Menekülőkötélként legalább 110 kN/mm² szakítóerejű, korrózió ellen védett sodronykötelet kell alkalmazni.

(5) A menekülőkötél alsó rögzítő horgonyát a fúróárboctól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a kötél vízszintestől mért hajlásszöge 30^o-nál nagyobb ne legyen.

(6) A kapcsolóállás, a koronacsigához vezető lépcsők, létrák, azok háttámaszai, valamint a pihenőpadozatok kialakításának meg kell felelnie a gyártó által a fúróárboc tekintetében előírtaknak.

(7) A fúróárbocokon, alépítményeken ötévente szerkezeti felülvizsgálatot kell végezni.

21. § (1) Az emelő és teherviselő eszközöket, elemeket a gyártó előírásai szerint kell használni, karbantartani, ellenőrizni.

(2) Az emelő és teherviselő eszközöknek meg kell felelniük a vonatkozó szabvány követelményeinek vagy az annál nem alacsonyabb műszaki színvonalú gyártói előírásnak.

22. § (1) A fúró, lyukbefejező és kútjavító berendezéseknél csak a gyártó vagy akkreditált intézmény által kiállított megfelelőségi tanúsítvánnyal ellátott kötelet szabad használni.

(2) A fúrókötelet le kell cserélni, ha

(3) Fúrókötélként csak olyan acélsodrony-kötelet szabad használni, amelynek névleges szakítóereje a várható legnagyobb statikus terhelésnek legalább háromszorosa.

(4) A fúrókötél átmérőjének meg kell felelnie a korona- és szállítócsigasor kötéltárcsák horgonyméretének.

(5) Behúzatókötélként olyan acél-, növényirost- vagy műszálkötelet szabad használni, amelynek névleges szakítóereje a megemelt tárgy tömegének legalább hatszorosa.

(6) A gépkulcs és az ellensúly felfüggesztésére olyan acélsodrony-kötelet szabad használni, amelynek szakítóereje legalább háromszorosa a gépkulcs, ellensúly tömegének.

(7) A gépkulcs ellenkötelének teherbírása nagyobb kell legyen, mint a húzó kötél húzóerő szabályzóval beállított maximális húzóerő értéke. Ennek hiányában 2 db különböző hosszúságú ellenkötelet kell alkalmazni, amelyeknek külön-külön nagyobb szakító szilárdságúnak kell lennie a húzó kötélnél.

(8) A torony kihorgonyzó köteleinek méretét, teherbírását, elrendezését, az üzem közben megengedett kötélfeszültségeket, a kötélzet és rögzítéseinek ellenőrzési módját, gyakoriságát, lecserélésének feltételeit a gyártó előírásait figyelembe véve az üzemeltetőnek kell meghatároznia.

(9) A függesztékeknek egyedi azonosítóval ellátott, a karbantartási utasításban előírt rendszerességgel ellenőrzött, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszközöknek kell lenniük.

(10) Az üzemeltetőnek az emelő- és teherviselő eszközökre ellenőrzési utasítást kell kidolgoznia, amelyben rögzítenie kell a különböző elemekre vonatkozó ellenőrzési, felülvizsgálati és színkódolási, vagy azzal egyenértékű jelölési előírásokat.

(11) A fúróberendezésen lévő összes függesztőelemről (félszem, megtörőcsiga, hegesztett/rögzített fülecs, kötél) térképet kell készíteni.

23. § (1) A fúró, lyukbefejező és kútjavító berendezést meghajtó motorokat a fúrómesteri állásból működtethető vészleállító berendezéssel kell ellátni.

(2) A tengelykapcsolók szerkezeti megoldása a szándék nélküli (véletlen) be- és kikapcsolást ne tegye lehetővé.

(3) A véletlen érintés veszélyének kitett mozgó géprészeket – az orsó (macskafej), a forgatóasztal és a fúrószerszám kivételével – burkolni kell vagy korláttal kell elkeríteni.

(4) Az üzemanyag csővezetékét megfelelő szilárdságú, elektromosan vezető vagy egyen potenciálra hozott anyagból kell készíteni. A csővezeték mindkét végét elzárószerelvénnyel (szelep, csap) kell ellátni. A vezetéket külső mechanikai hatások és korrózió ellen védeni kell.

24. § (1) Az emelőművet (és a kanalazó dobot) csak a következő feltételek együttes fennállása esetén szabad üzemben tartani:

(2) Az emelőmű fékberendezésének bármely helyzetben meg kell tartania az adott kötélbefűzési variáció mellett engedélyezett maximális terhet, és biztosítani kell bármely munkafolyamat kivitelezhetőségét.

(3) A fúróberendezések emelőművét segédfékkel kell ellátni.

25. § (1) Nyomás alatt üzemelő rendszer csak azonosítható, műbizonylattal rendelkező elemekből állítható össze. A nyomóvezeték és a lefúvatóvezeték rendszer minden elemét és szerelvényét 1,25-szörös biztonsági tényezővel kell méretezni.

(2) A nyomóvezetékben alkalmazott tömlők mindkét végét lánccal vagy sodronykötéllel kell biztosítani. A rögzítést és a kikötést a várható legnagyobb húzóerőt figyelembe véve kell méretezni.

(3) A szivattyú nyomócsonkja után a rendeltetési célra igazoltan alkalmas túlnyomás-határolót kell felszerelni. A nyomócsonk és a túlnyomás-határoló közé elzáró szerelvényt nem szabad beépíteni.

(4) A túlnyomás-határoló nyitónyomása nem haladhatja meg a szivattyúban alkalmazott hengerbetétre megengedett legnagyobb és a nyomóvezeték rendszer legkisebb nyomásértékű elemének névleges nyomását.

(5) A nyomóvezetékbe légüstöt kell beépíteni. A nyomóvezeték munkapadon lévő szakaszán és a szivattyún megfelelő méréshatárú nyomásmérőt kell felszerelni.

(6) Nyomás alatt álló rendszert nyomásmentesíteni csak előre felszerelt szabályozható elzáró szerkezettel szabad.

(7) A nagynyomású rendszerekben vezetékmenetes kötésű csatlakozást

26. § (1) A lyuk- és kútfejen csak a tervezettnek megfelelő nyomáshatárú, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező elzáró szerkezetek, kútfej szerelvény elemek használhatók.

(2) A lyuk- és kútfejszerelvényeket és azok csatlakozó szerelvényeit – beleértve a kitörésgátlókat, a lyuk- és kútfejszerelvényhez csatlakoztatott rendszerek tolózárait, valamint a lefúvató- és fáklyavezetékeket a legkülső tolózárakig – úgy kell megválasztani, hogy azok nyomása ne legyen kisebb, mint a soron következő lyukszakasz fúrásakor várható legnagyobb lyuk- és kútfejnyomás. Gyűrűs kitörésgátló esetén egy nyomásfokozattal alacsonyabb üzemnyomású kitörésgátló is megfelel.

(3) Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a kitörésgátlók, a lubrikátorok és a csatlakozó vezeték rendszereinek szerkezeti felülvizsgálatát legalább ötévenként dokumentáltan elvégezzék.

27. § (1) A berendezéseknél használt mérőműszerek rendszeres kalibrálásáról gondoskodni kell.

(2) A mérőműszerek kalibrálásának és hitelesítésének módjáról, gyakoriságáról az eszköz tulajdonosának utasításban kell rendelkeznie.

28. § (1) A műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati cél eléréséhez szükséges fúrási alapgeológiai, műszaki-biztonsági adatokat, követelményeket a geológiai-műszaki tervben (a továbbiakban: geo-műszaki terv) kell meghatározni.

(2) A geo-műszaki tervnek tartalmaznia kell különösen

29. § A geo-műszaki terv alapján fúrási kiviteli tervet (a továbbiakban: kiviteli terv) kell készíteni. A kiviteli tervnek tartalmaznia kell a következőket:

30. § (1) A kőolaj-, földgáz- vagy hévíztároló rétegek átfúrásához használandó lyukelzáró szerkezetek horgonyzására biztonsági, a tárolórétegek végleges biztosítására termelési béléscsőoszlopot kell beépíteni.

(2) Ha a biztonsági béléscsőoszlop alatti nyitott lyukszakasz hossza vagy állékonysága, esetleg a fedőrétegek nyomásviszonyai (vagy műszaki nehézségek) azt indokolják, technikai béléscsőoszlopot kell alkalmazni.

(3) Ismert területen a biztonsági béléscsőoszlop beépítésének mélységét a tényleges földtani és műszaki viszonyokat figyelembe véve kell meghatározni úgy, hogy a beépített béléscsőoszlop biztosítsa a harántolt rétegsor védelmét, valamint a fúrás zavarmentes továbbmélyítését.

(4) Ismeretlen területen a biztonsági, vagy a technikai béléscsőoszlopot a várható legfelső szénhidrogén-tároló réteg 50 m-re való megközelítése előtt kell beépíteni úgy, hogy alsó vége

(5) A béléscső-méretezést összevont igénybevételre kell elvégezni. A méretezés során legalább a következő biztonsági tényezőkkel kell számolni:

(6) A cementpalástot úgy kell tervezni, hogy

(7) A fúrólyukat a biztonsági béléscsőoszlop és minden további béléscsőoszlop elhelyezése után lyukfejszerelvénnyel kell biztosítani. A lyukfejszerelvényt úgy kell kiképezni, hogy alkalmas legyen a fúrólyuk elzárására, lefúvatására, feltöltésére, valamint a csőközben fellépő nyomások mérésére és szabályozására.

31. § (1) Kútmunkálatokat kútmunkálati kiviteli terv alapján szabad végezni.

(2) A kútmunkálati kiviteli tervnek tartalmaznia kell

32. § (1)² A munkálatok megkezdését – a karbantartás jellegű tevékenységek kivételével – a bányafelügyeletnek a munkálatok megkezdését megelőzően 8 nappal be kell jelenteni.

(2) Az építési engedélyt, az engedélyezett geo-műszaki tervet, kútmunkálati tervet és a kiviteli tervet a fúrás helyszínén kell tartani.

(3) A mélyfúrások és a kútmunkálatok berendezései az üzemeltető által meghatározott létszámú és szakmai összetételű személyzettel üzemeltethetőek. A személyzet munkájának közvetlen irányítására, az előírások, utasítások és a feladatok biztonságos végrehajtásáért felelős csoportvezetőt (fúrómester) kell írásban megbízni.

(4) A berendezés felszerelése után a fúrási, kútmunkálati művelet akkor kezdhető el, ha a berendezés ellenőrzését követően a berendezés üzemeltetőjének felelős műszaki vezetője az üzemképességről nyilatkozik, és az engedélyes felelős műszaki vezetője (helyettese) a rendelkezésre álló nyilatkozatok, dokumentumok és az általa végzett ellenőrzés alapján a munkálatok megkezdéséhez – a biztonsági naplóba történő bejegyzéssel – hozzájárul.

(5) A berendezés üzembe helyezése előtt

(6) Kútmunkálatok megkezdése előtt a termelőcsőben, a csőközben, valamint a kútfejre szerelt vezetékekben uralkodó nyomást felügyeleti személynek kell ellenőrizni. A kútfejszerelvényt megbontani csak a termelő- és béléscső-terek nyomásmentesítése után, vagy a kút elfojtását követően szabad.

33. § (1) Kútfejet és kutat nyomásmentesíteni és termeltetni csak lefúvató vagy termeltető rendszeren keresztül szabad.

(2) A lefúvató rendszert úgy kell kialakítani, hogy a fúrólyukból (kútból) kilépő közeg ellenőrzött áramoltatása a technológiai folyamattól és az időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítva legyen.

(3) A nyomás alatt lévő kútban csak a felelős műszaki vezető által jóváhagyott műveleti utasítás szerint szabad munkálatokat végezni.

(4) A kútra felszerelt lubrikátort, teszter-karácsonyfát (és lefúvató rendszerét) felszerelés után – a művelet során várható legnagyobb kútfejnyomással – nyomáspróbának kell alávetni.

34. § (1) Az öblítőfolyadéknak (öblítő közegnek) olyan sűrűségűnek kell lennie, hogy mind statikus, mind dinamikus körülmények között biztonsággal ellensúlyozza a rétegnyomást. Alul- és kiegyensúlyozott fúrás esetén külön technológiai utasítás alapján kell eljárni.

(2) Az öblítőfolyadék sűrűségét és viszkozitását műszakonként legalább háromszor, a kőolajat, a földgázt vagy a 60 °C-nál magasabb hőmérsékletű hévizet a tároló réteg harántolása előtt, és ilyen réteg észlelése esetén óránként kell mérni. A mérés eredményét a napi jelentésben legalább műszakonként egyszer be kell jegyezni.

35. § (1) Az üzemzavar-elhárítási utasításban (tervben) foglaltakat évente üzemzavar elhárítási gyakorlat keretében gyakoroltatni kell.

(2) A mentési munkákat a bányaüzemi felelős műszaki vezető irányítja. A mentési munkák során a mentéssel kapcsolatos utasítás csak a mentést irányító felügyeleti személy tudtával adható ki.

(3) Az üzemzavar bekövetkezését, körülményeit, a felszámolás érdekében tett intézkedéseket, azok végrehajtását a kivitelezési naplóban (napi jelentés) rögzíteni kell.

(4) A bányavállalkozó kitörésvédelmi üzemi utasítást köteles készíteni, amelyben rendelkezni kell a fúrólyuk vagy a kút nyugalmi helyzetének megbomlása esetén követendő szabályokról, valamint a különböző kútfejnyomásokhoz és -tevékenységekhez tartozó kitörés gátló rendszer kialakításáról. Az utasításban előírtakat negyedévente gyakoroltatni kell.

(5) A bányavállalkozó és a kőolaj- és földgázbányászati kutak mélyítését, kiképzését, karbantartását és javítását végzők kötelesek gondoskodni arról, hogy a kitörések felszámolására (és a kutak eloltására) alkalmas kitörésvédelmi mentőcsapat a tevékenységük ideje alatt rendelkezésre álljon.

36. § (1) A mentőcsapat tagjainak az egészségügyi alkalmasságon túl legalább 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük, ezen belül ismeretekkel és gyakorlattal kell rendelkezzenek

(2) A mentőcsapatnak a kúttüzek oltására rendelkeznie kell

(3) A mentőcsapatnak rendelkeznie kell továbbá

(4) A kitörésvédelmi technikai eszközöknek alkalmasak kell lenniük arra, hogy minden olyan feladatot el tudjon velük végezni a mentőcsapat, amit a berendezés személyzete nem tud kivitelezni.

(5) A mentőcsapatnak kellő gyakorlatot kell igazolni a felsorolt tevékenységek kivitelezésében.

(6) A mentőcsapatnak alkalmasnak kell lennie a beavatkozás szükséges eszközökkel és megfelelő személyzettel történő 24 órán belüli megkezdésére.

37. § (1) A bányavállalkozó köteles a megvalósult fúrásokról, a lefúrt kutakról, az elvégzett kútmunkálatokról dokumentációs rendszert működtetni. A kút dokumentációja legalább a következőket kell, hogy tartalmazza:

(2) A kút dokumentációját a bányászati tevékenység végéig meg kell őrizni.

38. § (1) A fúrás befejezése után a kutat be kell keríteni, és a – kút jellegéből adódó – biztonsági övezet kiterjedését, a robbanásveszélyes zóna határát táblával kell jelölni.

(2) A bányavállalkozó köteles gondoskodni a lefúrt kutak biztonságos állapotának megőrzéséről, az illetéktelen beavatkozás (fizikai) megakadályozásáról.

(3) Az ideiglenesen felhagyott, nem üzemelő kutak biztonságba helyezését és rendszeres ellenőrzését a bányavállalkozó által jóváhagyott terv alapján kell kivitelezni és dokumentálni.

(4) A felszámolási tervnek meg kell jelölnie a felszámolás okát, továbbá tartalmaznia kell

(5) A felszámolást úgy kell végrehajtani, hogy a béléscsőoszlopok csőközén szénhidrogén tartalmú nyitott rétegszakasz ne maradjon.

(6) A véglegesen felhagyott kutat tűszeleppel ellátott zárósapkával kell lezárni a talajszinttől legalább 1 m mélységben.

(7) A felszámolt kút beazonosíthatóságáról gondoskodni kell.

39. § (1) A kőolaj- és földgáztelep művelését hidrodinamikai egységenként kidolgozott művelési terv szerint kell végezni.

(2) A művelési tervnek tartalmaznia kell

(3)³

(4) A telep termelés közbeni viselkedését, a rétegviszonyok (állapot-jellemzők) alakulását a művelési tervben előírt gyakorisággal végzett mérésekkel, vizsgálatokkal meg kell határozni. A tervezett és mért adatok eltérése esetén az észlelt eltérésekre figyelemmel a művelési tervet módosítani kell.

(5) A próbatermeltetési tervben kell meghatározni a művelési terv kidolgozásához szükséges adatok és összefüggések megismerése céljából történő mérések és vizsgálatok körét, gyakoriságát.

40. § (1) A kutat a művelési terv alapján készített technológiai utasítás szerint kell működtetni.

(2) A termelő kút hozamát csak a művelési tervben előírt hozam beállítására alkalmas szerelvénnyel vagy szerkezettel szabad szabályozni.

(3) A kutakról a bányavállalkozónak nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell

(4) Termelő kút hozamát (olaj-, gáz-, kondenzátum-, vízhozamát), a másodlagos, illetve növelt hatékonyságú művelés vagy tárolás céljából besajtolt folyadék, illetve gáz mennyiségét folyamatosan üzemelő kutaknál legalább havonta, időszakosan üzemelő, illetve 95% feletti víztartalmú kutaknál legalább hathavonta egyszer méréssel kell meghatározni. A mérés időtartamát és módját úgy kell megválasztani, hogy annak alapján a kút napi termelése meghatározható legyen.

(5) Minden kúton nyomásmérési lehetőséget kell biztosítani a termelőcsövön és minden béléscső-közön. A mért adatokat nyilván kell tartani.

(6) A kútfejszerelvény elemeinek meghibásodása vagy a béléscsőfej tömítetlensége esetén azonnal intézkedni kell a hiba megszüntetéséről. A kútfejszerelvényen javítási munkákat csak a bányaüzemi felelős műszaki vezető engedélyével, az arra jogosult felügyeleti személy irányításával szabad végezni.

(7) Átfejtődés észlelése esetén azonnal intézkedni kell az átfejtődés megszüntetéséről.

(8) Tartósan üzemen kívüli kút elzáró szerelvényeit, ha abban nyitott réteg van, úgy kell helyzetükben biztosítani, hogy illetéktelenek a szerelvényeket ne működtethessék.

41. § A csővezetékek, szerelvények és műszerek állapotát üzemi utasításban szabályozott módon rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzések alapján el kell végezni a csővezetékek minősítését, meg kell határozni a szükséges intézkedéseket és a következő vizsgálat időpontját.

42. § (1) A technológiai berendezéseket, szerelvényeket és egyéb létesítményeket a robbanásveszélyes zónák figyelembevételével kell telepíteni.

(2) A robbanásveszélyes zóna határát telephelyen belül táblákkal meg kell jelölni. A robbanásveszélyes zónák a telep kerítésén kívülre nem terjedhetnek.

(3) A technológiai telephely ipariszennyvíz- és csapadékvíz-csatornáit a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani. Ahol a csatorna elvezető képességét légbeszívás vagy gázképződés visszaduzzadással, visszabuborékolással káros mértékben zavarhatja, ott a csatorna és az akna légterét szellőző vezetéken keresztül szellőztetni kell. Az akna szellőző vezetékeinek felső végére lángzárat kell szerelni. A lángzárnak a kezelőszint fölött legalább 2,5 m magasan kell lennie.

(4) A technológiai területek 30 m-es körzetén belül a kommunális csatornák aknáit kettős, homokzáras fedéllel kell készíteni.

(5) A bányaüzemi felelős műszaki vezető a következő naplók vezetéséről köteles gondoskodni:

43. § (1) A technológiai tartályok helyszíni technológiai szerelését, telepítését, javítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát tartályvizsgáló szakképesítéssel rendelkező szakember, vagy ilyen személyt foglalkoztató gazdálkodó szervezet végezheti.

(2) Csak olyan tartály, tartálycsoport telepíthető, amelynek

(3) Tartályt csak rendeltetése szerint és akkor szabad üzemeltetni, ha rendelkezik használatbavételi engedéllyel és az előírt vizsgálatokat elvégezték

(4) Tartályok vizsgálatának fajtái a következők:

(5) Az elvégzendő vizsgálatok időpontjait, azok dokumentálásának módját a felelős műszaki vezető határozza meg a 13. §-ra figyelemmel. A vizsgálatok alapján szükséges intézkedéseket a felelős műszaki vezető hagyja jóvá.

(6) Tartályokat kőolajjal és kondenzátummal legfeljebb térfogatuk 95%-áig szabad feltölteni.

(7) A kezelt vagy elhelyezett folyadék szétfolyásának a megakadályozására sánccal elkerített felfogó teret (védőgödör) kell alkalmazni, kivéve ha a technológiai tartály szilárdságát a hidrosztatikus nyomás felett legalább 2 bar belső túlnyomásra méretezik és a felállítás helyén ennek megfelelő próbanyomásnak vetik alá, vagy a tartály dupla falú.

(8) A védőgödröt és a sáncot folyadékot át nem eresztő módon, kellő tömörségben, folyadék nyomásnak ellenálló kivitelben, nem éghető anyagból kell készíteni. Ha a sáncon csővezeték vagy kábel halad keresztül, az átvezetéseket oly módon kell kiképezni, hogy az a teljes folyadék zárhatóságot még tűz esetén is biztosítsa.

(9) A védőgödör folyadékkal tölthető térfogatának – a benne elhelyezett tartályok összes űrtartalmának százalékában kifejezve – a kötelező paraméterei a következők:

(10) A technológiai tartályokat légzőszeleppel vagy légzőnyílással kell ellátni, amelyeknél a visszalobbanást meg kell akadályozni.

44. § (1) A szivattyúkat olyan csurgalékgyűjtő tálcákkal kell ellátni, amelyekről az elcsurgó folyadék megfelelő gyűjtése megoldható.

(2) Automatikus üzemű szivattyú esetén a helyi kézi működtetés lehetőségét is biztosítani kell.

45. § (1) Kompresszortelep létesítésénél és üzemeltetésénél a következő feltételeknek is teljesülni kell:

(2) A dugattyús kompresszorok minden fokozata után túlnyomás elleni védelmet kell biztosítani, ha az egyes fokozatok egymástól zárószerelvénnyel el vannak választva.

(3) A kompresszortelep és egyedileg telepített kompresszor távfelügyelettel akkor üzemeltethető, ha – figyelemmel a Szabályzat előírásaira is –

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az egyedileg telepített kompresszorok esetében is alkalmazni kell.

46. § (1) A technológiai rendszerben nyomásmérési helyet kell biztosítani

(2) A nyomásmérő kiszakaszolhatóságát és nyomásmentesíthetőségét biztosítani kell.

(3) Helyi mutatású folyadékszintjelzőt kell beépíteni minden olyan helyen, ahol a folyadékszint ismerete biztonságtechnikai követelmény.

(4) Helyi hőmérőt kell felszerelni minden olyan helyen, ahol az az üzemvitel, üzemellenőrzés szempontjából indokolt.

47. § (1) A technológiai berendezéseket, csővezetékeket túlnyomás ellen védeni kell.

(2) Eltérő engedélyezési nyomású, összekapcsolt technológiai rendszereknél a kapcsolódás helyén záró-, vagy szabályozó- és zárószerelvényt kell elhelyezni, valamint a kisebb engedélyezési nyomású rendszert túlnyomás ellen védeni kell.

(3) Ha a védelem záró szerelvénnyel történik, akkor

48. § (1) A technológiai folyamatok során vagy az időszakos felülvizsgálatok, karbantartások, rendkívüli események miatti nyomásmentesítések alkalmával a rendszerből kikerülő gázok lefúvatására méretezett lefúvató rendszert kell kiépíteni.

(2) Az éghető veszélyes gázokat fáklyán el kell égetni, a nem éghető veszélyes gázokat elnyeletőn keresztül kell kibocsátani, ha a lefúvatás során a környezetben veszélyhelyzetet hozna létre.

(3) A fáklya elhelyezését, környezetbe telepítését és méretezését a folyamatos és tartós terhelési állapotban fellépő legnagyobb hőterhelés alapján kell meghatározni, figyelemmel a fáklyázás tervezett üzemvitelére, valamint a fáklya beépítés környezetére.

(4) Az állandóan üzemelő fáklyaberendezést a szükséges biztonsági berendezésekkel el kell látni.

(5) Kis mennyiségű lefúvatások gázaira (nyomásmérők, mintavevők, műszerek ellenőrzésekor felszabaduló gázok, túlmelegedést vagy meghibásodást jelző biztonsági szelepek gázai stb.) nem szükséges lefúvató rendszert létesíteni.

49. § (1) Azt a technológiai berendezést, csővezetéket, készüléket, amelyben a töltettömegből származó nyomás nélkül az üzemnyomás 1 bar-nál nagyobb, vagy a szénhidrogén vagy egyéb gáz 0,3 bar nyomásnál nagyobb túlnyomáson van, csak eredményes nyomáspróba alapján szabad üzembe helyezni.

(2) A Szabályzat előírásai szerint kell elvégezni a csővezetékek, a nyomástartó edények és csővezetékeik helyszíni nyomáspróbáját, valamint a nyomástartó edénynek nem minősülő berendezések és csővezetékeik nyomáspróbáját.

(3) Az üzemen és telephelyen kívüli csővezeték vonatkozásában csak szilárdsági, az üzemi és a telephelyi csővezetékek, nyomástartó edények és berendezések vonatkozásában szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát kell tartani.

(4) Szilárdsági nyomáspróba alá nem vehető csővezetékszakaszon, berendezésen tömörségi vizsgálatot kell végezni. Ugyanez vonatkozik a javításra, valamint a külön nyomáspróbázott technológiai rendszerek összekapcsolásának esetére is.

(5) Nyomáspróbát tartani csak a tervnek megfelelően kivitelezett és készre szerelt technológiai berendezésen és csővezetéken szabad. A nyomáspróba munkálatainak irányításával mérnök vagy technikus végzettségű és legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkező személyt kell megbízni.

(6) Telephelyi nyomáspróba előtt az érintett technológiai berendezéseken és csővezetékeken mázolást végezni, szigetelést vagy burkolatot elkészíteni, azokat elföldelni nem szabad. A földbe fektetett csővezetékszakaszok korrózió ellen védhetők, kivéve a körvarratokat.

50. § (1) A tervezőnek a nyomáspróba megtartására tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

(2) Lefúvatást fojtókúpos szeleppel vagy méretezett fojtótárcsákkal kell végezni.

(3) A nyomáspróba időtartama alatt a csővezeték és a technológiai berendezés 20 m-es körzetében tilos munkát végezni, valamint bárkinek – a nyomáspróbát végzők és ellenőrzők kivételével – ott tartózkodni.

(4) A nyomáspróba végrehajtása közben biztosítani kell, hogy a nyomás alatti csővezetékben, technológiai berendezésben a megengedettnél nagyobb nyomás ne léphessen fel. A védelem módját a nyomáspróba tervben rögzíteni kell.

51. § (1) A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

(2) A nyomáspróba jegyzőkönyvet a műszaki dokumentáció részeként az üzemeltető köteles megőrizni.

52. § (1) A nyomáspróba előkészítése és végrehajtása új technológiai berendezéseknél a kivitelező, meglévő technológiai berendezéseknél az üzemeltető feladata.

(2) A nyomáspróbára kerülő csővezetéket és technológiai berendezést ki kell tisztítani.

(3) A nyomáspróba során biztosítani kell az ellenőrző nyomásmérők, hőmérők, nyomásmentesítő szerelvények és csővezetékek beépítését, illetve ellenőrzését. Ha a nyomáspróba szakaszosan történik, minden szakaszban biztosítani kell a nyomáspróba feltételeit.

(4) A nyomáspróbára kerülő csővezetéket és technológiai berendezést a legnagyobb tervezési nyomásnak megfelelő vakkarimával vagy egyéb alkalmas szerelvénnyel tömören le kell zárni, illetve a rendszerről megbízható módon le kell választani. A beépített zárószerelvények záróelemei nyomáskülönbségre csak a névleges nyomásértékig vehetők igénybe.

(5) A nyomásmérésre csak hitelesített, legalább 1,6 mérési pontosságú, a próbanyomásnak megfelelő méréshatárú nyomásmérőt szabad használni.

(6) A nyomáspróba alatt a nyomóközeg nyomását és hőmérsékletét műszeresen regisztrálni vagy hitelesen naplózni kell.

53. § (1) A szilárdsági nyomáspróbához elsősorban vizet kell használni, amely korrozív vagy szilárd szennyeződést nem tartalmazhat.

(2) Szilárdsági nyomáspróbához indokolt esetben más folyadék is felhasználható (gázolaj, fagyálló folyadék, párlat stb.)

(3)⁴ Szilárdsági nyomáspróbát levegővel vagy légnemű közeggel tartani csak előzetes bányafelügyeleti engedély alapján szabad.

(4) A szilárdsági nyomáspróba időtartama és értéke a következő:

(5) A nyomáspróbára kerülő csővezeték és technológiai berendezés feltöltését, valamint próbanyomás alá helyezését a következők szerint kell végezni:

(6) A nyomáspróba akkor eredményes, ha annak során a hegesztési varratokon, oldható kötéseken és a szerkezet felületén rendellenesség nem következik be (csepegés, szivárgás, a szerkezeti anyag deformálódása, stb.).

54. § (1) A sikeres szilárdsági nyomáspróba befejezése után el kell végezni a telephelyi technológiai berendezések és csővezetékek tömörségi nyomáspróbáját. A tömörségi nyomáspróbát a technológiai berendezés üzemeltetésre alkalmas állapotában kell elvégezni.

(2) A tömörségi nyomáspróbát levegővel, inertgázzal vagy szénhidrogéngázzal kell végezni.

(3) A nyomáspróba alá kerülő technológiai berendezés szénhidrogéngázzal való feltöltésekor

(4) A tömörségi nyomáspróbát a nyomáspróba időpontjában elérhető legmagasabb üzemi nyomáson kell végezni a (9)–(10) bekezdésben előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükséges időtartamig.

(5) A tömörségi nyomáspróbára kerülő technológiai berendezés és csővezeték feltöltését, próbanyomás alá helyezését a következők szerint kell végezni:

(6) Az egyes fokozatok elérése után a berendezést és a csővezetéket pihentetni, eközben szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Ha veszélyt jelentő rendellenesség tapasztalható, a berendezést, csővezetéket nyomásmentesíteni kell.

(7) Az utolsó fokozat elérése után a pihentetést követően a csapadékot le kell ereszteni.

(8) A tömörségi nyomáspróba alatt a technológiai berendezés, csővezeték nyomása az engedélyezési nyomás értékétől legfeljebb ± 5%-kal térhet el, amit nyomásejtéssel vagy nyomásnöveléssel szabad biztosítani, és állandó ellenőrzéssel kell követni.

(9) A tömörtelenség megállapítására minden hegesztett és oldható kötés vonatkozásában szappanoldatot vagy ezzel legalább egyenértékű indikálást kell használni.

(10) A tömörségi nyomáspróba akkor eredményes, ha annak során a hegesztési varratokon és az oldható kötéseken szivárgás nem észlelhető. Ha a nyomáspróba sikertelen, azt a hiba kijavítása után meg kell ismételni.

55. § A földalatti gáztárolásra az I., a II., és a III. fejezet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

56. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.