2/2010. (VI. 30.) VM rendelet
a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet módosításáról1
2010.07.08.
[A Magyar Takarmánykódex (Codex Pabularis Hungaricus) I. kötetének kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:]
„k) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott, a mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintavételi eljárásról szóló 11. számú melléklet,”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: 1. a Tanács 70/373/EGK irányelve (1970. július 20.) a takarmányok hatósági ellenőrzésénél alkalmazandó közösségi mintavételi és analitikai módszerek bevezetéséről,
2. a Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról, valamint az azt módosító, a Tanács 96/51/EK, 98/92/EK, 1999/20/EK irányelve, a Bizottság 96/66/EK, 97/6/EK, 97/72/EK, 98/19/EK irányelve, a Bizottság 2786/98/EK, 2788/98/EK, 45/1999/EK rendelete, a Tanács 2821/98/EK rendelete,
3. a Tanács 79/373/EGK irányelve (1979. április 2.) az összetett takarmány forgalmazásáról, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 90/654/EGK, 93/74/EGK, 96/24/EK irányelve, az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK, 2002/2/EK irányelve, a Bizottság 97/47/EK, 98/87/EK, 1999/61/EK irányelve,
4. a Bizottság 80/511/EGK irányelve (1980. május 2.) az összetett takarmány plombálatlan csomagban vagy tartályban való forgalmazásának bizonyos esetekben történő engedélyezéséről,
5. a Tanács 82/471/EGK irányelve (1982. június 30.) a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről,
6. a Bizottság 82/475/EGK irányelve (1982. június 23.) a kedvtelésből tartott állatok összetett takarmányának címkézéséhez használható összetevő-kategóriák megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 91/334/EGK és 98/67/EK irányelve,
7. a Tanács 83/228/EGK irányelve (1983. április 18.) a takarmányozásban használt egyes termékek értékelésére vonatkozó iránymutatások meghatározásáról,
8. a Tanács 87/153/EGK irányelve (1987. február 16.) a takarmányokban lévő adalékanyagok értékelésére vonatkozó iránymutatások meghatározásáról,
9. a Tanács 90/44/EGK irányelve (1990. január 22.) az összetett takarmány forgalmazásáról szóló 79/373/EGK irányelv módosításáról,
10. a Tanács 90/167/EGK irányelve (1990. március 26.) a Közösségen belül a gyógyszeres takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására irányadó feltételek megállapításáról,
11. a Tanács 93/74/EGK irányelve (1993. szeptember 14.) a különleges táplálási célokra szolgáló takarmányokról,
12. a Tanács 93/113/EGK irányelve (1993. december 14.) a takarmányban található enzimek, mikroorganizmusok és ezek készítményeinek felhasználásáról és forgalmazásáról,
13. a Bizottság 2008/38/EK irányelve (2008. március 5.) a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok tervezett alkalmazási listájának létrehozásáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2008/4/EK, 2008/82/EK irányelve,
14. a Tanács 95/69/EK irányelve (1995. december 22.) a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról, valamint a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 79/373/EGK és a 82/471/EGK irányelvek módosításáról, valamint az ezt módosító, a Tanács 1999/20/EK irányelve,
15. a Tanács 96/25/EK irányelve (1996. április 29.) a takarmány-alapanyagok forgalmáról és a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelvek módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító, a Bizottság 98/67/EK irányelve, a Tanács 1999/61/EK irányelve, az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK és 2001/46/EK irányelve,
16. a Bizottság 98/51/EK irányelve (1998. július 9.) a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról szóló 95/69/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó egyes intézkedések megállapításáról,
17. a Bizottság 98/68/EK irányelve (1998. szeptember 10.) a 95/53/EK tanácsi irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében említett szabványdokumentum és a harmadik országokból származó takarmányoknak a Közösség területén történő bevezetése során alkalmazott ellenőrzések egyes szabályainak megállapításáról,
18. az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/8/EK, 2005/86/EK, 2005/87/EK, 2006/13/EK, 2008/76/EK, 2009/8/EK, 2009/141/EK, 2010/6/EU irányelve,
19. a Bizottság 2004/116/EK irányelve (2004. december 23.) a 82/471/EGK tanácsi irányelvnek a Candida guilliermondii felvétele tekintetében történő módosításáról,
20. a Bizottság 95/10/EK irányelve (1995. április 7.) a különleges táplálási célokra szánt kutya- és macskaeledel energiaértékére vonatkozó számítási módszer meghatározásáról,
21. a Bizottság 85/382/EGK határozata (1985. július 10.) az n-alkánokon tenyésztett Candida-élesztőkből nyert fehérjetermékek takarmányokban történő felhasználásának betiltásáról,
22. a Bizottság 2001/25/EK határozata (2000. december 27.) bizonyos állati eredetű melléktermékek alkalmazásának megtiltásáról a takarmányokban,
23. a Bizottság 2004/217/EK határozata (2004. március 1.) a takarmányozási célú forgalmazás vagy felhasználás tekintetében tiltott anyagok listájának elfogadásáról.
(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
1. a Bizottság 1436/98/EK rendelete (1998. július 3.) egyes takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről,
2. a Bizottság 2316/98/EK rendelete (1998. október 26.) új takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről és néhány, már engedélyezett takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosításáról,
3. a Bizottság 2374/98/EK rendelete (1998. november 3.) új takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről,
4. a Bizottság 2785/98/EK rendelete (1998. december 22.) a Tanács 70/524/EGK irányelvének 9e cikke (3) bekezdésében említett adalékanyagok engedélyezési időtartamának módosításáról, 5. a Bizottság 2786/98/EK rendelete (1998. december 22.) a Tanács 70/524/EGK irányelvének 9i cikke (1) bekezdésében említett adalékanyagok engedélyezési időtartamának módosításáról, 6. a Tanács 2821/98/EK rendelete (1998. december 17.) a takarmány-adalékanyagokról szóló 70/524/EGK irányelvnek egyes antibiotikumok engedélyének visszavonása tekintetében történő módosításáról,
7. a Bizottság 639/1999/EK rendelete (1999. március 25.) egy új takarmány-adalékanyag engedélyezéséről,
8. A Bizottság 866/1999/EK rendelete (1999. április 26.) új takarmány-adalékanyagok és a takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak engedélyezéséről,
9. a Bizottság 1245/1999/EK rendelete (1999. június 16.) új takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről,
10. a Bizottság 1411/1999/EK rendelete (1999. június 29.) új takarmány-adalékanyagok és takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak engedélyezéséről,
11. a Bizottság 1594/1999/EK rendelete (1999. július 20.) egy takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosításáról,
12. a Bizottság 1636/1999/EK rendelete (1999. július 26.) takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak engedélyezéséről,
13. a Bizottság 2293/1999/EK rendelete (1999. október 14.) egyes takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezésének meghosszabbításáról,
14. a Bizottság 2430/1999/EK rendelete (1999. november 16.) a kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok csoportjába tartozó egyes takarmány-adalékanyagok engedélyezésének az ilyen anyagok forgalomba hozataláért felelős személyekhez kötéséről,
15. a Bizottság 2439/1999/EK rendelete (1999. november 17.) a „kötőanyagok, csomósodásgátlók és koagulálószerek” csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok engedélyezési feltételeiről,
16. a Bizottság 2562/1999/EK rendelete (1999. december 3.) az antibiotikumok csoportjába tartozó egyes takarmányadalékanyagok engedélyezésének az ilyen anyagok forgalomba hozatalért felelős személyekhez kötéséről,
17. a Bizottság 2690/1999/EK rendelete (1999. december 17.) új takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről,
18. a Bizottság 654/2000/EK rendelete (2000. március 29.) új takarmány-adalékanyagok, takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak és új adalékanyag-készítmények engedélyezéséről,
19. a Bizottság 1353/2000/EK rendelete (2000. június 26.) egy takarmány-adalékanyag végleges engedélyezéséről, valamint új takarmány-adalékanyagok, takarmány-adalékanyagok új alkalmazásai és új készítmények ideiglenes engedélyezéséről,
20. a Bizottság 1887/2000/EK rendelete (2000. szeptember 6.) egy új takarmány-adalékanyag ideiglenes engedélyezéséről,
21. a Bizottság 2437/2000/EK rendelete (2000. november 3.) egy takarmány-adalékanyag végleges, illetve új takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezéséről,
22. a Bizottság 2697/2000/EK (2000. november 27.) rendelete a takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezéséről,
23. a Bizottság 418/2001/EK rendelete (2001. március 1.) új takarmány-adalékanyagok és takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak engedélyezéséről,
24. a Bizottság 937/2001/EK rendelete (2001. május 11.) takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak és új adalékanyag-készítmények engedélyezéséről, az ideiglenes engedélyek meghosszabbításáról, továbbá egy takarmány-adalékanyag 10 éves engedélyezéséről,
25. a Bizottság 1334/2001/EK rendelete (2001. július 2.) egy új takarmány-adalékanyag ideiglenes engedélyezéséről,
26. a Bizottság 2200/2001/EK rendelete (2001. október 17.) takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezéséről,
27. a Bizottság 2380/2001/EK rendelete (2001. december 5.) egy takarmány-adalékanyag 10 évre történő engedélyezéséről,
28. a Bizottság 1252/2002/EK rendelete (2002. július 11.) egy új takarmány-adalékanyag ideiglenes engedélyezéséről,
29. a Bizottság 256/2002/EK rendelete (2002. február 12.) új takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezéséről, egy takarmány-adalékanyag ideiglenes engedélyének meghosszabbításáról és egy takarmány-adalékanyag végleges engedélyezéséről,
30. az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról, 7. cikk 4. bekezdés második mondata és 23. cikk
31. a Bizottság 152/2009/EK rendelete (2009. január 27.) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról,
32. az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről,
33. a Bizottság 242/2010/EU rendelete (2010. március 19.) a takarmány-alapanyagok jegyzékének létrehozásáról.”
4. § (1) Hatályát veszti az R.
d) 3., 8., és 14. számú melléklete.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) Ez a rendelet 2010. szeptember 2-án hatályát veszti.
6. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Bizottság 2009/141/EK irányelve (2009. november 23.) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az arzén, a teobromin, a Datura sp., a Ricinus communis L., a Croton tiglium L. és az Abrus precatorius L. maximális szintjeinek tekintetében történő módosításáról,
b) a Bizottság 2010/6/EU irányelve (2010. február 9.) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a higany, a szabad gosszipol, a nitritek, valamint a Mowrah, a Bassia és a Madhuca tekintetében történő módosításáról.
(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a) a Bizottság 242/2010/EU rendelete (2010. március 19.) a takarmány-alapanyagok jegyzékének létrehozásáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről.
1. melléklet a 2/2010. (VI. 30.) VM rendelethez
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek |
Takarmányozásra szánt termékek |
Maximális megengedett mennyiség
mg/kg-ban (ppm)
(12%-os nedvességtartalom mellett)] |
„1. Arzén (*), (**) |
a) Takarmány-alapanyagok, |
2 |
|
kivéve: |
|
|
– fűből, szárított lucernából és szárított lóheréből készült liszt, szárított cukorgyári répaszelet és melaszos készítményei |
4 |
|
– pálmamag pogácsa |
4 (***) |
|
– foszfátok és mésztartalmú tengeri algák |
10 |
|
– kalcium-karbonát |
15 |
|
– magnézium-oxid |
20 |
|
– halak vagy más tengeri állatok – beleértve a halakat is – feldolgozásából nyert takarmány |
25 (***) |
|
– tengeri alga liszt és tengeri algából nyert takarmány |
40 (***) |
|
– jelölőanyagként használt vaspor. |
50 |
|
b) A nyomelemek funkcionális csoportjához tartozó adalékanyagok, |
30 |
|
kivéve: |
|
|
– réz-szulfát-pentahidrát és réz-karbonát |
50 |
|
– cink-oxid, mangán-oxid és réz-oxid. |
100 |
|
c) Teljes értékű takarmányok, |
2 |
|
kivéve: |
|
|
– halak teljes értékű takarmányai és prémes állatok teljes értékű takarmányai |
10 (***) |
|
d) Kiegészítő takarmányok, |
4 |
|
kivéve: |
|
|
– ásványi takarmányok |
12 |
(*) A maximális szintek az összarzéntartalomra utalnak.
(**) A maximális szintek az arzén egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során az extrakció salétromsavban (5% m/m) történik 30 percen át forráshőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező extrakciós hatékonysággal rendelkező, egyenértékű extrakciós eljárások alkalmazhatók.
(***) Az illetékes hatóságok kérésére a felelős gazdasági szereplőnek elemzést kell végeznie annak bizonyítására, hogy a szervetlen arzéntartalom 2 ppm-nél alacsonyabb. Ez a vizsgálat különösen fontos a Hizikia fusiforme alga esetében.” |
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek |
Takarmányozásra szánt termékek |
Maximális megengedett mennyiség
mg/kg-ban (ppm)
(12%-os nedvességtartalom mellett)] |
„4. Higany (*) (**) |
Takarmány-alapanyagok, |
0,1 |
|
kivéve: |
|
|
– halakból, illetve halak vagy más tengeri állatok feldolgozásából előállított takarmány, |
0,5 |
|
– kálcium-karbonát. |
0,3 |
|
Takarmány-keverékek (kiegészítő és teljes értékű takarmányok), |
0,1 |
|
kivéve: |
|
|
– ásványi takarmány, |
0,2 |
|
– takarmány-keverék halak részére, |
0,2 |
|
– takarmány-keverék kutya, macska és prémes állatok részére |
0,3 |
(*) A felső határértékek a teljes higanytartalomra utalnak.
(**) A felső határértékek a higany egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során a kivonás salétromsavban (5% m/m) történik 30 percen át, forráshőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező extrakciós hatékonysággal rendelkező, egyenértékű extrakciós eljárások alkalmazhatók.” |
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek |
Takarmányozásra szánt termékek |
Maximális megengedett mennyiség
mg/kg-ban (ppm)
(12%-os nedvességtartalom mellett)] |
„5. Nitritek |
Takarmány-alapanyag, |
15 (nátrium-nitritben kifejezve) |
|
kivéve: |
|
|
– halliszt, |
30 (nátrium-nitritben kifejezve) |
|
– szilázs. |
– |
|
Teljes értékű takarmányok, |
15 (nátrium-nitritben kifejezve) |
|
kivéve: |
|
|
– 20%-ot meghaladó nedvességtartalommal rendelkező, teljes értékű takarmányok kutyák és macskák részére. |
–” |
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek |
Takarmányozásra szánt termékek |
Maximális megengedett mennyiség
mg/kg-ban (ppm)
(12%-os nedvességtartalom mellett)] |
„9. Szabad gosszipol |
Takarmány-alapanyagok, |
20 |
|
kivéve: |
|
|
– gyapotmag, |
5000 |
|
– gyapotmagpogácsa és gyapotmagőrlemény. |
1200 |
|
Teljes értékű takarmányok, |
20 |
|
kivéve: |
|
|
– teljes értékű takarmány felnőtt szarvasmarhák részére, |
500 |
|
– teljes értékű takarmány juhok (kivéve bárányok) és kecskék (kivéve gidák) részére, |
300 |
|
– teljes értékű takarmány baromfi (kivéve tojótyúkok) és borjak számára, |
100 |
|
– teljes értékű takarmány nyulak, bárányok, gidák és sertések (kivéve malacok) részére. |
60” |
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek |
Takarmányozásra szánt termékek |
Maximális megengedett mennyiség
mg/kg-ban (ppm)
(12%-os nedvességtartalom mellett)] |
„10. Teobromin |
Teljes értékű takarmányok, |
300 |
|
kivéve: |
|
|
– teljes értékű sertés takarmányok |
200 |
|
– teljes értékű takarmányok kutyák, nyulak, lovak és prémes állatok számára. |
50” |
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek |
Takarmányozásra szánt termékek |
Maximális megengedett mennyiség
mg/kg-ban (ppm)
(12%-os nedvességtartalom mellett)] |
„14. Alkaloidákat, glükozidákat vagy más mérgező anyagokat külön, illetve kombinációban tartalmazó gyommagvak és őröletlen vagy össze nem zúzott termések, |
Valamennyi takarmány |
3000 |
beleértve: |
|
|
Datura spp. (maszlagfajok) |
Valamennyi takarmány |
1000” |
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek |
Takarmányozásra szánt termékek |
Maximális megengedett mennyiség
mg/kg-ban (ppm)
(12%-os nedvességtartalom mellett)] |
„15. Ricinus communis L., Croton tiglium L. és Abrus precatorius L. vetőmagja és pelyvája, valamint azok feldolgozott származékai (****), külön, illetve kombinációban |
Valamennyi takarmány |
10 |
(****) Amennyire mikroszkópos vizsgálattal megállapítható.” |
2. melléklet a 2/2010. (VI. 30.) VM rendelethez
Egyes takarmánykeverék típusok külön jelölési feltételei
1. A takarmánykeverékek csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon, a kötelezően feltüntetendő adatoknak szánt helyen jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul – a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok esetén magyar nyelven – fel kell tüntetni a következő adatokat:
a) gyógyszeres takarmány esetén a „gyógyszeres takarmány” feliratot, a gyógyszeres takarmány használati utasítását és élelmiszer-termelő állatok esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási időt,
b) a kedvtelésből tartott állatoknak szánt takarmánykeverék esetében a takarmány-alapanyagokat egyedi nevük helyett a 2. pontban szereplő táblázatban felsorolt takarmányalapanyag-kategóriák alapján is fel lehet tüntetni.
2. A takarmány-alapanyagok azon kategóriái, amelyek a kedvtelésből tartott állatok számára készült takarmány- keverékek címkézésekor az egyes takarmány-alapanyagok helyett feltüntethetők
A kategória leírása |
Meghatározás |
1. Hús és állati származékok |
Levágott meleg vérű szárazföldi állatok friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított minden húsos része, és meleg vérű szárazföldi állatok tetemeinek vagy tetemrészeinek feldolgozása során nyert minden termék és származék. |
2. Tej és tejszármazékok |
A takarmányozás szempontjából tejterméknek minősül minden friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított tejtermék és a feldolgozás során keletkező származék. |
3. Tojás és tojásszármazékok |
Minden friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított tojástermék és a feldolgozás során keletkező származék. |
4. Olajok és zsírok |
Minden állati és növényi eredetű olaj és zsír. |
5. Élesztők |
Minden élesztő, amelynek sejtjeit elölték és megszárították. |
6. Hal és halszármazékok |
Friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított hal vagy halrészek, és a feldolgozás során keletkező származékok. |
7. Gabonafélék |
Mindenfajta gabonaféle, a megjelenési formájától függetlenül, vagy a keményítőtartalmú endospermiumból készült termék. |
8. Zöldségek |
Mindenfajta friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított zöldség és hüvelyes. |
9. Növényi eredetű származékok |
Növényi termékek, főként gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak kezelése során keletkező származékok. |
10. Növényi fehérjekivonatok |
Minden növényi eredetű termék, amelyben megfelelő eljárással a fehérjéket úgy koncentrálták, hogy a szárazanyag-tartalomban kifejezett nyers fehérjetartalom legalább 50% legyen, és amely átstrukturálható (texturálható). |
11. Ásványi anyagok |
Minden, állatok táplálására alkalmas szervetlen anyag. |
12. Különféle cukrok |
Mindenfajta cukor. |
13. Gyümölcsök |
Mindenfajta friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított gyümölcs. |
14. Csonthéjasok |
Mindenfajta csonthéjas gyümölcs bele. |
15. Magvak |
Mindenfajta mag, eredeti állapotában vagy durván őrölve. |
16. Algák |
Friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított algák. |
17. Puhatestűek és rákfélék |
Mindenfajta, friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított puhatestű, rákféle, kagyló, valamint a feldolgozás során keletkező származékok. |
18. Rovarok |
Mindenfajta rovar, és fejlődési alakjaik. |
19. Pékáruk |
Mindenfajta kenyér, sütemény, keksz és tésztaféle. |
”
3. melléklet a 2/2010. (VI. 30.) VM rendelethez
A takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott, a mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintavételi eljárásról
I. E melléklet alkalmazásában:
a) mintavételi tétel: a mintavételre kijelölt, egy egységet képező, vélelmezetten egységes tulajdonságokkal rendelkező takarmánymennyiség,
b) elemi minta: a mintavételi tétel egy pontjából vett mennyiség,
c) átlagolt minta: ugyanazon mintavételi tételből vett összekevert elemi minták összessége,
d) redukált minta: az átlagolt minta reprezentatív része, melyet osztási folyamaton keresztül nyernek az átlagolt mintából,
e) vizsgálati minta: a redukált minta vagy a homogenizált átlagolt minta egy része.
II.
1. A takarmányok mikrobiológiai szennyezettségének hatósági ellenőrzésére szánt mintákat – a széna-, szalmafélék és a silózott takarmányok kivételével – az alábbiakban leírt módszerek szerint kell venni. Az ily módon nyert mintákat a mintavételi tételek reprezentatív részének kell tekinteni.
2. A mintavételt az erre a feladatra jogosult hatósági személyek hajtják végre.
3. Mintavételi eszközök
A mintavételi eszközöknek olyan anyagokból kell készülniük, amelyek nem szennyezhetik a mintavételre kerülő termékeket. A mintavételkor biztosítani kell a mintavételi eszközök sterilitását.
Takarmányok mintavételére használt eszközök:
3.1. Kézi mintavétel
3.1.1. Lapos fenekű, függőleges oldalú lapát.
3.1.2. Nyílással vagy rekeszekkel rendelkező mintavételi szúrcsap. A mintavételi szúrcsap méretének összhangban kell lennie a mintavételi tétel jellemzőivel (így különösen a tartályok mélységével, a göngyöleg nagyságával), valamint a takarmány részecskeméretével.
3.2. Gépi mintavétel: mozgásban lévő takarmányok mintavételére gépi eszközök használhatóak.
3.3. Mintaosztó: a minta megközelítően egyenlő részekre való felosztására tervezett eszköz, amely elemi minták vételére, valamint redukált és vizsgálati minták elkészítésére is használható.
4. Mennyiségi követelmények
4.1. Mennyiségi követelmények a takarmányban egyenletesen eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére, vizsgálatára vonatkozóan
4.1.1. Mintavételi tétel
A mintavételi tételnek olyan nagyságúnak kell lennie, hogy abból megfelelő számú mintát lehessen venni.
4.1.2. Elemi minták
4.1.2.1. |
Ömlesztett takarmányok esetén |
Az elemi minták minimális száma |
4.1.2.1.1. |
5 metrikus tonnát meg nem haladó mintavételi tételnél |
7 |
4.1.2.1.2 |
5 metrikus tonna fölötti mintavételi tételnél |
A mintavételi tétel tömegét alkotó tonnák számának hússzorosa |
|
|
Maximum 40 elemi minta |
4.1.2.2. |
Kiszerelt takarmányok esetén |
Mintavételre kerülő töltött göngyölegek minimális száma |
4.1.2.2.1. |
1 kg feletti kiszerelt egységnél |
|
|
1. |
1–4 kiszerelt egységig terjedő mintavételi tételnél |
Minden töltött göngyöleg |
|
2. |
5–16 kiszerelt egységig terjedő mintavételi tételnél |
4 |
|
3. |
16 kiszerelt egység feletti mintavételi tételnél |
A mintavételi tételt alkotó töltött göngyölegek száma |
|
|
Maximum 20 töltött göngyöleg |
4.1.2.2.2. |
1 kg vagy az alatti kiszerelt egységnél |
4 |
4.1.2.3. |
Folyékony vagy félfolyékony takarmányok esetén |
A mintavételre kerülő töltött tárolóedények minimális száma |
4.1.2.3.1. |
1 liter űrtartalom feletti tároló edénynél |
|
|
1. |
1–4 kiszerelt egységig terjedő mintavételi tételnél |
Minden tárolóedény |
|
2. |
5–16 kiszerelt egységig terjedő mintavételi tételnél |
4 |
|
3. |
16 kiszerelt egység feletti mintavételi tételnél |
A mintavételi tételt alkotó tárolóedények száma |
|
|
Maximum 20 tárolóedény |
4.1.2.3.2 |
1 liter űrtartalom vagy az alatti tárolóedényeknél |
4 |
4.1.2.4. |
Takarmányblokkok és ásványtömbök mint kiszerelési egységek esetén |
A mintavételre kerülő blokkok és tömbök minimális száma |
|
|
25 kiszerelési egységenként 1 blokk, illetve tömb, maximum 4 blokk, illetve tömb. |
4.1.3. Átlagolt minta
Mintavételi tételenként egy átlagolt minta vétele kötelező. Az átlagolt mintát alkotó elemi minták össztömege nem lehet kevesebb az alábbiaknál:
4.1.3.1. |
Ömlesztett takarmányok esetén |
4 kg |
4.1.3.2. |
Kiszerelt takarmányok esetén |
|
4.1.3.2.1. |
Egy kg feletti kiszerelt egységeknél |
4 kg |
4.1.3.2.2. |
Egy kg vagy az alatti kiszerelt egységeknél |
4 eredeti töltött göngyöleg tömege |
4.1.3.3. |
Folyékony vagy félfolyékony takarmányok esetén |
|
4.1.3.3.1. |
Egy liter feletti kiszerelt egységeknél |
4 liter |
4.1.3.3.2. |
Egy liter vagy az alatti kiszerelt egységeknél |
4 eredeti tárolóedény tartalma |
4.1.3.4. |
Takarmányblokkok vagy ásványtömbök esetén |
|
4.1.3.4.1 |
Amennyiben a blokkok vagy tömbök egyenként egy kg felettiek |
4 kg |
4.1.3.4.2. |
Amennyiben a blokkok vagy tömbök egyenként egy kg vagy az alattiak |
4 eredeti blokk vagy tömb tömege |
4.1.4. Vizsgálati minták
Az átlagolt mintából szükség esetén osztással nyerhető a vizsgálati minta. Legalább egy vizsgálati minta elemzése kötelező. Az elemzésre kerülő vizsgálati minta tömege nem lehet kevesebb az alábbiaknál:
Szilárd takarmányok 500 g
Folyékony vagy félfolyékony takarmányok 500 ml
4.2. Mennyiségi követelmények a takarmányokban feltételezhetően egyenetlenül eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére,, vizsgálatára vonatkozóan
4.2.1. Mintavételi tétel
A 4.1.1. pont alkalmazandó.
4.2.2. Elemi minták
4.2.2.1. |
Ömlesztett takarmányok esetén |
A 4.1.2.1. pont alkalmazandó. |
4.2.2.2 |
Kiszerelt takarmányok esetén |
A mintavételre kerülő töltött göngyöleg minimális száma: |
4.2.2.2.1. |
1–4 kiszerelt egységből álló mintavételi tételnél |
minden göngyöleg |
4.2.2.2.2. |
5–16 kiszerelt egységből álló mintavételi tételnél |
4 |
4.2.2.2.3. |
16 kiszerelt egység feletti mintavételi tételnél |
|
|
|
A mintavételi tételt alkotó töltött göngyölegek száma |
|
|
Maximum 40 töltött göngyöleg |
4.2.3. Átlagolt minták
A gyűjtött elemi minták száma a mintavételi tétel nagyságának megfelelően változik. Az egyes átlagolt mintákat alkotó elemi minták összsúlyának minimum 4 kg-nak kell lennie. A mintavételi tételenként elkészített átlagolt minták minimális száma:
4.2.3.1. |
Ömlesztett takarmányok esetén |
|
|
A mintavételi tétel tonnában megadott tömege |
A mintavételi tételenként esedékes átlagolt minták minimális száma: |
|
1 tonnáig |
1 |
|
1 tonna fölött, 10 tonnáig |
2 |
|
10 tonna fölött, 40 tonnáig |
3 |
|
40 tonna fölött |
4 |
4.2.3.2 |
Kiszerelt takarmányok esetén |
|
|
A mintavételi tétel nagysága a kiszerelt egységek számában megadva |
A mintavételi tételenként esedékes átlagolt minták minimális száma |
|
1 és 16 között |
1 |
|
17 és 200 között |
2 |
|
201 és 800 között |
3 |
|
800 felett |
4 |
4.2.4. Vizsgálati minták
Az egyes átlagolt mintákból osztással nyerhetők a vizsgálati minták. Minden gyűjtött mintából legalább egy vizsgálati minta elemzése kötelező. Az elemzésre kerülő vizsgálati minta tömege kötelezően minimum 500 g.
5. Mintavétel, a minták elkészítése és csomagolása
5.1. A mintákat a lehető leggyorsabban kell venni és elkészíteni, mindvégig ügyelve a szükséges óvintézkedések betartására, amelyek biztosítják azt, hogy a termék eredeti tulajdonsága ne változzon meg, illetve ne szennyeződjön. A mintákkal közvetlenül érintkező eszközöknek, felületeknek és tárolóedényeknek, tasakoknak tisztáknak és szárazaknak kell lenniük.
5.2. Elemi minták vétele
5.2.1. A takarmányban egyenletesen eloszló anyagok, illetve termékek ellenőrzésére vonatkozóan a teljes mintavételi tételből véletlenszerűen és megközelítően egyforma nagyságú elemi mintákat kell venni.
5.2.1.1. Ömlesztett takarmányok esetében
A mintavételi tételt elméletben több, megközelítően egyenlő részre kell felosztani, majd azok közül az elemi minták számáról rendelkező 4.1.2. pontban meghatározott számú részt véletlenszerűen ki kell választani, és minden egyes részből mintát kell venni. Ha szükséges, a mintavételi tétel mozgatása közben (berakodáskor, illetve kirakodáskor) is végre lehet hajtani a mintavételt.
5.2.1.2. Kiszerelt takarmányok esetében
Miután a mintavétel elvégzésére a 4.1.2. pont szerint kiválasztásra került az előírt számú kiszerelt egység, minden töltött göngyöleg tartalmának egy részét szúrcsap vagy lapát segítségével ki kell venni. Ha szükséges, a töltött göngyölegek egyenkénti kiürítése után is lehet mintákat venni.
5.2.1.3. Homogén vagy homogenizálható folyékony vagy félfolyékony takarmányok esetében
Miután a mintavétel elvégzésére a 4.1.2. pont szerint kiválasztásra került az előírt számú tárolóedény, a tartalmukat szükség esetén homogenizálni kell, és minden egyes edényből ki kell venni egy bizonyos mennyiséget.
Az elemi mintákat a tárolóedények kiürítésekor is lehet vételezni.
5.2.1.4. Nem homogenizálható, folyékony vagy félfolyékony takarmányok esetében
Miután a mintavétel elvégzésére a 4.1.2. pont szerint kiválasztásra került az előírt számú tárolóedény, mintákat kell venni a különböző rétegekből.
A tárolóedények tartalmának kiürítésekor is lehet mintákat venni, ebben az esetben azonban az első frakciókat félre kell tenni.
A minta összesített űrtartalmának mindkét esetben legalább 10 liternek kell lennie.
5.2.1.5. Takarmánytömbök és nyalósók esetében
Miután a mintavétel elvégzésére a 4.1.2. pont szerint kiválasztásra került a kívánt számú blokk vagy tömb, minden blokk vagy tömb egy részét kell venni.
5.2.2. Mintavétel a takarmányokban feltételezhetően egyenetlenül eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére vonatkozóan:
A mintavételi tételt az átlagolt mintákról szóló 4.2.3. pontban meghatározott számnak megfelelően több, meg- közelítően egyenlő részre kell felosztani. Amennyiben ez a szám nagyobb egynél, a 4.2.2. pontban meghatározott elemi minták összes számát megközelítőleg egyenlően kell elosztani a különböző részeken.
Ezután körülbelül egyenlő nagyságú mintákat kell venni oly módon, hogy az egyes részekből vett minták összmennyisége ne legyen kevesebb az egyes átlagolt mintákra nézve előírt minimális 4 kg-nál. A különböző részekből vett elemi mintákat nem kell összesíteni.
5.3. Átlagolt minták elkészítése
5.3.1. A takarmányokban egyenletesen eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére vonatkozóan az elemi minták összekeverésével jön létre az átlagolt minta.
5.3.2. A takarmányokban feltételezhetően egyenetlenül eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére vonatkozóan:
A mintavételi tétel egyes részeiből vett elemi mintákat össze kell keverni, majd el kell készíteni a 4.2.3. pontban meghatározott számú mintát, ügyelve arra, hogy minden egyes átlagolt minta eredete feljegyzésre kerüljön.
5.4. Vizsgálati minták elkészítése
Az elemi mintákból álló átlagolt minta anyagát óvatosan össze kell keverni, hogy homogenizált minta jöjjön létre. Ha szükséges, az átlagmintát osztó, illetve a negyedelő módszer segítségével le kell csökkenteni minimum 2 kg-ra vagy 2 literre (redukált minta). Ezt követően legalább három, megközelítőleg azonos mennyiségű, a 4.4. pontban meghatározott mennyiségi követelményekhez igazodó vizsgálati mintát kell elkészíteni. Minden egyes vizsgálati mintát egy, a célnak megfelelő külön tároló edénybe, tasakba, zacskóba kell tenni.
Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a minta szállítás vagy tárolás során történő esetleges összetétel- változásának, illetve a minta beszennyeződésének vagy meghamisításának elkerülése érdekében.
5.5. Vizsgálati minták csomagolása
A mintákat tartalmazó tárolóedényeket, tasakokat, zacskókat, és az azokat tartalmazó csomagokat le kell bélyegezni és címkével kell ellátni – a bélyegző lenyomatának le kell fednie a teljes címkét – oly módon, hogy a bélyegzőlenyomat felsértése nélkül ne lehessen kinyitni a csomagokat, illetve a vizsgálati mintákat tartalmazó göngyölegeket.
6. Minden egyes mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely lehetővé teszi az egyes mintavételi tételek azonosítását.
7. Minden egyes átlagmintából legalább egy vizsgálati mintát kell késedelem nélkül elküldeni az erre kijelölt vizsgálati laboratóriumba, az elemző számára szükséges információkkal együtt.
III.
1. A széna-, szalmafélék és silózott takarmányok mikrobiológiai szennyezettségének ellenőrzésére szánt mintákat az alábbiakban leírt módszerek szerint kell venni. Az ilyen módon nyert mintákat a mintavételi tételek reprezentatív részének kell tekinteni.
2. A mintavételt az erre a feladatra jogosult hatósági személyek hajtják végre.
3. Mintavételi eszközök
A mintavételi eszközöknek olyan anyagokból kell készülniük, amelyek nem szennyezhetik a mintavételre kerülő termékeket. A mintavételkor biztosítani kell a mintavételi eszközök sterilitását.
Takarmányok mintavételére használt eszközök:
3.1. Kézi mintavétel
3.1.1. Kazalvágó, kézi kazalfúró
3.2. Gépi mintavétel
3.2.1. Motoros mintavevő, így például kazalfúró (hengerhossz 480 mm, hengerátmérő 50 mm)
3.3. Mintatárolók
3.3.1. Papírzacskók (impregnált kétrétegű vagy műanyaggal bélelt)
3.3.2. Műanyag zacskók
3.3.3. Üveg- és műanyag edények
3.3.4. Acél- és más fémedények (rozsdamentesek)
3.3.5. Hűtőtáska
4. Mennyiségi követelmények
4.1. Mintavételi tétel
A mintavételi tételnek olyan nagyságúnak kell lennie, hogy abból megfelelő számú mintát lehessen venni.
4.2. Elemi minták
4.2.1. |
Széna-, szalmafélék esetén |
A tétel tonnában kifejezett tömegének négyszerese |
|
|
Legalább 6, legfeljebb 15 darab elemi minta |
4.2.2. |
Silózott takarmányok esetén |
A tétel tonnában kifejezett tömegének egynegyede |
|
|
Legalább 6, legfeljebb 16 darab elemi minta |
4.2.3. Az elemi minták tömege legalább 500 g.
4.3. Átlagolt minták
A gyűjtött elemi minták száma a mintavételi tétel nagyságának megfelelően változik. A rendelkezésre álló összekevert elemi minták alkotják az átlagolt mintát. Az átlagolt minta tömege legfeljebb 10,0 kg.
4.4. Vizsgálati minták
Az átlagolt mintából szükség esetén osztással nyerhető a vizsgálati minta. Legalább egy vizsgálati minta elemzése kötelező.
Az elemzésre kerülő vizsgálati minta tömege nem lehet kevesebb:
széna-szalma félék esetében: 3000 g-nál,
silózott takarmányok esetében: 1000 g-nál.
5. A mintavételre, a minták elkészítésére és csomagolására vonatkozó előírások
5.1. A mintákat a lehető leggyorsabban kell venni és elkészíteni, mindvégig ügyelve a szükséges óvintézkedések betartására, amelyek biztosítják azt, hogy a termék eredeti tulajdonsága ne változzon meg, illetve ne szennyeződjön. A mintákkal közvetlenül érintkező eszközöknek, felületeknek és tárolóedényeknek, tasakoknak tisztáknak és szárazaknak kell lenniük.
5.2. Elemi minták vétele
Az elemi minták vétele előtt elővizsgálatot kell tartani, mely során
– a kazlat vagy más tárolási egységet megszemléléssel és a kazalkönyv alapján azonosítani kell,
– helyszíni érzékszervi vizsgálattal meg kell állapítani a tétel egyöntetűségét,
– becsléssel meg kell állapítani a tétel tömegét,
– fel kell jegyezni a tétel állapotát és a mintavételt befolyásoló tényezőket,
– széna- és szalmafélék, valamint préselt takarmányok esetében meg kell állapítani a bálázás minőségét is a bálák külső megszemlézésével, így határozva meg a bálák méreteit, tömegét, a széthullott, szétesett bálák arányát.
A kijelölt mintavételi tételből véletlenszerűen, megközelítően egyforma nagyságú elemi mintákat kell venni. A mintavételi tételt egyenlő részekre kell felosztani, és ezekből az elemi minták számáról rendelkező 4.2. pontban meghatározott részt véletlenszerűen, a tétel minden rétegét képviselve ki kell választani, és mindegyikből mintát kell venni. A kazalban vagy egyéb tárolóegységben lévő takarmányt több tételre kell bontani, ha széna-, szalmafélék esetében az 50 tonnát, silózott takarmányok esetében az 500 tonnát meghaladja, vagy ha nem egyöntetű a minősége.
5.3. Átlagolt minták elkészítése
Az elemi mintákat az átlagolt minta készítéséhez úgy kell egyesíteni, majd összekeverni, hogy homogenizált minta jöjjön létre, ügyelve arra, hogy minden egyes átlagolt minta eredete azonosíthatóan dokumentálva legyen.
5.4. Vizsgálati minták elkészítése
A vizsgálati mintát a lehető legrövidebb időn belül kell elkészíteni. A homogenizált átlagolt mintát a végső ún. vizsgálati minta előírt tömegére kell csökkenteni. Minden átlagolt mintából legalább három vizsgálati mintát kell készíteni. A mintákat a célnak megfelelő külön mintatárolóba, edénybe, tasakba, zacskóba, majd, ha szükséges ezeket (például silózott takarmány) hűtőtáskába kell helyezni. A silózott takarmányokból vett mintát még a mintavétel napján hűtőtáskában tárolva kell a laboratóriumba eljuttatni.
Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a szállítás vagy tárolás során előforduló esetleges károsodások, illetve a minta szennyeződése vagy meghamisítása elkerülhető legyen.
5.5. Vizsgálati minták lezárása, csomagolása
A mintákat tartalmazó tárolóedényeket, tasakokat, zacskókat, és az azokat tartalmazó csomagokat le kell bélyegezni és címkével kell ellátni – a bélyegző lenyomatának le kell fednie a teljes címkét – oly módon, hogy a bélyegzőlenyomat felsértése nélkül ne lehessen kinyitni a csomagokat, illetve a vizsgálati mintákat tartalmazó göngyölegeket.
5.6. Vizsgálati minták megjelölése
Az 5.5. pont szerint lezárt vizsgálati mintán a mintavételi jegyzőkönyv adatainak megfelelően következő adatokat kell feltüntetni:
– a takarmány megnevezése,
– a vele azonos takarmánytól való megkülönböztető jelzés,
– a mintavétel helye, kelte,
– a tétel tömege.
6. Mintavételi jegyzőkönyv
Minden mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely lehetővé teszi az egyes mintavételi tételek azonosítását.
A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:
– a takarmány megnevezését,
– a betakarítás időpontját,
– a takarmány tulajdonosának nevét, címét,
– a mintavétel helyét, keltét,
– a tétel tömegét,
– a tétel megjelölését (például kazalszám),
– a tartósítás módját,
– a felhasznált tartósítószer megnevezését,
– a helyszíni, érzékszervi vizsgálat eredményét,
– egyéb észrevételeket,
– a mintavevő nevét, aláírását.
7. A minták célállomása
Minden átlagmintából legalább egy vizsgálati mintát kell késedelem nélkül elküldeni az erre kijelölt vizsgálólaboratóriumba, az elemző számára szükséges információkkal együtt.
8. A minták megőrzése
A mintákat a vonatkozó előírások szerint kell megőrizni. Ha előírás vagy egyéb megállapodás hosszabb időt nem kötött ki, a végső tételminta kötelező megőrzési ideje 3 hónap.
A megőrzési idő alatt a mintát úgy kell tárolni, hogy abban változás ne következhessen be, kivéve a takarmány előírásszerű tárolása során egyébként is bekövetkező változásokat (például száradás).
”
