2/2010. (III. 17.) OKM határozat
2/2010. (III. 17.) OKM határozat
az irányítása alatt működő költségvetési szervek besorolásáról
2010.08.13.
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1)–(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel a Kt. 44. § (4)–(5) bekezdésében, valamint a 44. § (11) bekezdésében foglaltakra – az irányításom alatt működő költségvetési szervek alapító okiratait a Kt. 16. és 18. §-ai alapján a következők szerint állapítom meg:
I.
I.
1. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Balassi Intézet besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Balassi Intézet egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
2. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Hagyományok Háza besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézet
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Hagyományok Háza egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
3. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében az Iparművészeti Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) Az Iparművészeti Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
4. §*
5. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
6. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Magyar Állami Operaház Budapest besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézet
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Magyar Állami Operaház Budapest egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
7. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
8. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
9. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Magyar Nemzeti Filmarchívum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Magyar Nemzeti Filmarchívum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
10. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Magyar Nemzeti Galéria besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Magyar Nemzeti Galéria egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
11. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Magyar Nemzeti Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
12. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Magyar Országos Levéltár besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Magyar Országos Levéltár egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
13. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Magyar Természettudományi Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Magyar Természettudományi Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
14. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
15. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
16. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Néprajzi Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Néprajzi Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
17. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében az Országos Idegennyelvű Könyvtár besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) Az Országos Idegennyelvű Könyvtár egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
18. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében az Országos Széchényi Könyvtár besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) Az Országos Széchényi Könyvtár egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
19. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
20. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Pesti Magyar Színház besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézet
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Pesti Magyar Színház egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
21. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Petőfi Irodalmi Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Petőfi Irodalmi Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
22. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő költségvetési szerv.
(2) A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
23. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Szabadtéri Néprajzi Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
24. § (1) A Kt. 16. és 18. §-ai értelmében a Szépművészeti Múzeum besorolása
a) tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, típusa szerint közintézmény
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Szépművészeti Múzeum egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata jelen határozat alapján kerül kiadásra.
II.
25. § Jelen határozatom az aláírásának napján lép hatályba.
Budapest, 2009. június 30.
Dr. Hiller István s. k.,
oktatási és kulturális miniszter
A Balassi Intézet alapító okiratának módosítása
A Balassi Intézet 7706/2008. számú, 2008. április 30-án kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a Balassi Intézet létrehozásáról szóló 309/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltak– alapján a
Balassi Intézet
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Balassi Intézet
1.2. hivatalos neve: Balassi Intézet
1.3. rövidített neve: BI
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Balassi Institute
német nyelven: Balassi Institut
francia nyelven : Institut Balassi
2. Székhelye: 1016 Budapest, Somlói út 51.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 309/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
5. Működési köre nemzetközi.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Alapító: Magyar Köztársaság Kormánya
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
Budapesten: 1037 Budapest, Kunigunda útja 35.
1118 Budapest, Budaörsi út 73–75.
Vidéken: 7634 Pécs, Rácvárosi út 70.
6725 Szeged, Kálvária sugárút 87.
4027 Debrecen, Egyetem sugárút 13.
Külföldön:
Collegium Hungaricum, Berlin
Ungarisches Kulturinstitut, Collegium Hungaricum, Berlin
Dorotheenstraße 12. 10117 Berlin
Collegium Hungaricum, Bécs
Ungarisches Kulturinstitut, Collegium Hungaricum, Wien
Hollandstrasse 4. A-1020 Wien
Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ, Moszkva
Kulturnüj, Naucsnüj i Informacionnüj Centr Vengerszkoj Reszpubliki, Moszkva
121069 Moszkva, ul. Povarszkaja 21.
Párizsi Magyar Intézet, Párizs
Institut Hongrois, Collegium Hungaricum, Paris
92. rue de Bonaparte 750 06 Paris
Magyar Akadémia, Róma
Accademia d’ Ungheria, Roma
Via Giulia 1. 00186 Roma
Magyar Köztársaság Kulturális Központja, Bukarest
Centrul Cultural al Republicii Ungare, Bucuresti
70206 Bucuresti, str. Batistei 39.
Bukaresti Kulturális Központ Fiókintézete, Sepsiszentgyörgy
Centrul Cultural al Republicii Ungare Bucureşti
520008 Sepsiszentgyörgy, (Sfantu Gheorghe) Str. Gábor Áron nr. 14. (Gábor Áron u. 14.)
Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Pozsony
Kultúrny institút Mad’arskej republiky, Bratislava
81106 Bratislava, Palisády 54.
Magyar Kulturális és Tudományos Központ, Helsinki
Unkarin kulttuuri-ja tiedekeskus, Helsinki
00100 Helsinki, Kaisaniemenkatu 101
Magyar Kulturális Központ, London
Hungarian Cultural Centre, London
10 Maiden Lane Covent Garden London WC 2 E7NA
Magyar Kulturális Központ, New York
Hungarian Cultur Center, New York
447 Broadway 5th Floor, New York, NY 10012 USA
Magyar Kulturális Központ, Prága
Madarské Kulturní Stredisko, Praha
110 00 Praha 1, Rytirska 25–.27.
Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ, Stuttgart
Kulturinstitut der Republik Ungarn, Stuttgart
D-7000 Stuttgart 1. Haussmannstrasse 22.
Magyar Kulturális Intézet, Varsó
Wegierski Instytut Kultury, Warszawa
00-009 Varsó, ul. Moniuszki 10.
Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ, New Delhi
Hungarian Information and Cultural Centre, New Delhi
1-A Janpath New-Delhi -110 011
Magyar Kulturális Tanácsosi Hivatal, Kairó
Office of the Hungarian Cultural Counsellor, Cairo
13, Gawad Hosni St. 2nd floor Abdin, Kairó
Magyar Kulturális Intézet, Szófia
Ungarszki Kulturen Insztitut, Szofia
Szófia 1000, Akszakov u.16.
Tallinni Magyar Intézet
Ungari Instituut, Tallinn
Piiskopi 2 10130 Tallinn
Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálata
Service Culturel de l’ Ambassade de République de Hongrie
10.Rue Treurenberg, 1000 Bruxelles
8. A költségvetési szerv iratai őrzésének helye: költségvetési szerv székhelyén, illetve telephelyein.
9. Közvetlen jogelőd:
9.1. a közvetlen jogelődei megnevezése és székhelye: Külföldi Magyar Kulturális Intézetek
Igazgatósága
1072 Budapest, Nagydiófa u. 11.
Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet
1016 Budapest, Somlói út 51.
Márton Áron Szakkollégium
1037 Budapest, Kunigunda útja 35.
9.2. a közvetlen jogelőd adóazonosító száma:
Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága: 15312596-1-42
Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet: 15597023-2-41
Márton Áron Szakkollégium: 15329406-2-41
9.3. a jogelőd szervezetet megszüntető okirat/jogszabály:
Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága megszüntető okirata: kelt 2007. január 29., iktatószáma:17.093-12/2006 , megjelent a Kulturális Közlöny 2007. évi 6. számában
Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet megszüntető okirata, kelt 2007. január 29-én, megjelent a Kulturális Közlöny 2007. évi 6. számában
Márton Áron Szakkollégium megszüntető okirata kelt 2007. január 29-én, megjelent a Kulturális Közlöny 2007. évi 6. számában
10. Jogszabályban – 309/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Balassi Intézet létrehozásáról – meghatározott közfeladata:
A magyar nyelv és kultúra megismertetése, az egyetemes magyar kulturális örökség tudományos feltárása és közkinccsé tétele, valamint az ezekkel kapcsolatos kulturális és közművelődési, oktatási és oktatásszervezési, tudományos és kutatásszervezési tevékenységek, illetve a határon túli magyarság oktatásával összefüggő egyes állami feladatok.
II.
A Balassi Intézet alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége: kulturális szakdiplomácia és oktatási és oktatásszervezési, valamint ösztöndíjazási feladatok, határon túli magyar hallgatók magyarországi tanulmányainak elősegítése érdekében szakkollégiumi rendszer fenntartása és működtetése
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 50%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Az alaptevékenység, kiegészítő kisegítő és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás
55133-7 Felsőoktatásban tanulók kollégiumi ellátása
75131-7 Külügyi, külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok
80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás
80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok
92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
4.2. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő tevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT SZÁMA ÉS ELNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|
|---|---|---|---|---|---|
559099 |
Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás |
X |
X |
|
|
559013 |
Diákotthoni szálláshelynyújtás felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára |
X |
X |
|
|
842122 |
Külügyi szakdiplomáciai tevékenység |
X |
X |
|
|
842152 |
Nemzetközi oktatási tevékenység |
X |
X |
|
|
854213 |
Felsőfokú képzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés |
X |
X |
|
|
855931 |
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
854236 |
Egyéb pénzbeli hallgatói juttatások, ösztöndíjak |
X |
|
|
|
854249 |
Egyéb felsőoktatás-szervezési feladatok |
X |
|
|
|
842133 |
Határon túli magyar nyelvű oktatás és képzés támogatása |
X |
|
|
|
842134 |
Határon túli magyar kultúra támogatása |
X |
|
|
|
842136 |
Határon túli magyarok normatív jellegű oktatási-nevelési támogatása |
X |
|
|
|
910501 |
Közművelődési tevékenységek |
X |
|
|
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
|
|
X |
|
[I: alaptevékenység; II: kiegészítő tevékenység; III: kisegítő tevékenység; IV: vállalkozási tevékenység ]
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 842111 Külügyi, külföldi diplomáciai, konzuli szolgáltatás
III.
A Balassi Intézet működése
1. A Balassi Intézet élén a főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját általános főigazgató-helyettes, gazdasági főigazgató-helyettes, továbbá szakmai igazgatók segítik. A gazdasági vezetőt (gazdasági főigazgató-helyettes) a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter, a főigazgató javaslatára, határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel). Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. Az Intézet által foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: az Intézet alkalmazottai a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) illetőleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartoznak. Az intézet alapfeladataiból a külügyi szakdiplomáciai tevékenységet, valamint a Ktv. alapján kötelezően köztisztviselők által ellátandó feladatokat köztisztviselőkkel, egyéb feladatait az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókkal látja el.
Az intézet köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat – a jogszabályok, a jelen alapító okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével – a főigazgató gyakorolja. A munkáltatói jogkör a Ktv. 6. § (1) bekezdése, illetőleg az Mt. 193/R. § (2) bekezdése alapján a főigazgató-helyettesre átruházható.
4. A Balassi Intézet szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Balassi Intézet köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5.A Balassi Intézet alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Balassi Intézet gazdálkodása
A Balassi Intézet önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 30-án kelt, 7706/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Balassi Intézet alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjérol szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a Balassi Intézet létrehozásáról szóló 309/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak – alapján a
Balassi Intézet
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Balassi Intézet
1.2. hivatalos neve: Balassi Intézet
1.3. rövidített neve: BI
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Balassi Institute
német nyelven: Balassi Institut
francia nyelven : Institut Balassi
2. Székhelye: 1016 Budapest, Somlói út 51.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 309/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
5. Működési köre: nemzetközi.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Alapító: Magyar Köztársaság Kormánya
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
Budapesten: 1037 Budapest, Kunigunda útja 35.
1118 Budapest, Budaörsi út 73–75.
Vidéken: 7634 Pécs, Rácvárosi út 70.
6725 Szeged, Kálvária sugárút 87.
4027 Debrecen, Egyetem sugárút 13.
Külföldön:
Collegium Hungaricum, Berlin
Ungarisches Kulturinstitut, Collegium Hungaricum, Berlin
Dorotheenstraße 12. 10117 Berlin
Collegium Hungaricum, Bécs
Ungarisches Kulturinstitut, Collegium Hungaricum, Wien
Hollandstrasse 4. A-1020 Wien
Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ, Moszkva
Kulturnüj, Naucsnüj i Informacionnüj Centr Vengerszkoj Reszpubliki, Moszkva
121069 Moszkva, ul. Povarszkaja 21.
Párizsi Magyar Intézet, Párizs
Institut Hongrois, Collegium Hungaricum, Paris
92. rue de Bonaparte 750 06 Paris
Magyar Akadémia, Róma
Accademia d’ Ungheria, Roma
Via Giulia 1. 00186 Roma
Magyar Köztársaság Kulturális Központja, Bukarest
Centrul Cultural al Republicii Ungare, Bucuresti
70206 Bucuresti, str. Batistei 39.
Bukaresti Kulturális Központ Fiókintézete, Sepsiszentgyörgy
Centrul Cultural al Republicii Ungare Bucureşti
520008 Sepsiszentgyörgy, (Sfantu Gheorghe) Str. Gábor Áron nr. 14. (Gábor Áron u. 14.)
Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Pozsony
Kultúrny institút Mad’arskej republiky, Bratislava
81106 Bratislava, Palisády 54.
Magyar Kulturális és Tudományos Központ, Helsinki
Unkarin kulttuuri-ja tiedekeskus, Helsinki
00100 Helsinki, Kaisaniemenkatu 101
Magyar Kulturális Központ, London
Hungarian Cultural Centre, London
10 Maiden Lane Covent Garden London WC 2 E7NA
Magyar Kulturális Központ, New York
Hungarian Cultur Center, New York
447 Broadway 5th Floor, New York, NY 10012 USA
Magyar Kulturális Központ, Prága
Madarské Kulturní Stredisko, Praha
110 00 Praha 1, Rytirska 25–27.
Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ, Stuttgart
Kulturinstitut der Republik Ungarn, Stuttgart
D-7000 Stuttgart 1. Haussmannstrasse 22.
Magyar Kulturális Intézet, Varsó
Wegierski Instytut Kultury, Warszawa
00-009 Varsó, ul. Moniuszki 10.
Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ, New Delhi
Hungarian Information and Cultural Centre, New Delhi
1-A Janpath New-Delhi -110 011
Magyar Kulturális Tanácsosi Hivatal, Kairó
Office of the Hungarian Cultural Counsellor, Cairo
13, Gawad Hosni St. 2nd floor Abdin, Kairó
Magyar Kulturális Intézet, Szófia
Ungarszki Kulturen Insztitut, Szofia
Szófia 1000, Akszakov u.16.
Tallinni Magyar Intézet
Ungari Instituut, Tallinn
Piiskopi 2 10130 Tallinn
Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálata
Service Culturel de l’ Ambassade de République de Hongrie
10. Rue Treurenberg, 1000 Bruxelles
8. A költségvetési szerv iratai őrzésének helye: költségvetési szerv székhelyén, illetve telephelyein.
9. Közvetlen jogelőd:
9.1. a közvetlen jogelődei megnevezése és székhelye: Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága
1072 Budapest, Nagydiófa u. 11.
Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet
1016 Budapest, Somlói út 51.
Márton Áron Szakkollégium
1037 Budapest, Kunigunda útja 35.
9.2. a közvetlen jogelőd adóazonosító száma:
Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága: 15312596-1-42
Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet: 15597023-2-41
Márton Áron Szakkollégium: 15329406-2-41
9.3. a jogelőd szervezetet megszüntető okirat/jogszabály:
Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága megszüntető okirata: kelt 2007. január 29., iktatószáma: 17.093-12/2006 , megjelent a Kulturális Közlöny 2007. évi 6. számában
Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet megszüntető okirata, kelt 2007. január 29-én, megjelent a Kulturális Közlöny 2007. évi 6. számában
Márton Áron Szakkollégium megszüntető okirata kelt 2007. január 29-én, megjelent a Kulturális Közlöny 2007. évi 6. számában
10. Jogszabályban – 309/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Balassi Intézet létrehozásáról – meghatározott közfeladata:
A magyar nyelv és kultúra megismertetése, az egyetemes magyar kulturális örökség tudományos feltárása és közkinccsé tétele, valamint az ezekkel kapcsolatos kulturális és közművelődési, oktatási és oktatásszervezési, tudományos és kutatásszervezési tevékenységek, illetve a határon túli magyarság oktatásával összefüggő egyes állami feladatok.
II.
A Balassi Intézet alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége: kulturális szakdiplomácia és oktatási és oktatásszervezési, valamint ösztöndíjazási feladatok, határontúli magyar hallgatók magyarországi tanulmányainak elősegítése érdekében szakkollégiumi rendszer fenntartása és működtetése
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 50%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Az alaptevékenység, kiegészítő kisegítő és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás
55133-7 Felsőoktatásban tanulók kollégiumi ellátása
75131-7 Külügyi, külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok
80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás
80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok
92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
4.2. Az alaptevékenység, kiegészítő és kisegítő tevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT SZÁMA ÉS ELNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|
|---|---|---|---|---|---|
559099 |
Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás |
X |
X |
|
|
559013 |
Diákotthoni szálláshelynyújtás felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára |
X |
X |
|
|
842122 |
Külügyi szakdiplomáciai tevékenység |
X |
X |
|
|
842152 |
Nemzetközi oktatási tevékenység |
X |
X |
|
|
854213 |
Felsőfokú képzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés |
X |
X |
|
|
855931 |
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás |
X |
|
|
|
854236 |
Egyéb pénzbeli hallgatói juttatások, ösztöndíjak |
X |
|
|
|
854249 |
Egyéb felsőoktatás-szervezési feladatok |
X |
|
|
|
842133 |
Határon túli magyar nyelvű oktatás és képzés támogatása |
X |
|
|
|
842134 |
Határon túli magyar kultúra támogatása |
X |
|
|
|
842136 |
Határon túli magyarok normatív jellegű oktatási-nevelési támogatása |
X |
|
|
|
910501 |
Közművelődési tevékenységek |
|
|
|
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
X |
|
X |
|
[I: alaptevékenység; II: kiegészítő tevékenység; III: kisegítő tevékenység; IV: vállalkozási tevékenység]
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 842111 Külügyi, külföldi diplomáciai, konzuli szolgáltatás
III.
A Balassi Intézet működése
1. A Balassi Intézet élén a főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját általános főigazgató-helyettes, gazdasági főigazgató-helyettes, továbbá szakmai igazgatók segítik. A gazdasági vezetőt (gazdasági főigazgató-helyettes) a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter, a főigazgató javaslatára, határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel). Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. Az Intézet által foglalkoztatottak foglalkozatási jogviszonya: az intézet alkalmazottai a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) illetőleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartoznak. Az intézet alapfeladataiból a külügyi szakdiplomáciai tevékenységet, valamint a Ktv. alapján kötelezően köztisztviselők által ellátandó feladatokat köztisztviselőkkel, egyéb feladatait az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókkal látja el.
Az intézet köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat – a jogszabályok, a jelen alapító okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével – a főigazgató gyakorolja. A munkáltatói jogkör a Ktv. 6. § (1) bekezdése, illetőleg az Mt. 193/R. § (2) bekezdése alapján a főigazgató-helyettesre átruházható.
4. A Balassi Intézet szervezeti felépítését és muködésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Balassi Intézet köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Balassi Intézet alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Balassi Intézet gazdálkodása
A Balassi Intézet önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 30-án kelt, 7706/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Hagyományok Háza alapító okiratának módosítása
A Hagyományok Háza a 2005. június 27-én kelt, 191-2/Közm/05. iktatószámú alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, a
Hagyományok Háza
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat 1–11. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Hagyományok Háza
1.2. rövidített neve: HH
1.3. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian Heritage House
német nyelven: Haus der Traditionen
francia nyelven: Maison des Traditions
2. Székhelye: 1011 Budapest, Corvin tér 8.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézet.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 79/1951. (III. 31.) Mt. rendelet
5. Működési köre: országos.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek: 1011 Budapest, Fő u. 6.
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.
8. A közvetlen jogelőd megnevezése és székhelye: 1951-es megalapítása óta jogfolytonosan, változatlan székhelyen működik (alapításkori neve: Magyar Állami Népi Együttes).
9. Jogszabályban meghatározott közfeladat: Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Állami Népi Együttes működtetése és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben, valamint a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 114/2004. (IV. 28.) Korm. rendeletben, továbbá a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendeletben meghatározott egyes, különösen a hagyományőrzéssel, a népművészettel és a népi iparművészettel összefüggő közművelődési, közgyűjteményi feladatok ellátása.
II.
A Hagyományok Háza alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
a) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára;
b) népi hagyományaink (ideértve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése;
c) az e hagyományokra épülő táncszínházi tevékenység, melyet elsősorban saját társulatával lát el;
d) befogadó táncszínházként valamennyi jelentős népművészeti műfaj és stílusirányzat számára bemutatkozási lehetőség biztosítása;
e) a népművészeti mozgalmak civil szervezeteivel való kapcsolattartás, együttműködés, a terület képviselete a helyi, regionális és országos hatáskörű döntéshozó szerveknél;
f) a különböző szintű iskolai, iskolarendszeren kívüli és felsőoktatáshoz kapcsolódó tevékenység végzése, valamint képzési és továbbképzési formáinak országos szintű akkreditálása, bemutatása, összefogása, koordinálása, részvétel az ehhez kapcsolódó képzési követelmények, tantervek, tankönyvek kidolgozásában, kiadványok készítése;
g) a népi hagyományaink iránti bel- és külföldi figyelem felébresztése, folyamatos ébren tartása, a magyar, illetve a Kárpát-medencei népművészet tárgyi és szellemi értékeinek népszerűsítése;
h) közreműködés országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezésében;
i) népi iparművészeti kézműves hagyaték felkutatása, feldolgozása, gyűjteményezése, kiállítások rendezése, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum fenntartása, állománygyarapítása;
j) népi iparművészeti alkotások és a hagyományos háziipari termékek fejlesztésének érdekében pályázatok kiírása, népi iparművészeti alkotások és a hagyományos háziipari termékek minősítése az erre a célra létrehozott bíráló bizottságok útján, népi iparművészként elismeri az elbírálás alapján arra jogosult személyt és erről igazolást ad ki;
k) a népi iparművészet értékeinek megőrzése és népszerűsítése érdekében a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ápolása;
l) a birtokában lévő hagyatékok (Lajtha, Martin, stb.) kutatása, gondozása, hozzáférhetővé tétele.
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 50%-át.
3. A Hagyományok Háza vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
75173-5 Hatósági, (fő) felügyeleti, szakmai irányítási tevékenység
80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás
92163-9 Táncművészeti tevékenység
92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
4.2. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő tevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|---|---|---|---|---|---|
464000 |
Háztartási cikk nagykereskedelme |
X |
X |
|
|
476100 |
Könyv-kiskereskedelem |
X |
X |
|
|
476300 |
Zene-, videofelvétel kiskereskedelme |
X |
X |
|
|
581100 |
Könyvkiadás |
X |
X |
|
|
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
X |
X |
|
|
591112 |
Promóciós, reklámfilm, -video gyártása |
X |
|
|
|
592011 |
Hangfelvétel készítése |
X |
X |
|
|
592012 |
Élőhangfelvétel készítése |
X |
|
|
|
592014 |
Zeneműkiadás |
X |
X |
|
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
|
|
X |
|
749031 |
Módszertani szakirányítás |
X |
|
|
|
841163 |
Pályázat– és támogatáskezelés, ellenőrzés |
X |
X |
|
|
841213 |
Kultúra központi igazgatása és szabályozása |
X |
|
|
|
855200 |
Kulturális képzés |
X |
X |
|
|
855931 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
855932 |
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
855935 |
Szakmai továbbképzés |
X |
X |
|
|
855937 |
M.n.s egyéb felnőttoktatás |
X |
X |
|
|
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
X |
X |
|
|
889943 |
Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások |
X |
|
|
|
900111 |
Befogadó színházak tevékenysége |
X |
X |
X |
|
900113 |
Kőszínházak tevékenysége |
X |
|
|
|
900121 |
Zeneművészeti tevékenység |
X |
X |
|
|
900122 |
Táncművészeti tevékenység |
X |
X |
|
|
900400 |
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
X |
X |
|
|
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
X |
|
|
|
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
X |
|
|
|
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
X |
|
|
|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
X |
X |
|
|
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
X |
|
|
|
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
X |
X |
|
|
910204 |
Múzeumi közművelődési közönségkapcsolati tevékenység |
X |
X |
|
|
910501 |
Közművelődési tevékenységek és támogatásuk |
X |
X |
|
|
910502 |
Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése |
X |
X |
|
|
932918 |
Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás |
X |
X |
|
|
[I: alaptevékenység; II: kiegészítő tevékenység; III: kisegítő tevékenység; IV: vállalkozási tevékenység ]
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 900100 Előadó-művészeti tevékenység
III.
A Hagyományok Háza működése
1. A Hagyományok Háza élén főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját igazgatók és gazdasági igazgató segíti. A gazdasági igazgatót a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Hagyományok Háza alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény hatálya alá tartozó munkavállalók.
4. A Hagyományok Háza szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Hagyományok Háza főigazgatója köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Hagyományok Háza alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Hagyományok Háza gazdálkodása
A Hagyományok Háza önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2005. június 27-én kelt, 191-2/Közm/05. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Hagyományok Háza alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, a
Hagyományok Háza
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Hagyományok Háza
1.2. rövidített neve: HH
1.3. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian Heritage House
német nyelven: Haus der Traditionen
francia nyelven: Maison des Traditions
2. Székhelye: 1011 Budapest, Corvin tér 8.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézet.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 79/1951. (III. 31.) Mt. rendelet
5. Működési köre: országos.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek: 1011 Budapest, Fő u. 6.
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.
8. A közvetlen jogelőd megnevezése és székhelye: 1951-es megalapítása óta jogfolytonosan, változatlan székhelyen működik (alapításkori neve: Magyar Állami Népi Együttes).
9. Jogszabályban meghatározott közfeladat: Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Állami Népi Együttes működtetése és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben, valamint a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 114/2004. (IV. 28.) Korm. rendeletben, továbbá a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendeletben meghatározott egyes, különösen a hagyományőrzéssel, a népművészettel és a népi iparművészettel összefüggő közművelődési, közgyűjteményi feladatok ellátása.
II.
A Hagyományok Háza alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
a) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára;
b) népi hagyományaink (ideértve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése;
c) az e hagyományokra épülő táncszínházi tevékenység, melyet elsősorban saját társulatával lát el;
d) befogadó táncszínházként valamennyi jelentős népművészeti műfaj és stílusirányzat számára bemutatkozási lehetőség biztosítása;
e) a népművészeti mozgalmak civil szervezeteivel való kapcsolattartás, együttműködés, a terület képviselete a helyi, regionális és országos hatáskörű döntéshozó szerveknél;
f) a különböző szintű iskolai, iskolarendszeren kívüli és felsőoktatáshoz kapcsolódó tevékenység végzése, valamint képzési és továbbképzési formáinak országos szintű akkreditálása, bemutatása, összefogása, koordinálása, részvétel az ehhez kapcsolódó képzési követelmények, tantervek, tankönyvek kidolgozásában, kiadványok készítése;
g) a népi hagyományaink iránti bel- és külföldi figyelem felébresztése, folyamatos ébren tartása, a magyar, illetve a Kárpát-medencei népművészet tárgyi és szellemi értékeinek népszerűsítése;
h) közreműködés országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezésében;
i) népi iparművészeti kézműves hagyaték felkutatása, feldolgozása, gyűjteményezése, kiállítások rendezése, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum fenntartása, állománygyarapítása;
j) népi iparművészeti alkotások és a hagyományos háziipari termékek fejlesztésének érdekében pályázatok kiírása, népi iparművészeti alkotások és a hagyományos háziipari termékek minősítése az erre a célra létrehozott bíráló bizottságok útján, népi iparművészként elismeri az elbírálás alapján arra jogosult személyt és erről igazolást ad ki;
k) a népi iparművészet értékeinek megőrzése és népszerűsítése érdekében a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ápolása;
l) a birtokában lévő hagyatékok (Lajtha, Martin, stb.) kutatása, gondozása, hozzáférhetővé tétele.
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 50%-át.
3. A Hagyományok Háza vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
75173-5 Hatósági, (fő) felügyeleti, szakmai irányítási tevékenység
80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás
92163-9 Táncművészeti tevékenység
92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
4.2. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő tevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|---|---|---|---|---|---|
464000 |
Háztartási cikk nagykereskedelme |
X |
X |
|
|
476100 |
Könyv-kiskereskedelem |
X |
X |
|
|
476300 |
Zene-, videofelvétel kiskereskedelme |
X |
X |
|
|
581100 |
Könyvkiadás |
X |
X |
|
|
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
X |
X |
|
|
591112 |
Promóciós, reklámfilm, -video gyártása |
X |
|
|
|
592011 |
Hangfelvétel készítése |
X |
X |
|
|
592012 |
Élőhangfelvétel készítése |
X |
|
|
|
592014 |
Zeneműkiadás |
X |
X |
|
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
|
|
X |
|
749031 |
Módszertani szakirányítás |
X |
|
|
|
841163 |
Pályázat- és támogatáskezelés, -ellenőrzés |
X |
X |
|
|
841213 |
Kultúra központi igazgatása és szabályozása |
X |
|
|
|
855200 |
Kulturális képzés |
X |
X |
|
|
855931 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
855932 |
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
855935 |
Szakmai továbbképzés |
X |
X |
|
|
855937 |
M. n.s. egyéb felnőttoktatás |
X |
X |
|
|
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
X |
X |
|
|
889943 |
Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások |
X |
|
|
|
900111 |
Befogadó színházak tevékenysége |
X |
X |
X |
|
900113 |
Kőszínházak tevékenysége |
X |
|
|
|
900121 |
Zeneművészeti tevékenység |
X |
X |
|
|
900122 |
Táncművészeti tevékenység |
X |
X |
|
|
900400 |
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
X |
X |
|
|
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
X |
|
|
|
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
X |
|
|
|
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
X |
|
|
|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
X |
X |
|
|
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
X |
|
|
|
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
X |
X |
|
|
910204 |
Múzeumi közművelődési közönségkapcsolati tevékenység |
X |
X |
|
|
910501 |
Közművelődési tevékenységek és támogatásuk |
X |
X |
|
|
910502 |
Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése |
X |
X |
|
|
932918 |
Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás |
X |
X |
|
|
[I: alaptevékenység; II: kiegészítő tevékenység; III: kisegítő tevékenység; IV: vállalkozási tevékenység ]
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 900100 Előadó-művészeti tevékenység
III.
A Hagyományok Háza működése
1. A Hagyományok Háza élén főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját igazgatók és gazdasági igazgató segíti. A gazdasági igazgatót a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Hagyományok Háza alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 992. évi XXXIII törvény hatálya alá tartozó munkavállalók.
4. A Hagyományok Háza szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Hagyományok Háza főigazgatója köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Hagyományok Háza alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Hagyományok Háza gazdálkodása
A Hagyományok Háza önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2005. június 27-én kelt, 191-2/Közm/05. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
Az Iparművészeti Múzeum alapító okiratának módosítása
Az Iparművészeti Múzeum 9435/2008. számú, 2008. április 17-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltakra tekintettel, az 1872-ben alapított
Iparművészeti Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Iparművészeti Múzeum
1.2. hivatalos neve: Iparművészeti Múzeum
1.3. rövidített neve: IM
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Musem of Applied Arts
német nyelven: Kunstgewerbemusem
orosz nyelven: 
2. Székhelye: H-1091 Budapest, Üllői út 33–37.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos múzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete.
5. Működési köre: országos
– Gyűjtőköre kiterjed a magyar és nemzetközi iparművészet alkotásaira (tárgy-és környezetkultúra anyagára) a középkortól napjainkig. A Hopp Ferenc Kelet–ázsiai Művészeti Múzeum gyűjtőköre a kelet-ázsiai, valamint a közel-keleti iszlám művészeti alkotásokra terjed ki.
– Gyűjtőterülete az egész ország és – a nemzetközi egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a világ minden olyan pontja, ahol a gyűjtőkörnek megfelelő alkotások fellelhetőek.
6. Irányító szerv neve, székhelye: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, székhelye:
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
7.1. Országos szakmúzeum:
– Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, H-1062 Budapest, Andrássy út 103.
7.2. Közérdekű muzeális kiállítóhely:
– Nagytétényi Kastélymúzeum, H-1225 Budapest, Kastélypark utca 9–11., Ráth György Múzeum, H-1068 Budapest, Városligeti fasor 12.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
Az Iparművészeti Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége
1.1. a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, mindezek kiállításokon és más formákban történő bemutatása, a közművelődését segítő hasznosítása.
1.2. a gyűjtőkörébe tartozó, magántulajdonban lévő kulturális javak védetté nyilvánításának szakmai előkészítése, ill. véleményezése; közreműködés a védett gyűjtemények és műtárgyak helyszíni ellenőrzésében;
1.3. a műtárgyak külföldre történő kivitelénél a kulturális örökség megőrzésének szempontjait érvényesítő szemlézés, véleményezés;
1.4. a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység;
1.5. szakterületén és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, a külső kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat működtetése;
1.6. részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a muzeológusképzésben és -továbbképzésben;
1.7. alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár működtetése;
1.8. együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel; a hazai és a nemzetközi magyar iparművészeti muzeológiai tevékenység figyelemmel követése;
1.9. Az Iparművészeti Múzeum és tagintézményei adottságait kihasználó, széles körű kulturális és közművelődési tevékenység folytatása, programok, rendezvények szervezése.
2. Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
2.1. Módszertani központként az egyházi fenntartású muzeális gyűjtemények iparművészeti anyagának feldolgozásával összefüggő szakmai feladatok összehangolása.
2.2 Interaktív és innovatív módon (pl. összművészeti programok, kiállítások, akciók) a kortárs iparművészeti és formatervezési törekvéseknek, a kreatív iparnak a lehető legszélesebb látogatói körök számára történő hozzáférhetővé tétele, illetve a kortárs vizuális kultúra bemutatása az ízlésformálás és –nevelés céljával a múzeumban és külső helyszíneken egyaránt.
2.3. Együttműködési formák kialakítása a kortárs iparművészet és formatervezés csoportjaival, alkotóival és szervezeteivel.
2.4. A magyar közgyűjteményekben őrzött keleti kultúrákkal és művészetekkel összefüggő anyagok kutatásának és bemutatásának koordinálása, a keleti kultúrák és művészetek népszerűsítése; szakmai és közönségprogramok szervezése.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
3. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
4. Az Iparművészeti Múzeum vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
5. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
5.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
5.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
6. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
Az Iparművészeti Múzeum működése
1. Az Iparművészeti Múzeum élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre a főigazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
4. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum országos szakmúzeum, igazgatóját a – miniszter véleményének kikérésével – pályázat útján, határozott időre a főigazgató bízza meg.
5. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: az Iparművészeti Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
6. Az Iparművészeti Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az Iparművészeti Múzeum köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
7. Az Iparművészeti Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
Az Iparművészeti Múzeum gazdálkodása
Az Iparművészeti Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9435/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
Az Iparművészeti Múzeum alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltakra tekintettel, az 1872-ben alapított
Iparművészeti Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Iparművészeti Múzeum
1.2. hivatalos neve: Iparművészeti Múzeum
1.3. rövidített neve: IM
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Musem of Applied Arts
német nyelven: Kunstgewerbemusem
orosz nyelven:
2. Székhelye: H-1091 Budapest, Üllői út 33–37.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos múzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete.
5. Működési köre: országos
– Gyűjtőköre kiterjed a magyar és nemzetközi iparművészet alkotásaira (tárgy- és környezetkultúra anyagára) a középkortól napjainkig. A Hopp Ferenc Kelet–ázsiai Művészeti Múzeum gyűjtőköre a kelet-ázsiai, valamint a közel-keleti iszlám művészeti alkotásokra terjed ki.
– Gyűjtőterülete az egész ország és – a nemzetközi egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a világ minden olyan pontja, ahol a gyűjtőkörnek megfelelő alkotások fellelhetőek.
6. Irányító szerv neve, székhelye: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, székhelye:
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
7.1. Országos szakmúzeum:
– Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, H-1062 Budapest, Andrássy út 103.
7.2. Közérdekű muzeális kiállítóhely:
– Nagytétényi Kastélymúzeum, H-1225 Budapest, Kastélypark utca 9–11.
– Ráth György Múzeum, H-1068 Budapest, Városligeti fasor 12.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében
II.
Az Iparművészeti Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége
1.1. a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, mindezek kiállításokon és más formákban történő bemutatása, a közművelődését segítő hasznosítása.
1.2. a gyűjtőkörébe tartozó, magántulajdonban lévő kulturális javak védetté nyilvánításának szakmai előkészítése, ill. véleményezése; közreműködés a védett gyűjtemények és műtárgyak helyszíni ellenőrzésében;
1.3. a műtárgyak külföldre történő kivitelénél a kulturális örökség megőrzésének szempontjait érvényesítő szemlézés, véleményezés;
1.4. a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység;
1.5. szakterületén és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, a külső kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat működtetése;
1.6. részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a muzeológusképzésben és -továbbképzésben;
1.7. alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár működtetése;
1.8. együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel; a hazai és a nemzetközi magyar iparművészeti muzeológiai tevékenység figyelemmel követése;
1.9. Az Iparművészeti Múzeum és tagintézményei adottságait kihasználó, széles körű kulturális és közművelődési tevékenység folytatása, programok, rendezvények szervezése.
2. Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
2.1. Módszertani központként az egyházi fenntartású muzeális gyűjtemények iparművészeti anyagának feldolgozásával összefüggő szakmai feladatok összehangolása.
2.2 Interaktív és innovatív módon (pl. összművészeti programok, kiállítások, akciók) a kortárs iparművészeti és formatervezési törekvéseknek, a kreatív iparnak a lehető legszélesebb látogatói körök számára történő hozzáférhetővé tétele, illetve a kortárs vizuális kultúra bemutatása az ízlésformálás és –nevelés céljával a múzeumban és külső helyszíneken egyaránt.
2.3. Együttműködési formák kialakítása a kortárs iparművészet és formatervezés csoportjaival, alkotóival és szervezeteivel.
2.4. A magyar közgyűjteményekben őrzött keleti kultúrákkal és művészetekkel összefüggő anyagok kutatásának és bemutatásának koordinálása, a keleti kultúrák és művészetek népszerűsítése; szakmai és közönségprogramok szervezése.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
3. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
4. Az Iparművészeti Múzeum vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
5. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
5.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
5.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
6. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
Az Iparművészeti Múzeum működése
1. Az Iparművészeti Múzeum élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre a főigazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
4. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum országos szakmúzeum, igazgatóját a – miniszter véleményének kikérésével – pályázat útján, határozott időre a főigazgató bízza meg.
5. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: az Iparművészeti Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
6. Az Iparművészeti Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az Iparművészeti Múzeum köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
7. Az Iparművészeti Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
Az Iparművészeti Múzeum gazdálkodása
Az Iparművészeti Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9435/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alapító okiratának módosítása
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 16193/2008. számú, 2008. június 27-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a 6/1992 (III. 21.) KTM rendelet és a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet alapján a
Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat
1.2. hivatalos neve: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat
1.3. rövidített neve: K.Ö.SZ.
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Field Service for Cultural Heritage
2. Székhelye: 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13–17.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: a 6/1992. (III. 21.) KTM rendelet, 21/2007. (III. 26.) OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet
5. Működési köre: országos
Műemlékek komplex tervezése és a régészeti lelőhelyek kutatása és ezek eredményeinek feldolgozása, továbbá örökségvédelmi szakértési munkák végzése, valamint a nagyberuházásokhoz kötődő régészeti feladatellátás koordinálása.
5.1. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat a régészeti szakszolgálati feladatai körében gondoskodik a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet alapján a nagyberuházásokhoz kapcsolódó komplex régészeti munkák ellátásáról.
5.2. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat állami feladatként, a kultúráért felelős miniszter által megjelölt műemléki értékek dokumentálását, helyreállítását, fenntartható hasznosítását célzó, az uniós projektek keretében megvalósuló komplex tervezési munkákat végez.
5.3. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat a műemlékek dokumentálását végzi, továbbá a helyreállításra, fenntartható használatra való előkészítést célzó kutatási munkákat végez.
5.4. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat közreműködik a régészeti örökség elemeinek felkutatásában, dokumentálásában és segíti a régészeti lelőhelyek védelmét, továbbá javaslatokat dolgoz ki a szükséges intézkedésekre.
5.5. Együttműködés keretében más régészeti feladatokat ellátó szervezetekkel az Intézmény gondoskodik a régészeti örökségvédelem általános elméleti és gyakorlati tudományos háttérbázisának megteremtéséről.
6. Irányító szerv neve, székhelye:
Oktatási és Kulturális Minisztérium,
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Alapító: Oktatási és Kulturális Minisztérium
7. Közvetlen jogelőd: -
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelmi-műemlékvédelmi tevékenységek ellátása különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.), valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet alapján.
II.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
1.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
1.2. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő tevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|---|---|---|---|---|---|
431100 |
Bontás |
X |
|
|
|
431200 |
Építési terület előkészítése |
X |
|
|
|
431300 |
Talajmintavétel, próbafúrás |
X |
|
|
|
581100 |
Könyvkiadás |
X |
|
|
|
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
X |
|
|
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
X |
|
|
|
711100 |
Építészmérnöki tevékenység |
X |
|
|
|
711200 |
Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás |
X |
|
|
|
712209 |
Egyéb, műszaki vizsgálat, elemzés |
X |
X |
|
|
721971 |
Műszaki tudományi alapkutatás |
X |
|
|
|
742000 |
Fényképészet |
X |
X |
|
|
749050 |
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
X |
|
|
|
811000 |
Építményüzemeltetés |
X |
|
|
|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
X |
|
|
|
476100 |
Könyv-kiskereskedelem |
|
|
X |
|
476200 |
Újság-, papíráru-kiskereskedelem |
|
|
X |
|
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
|
|
X |
|
582900 |
Egyéb szoftverkiadás |
|
|
X |
|
620900 |
Egyéb információtechnológiai szolgáltatás |
|
|
X |
|
631200 |
Világhálóportál-szolgáltatás |
|
|
X |
|
821900 |
Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás |
|
|
X |
|
829000 |
Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység |
|
|
X |
|
[I: alaptevékenység; II: kiegészítő tevékenység; III: kisegítő tevékenység; IV: vállalkozási tevékenység ]
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 20%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:
3.1 A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910300 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása.
III.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat működése
1. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat élén főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) pályázat alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján.
2. A főigazgató munkáját a gazdasági főigazgató-helyettes segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter a főigazgató javaslatára határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény hatálya alá tartozó munkavállalók.
4. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat gazdálkodása
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. június 27-én kelt, 16193/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a 6/1992 (III. 21.) KTM rendelet és a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet alapján a
Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat
1.2. hivatalos neve: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat
1.3. rövidített neve: K.Ö.SZ.
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Field Service for Cultural Heritage
2. Székhelye: 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13–17.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: a 6/1992. (III. 21.) KTM rendelet, 21/2007. (III. 26.) OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet
5. Működési köre: országos
Műemlékek komplex tervezése és a régészeti lelőhelyek kutatása és ezek eredményeinek feldolgozása, továbbá örökségvédelmi szakértési munkák végzése, valamint a nagyberuházásokhoz kötődő régészeti feladatellátás koordinálása.
5.1. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat a régészeti szakszolgálati feladatai körében gondoskodik a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet alapján a nagyberuházásokhoz kapcsolódó komplex régészeti munkák ellátásáról.
5.2. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat állami feladatként, a kultúráért felelős miniszter által megjelölt műemléki értékek dokumentálását, helyreállítását, fenntartható hasznosítását célzó, az uniós projektek keretében megvalósuló komplex tervezési munkákat végez.
5.3. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat a műemlékek dokumentálását végzi, továbbá a helyreállításra, fenntartható használatra való előkészítést célzó kutatási munkákat végez.
5.4. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat közreműködik a régészeti örökség elemeinek felkutatásában, dokumentálásában és segíti a régészeti lelőhelyek védelmét, továbbá javaslatokat dolgoz ki a szükséges intézkedésekre.
5.5. Együttműködés keretében más régészeti feladatokat ellátó szervezetekkel az Intézmény gondoskodik a régészeti örökségvédelem általános elméleti és gyakorlati tudományos háttérbázisának megteremtéséről.
6. Irányító szerv neve, székhelye:
Oktatási és Kulturális Minisztérium,
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Alapító: Oktatási és Kulturális Minisztérium
7. Közvetlen jogelőd: -
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelmi-műemlékvédelmi tevékenységek ellátása különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.), valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet alapján.
II.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
1.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
1.2. Az alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő tevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|---|---|---|---|---|---|
431100 |
Bontás |
X |
|
|
|
431200 |
Építési terület előkészítése |
X |
|
|
|
431300 |
Talajmintavétel, próbafúrás |
X |
|
|
|
581100 |
Könyvkiadás |
X |
|
|
|
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
X |
|
|
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
X |
|
|
|
711100 |
Építészmérnöki tevékenység |
X |
|
|
|
711200 |
Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás |
X |
|
|
|
712209 |
Egyéb, műszaki vizsgálat, elemzés |
X |
X |
|
|
721971 |
Műszaki tudományi alapkutatás |
X |
|
|
|
742000 |
Fényképészet |
X |
X |
|
|
749050 |
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
X |
|
|
|
811000 |
Építményüzemeltetés |
X |
|
|
|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
X |
|
|
|
476100 |
Könyv-kiskereskedelem |
|
|
X |
|
476200 |
Újság-, papíráru-kiskereskedelem |
|
|
X |
|
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
|
|
X |
|
582900 |
Egyéb szoftverkiadás |
|
|
X |
|
620900 |
Egyéb információtechnológiai szolgáltatás |
|
|
X |
|
631200 |
Világhálóportál-szolgáltatás |
|
|
X |
|
821900 |
Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás |
|
|
X |
|
829000 |
Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység |
|
|
X |
|
[I: alaptevékenység; II: kiegészítő tevékenység; III: kisegítő tevékenység; IV: vállalkozási tevékenység ]
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 20%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:
3.1 A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910300 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása.
III.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat működése
1. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat élén főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) pályázat alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján.
2. A főigazgató munkáját a gazdasági főigazgató-helyettes segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter a főigazgató javaslatára határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény hatálya alá tartozó munkavállalók.
4. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat gazdálkodása
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. június 27-én kelt, 16193/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapító okiratának módosítása
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 9438/2008. számú, 2008. április 30-án kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv.-ben foglaltakra tekintettel, a
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom, és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
1.2. hivatalos neve: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
1.3. rövidített neve: Ludwig Múzeum
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Ludwig Museum – Museum of Contemporary Art
német nyelven: Ludwig Museum – Museum für Zeitgenössische Kunst
orosz nyelven: 
2. Székhelye: 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. Szakmai besorolása: országos szakmúzeum
5. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 1010/1996. (II. 14) Korm. határozat a honfoglalás 1100. éves évfordulójának ünnepségsorozatához kapcsolódó kulturális kezdeményezésekről; Fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete.
6. Működési köre: országos
– Gyűjtőköre kiterjed a magyar és az egyetemes művészet alkotásaira az 1960-as évektől;
– Gyűjtőterülete az egész ország és – a nemzetközi és kétoldalú egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a szomszédos országok, sőt a világ minden olyan pontja, ahol a szóban forgó emlékek fellelhetőek.
7. Irányító szerv neve, székhelye: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, székhelye: Budapest, Szalay u. 10–14.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége
– A gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) és az ehhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és -védelme; továbbá tudományos feldolgozása, a tudományos eredmények közzététele.
– Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységgel, családi és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében szolgálni a társadalom művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait, és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.
– A gyűjtőkörébe tartozó témákban és a muzeológia területén folytatott tudományos, módszertani kutató- és publikációs munka végzése, a külső kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat működtetése;
– Részvétel a gyűjtőkörébe tartozó témákkal összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus-képzésben és -továbbképzésben.
– Együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel.
– Alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár működtetése.
Az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
– A magyar és nemzetközi kortárs képzőművészet törekvéseinek párhuzamos bemutatása, a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi kontextusba helyezése, külföldi példák közvetítése.
– Módszertani központként ellátja a kortárs képzőművészet bemutatásával, értelmezésével és a közönség felé történő közvetítésével összefüggő szakmai tevékenység országos szintű koordinációját, különös tekintettel a kortárs művészettel foglalkozó múzeumi szakemberek képzésére és továbbképzésére.
– Rezidenciaprogram működtetése.
– Az intézmény gyűjtőköréhez kapcsolódóan társművészeti programok szervezése és befogadása.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
2.1. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:
3.1. A vállalkozási tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni. Az Ámr. 69. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a vállalkozási tevékenységből származó eredmény a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum által felhasználható részéből vállalkozási tartalékot kell képezni, amely az Ámr. 69. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint használható fel. A vállalkozási tevékenység folytatása nem veszélyeztetheti a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátását.
3.3. Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye az Ámr. 68. § (5) bekezdés alapján negatív, a veszteséget a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum elsősorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékából kell fedezni. Ha a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum irányító szerve az alapító okiratban a vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenysége tartaléka terhére köteles rendezni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladat rend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
591411 |
Film, video- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken |
722022 |
Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás |
823000 |
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése |
854212 |
Szakirányú továbbképzés |
855200 |
Kulturális képzés |
855935 |
Szakmai továbbképzések |
855937 |
M. n. s. egyéb felnőttoktatás |
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
900400 |
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum működése
1. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum élén az igazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. Az igazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – az igazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette.
Az igazgatóhelyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre az igazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
4. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gazdálkodása
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 30-án kelt, 9438/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv.-ben foglaltakra tekintettel, a
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom, és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
1.2. hivatalos neve: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
1.3. rövidített neve: Ludwig Múzeum
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Ludwig Museum – Museum of Contemporary Art
német nyelven: Ludwig Museum – Museum für Zeitgenössische Kunst
orosz nyelven:
2. Székhelye: 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. Szakmai besorolása: országos szakmúzeum
5. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 1010/1996. (II. 14.) Korm. határozat a honfoglalás 1100. éves évfordulójának ünnepségsorozatához kapcsolódó kulturális kezdeményezésekről; Fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete.
6. Működési köre: országos
– Gyűjtőköre kiterjed a magyar és az egyetemes művészet alkotásaira az 1960-as évektől;
– Gyűjtőterülete az egész ország és – a nemzetközi és kétoldalú egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a szomszédos országok, sőt a világ minden olyan pontja, ahol a szóban forgó emlékek fellelhetőek.
7. Irányító szerv neve, székhelye: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, székhelye: Budapest, Szalay u. 10–14.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége
– A gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) és az ehhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és -védelme; továbbá tudományos feldolgozása, a tudományos eredmények közzététele.
– Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységgel, családi és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében szolgálni a társadalom művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait, és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.
– A gyűjtőkörébe tartozó témákban és a muzeológia területén folytatott tudományos, módszertani kutató- és publikációs munka végzése, a külső kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat működtetése;
– Részvétel a gyűjtőkörébe tartozó témákkal összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus-képzésben és továbbképzésben.
– Együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel.
– Alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár működtetése.
– Az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
– A magyar és nemzetközi kortárs képzőművészet törekvéseinek párhuzamos bemutatása, a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi kontextusba helyezése, külföldi példák közvetítése.
– Módszertani központként ellátja a kortárs képzőművészet bemutatásával, értelmezésével és a közönség felé történő közvetítésével összefüggő szakmai tevékenység országos szintű koordinációját, különös tekintettel a kortárs művészettel foglalkozó múzeumi szakemberek képzésére és továbbképzésére.
– Rezidenciaprogram működtetése.
– Az intézmény gyűjtőköréhez kapcsolódóan társművészeti programok szervezése és befogadása.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
2.1. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:
3.1. A vállalkozási tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni. Az Ámr. 69. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a vállalkozási tevékenységből származó eredmény a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum által felhasználható részéből vállalkozási tartalékot kell képezni, amely az Ámr. 69. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint használható fel. A vállalkozási tevékenység folytatása nem veszélyeztetheti a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátását.
3.3. Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye az Ámr. 68. § (5) bekezdés alapján negatív, a veszteséget a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum elsősorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékából kell fedezni. Ha a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum irányító szerve az alapító okiratban a vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenysége tartaléka terhére köteles rendezni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladat rend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
591411 |
Film, video- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken |
722022 |
Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás |
823000 |
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése |
854212 |
Szakirányú továbbképzés |
855200 |
Kulturális képzés |
855935 |
Szakmai továbbképzések |
855937 |
M. n. s. egyéb felnőttoktatás |
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
900400 |
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum működése
1. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum élén az igazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. Az igazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – az igazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette.
Az igazgatóhelyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre az igazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
4. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gazdálkodása
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 30-án kelt, 9438/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Állami Operaház alapító okiratának módosítása
A Magyar Állami Operaház 3689/2008. számú, 2008. szeptember 9-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, a
Magyar Állami Operaház Budapest
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Állami Operaház Budapest
1.2. hivatalos neve: Magyar Állami Operaház Budapest
1.3. rövidített neve: MÁO, Opera Budapest
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian State Opera Budapest
német nyelven: Ungarische Staatsoper Budapest
francia nyelven (stb. nyelven): Opera Nationale de Hongrie Budapest
2. Székhelye: 1061 Budapest, Andrássy út 22.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézet.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: Ferencz József engedélye a magyar Királyi Operaház megnyitása tárgyában. 3288-884. (1884. szeptember 19.)
5. Működési kör: zene- és táncművészeti tevékenység
6. Felügyeleti szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Alapító: Oktatási és Kulturális Minisztérium jogelődje.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:1065 Budapest, VI . kerület, Hajós utca 11. [II. számú épület]
1081.Budapest, VIII. kerület, Köztársaság tér 30. [Erkel Színház]
1066 Budapest, VI. kerület, Jókai u. 2–4. [Próbaterem]
8220 Káptalanfüred, Füredi út. 20.
8242 Balatonudvari, Ady u. 18.
8. A költségvetési szerv iratai őrzésének helye:
– 1061 Budapest, Andrássy út 22.
– 1065 Budapest, VI . kerület, Hajós utca 11. [II. számú épület]
9. Jogszabályban meghatározott közfeladat: zeneművészet működtetése és táncművészet működtetése elnevezésű közfeladatok ellátása az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény alapján.
II.
A Magyar Állami Operaház Budapest alap-, kiegészítő-, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
a) az egyetemes opera- és balettművészeti alkotások, nemzeti alapintézménynek megfelelő magas színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzők műveire;
b) az opera- és balettelőadások mellett a zeneirodalom más színpadi műveinek bemutatása, zenekari koncertek és egyéb művészeti rendezvények, események rendezése;
c) a műfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttműködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettművészet jelentősebb külföldi intézményeivel;
d) tehetségkutatás és tehetséggondozás, utánpótlásképzés folytatása fiatal ének- és táncművészek körében;
e) nemzetközi hírű operaénekesek és balettművészek vendégszerepeltetése;
f) az Operaház Mesterművésze Díj, valamint az operaházi Örökös tagság gondozása;
g) új művek létrejöttének elősegítése és azok bemutatása;
h) az Operaház épületének – amely a nemzeti kulturális örökség, valamint a világörökség része – valamint az Operaház történetének, működésének, tevékenységének a nagyközönség számára történő bemutatása;
i) a Magyar Állami Operaház Budapest birtokában lévő kulturális emlékek megőrzése, a műemlék épület fenntartása és gondozása;
j) az Operaház közönségkapcsolatainak folyamatos erősítése, különös tekintettel a vidéken élőkre, a határon túli magyarokra, a külföldi látogatókra, a műfaj új közönségének kinevelésére, valamint a törzsközönség megtartására és növelésére;
k ) együttműködés a Budapesti Filharmóniai Társasággal;
l) a nem mesterhangszer kategóriába tartozó hangszerek beszerzése, kezelése, karbantartása, leltári nyilvántartása és biztosítása;
m) a magyar államkincstár által beszerzett, illetve annak tulajdonában álló mesterhangszerek kezelése és karbantartása, megőrzése, valamint a használathoz kötődő nyilvántartása és biztosítása,
n) a Magyar Állami Operaház nemzetközi és hazai hírnevének erősítése érdekében külföldi és belföldi vendégszereplések szervezése, amennyiben ezek nem gátolják az évadterv alapján teljesítendő feladatok végrehajtását;
o) az opera- és a balettművészet utánpótlásképzésének részeként azoknak a fiatal művészeknek, akiket saját produkciójában kíván felléptetni ösztöndíj biztosítása, mesterkurzusok szervezése, valamint a fiatal művészek színpadképességének fokozására képzés biztosítása a Magyar Állami Operaház énekstúdiójában, valamint balettkarában;
p) az országimage fejlesztése érdekében bekapcsolódás a Magyarország kulturális értékei iránt fogékony kül- és belföldi közönség számára szervezett központi finanszírozású kulturális programsorozatokba, kiadványok terjesztésébe, Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatait támogató és élénkítő akciókba.
q) A Magyar Állami Operaház Budapest olyan, az előzőeken túlmenő feladatokat is elláthat, melyek az Operaház szellemiségével megegyező feladatok és szükséges forrás a rendelkezésére áll.
r) A Magyar Állami Operaház Budapest felkérés szerint biztosítja a helyszínt, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat és műsort nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez.
s) Külföldi és belföldi fellépések alkalmával – amennyiben az előadásban csak a balettegyüttes működik közre és a Magyar Állami Operaház Budapest nevében kötött szerződés alapján lép fel – a balettegyüttes használja a Magyar Nemzeti Balett elnevezést.
2. A kisegítő tevékenységből származó éves bevétel nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 30%-át.
4. A vállalkozási tevékenységből származó éves bevétel nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 30%-át.
4.1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni. Az Ámr. 69. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a vállalkozási tevékenységből származó eredmény a Magyar Állami Operaház Budapest által felhasználható részéből vállalkozási tartalékot kell képezni, amely az Ámr. 69. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint használható fel. A vállalkozási tevékenység folytatása nem veszélyeztetheti a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátását.
4.2. Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye az Ámr. 68. § (5) bekezdés alapján negatív, a veszteséget a Magyar Állami Operaház Budapest elsősorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékából kell fedezni. Ha a Magyar Állami Operaház Budapest irányító szerve az alapító okiratban a vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenysége tartaléka terhére köteles rendezni.
5. Az alaptevékenység, kiegészítő kisegítő és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
5.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92162-8 Zeneművészeti tevékenység
5.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|---|---|---|---|---|---|
900121 |
Zeneművészeti tevékenység |
x |
x |
|
|
900122 |
Táncművészeti tevékenység |
x |
x |
|
|
900124 |
Egyéb előadó-művészeti tevékenység |
x |
x |
|
|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
x |
x |
|
|
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
x |
x |
|
|
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
x |
x |
|
|
552001 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás |
x |
x |
|
|
562100 |
Rendezvényi étkeztetés |
x |
x |
|
|
581100 |
Könyvkiadás |
x |
x |
|
|
581900 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
x |
x |
|
|
592011 |
Hangfelvétel készítése |
x |
x |
|
|
592014 |
Zeneműkiadás |
x |
x |
|
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
x |
x |
|
|
900400 |
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
x |
x |
|
|
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
x |
x |
|
|
900300 |
Alkotóművészeti tevékenység |
x |
x |
|
|
855932 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
x |
x |
|
|
855933 |
Foglalkoztatást elősegítő képzések |
x |
x |
|
|
140000 |
Ruházat gyártása |
x |
x |
|
|
150000 |
Bőrtermék, lábbeli gyártása |
x |
x |
|
|
182000 |
Egyéb sokszorosítás |
|
|
x |
x |
464000 |
Háztartási cikk nagykereskedelme |
|
|
x |
x |
476300 |
Zene-, videofelvétel kiskereskedelme |
|
|
x |
x |
476200 |
Újság-, papíráru-kiskereskedelem |
|
|
x |
x |
476100 |
Könyv-kiskereskedelem |
|
|
x |
x |
477800 |
Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme |
|
|
x |
x |
591302 |
Film-, video- és televízió-műsor terjesztése |
|
|
x |
x |
591411 |
Film-, video- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken |
|
|
x |
x |
631100 |
Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás |
|
|
x |
x |
702100 |
PR, kommunikáció |
|
|
x |
x |
731100 |
Reklámügynöki tevékenység |
|
|
x |
x |
731200 |
Médiareklám |
|
|
x |
x |
732000 |
Piac-, közvélemény-kutatás |
|
|
x |
x |
741000 |
Divat-, formatervezés |
|
|
x |
x |
742000 |
Fényképészet |
|
|
x |
x |
743000 |
Fordítás, tolmácsolás |
|
|
x |
x |
749050 |
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
|
|
x |
x |
772200 |
Videokazetta, lemez kölcsönzése |
|
|
x |
x |
772900 |
Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése |
|
|
x |
x |
821900 |
Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás |
|
|
x |
x |
823000 |
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése |
|
|
x |
x |
829000 |
Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység |
|
|
x |
x |
A fenti táblázat jelölései: I: alaptevékenység, II: kiegészítő tevékenység, III: kisegítő tevékenység, IV: vállalkozási tevékenység.
6. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 900100 Eladó-művészet
III.
A Magyar Állami Operaház Budapest működése
1. A Magyar Állami Operaház Budapest élén főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltató jogokat.
2. A főigazgató munkáját a gazdasági igazgató, és az intézmény további magasabb vezetői segítik.
3. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslata alapján – pályázat útján, határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
4. Az intézmény további magasabb vezetőit – a miniszter egyetértésével – pályázat útján, határozott időre a főigazgató bízza meg, valamint vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
5. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Állami Operaház Budapest alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 992. évi XXXIII törvény hatálya alá tartozó munkavállalók.
6. A Magyar Állami Operaház Budapest szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A főigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
8. A Magyar Állami Operaház Budapest alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Állami Operaház Budapest gazdálkodása
A Magyar Állami Operaház Budapest önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. szeptember 9-én kelt, 3689/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Állami Operaház Budapest alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, a
Magyar Állami Operaház Budapest
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Állami Operaház Budapest
1.2. hivatalos neve: Magyar Állami Operaház Budapest
1.3. rövidített neve: MÁO, Opera Budapest
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian State Opera Budapest
német nyelven: Ungarische Staatsoper Budapest
francia nyelven (stb. nyelven): Opera Nationale de Hongrie Budapest
2. Székhelye: 1061 Budapest, Andrássy út 22.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézet.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: Ferencz József engedélye a magyar Királyi Operaház megnyitása tárgyában. 3288-884. (1884. szeptember 19.)
5. Működési kör: országos
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Alapító: Oktatási és Kulturális Minisztérium jogelődje
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:1065 Budapest, VI . kerület, Hajós utca 11. [II. számú épület]
1081 Budapest, VIII. kerület, Köztársaság tér 30. [Erkel Színház]
1066 Budapest, VI. kerület, Jókai u. 2–4. [Próbaterem]
8220 Káptalanfüred, Füredi út. 20.
8242 Balatonudvari, Ady u. 18.
8. A költségvetési szerv iratai őrzésének helye:
– 1061 Budapest, Andrássy út 22.
– 1065 Budapest, VI . kerület, Hajós utca 11. [II. számú épület]
9. Jogszabályban meghatározott közfeladat: zeneművészet működtetése és táncművészet működtetése elnevezésű közfeladatok ellátása az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény alapján.
II.
A Magyar Állami Operaház Budapest alap-, kiegészítő-, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
a) az egyetemes opera- és balettművészeti alkotások, nemzeti alapintézménynek megfelelő magas színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzők műveire;
b) az opera- és balettelőadások mellett a zeneirodalom más színpadi műveinek bemutatása, zenekari koncertek és egyéb művészeti rendezvények, események rendezése;
c) a műfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttműködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettművészet jelentősebb külföldi intézményeivel;
d) tehetségkutatás és tehetség-gondozás, utánpótlásképzés folytatása fiatal ének- és táncművészek körében;
e) nemzetközi hírű operaénekesek és balett művészek vendégszerepeltetése;
f) az Operaház Mesterművésze Díj, valamint az operaházi Örökös tagság gondozása;
g) új művek létrejöttének elősegítése és azok bemutatása;
h) az Operaház épületének – amely a nemzeti kulturális örökség, valamint a világörökség része – valamint az Operaház történetének, működésének, tevékenységének a nagyközönség számára történő bemutatása;
i) a Magyar Állami Operaház Budapest birtokában lévő kulturális emlékek megőrzése, a műemlék épület fenntartása és gondozása;
j) az Operaház közönségkapcsolatainak folyamatos erősítése, különös tekintettel a vidéken élőkre, a határon túli magyarokra, a külföldi látogatókra, a műfaj új közönségének kinevelésére, valamint a törzsközönség megtartására és növelésére;
k) együttműködés a Budapesti Filharmóniai Társasággal;
l) a nem mesterhangszer kategóriába tartozó hangszerek beszerzése, kezelése, karbantartása, leltári nyilvántartása és biztosítása;
m) a magyar államkincstár által beszerzett, illetve annak tulajdonában álló mesterhangszerek kezelése és karbantartása, megőrzése, valamint a használathoz kötődő nyilvántartása és biztosítása,
n) a Magyar Állami Operaház nemzetközi és hazai hírnevének erősítése érdekében külföldi és belföldi vendégszereplések szervezése, amennyiben ezek nem gátolják az évadterv alapján teljesítendő feladatok végrehajtását;
o) az opera- és a balettművészet utánpótlásképzésének részeként azoknak a fiatal művészeknek, akiket saját produkciójában kíván felléptetni ösztöndíj biztosítása, mesterkurzusok szervezése, valamint a fiatal művészek színpadképességének fokozására képzés biztosítása a Magyar Állami Operaház énekstúdiójában, valamint balettkarában;
p) az országimage fejlesztése érdekében bekapcsolódás a Magyarország kulturális értékei iránt fogékony kül- és belföldi közönség számára szervezett központi finanszírozású kulturális programsorozatokba, kiadványok terjesztésébe, Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatait támogató és élénkítő akciókba.
q) A Magyar Állami Operaház Budapest olyan, az előzőeken túlmenő feladatokat is elláthat, melyek az Operaház szellemiségével megegyező feladatok és szükséges forrás a rendelkezésére áll.
r) A Magyar Állami Operaház Budapest felkérés szerint biztosítja a helyszínt, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat és műsort nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez.
s) Külföldi és belföldi fellépések alkalmával – amennyiben az előadásban csak a balettegyüttes működik közre és a Magyar Állami Operaház Budapest nevében kötött szerződés alapján lép fel – a balettegyüttes használja a Magyar Nemzeti Balett elnevezést.
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 30%-át.
4. A vállalkozási tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 30%-át.
4.1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni. Az Ámr. 69. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a vállalkozási tevékenységből származó eredmény a Magyar Állami Operaház Budapest által felhasználható részéből vállalkozási tartalékot kell képezni, amely az Ámr. 69. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint használható fel. A vállalkozási tevékenység folytatása nem veszélyeztetheti a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátását.
4.2. Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye az Ámr. 68. § (5) bekezdés alapján negatív, a veszteséget a Magyar Állami Operaház Budapest elsősorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékából kell fedezni. Ha a Magyar Állami Operaház Budapest irányító szerve az alapító okiratban a vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenysége tartaléka terhére köteles rendezni.
5. Az alaptevékenység, kiegészítő kisegítő és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
5.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92162-8 Zeneművészeti tevékenység
5.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|---|---|---|---|---|---|
900121 |
Zeneművészeti tevékenység |
x |
x |
|
|
900122 |
Táncművészeti tevékenység |
x |
x |
|
|
900124 |
Egyéb előadóművészeti tevékenység |
x |
x |
|
|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
x |
x |
|
|
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
x |
x |
|
|
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
x |
x |
|
|
552001 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás |
x |
x |
|
|
562100 |
Rendezvényi étkeztetés |
x |
x |
|
|
581100 |
Könyvkiadás |
x |
x |
|
|
581900 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
x |
x |
|
|
592011 |
Hangfelvétel készítése |
x |
x |
|
|
592014 |
Zeneműkiadás |
x |
x |
|
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
x |
x |
|
|
900400 |
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
x |
x |
|
|
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
x |
x |
|
|
900300 |
Alkotóművészeti tevékenység |
x |
x |
|
|
855932 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
x |
x |
|
|
855933 |
Foglalkoztatást elősegítő képzések |
x |
x |
|
|
140000 |
Ruházat gyártása |
x |
x |
|
|
150000 |
Bőrtermék, lábbeli gyártása |
x |
x |
|
|
182000 |
Egyéb sokszorosítás |
|
|
x |
x |
464000 |
Háztartási cikk nagykereskedelme |
|
|
x |
x |
476300 |
Zene-, videofelvétel kiskereskedelme |
|
|
x |
x |
476200 |
Újság-, papíráru-kiskereskedelem |
|
|
x |
x |
476100 |
Könyv-kiskereskedelem |
|
|
x |
x |
477800 |
Egyéb m.n.s. új árúukiskereskedelme |
|
|
x |
x |
591302 |
Film-, video- és televízió-műsor terjesztése |
|
|
x |
x |
591411 |
Film-, video- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken |
|
|
x |
x |
631100 |
Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás |
|
|
x |
x |
702100 |
PR, kommunikáció |
|
|
x |
x |
731100 |
Reklámügynöki tevékenység |
|
|
x |
x |
731200 |
Médiareklám |
|
|
x |
x |
732000 |
Piac-, közvélemény-kutatás |
|
|
x |
x |
741000 |
Divat-, formatervezés |
|
|
x |
x |
742000 |
Fényképészet |
|
|
x |
x |
743000 |
Fordítás, tolmácsolás |
|
|
x |
x |
749050 |
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
|
|
x |
x |
772200 |
Videokazetta, lemez kölcsönzése |
|
|
x |
x |
772900 |
Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése |
|
|
x |
x |
821900 |
Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás |
|
|
x |
x |
823000 |
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése |
|
|
x |
x |
829000 |
Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység |
|
|
x |
x |
A fenti táblázat jelölései: I: alaptevékenység, II: kiegészítő tevékenység, III: kisegítő tevékenység, IV: vállalkozási tevékenység.
6. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 900100 Eladó-művészet
III.
A Magyar Állami Operaház Budapest működése
1. A Magyar Állami Operaház Budapest élén főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltató jogokat.
2. A főigazgató munkáját a gazdasági igazgató, és az intézmény további magasabb vezetői segítik.
3. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslata alapján – pályázat útján, határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
4. Az intézmény további magasabb vezetőit – a miniszter egyetértésével – pályázat útján, határozott időre a főigazgató bízza meg, valamint vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
5. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Állami Operaház Budapest alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény hatálya alá tartozó munkavállalók.
6. A Magyar Állami Operaház Budapest szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A főigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
8. A Magyar Állami Operaház Budapest alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Állami Operaház Budapest gazdálkodása
A Magyar Állami Operaház Budapest önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. szeptember 9-én kelt, 3689/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alapító okiratának módosítása
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 9442/2008. számú, 2008. április 17-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltakra tekintettel, az 1966-ban létrehozott
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1.2. hivatalos neve: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1.3. rövidített neve: MKVM
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian Museum of Trade and Tourism
német nyelven: Ungarisches Handels- und Gastgewerbe-museum
francia nyelven: Musée hongrois du commerce et de l’hőtellerie
orosz nyelven: 
2. Székhelye: 1051 Budapest, Szent István tér 15.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos szakmúzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: az intézmény azonos elnevezésű jogelődjének létrehozásáról: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum létesítéséről szóló 11/1970. (K.É. 16.) BkM–MM együttes utasítás; fennállását deklarálja: 8/2007. (OK 35.) OKM utasítás.
5. Működési köre: országos
– Gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem, áruvásárok, a nemzetközi kereskedelem, pénzügyi kereskedelem, biztosítás és szerencsejáték), a vendéglátóipar (szállodaipar, egyéb vendéglátó-ipari helyek), valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javaira.
– Gyűjtőterülete az egész ország és – nemzetközi egyezmények figyelembevételével – a világ minden olyan pontja, ahol a szóban forgó emlékek fellelhetőek.
6. Irányító szerv neve, székhelye:
Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
külső raktár: 1222 Budapest, Nagytétényi út 48.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelem – múzeumi tevékenység, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
a) Feladata a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) és az ehhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, valamint mindezek kiállításokon és más formákban történő bemutatása, a közművelődést segítő hasznosítása.
b) Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységgel, családi és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel – a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében – szolgálni a társadalom művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait, és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.
c) Szakterületén és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, szakmai adatbázisok készítése, a tudományos eredmények írásos, képi vagy hangzó, hagyományos vagy elektronikus formában történő közzététele; a külső kutatóknak nyújtott hagyományos vagy elektronikus szolgáltatások nyújtása, kutatószolgálat működtetése.
d) Részvétel a gyűjtőkörével összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus képzésben és továbbképzésben.
e) Együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai és muzeológiai szervezetekkel, társintézményekkel, és cserekapcsolatok kialakítása.
f) Jogszabályok alapján – az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakkal összefüggésben – a kulturális örökségvédelem hatósági feladataiban való közreműködés: a kulturális javak védetté nyilvánítási eljárásai, valamint a kulturális javak külföldre történő kivitelének hatósági engedélyezési eljárásai során szakvélemény adása, a kulturális örökségvédelem hatósági nyilvántartása számára adatszolgáltatás, és – örökségvédelmi hatósági felkérésre – közreműködés a védetté nyilvánított kulturális javak ellenőrzésében.
g) A gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység.
h) Részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggő konferenciákon, a közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a muzeológusképzésben és továbbképzésben, konferenciák szervezése.
i) Közönségkapcsolati, PR- és marketingtevékenység, médiakapcsolati és propagandamunka (beleértve a szórólapok, kiállítási leporellók, plakátok, ajándéktárgyak, CD-k, DVD-k készítését és terjesztését).
j) Gyűjtőköréhez kapcsolódóan szakkönyvtár működtetése és folyamatos bővítése.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatként ellátandó:
a) A gyűjtőköréből következő speciális szakmai területeken országos kompetenciaközpont kialakítása és működtetése, a szakkérdésekben érintett más muzeális intézmények támogatása és a velük való tudományos és szakmai együttműködés elősegítése érdekében, beleértve a vonatkozó szakmai feladatok országos szintű koordinálását, a szakmai tanácsadást és segítségnyújtást.
b) Az intézmény gyűjtőköréhez illeszkedő magángyűjteményekkel való szoros együttműködés kiépítése, közös kiállítások és kutatási programok megvalósítása céljából, továbbá adatbázis építése és működtetése azok elérhető adatainak felhasználásával.
Ellátja továbbá az oktatási és kulturális miniszter által meghatározott és alaptevékenységi körébe utalt további feladatokat.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 30%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
3.1. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
856099 |
Egyéb oktatási kiegészítő tevékenység |
855931 |
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás |
855932 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
855935 |
Szakmai továbbképzések |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum működése
1. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum élén igazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. Az igazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – az igazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette.
3. Az igazgatóhelyettest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre az igazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gazdálkodása
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9442/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltakra tekintettel, az 1966-ban létrehozott
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1.2. hivatalos neve: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1.3. rövidített neve: MKVM
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian Museum of Trade and Tourism
német nyelven: Ungarisches Handels- und Gastgewerbe-museum
francia nyelven: Musée hongrois du commerce et de l’hőtellerie
orosz nyelven:
2. Székhelye: 1051 Budapest, Szent István tér 15.
3.A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos szakmúzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: az intézmény azonos elnevezésű jogelődjének létrehozásáról: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum létesítéséről szóló 11/1970. (K.É. 16.) BkM–MM együttes utasítás; fennállását deklarálja: 8/2007. (OK 35.) OKM utasítás.
5. Működési köre: országos
– Gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem, áruvásárok, a nemzetközi kereskedelem, pénzügyi kereskedelem, biztosítás és szerencsejáték), a vendéglátóipar (szállodaipar, egyéb vendéglátó-ipari helyek), valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javaira.
– Gyűjtőterülete az egész ország és – nemzetközi egyezmények figyelembevételével – a világ minden olyan pontja, ahol a szóban forgó emlékek fellelhetőek.
6. Irányító szerv neve, székhelye:
Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
külső raktár: 1222 Budapest, Nagytétényi út 48.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelem – múzeumi tevékenység, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alap-, kiegészítő,
kisegítő és vállalkozási tevékenysége
kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
a) Feladata a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) és az ehhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, valamint mindezek kiállításokon és más formákban történő bemutatása, a közművelődést segítő hasznosítása.
b) Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységgel, családi és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel – a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében – szolgálni a társadalom művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait, és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.
c) Szakterületén és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, szakmai adatbázisok készítése, a tudományos eredmények írásos, képi vagy hangzó, hagyományos vagy elektronikus formában történő közzététele; a külső kutatóknak nyújtott hagyományos vagy elektronikus szolgáltatások nyújtása, kutatószolgálat működtetése.
d) Részvétel a gyűjtőkörével összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus-képzésben és továbbképzésben.
e) Együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai és muzeológiai szervezetekkel, társintézményekkel, és cserekapcsolatok kialakítása.
f) Jogszabályok alapján – az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakkal összefüggésben – a kulturális örökségvédelem hatósági feladataiban való közreműködés: a kulturális javak védetté nyilvánítási eljárásai, valamint a kulturális javak külföldre történő kivitelének hatósági engedélyezési eljárásai során szakvélemény adása, a kulturális örökségvédelem hatósági nyilvántartása számára adatszolgáltatás, és – örökségvédelmi hatósági felkérésre – közreműködés a védetté nyilvánított kulturális javak ellenőrzésében.
g) A gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység.
h) Részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggő konferenciákon, a közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a muzeológusképzésben és továbbképzésben, konferenciák szervezése.
i) Közönségkapcsolati, PR- és marketingtevékenység, médiakapcsolati és propagandamunka (beleértve a szórólapok, kiállítási leporellók, plakátok, ajándéktárgyak, CD-k, DVD-k készítését és terjesztését).
j) Gyűjtőköréhez kapcsolódóan szakkönyvtár működtetése és folyamatos bővítése.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatként ellátandó:
a) A gyűjtőköréből következő speciális szakmai területeken országos kompetenciaközpont kialakítása és működtetése, a szakkérdésekben érintett más muzeális intézmények támogatása és a velük való tudományos és szakmai együttműködés elősegítése érdekében, beleértve a vonatkozó szakmai feladatok országos szintű koordinálását, a szakmai tanácsadást és segítségnyújtást.
b) Az intézmény gyűjtőköréhez illeszkedő magángyűjteményekkel való szoros együttműködés kiépítése, közös kiállítások és kutatási programok megvalósítása céljából, továbbá adatbázis építése és működtetése azok elérhető adatainak felhasználásával.
Ellátja továbbá az oktatási és kulturális miniszter által meghatározott és alaptevékenységi körébe utalt további feladatokat.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 30%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
3.1. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
856099 |
Egyéb oktatási kiegészítő tevékenység |
855931 |
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás |
855932 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
855935 |
Szakmai továbbképzések |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum működése
1. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum élén igazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. Az igazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – az igazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette.
3. Az igazgatóhelyettest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre az igazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gazdálkodása
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9442/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alapító okiratának módosítása
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 11245/2008. számú, 2008. augusztus 11-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára a
Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus
1.2. rövidített neve: MMIKL
1.3. idegen nyelvű elnevezése
angol nyelven: Hungarian Institute for Culture and Art
német nyelven: Ungariches Institut für Kultur und Kunst
francia nyelven: L’Institut Hongrois de la Culture et de l’Art
2. Székhelye: 1011 Budapest, Corvin tér 8.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 9/1951. (I. 6.) Mt. sz. rendelet.
5. Működési köre: országos.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
1014 Budapest, Úri u. 54.
8220 Balatonalmádi, Martinovics u. 18.
8. Közvetlen jogelőd:
A közvetlen jogelőd megnevezése és székhelye: az MMIKL 1951-es megalapítása óta jogfolytonosan, változatlan székhelyen működik (alapításkori neve: Népművészeti Intézet)
9. Jogszabályban meghatározott közfeladat: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 87. §-ában meghatározottak szerint, és az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről szóló 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet alapján a helyi közművelődési tevékenységek és a megyei (fővárosi) feladatok érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás biztosítása, továbbá szakvélemény adása műalkotásokról.
II.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alap-, kiegészítő, kisegítő
és vállalkozási tevékenysége
és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) háttérintézményeként működő közművelődési és alkotóművészeti intézmény:
a) a kulturális értékek megőrzése és közvetítése érdekében közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást, kutatási, kutatásszervezési tevékenységet végez, oktatási és oktatásszervezési, valamint regionális közkulturális feladatokat lát el, szakkönyvtárat és országos információs rendszert működtet, dokumentációt és adatbázist kezel, továbbá
b) a vizuális kultúra fejlesztése és az alkotói tevékenység támogatása érdekében a képzőművészeti, iparművészeti és fotóművészeti területen szakvéleményező, pályázatlebonyolító feladatokat teljesít, és kortárs művészeti dokumentációs és kutatói tevékenységet lát el.
Közművelődési állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:
a) hozzájárul a közkultúra, a közművelődés tartalmi tevékenységének (az amatőr művészeti mozgalmak és csoportok, az öntevékeny művelődő közösségek, az ismeretterjesztés, az iskolán kívüli képzés, az alkotó tevékenységek, a szabadidő kulturált eltöltése) és szervezeti keretének (közművelődési intézmények és közösségi színterek, a közművelődési tevékenységet végző társadalmi, nonprofit és gazdasági szervezetek) folyamatos fejlődéséhez, a kultúra regionális szervezeteinek működtetéséhez;
b) sajátos eszközökkel segíti a közművelődési feladatellátás korszerűsítését;
c) hozzájárul az országos döntés-előkészítés szakszerűségéhez;
d) kutatási, kutatásszervezési tevékenységével szerepet vállal a közkultúra, a közművelődés sajátosságainak, változásainak feltárásában;
e) a kihívások és az összefüggések bemutatásával segíti a hatékony, a partnerségen alapuló fejlesztést, a nemzeti, a hazai kisebbségi, a határon túli magyar és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzését, gazdagítását és ismertté tételét.
Alkotóművészeti állami feladatként ellátja:
a) Képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás közterületen, állami, önkormányzati tulajdonban levő épületen vagy épületben történő elhelyezése, áthelyezése, restaurálása, és lebontása esetén döntést előkészítő művészeti szakvéleményt ad.
Kezeli a közösségi célú képzőművészeti és iparművészeti beruházások keretében létrejövő művészeti alkotások támogatására az OKM költségvetésében biztosított központi beruházási keretet.
b) Szakvéleményezi a helyi címerekben, zászlókon, díszpolgári címmel adott okiratokban alkalmazott jelképek tervét.
c) A képzőművészet, iparművészet, fotóművészet területén, a vizuális és tárgykultúra egyéb ágazataiban a pályázatok kiírásában közreműködik, megbízásra ellátja a lebonyolítással és az elbírálással kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a Nemzeti Emlékezet Program pályázataira.
d) Felkérés alapján művészeti szakvéleményt ad a képzőművészeti, iparművészeti, ipari tervező művészeti és fotóművészeti alkotások beszerzésével, felhasználásával, forgalomba hozatalával, kiállításával kapcsolatban, közreműködik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó művészeti alkotások szakmai minősítésében.
e) Művészeti szakvéleményben elbírálja és zsűriszámmal látja el az egyedi vagy meghatározott példányban, kézműves technikával előállított iparművészeti termékeket.
f) Művészeti szakvéleményt ad ki a társasági adó hatálya alá eső adózók számára a minősített, az adóalapot csökkentő képzőművészeti vásárlásaikról.
g) Szakvéleményt ad ki a társasági adó hatálya alá eső adózók számára a minősített, az adóalapot csökkentő képzőművészeti vásárlásaikról.
h) Részt vesz a szakági képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti kiállítások, biennálék előkészítésében, szervezésében, bírálatában.
i) Szervezi, pénzügyileg bonyolítja, gondozza és dokumentálja az OKM fiatal alkotóművészek és művészettörténészek pályakezdését segítő ösztöndíj-pályázatait, a műtárgyvásárlási pályázati keretét, középdíjaihoz tartozó érmek és kisplasztikák tervezését és kivitelezését; ellátja a Ferenczy Noémi-díj, a Munkácsy-díj és a Németh Lajos-díj odaítélésének szakmai előkészítési, koordinációs feladatait; lebonyolítja a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíjpályázatát.
j) Felelős az OKM hatáskörébe tartozó 1445. nyilvántartási számú kiállítási statisztika elkészítéséért.
k) Dokumentációs tevékenysége körében gyűjti, őrzi, rögzíti, feldolgozza és közreadja a kortárs képzőművészet, iparművészet, ipari tervezőművészet, fotóművészet és határterületei adatait és dokumentumait, összeállítja és gondozza a kortárs alkotóművészek teljes körű szakmai adatbázisát.
l) Biztosítja a kortárs alkotóművészet dokumentációs anyagának kutathatóságát, információt szolgáltat, szakkönyvtárat működtet, az alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szakmai kiadványokat jelentet meg.
m) Együttműködik a hazai dokumentációs fórumokkal, múzeumokkal, a szakmai szervezetekkel, a kortárs magyar művészet alkotóinak és alkotásainak megismertetéséért és elismeréséért külföldi szakmai kapcsolatokat ápol és épít ki.
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 50%-át.
3. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Az alaptevékenység, kiegészítő és kisegítő tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység, kiegészítő és kisegítő tevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92171-6 Egyéb művészeti tevékenység
92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
4.2. Az alaptevékenység, kiegészítő és kisegítő tevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|---|---|---|---|---|---|
476100 |
Könyv-kiskereskedelem |
X |
X |
|
|
581100 |
Könyvkiadás |
|
|
X |
|
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
|
|
X |
|
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
|
|
X |
|
591112 |
Promóciós, reklámfilm, videogyártás |
|
|
X |
|
682001 |
Lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése |
|
|
X |
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
|
|
X |
|
722018 |
Szociológiai alkalmazott kutatás |
X |
X |
|
|
749031 |
Módszertani szakirányítás |
X |
|
|
|
749032 |
Minőségbiztosítási tevékenység |
X |
X |
|
|
749033 |
Rendszertanúsítás |
X |
X |
|
|
749050 |
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
X |
X |
|
|
823000 |
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése |
X |
X |
|
|
841163 |
Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés |
X |
X |
|
|
842134 |
Határon túli magyar kultúra támogatása |
X |
|
|
|
842153 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
X |
|
|
|
842160 |
Nemzetközi szervezetekben való részvétel |
X |
|
|
|
855200 |
Kulturális képzés |
|
|
X |
|
855931 |
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
855932 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
855935 |
Szakmai továbbképzések |
X |
X |
|
|
855937 |
M.n.s. egyéb felnőttoktatás |
X |
X |
|
|
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
X |
X |
|
|
889943 |
Munkáltatói lakástámogatás |
X |
|
|
|
890509 |
Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása |
X |
X |
|
|
900300 |
Alkotóművészeti tevékenység |
X |
X |
|
|
900400 |
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
X |
X |
|
|
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
X |
|
|
|
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
X |
|
|
|
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
X |
|
|
|
910501 |
Közművelődési tevékenységek és támogatásuk |
X |
X |
|
|
910502 |
Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése |
X |
|
|
|
932918 |
Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás |
X |
X |
|
|
949900 |
M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység |
X |
X |
|
|
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 900300 Alkotóművészet
III.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus működése
1. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus élén főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját a szakmai igazgatók és a gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók.
4. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A főigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus gazdálkodása
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a Képző- és Iparművészeti Lektorátus részjogkörű költségvetési egységgel rendelkezik.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. augusztus 11-én kelt, 11245/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára a
Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus
központi költségvetési szerv alapító okiratának – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus
1.2. rövidített neve: MMIKL
1.3. idegen nyelvű elnevezése
angol nyelven: Hungarian Institute for Culture and Art
német nyelven: Ungariches Institut für Kultur und Kunst
francia nyelven: L’Institut Hongrois de la Culture et de l’Art
2. Székhelye: 1011 Budapest, Corvin tér 8.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 9/1951. (I. 6.) Mt. sz. rendelet
5. Működési köre: országos.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
1014 Budapest, Úri u. 54.
8220 Balatonalmádi, Martinovics u. 18.
8. Közvetlen jogelőd:
A közvetlen jogelőd megnevezése és székhelye: az MMIKL 1951-es megalapítása óta jogfolytonosan, változatlan székhelyen működik (alapításkori neve: Népművészeti Intézet)
9. Jogszabályban meghatározott közfeladat: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 87. §-ában meghatározottak szerint, és az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről szóló 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet alapján a helyi közművelődési tevékenységek és a megyei (fővárosi) feladatok érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás biztosítása, továbbá szakvélemény adása műalkotásokról.
II.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alap-, kiegészítő, kisegítő
és vállalkozási tevékenysége
és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) háttérintézményeként működő közművelődési és alkotóművészeti intézmény:
a) a kulturális értékek megőrzése és közvetítése érdekében közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást, kutatási, kutatásszervezési tevékenységet végez, oktatási és oktatásszervezési, valamint regionális közkulturális feladatokat lát el, szakkönyvtárat és országos információs rendszert működtet, dokumentációt és adatbázist kezel, továbbá
b) a vizuális kultúra fejlesztése és az alkotói tevékenység támogatása érdekében a képzőművészeti, iparművészeti és fotóművészeti területen szakvéleményező, pályázatlebonyolító feladatokat teljesít, és kortárs művészeti dokumentációs és kutatói tevékenységet lát el.
Közművelődési állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:
a) hozzájárul a közkultúra, a közművelődés tartalmi tevékenységének (az amatőr művészeti mozgalmak és csoportok, az öntevékeny művelődő közösségek, az ismeretterjesztés, az iskolán kívüli képzés, az alkotó tevékenységek, a szabadidő kulturált eltöltése) és szervezeti keretének (közművelődési intézmények és közösségi színterek, a közművelődési tevékenységet végző társadalmi, nonprofit és gazdasági szervezetek) folyamatos fejlődéséhez, a kultúra regionális szervezeteinek működtetéséhez;
b) sajátos eszközökkel segíti a közművelődési feladatellátás korszerűsítését;
c) hozzájárul az országos döntés-előkészítés szakszerűségéhez;
d) kutatási, kutatásszervezési tevékenységével szerepet vállal a közkultúra, a közművelődés sajátosságainak, változásainak feltárásában;
e) a kihívások és az összefüggések bemutatásával segíti a hatékony, a partnerségen alapuló fejlesztést, a nemzeti, a hazai kisebbségi, a határon túli magyar és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzését, gazdagítását és ismertté tételét.
Alkotóművészeti állami feladatként ellátja:
a) Képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás közterületen, állami, önkormányzati tulajdonban levő épületen vagy épületben történő elhelyezése, áthelyezése, restaurálása, és lebontása esetén döntést előkészítő művészeti szakvéleményt ad.
Kezeli a közösségi célú képzőművészeti és iparművészeti beruházások keretében létrejövő művészeti alkotások támogatására az OKM költségvetésében biztosított központi beruházási keretet.
b) Szakvéleményezi a helyi címerekben, zászlókon, díszpolgári címmel adott okiratokban alkalmazott jelképek tervét.
c) A képzőművészet, iparművészet, fotóművészet területén, a vizuális és tárgykultúra egyéb ágazataiban a pályázatok kiírásában közreműködik, megbízásra ellátja a lebonyolítással és az elbírálással kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a Nemzeti Emlékezet Program pályázataira.
d) Felkérés alapján művészeti szakvéleményt ad a képzőművészeti, iparművészeti, ipari tervező művészeti és fotóművészeti alkotások beszerzésével, felhasználásával, forgalomba hozatalával, kiállításával kapcsolatban, közreműködik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó művészeti alkotások szakmai minősítésében.
e) Művészeti szakvéleményben elbírálja és zsűriszámmal látja el az egyedi vagy meghatározott példányban, kézműves technikával előállított iparművészeti termékeket.
f) Művészeti szakvéleményt ad ki a társasági adó hatálya alá eső adózók számára a minősített, az adóalapot csökkentő képzőművészeti vásárlásaikról.
g) Szakvéleményt ad ki a társasági adó hatálya alá eső adózók számára a minősített, az adóalapot csökkentő képzőművészeti vásárlásaikról.
h) Részt vesz a szakági képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti kiállítások, biennálék előkészítésében, szervezésében, bírálatában.
i) Szervezi, pénzügyileg bonyolítja, gondozza és dokumentálja az OKM fiatal alkotóművészek és művészettörténészek pályakezdését segítő ösztöndíjpályázatait, a műtárgyvásárlási pályázati keretét, középdíjaihoz tartozó érmek és kisplasztikák tervezését és kivitelezését; ellátja a Ferenczy Noémi-díj, a Munkácsy-díj és a Németh Lajos-díj odaítélésének szakmai előkészítési, koordinációs feladatait; lebonyolítja a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíjpályázatát.
j) Felelős az OKM hatáskörébe tartozó 1445. nyilvántartási számú kiállítási statisztika elkészítéséért.
k) Dokumentációs tevékenysége körében gyűjti, őrzi, rögzíti, feldolgozza és közreadja a kortárs képzőművészet, iparművészet, ipari tervezőművészet, fotóművészet és határterületei adatait és dokumentumait, összeállítja és gondozza a kortárs alkotóművészek teljes körű szakmai adatbázisát.
l) Biztosítja a kortárs alkotóművészet dokumentációs anyagának kutathatóságát, információt szolgáltat, szakkönyvtárat működtet, az alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szakmai kiadványokat jelentet meg.
m) Együttműködik a hazai dokumentációs fórumokkal, múzeumokkal, a szakmai szervezetekkel, a kortárs magyar művészet alkotóinak és alkotásainak megismertetéséért és elismeréséért külföldi szakmai kapcsolatokat ápol és épít ki.
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 50%-át.
3. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Az alaptevékenység, kiegészítő és kisegítő tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység, kiegészítő és kisegítő tevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92171-6 Egyéb művészeti tevékenység
92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység
4.2. Az alaptevékenység, kiegészítő és kisegítő tevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
I |
II |
III |
IV |
|---|---|---|---|---|---|
476100 |
Könyv-kiskereskedelem |
X |
X |
|
|
581100 |
Könyvkiadás |
|
|
X |
|
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
|
|
X |
|
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
|
|
X |
|
591112 |
Promóciós, reklámfilm, videogyártás |
|
|
X |
|
682001 |
Lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése |
|
|
X |
|
682002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
|
|
X |
|
722018 |
Szociológiai alkalmazott kutatás |
X |
X |
|
|
749031 |
Módszertani szakirányítás |
X |
|
|
|
749032 |
Minőségbiztosítási tevékenység |
X |
X |
|
|
749033 |
Rendszertanúsítás |
X |
X |
|
|
749050 |
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
X |
X |
|
|
823000 |
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése |
X |
X |
|
|
841163 |
Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés |
X |
X |
|
|
842134 |
Határon túli magyar kultúra támogatása |
X |
|
|
|
842153 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
X |
|
|
|
842160 |
Nemzetközi szervezetekben való részvétel |
X |
|
|
|
855200 |
Kulturális képzés |
|
|
X |
|
855931 |
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
855932 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
X |
X |
|
|
855935 |
Szakmai továbbképzések |
X |
X |
|
|
855937 |
M.n.s. egyéb felnőttoktatás |
X |
X |
|
|
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
X |
X |
|
|
889943 |
Munkáltatói lakástámogatás |
X |
|
|
|
890509 |
Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása |
X |
X |
|
|
900300 |
Alkotóművészeti tevékenység |
X |
X |
|
|
900400 |
Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
X |
X |
|
|
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
X |
|
|
|
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
X |
|
|
|
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
X |
|
|
|
910501 |
Közművelődési tevékenységek és támogatásuk |
X |
X |
|
|
910502 |
Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése |
X |
|
|
|
932918 |
Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás |
X |
X |
|
|
949900 |
M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység |
X |
X |
|
|
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 900300 Alkotóművészet
III.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus működése
1. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus élén főigazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját a szakmai igazgatók és a gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók.
4. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A főigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus gazdálkodása
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a Képző- és Iparművészeti Lektorátus részjogkörű költségvetési egységgel rendelkezik.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. augusztus 11-én kelt, 11245/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Nemzeti Filmarchívum alapító okiratának módosítása
A Magyar Nemzeti Filmarchívum 10378/2008. számú, 2008. augusztus 11-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr. 10. §-ára), továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény alapján, a
Magyar Nemzeti Filmarchívum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–V. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Nemzeti Filmarchívum
1.2. rövidített neve: MNFA
1.3. idegen nyelvű elnevezése: Hungarian National Film Archive
angol nyelven: Hungarian National Film Archive
2. Székhelye: H-1021 Budapest II., Budakeszi út 51/E.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 9/2000. (KK. 18.) NKÖM utasítás.
5. Működési köre: országos.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium (székhelye: H-1055 Budapest, Szalay u. 10–14.)
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
– Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára és Gazdasági Osztálya, H-1021 Budapest II., Budakeszi út 51/C.
– Örökmozgó Filmmúzeum, H-1073 Budapest VII., Erzsébet krt. 39.
– Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, H-1145 Budapest XIV., Róna u. 174.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladata: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34–35. §-a által meghatározott tevékenység.
II.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
A 2004. évi II. törvény 34. § (2) bekezdése szerint a Magyar Nemzeti Filmarchívum a miniszter irányítása alatt álló közgyűjtemény, amelynek alapfeladata, hogy ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével kapcsolatos feladatokat, szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar kultúra fejlődéséhez és segítse a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.
Ennek érdekében:
– gondozza a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és videodokumentumokat;
– a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésének részletes szabályairól szóló 2003/2006. (X. 5.) Korm. rendelet alapján gondoskodik ezen filmalkotások a közönséghez történő mind szélesebb körű eljuttatásáról,
– gondozza, gyarapítja és archiválja az archívum külön gyűjteményeit alkotó fotó-, plakát-, valamint video- és DVD-gyűjteményeket,
– az Örökmozgó Filmmúzeumban bemutatja az egyetemes és a magyar filmtörténet alkotásait,
– ellátja a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény kezelésével és gondozásával kapcsolatos feladatokat,
– országos szakkönyvtárat működtet, gyűjti a filmes szakkönyveket és folyóiratokat, ezek hozzáférhetőségét a könyvtári rendszerben biztosítja,
– szerződés, illetve megrendelés alapján szolgáltat az állományában lévő nemzeti filmállomány alkotásaiból,
– terjeszti a filmklubállományba tartozó filmeket az országos filmklubhálózatban és oktatási intézményekben,
– szakmai információs szolgáltatásokat nyújt,
– magyar filmtörténeti kutatásokat végez,
– az archívumi feladatokkal kapcsolatos filmes folyóiratokat és szakkönyveket jelentet meg hagyományos és elektronikus formában,
– részt vesz a mozgókép-elméleti képzés munkájában, a tanárok posztgraduális képzésében,
– kapcsolatot tart a külföldi filmarchívumokkal,
– ellátja az oktatási és kulturális miniszter (továbbiakban: miniszter) által meghatározott további feladatokat.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
3. A Magyar Nemzeti Filmarchívum vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
5. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
5.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
22111-5 Könyv- és zeneműkiadás
22121-4 Lapkiadás
92311-6 Nemzeti könyvtári és szakkönyvtári tevékenység
5.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910111 |
Nemzeti könyvtári feladatok |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési közönségkapcsolati tevékenység |
581100 |
Könyvkiadás |
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
591411 |
Film-, video- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken |
855200 |
Kulturális képzés |
722022 |
Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás |
6. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység
III.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum működése
1. A Magyar Nemzeti Filmarchívum élén az igazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. Az igazgató munkáját a gazdasági igazgató segíti. A gazdasági igazgatót a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – az igazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette.
3. Az igazgatóhelyettest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre az igazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Nemzeti Filmarchívum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Nemzeti Filmarchívum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az igazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Nemzeti Filmarchívum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. augusztus 11-én kelt, 10378/2008 iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Nemzeti Filmarchívum alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr. 10. §-ára), továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény alapján, a
Magyar Nemzeti Filmarchívum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Nemzeti Filmarchívum
1.2. rövidített neve: MNFA
1.3. idegen nyelvű elnevezése: Hungarian National Film Archive
angol nyelven: Hungarian National Film Archive
2. Székhelye: H-1021 Budapest II., Budakeszi út 51/E.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 9/2000. (KK. 18.) NKÖM utasítás.
5. Működési köre: országos
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium (székhelye: H-1055 Budapest, Szalay u. 10–14.)
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
– Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára és Gazdasági Osztálya, H-1021 Budapest II., Budakeszi út 51/C.
– Örökmozgó Filmmúzeum, H-1073 Budapest VII., Erzsébet krt. 39.
– Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény, H-1145 Budapest XIV., Róna utca 174.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladata: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34–35. §-a által meghatározott tevékenység.
II.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
A 2004. évi II. törvény 34. § (2) bekezdése szerint a Magyar Nemzeti Filmarchívum a miniszter irányítása alatt álló közgyűjtemény, amelynek alapfeladata, hogy ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével kapcsolatos feladatokat, szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar kultúra fejlődéséhez és segítse a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.
Ennek érdekében:
– gondozza a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és videodokumentumokat;
– a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésének részletes szabályairól szóló 2003/2006. (X. 5.) Korm. rendelet alapján gondoskodik ezen filmalkotások a közönséghez történő mind szélesebb körű eljuttatásáról,
– gondozza, gyarapítja és archiválja az archívum külön gyűjteményeit alkotó fotó-, plakát-, valamint video-, és DVD-gyűjteményeket,
– az Örökmozgó Filmmúzeumban bemutatja az egyetemes és a magyar filmtörténet alkotásait,
– ellátja a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény kezelésével és gondozásával kapcsolatos feladatokat,
– országos szakkönyvtárat működtet, gyűjti a filmes szakkönyveket és folyóiratokat, ezek hozzáférhetőségét a könyvtári rendszerben biztosítja,
– szerződés, illetve megrendelés alapján szolgáltat az állományában lévő nemzeti filmállomány alkotásaiból,
– terjeszti a filmklubállományba tartozó filmeket az országos filmklubhálózatban és oktatási intézményekben,
– szakmai információs szolgáltatásokat nyújt,
– magyar filmtörténeti kutatásokat végez,
– az archívumi feladatokkal kapcsolatos filmes folyóiratokat és szakkönyveket jelentet meg hagyományos és elektronikus formában,
– részt vesz a mozgókép-elméleti képzés munkájában, a tanárok posztgraduális képzésében,
– kapcsolatot tart a külföldi filmarchívumokkal,
– ellátja az oktatási és kulturális miniszter (továbbiakban: miniszter) által meghatározott további feladatokat.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
3. A Magyar Nemzeti Filmarchívum vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
5. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
5.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
22111-5 Könyv- és zeneműkiadás
22121-4 Lapkiadás
92311-6 Nemzeti könyvtári és szakkönyvtári tevékenység
5.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910111 |
Nemzeti könyvtári feladatok |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési közönségkapcsolati tevékenység |
581100 |
Könyvkiadás |
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
591411 |
Film-, video- és egyéb képfelvétel vetítése mozikban filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken |
855200 |
Kulturális képzés |
722022 |
Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás |
6. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység
III.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum működése
1. A Magyar Nemzeti Filmarchívum élén az igazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. Az igazgató munkáját a gazdasági igazgató segíti. A gazdasági igazgatót a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – az igazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette.
3. Az igazgatóhelyettest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre az igazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Nemzeti Filmarchívum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Nemzeti Filmarchívum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az igazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Nemzeti Filmarchívum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. augusztus 11-én kelt, 10378/2008 iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Nemzeti Galéria alapító okiratának módosítása
A Magyar Nemzeti Galéria 9430/2008. számú, 2008. április 17-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv.-ben foglaltakra, az 1957-ben alapított
Magyar Nemzeti Galéria
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv:
1.1. neve: Magyar Nemzeti Galéria
1.2. hivatalos neve: Magyar Nemzeti Galéria
1.3. rövidített neve: MNG
angol nyelven: Hungarian National Gallery
német nyelven: Ungarische Nationalgalerie
orosz nyelven: 
2. Székhelye: Budavári Palota, „A–B–C–D” épület. (H-1014 Budapest, Szent György tér 2.)
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos múzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: Fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete.
5. Működési köre: országos
– Gyűjtőköre kiterjed a teljes magyar és magyarországi képzőművészet – festészet, szobrászat, grafika, rajz- és éremművészet – történetének tárgyi és dokumentációs emlékeire, alkotásaira az államalapítástól napjainkig.
– Gyűjtőterülete az egész ország és – a nemzetközi egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a világ minden olyan pontja, ahol a gyűjtőkörnek megfelelő alkotások fellelhetőek.
6. Irányító szerv neve, székhelye: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Magyar Nemzeti Galéria alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
– a gyűjtőkörébe tartozó muzeológiai forrásanyag felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, mindezek kiállításokon és más formákban történő bemutatása, a közművelődését segítő hasznosítása.
– a gyűjtőkörbe tartozó anyagfeldolgozás során bejövő értékek közvetítése, céljainak kutatása, kezelési és kommunikációs rendszerben való megőrzése;
– a gyűjtőkörébe tartozó, magántulajdonban lévő kulturális javak védetté nyilvánításának szakmai előkészítése, ill. véleményezése; közreműködés a védett gyűjtemények és műtárgyak helyszíni ellenőrzésében;
– a műtárgyak külföldre történő kivitelénél a kulturális örökség megőrzésének szempontjait érvényesítő szemlézés, véleményezés;
– a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység;
– szakterületén és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, a külső kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat működtetése;
– részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a muzeológusképzésben és -továbbképzésben;
– alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár működtetése;
– együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel; a hazai és a nemzetközi magyar képzőművészeti muzeológiai tevékenység koordinálása;
– a Magyar Nemzeti Galéria adottságait kihasználó, széles körű kulturális és közművelődési tevékenység folytatása, programok, rendezvények szervezése.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
– A magyarországi és a magyar képzőművészet alkotásainak feltárása és beillesztése az európai és a nemzeti művészettörténeti folyamatokba.
– Elméleti és gyakorlati szinten összefogja, és minél szélesebb körben hozzáférhetővé teszi egy speciális képzőművészeti terület műtárgyainak állagvédelmével és restaurálásával kapcsolatos szakmai ismereteket, különös tekintettel a középkori faszobrokra, festett fatáblákra és oltárépítményekre, a reneszánsz és a barokk-kori táblaképekre, fa- és fémszobrokra, a XIX–XX. századi táblaképekre, szobrokra, egyedi és sokszorosított grafikákra. Nyomon követi a kortárs művészetben alkalmazott új – növekvő mértékben mesterséges/szintetikus – anyagokat és műépítési technikákat, kidolgozza és közzéteszi megőrzésük és konzerválásuk szakmai feltételeit.
– Összefogja a hazai műtárgybiztosítás és műtárgy-szállítmányozás jogi, szakmai és műtárgyvédelmi feladatait.
– Kidolgozza a különböző adatbázisokhoz kapcsolódó számítógépes múzeumi ügyviteli rendszert, és koordinálja az ügyviteli folyamatok egységesítését.
– Koordinálja a magyarországi és a magyar képzőművészet alkotóira és műveikre vonatkozó adathalmazok adatbázisokba történő rendezését, a szöveges és a képi adatok összehangolását. Közreműködik ezen adatbázisoknak a nemzetközi adatforgalomban történő hozzáférhetővé válásában.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:
3.1. A Magyar Nemzeti Galéria vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Magyar Nemzeti Galéria működése
1. A Magyar Nemzeti Galéria élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre a főigazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Nemzeti Galéria szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Magyar Nemzeti Galéria köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Nemzeti Galéria alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Nemzeti Galéria gazdálkodása
A Magyar Nemzeti Galéria önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9430/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Nemzeti Galéria alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv.-ben foglaltakra, az 1957-ben alapított
Magyar Nemzeti Galéria
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv:
1.1. neve: Magyar Nemzeti Galéria
1.2. hivatalos neve: Magyar Nemzeti Galéria
1.3. rövidített neve: MNG
angol nyelven: Hungarian National Gallery
német nyelven: Ungarische Nationalgalerie
orosz nyelven: 
2. Székhelye: Budavári Palota, „A–B–C–D” épület. (H-1014 Budapest, Szent György tér 2.)
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos múzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: Fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete.
5. Működési köre: országos
– Gyűjtőköre kiterjed a teljes magyar és magyarországi képzőművészet – festészet, szobrászat, grafika, rajz- és éremművészet – történetének tárgyi és dokumentációs emlékeire, alkotásaira az államalapítástól napjainkig.
– Gyűjtőterülete az egész ország és – a nemzetközi egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a világ minden olyan pontja, ahol a gyűjtőkörnek megfelelő alkotások fellelhetőek.
6. Irányító szerv neve, székhelye: az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Jogszabályban meghatározott közfeladat: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Magyar Nemzeti Galéria alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
– a gyűjtőkörébe tartozó muzeológiai forrásanyag felkutatása, gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, mindezek kiállításokon és más formákban történő bemutatása, a közművelődését segítő hasznosítása;
– a gyűjtőkörbe tartozó anyagfeldolgozás során bejövő értékek közvetítése, céljainak kutatása, kezelési és kommunikáció rendszerbe való megőrzése;
– a gyűjtőkörébe tartozó, magántulajdonban lévő kulturális javak védetté nyilvánításának szakmai előkészítése, ill. véleményezése; közreműködés a védett gyűjtemények és műtárgyak helyszíni ellenőrzésében;
– a műtárgyak külföldre történő kivitelénél a kulturális örökség megőrzésének szempontjait érvényesítő szemlézés, véleményezés;
– a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység;
– szakterületén és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, a külső kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat működtetése;
– részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a muzeológusképzésben és továbbképzésben;
– alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár működtetése;
– együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel; a hazai és a nemzetközi magyar képzőművészeti muzeológiai tevékenység koordinálása;
– a Magyar Nemzeti Galéria adottságait kihasználó, széles körű kulturális és közművelődési tevékenység folytatása, programok, rendezvények szervezése.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
– A magyarországi és a magyar képzőművészet alkotásainak feltárása és beillesztése az európai és a nemzeti művészettörténeti folyamatokba.
– Elméleti és gyakorlati szinten összefogja, és minél szélesebb körben hozzáférhetővé teszi egy speciális képzőművészeti terület műtárgyainak állagvédelmével és restaurálásával kapcsolatos szakmai ismereteket, különös tekintettel a középkori faszobrokra, festett fatáblákra és oltárépítményekre, a reneszánsz és a barokk kori táblaképekre, fa- és fémszobrokra, a XIX–XX. századi táblaképekre, szobrokra, egyedi és sokszorosított grafikákra. Nyomon követi a kortárs művészetben alkalmazott új – növekvő mértékben mesterséges/szintetikus – anyagokat és műépítési technikákat, kidolgozza és közzéteszi megőrzésük és konzerválásuk szakmai feltételeit.
– Összefogja a hazai műtárgybiztosítás és műtárgy-szállítmányozás jogi, szakmai és műtárgyvédelmi feladatait.
– Kidolgozza a különböző adatbázisokhoz kapcsolódó számítógépes múzeumi ügyviteli rendszert, és koordinálja az ügyviteli folyamatok egységesítését.
– Koordinálja a magyarországi és a magyar képzőművészet alkotóira és műveikre vonatkozó adathalmazok adatbázisokba történő rendezését, a szöveges és a képi adatok összehangolását. Közreműködik ezen adatbázisoknak a nemzetközi adatforgalomban történő hozzáférhetővé válásában.
A fenti alaptevékenységek magukba foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 15%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:
3.1. A Magyar Nemzeti Galéria vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Magyar Nemzeti Galéria működése
1. A Magyar Nemzeti Galéria élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre a főigazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Nemzeti Galéria szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Magyar Nemzeti Galéria köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Nemzeti Galéria alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Nemzeti Galéria gazdálkodása
A Magyar Nemzeti Galéria önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9430/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Nemzeti Múzeum alapító okiratának módosítása
A Magyar Nemzeti Múzeum 9427/2008. számú, 2008. április 17-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá 1997. évi CXL. törvény alapján, az 1802-ben gróf Széchényi Ferenc felajánlása nyomán létrejött
Magyar Nemzeti Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Nemzeti Múzeum
1.2. hivatalos neve: Magyar Nemzeti Múzeum
1.3. rövidített neve: MNM
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian National Museum
német nyelven: Ungarisches Nationalmuseum
francia nyelven: Musée National Hongrois
2. Székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos múzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: a Nemzeti Múzeum felállításáról, és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről szóló 1808. évi VIII. törvénycikk; fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete.
5. Működési köre: országos
Gyűjtőköre kiterjed a Magyarország területén az emberré válástól napjainkig létrejött régészeti és történeti emlékekre, valamint a más államokban élő magyarság történetére vonatkozó relikviákra.
Gyűjtőterülete az egész ország, illetve a magyarság története vonatkozásában – a nemzetközi egyezmények figyelembevételével – a világ valamennyi országa is.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1055 Budapest Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
7.1. Gazdasági igazgatóság, adattár működési helye: 1053 Budapest, Magyar u. 40.
7.2. Restaurátor-műhelyek, -laborok, oktatótermek, nyomda: 1088 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.
7.3. Területi múzeumi besorolású, muzeális intézmények:
a) MNM Rákóczi Múzeuma
3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.
b) MNM Mátyás Király Múzeuma
2025 Visegrád, Fő u. 23.
c) MNM Vármúzeuma
2500 Esztergom, Szent István tér 1.
7.4. Közérdekű muzeális kiállítóhelyek:
a) MNM Vértesszőlősi Kiállítóhelye
2837 Vértesszőlős, volt kőbánya
b) MNM Mátyás Király Múzeuma, Salamon-torony
2025 Visegrád, Salamon-torony
8. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: Magyar Nemzeti Múzeum Természetiek Tára, Budapest
9. Jogszabályban meghatározott közfeladata: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Magyar Nemzeti Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Feladata a gyűjtőkörébe tartozó tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag felkutatása, régészeti feltárások útján vagy más módon (vásárlás, adományozás stb.) való gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme, továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, valamint a tudományos eredmények közzététele.
Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógia tevékenységgel, családi és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel – a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében – szolgálni a társadalom művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait, és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.
A gyűjtőkörét illető, valamint a muzeológia területén folytatott tudományos, módszertani kutató- és publikációs munka végzése, a külső kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat működtetése.
Részvétel a gyűjtőkörével összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus-képzésben és továbbképzésben.
Együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai és muzeológiai szervezetekkel, társintézményekkel.
Gyűjtőköréhez kapcsolódóan szakkönyvtár működtetése.
Jogszabályok alapján – az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakkal összefüggésben – a kulturális örökségvédelem hatósági feladataiban való közreműködés: a kulturális javak védetté nyilvánítási eljárásai, valamint a kulturális javak külföldre történő kivitelének hatósági engedélyezési eljárásai során szakvélemény adása, a kulturális örökségvédelem hatósági nyilvántartása számára adatszolgáltatás és – örökségvédelmi hatósági felkérésre – közreműködés a védetté nyilvánított kulturális javak ellenőrzésében.
Az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
A múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásával összefüggő országos szintű módszertani és koordinációs tevékenységet végez.
Ellátja a restaurálás és konzerválás elvi és gyakorlati kérdéseinek kutatásával, új módszerek kidolgozásával és bevezetésével összefüggő feladatokat, és az eredményeket rendszeresen közzéteszi.
Képző és továbbképző központként részt vesz a Magyar Képzőművészeti Egyetem által folytatott tárgyrestaurátor-képzésben, ellátja a műtárgyvédelmi munkatárs képzéssel (műtárgyvédelmi asszisztens, múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő, valamint restaurátor technikus) összefüggő feladatokat, és vizsgahelyet működtet.
Elősegíti a múzeumi terület régészeti, történeti, muzeológiai és numizmatikai szakági együttműködését, éves szakmai konferenciák, illetve továbbképzések szervezését.
Kapcsolatot tart a határon túli magyar, illetve a legszélesebb értelemben magyar vonatkozású műtárgyakat gyűjtő, őrző múzeumokkal, beleértve ezen intézmények tevékenységének és gyűjteményeik bemutatásának magyarországi elősegítését és szakmai támogatását.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 20%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
3.1. A Magyar Nemzeti Múzeum vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
73201-1 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
181200 |
Nyomás (kivéve: napilap) |
181300 |
Nyomdai előkészítő tevékenység |
181400 |
Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás |
581100 |
Könyvkiadás |
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
592011 |
Hangfelvétel készítése |
722021 |
Filozófia- és történettudományi alapkutatás |
749050 |
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
853214 |
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás |
853224 |
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás |
854221 |
Alapképzés |
854222 |
Mesterképzés |
855200 |
Kulturális képzés |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Magyar Nemzeti Múzeum működése
1. A Magyar Nemzeti Múzeum élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre a főigazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
4. A területi múzeumi besorolású, önálló működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények igazgatóját a – miniszter véleményének kikérésével – pályázat útján, határozott időre a főigazgató bízza meg.
5. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Nemzeti Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
6. A Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A főigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
7. A Magyar Nemzeti Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Nemzeti Múzeum gazdálkodása
A Magyar Nemzeti Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9427/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Nemzeti Múzeum alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá 1997. évi CXL. törvény alapján, az 1802-ben gróf Széchényi Ferenc felajánlása nyomán létrejött
Magyar Nemzeti Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben –módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Nemzeti Múzeum
1.2. hivatalos neve: Magyar Nemzeti Múzeum
1.3. rövidített neve: MNM
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian National Museum
német nyelven: Ungarisches Nationalmuseum
francia nyelven: Musée National Hongrois
2. Székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos múzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: a Nemzeti Múzeum felállításáról, és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről szóló 1808. évi VIII. törvénycikk; fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete.
5. Működési köre: országos
Gyűjtőköre kiterjed a Magyarország területén az emberré válástól napjainkig létrejött régészeti és történeti emlékekre, valamint a más államokban élő magyarság történetére vonatkozó relikviákra.
Gyűjtőterülete az egész ország, illetve a magyarság története vonatkozásában – a nemzetközi egyezmények figyelembevételével – a világ valamennyi országa is.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium, 1055 Budapest Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
7.1. Gazdasági igazgatóság, adattár működési helye: 1053 Budapest, Magyar u. 40.
7.2. Restaurátor-műhelyek, -laborok, oktatótermek, nyomda: 1088 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.
7.3. Területi múzeumi besorolású, muzeális intézmények:
a) MNM Rákóczi Múzeuma
3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.
b) MNM Mátyás Király Múzeuma
2025 Visegrád, Fő u. 23.
c) MNM Vármúzeuma
2500 Esztergom, Szent István tér 1.
7.4. Közérdekű muzeális kiállítóhelyek:
a) MNM Vértesszőlősi Kiállítóhelye
2837 Vértesszőlős, volt kőbánya
b) MNM Mátyás Király Múzeuma, Salamon-torony
2025 Visegrád, Salamon-torony
8. Jogszabályban meghatározott közfeladata: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Magyar Nemzeti Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Feladata a gyűjtőkörébe tartozó tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag felkutatása, régészeti feltárások útján vagy más módon (vásárlás, adományozás stb.) való gyűjtése, őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme, továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, valamint a tudományos eredmények közzététele.
Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógia tevékenységgel, családi és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel – a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében – szolgálni a társadalom művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait, és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.
A gyűjtőkörét illető, valamint a muzeológia területén folytatott tudományos, módszertani kutató- és publikációs munka végzése, a külső kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat működtetése.
Részvétel a gyűjtőkörével összefüggő közép- és felsőfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus-képzésben és továbbképzésben.
Együttműködés a hazai és külföldi, ill. nemzetközi szakmai és muzeológiai szervezetekkel, társintézményekkel.
Gyűjtőköréhez kapcsolódóan szakkönyvtár működtetése.
Jogszabályok alapján – az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakkal összefüggésben – a kulturális örökségvédelem hatósági feladataiban való közreműködés: a kulturális javak védetté nyilvánítási eljárásai, valamint a kulturális javak külföldre történő kivitelének hatósági engedélyezési eljárásai során szakvélemény adása, a kulturális örökségvédelem hatósági nyilvántartása számára adatszolgáltatás és – örökségvédelmi hatósági felkérésre – közreműködés a védetté nyilvánított kulturális javak ellenőrzésében.
Az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, ill. a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenység.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
A múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásával összefüggő országos szintű módszertani és koordinációs tevékenységet végez.
Ellátja a restaurálás és konzerválás elvi és gyakorlati kérdéseinek kutatásával, új módszerek kidolgozásával és bevezetésével összefüggő feladatokat, és az eredményeket rendszeresen közzéteszi.
Képző és továbbképző központként részt vesz a Magyar Képzőművészeti Egyetem által folytatott tárgyrestaurátor-képzésben, ellátja a műtárgyvédelmi munkatárs képzéssel (műtárgyvédelmi asszisztens, múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő, valamint restaurátor technikus) összefüggő feladatokat, és vizsgahelyet működtet.
Elősegíti a múzeumi terület régészeti, történeti, muzeológiai és numizmatikai szakági együttműködését, éves szakmai konferenciák, illetve továbbképzések szervezését.
Kapcsolatot tart a határon túli magyar, illetve a legszélesebb értelemben magyar vonatkozású műtárgyakat gyűjtő, őrző múzeumokkal, beleértve ezen intézmények tevékenységének és gyűjteményeik bemutatásának magyarországi elősegítését és szakmai támogatását.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 20%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
3.1. A Magyar Nemzeti Múzeum vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
73201-1 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
181200 |
Nyomás (kivéve: napilap) |
181300 |
Nyomdai előkészítő tevékenység |
181400 |
Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás |
581100 |
Könyvkiadás |
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
592011 |
Hangfelvétel készítése |
722021 |
Filozófia- és történettudományi alapkutatás |
749050 |
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
853214 |
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás |
853224 |
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás |
854221 |
Alapképzés |
854222 |
Mesterképzés |
855200 |
Kulturális képzés |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Magyar Nemzeti Múzeum működése
1. A Magyar Nemzeti Múzeum élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre a főigazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg és vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel őket), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
4. A területi múzeumi besorolású, önálló működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények igazgatóját a – miniszter véleményének kikérésével – pályázat útján, határozott időre a főigazgató bízza meg.
5. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Nemzeti Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
6. A Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A főigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
7. A Magyar Nemzeti Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Nemzeti Múzeum gazdálkodása
A Magyar Nemzeti Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2009. április 17-én kelt, 9427/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Országos Levéltár alapító okiratának módosítása
A Magyar Országos Levéltár 9444/2008. számú, 2008. április 17-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ban foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a köziratokról, a közlevéltárakról és a nyilvános magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) alapján, az 1723-ban alapított
Magyar Országos Levéltár
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I–VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Országos Levéltár
1.2. hivatalos neve: Magyar Országos Levéltár
1.3. rövidített neve: MOL
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angolul: National Archives of Hungary
németül: Ungarisches Nationalarchiv
2. Székhelye: 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabály: országos levéltár felállításáról, s mások leveleinek a királyi kamarákból, s a Szent Mártonról nevezett szent-pannonhalmi conventből és Erdélyből visszavételéről szóló 1723. évi XLV. törvénycikk.
5. Működési köre: országos
Illetékességből átveszi az Ltv. 17. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének d), e) és h) pontjaiban meghatározott hazai köziratokat, gyűjti a magániratokat és a külföldön fellelt magyar vonatkozású (hungarika) levéltári anyagot.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
1014 Budapest, Hess András tér 5.
1014 Budapest, Úri u. 54–56.
1037 Budapest, Lángliliom u. 4.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: levéltári tevékenység, az Ltv. 13–14. §-a, valamint 16–17. §-a értelmében.
II.
A Magyar Országos Levéltár alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Az Ltv. 10. §-ában, 13. §-ában és a 17. §-ában meghatározott feladatként:
1.1 Végzi az iratkezelési szabályzatok kiadásával összefüggő feladatait;
1.2 Az Ltv. 31. §-ában meghatározott kivételekkel kizárólagos joggal átveszi és megőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait;
1.3. Jogszabály alapján átveszi, illetőleg gyűjti, valamint ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratot;
1.4. Az átvett, illetőleg a gyűjtött levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerűen kezeli, biztonságosan megőrzi, és az őrizetében lévő levéltári anyagot – annak szükség szerinti átselejtezésével, rendezésével, valamint a tudományos igényű áttekintést biztosító segédletek készítése és közzététele útján – feldolgozza, s az anyag használatát lehetővé teszi;
1.5. Az őrizetében lévő levéltári anyagról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot ad ki;
1.6. A levéltári anyag védelme érdekében ellenőrzi a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét;
1.7. Megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és restaurálásáról gondoskodik, ezekről, illetőleg különösen jelentős levéltári anyagáról biztonsági másolatot készít vagy készíttet;
1.8. Levéltár- és történettudományi kutatásokat végez a levéltári munka fejlesztése és a levéltári anyag felhasználásának elősegítése céljából, s közzéteszi a kutatás eredményeit, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásában;
1.9. A levéltári anyag oktatási, illetőleg közművelődési célú felhasználását, valamint a levéltári tevékenység megismertetését kiadványokkal és egyéb módon elősegíti;
1.10. A maradandó értékű magániratok kiválogatására, szakszerű kezelésére vonatkozóan szaktanácsot adhat, a maradandó értékű magániratok védetté nyilvánításában közreműködik.
1.11. A külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében módszertani ajánlásokat és egyéb segédanyagokat dolgoz ki, s azokat a kultúráért felelős miniszter egyetértésével közzéteszi;
1.12. Nyilvántartja a közlevéltárakat és a magánlevéltárakat;
1.13. Feltárja, nyilvántartja és gyűjti (másolatban beszerzi vagy megvásárolja) a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagot;
1.14. Őrzi a törvények eredeti példányát;
1.15. Levéltár-tudományi szakkönyvtárat működtet;
1.16. Levéltári állományvédelmi kérdésekben szaktanácsadást nyújt más levéltáraknak;
1.17. A hazai közlevéltári anyagról készült biztonsági másolatok egy példányát biztonsági filmtárában megőrzi;
1.18. Részt vesz a levéltárosok felsőfokú képzésében, és ellátja a középfokú levéltári szakképzéssel kapcsolatos feladatait;
1.19. Évente nyilvánosságra hozza a közlevéltárak gyarapodását és működésük fontosabb adatait;
1.20. Ellátja a levéltári szakfelügyelet működtetésével kapcsolatos teendőit;
1.21. Gyakorolja az Ltv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát;
1.22. A kultúráért felelős miniszter által meghatározott szempontok szerint gyűjti és feldolgozza a közlevéltárak, valamint a nyilvános magánlevéltárak működésével kapcsolatos adatokat.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége: kisegítő tevékenységet nem folytat.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
73201-1 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
92331-4 Levéltári tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910131 |
Levéltári állomány gyarapítása, kezelése és védelme |
910132 |
Levéltári szolgáltatás, tudományos, publikációs és információközvetítő tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
722022 |
Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység szakágazat
III.
A Magyar Országos Levéltár működése
1. A Magyar Országos Levéltár élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza annak megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján – a főigazgató javaslatára – pályázat útján a miniszter határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza annak megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató a főigazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre, a miniszter egyetértésével bízza meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Országos Levéltár alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény hatálya, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Országos Levéltár szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A főigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit vagy azok módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Országos Levéltár alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium által jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Országos Levéltár gazdálkodása
A Magyar Országos Levéltár önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9444/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Országos Levéltár alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ban foglaltakra, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a köziratokról, a közlevéltárakról és a nyilvános magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) alapján, az 1723-ban alapított
Magyar Országos Levéltár
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Országos Levéltár
1.2. hivatalos neve: Magyar Országos Levéltár
1.3. rövidített neve: MOL
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angolul: National Archives of Hungary
németül: Ungarisches Nationalarchiv
2. Székhelye: 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabály: országos levéltár felállításáról, s mások leveleinek a királyi kamarákból, s a Szent Mártonról nevezett szent-pannonhalmi conventből és Erdélyből visszavételéről szóló 1723. évi XLV. törvénycikk.
5. Működési köre: országos
Illetékességből átveszi az Ltv. 17. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének d), e) és h) pontjaiban meghatározott hazai köziratokat, gyűjti a magániratokat és a külföldön fellelt magyar vonatkozású (hungarika) levéltári anyagot.
6. Irányító szerv neve, székhelye: Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye
Telephelyek:
1014 Budapest, Hess András tér 5.
1014 Budapest, Úri u. 54–56.
1037 Budapest, Lángliliom u. 4.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladat: levéltári tevékenység, az Ltv. 13–14. §-a, valamint 16–17. §-a értelmében.
II.
A Magyar Országos Levéltár alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Az Ltv. 10. §-ában, 13. §-ában és a 17. §-ában meghatározott feladatként:
1.1 Végzi az iratkezelési szabályzatok kiadásával összefüggő feladatait;
1.2 Az Ltv. 31. §-ában meghatározott kivételekkel kizárólagos joggal átveszi és megőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait;
1.3. Jogszabály alapján átveszi, illetőleg gyűjti, valamint ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratot;
1.4. Az átvett, illetőleg a gyűjtött levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerűen kezeli, biztonságosan megőrzi, és az őrizetében lévő levéltári anyagot – annak szükség szerinti átselejtezésével, rendezésével, valamint a tudományos igényű áttekintést biztosító segédletek készítése és közzététele útján – feldolgozza, s az anyag használatát lehetővé teszi;
1.5. Az őrizetében lévő levéltári anyagról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot ad ki;
1.6. A levéltári anyag védelme érdekében ellenőrzi a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét;
1.7. Megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és restaurálásáról gondoskodik, ezekről, illetőleg különösen jelentős levéltári anyagáról biztonsági másolatot készít vagy készíttet;
1.8. Levéltár- és történettudományi kutatásokat végez a levéltári munka fejlesztése és a levéltári anyag felhasználásának elősegítése céljából, s közzéteszi a kutatás eredményeit, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásában;
1.9. A levéltári anyag oktatási, illetőleg közművelődési célú felhasználását, valamint a levéltári tevékenység megismertetését kiadványokkal és egyéb módon elősegíti;
1.10. A maradandó értékű magániratok kiválogatására, szakszerű kezelésére vonatkozóan szaktanácsot adhat, a maradandó értékű magániratok védetté nyilvánításában közreműködik.
1.11. A külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében módszertani ajánlásokat és egyéb segédanyagokat dolgoz ki, s azokat a kultúráért felelős miniszter egyetértésével közzéteszi;
1.12. Nyilvántartja a közlevéltárakat és a magánlevéltárakat;
1.13. Feltárja, nyilvántartja és gyűjti (másolatban beszerzi vagy megvásárolja) a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagot;
1.14. Őrzi a törvények eredeti példányát;
1.15. Levéltár-tudományi szakkönyvtárat működtet;
1.16. Levéltári állományvédelmi kérdésekben szaktanácsadást nyújt más levéltáraknak;
1.17. A hazai közlevéltári anyagról készült biztonsági másolatok egy példányát biztonsági filmtárában megőrzi;
1.18. Részt vesz a levéltárosok felsőfokú képzésében, és ellátja a középfokú levéltári szakképzéssel kapcsolatos feladatait;
1.19. Évente nyilvánosságra hozza a közlevéltárak gyarapodását és működésük fontosabb adatait;
1.20. Ellátja a levéltári szakfelügyelet működtetésével kapcsolatos teendőit;
1.21. Gyakorolja az Ltv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát;
1.22. A kultúráért felelős miniszter által meghatározott szempontok szerint gyűjti és feldolgozza a közlevéltárak, valamint a nyilvános magánlevéltárak működésével kapcsolatos adatokat.
A fenti alaptevékenységek magukba foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége: kisegítő tevékenységet nem folytat.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
73201-1 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
92331-4 Levéltári tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
910131 |
Levéltári állomány gyarapítása, kezelése és védelme |
910132 |
Levéltári szolgáltatás, tudományos, publikációs és információközvetítő tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
910301 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése |
910302 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása |
581100 |
Könyvkiadás |
581900 |
Egyéb kiadói tevékenység |
722022 |
Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység szakágazat
III.
A Magyar Országos Levéltár működése
1. A Magyar Országos Levéltár élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza annak megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján – a főigazgató javaslatára – pályázat útján a miniszter határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza annak megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató a főigazgató-helyetteseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre, a miniszter egyetértésével bízza meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Országos Levéltár alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény hatálya, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Országos Levéltár szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A főigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit vagy azok módosításait az alapító okirat hatálybalépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Országos Levéltár alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium által jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Országos Levéltár gazdálkodása
A Magyar Országos Levéltár önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9444/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Természettudományi Múzeum alapító okiratának módosítása
A Magyar Természettudományi Múzeum 9429/2008. számú, 2008. április 17-én kelt alapító okiratát a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Kt. 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, valamint a 44. § (5) bekezdésében és 44. § (11) bekezdésében foglaltakra is, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. Az alapító okirat bevezető rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv.-ben foglaltakra tekintettel, az 1802-ben létrejött Magyar Nemzeti Múzeum Természetiek Tárának jogutódjaként működő
Magyar Természettudományi Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:”
2. Az alapító okirat I –VI. fejezetei helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Természettudományi Múzeum
1.2. hivatalos neve: Magyar Természettudományi Múzeum
1.3. rövidített neve: MTM
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian Natural History Museum
német nyelven: Ungarisches Naturwissenschaftliches Museum
latinul: Museum Historico-Naturale Hungaricum
oroszul: 
2. Székhelye: 1088 Budapest, Baross u. 13.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos múzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: a Nemzeti Múzeum felállításáról, és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről szóló 1808. évi VIII. törvénycikk; fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete
5. Működési köre: országos
Gyűjtőköre kiterjed a természettudományok körében jelentős tárgyi emlékekre: az ásvány- és kőzettan, a föld- és őslénytan, a növénytan, az állattan és a történeti embertan területéről származó emlékekre, valamint az ezekre vonatkozó tudománytörténeti szakágak dokumentációs anyagára.
Gyűjtőterülete: az egész ország, de – a nemzetközi és kétoldalú egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a világ valamennyi más országa is.
6. Irányító szerv neve, székhelye:
Oktatási és Kulturális Minisztérium,
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye:
Raktár, kiállítások, munkaszoba, laborok: 1083 Budapest, Ludovika tér 2–6.
Raktár, munkaszobák: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.
8. Jogszabályban meghatározott közfeladata: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Magyar Természettudományi Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1.A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Alapfeladata a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) és az ehhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatása, gyűjtése, őrzése, nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása, a tudományos eredmények közzététele.
Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységgel, családi és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel – a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében – szolgálni a társadalom tagjainak művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.
A gyűjtőkörét illetően, valamint a muzeológia területén tudományos, módszertani kutató- és publikációs munkát végez, szakmai támogatást nyújt a külső kutatók részére, kutatószolgálatot működtet.
Gyűjtőköréhez kapcsolódó nyilvános szakkönyvtárat működtet.
Részt vesz a gyűjtőkörével összefüggő köz- és felsőfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus-képzésben, -továbbképzésben; támogatja a természettudományi és természetvédelmi szakoktatást, valamint a természeti és természetvédelmi ismeretekre nevelés módszertani fejlesztését.
Jogszabályok alapján közreműködik az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakkal összefüggő örökségvédelmi hatósági feladatokban: szakvéleményt ad a kulturális javak védetté nyilvánítási eljárásaiban és a kulturális javak külföldre történő kivitelének hatósági engedélyezési eljárásai során, adatokat szolgáltat a kulturális örökségvédelem hatósági nyilvántartása számára, és – felkérésre – közreműködik a védetté nyilvánított kulturális javak ellenőrzésében.
Az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, illetve a felügyeleti szerv felkérése alapján, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenységet folytat.
Ellátja a kultúráért felelős miniszter által meghatározott, alapfeladatai körébe tartozó további feladatokat.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
– A természeti örökség – kiemelten a biodiverzitás – megőrzését szolgáló alapkutatások végzése.
– Az MTA kihelyezett kutatócsoportjainak és a Szent István Egyetem kihelyezett zootaxonomiai tanszékének működtetése.
– A műtárgyvédelmi munkatárs (múzeumi preparátor) képzés folytatása, vizsgahely működtetése.
– A természettudományi ismeretterjesztés, környezeti nevelés múzeumi módszertani fejlesztése.
– A múzeumi terület természettudományi szakági együttműködésének, továbbképzéseinek koordinálása.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 10%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
3.1. A Magyar Természettudományi Múzeum vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
581100 |
Könyvkiadás |
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
721941 |
Biológiai alapkutatás |
721942 |
Biológiai alkalmazott kutatás |
721961 |
Földtudományi alapkutatás |
854221 |
Alapképzés |
855932 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
856099 |
Egyéb oktatás kiegészítő tevékenység |
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Magyar Természettudományi Múzeum működése
1. A Magyar Természettudományi Múzeum élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját a gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató-helyettest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre a főigazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg, illetve vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Természettudományi Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Természettudományi Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba-lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Természettudományi Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Természettudományi Múzeum gazdálkodása
A Magyar Természettudományi Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9429/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.”
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
mint az Alapító képviselője
átruházott jogkörében eljárva
Arató Gergely s. k.,
államtitkár
A Magyar Természettudományi Múzeum alapító okirata
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakra, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ára, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv.-ben foglaltakra tekintettel, az 1802-ben létrejött Magyar Nemzeti Múzeum Természetiek Tárának jogutódjaként működő
Magyar Természettudományi Múzeum
központi költségvetési szerv alapító okiratát – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – módosítom és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Magyar Természettudományi Múzeum
1.2. hivatalos neve: Magyar Természettudományi Múzeum
1.3. rövidített neve: MTM
1.4. idegen nyelvű elnevezése:
angol nyelven: Hungarian Natural History Museum
német nyelven: Ungarisches Naturwissenschaftliches Museum
latinul: Museum Historico-Naturale Hungaricum
oroszul:
2. Székhelye: 1088 Budapest, Baross u.13.
3. A költségvetési szerv besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.
Szakmai besorolása: országos múzeum
4. A létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: a Nemzeti Múzeum felállításáról, és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről szóló 1808. évi VIII. törvénycikk; fennállását deklarálja: 1997. évi CXL. törvény 2. sz. melléklete
5. Működési köre: országos
Gyűjtőköre kiterjed a természettudományok körében jelentős tárgyi emlékekre: az ásvány- és kőzettan, a föld- és őslénytan, a növénytan, az állattan és a történeti embertan területéről származó emlékekre, valamint az ezekre vonatkozó tudománytörténeti szakágak dokumentációs anyagára.
Gyűjtőterülete: az egész ország, de – a nemzetközi és kétoldalú egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a világ valamennyi más országa is.
6. Irányító szerv neve, székhelye:
Oktatási és Kulturális Minisztérium,
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. Az intézmény működési helye:
Raktár, kiállítások, munkaszoba, laborok: 1083 Budapest, Ludovika tér 2–6.
Raktár, munkaszobák: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.
8. Közvetlen jogelőd neve, székhelye: Magyar Nemzeti Múzeum Természetiek Tára, Budapest
9. Jogszabályban meghatározott közfeladata: örökségvédelem – múzeumi tevékenység a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 38. és 42. §-a értelmében.
II.
A Magyar Természettudományi Múzeum alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
Alapfeladata a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) és az ehhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatása, gyűjtése, őrzése, nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása, a tudományos eredmények közzététele.
Kulturális szolgáltatásaival, az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységgel, családi- és közösségi programokkal, szakmai rendezvényekkel – a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében – szolgálni a társadalom tagjainak művelődését, a formális és nem formális oktatás céljait és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségével segíteni az egész életen át tartó tanulás folyamatát.
A gyűjtőkörét illetően, valamint a muzeológia területén tudományos, módszertani kutató- és publikációs munkát végez, szakmai támogatást nyújt a külső kutatók részére, kutatószolgálatot működtet.
Gyűjtőköréhez kapcsolódó nyilvános szakkönyvtárat működtet.
Részt vesz a gyűjtőkörével összefüggő köz- és felsőfokú oktatásban, valamint a szakmuzeológus-képzésben, -továbbképzésben; támogatja a természettudományi és természetvédelmi szakoktatást, valamint a természeti és természetvédelmi ismeretekre nevelés módszertani fejlesztését.
Jogszabályok alapján közreműködik az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakkal összefüggő örökségvédelmi hatósági feladatokban: szakvéleményt ad a kulturális javak védetté nyilvánítási eljárásaiban és a kulturális javak külföldre történő kivitelének hatósági engedélyezési eljárásai során, adatokat szolgáltat a kulturális örökségvédelem hatósági nyilvántartása számára, és – felkérésre – közreműködik a védetté nyilvánított kulturális javak ellenőrzésében.
Az intézmény gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, illetve a felügyeleti szerv felkérése alapján, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértői tevékenységet folytat.
Ellátja a kultúráért felelős miniszter által meghatározott, alapfeladatai körébe tartozó további feladatokat.
Az intézmény alaptevékenységei között kiemelt feladatai az alábbiak:
– A természeti örökség – kiemelten a biodiverzitás – megőrzését szolgáló alapkutatások végzése.
– Az MTA kihelyezett kutatócsoportjainak és a Szent István Egyetem kihelyezett zootaxonomiai tanszékének működtetése.
– A műtárgyvédelmi munkatárs (múzeumi preparátor) képzés folytatása, vizsgahely működtetése.
– A természettudományi ismeretterjesztés, környezeti nevelés múzeumi módszertani fejlesztése.
– A múzeumi terület természettudományi szakági együttműködésének, továbbképzéseinek koordinálása.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
2. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége:
A kisegítő tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásának 10%-át.
3. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
3.1. A Magyar Természettudományi Múzeum vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3.2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (7) bekezdése alapján az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
4. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
4.1. Az alaptevékenység 2009. december 31-éig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
92321-5 Múzeumi tevékenység
4.2. Az alaptevékenység 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
SZAKFELADAT |
SZAKFELADAT MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
581100 |
Könyvkiadás |
581400 |
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása |
721941 |
Biológiai alapkutatás |
721942 |
Biológiai alkalmazott kutatás |
721961 |
Földtudományi alapkutatás |
854221 |
Alapképzés |
855932 |
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás |
856099 |
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység |
910201 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
910202 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
910203 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
910204 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
910121 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
910122 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
5. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 910200 Múzeumi tevékenység
III.
A Magyar Természettudományi Múzeum működése
1. A Magyar Természettudományi Múzeum élén főigazgató áll, akit – pályázat alapján – az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A főigazgató munkáját a gazdasági vezető segíti. A gazdasági vezetőt a Kt. 8. § (2) bekezdése alapján a miniszter – a főigazgató javaslatára – pályázat útján határozatlan időre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel) és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette.
3. A főigazgató-helyettest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján, határozott időre a főigazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg, illetve vonja vissza megbízásukat (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
4. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Magyar Természettudományi Múzeum alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
5. A Magyar Természettudományi Múzeum szervezeti felépítését és működésének rendjét, a vezetők közötti feladatmegosztást, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által előírt rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba-lépését követő 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
6. A Magyar Természettudományi Múzeum alaptevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium belső szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
IV.
A Magyar Természettudományi Múzeum gazdálkodása
A Magyar Természettudományi Múzeum önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
V.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2008. április 17-én kelt, 9429/2008. iktatószámú alapító okirat a hatályát veszti.
Budapest, 2009. július 1.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
*
A 4. §-t az 1/2010. (VIII. 13.) NEFMI határozat 6. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás