2/2010. (II. 5.) NFGM utasítás
2/2010. (II. 5.) NFGM utasítás
a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok, vezető állású, illetve vezetőnek minősülő munkavállalóira, vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira és könyvvizsgálóira vonatkozó javadalmazási rendszeréről1
2010.02.05.
1. § A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. § (1) bekezdése és 188/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalóira, valamint vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira és könyvvizsgálóira vonatkozó javadalmazási rendszeréről szóló szabályozást – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. §-ának (3) bekezdése alapján – a jelen utasítás mellékleteként kiadom.
2. § Ez az utasítás a közzététel napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodószervezetek vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira és más vezető állású munkavállalóira vonatkozó javadalmazási rendszerről szóló nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 9/2009. (IV. 15.) NFGM utasítása.
Melléklet a 2/2010. (II. 5.) NFGM utasításhoz
Javadalmazási szabályzat
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok, vezető állású, illetve vezetőnek minősülő munkavállalóira, vezető tisztségviselőire, felügyelő bizottsági tagjaira és könyvvizsgálóira vonatkozó javadalmazási rendszerről.
I. A szabályzat célja és hatálya
1. § Jelen szabályozás célja a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) tulajdonosi jogkörébe tartozó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: Társaság) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdése és 188/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalói, vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és könyvvizsgálói javadalmazás módjának, mértékének, főbb elveinek, azok rendszerének egységes szabályozása.
II. Általános rendelkezések
1. Fogalmak
2. § Jelen szabályozás alkalmazásában:
a) vezető állású, illetve annak minősülő munkavállaló: az Mt. 188. §-ában és 188/A. §-ában meghatározott személy (a továbbiakban együttesen: vezető);
b) vezető tisztségviselő: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 21. §-a alapján vezető tisztségviselőnek minősülő személy;
c) felügyelőbizottsági tag: a Gt. 33. §-a alapján felügyelőbizottsági tagnak minősülő személy;
d) könyvvizsgáló: a Gt. 40. §-a alapján könyvvizsgálónak minősülő személy;
e) a jogviszony megszüntetése esetén járó juttatás: a felmondási időre járó átlagkereset, a munkaviszony esetén járó végkielégítés, a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén a határozott időből hátralévő időszakra kifizetett átlagkereset (megbízási díj), továbbá jogszabály, a felek megállapodása vagy a társaság határozata alapján fizetett bármely juttatás.
2. A szabályozás hatálya
3. § Jelen szabályozás hatálya a Társaság vezetői, vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és könyvvizsgálói javadalmazásának:
a) elveire,
b) a vezetők munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra,
c) a vezetők prémium (teljesítménybér) fizetési feltételeire,
d) a vezetők költségtérítésének szabályozására,
e) az Mt. 3. §-ának (6) bekezdése (versenytilalmi megállapodás) alapján megkötött megállapodásokra terjed ki.
III. A vezető jogviszonyának létesítése, munkáltatói jogkör gyakorlása
4. § (1) Az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása (munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkaszerződés módosítása, javadalmazás megállapítása – ideértve a végkielégítést, a prémiumot és egyéb díjazást, illetve juttatást is) a Társaság első számú vezetője esetében a miniszter hatáskörébe tartozik.
(2) Jelen szabályzat hatálya alá tartozó más vezetők tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat a Társaság munkáltatói jogokat gyakorló vezető tisztségviselője, első számú vezetője (vezérigazgató/ügyvezető igazgató) gyakorolja.
IV. A vezetőre és a tisztségviselőkre vonatkozó javadalmazási elvek és szabályok
1. A vezető személyi alapbére
5. § (1) A Társasággal munkaviszonyban álló vezető havi személyi alapbére, valamint a Gt. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselőjének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes keresete egytizenkettedének egynegyede lehet.2
(2) A vezető díjazásának arányban kell állnia különösen:
a) az ellátott feladatokkal,
b) a felelősség mértékével,
c) a gazdálkodószervezet előző éves gazdasági eredményével,
d) a gazdálkodószervezet által foglalkoztatottak létszámával.
(3) A vezetők személyi alapbérére irányadó mértéket a besorolási kategóriától függően a miniszter évente határozza meg. A gazdálkodószervezeteket kategóriánként az 1. számú függelék nevesíti. A gazdálkodószervezetek I–III. kategóriába sorolásának alapjául szolgáló mutatószámokat és pontszámokat a 2. számú függelék rögzíti.
(4) A vezetők személyi alapbére évente legfeljebb a társaságra irányadó átlagkereset-fejlesztési mértéknek megfelelő százalékos mértékkel növelhető a Társaság saját vagyona (saját tőke, összes eszköz), az értékesítés nettó árbevétele, a foglalkoztatottak létszáma, jövedelemtermelő képessége, nemzetgazdasági súlya, jelentősége alapján. Az emelésről legkésőbb tárgyév június 30-ig a Miniszteri Kabinet – a vonatkozó alapítói határozat megküldésével – értesíti a vezetőket.
(5) Rendkívül indokolt esetben (pl. kiemelten fontos nemzetgazdasági tevékenység végzése, a társaság speciális helyzete) egyedi mérlegelés alapján a társaságra irányadó besorolási kategória szélső értékétől el lehet térni.
2. A munkaszerződés alapján a vezető részére a munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások
6. § (1) Határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezetőt az Mt. általános szabályai szerinti mértékben [88. § (2) bekezdés] illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a munkavállaló javára eltérni nem lehet.
(2) A határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási idő mértéke a munkáltatónál eltöltött folyamatos munkaviszony esetén legfeljebb 3 hónap.
(3) Az Mt. 190. § (2) bekezdése szerint a vezető munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére a 89. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem terjednek ki, ezért a 188. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló esetében a rendes felmondást nem szükséges indokolni.
(4) Amennyiben a munkáltató rendes felmondásának indoka – ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot – a vezető képességeivel vagy munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefügg, a felmondási idő harminc nap.
7. § A vezetőre a végkielégítés tekintetében a Munka Törvénykönyve előírásait kell alkalmazni. Amennyiben a munkáltató rendes felmondásának indoka – ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot – a vezető képességeivel vagy munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefügg, a vezető nem jogosult végkielégítésre.
3. A vezető éves prémiuma
8. § A Társasággal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, továbbá az Mt. 188. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó első számú vezető számára a miniszter tűzhet ki prémiumot.
9. § A Társasággal munkaviszonyban álló más vezetők részére – a jelen szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek betartásával – a Társaság munkáltatói jogokat gyakorló vezető tisztségviselője, első számú vezetője (vezérigazgató/ügyvezető igazgató) tűzhet ki prémiumot.
10. § Prémiumfeladatként az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar.
11. § A prémiumkitűzésről a döntést megelőzően ki kell kérni a felügyelőbizottság véleményét.
12. § (1) A prémiumfeladatok és feltételek meghatározására a tárgyévi üzleti terv elfogadásával egyidejűleg, illetve indokolt esetben ezt követően, legkésőbb azonban a tárgyév június 30-ig kerülhet sor. A prémiumfeladatok kiírásakor, a prémium mértékének meghatározásakor a teljesítményidőszak tárgyév január 1-jétől tárgyév december 31-ig tart. Amennyiben prémiumfeladat kitűzésére kerül, úgy a kitűzés tartalmazza a prémium mértékét, a teljesítendő feladatokat a hozzájuk tartozó prémiumhányaddal, az előleg esetleges kifizethetőségének idejét, a prémiumelőleg összegéről és a kifizetésről dönteni jogosult szervet vagy személyt, a prémium csökkentésének és kifizetése kizárásának szempontrendszerét. Amennyiben prémiumfeladat kitűzésére a tárgyév június 30-ig nem kerül sor, úgy a tárgyévre prémium nem fizethető.
(2) A prémiumfeladatok kiértékelése és az elszámolás az üzleti évet lezáró beszámoló (mérleg) elfogadásakor, illetve kivételesen indokolt esetben ezt követően, legkésőbb azonban a beszámoló elfogadása évének június 30-ig történik. Az éves prémium – figyelembe véve a tárgyévre kifizetett prémiumelőleg mértékét – legkésőbb a júliusi munkabér folyósításakor kerül kifizetésre.
(3) A vezetők jogviszonyának év közben történő megszűnése esetén a Tulajdonosi és Intézményfelügyeleti Bizottság javaslatára a miniszter dönt az időarányos prémium mértékéről és annak kifizetéséről. Amennyiben a jogviszony megszűnésére a tárgyévi prémiumfeladatok kitűzése előtt kerül sor, a miniszter – a vezető munkájának értékelése alapján – a tárgyévet megelőző évben kitűzött prémium mértékével megegyező időarányos külön juttatás kifizetéséről dönthet.
(4) Amennyiben a vezető jogviszonya év közben keletkezik, úgy a jogviszony létesítésétől számított három hónapon belül a vezető részére prémiumfeladat tűzhető. Amennyiben prémiumfeladat kitűzésére a jogviszony létesítésétől számított 3 hónapon belül nem kerül sor, úgy a tárgyévre prémium nem fizethető. Nem tűzhető a tárgyévre prémium a vezetőnek, ha a tárgyévben legalább három hónap jogviszonnyal nem rendelkezik a gazdálkodószervezetnél.
(5) A vezető prémiumban részesítésének feltételeit évente, az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodószervezet vagyonához, a foglalkoztatottak létszámához, valamint az értékesítés nettó árbevételéhez igazítottan kell meghatározni.
(6) Az éves szinten a személyi alapbér legfeljebb 80%-ában megállapítható prémium – az elérhető legmagasabb prémium összegét 100%-nak tekintve – az alábbi bontásban kerül kitűzésre:
a) A Miniszteri Kabinet – a szakfőosztályokkal egyeztetve – tesz javaslatot az üzleti tervhez kapcsolódó és egyéb gazdálkodással összefüggő prémiumfeladatokra az elérhető legmagasabb prémium 40%-os mértékig. A kitűzés során a társaság gazdálkodási körülményeit, helyzetét és adottságait figyelembe véve egyedileg kell meghatározni, hogy az üzleti terv mely jelentős sorai milyen súlyozással kerülnek prémiumfeladatként meghatározásra.
b) A szakmai prémiumfeladatokra az NFGM Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott, a gazdálkodószervezet felett szakmai felügyeletet ellátó minisztériumi vezető tesz javaslatot a prémium 60%-a mértékéig.
(7) Különösen indokolt esetben az üzleti tervhez és az egyedi szakmai prémiumfeladatokhoz kapcsolódó prémiumhányad – a javaslattételre jogosultak közös előterjesztése alapján – a fentiektől eltérő mértékű is lehet.
13. § A prémium összegét az alábbi esetekben és mértékben csökkenteni kell:
a) jogszabály, miniszter vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése miatt a prémium összegét 20 százalékponttal csökkenteni kell;
b) amennyiben a vezető a társaság létesítő okiratának rendelkezéseit megszegi, a prémium összegét – az elkövetett szabályszegés súlyosságának függvényében – legalább 20, de legfeljebb 50 százalékponttal csökkenteni kell.
c) amennyiben a társaság – a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerős döntése szerint – a közbeszerzési szabályokat, illetve jogszabály vagy miniszteri utasítás szabályait megsérti, úgy az éves prémium összegét – az eset súlyának függvényében – és esetenként 20 százalékpontig terjedő mértékben csökkenteni kell,
d) A prémiumkitűzésben meghatározott, a Társaság szempontjából kiemelt fontosságú, jellemző jelentős mutató, (pl. eladósodottsági mutató, tőkemegtérülési mutató, stb.) illetve annak optimális értéke nem teljesül, akkor a kifizethető éves prémium összegét 10%-kal csökkenteni kell.
14. § Amennyiben a társaság veszteségesen gazdálkodik az elérhető prémium legmagasabb összegét legfeljebb az éves alapbér 50%-ában lehet meghatározni. Ettől eltérően akkor lehet a prémium mértékét megállapítani legfeljebb az éves alapbér 80%-áig, ha a miniszter – tekintettel arra, hogy a veszteséges gazdálkodás külső okokra vezethető vissza, valamint arra, hogy jelentős súlyú, fontos nemzetgazdasági tevékenységet végez – speciális helyzetben lévőnek minősíti a társaságot a vezető prémiumkitűzésénél.
15. § Nem fizethető prémium az alábbi esetekben:
a) a tárgyévre jóváhagyott átlagkereset-fejlesztési mérték túllépése, valamint az állammal szembeni fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén,
b) ha a vezető munkaviszonya/megbízási jogviszonya a munkáltató rendkívüli felmondásával szűnik meg,
c) ha a társaságnak a tárgyév végén lejárt köztartozása van.
16. § A prémium összegének csökkentése esetén, továbbá amennyiben a vezető részére nem fizethető prémium, a prémium csökkentett mértékének, valamint a nem fizetésnek rövid, tényszerű indokolását a Miniszteri Kabinet a prémium kifizetéséről szóló határozattal együtt megküldi az érintett vezető részére.
17. § Prémiumelőleg fizetésére a Társaság első félévi elfogadott beszámolója alapján, a prémiumfeladatok I–VI. havi teljesítésének értékelését követően legkésőbb a tárgyév szeptember hónapjában – az időarányos teljesítést és a felügyelőbizottság (a továbbiakban: FB) ajánlását figyelembe véve – kerülhet sor legfeljebb évente egy alkalommal, amely a kitűzött prémiumérték legfeljebb 50%-a lehet. Az I–VI. havi teljesítmény értékelése a társaság vezető tisztségviselőjének kérelme alapján indul, amely értékelést a prémiumfeladatok tárgyévi várható teljesítése alapján kell végezni. Amennyiben a gazdasági év végére az előírt feltételek nem teljesülnek, a már kifizetett prémiumelőleget vissza kell fizetni, vagy a prémiumelőleg összege – visszafizetés hiányában – az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján érvényesíthető. Amennyiben a prémiumelőleg címén már kifizetett prémium összege meghaladja a teljes év prémiumának összegét, úgy a különbözetet 15 napon belül vissza kell fizetni a Társaság részére.
18. § Az elháríthatatlan külső körülmények (természeti csapások, piaci katasztrófák) és egyéb indokolt esetek miatti prémiumkiesések korrekciójára kerülhet sor. A szabályozási, jogszabályi környezetben az év során bekövetkező jelentős változások figyelembevételéről, a prémium kiértékelésénél, a munkáltatói jogok gyakorlója egyedileg határoz.
4. Költségtérítések és egyéb juttatások
19. § A vezető munkaszerződésének állandó (standard) részeként jogosult:
a) mind hivatali tevékenysége, mind pedig személyes céljaira a társaság tulajdonában lévő személygépkocsit használni a társaság belső gépkocsi-használati szabályzatának és a hatályos adójogszabályoknak megfelelően; vagy jogosult saját tulajdonú gépkocsiját használni hivatalos célkora is, utóbbi esetben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti térítésre jogosult a munkáltató által meghatározott km/hó mértékben.
b) hivatalos kiküldetés esetén első osztályú közlekedési eszköz és szállás igénybevételére azzal, hogy repülőgéppel történő utazás esetén a tengerentúlra business osztályú, Európán belüli utazásnál turista osztályú repülőjegy igénybevételére és az utazással kapcsolatos biztosításokra jogosult,
c) munkakörével összefüggésben mobiltelefon használatára.
20. § Abban az esetben, ha a vezető saját tulajdonú gépkocsija használatára részesül költségtérítésben, a munkaszerződés megkötéséről rendelkező határozatnak – az egyéb munkaszerződési feltételek felsorolása mellett – tartalmaznia kell a gépkocsihasználat km/hó mértékét is.
21. § A vezető a nem vezető munkavállalók számára biztosított mértékben jogosult a munkáltató által biztosított jóléti, szociális juttatásokra (különösen étkezési hozzájárulás, üdülési kedvezmény, ruházati költségtérítés, lakásépítési, -vásárlási támogatás, szakmai képzés, továbbképzés költségeinek támogatása).
V. Tisztségviselők díjazása
22. § (1) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai tiszteletdíjának egymással arányban kell állnia.
(2) A tisztségviselők díjazását úgy kell megállapítani, hogy a díjazás mértéke igazodjon a felelősség mértékéhez, ne okozzon túl nagy anyagi megterhelést a Társaság számára, arányban álljon a tisztségviselő munkavégzésével, a Társaság előző éves gazdasági eredményével, a Társaság által foglalkoztatottak létszámával, valamint megfeleljen az adott tisztség társadalmi elismertségének és a gazdasági szférában elfoglalt helyének.
(3) A Társaság igazgatósága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötszörösét.
(4) A Társaság felügyelőbizottsága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát.
(5) A tisztségviselők díjazásának mértékét a gazdálkodószervezetek kategóriákba sorolásának megfelelően kell meghatározni. A gazdálkodószervezetek tisztségviselőinek e szerint meghatározott díjazását a 2. számú függelék rögzíti.
(6) E díjazáson kívül a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagja – az igazolt, a megbízatásával összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésén kívül – más javadalmazásra nem jogosult.
(7) A társaság igazgatósága elnökének vagy más tagjának, továbbá felügyelőbizottsága elnökének vagy más tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható.
(8) Egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.
(9) Az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagok esetében a társaságra irányadó átlagkereset-fejlesztési mértéknek megfelelő tiszteletdíj-emelés hajtható végre, a miniszter ilyen irányú döntés esetén.
(10) A társaságok végelszámolása esetén, amennyiben az igazgatóság működése a továbbiakban indokolt, az igazgatósági tagok díjazása egynegyedére, a felügyelőbizottsági tagok díjazása felére csökken a testületi tagok feladatkörének és felelősségi körének csökkenése miatt, tekintettel arra, hogy ilyen esetekben a végelszámoló veszi át a testületek feladatainak alapvető részét.
(11) A felszámolás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselőknek, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak – jogosultságuknak a felszámolási eljárás megindítása miatti megszűnésével – díjazás nem fizethető.
VI. A könyvvizsgáló díjazása
23. § (1) A könyvvizsgáló részére éves díjtétel kerül meghatározásra, úgy hogy a megbízni kívánt könyvvizsgálótól a díjtétel meghatározása előtt árajánlatot kell kérni, amelyben a könyvvizsgáló ismerteti a Társaság sajátosságaira szabott munkaidő-szükségletét, illetve az elvégzendő munka fajlagos díját.
(2) A könyvvizsgáló éves díjtételének mértékét megalapozott indokok alapján, a Társaság gazdálkodási körülményeit, költségviselő képességét és jellemző viszonyait szem előtt tartva kell előterjeszteni a miniszter részére. A könyvvizsgálói díjazás évente az éves infláció mértékével emelhető a miniszter ilyen irányú döntése esetén.
(3) A Társaság gazdálkodási körülményeiben, piaci helyzetében bekövetkezett változások – többletfeladatok, nagyobb kockázatvállalás stb. – egyedileg meghatározandó könyvvizsgálói díjazás megállapítását indokolhatják, amelyről a miniszter dönt.
VII. Versenytilalmi megállapodások
24. § (1) Az Mt. 3. § (6) bekezdésében meghatározott megállapodás akkor köthető, ha a gazdasági társaság főtevékenysége szerinti, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben meghatározott érintett piacon a gazdasági társaságnak versenytársai működnek.
(2) A megállapodás legfeljebb egy évre szólhat. Az ellenérték mértéke legfeljebb az Mt. 3. § (6) bekezdésében foglalt megállapodásban kikötött idő tartamának felére járó átlagkereset lehet, amely csak a munkaviszony megszűnésekor fizethető ki a munkavállaló részére. A megállapodás megkötéséhez a felügyelőbizottság előzetes véleménye és a miniszter jóváhagyása szükséges.
VIII. Záró rendelkezések
25. § A jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az állam, illetőleg a központi és társadalombiztosítási költségvetési szervek többségi befolyása alatt álló gazdálkodószervezetek vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és más vezető állású munkavállalói javadalmazásának elveiről szóló 2173/2003. (VII. 29.) Korm. határozat rendelkezései az irányadók.
26. § A jelen utasítás hatálya alá nem tartozó, a Társaságnál foglalkoztatott egyéb vezetők és munkavállalók javadalmazásának módját és mértékét – a jelen utasításban megjelenített elvek figyelembevétele mellett – a Társaság belső szabályzatában kell meghatározni, legkésőbb 2010. február 28-ig.
1. számú függelék a 2/2010. (II. 5.) NFGM utasításhoz
A gazdasági társaságok besorolása
I. kategória:
A társaság neve |
vezetője |
MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
vezérigazgató |
II. kategória:
A társaság neve |
vezetője |
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság |
vezérigazgató |
ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
vezérigazgató |
ÉMI Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Közhasznú Társaság |
vezérigazgató |
III. kategória:
A társaság neve |
vezetője |
PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (PROMEI Nonprofit Kft.). |
ügyvezető igazgató |
2. számú függelék a 2/2010. (II. 5.) NFGM utasításához
A gazdálkodószervezetek besorolásának módszere, a vezetők és a felügyelőbizottsági tagok javadalmazásainak kategóriái
A gazdálkodószervezetek besorolását az éves beszámolóban található négy pénzügyi adat segítségével kell elvégezni, az alábbi képlet segítségével:
Ahol1.
ST = a saját tőke előző tárgyévet megelőző 2 évi átlaga
MFÖ = a mérlegfőösszeg tárgyévet megelőző 2 évi átlaga
BEV = összes bevétel (értékesítés nettó árbevétele, támogatások, egyéb bevételek, pénzügyi és rendkívüli bevételek) együttes összegének tárgyévet megelőző 2 évi átlaga
ÁSL = az átlagos statisztikai létszám tárgyévet megelőző 2 évi átlaga
Összesítés, kategóriák
Kategóriák |
Alsó ponthatár |
Felső ponthatár |
I. |
76 |
100 |
II. |
26 |
75 |
III. |
0 |
25 |
Ügyvezetők, vezérigazgatók díjazása
Kategória |
Személyi alapbér alsó határ |
Személyi alapbér felső határ |
2010. évi prémiumok (%) maximuma |
I. |
1700 |
2115 |
80 |
II. |
900 |
1700 |
60 |
III. |
600 |
1100 |
50 |
Igazgatósági és felügyelőbizottsági elnök és tagok tiszteletdíjai2.
Kategória |
Igazgatóság |
Felügyelőbizottság |
||
tiszteletdíja (ezer Ft/hó) |
||||
elnök |
tagok |
elnök |
tagok |
|
I. |
180–514,5 |
135–367,5 |
130–367,5 |
90–220,5 |
II. |
– |
– |
67,5–220,5 |
47,25–147 |
III. |
– |
– |
38,25–110,25 |
36–90 |
1
Az utasítást a 18/2014. (VII. 4.) NGM utasítás 2. § 6. pontja hatályon kívül helyezte 2014. július 5. napjával.
2
2010-ben ez az összeg: 2 115 115 Ft/hó.
1.
Az egyes kategóriákhoz tartozó pontértékek a négy változó (saját tőke, mérlegfőösszeg, összesített bevétel, átlagos statisztikai létszám) megfelelően súlyozott pontszámainak összegeként álltak elő.
A képlet deduktív módon került meghatározásra. Annak érdekében, hogy a nagyobb értékek esetén az eltolódások csökkenjenek, és a kis és közepes cégek jobban elválasztódjanak egymástól a lineáris összefüggés helyett a különbségeket tompító hatványfüggvényeket alkalmaztunk, ezzel a pontszámok lineárishoz jobban közelítő eloszlását tudtuk elérni.
2.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 6. § (1)–(2) bekezdései, valamint a 2010. évben érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege (73 500 Ft/hó) alapján.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás