20/2010. (V. 11.) OKM rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról¹

2010.05.19.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklete az e rendelet melléklete szerinti kerettantervvel egészül ki.

2. § Hatályát veszti az R. 6. § (2) bekezdése.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon veszti hatályát.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Melléklet a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelethez

AZ ELŐREHOZOTT SZAKISKOLAI SZAKKÉPZÉS
(9., 10., 11. ÉVFOLYAMOK) közismereti KERETTANTERVE

BEVEZETÉS

A szakiskolai szakképzés (9., 10., 11. évfolyam) szakmai programját kiegészítő kerettanterv különös hangsúly helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat tervezésébe

• megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit, az egész életen át tartó tanuláshoz

• beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa;

• érvényesítse a tudás és az iskolai tananyag interdiszciplináris, problémaközpontú szemléletét és szervezését;

• segítséget nyújtson ahhoz, hogy a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása;

• végül a tervezés során biztosítsa a kereszttantervi jellegű, kiemelt fejlesztési feladatok megoldhatóságát.

A kompetenciaterületek által megvalósított integráció a problémák köré szerveződő integrációs megoldást képviseli.

A Kerettanterv a valós világ jelenségeinek bonyolultsága felől közelíti a feldolgozandó témát, és a tudományterületek csak eszközök a jelenségek megértéséhez.

A kompetenciaterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.

A Kerettanterv – a Nemzeti alaptanterv tudás- és tanulásértelmezésének megfelelően – a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat és tanulásszervezési eljárásokat egyaránt alárendeli az adott kulcskompetencia és az azon belül kiemelt kompetenciák fejlesztésének.

A Kerettantervben a kulcskompetenciákra épülő „tantárgyak” témakörei, témái, tartalmai, illetve az egyes „tantárgyak” között is igen gazdag tartalmi kapcsolatrendszer van. Ezeket a kapcsolatokat a Kerettanterv minden „tantárgy” és minden témakör esetében külön is megfogalmazza. A Kerettanterv által tervezett tanulási folyamat hálózatszerű, így a tartalomszervezés lehetőséget biztosít az egyes témák rugalmas feldolgozására, a sorrendek és témakapcsolatok viszonylag szabad alakítására.

A Kerettanterv elemeiben az oktatási programcsomagokhoz közelítő segítséget nyújt a tanítási-tanulási folyamat megszervezéséhez.

A Kerettanterv nem tartalmazza a Testnevelés és sport műveltségterület tantervét. Ebben a vonatkozásban az iskolák számára az OKM által kiadott kerttanterv megfelelő tantárgyi tantervének használatát ajánljuk.

A tanulói teljesítmények esetében csak a „kiválóan megfelelt” és a „megfelelt” minősítések alkalmazását javasolja, az „értékelhetetlen” minősítés kritériumainak meghatározását (amely értelemszerűen a hiányzásokkal függ össze) a helyi pedagógiai program, illetve házirend feladatának tekinti.

Az időkeret felosztása

Kompetenciaterületek	Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként
	1.	2.	3.	Összesen
Idegen nyelvi	108			108
Tanulás (a moduláris óraszám terhére)	36	36	18 ( első félév	90
Történelmi, szociális állampolgári	72	72	18 (első félév	162
Természettudományos	72	36	36 (első félév)	144
Digitális	72	36		108
Matematikai	72	36		108
Művészeti	36	72	18 (első félév)	126
Anyanyelvi	72	72	18 (első félév)	162
Összesen	540	360	108 (első félév)	1008
Kezdeményezőképesség és vállalkozói → virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.)

A kerettanterv az egyes „tantárgyak” tervezését az alábbi struktúrában valósítja meg:

• a kompetencia neve,

• bevezetés,

• 9., 10., 11. évfolyam,

• kulcsfogalmak évfolyamonként,

• mintamodul,

• mintaprojekt,

• értékelés.

Az egyes kompetenciaterületek feldolgozását, illetve a helyi tantervek elkészítését a Kerettanterv a témakörök, téma, tartalom (a feldolgozandó tartalmak leírása), tevékenység (a tanulók által végzendő tevékenységekre, munkaformákra, módszerekre, eszközökre tett javaslatok), kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek) meghatározásával, illetve megfogalmazásával segíti.

ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

Bevezetés

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztési programjának két alapvető kiindulópontja van:

• az anyanyelvet valamilyen fokon minden tanuló beszéli, aktívan műveli, konstruálja;

• a tanulóknak ennek megfelelően a nyelv adekvát (tehát szituatív) és bővülő körű használatához teret, tanulási lehetőséget kell nyújtani, amely saját tapasztalatokra épít, és segít a jövőbeni hatékony életvezetésben.

A tág értelemben vett anyanyelvi kommunikáció fejlesztése ilyen formában nem új, tehát nem a tanuló által nem ismert tananyag megtanítása, hanem a beszélt, írott és nem verbális nyelvről való ismeretek bővítése, a nyelv megfelelő élethelyzetekhez igazodó használata készségének fejlesztése és a hiteles kommunikációhoz szükséges attitűdök formálása.

A kerettanterv logikája tehát a tanulói tapasztalatokra épít, annak viszonylag szűk, de jól ismert köréből indul ki, és érkezik el földrajzi, fogalmi és időbeli tágabb körökhöz (leendő munkavállaláshoz szükséges tudás, készség, attitűd).

Mivel a kompetenciaterület tágan értelmezett kommunikációfogalommal operál, a kerettanterv számos kapcsolódási pontot tartalmaz más műveltségterületek vagy tantárgyak irányába. Így sok helyen kapcsolódik a természettudományokhoz, a matematikához, a művészetekhez és a szomatikus neveléshez is. Fontosnak tartjuk, hogy a „tananyag” és a képességek begyakorlásán túl maradjon idő és energia az említettek mellett nem kevésbé fontos kompetenciafejlesztési területre: az attitűdök (ismereteink, érzelmeink és cselekvéseink koherenciájának) felismertetésére és alakítására.

9. évfolyam

Óraszám: 72

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Beszédtanulás – a kisgyermek nyelvtanulása 6 óra	a) Családi emlékek a nyelvtanulásáról 6 óra	Spontán, utánzásos tanulás a kisgyermeknél. A helytelen nyelvhasználat példái a beszélni tanuló kisgyermeknél. Kreatív nyelvhasználat gyermekeknél.	Egyéni gyűjtőmunka: fényképek, videofelvételek, hangfelvételek a tanulók 1–3 éves korából. Kinek mi volt az első szava? És a szülőké, nagyszülőké? A gyermeknyelv anekdotái – stilisztikailag, grammatikailag hibás mondatok, frazémák. Mi a hiba? Nyelvtani és stilisztikai ismeretek felidézése. Hangutánzó szavak, hangulatfestő szavak használata a gyerekeknél. Csoportos gyűjtés, közös prezentáció, majd frontálisan vezetett nagycsoportos feldolgozás. Egyéni interjúkészítés óvodásokkal tetszőleges témában, lehetőleg hangfelvétellel (max. 5 perc). Páros feladat, amely magában foglalja az interjúterv elkészítését, majd a szöveg felnőttnyelvtől való eltérésének listázását. Közös, nagycsoportos megbeszélés.	Kiemelt kompetenciák Információgyűjtés és feldolgozás. Különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása. Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat. Helyzetnek megfelelő és meggyőző érvelés, megfelelő szókincs. Mások megismerésének igénye.
2. Új szavak, új mondatok – nyelvi elemek tanulása 4 óra	a) Élethosszig való tanulás – új nyelvi elemek tanulása 2 óra b) Ismeretlen nyelvi elemek, szövegek megfejtése 2 óra	A nyelv változásai, új szavak, kifejezések (technika, argó, jövevényszók). Nyelvi elemek eltűnése, kopása (tájnyelv, archaikus kifejezések). Kontextuális jelentés, következtetés ismeretlen szöveg jelentésére.	A tanulók szavakat, kifejezéseket gyűjtenek, amelyeket szerintük szüleik, nagyszüleik nem értenének. 18–19. századi magyar költők egy-egy verséből kiscsoportokban kiválogatják az ismeretlen vagy/és ma már nem használt szavakat, kifejezéseket. Átírják a versek szövegét mai, általuk használt nyelvre. Tudományos vagy szakmai szöveg idegen szavainak megfejtése a szövegkörnyezetből (gyógyszerhasználati utasítás, szakmai technológiai szöveg). A jelentés vázlatos körülírása, majd a valóságos definíció megtalálása csoportos feladat.	Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció: a kulturális sokféleség tisztelete, nyelvi segédeszközök megfelelő használata, a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában.
3. Idegen nyelv tanulása – a felnőtt nyelvtanulása 6 óra	a) Idegen nyelvek hasonlósága és különbözősége a magyartól 4 óra b) Számítógépes fordítóprogramok működése 2 óra	Hangkészlet, betűkészlet, szókészlet, nyelvi struktúra. A szöveg hibái, a hibák logikája.	A tanulók meghallgatnak egy idegen nyelvű szöveget ismertebb és kevésbé ismert nyelveken. Megkísérlik eltalálni, milyen nyelven szólt a beszélő, majd megindokolják, miről ismerték fel a nyelvet. Megnézik, hány betűje van az ábécének néhány európai nyelvben. Miben azonos és miben különböző a betűkészlet? Van-e a magyar nyelvben a választott nyelvekben használt minden hang? Miben más egy idegen nyelvű mondat (a tanult idegen nyelvet használva)? (Mondatrend, segédigék, toldalékolás.) A tanulók saját 3-4 soros szövegeiket valamelyik internetes fordítóprogrammal idegen nyelvre fordítják, és ellenőrizzék annak helyességét. Ezután tetszőleges idegen nyelvű rövid (10-15 soros) szöveget fordítanak le magyarra ugyanezzel a programmal. Ezt követően húzzák alá a helytelen vagy helytelennek vélt szövegrészeket, majd tanári segítséggel állapítsák meg, mi volt a hiba. Ellenőrző gyakorlatként egy hasonló, jó magyar mondatot „rontsanak el” a felfedezett hiba logikája szerint.	Természettudományos kompetencia: természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. Szociális és állampolgári kompetencia: normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése, hatékony kommunikáció különféle területeken.
4. Nem beszélt nyelv – jelek, grafikus ábrázolások 17 óra	a) Jelek és kommunikáció a közlekedésben 6 óra	Közlekedési jelek: lámpák, táblák, útburkolati jelek, rendőri karjelzések. A közlekedők jelzései egymás felé (formális és informális jelrendszerek). GPS, térkép, a jelek értelmezése. Menetrendek olvasása.	Csoportos versenyfeladat: minél több közlekedési jelzést gyűjtése és lerajzolása. Saját tapasztalatok alapján prezentációra alkalmas méretű gondolattérkép készítése a közlekedők formális jelzéseiről (fehér bot, féklámpa, index stb.) és informális jeleiről (autóstop, kézjelek stb.). Autóstérkép és turistatérkép jelzéseinek olvasása irányok, égtájak kezelése térképen és lehetőség szerint GPS-en. Frontális bemutató és egyéni vagy kiscsoportos gyakorlás. MÁV, Volán és repülőjáratok menetrendjeinek jelrendszereit a tanulók kiscsoportban „fejtik” meg, majd adott paraméterekkel utat terveznek. (Az adottságoktól függően papír alapon, vagy/és internet segítségével.)	Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: kommunikációs képesség, a tapasztalatok értékelése, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, függetlenség, kreativitás. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a közízlés fejlődésének megértése, az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése, művészi önkifejezés.
	b) Technikai jelek, jelzések 4 óra	Elektromos készülékek piktogramjai és adatai (feszültség, teljesítmény, fordulatszám, figyelmeztető jelzések és kezelőszervek jelzései). Ruházaton lévő adatok és piktogramok (összetétel, tisztíthatóság, vízállóság, kezelés). Gépjárművek adatai (motor űrtartalom és teljesítmény, motorolaj tulajdonságainak jelzése, izzólámpák jelzései, gumi levegőnyomásának jelzése, gumi és keréktárcsa méretei).	Készülékek használati utasításainak felhasználásával kiscsoportokban adatokat, jeleket gyűjtenek a tanulók. Külön-külön oszlopba írják azokat, amelyeket értenek, és azokat, amelyeket nem értenek. Majd lapot cserélnek, és próbálják a „nem értett” oszlopban megmagyarázni az adatokat. A megmaradó „nem értem” elemeket felkutatják a könyvtárban, vagy az interneten, esetleg szaküzletben. Saját ruházat és/vagy ruhaneműk termékismertető jelzéseinek felhasználásával összegyűjtik a tanulók, hogy milyen jelek használatosak, majd értelmezik azokat (milyen következtetéseket vonnak le, mit lehet és nem lehet tenni egy ruhaneművel). Frontális bemutató: a teljesítmény mérőszámai (LE és újabban kW) és átváltásuk, azok adóvonzata (annak bemutatása, hogy miért fontos ez). A tanulók előzetes ismereteinek felhasználásával a motorolaj tulajdonságainak bemutatása, fajtái és a csomagoláson látható viszkozitási jellemzők leírása – tanulói prezentációk. Hasonló gyakorlat lehet egy másik csoportnak a gépjárműizzók jellemzőinek leírása (teljesítmény, feszültség, foglalat, típus stb.), valamint a gumiabroncsok és keréktárcsák méretezése, jellemzői (max. sebesség, évszak, forgásirány).	Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Gazdasági nevelés Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Matematika Művészetek Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek
	c) Veszélyességi jelek, piktogramok 2 óra	Veszélyes kémiai anyagok és készítmények (otthon, iskolában, munkahelyen) piktogramjai, veszélyekre utaló R és biztonságos használatra utaló S mondatai, számai.	A tanulók az internet (pl. SDT-portál) segítségével páros munkában minél több piktogramot, jelet kutatnak fel, majd értelmezik azokat. Otthoni gyűjtőmunkát követően tájékoztatják a csoport többi tagját legalább tíz, piktogrammal ellátott anyag biztonságos használatáról.
	d) Európai asztrológiai jelek 2 óra	Az asztrológiai jegyek jelképei, horoszkóp.	Egyéni munkával, az internet segítségével minden tanuló megkeresi, hogy melyik csillagjegybe tartozik, majd keres hozzá jellemzőket, horoszkópot. Kiscsoportban megbeszélik, kire, mennyire jellemzőek a leírások.
	e) Az öltözködés, mint jelrendszer 3 óra	Különböző korok öltözködése, társadalmi helyzet, rang, divat, egyéni ízlés. Mindennapi, hivatali, munkahelyi és alkalmi öltözködés. Hajviselet, testdíszek, jelvények. Szubkultúrák.	A tanulók egyéni kutatómunkát követően rajzokon megjelenítik valamelyik kor jellegzetes öltözködését, majd frontálisan bemutatják a többieknek. Csoportos versenyfeladat: öltözködéssel kapcsolatos közmondások gyűjtése. Beszélgetőkör: mai fiatalok öltözködési szokásai, szubkultúrák (pl. emók, rockerek) – jelek jelentései, értékrend.
5. Nem beszélt nyelv és beszélt nyelv kapcsolata – metakommunikáció 17 óra	a) Testbeszéd 2 óra b) Térközszabályozás: bútorok, épületek 3 óra c) Arckifejezések 2 óra d) Testbeszéd a művészetben: színházi játék, balett, pantomim, festmények, szobrok 10 óra	Térközszabályozás, testjelzések különböző kultúrákban. A térközszabályozás tárgyi eszközei, a térközök jelentése: személyes, formális, hivatalos zónák. Az érzelmek nem verbális kifejezése saját tapasztalatok alapján az állatvilágban és különböző humán kultúrákban. Színészi eszközök, a pantomim nyelve, jelentések és üzenetek a festészetben és a szobrászatban. .	A tanulók csoportban olyan közel állnak egymáshoz, ahogy kényelmesen érzik magukat, majd olyan közel lépnek egymáshoz, hogy az zavaró. Feldolgozás: Milyen érzés volt? Mi történt? Máskor is volt-e már hasonló élmény? Mi következik ebből? A pedagógus példákat mutat be más kultúrákból, ahol a térköz másként szabályozott (roma tanulók is elmondhatják tapasztalataikat). A tanulók körbeülnek (legyen két székkel több, mint ahány résztvevő van). Elsőnek a pedagógus foglal helyet a körben. Hogyan helyezkedtek el a tanulók? Ki és milyen távolságra került a tanártól? Hol van a két üres szék? Miért? A tanulók iskolán kívül gyűjtenek példákat a tárgyakkal való térközszabályozásra: korlátok, pultok, szószék, testületi ülésterem, szekrények, földre festett csíkok stb. (lehetőleg képi rögzítéssel). A terepmunka után csoportosítják, majd bemutatják a tapasztaltakat. A tanulók ötletrohammal érzelmeket sorolnak fel. Tanári prezentációval ismerjenek meg szépírói leírásokat érzelmekről, beszéljék meg, hogy volt-e ilyen érzésük. Kimutatták-e és hogyan? Keressenek érzelmeket kifejező képeket az interneten! Nyomtassák ki és készítsenek csoportokat. Írják le minél pontosabban, egyre bővülő mondatokkal, hogy mit látnak. Színészi játék megtekintése rövid videofelvételről (film vagy színház). Először kiscsoportban, majd osztályszinten flipcharton írják le a tanulók, hogy a színész mit csinált, milyen volt a mozgása (egész testével mozgott vagy részeivel, gyorsan vagy lassan, iránya milyen volt és erősítette szóbeli közlését vagy azzal ellentétes volt). A tapasztalatok alapján tanári segítséggel pipalistát készítenek. Színházi előadás megtekintése, a pipalista alapján a színészi eszközök megfigyelése. Közös megbeszélés és összesítés: Használják-e a diákok ezeket az eszközöket saját kommunikációjukban? „Most mutasd meg!” játék. Pantomimjáték megfigyelése videóról, majd kísérlet annak utánzására. Írjanak történetet a látott előadás alapján. Nézzék meg a Csodálatos mandarin c. balettet (vagy annak részletét), és mondják el a történetet. Egyéni vagy kiscsoportos feladat: múzeumi látogatás, fényképek készítése közparkokban figurális ábrázolású szobrokról. Mit érez, mit gondol a képen látható vagy szoborként megörökített ember? Mozdulatjelentések a képzőművészetben – tanári prezentáció. Élő szobor készítése az osztályban tetszőleges témában (kiscsoportos feladat). Élőszobor az iskolai aulában, szünetben – osztályfeladat.
6. Nem beszélt nyelv és beszélt nyelv kapcsolata – képek 16 óra	a) Képi kifejezések az utcán 8 óra b) Kép és szöveg. Képregény, film és rajzfilm 4 óra	Tag, grafitti, murális művészet. A reklám. Némafilm és szövege, a képregények és rajzfilmek üzenetei.	Fényképeken tagek és grafittik gyűjtése. Melyiknek mi a jelentése? Készítsenek taget flipchartra filctollal vagy festékszóró flakonnal. Próbálják el a mozdulatot „szárazon” – társuk rajzolja az ábrát. Nézzék meg J. Pollock képeit, és nézzenek utána hogyan készült! Készítsenek képet Pollock technikájával. Mit jelent a kép, mire gondoltak közben? Grafitti az őskorban és az ókorban – képek, filmek megtekintése a barlangrajzokról és az egyiptomi sírokról. A murális művészet mint üzenet: keressék meg Diego Rivera képeit az interneten. Mi hasonló és mi különbözik a mai grafitti és Rivera képei között? Fényképek gyűjtése óriás reklámokról. Mit „mond” a kép? Mi van a szövegen? Készítsenek reklámplakát-tervet, melyen önmagukat reklámozzák, képpel, montázzsal és szöveggel. A munkákat magyarázattal mutassák be az osztálynak vagy kisebb csoportnak. Chaplin, Groucho Marx vagy Stan és Pan filmjeiből részletek megtekintése. Egy-egy rövid etűdhöz kiscsoportban írjanak szöveget, figyelembe véve a szereplők szájmozgását és a történetet. Szinkronizálják a filmet. Végül beszéljék meg, mi volt könnyű és mi nehéz a feladat megoldásában. A tanulók válasszák ki kedvenc képregényüket vagy rajzfilmjüket. Mondják el, miért azt szeretik. Nézzék meg ezeket közösen, majd válasszanak ki egy rövid részletet, és egyénileg mindenki írjon egy egyoldalas történetet a részlet alapján, mintha ebből készült volna a képregény vagy a rajzfilm. Nézzenek meg egy epizódot a South Parkból, és írják meg Kenny szövegét.
	c) Képolvasás, képalkotás, mozgókép – alkotás 4 óra	Régi és új fotók üzenetei. (Mobil)kamerás felvételek technikája, szabályai.	A tanulók hozzanak régi és új családi/egyéb fotókat az órára. Készítsék el csoportban egy 2-3 perces film forgatókönyvét a közösen választott témában. Játsszák el, s a csoport egyik tagja videokamerával/mobiltelefonnal rögzítse a felvételt. Visszanézés, megbeszélés: verbális ás nonverbális kommunikáció. Mi sikerült? Mi nem? Milyen érzés volt szerepelni? Mikor szabad felvételeket készíteni?
7. Nem beszélt nyelv és beszélt nyelv kapcsolata – zene 6 óra	a) Mai zene és szöveg 4 óra b) A vers ritmusa és dallama 2 óra	Rap, hip-hop, metál, rock, emo zene és szövegek: argo, hangsúly, ritmus, hanglejtés, rím. Időmértékes és magyaros verselés.	A tanulók válasszanak ki két szöveges zenei stílust, és ahhoz gyűjtsenek reprezentatív példákat. Hallgassák meg közösen, és a tanárral együtt próbálják leírni a szöveget (idegen nyelvű szövegeket is lehet próbálni). Válogassák ki a köznyelvitől eltérő nyelvhasználati elemeket, valamint tanári segítséggel a képzavarokat, nyelvtani hibákat, ha van ilyen. Listázzák, hogy mitől jó és mitől nem jó egy szöveg. Tanári segítséggel találjanak olyan hangsúly-, hanglejtéselemeket, amelyek a köznyelvitől eltérőek. Kíséreljenek meg a nyelv ritmusát kihasználva rapszöveget írni és előadni. Vizsgálják meg tanári segítséggel, hogy a kiválasztott szövegekben vannak-e rímek, és azok milyen fajtájúak! A tanár ismertesse meg őket a nem használt rímtípusokkal, és kíséreljenek meg ezekben is rímalkotással! Tanári előadás az időmértékes verselés bemutatására. A tanulók együtt és külön-külön, majd kánonban próbáljanak elmondani egy-két sor időmértékes verset (ismételve a szöveget), erőteljesen hangsúlyozva. Majd az időmértékes verselés szótagjeleiből összeállított képletet kíséreljék meg halandzsaszöveggel előadni. Próbáljanak a szöveghez zenei ritmust készíteni. Hasonló gyakorlat a magyaros verselés köréből. Válasszanak ki egy általuk kedvelt dalszöveget, és nézzék meg, illik-e valamelyik forma rá.

10. évfolyam

Óraszám: 72

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Mindennapi élethelyzetek: a beszéd és írás kultúrája 10 óra	a) Kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegtípusok alkotása, alkalmazása 2 óra b) Tegezés-magázás 2 óra c) Telefonálás 2 óra d) Levelezés 4 óra	Kommunikációs helyzetek felismerése, az azokkal adekvát viselkedés, stílus kiválasztása. Inadekvát kommunikációs hatások mindennapi helyzetekben. A tegeződő-magázódó nyelvhasználat: iskolában, otthon, hivatalban, vásárláskor, baráti körben. Telefonálási etikett és nyelvhasználat. A papír alapú és az elektronikus levelezés sajátosságai. Hivatalos és magánlevél stílusa, formája.	A tanulók különböző stílusban megírt, a személyes találkozáskor használt üdvözlő szöveget kapnak, majd párokat sorsolnak. A találkozáskor elmondják szövegeiket, a feladat: a többieknek el kell találniuk, ki-kicsoda lehetett. Szerepjáték: megfelelő és nem megfelelő kommunikációs helyzetek eljátszása, esetleg saját, csoportosan írt szöveggel. A helyzetek közös értelmezése tanári segítséggel. A tanulók közösen listát készítenek olyan helyszínekről, ahol naponta vagy gyakran járnak. Közösen eldöntik, hogy tegezni, magázni vagy önözni kell azokat, akikkel e helyeken találkoznak. Majd egy másik listát is gyártanak intézményekről, szolgáltató helyszínekről, ahol még soha nem voltak, s tanári segítséggel megpróbálják eltalálni, hogy milyen formát kellene használniuk. Egyes szituációkat magázva, majd tegezve is eljátszanak, és megfigyelik a helyzetek közötti különbségeket. Mi a teendő, ha nem tudjuk eldönteni, hogy tegezünk vagy magázunk valakit. Először szituációs játékkal, majd valódi helyzetekben telefonbeszélgetéseket folytatnak a tanulók. A beszélgetéseket elemzik: megszólítás, megbeszélés, befejezés szakaszonként. Közös megbeszélés: hol szabad, hol lehet, és hol nem illik telefonálni. Tanulói gyűjtőmunka: családtagoktól, ismerősöktől üdvözlőlapok gyűjtése. A szövegeket kiscsoportban vizsgálják meg abból a szempontból, hogy ki és miért írta, ők írnának-e ilyen lapot, vagy írtak-e már? Tanári prezentáció: Levelek az irodalomból – az irodalmi levél funkciója. A levelezés története, különös tekintettel a 18–19. századra. A levél ma: papír és elektronikus. Kiscsoportban hivatalos levél megfogalmazása az iskola igazgatójának (kérés, panasz, javaslat).	Kiemelt kompetenciák Információgyűjtés és -feldolgozás. Különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása. Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat. Helyzetnek megfelelő és meggyőző érvelés, megfelelő szókincs. Mások megismerésének igénye. Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció: a kulturális sokféleség tisztelete, szókincs, a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Természettudományos kompetencia: természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala, áltudományos, egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulások kritikája. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetése, kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információs és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében, kulturális, társadalmi, szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése. Szociális és állampolgári kompetencia: normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése, hatékony kommunikáció különféle területeken. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: kommunikációs képesség, a tapasztalatok értékelése, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, függetlenség, kreativitás. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a közízlés fejlődésének megértése, az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése, művészi önkifejezés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Gazdasági nevelés Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Informatika Művészetek Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek
2. Mindennapi élethelyzetek: a tájékozódás kultúrája 24 óra	Hírek, újságok 2 óra Reklámok 4 óra Kérdezéstechnika 2 óra Orvosi nyelv 6 óra Hivatali, jogi szaknyelv 10 óra	Országos és helyi napilapok, hetilapok híranyagának értelmezése. Reklámok nyelvi sajátosságai – információk értelmezése a reklámokban. Kérdezés, érdeklődés, az információigény pontos kifejezése. Panasz megfogalmazása (pontos leírás). Diagnózis értelmezése, orvosi tájékoztatási kötelezettség (kérdések megfogalmazása). Beutalók, igazolások, receptek értelmezése. Gyógyszerek használata. Szerződések. Önkormányzattal, hivatalokkal való kapcsolat. Hatóságokkal való kapcsolat.	Mi újság? Több különböző országos politikai, bulvár és helyi napilap aznapi számának kiscsoportban való összehasonlítása. Melyik orgánum mit tart fontosnak? Azonos-e a hírek tartalma? Egy-egy adott híranyag tartalmának összefoglalása egyénileg, majd csoportos összehasonlítása. Egyéni gyűjtőmunka: reklámok tematikus gyűjtése a nyomtatott és elektronikus sajtóból. Ki mit tart vonzónak a reklámok elemei közül (kép, szöveg)? Csoportos megbeszélés. Kiscsoportos munka: Milyen információt tudtunk meg egy termékről a reklámból? Az információk valóságtartalmának ellenőrzése. Nagycsoportos összefoglalás. A reklámokból megismert termékekre a tanulók egyénenként írásos kérdéseket fogalmaznak meg, egymásnak továbbadják, és megpróbálják megválaszolni. Tanári segítséggel csoportosítják a kérdéseket: nyitott és zárt kérdések. Mikor melyiket érdemes használni? – közös megbeszélés és szituációs gyakorlatok. Saját élmények gyűjtése az orvosnál. Mi történt, ki mit mondott? Mi fáj, mi a panasz? Meghívott orvossal való beszélgetés: Milyen típusú megfogalmazás segíti az ő munkáját? Orvosi segítséggel megvizsgálják a tanulók, hogy mit jelentek a tüdőszűrés, röntgenvizsgálat (csonttörés) és a laboratóriumi leletek szövegei. Kiscsoportban kérdéseket fogalmaznak meg (Mit kérdezhetünk?). Tanári prezentáció: orvosi titoktartás. Írásos betegjogi és betegtájékoztatási szövegek olvasása, közös értelmezése. Beutalók, igazolások és receptek szövegeinek értelmezése kiscsoportban, majd tanári irányítással. Gyógyszerek használati utasításainak értelmezése tanári segítséggel: jelek, jelzések a gyógyszeres göngyölegen, használattal kapcsolatos figyelmeztetések. Kiscsoportos gyűjtőmunka: szerződések fajtái (mire kell, lehet szerződést kötni). A tanulók párban írjanak egymással adásvételi szerződést egy képzeletbeli tárgyról. Mutassanak be néhányat az osztályban. Tanári prezentáció: iratminták alapján minek kell egy szerződésben lenni. A tanulópárok kijavítják megírt szerződéseiket a tanultak alapján. Valóságos szerződések tanulmányozása: tanári segítséggel a hosszú szerződésszövegek lényegi elemeinek megtalálása (banki, adásvételi, szolgáltatási, titoktartási szerződés). Az online szerződés sajátosságai – internetes kutatómunka és tanári magyarázat. Önkormányzati hivatalos nyomtatványok gyűjtése a helyi önkormányzat ügyfélszolgálatán. Interjúkészítés az ügyfélszolgálaton, melyik ügyben mi a teendő (űrlapok, okmányok igénylése és pótlása, kérvény, igazolás, nyilatkozat, panasz, helyi adók bevallása). Csoportos látogatás a rendőrségen: Tanulói interjúk: Mit és hogyan lehet intézni a rendőrségen (feljelentés, bejelentés, idézés, határozat)? Prezentáció szakember által: adózás (személyi és vállalkozói). Személyi jövedelemadó bevallás nyomtatványának értelmezése és kitöltése (papír alapú és online).
3. Rétegnyelvek –köznyelv 30 óra	a) Szülők nyelvhasználata – gyerekek nyelvhasználata 2 óra b) Média nyelvhasználata 4 óra c) Tájnyelv, tájszólás, dialektus 4 óra d) Szakmai nyelv és köznyelv 4 óra e) Sportágak nyelvezete, szurkolói kommunikáció 4 óra f) Számítógépes programok nyelvhasználata 6 óra g) Elektronikus írott rétegnyelvek: SMS, MSN, e-mail, chat, blog nyelvhasználati sajátosságai 6 óra	Generációs nyelvhasználati különbségek: hangképzés, hangsúly, hanglejtés, szavak, témák, szólások, hasonlatok, metaforák, szimbólumok, szinesztéziák. Rádiók és tv-csatornák műsorainak nyelve, bemondók nyelvhasználata (hangképzés, hangsúly, hanglejtés), újságok szerkesztési stílusa. Egyes tájegységek sajátos nyelvhasználata, külföldiek magyarnyelv-használata. A szakmai nyelv szókészleti jellemzői (jövevényszók, új alkotású szavak). Sportágakra jellemző szókészlet, a szurkolók nyelvezete (rigmusok, jelek, molinók). „Microsoft” nyelv, GPS, játékok: grammatika, szóhasználat. Az elektronikus írott kommunikáció nyelvtana, szóhasználata, stílusa. Rövidítések, jelek.	Nagycsoportos megbeszélés: Mit mondasz? – családi élmények a nyelvhasználati különbözőségekről. A pedagógus élményei a tanulói nyelvhasználatról (milyennek hallja a tanulókat). A tanulók élményei a pedagógusok nyelvhasználatáról. Kiscsoportos munka tanári előkészítéssel: szavak, szólások, hasonlatok, metaforák, szimbólumok, szinesztéziák csoportosítása: csak a tanulók használják, csak a felnőttek használják, mindkét csoport használja. Kiválasztott rádió- és tv-műsorok bemondóinak nyelvhasználata: tanári prezentáció a helyes hangképzésről, hangsúlyról, hanglejtésről. Tipikus hibák bemutatása. A pedagógus által választott hanganyag meghallgatása után a tanulók kiscsoportban megállapítják az elkövetett hibákat és a helyes nyelvi elemeket. A tanulók kiscsoportban összehasonlítják napilapok és bulvárlapok szerkesztési stílusát (képek, főcímek). Ha a tanulók között van tájnyelvet beszélő, mutassa be és tanári segítséggel mondja el, miben különbözik az adott tájnyelv az irodalmi nyelvtől. A pedagógus filmek, hangfelvételek segítségével bemutatja a jelentősebb tájnyelveket. A tanulók kiscsoportban olvassák el néhány népdal szövegét, majd hallgassák meg autentikus előadásban azokat. Próbálják meg utánozni a kiejtést. Ezután először kiscsoportban, majd egyénileg megkísérlik egy adott rövid írott szöveg felolvasását az egyik tájszólásban. Nagycsoportos megbeszélés: Ki a „paraszt”? A tanulók gyűjtsenek videoanyagokat Magyarországon élő külföldiek nyelvhasználatáról. Mi a jellemző? Mi okoz számukra nehézséget? Idős szakemberek meghívásával vagy megkérdezésével a tanulók olyan, a tanulandó szakmájukhoz kapcsolódó szaknyelvi szavakat keresnek, amelyeket ma már nem használnak. Találjanak olyan szavakat, amelyeket még az idősebb kollégák nem tanultak ifjúkorukban. Tanári segítséggel állapítsák meg, hogy a szakszavak hogyan képződtek: más nyelvből átvett szavak vagy új alkotásúak. Vizsgálják meg, hogy az eredeti nyelvből átvett szavak írásmódja változott-e, hogyan képezhetünk belőlük újabb szavakat, hogyan ragozzuk őket. Kiscsoportban egy szakszavakkal teli szöveget írjanak át úgy, hogy az laikus számára is érthető legyen. Majd fordítva: egy, a tanár által laikus nyelven megírt szöveget fordítsanak át szakszöveggé. (Esetleg idegen nyelven is gyakorolható, ha erre lehetőséget ad néhány tanuló nyelvtudása.) Sportújságok, internet segítségével minél több, egyes sportágakra jellemző kifejezés gyűjtése: az eredményt szavanként írják fel egy-egy post-it cédulára, majd készítsenek olyan nagy „térképet”, amelyen a cédulák felragasztva sportágakat írnak le egy-egy csoportban. Ha van olyan szó, amely több sportágban is használatos, akkor azt grafikusan is jelöljék (átmetsző körökkel). Nagycsoportban gyűjtsenek olyan verseket, rigmusokat, amelyeket a szurkolók szoktak skandálni. Írják le, és vizsgálják meg a szöveget, majd kiscsoportban elemezzék verstani szempontból: ritmus, rím. Próbálják meg a szöveget javítani verstani, stilisztikai és tartalmi szempontból. Ültessék át a szövegeket más csapatokra úgy, hogy verstani szempontból a szöveg ne sérüljön. Gyűjtsenek a tanulók számítógépes programok magyar nyelvű képernyős utasításaiból példákat (különös tekintettel a határozói igenév helyes és helytelen használatára vonatkozóan). Tanári segítséggel vizsgálják meg, megfelelnek-e az üzenetek a magyar nyelvtan szabályainak. Kiscsoportban javítsák ki egy választott játék szövegeit. Tanári előadás: A számítógépes szaknyelv helyesírási szabályai (-val, -vel ragok használata, idegen szavak írása és toldalékolása). A számítógépes beszédgenerátorok sajátosságai: gyűjtsenek és hallgassanak meg programokat (számítógép, pályaudvari automata bemondó stb.), GPS-t, majd írják le, miben hasonlít és miben különbözik a gép nyelv a beszélt nyelvtől. Egyénenként mondják el a gépi szöveget helyesen hangsúlyozva. A tanulók négy kiscsoportban gyűjtsenek SMS, MSN, e-mail, chat szövegeket. Közös megbeszélésen emeljék ki a közös elemeket, értelmezzék a rövidítéseket és szimbólumokat (jeleket). Adott rövid szépirodalmi szöveget (pl. drámarészletet) írjanak meg adott karakterszámban SMS-ben, MSN-en vagy e-mailben. Majd fordítva: véletlenszerűen kiválasztott SMS-t írjanak át legalább egyoldalas, választékos szövegbe. A blog sajátosságai: gyűjtsenek a tanulók kedvenc blogokat, és mondják el, miért jók. Új dolog-e a blog? Tanári prezentáció a személyes napló nyilvánossá tételéről az irodalomban (pl. Karinthy: Tanár úr kérem!). Tanulói csoportmunka: Mi a hasonló és mi a különböző a nyilvános elektronikus napló és irodalmi megfelelői között. Gyűjtsék össze, hogy mitől lesz személyes egy napló, és miért érdekel ez másokat.
4. A köznapitól eltérő nyelvhasználat. 8 óra	a) Humor, viccek 4 óra b) Ünnepi alkalmak nyelvezete 4 óra	A humor jellegzetességei, esztétikája. Az irodalmi és a köznyelvi humor sajátosságai. Ünnepeken és különleges alkalmakon használt nyelv, ekkor alkalmazott nyelvi eszközök.	Közös megbeszélés: viccmesélés. Mi a jellemző a viccekre, mitől vicces valami (szokásostól eltérő kontextus, gondolati paradigmaváltás, ki nem mondott jelentések). Tanári segítséggel humoros irodalmi szövegek olvasása és értelmezése (pl. Örkény, Karinthy, Vonnegut). Halotti beszéd, ima, Himnusz, Nemzeti dal, házassági fogadalom, köszöntők (népi és városi) szövegeinek tanári bemutatása. Filmrészletek megtekintése házasságkötésről, temetésről, ünnepségekről – közös megbeszélés arról, hogy melyik milyen érzéseket keltett.

11. évfolyam

Óraszám: 18

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Munkavállalás 18 óra	a) Álláskeresés. 2 óra b) Önéletrajz (célhoz rendelt forma és tartalom) 4 óra c) Állásinterjú 4 óra d) Munkaszerződés, munkaköri leírás 2 óra e) Érdekérvényesítés, asszertív kommunikáció 2 óra	Álláslehetőségek keresése a szakmában. Europass önéletrajz írása. Állásinterjún való megjelenés, viselkedés, kommunikációs minták, meggyőzési technikák. Munkaszerződések és munkaköri leírások alaki és tartalmi jellemzői. Asszertivitás a gyakorlatban. Kooperáció és konfliktuskezelés.	A tanulók egyéni kutatómunkával fedezzék fel a különböző internetes álláskereső portálok működését, keresési és szűrési funkcióit. Szakmaszerzés előtti és utáni munkalehetőségeket is keressenek. Nézzék át a napilapok és hetilapok álláshirdetéseit. Kiscsoportban készítsenek összesítéseket arról, hogy milyen feltételekkel keresnek dolgozókat a hirdetők. Tanári prezentációval ismerjék meg a tanulók az Europass CV formátumát, az egyes fejezetek tartalmát. A tanulók készítsék el az önéletrajz vázát (minden CV-ben azonos elemek). Ezután tanári segítséggel a kiválasztott hirdetésre igazítva írják tovább megfelelő tartalmakkal az önéletrajzot. Vendégelőadó vagy belső HR-szakember előadása az állásinterjún megjelenőkkel szembeni elvárásokról, az ott előforduló szituációkról. Szituációs játék: állásinterjú. Csoportos megbeszélés a tanulságokról. Tanári prezentáció a munkaszerződések és munkaköri leírások főbb elemeiről és fajtáiról. Hibás mintaszerződések és munkaköri leírások elolvasása és a lehetséges hibák, csapdák megtalálása kiscsoportban. Kérdések és igények megfogalmazása – szituációs gyakorlat. Tanári segítséggel az asszertivitás és az agresszivitás közötti különbségek feltárása. Együttműködési és versenyjátékok kiscsoportos gyakorlata, majd a tanulságok megfogalmazása. Konfliktuskezelési technikák: Ki melyikben érzi magát otthon, melyikben érzi magát kellemetlenül? Saját élményű gyakorlatok. Relaxációs gyakorlatok, stresszoldás gyakorlása.	Kiemelt kompetenciák Információgyűjtés és -feldolgozás. Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat. Helyzetnek megfelelő és meggyőző érvelés, megfelelő szókincs. Kulcskompetenciák Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészülés a felnőttlét szerepeire Gazdasági nevelés Műveltségi területek Informatika Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Kulcsfogalmak

9. évfolyam

Jel, jelrendszer, piktogram, jelentés, nonverbális nyelv, térközszabályozás, testjelzések, verbális kommunikáció, szórend, hangutánzó szavak, hangulatfestő szavak, jövevényszavak, archaikus szavak, tájnyelv, tudományos nyelv, szakmai nyelv, hangkészlet, betűkészlet, hangsúly, hanglejtés, rím, ritmus, időmértékes verselés.

10. évfolyam

Szituatív nyelvhasználat, humor, nyelvi kifejezőeszközök, hasonlatok, metaforák, szimbólumok, szinesztéziák, hangképzés, hangsúly, hanglejtés, megszólítás, megbeszélés, elbúcsúzás, levelezés (hivatalos és magán), hír, reklám, utasítások, nyomtatványok, mondatfajták, jövevényszók, új alkotású szavak.

11. évfolyam

Önéletrajz, interjú, szerződés, konfliktus.

Mintamodul

Anyanyelv (11. évfolyam)
Mindennapi élethelyzetek: a beszéd és írás kultúrája. Találkozások

A modul célja: A mindennapi életben előforduló interakciókban való megfelelő kommunikáció bemutatása és gyakorlása.

Időkeret: 10 óra

Módszertani ajánlás A lépések és tevékenységek oszlop sugallja a módszertani javaslatot: minél több cselekvés, kipróbálás jellemezze a modult. A megcélzott készségek kialakítása elsősorban saját élményű módon lehetséges. A tradicionális didaktikával szemben ajánlott az élménytől elindulni az értelmezés és az elméleti magyarázat felé. A modul a kerettantervben különböző helyeken szereplő egységek tematikus szervezését kínálja, így értelemszerűen azok időkeretében valósítható meg.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Egymás köszöntése Indításként dramatikus helyzetekben a megfelelő megszólítás formáját gyakorolhatják a tanulók: tegezés-magázás-önözés, formális és informális kapcsolatok, térközszabályozás személyes találkozási helyzetekben.	Kiemelt kompetenciák Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Kulcskompetenciák A hatékony, önálló tanulás: a saját tanulási stratégia fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés, tolerancia, önismeret. Idegen nyelvi kompetencia: a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság.	A diákok először olyan helyzeteket mutassanak be, amikor egymással találkoznak (utcán, iskolába). Ki mit mond és csinál? Majd játsszanak el olyan helyzetet, ahol egyikük valamilyen szolgáltatási helyzetben van (eladó, szerelő stb.). Utána próbálják ki a találkozást egy hatósággal (rendőr, hivatal). Végül kiscsoportban kreáljanak találkozási helyzeteket, és játsszák el azokat. A többi csoport feladata eltalálni, hogy kik találkoztak. A vállalkozó kedvűek „találkozzanak” idegen nyelven, esetleg halandzsanyelven. A tanár minden szituáció után tartson megbeszélést, és flipcharton rögzítsék, hogy mi volt a helyzet, mit mondtak a szereplők köszöntésként, és milyen távolságra voltak egymástól. Szükség szerint a tanár korrigálja a megoldásokat.	Foglalkozások, pozíciók jelzésére alkalmas ruhadarabok: fehér, barna, kék köpeny; nyakkendő, zakó, szakadt trikó vagy nadrág, munkaruha, szerszámos doboz, egy szál virág stb., amelyekből szituációkra és viszonyokra lehet következtetni. Flipchart- vagy csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó
2.	Kérdezéstechnika Az interaktív helyzetekben való megfelelő viselkedés egyik fontos eleme az információkérés vagy az érzelmi azonosulás eszköze, a kérdés.	Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészítés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Informatika	Mi történik a találkozás után? HOGY VAGY? Csoportos beszélgetés arról, hogy miért kérdezzük ezt a kérdést? Mi rá a válasz és miért? A tanulók kiscsoportban írják össze azokat a kérdéseket és helyzeteket, amikor tényleg meg akarják tudni, hogy valaki hogy érzi magát. Tanári segítséggel osztályozzák a kérdéseket aszerint, hogy azok zárt vagy nyitott kérdések. Ezután kiscsoportokban adott kérdéseket fordítsanak át másik típusúvá (a nyitottakat zárttá és fordítva).	Flipchart- vagy csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó.
3.	Információkérés a gyakorlatban A tanulóknak valóságos helyzetekben kell gyakorolniuk azt, amit tanultak, majd utána meg kell állapítaniuk, hogy legközelebb mit kell ugyanúgy, illetve másként tenniük hasonló helyzetben.		Párokban menjenek el boltokba, áruházakba, hivatalokba egy-egy feladattal (keressenek vagy tudjanak meg valamit). A feladatokat célszerű differenciáltan, különböző nehézségi fokozatban meghatározni. Előtte írják meg kérdéseiket. Utána mondják el tapasztalataikat nagycsoportban, tanári vezetéssel.	–
4.	Érdekérvényesítés, asszertív kommunikáció Az érvelés, mások meggyőzése, a saját érdekek érvé-nyesítése alapvető készség a mindennapi életben. Elsődleges az igény, az érdek megfogalmazása önmaguk számára, majd ennek kifejezése a környezetnek.		Kiscsoportos gyűjtőmunka: „Azt utálom, ha ilyenek velem” címmel. A tanulók írják össze a számukra kellemetlen, idegesítő viselkedésmódokat. A tanár kérje meg a tanulókat, hogy szóljanak, ha ő vagy mások így viselkednek. Adott esetben ő is figyelmeztesse a tanulókat. A tanulók kiscsoportokra osztva játsszanak el egy érdekütközésre építő konfliktusjátékot (pl. tíz meghatározott emberből ki az a hat, akit elviszünk magunkkal, ha itt a világ vége stb.). A 4-5 fős csoportok válasszák ki először egyénenként, majd csoport konszenzussal a hat megmentendőt, ezután minden csoport delegáljon egy-egy embert akváriumhelyzetes vitára, ahol a küldötteknek kell megegyezniük egymással. A közös értékelésen beszéljék meg, mi történt, mit éreztek, mit tanultak a helyzetből. Kiscsoportban fogalmazzák meg igényeiket az iskolával/tanárral szemben. Írják le és tervezzék meg, hogy milyen módon fognak érvényt szerezni kívánságaiknak.	Flipchart- vagy csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó.
5.	Értékelés Az értékelés nem a tanulók, hanem a modul történéseinek értékelése. Ez fontos mind a tanulók, mind a tanár tanulási folyamatai szempontjából.		Az értékelés kezdetekor a tanár készítsen emlékeztető listát arról, hogy az egyes órákon mi történt, mit csináltak a tanulók. Utána nagycsoportba beszéljék meg, ki melyik eseményen érezte magát jól, és melyiken kényelmetlenül. Mi lehetett az oka? Minden tanuló írjon fel legalább három dolgot egy-egy post-it cédulára, amelyet fontosnak tart, vagy amit megtanult a modulban. Ragasszák fel egy nagy lapra, és tanári segítséggel alkossanak halmazokat a cetlikből tartalmuk alapján.	Flipchart- vagy csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó, post-it tömb.

Mintaprojekt

Klipkészítés

A projekt célja: A tanulók tanulják meg a képi anyagok elkészítéséhez szükséges tervezési folyamatot, és legyenek képesek arra, hogy szövegkönyv készítésével szövegesen tudják megfogalmazni képi ötleteiket. A megvalósítás során a vélemények és alternatívák meghallgatásával fejlődjenek társas készségeik, érvelési technikáik.

Időkeret: 15 óra

Módszertani ajánlás

A projektet célszerű a tanév olyan időszakára időzíteni, amikor a tanulók fáradtabbak az iskolai terhelés miatt (pl. november vége, vagy június), mivel végrehajtása ugyan nagy koncentrációt igényel, de lehetővé teszi a mozgásos feladatokat és az igény szerinti szünetek tartását. A projekt lényege a folyamat és az, hogy a tanulók a kezdettől a produktumig alkotószerepet kapjanak, azaz a film az ő elképzeléseiket tartalmazza. Az elkészült klip a társaknak és nekik tetsszen és legyenek képesek megfogalmazni a klip során bennük ébredt érzelmeket, gondolatokat.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Mi az a „klip”? Televíziós zenecsatornák kínálatából öt-tíz film kigyűjtése. Néhány zenés klip megtekintése, beszélgetés arról, hogy milyen a jó és milyen a rossz klip.	Kiemelt kompetenciák Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Kulcskompetenciák A hatékony, önálló tanulás: a saját tanulási stratégia fejlesztése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése, művészi önkifejezés. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés, tolerancia, önismeret. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészítés a felnőtt lét szerepeire. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom	Kiscsoportban videorészletek gyűjtése, majd közös megnézése. Nagycsoportos megbeszélés, flipcharton emlékeztető írása.	Tévé és/vagy internet, képrögzítésre alkalmas adathordozó, flipchart, filctoll, gyurmaragasztó.
2.	Egy jónak ítélt klip forgatókönyvének elkészítése a film alapján Számolják meg a tanulók, hogy hány vágásból áll a film, egy-egy vágás milyen hosszú. Vágásonként egy-egy papírra írják le két oszlopban, hogy mi és milyen sebességgel történik, ki és mi látszik az előtérben és a háttérben. Igazi filmrészlet forgatókönyvének elolvasása, majd ennek alapján a választott klip leírásának pontosítása.		Kiscsoportban.	A rögzített filmek lejátszására és megnézésére alkalmas eszköz, A4-es lapok, íróeszközök, gyurmaragasztó.
3.	Saját ötletek gyűjtése az elkészítendő klipre Döntés a filmötletről.		Ötletroham.	Flipchart, filctollak, gyurmaragasztó.
4.	Forgatókönyv készítése az ötlet alapján Közben egy-egy részlet kipróbálása, eljátszása.		Dramatikus módszerek.	A4-es lapok, íróeszközök.
5.	A klip nyersanyagának elkészítése, több variációban Vágás, szerkesztés.			Digitális kamera, rögzítéshez és vágáshoz digitális eszközök.
6.	Bemutató, kritikák megírása			Digitális lejátszóeszköz, projektor és filmvászon vagy képernyő. Számítógép, nyomtató, A4-es lapok.
7.	A projekt közös értékelése.		A tapasztalatok megbeszélése, az elvégzett munka értékelése.	Flipchart, filctoll, gyurmaragasztó.

Értékelés

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének középpontjában a szövegértés és szövegalkotás képessége áll. Ennek megfelelően az értékelés részint egyes fogalmak ismeretére, másrészt bizonyos készségekre, harmadrészt attitűdökre vonatkozik.

Az attitűdök értékelése nem megszokott az iskolai gyakorlatban, és módszere alapvetően eltér a tradicionális osztályzástól. A fejlesztendő attitűd az anyanyelvi kompetencián belül a tanuló önmagához és az őt körülvevő világhoz való, különösen a társakhoz való viszonyt jelenti. Akkor sikeres a fejlesztés, ha a tanuló szubjektív értékelése önmagával és társas (formális és informális) kapcsolataival szemben átfedésben van a külső szemlélők értékelésével. Egyszerűbben: a tanuló olyannak látja saját magát és másokhoz való viszonyát, mint környezete. Az ehhez az állapothoz szükséges attitűd a saját maga változtatásának igénye és annak akarása. Az „igény” és „akarat” nem osztályozandó, de értékelhető. Ennek módja a rendszeres visszajelzés felkínálása a tanulónak a pedagógus és társai által. A visszajelzések gyűjtése és dokumentálása portfoliószerűen történhet, ugyanígy a tanuló reakcióinak és elhatározásainak rögzítése. Ez utóbbira ajánljuk a következő táblázat értelemszerű kitöltetését a tanulóval, pedagógussal és egy vagy néhány diáktárssal.

Mit fogok ugyanúgy csinálni, mint eddig? (Mit szeretnék, ha ugyanúgy csinálnál, mint eddig?)	Mit fogok másként csinálni, mint eddig? (Mit szeretnék, ha másként csinálnál, mint eddig?)
Mit fogok elkezdeni, amit eddig nem csináltam? (Mit szeretnék, ha elkezdenél csinálni?)	Mit fogok abbahagyni, amit eddig csináltam? (Mit szeretnék, ha abbahagynál, amit eddig csináltál?

Az alábbi táblázat elsősorban az elvárt tudást és készségeket listázza minimálisan elvárható (megfelelt) és optimumszinten (kiválóan megfelelt). Ennek megfelelően a pedagógus a pedagógiai programban meghatározott módon értékelheti a tanulót szövegesen vagy skálázott módon, érdemjeggyel. Ha az értékelés érdemjeggyel történik, akkor is javasoljuk, hogy a pedagógus pontosan fogalmazza meg elvárásait és azokat a pontokat, amelyeknek a tanuló még nem felelt meg. Javasoljuk, hogy értékelésében kerülje a jelzőket és jelző értékű kifejezéseket, hiszen a „felületes”, „gondos”, „nem elég mély”, „ügyes” stb. kifejezések nem jelölik ki az önfejlesztés irányát. A tanuló munkájának, tudásának, képességeinek megfelelő szóbeli vagy akár írásos értékelésre jól alkalmazható az attitűdöknél ajánlott táblázat módosított változata.

Ha nagyobb osztálylétszámmal kell dolgoznia a pedagógusnak, akkor érdemes az alábbi táblázatot blokkosítani, és több témakört együttesen értékelni, vagy nem minden tanulót minden témakörben értékelni.

Témakör	Fogalmak, összefüggések, algoritmusok
1. Beszédtanulás – a kisgyermek nyelvtanulása	Megfelelt	Képes megállapítani egy mondatról, hogy a szükséges mondatrészeket tartalmazza-e. Felismer hangutánzó és hangulatfestő szavakat.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló felismeri és javítani is tudja a szórendi vagy/és szóalkotási hibákat. Képes interjút készíteni és a következtetéseket összefoglalni.

2. Új szavak, új mondatok – nyelvi elemek tanulása	Megfelelt	Felismeri az archaikus, jövevény, tájnyelvi szavakat. Képes néhány esetben a szövegkörnyezetből egy-egy ismeretlen kifejezés, szó jelentését megfejteni.
2. Új szavak, új mondatok – nyelvi elemek tanulása	Kiválóan megfelelt	Képes archaikus szöveget mai köznyelvre vagy/és argóra átfordítani. Egy-egy ismeretlen szó jelentését definiálni tudja a kontextusból.

3. Idegen nyelv tanulása – a felnőtt nyelvtanulása	Megfelelt	Meg tudja állapítani, hogy melyek a különbségek az ismertebb európai nyelvek (angol vagy német, vagy francia) betűkészletei között. Felismer néhány stilisztikai, mondattani, helyesírási hibát számítógépes programok fordításaiban.
	Kiválóan megfelelt	Felismeri az ismertebb európai nyelvek egyikében (angol, német, francia) a magyartól való hangkészletbeli különbözőségeket. Képes a számítógépes programok nyelvi hibáit reprodukálni helyes magyar szöveg „elrontásával”.

4. Nem beszélt nyelv – jelek, grafikus ábrázolások	Megfelelt	Felismeri a közlekedési jelzéseket, és szövegesen le tudja írni lényegi jelentéseiket. Képes egyszerű útvonalakon utat tervezni menetrend segítségével. Ismeri a veszélyekre utaló piktogramokat.
	Kiválóan megfelelt	Képes a jelek és jelrendszerek lényegét felismerni, elemeinek jelentését meghatározni, azokat megfelelő helyen használni.

5. Nem beszélt nyelv és beszélt nyelv kapcsolata – metakommunikáció.	Megfelelt	Hivatalos és köznapi helyzetekben képes a magyar kultúrában szokásos térközszabályozást és testnyelvet használni.
	Kiválóan megfelelt	Képes a metakommunikációs üzenetek verbális megfogalmazására. Tud játékosan vagy külön jelentést adva mondanivalójának testnyelvi üzeneteket a szöveggel ellentétesen kifejezni.

6. Nem beszélt nyelv és beszélt nyelv kapcsolata – képek	Megfelelt	Képes a képi eszközökhöz nyelvi magyarázatot, leírást készíteni.
	Kiválóan megfelelt	Verbális üzeneteket tud képi megfogalmazással kifejezni. Kreatív szöveget készít képi megfogalmazásokhoz.

7. Nem beszélt nyelv és beszélt nyelv kapcsolata – zene	Megfelelt	A tanuló képes néhány mondatban elmondani, kifejezni, hogy egy szöveget miért tart jónak vagy rossznak. Felismeri, hogy mely hangsúly- és hanglejtéselemek mások a zenében, mint a köznyelvben. Felismeri a rímeket és a versritmusokat.
	Kiválóan megfelelt	Képes szöveget alkotni adott zenei ütemre, azt előadni. Tud néhány soros időmértékes verset alkotni.

1. Mindennapi élethelyzetek: a beszéd és írás kultúrája	Megfelelt	Felismeri, hogy egyes szituációkhoz milyen nyelvi stílus illik, tud az adott helyzetekben kommunikálni. Ismeri a telefonálás és levelezés alapvető szabályait.
	Kiválóan megfelelt	Tud információt kérni, saját igényeit megfogalmazni különböző magán- és hivatalos helyzetekben. Képes megfogalmazni és formailag is elfogadható módon megírni hivatalos levelet, kérést, panaszt.

2. Mindennapi élethelyzetek: a tájékozódás kultúrája	Megfelelt	Megérti a napilapok híreinek lényegét. Meg tudja állapítani reklámokból azok információtartalmát. Saját igényeinek megfelelő kérdéseket képes megfogalmazni. El tudja mondani panaszát, igényeit orvosnál, hivatalban, hatóságnál. Érti egyes egyszerű szerződések tartalmát, tudja, kihez forduljon kérdéseivel.
	Kiválóan megfelelt	Képes egyes napilapok híranyagát szembeállítani egymással és megállapítani az azonosságokat, különbözőségeket, elválasztani a tényt az értelmezéstől. Megért lényeges információkat orvosi diagnózisból, gyógyszerhasználati utasításból. Képes egyszerű adásvételi szerződést készíteni (minta alapján). Rákérdez szerződésekben, iratokban a számára nem világos részekre.

3. Rétegnyelvek – köznyelv	Megfelelt	Felismeri a különböző rétegnyelvek közötti különbséget. Saját maga által beszélt rétegnyelv szövegét képes megfogalmazni köznyelvi formában.
	Kiválóan megfelelt	Képes „fordítani” különböző rétegnyelvek között. Ismeri a rétegnyelvek stilisztikai, grammatikai, szókészlet- és hangkészletbeli különbségeit.
4. A köznapitól eltérő nyelvhasználat	Megfelelt	Ismeri a köznapi humort, megérti az irodalmi humort. Ünnepi alkalmakon tud néhány mondatot mondani (dramatikus helyzetekben).
	Kiválóan megfelelt	Érti a köznapi és az irodalmi humor közötti hasonlóságot és különbségeket.
1. Munkavállalás	Megfelelt	Tudja, hogy hol kereshet munkahelyet, és képes jelentkező levelet írni, interjún magáról beszélni, kérdésre válaszolni. Tudja, mit kell tartalmaznia a munkaszerződésének, munkaköri leírásának. Meg tudja fogalmazni igényeit munkahelyi helyzetben (dramatikus szituációban).
	Kiválóan megfelelt	Europass típusú önéletrajzot készít magáról. Adott álláshelyhez igazítja bemutatkozó levelét, önéletrajzát, interjún való viselkedését.

Idegen nyelvi kommunikáció
Angol nyelv

Bevezetés

Mai világunkban sok területen nélkülözhetetlen valamely idegen nyelv, leginkább az angol bizonyos szintű ismerete, használata. Hazánkban azonban még mindig kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint sok európai országban, pedig sokan tanulnak/tanultak valamilyen nyelvet. A szakképzésben is jó eséllyel találkozhatunk olyan diákokkal, akik (bár legtöbbjük több évig járt valamilyen nyelvórára) nem kommunikálnak az általuk tanult nyelven. Pedig egy idegen nyelv valamilyen szintű ismerete erősíti a munkaerő-piaci esélyeket, növeli az információhoz való hozzáférés lehetőségeit, és szélesíti, árnyalja az emberek világképét, gondolkodását, kapcsolati lehetőségeit.

E kerettanterv célja, képessé tenni a diákokat arra, hogy hétköznapi helyzetekben magabiztosan kommunikáljanak angolul. Nem törekszik összetett nyelvtani formák és anglicizmusok elsajátíttatására, sokkal inkább arra, hogy azt a nyelvismeretet, amelyet a diákok ennyi idő alatt el tudnak/tudtak sajátítani, a kommunikációs helyzetnek megfelelően képesek legyenek alkalmazni is. Ennek érdekében a témakörök, témák a diákokról szólnak, az ő tapasztalataikból, érdeklődésükből, világukból indulnak ki. A nyelvtani követelményeket minimálisra szorítottuk. Ezzel nem azt akarjuk közvetíteni, hogy a nyelvtan nem lényeges, hanem azt, hogy sokkal lényegesebb, ha valaki a gyakorlatban is tud alkalmazni néhány alapelemet, minthogy halvány emlékei legyenek azokról. Ebből következően az egyes témáknál csak azokat a nyelvtani jelenségeket soroltuk fel, amelyek az adott témához kapcsolva jól megtaníthatók, gyakorolhatók, ismételhetők. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ennél összetettebb elemeket is használjunk a csoport és a diákok tudásszintjének megfelelően.

A kerettantervben előforduló valamennyi téma és tartalom (szókincs, nyelvtani jelenség, kommunikációs helyzet) bármelyik angol nyelvi tankönyv kezdő vagy középhaladó szintű kötetében megtalálható. A kerettantervben nem teszünk konkrét ajánlásokat arra, hogy a tanár hogyan prezentálja a nyelvtani jelenségeket, mert míg egyes csoportokban most kell megtanítani, más csoportokban esetleg csak ismételni kell azokat. Viszont számos gyakorlatot mutatunk be arra, hogyan aktivizálhatjuk a diákokat a témakörnek, témának, tartalomnak megfelelően, és hogyan tehetjük lehetővé, hogy aktív módon tanuljanak, ami elengedhetetlen a hosszú távú emlékezethez és az elsajátított elemek használatához. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok folyamatosan kommunikáljanak egymással: párban, csoportban, osztályszinten. Ez (1) lehetővé teszi, hogy az adott téma „élővé” váljon: a diákok megszokják, hogy amit megtanulnak, azt használniuk is kell; (2) lehetővé teszi, hogy különböző helyzetekben használják a nyelvet (mindig vannak olyan tanulók, akik eleinte szívesebben beszélnek szűkebb körben, párban vagy csoportban, semmint az egész osztály előtt); (3) motiválja a diákokat: sokan azért szeretnek iskolába járni, mert jó együtt lenni, beszélgetni a társakkal. Az idegennyelv-oktatásban jól lehet használni ezt a motivációs erőt.

Tudatában vagyunk annak, hogy az egyes nyelvi csoportok szintje eltérő, illetve az adott csoportba kerülő diákok nyelvi háttere is nagy különbségeket mutathat. Ezért egy-egy témakörnél – mint ahogy azt már említettük – csak a minimális nyelvtani vagy kommunikációs elemeket soroljuk fel. Természetesen ez azt jelenti, hogy a korábban tanult elemeket, szavakat és fordulatokat is alkalmazniuk kell. Kezdő/újrakezdő csoportok esetében ezért javasoljuk a kerettantervben megadott sorrend megtartását, magasabb szintű csoportok esetén természetesen a megadott tartalom a csoportjellemzőknek megfelelően bővíthető, illetve az egyes témák, témakörök sorrendje felcserélhető. A szókincs tekintetében sem adunk meg – a különböző nyelvi szintek miatt – konkrét szólistát: a cél az, hogy az adott témakörön belül minden diák és csoport saját hátterének, képességeinek megfelelően fejlessze szókincsét. A tevékenységek kiválasztásakor is fontos szempont volt, hogy olyan feladatok kerüljenek a kerettantervbe, amelyek – akár egy csoporton belül is – több nyelvi szinten megvalósíthatók.

9. évfolyam

Óraszám: 108 óra

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenység	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. A körülöttünk lévő világ 31 óra	a) Hétköznapi tárgyak 3 óra	Szókincs: hétköznapi tárgyak egyszerű melléknevek Nyelvtan: létige (It’s a… This pen is blue) egyes és többes szám kérdés (What’s this? Is it a pen?) birtokos névmások (my pen)	1. A diákok elővesznek öt tárgyat a táskájukból, és megnevezik őket, illetve ha nem tudják egy tárgy nevét, körbemehetnek vele az osztályban, és megkérdezhetik társaikat, illetve végül a tanárt. Ezután párban megkérdezik egymástól, tudják-e a tárgyak nevét (páros munka). 2. A tárgyakat egy nagy dobozba teszik, és egyesével húznak belőle. Becsukott szemmel találgatják, mi lehet az adott tárgy (csoportmunka). 3. Lerajzolják egy-egy tárgy valamelyik részletét, körbejárnak vele az osztályban, megkérdezik a többieket (osztályszintű munka). 4. Valamilyen tulajdonságuk szerint csoportosítják a tárgyakat (kicsi, nagy, piros stb.) (csoportmunka).	Kiemelt kompetenciák Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. Kulcskompetenciák Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, bemutatás. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat, új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése, másokkal való megosztása. Szociális és állampolgári kompetencia: hatékony kommunikáció, mások nézőpontjának megértése, együttműködés, konfliktuskezelés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezés, szervezés, irányítás, kreativitás. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanulás tanítása Műveltségi területek Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Az iskola 4 óra	Szókincs: tantárgyak napok iskolával kapcsolatos szókincs (tanár, diák, terem stb.) számok 1-től 10-ig Nyelvtan: have got there is, there are how many/how much, some/any	1. A diákok rajzos órarendet készítenek, amelyben minden egyes tantárgyat egy szimbólum jelenít meg. Megkérdezik egymástól, hogy melyik szimbólum melyik tárgyra vonatkozik (csoportmunka). 2. Angolul írják le az órarendjüket. Megkérdezik egymástól, mikor milyen órájuk van./Elmondják, milyen órájuk van valamelyik nap, és a párjuk kitalálja, melyik napról van szó (páros munka). 3. Olyan tárgyakat helyeznek el az előző téma szavaiból, amelyek az iskolához kapcsolhatók, és emlékezetből megpróbálják visszaidézni azokat (csoportmunka). 4. Párban dolgoznak. Az egyik diák becsukja a szemét. Emlékezetből mondja el a másiknak, hogy mi van a teremben (pl. There are four windows). A másik diák helyesel, vagy kijavítja a társát. Esetleg segítő kérdéseket is feltehet (pl. How many chairs are there in the classroom?). 5. „Prospektust” készítenek az iskoláról csoportban. (Pl. There are 16 classrooms in the school.) Ha lehetséges, digitális képeket készítenek a feladathoz. Munkájukat bemutatják egymásnak.
	c) Az iskola környéke 4 óra	Szókincs: épületek, üzletek helyzetjelző szavak (on, next to, on the left, on the right stb.) egyszerű igék (eat, buy stb.) Nyelvtan: can (You can have a Coke in… How can I get to...) felszólítás (turn left, walk stb.)	1. A diákok párban dolgozva lerajzolják az iskola környékét, és angolul megnevezik az épületeket (bolt stb.) 2. Mindegyik pár azonos térképet (az iskoláról, vagy az iskola környékéről) kap. Példaként először a tanár mond instrukciókat: honnan hová menjenek a térképen. Az utasításokat összegyűjtik a táblán, majd az egyik diák diktálja a másiknak, hogy merre menjen egy adott pontból kiindulva, akinek meg kell mondania, hová érkezett. 3. A diákok közösen összegyűjtik a helyzetjelző szavakat (osztályszintű, esetleg vizuális segítséggel támogatott páros munka). Ezután a párok megkapják egy fiktív városrész térképét, de térképükön különböző épületek vannak megnevezve. Kérdéseket tesznek fel egymásnak, hogy mi hol van, mindaddig, amíg mindkettőjüknek teljesen nem lesz kitöltve a térképe. (The church is in the park. The bank is between the hotel and the school.) 4. Megneveznek épületeket, helyeket a környékükön, és külön cédulákra felírják azokat. Mindenki kihúz kettőt, és elmondja, hogyan lehet az egyik helyről a másikra jutni (csoportmunka). 5. Az 1. feladatban használt képet (iskola környéke) kiegészítik azzal, hogy hol mit lehet csinálni. (This is a shop. You can buy sandwiches here. Where can you have a drink?) Áttervezik a rajzot, vagyis az iskola környékét. Plakátos prezentáció formájában előadják tervezetüket a többieknek. (This is a new bar. You can meet your friends here.)
	d) A lakásunk/házunk 5 óra	Szókincs: lakás részei, bútorok hétköznapi cselekvések igéi (have a shower, cook stb.) Nyelvtan: egyszerű jelen idő	1. A párok egy-egy képet kapnak egy lakásról/szobáról, de a másikéit nem láthatják. A két kép 5-10 részlete legyen eltérő. leírják egymásnak a saját képüket, igyekeznek megtalálni a különbségeket. (There are four chairs in my picture. – In my picture there are three chairs.) 2. Megtervezik „álombeli lakásukat”, és bemutatják azt egymásnak csoportban. 3. Párban vagy egyénileg kapnak egy képet egy lakásról úgy, hogy egymás képét nem láthatják. Leírják, szerintük kik élnek benne. Ezután kiteszik az összes képet a falra vagy a táblára, és mindenki elmondja, mit gondol a saját képén látható otthonban lakókról. A többieknek ki kell találniuk, hogy melyik képről van szó. (Pl. I think there are three children in this family and they play a lot.) 4. Vendégek a jövőből: csoportban lerajzolják, milyen lesz szerintük egy lakás/ház 100 év múlva. Bemutatják az elképzeléseiket egymásnak, és kérdéseket tesznek fel egymás elképzeléseivel kapcsolatban. (Pl. Where do you eat/sleep? Where can you watch films/cook?) 5. Ingatlanhirdetéseket írnak, majd ingatlanirodát nyitnak. Eljátsszák, hogy lakást/házat keresnek. (Pl. We want a house with three bedrooms. How many bedrooms are there in this house?)
	e) A településünk 5 óra	Szókincs: a helyi közlekedés alapszavai évszakok, hónapok Nyelvtan: melléknévfokozás should	1. A diákok csoportban „prospektust” (egy-két oldal, ha lehet, képekkel) készítenek a településükről (mi található ott, mit csinálnak az emberek stb.). Ha szükséges, a tanár kérdéslistát állít össze segítségül. (Pl. What do people do in summer? When is the village festival? What do people do then?) A diákok bemutatják egymásnak az elkészült munkákat. 2. Kiválasztanak a területen működő két azonos szolgáltatást/helyet (két kocsma, két bolt, két iskola), és összehasonlítják azokat. (The Csikó is cheaper than the Jani, but the Jani is more popular.) 3. Csoportban eldöntik, melyik hónapban/ évszakban szeretik legjobban a településüket és miért. Munkájukról beszámolnak egymásnak. 4. Csoportban összegyűjtik, szerintük mik a település legfontosabb problémái. Plakátot készítenek arról, mit lehetne tenni, és ezt bemutatják egymásnak. (Pl. There are no trees in the park. People should plant trees in the park./You can’t sit down in the park. There should be some benches in the park.)
	f) Magyarország 5 óra	Szókincs: a csoportok témaválasztása szerint (ünnepek, ételek, sport stb.)	1. A diákok Magyarországról, magyar helyekről szóló angol nyelvű prospektusokat, leírásokat keresnek, és olyan mondatokat gyűjtenek, amelyeket többé-kevésbé értenek. 2. Projektmunka: csoportban feldolgoznak egy-egy aspektust Magyarországgal kapcsolatban, és plakátot (ünnepek, ételek, sport, zene stb.) készítenek róla, majd beszámolnak a munkájukról egymásnak. Szómagyarázatot is készítenek a más témát feldolgozó csoportok számára.
	g) Európa 5 óra	Szókincs: országok, népek a csoportok választása szerint számok 11-től	1. A diákok csoportban párosítják az országneveket, népneveket, esetleg fővárosokat. 2. Projektmunka: csoportokban kiválasztanak egy-egy európai országot, és röviden bemutatják (zászló, főváros, lakosok, látnivalók, érdekességek stb.). 3. Csoportban totót készítenek Európáról olyan kérdésekkel, amelyekre egy-egy szám a megoldás. A csoportok kitöltik egymás totóit (pl. How many stars are there in the EU’s flag? In how many countries is French the official language? How many people live in Sweden?).
2. Én és a világ 60 óra	a) Önmagam bemutatása 3 óra	Szókincs: külső és belső tulajdonságok	1. A tanár egy tulajdonságot/jellemzőt mond. Akik úgy érzik, igaz rájuk, a terem egyik végébe állnak, akik úgy érzik, nem, a másikba. Miután a tanár megemlített néhány lehetőséget, a diákok is felsorolnak jellemzőket. 2. A diákok csoportban keresnek öt olyan jellemzőt, amelyek a csoport minden tagjára igazak. 3. Három olyan állítást írnak a csoportjukról, amelyekből csak kettő igaz. A többiek kitalálják, melyik a hamis állítás. 4. Csoportban fiktív „párkereső” hirdetéseket írnak. Körbejárnak, hogy találnak-e olyan párt, amelyik legalább részben megfelel az általuk kitalált személynek. 5. Csoportban az egyik diák valakire gondol (osztálytárs, híres ember stb.). A többiek kérdéseket tehetnek fel, és ki kell találniuk, kire gondolt.	Kiemelt kompetenciák Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. Kulcskompetenciák Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, bemutatás. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat, új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése, másokkal való megosztása. Szociális és állampolgári kompetencia: hatékony kommunikáció, mások nézőpontjának megértése, együttműködés, konfliktuskezelés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezés, szervezés, irányítás, kreativitás Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Testi és lelki egészség Műveltségi területek Informatika Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) A családom 2 óra	Szókincs: család	1. A diákok cédulákat húznak, amelyekre egy család valamelyik tagjának a neve van felírva (pl. Mr John Smith, father/ Mrs Mary Smith, mother/Jack Smith, son/Susie Smith, daughter), majd megkeresik a családtagjaikat. Ezután bemutatják családjukat a többieknek (pl. This is my husband, John and this is my son, Jack./I’m John’s wife and Jack’s mother.). 2. Csoportban fénykép(ek) segítségével bemutatják saját családjukat. 3. Kiválasztanak egy általuk kedvelt sorozatot/hírességet, és bemutatják a szereplők/az adott híresség családját.
	c) A barátaim 1 óra	Szókincs: belső tulajdonságok tevékenységek	A diákok csoportban dolgozva befejezik a következő mondatokat: X is my friend because he/she…, He/she likes me because I…, We…), majd a táblán összegyűjtik azokat. Sok tulajdonságot, cselekvést stb. írnak egy listára. Csoportban megbeszélik, mennyire fontosak az említett dolgok a barátság szempontjából, vagy fontossági sorrendbe állítják őket.
	d) Az életem 8 óra	Szókincs: napi rutin időpontok (pl. óra) Nyelvtan: egyszerű múlt idő	1. A diákok leírják egy átlagos hétköznapjukat. Megkérdezik párjukat, hogy mikor mit csinálnak. 2. Színes ábrát (pl. kördiagramot) készítenek arról, hogy mivel mennyi időt töltenek egy átlagos napon. Ábrájukat csoportban bemutatják egymásnak. 3. Egyszerű rajzokat készítenek arról, mit csináltak előző nap, és a rajzok segítségével elmondják egymásnak. Visszatérnek az 1. feladathoz, és párosítják a jelen és múlt idejű igéket. 4. Cédulákat húznak, amelyekre tevékenységek vannak felírva, és megkérdezik párjukat: When did you last …?. 5. Párban dolgozva felírják az évszámokat születési évüktől az adott évig. Minden évről mondanak valamit, hogy mi történt velük akkor. Ezután keresnek egy másik párt, és velük közösen készítenek „közös történelmet” (pl. In 1998 Mari moved to Cegléd). 6. A tanár ismeretlen emberek képét függeszti a táblára. A diákok megnézik a fényképeket, és kiválasztanak egyet-egyet. Egyes szám első személyben beszélnek ennek az embernek az életéről. A többiek kitalálják, melyik képről lehet szó. 7. Minden diák külön cédulákra írja nyolc híresség/kitalált, de ismert személy nevét. A cédulákat összehajtják, és egy kupacba teszik. Két vagy három csoportban játszanak. Az egyik csoport egyik tagjának két perce van arra, hogy egymás után minél több nevet elmagyarázzon a csoportjának. A csoport tagjai találgatnak vagy passzolhatnak. Két perc után a másik csoport következik. Mindenki sorra kerül. 8. Csoportban dolgozva mindegyik diák külön cédulára ír három-négy olyan kérdést, amelyet egy hírességtől megkérdezne. A cédulákat középre teszik. Az egyik diák kigondol egy hírességet, majd neki tetsző sorrendbe rendezi a kérdéseket, és megválaszolja őket. A többiek kitalálják, kiről van szó. Ezután más lesz a híresség, a kérdések maradnak. 9. Mindenki rajzolj egy kis képet (lehet egy tárgy vagy egy cselekvés). kitalálnak egy közös mesét egy közösen elnevezett alakról úgy, hogy valaki elkezdi az ő képével, majd bárki folytathatja, aki úgy gondolja, hogy a rajza segítségével tovább tudja fűzni a történetet. Fontos, hogy mindenkire sor kerüljön. Utólag csoportban megpróbálják leírni az egész történetet.
	e) Étkezés 5 óra	Szókincs: ételek, étkezések, vendéglői szavak Nyelvtan: would like	1. Gyűjtőmunka csoportban: a diákok olyan ételneveket sorolnak fel, amelyek magyarul és angolul is egyformán hangzanak (pl. hamburger, spaghetti, bacon). 2. Gyűjtőmunka: a diákok (vagy a tanár) olyan élelmiszer-csomagolásokat hoznak, amelyeken angol felirat is található. Minden csoport kap egy néhányat. A diákok szavakat gyűjtenek a csoma-golásról (pl. salt, sugar). A csoportok csomagolást cserélnek, és folytatják a gyűjtőmunkát. 3. Összeírják, mit ettek előző nap. (Ne törekedjenek a magyaros ételek – pl. brassói aprópecsenye – neveinek a lefordítására!) Csoportban csoportosítják az általuk fogyasztott ételeket (pl. tejtermék, hús). 4. A tanár minden párnak ad egy egyszerű angol étlapot. Párban megbeszélik, hogy mit választanának az étlapról és miért. 5. Csoportban étlapot készítenek. Ha elkészültek, a csoport egyik tagja az asztalnál marad (pincér), a többiek (család) átmennek egy másik étterembe. Az étteremben az ottani étlap alapján rendelnek. Addig ismételjük, amíg mindenki lesz egyszer pincér. 6.
	f) Egészség 4 óra	Szókincs: testrészek egyszerűbb, egészséggel kapcsolatos szavak (headache, medicine stb.)	1. A diákok csoportban testrészeket jelölő szavakat gyűjtenek. Plakátot készítenek úgy, hogy mindegyik szóhoz kötnek valamit, ami segít a megjegyzésben (pl. foot – football). A szólistájukat megmutatják egymásnak. 2. A párok összegyűjtik, hogy az ő életükben mi egészséges és mi nem. (I smoke, I play football every week.) 3. Az egészséges életmód valamilyen aspektusát hirdető plakátot készítenek csoportban. A plakátokat kifüggesztik. 4. A párok listát kapnak az alapvető egészségügyi problémákról, melyeket aszerint csoportosítanak, hogy szerintük mennyire súlyosak és mit tesznek/tennének az adott esetben. 5. Átgondolják, milyen gyakoribb egészségi problémájuk van (allergia, fejfájás stb.), ha szükséges (tanári segítséggel), megnézik a szótárban. Ezután a diákok két koncentrikus körbe ülnek. A külső kör a betegeké, a belső az orvosoké. A betegek elmondják az orvosnak, mi a bajuk, és az orvos tanácsot ad. Ezután a külső kör eggyel odébb lép. Most a betegek lesznek az orvosok. A szerepeket cserélve néhányszor megismétlik.
	g) Öltözködés 4 óra	Szókincs: ruházkodás időjárás Nyelvtan: folyamatos jelen idő	1. Katalógusok/rajzok felhasználásával a diákok párban választják ki és beszélik meg, mely darabokat viselnék szívesen. 2. Eljátsszák, hogy a kiválasztott darabokat egy üzletben meg is akarják vásárolni. 3. Párban csoportosítják a ruhadarabokat az időjárási tényezőknek megfelelően. 4. Egy diák kimegy. A többiek emlékezetből leírják, mit visel. Válaszukat megbeszélik a párjukkal. 5. Csoportban dolgozva minden diák kap egy borítékot. Mindegyik csoportban az egyik diák borítékjában üres papír van, a többiekében kép (egy vagy több emberről). El kell mondaniuk, mit látnak a képen. Akinek üres papírja van, elképzel egy képet, és arról beszél. Kérdezhetnek is egymástól. A csoport tagjainak ki kell találniuk, ki beszélt elképzelt képről. 6. A diákok aszerint csoportosítják a ruhadarabokat, hogy mit viselnek általában, ritkán, soha. Válaszaikat megbeszélik a csoportban. 7. A diákok párban dolgoznak. Egyikük kap egy képet (amelyen egy vagy néhány ember látható), ezt a másik nem láthatja. Le kell „diktálnia” a másiknak, mi van a képen. A másik diák lerajzolja, amit hall. Ha készen vannak, szerepet cserélnek (új képpel). A rajzokat az eredeti képekkel együtt teszik ki.
	h) Utazás 5 óra	Szókincs: utazás Nyelvtan: Will If, first conditional	1. A diákok páros munkában összehasonlítják a különböző utazási módokat (autó, vonat, hajó, busz stb.). 2. Csoportban dolgozva „utazási irodát” alapítanak. Megterveznek egy utat, és plakátot készítenek hozzá. (Pl. You will see…, You will stay…) Egy valaki az „irodában” marad, a többiek szétszóródnak más irodákba, és az ottani utakról érdeklődnek. Időnként lecserélik a helyben maradókat! 3. A diákok csoportban utazási kvízt készítenek. A csoportok kitöltik egymás kvízét.
	i) Szabadidő 20 óra	Szókincs: film tv zene sport újság, magazin Nyelvtan: going to	1. Csoportban megbeszélik, mivel foglalkoztak szabadidejükben az előző héten/mit fognak csinálni a jövő héten. 2. Csoportokban megszerveznek egy bulit (mikor lesz, hol, étel/ital, zene stb.). 3. Csoportokban dolgozva toplistát készítenek a legnépszerűbb tv-műsorokról, zenei műfajokról/sportokról/filmekről stb. (A csoportok választása szerint.) A toplistákat osztályszinten ismertetik. 4. Projekt: csoportokban dolgozva kitalálnak egy tv-műsort, és elkészítik az egyik adást. (Ha lehetséges, vegyék is fel.) Az adásokat közösen megnézik. 5. Csoportban kiválasztanak egy előadót/együttest/sportolót/színészt, és ismertető plakátot készítenek róla. Szóban is beszámolnak a munkáról. 6. A párok kiválasztják egy általuk kedvelt előadó egyik számát, és (tanár és szótár segítségével) lefordítják egyik dalának a szövegét. Meghallgatják egymás számait és fordításait. 7. Projekt: újságkészítés. Csoportokban elvállalnak egy-egy részt (hírek, sport, pletyka, rejtvény, horoszkóp stb.), és elkészítik az újságot.
	j) Munka 8 óra	Szókincs: saját szakma alapszókincse munkával kapcsolatos szavak (bér, álláskeresés stb.) Nyelvtan: relative clauses (defining) have to/must	1. A diákok foglalkozásokat és azok leírását párosítják. Rangsorolják a munkákat, hogy melyiket mennyire szívesen végeznék. 2. Feldolgozzák saját választott szakmájuk szókincsét csoportban (szógyűjtés, szómagyarázat, kvíz készítése, relative clause-ok használatával stb.). 3. Csoportban felmérést készítenek arról, hogy társaik körében mik a legfontosabb szempontok a munkával kapcsolatban (fizetés, munkaidő, munkatársak stb.). 4. Párban rövid leírást készítenek az egy-egy foglalkozással járó kötelességekről, életmódról. Felolvassák egymásnak, majd kitalálják, melyik foglalkozásról van szó. (Pl. You have to get up very early. You have to wear clean clothes.) 5. A diákok csoportban (tanár és szótár segítséggel) elemeznek angol nyelvű önéletrajzokat (segítség például a Europass oldalán), majd rövid és egyszerű angol nyelvű önéletrajzot írnak. 6. Elképzelik, hogy ők a munkaadók, és munkatársakat keresnek. Eljátsszák, mit kérdeznének, mire figyelnének egy állásinterjú alatt. Értékelik a jelentkezőket.
3. Kommunikáció 17 óra	a) Telefon, sms 4 óra	Szókincs: telefonálás mobil sms	1. Rövid és egyszerű telefonbeszélgetések meghallgatása/leírása alapján összegyűjtik a telefonáláskor használatos leggyakoribb mondatokat, kifejezéseket. 2. Őket érdeklő apróhirdetéseket keresnek, és párban eljátsszák, hogy telefonon keresztül érdeklődnek. 3. Elképzelik, hogy véletlenül megszerzik egy híresség telefonszámát. Eljátsszák a beszélgetést párban. 4. Angol sms-szövegek segítségével listát készítenek az sms-ekben használatos rövidítésekről, jelekről. 5. Megpróbálják angolra ültetni az aznap elküldött sms-eik lényegét. 6. Átállítják a mobiljukat (vagy csoportonként egy mobilt) angol nyelvre, és megnézik, mi a menüpontok, funkciók angol neve. Kvízt készítenek ezekről egymásnak, és kitöltik a többiek által készített kérdéssorokat.	Kiemelt kompetenciák Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. Kulcskompetenciák Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, bemutatás. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat, -képességek, új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése, másokkal való megosztása. Szociális és állampolgári kompetencia: hatékony kommunikáció, mások nézőpontjának megértése, együttműködés, konfliktuskezelés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezés, szervezés, irányítás, kreativitás. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Informatika Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) E-mail 4 óra	Szókincs: alapvető levélformai kifejezések	1. Angol nyelvű e-mailekből összeszedik a leggyakoribb fordulatokat, és listát készítene róluk. 2. Párban hirdetéseket írnak. Reagálnak néhány általuk kiválasztott hirdetésre: jelentkeznek, további információt kérnek stb. Használják a helyesírás ellenőrző programot. 3. A tanár kitalál egy kirándulást. Minden csoportnak csak pár információt ad meg (különbözőket). A csoportok angolul e-mailezhetnek egymással, meg kell tudniuk a kirándulás minden részletét. 4. Írnak egy „igazi” e-mailt, és el is küldik. A válaszról beszámolnak egymásnak (pl. érdeklődjenek kapható-e egy számukra kedves CD, mennyibe kerül a jegy egy adott együttes koncertjére).
	c) Internet 9 óra	Szókincs: számítógép internet	1. A magyar nyelvben is használt angol vagy angol eredetű szavakat gyűjtenek a számítógéppel/internettel kapcsolatban csoportosan. A szavakról plakátot készítenek. 2. Elektronikus szótárakat keresnek és tesztelnek csoportban Az eredményről beszámolnak. 3. Csoportonként felmérést készítenek internetezési szokásaikról. A felmérés eredményét prezentálják. 4. A tanár a diákok nyelvi szintjének megfelelő internetes információ-keresési feladatsort készít. A feladatsor kitöltése lehet csoportos verseny vagy egyéni feladat.

Mintamodul

Idegen nyelvi kommunikáció – angol nyelv (9. évfolyam)
Önmagam bemutatása (Én és a világ)

A modul célja: A diákok aktív kommunikáció közben bővítsék ismereteiket, és az új ismereteket használják is fel a kommunikációban. Legyenek képesek arra, hogy mind szóban, mind írásban egyszerű nyelvezettel és szókinccsel meg tudják osztani másokkal, mi jellemzi őket alapvetően, illetve értsék meg az erről szóló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásokat, és tudjanak rákérdezni mások jellemzőire.

Időkeret: 3 óra

Módszertani ajánlás

A csoportok a nyelvi szintet tekintve nagyjából azonos összetételűek legyenek (ne legyen sokkal erősebb és sokkal gyengébb csoport a többinél), és egy csoportban ne legyenek túl közeli barátok vagy az együttműködést gátló, egymást nem kedvelők. Figyelni kell arra, hogy a kommunikáció valóban angol nyelven történjék.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	A diákok csoportban (3-4 fő) kapnak egy listát, amelyen külső és belső tulajdonságok szerepelnek vegyesen. El kell dönteniük, melyik külső és melyik belső tulajdonság. Majd megkeresik a szavak között az ellentétpárokat. Osztályszinten ellenőrizzük a szavak csoportosítását.	Kiemelt kompetenciák Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Kulcskompetenciák A hatékony, önálló tanulás: új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése, másokkal való megosztása. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés, tolerancia, önismeret. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása	Csoportmunka Osztályszintű munka	Szólista
2.	A tanár ismerteti a feladatot: jellemzőket mond. Akikre igaz, a terem egyik felébe állnak, akikre nem, a másik felébe. (Esetleg engedhetjük, hogy akik tényleg közömbösek az adott dologgal kapcsolatban, azok középen maradjanak.) A jellemzők lehetnek egyszerű jelzők: I am lazy, de lehetnek tevékenységek is: I never get up before 8. Adjunk kis időt a diákoknak, hogy az egy oldalra kerültek pár szót válthassanak a mellettük állókkal a kérdésről, de figyeljünk rá, hogy ezt csak angolul tegyék. Néhány jellemző után adjunk lehetőséget a diákoknak, hogy ők is mondjanak állításokat.	Műveltségi területek Életvitel és gyakorlati ismeretek	Osztályszintű játék	Lehetőleg toljuk félre a padokat/asztalokat.
3.	A diákok visszaülnek az eredeti három-négy fős csoportba. Három állítást fogalmaznak meg magukról és a csoportjukról (amelyik mindegyikükre igaz, vagy egyikükre sem igaz). A három állítás közül egy legyen hamis, a másik kettő igaz. Lehetőleg olyan információt tartalmazzanak az állítások, amelyek nem nyilvánvalóak. (A tanár körbejár, és ha szükséges, segíts, korrigál.) A csoportok felolvassák egymás után az állításokat. A többi csoport tippel, hogy melyik a hamis.		Csoportmunka Osztályszintű munka	Papír, toll
4.	A csoportok fiktív személyek nevében párkereső hirdetéseket írnak (csoportonként kb. hatot): ki kit keres (keresztnév, életkor, nem, külső és belső tulajdonságok, szabadidő, preferenciák). Minden csoporttag leírja a hirdetéseket. (A tanár körbejár, és ha szükséges, javít, korrigál.) Új csoportok alakulnak úgy, hogy minden új csoportban legyen mindegyik eredeti csoportból valaki. Az új csoportok felolvassák/megmutatják egymásnak a hirdetéseiket, és megnézik, találnak-e olyan embereket, akik összepasszolnának (ha nem is az összes, de több jellemző alapján).		Csoportmunka (szakértői mozaik)	Papír, toll
5.	Az eredeti csoportba visszatérve az egyik diáktag egy élő hírességre gondol. A többiek kérdéseket tesznek fel az illető személyről, a kitaláló válaszol rájuk. A többiek kitalálják, kiről van szó. Ezután egy másik csoporttag gondol valakire. Fontos, hogy mindenkire sor kerüljön. (Ha bátortalanabb a csoport, kitehetjük a táblára több híresség képét, és a kitaláló csoporttag ezek közül választhat egyet, akire gondol és akivel kapcsolatban válaszol.)		Csoportmunka	Szükség esetén hírességek képei, gyurmaragasztó
6.	A diákok párokat alkotnak (lehet az előbbi négyfős csoportok félbebontásával, vagy új, véletlenszerű párok alkotásával is). Másfél percig az egyik diák beszél önmagáról, a társa hallgatja, de nem kérdez. A következő másfél percben az eddig hallgató diák beszél.		Páros munka	Óra (a beszédidő méréséhez)

Mintaprojekt

Idegen nyelvi kommunikáció – angol nyelv (9. évfolyam)
Újságkészítés (Szabadidő)

A projekt célja: A diákok érdekes témával foglalkozó angol szöveget olvassanak, és nyerjék ki belőle a számukra lényeges információt. Alkossanak rövid és egyszerű angol nyelvű írott szöveget az általuk preferált témáról. Erősítsék a magabiztosságukat abban, hogy valamilyen szinten értik az idegen nyelvű szöveget, és maguk is ki tudják fejezni gondolataikat, véleményüket angol nyelven írásban.

Időkeret: 6 óra

Módszertani ajánlások

Fontos, hogy minden diák valóban olyan rovatot/témát válasszon, amelyik érdekli őt, és ne azért kapcsolódjon egy adott csoport munkájához, mert a barátja azt választotta. Folyamatosan bátorítsuk a diákokat, hogy a cél nem az, hogy szóról szóra értsenek egy angol szöveget, hanem hogy értsék, miről szól az egész szöveg, és megtalálják a számukra érdekes információt. Az angol szöveg alkotásánál sem elvárás az, hogy az anyanyelven megfogalmazott gondolataikat szó szerint fordítsák angolra, hanem hogy egy adott témáról szöveget tudjanak alkotni a tudásuknak megfelelően.

A feladatot online változatban is meg lehet valósítani.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	A tanár angol nyelvű újságokat, magazinokat visz az osztályba. A diákok csoportonként kiválasztanak egyet. Nézegetik azt, majd leírják, milyen részei vannak a választott folyóiratnak, és milyen témákkal foglalkozik. Csoportforgóval listát készítenek a lehetséges témákról, rovatokról, részekről.	Kiemelt kompetenciák Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Kulcskompetenciák Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, bemutatás. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat, -képességek, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése, másokkal való megosztása. Szociális és állampolgári kompetencia: hatékony kommunikáció, mások nézőpontjának megértése, együttműködés, konfliktuskezelés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezés, szervezés, irányítás, kreativitás Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Informatika Ember és társadalom	Csoportmunka Osztályszintű munka (csoportforgó)	Angol nyelvű újságok, magazinok
2.	Az újság nevének kiválasztása: a diákok először csoportban mondják el az ötleteiket. Ezután minden kiscsoport két nevet javasolhat. A neveket a táblára teszik (vagy írják). Minden diáknak 20 dollárja van, melyet úgy költ el az egyes nevekre, ahogy akar. Ha akarja, mind a 20 dollárt egy névhez teszi, ha akarja, különböző összeget szán különböző nevekre attól függően, hogy melyik mennyire tetszik neki. A diákok „szavaznak” a pénzükkel. Megszámoljuk és kihirdetjük az eredményt.		Csoportmunka (ötletroham) Osztályszintű munka (Költs el egy húszast!)	Papír, toll Játékpénz vagy zsetonok
3.	A tanár megkéri a diákokat, hogy nézzék meg az 1. pontban készült listát, és válasszák ki, hogy melyik rovatban dolgoznának szívesen. Szükség lesz egy két-három fős „főszerkesztői” csoportra is, akik az összes cikket átnézik, kitalálják, milyen sorrendben következzenek a rovatok stb. A diákok csoportokat alakítanak preferenciájuk szerint. (Lehet párban és egyénileg is dolgozni. Ha egy-egy csoport túl nagy lenne, vállaljanak arányosan nagyobb feladatot – több cikket, több rejtvényt stb.).		Csoportalakítás választás szerint	Az 1. pontban készített lista
4.	A rovatok munkatársai összeülnek, és ötletelnek. Ezután kiosztják a munkát. A kiválasztott ötletekről beszámolnak a „főszerkesztőknek”.		Csoport- (páros vagy egyéni) munka	Papír, toll
5.	Szótár, internet, könyvek, számítógép stb. segítségével megírják a cikkeiket. A tanár segít, ha szükséges, de ne felejtsük el, hogy nem ő a főszerkesztő. A főszerkesztők elkészítik az impresszumot. (Ha valaki nem ismerné, nem használná, a tanár hívja fel a figyelmét a helyesírás-ellenőrző program használatára.)		Csoport- (páros vagy egyéni) munka	Könyvek, számítógép, internet, szótár stb.
6.	Az elkészült cikkeket kinyomtatják. Elkészítik az újság lapjait. Lehet ollóval és ragasztóval, de ha van olyan diák a csoportban, aki ezt számítógépen meg tudja oldani, használjuk ki ezt a lehetőséget.		Csoport- és osztályszintű munka	Számítógép, nyomtató, olló, ragasztó, papír
7.	Ha lehetséges, sokszorosítsuk az újságot, és kapjon belőle mindenki. Ha ez nem lehetséges, az eredeti egy példányt nagyobb méretben készítsük, és tegyük ki a falra, hogy mindenki számára elérhető és jól olvasható legyen. A csoportok maguk között értékelik a munkájukat szóban. „Megünneplik” a kész újságot: a főszerkesztők osztályszinten értékelik a munkát. A tanár is értékelhet.		Csoport- és osztályszintű munka	Fénymásoló/csomagolópapír, papír, gyurmaragasztó

Értékelés

Sokat segíthet, ha a tanári értékelés mellett lehetőséget adunk a folyamatos önértékelésre is. Minden témakör előtt a csoporttal közösen kitölthetünk egy önértékelő táblázatot, vagy megkérhetjük a diákokat, hogy egyénileg töltsék ki azt. Ez a táblázat a tanár által az adott témakörhöz és a csoportjellemzőkhöz igazított mondatokból állhat, pl. „Be tudok mutatkozni.”, „Meg tudom mondani, mit szeretek és mit nem.”, „Meg tudom kérdezni, hogy…”. A diákok csoportszinten/egyénileg tölthetik ki az oszlopokat a témakör elején és (esetleg más színnel) a témakör végén, így folyamatos visszajelzéshez juthatnak fejlődésükről.

Mivel elsődleges célunk a diákok kommunikációs kompetenciáinak a fejlesztése, a tanári értékelésnek két lényeges szempontja van: (1) mennyire kommunikál a diák angol nyelven, és mennyire valósul meg a kommunikációs szándék; (2) mennyit fejlődött a diák önmagához képest. Ezért a minimumelvárás tulajdonképpen minden részképességet, készséget, ismeretet, attitűdöt érintően a kommunikáció létrejötte, a kommunikációs szándék megvalósulása. Ettől a szinttől felfelé tulajdonképpen egy nyitott skálán helyezkedik el a kommunikáció árnyaltsága, helyessége, összetettsége, folyamatossága stb. Fontos, hogy visszajelzést adjunk a diákoknak az önmagukhoz képest elért fejlődésről, hiszen egy-egy angol nyelvet tanuló csoportba többnyire különböző nyelvi háttérrel rendelkező diákok kerülnek.

1.	Beszédkészség – kommunikációs érték
	Megfelelt	Az adott helyzetnek többé-kevésbé megfelelően kommunikál.
	Kiválóan megfelelt	Az adott helyzetnek megfelelő, változatos verbális és nonverbális elemeket alkalmaz.
2.	Beszédkészség – szókincs
	Megfelelt		Az adott helyzetnek megfelelő szókincset is alkalmaz, korlátozott szókinccsel érteti meg magát.
	Kiválóan megfelelt		Az adott helyzetnek megfelelő alapszókincset aktívan alkalmazza.
3.	Beszédkészség – nyelvhelyesség
	Megfelelt		A szóbeli megnyilvánulások többé-kevésbé érthetők, félreértés esetén segítő kérdésre reagál, pontosít.
	Kiválóan megfelelt		A szóbeli megnyilvánulások nyelvhelyességileg teljesen érthetők, kevés hibát tartalmaznak.
4.	Beszédkészség – kiejtés
	Megfelelt		A kimondott szavak felismerhetők, érthetők.
	Kiválóan megfelelt		Az angol nyelv hangkészletének megfelelő számú hangot különböztet meg a beszédben, a szóhangsúlyok pontosak.
5.	Beszédkészség – folyamatosság
	Megfelelt		Kisebb-nagyobb szünetekkel kommunikál.
	Kiválóan megfelelt		Folyamatosan és gördülékenyen kommunikál.
6.	Beszédkészség – kommunikációs szándék
	Megfelelt		Részt vesz a kommunikációs folyamatban.
	Kiválóan megfelelt		A kommunikáció folyamatát igyekszik fenntartani (reagál, kérdez, kezdeményez stb.).
7.	Íráskészség – kommunikációs érték
	Megfelelt		Az alkotott írott szöveg nagyjából tükrözi a kommunikációs szándékot.
	Kiválóan megfelelt		Az alkotott írott szöveg a kommunikációs szándéknak teljesen megfelelő, a mondatok logikus összefüggésben állnak egymással.
8.	Íráskészség – szókincs
	Megfelelt		A témának megfelelő szókincset is alkalmaz, korlátozott szókinccsel érteti meg magát.
	Kiválóan megfelelt		A témának megfelelő változatos szókincset alkalmaz.
9.	Íráskészség – nyelvhelyesség
	Megfelelt		Az írott szöveg nyelvhelyessége nem gátolja a kommunikációs szándék megvalósulását.
	Kiválóan megfelelt		Az írott szöveg nyelvhelyességileg teljesen érthető, kevés hibát tartalmaz.
10.	Szövegértés – hallott szöveg értése
	Megfelelt		Többé-kevésbé érti, miről szól a hallott szöveg, ki tud érteni belőle információkat.
	Kiválóan megfelelt		Érti, összességében miről szól a hallott szöveg, és megtalálja benne a lényeges információkat.
11.	Szövegértés – írott szöveg értése
	Megfelelt		Többé-kevésbé érti, miről szól az írott szöveg, és meg tud találni benne információkat.
	Kiválóan megfelelt		Érti, hogy összességében miről szól az írott szöveg, és megtalálja benne a lényeges információkat.
12.	Motiváltság
	Megfelelt		A feladatokban részt vesz.
	Kiválóan megfelelt		A nyelvtanulás, az idegen nyelven való kommunikáció felé nyitott, az újdonságokat szívesen veszi, alkalmazza.
13.	Együttműködés
	Megfelelt		Nem utasítja el a társaival való együttműködést.
	Kiválóan megfelelt		Igyekszik interakcióba lépni másokkal, együttműködő, segítő.

MATEMATIKAI KOMPETENCIA

Bevezetés

A matematika tantárgy célja, hogy a Nat pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításához a matematika tanításán keresztül járuljon hozzá elsősorban a matematikai kulcskompetencia fejlesztésével, de különböző mértékben az összes kompetencia fejlesztése során bizonyos részfeladatok megoldásával. Kiemelt jelentőségű a kreativitás és a döntéshozatali képesség fejlesztése.

Az elsajátítandó matematikai ismereteket, fogalmakat, összefüggéseket és algoritmusokat úgy rendeztük el, hogy a tanulókban – az életkoruknak megfelelő – világos kép alakuljon ki a matematikának a társadalomban és az egyes emberek életében betöltött szerepéről. Ezért az egyes témaköröket a tanulókat érintő problémák felvetésével kezdjük, és az ezekre adható válaszok és válaszkísérletek megfogalmazásával zárjuk. Közben a tanulók elsajátítják azokat az új ismereteket, amelyeket számukra a Nat előír, és amelyek lehetővé teszik a problémák alaposabb vizsgálatát.

A tanulók matematikai kompetenciáinak, az adott területen elért fejlődésének a megállapítására elsősorban a tanulók órai tevékenységének megfigyelése, illetve a páros és csoportmunkában készített munkáik elemzése kínál lehetőséget. Az értékelés – ha szükség van erre – kiegészíthető röpdolgozatok íratásával, házi feladatok kitűzésével és ellenőrzésével, osztály- és iskolai szintű matematikai versenyek szervezésével. A hagyományos témazáró dolgozatok megíratását az oktatásnak ezen a területén nem tartjuk indokoltnak.

A tanulók heterogén előképzettsége miatt különösen fontos, hogy az egyes részterületeken mutatkozó esetleges hiányosságok (pl. számolás közönséges törtekkel) nem lehetnek akadályai annak, hogy a diákok a matematika más területeiről szemléletes képet szerezhessenek. Így például az egyenletmegoldás algoritmusait, a szöveges feladatok alapján formulák felírását, a valóság matematikai modellezésének ezt a formáját a számolásban kevéssé gyakorlott tanulók is megismerhetik jól megválasztott, könnyen kezelhető számpéldák révén.

Az értékelés fejezetben a különböző részterületek párhuzamos fejlesztésének segítése érdekében a megismerendő fogalmak és algoritmusok viszonylag részletes, szintezett követelménylistáját tesszük közzé a többi részkompetencia fejlesztési feladatainak felsorolását követően.

9. évfolyam

Óraszám: 72 óra

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. A racionális számok. Mik azok a racionális számok? 6 óra	a) Számok mindenhol 1 óra	A természetes számok. Számok a hétköznapi életben. A számok mint kódok, pl. telefonszámok. Mennyiségek, mérés.	Számok keresése különböző szövegekben, tankönyvekben, újságokban. Egyéni és páros gyűjtőmunka: a tapasztalatok elemzése először kiscsoportban, majd frontális munkában. Játék: számbarkochba. A tanulók megbeszélik a számokkal és a számolással kapcsolatos tapasztalataikat, élményeiket. Megvizsgálják a matematikai jelek és jelentésük kapcsolatát. A számok, adatok gyűjtése során kiemelt figyelmet fordítanak a környezet védelmével összefüggő adatokra. A kiszámolási feladatok egy részét valós adatokkal végzik, ennek révén is gyűjtenek információkat.	Kiemelt kompetenciák A mennyiségek és azok mérőszáma közötti kapcsolatok felismerése. A mindennapi életből származó adatok megfigyelése, értelmezése. A matematikának mint fejlődő tudománynak a felfogása (a matematikában használt fogalmaknak, még a számfogalomnak is egyre bővülő tartalma van). Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: helyes és kreatív nyelvhasználat, információgyűjtés, -feldolgozás. Kiemelt fejlesztési feladatok A tanulás tanítása Környezettudatosságra nevelés Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben
	b) A törtek, a 0 és a negatív számok 2 óra	A mindennapi életben gyakran használt törtek és negatív számok.	Félidők és harmadok a sportokban. Melyik tört a nagyobb és mennyivel: 1/2 és 1/3? Zsinórok, kötelek szétvágása. Ha egy 2 m-es zsinórt 0,1 m-es darabokra vágunk, hány embernek jut belőle? A negatív számok modelljei. Adósság és vagyon.
	c) A számegyenes 2 óra	A számegyenes; számok ábrázolása. Számok nagyság szerinti rendezése, pl. Melyik nagyobb? A 2,50 vagy a 2,050? Mit jelent a 4/5? 0,8-et vagy egy 4 és 5 közötti számot? A –2 vagy a –3 a nagyobb? Melyik nagyobb: a háromnegyed vagy a hatnyolcad?	Számok ábrázolása a számegyenesen. Tegyünk óriás számegyenest a tanterem falára, jelölve rajta néhány fontos eligazodási pontot: 1, 2, 3, 5, 10, 100, majd a tanulók keressék meg további pontok helyét: 0, felek, kis abszolút értékű negatív számok, más törtek, nagy számok. Megbeszélés. Csoportmunkában különböző léptékű számegyenesek ábrázolása a füzetben, az ábrázolandó számok nagyságának megfelelően választott egységek. A tanulók közvetlen környezetében lévő, a mindennapi életükkel kapcsolatos mennyiségek, pl. időtartamok, hosszúságok, tömegek, szögek becslése és mérése. A kapott adatok ábrázolása. Egyszerű számítási feladatok a tanulók számára érdekes területekről.
	d) Kis számok, nagy számok 1 óra	A számhalmazok ismétlése, megadása néhány elemük felsorolásával.	Adott számok tulajdonságainak megállapítása páros munkában. Pl. –3/4: tört, 0-nál kisebb. Furcsa számok keresése, nagyon nagy és nagyon kicsi számok. Becslések, pl. Milyen vastag lenne egy 50-szer félbehajtott, jó nagy selyempapír?
2. Számolás zsebszámológéppel, számítógéppel, becslés, fejszámolás 12 óra	a) Alapműveletek egész számokkal és tizedes törtekkel 4 óra	Összeadás, szorzás zsebszámológéppel, előzetes becslés, utólag ellenőrzés. Mekkora az eltérés a becslés és a számolás között? Elfogadható-e, vagy tévedés valamelyik?	Melyiket válasszam? A tanulók közel azonos térfogatú, de nagyon eltérő alakú, lapos, hosszúkás, illetve kocka alakú téglatestekkel dolgozzanak. Becsüljék meg, melyiknek a legnagyobb a térfogata, majd mérjenek és számoljanak zsebszámológéppel. Egy tizedesjegy pontosságú, cm-ben mért adatokkal számoljanak. Végezzenek hasonló becsléseket és számításokat a felszínre vonatkozóan is. Páros és csoportmunka, majd az eredmények bemutatása faliújságon, „poszteren”.	Kiemelt kompetenciák A matematika és a valódi világ problémái közötti kapcsolatok látása. A munkával kapcsolatos számítá-sok ismerete, az iskolában meg-szerzett tudás alkalmazása a gya-korlatban is. Az önellenőrzés képessége, fele-lősségvállalás számítási munkáikért. (Hogyha nem is képesek maguk elvégezni a könyvelési feladatokat, pénzügyi számításokat, arra szükségük van, hogy világos képet kapjanak ezekről a műveletekről is.) Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: kritikus és építő jellegű párbeszédre törekvés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése, a pénz világában való tájékozódás képessége. Kiemelt fejlesztési feladatok Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Felkészülés a felnőttlét szerepeire (pályaorientáció) Műveltségi területek Ember és társadalom Földünk - környezetünk Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Az adatok értelmezése 2 óra	Becslés, mérés, számolás és következtetések levonása.	Új modellen hasonló feladatok vagy az előző folytatása magasabb szinten. Milyen a térfogat-felszín arány? Milyen alakú dobozt használjunk, ha takarékoskodni akarunk a csomagolóanyaggal? Milyen más szempontok – pl. reklámcélból a feltűnés keresése – határozhatják meg a dobozok alakját?
	c) Számítógépes adatkezelő programok használata, pl. Excel 2 óra	Az adatbevitel pontossága, a sorok és az oszlopok eltérő szerepe, az összegző funkció.	Sorok és oszlopok összegzése. Lehetőség szerint a tanulók kettesével üljenek számítógéphez, és úgy gyakorolják a táblázatok használatát. Ha erre nincs lehetőség, a tanár egy laptopon vagy kivetítőn mutassa meg az elvégzendő műveleteket, majd a tanulók kiscsoportokban, forgószínpadszerűen maguk is próbálkozzanak meg a számítógépes feladatmegoldással.
	d) Táblázatok készítése az üzleti terv pénzügyi tervezéséhez 4 óra	Kiadás és bevétel tervezése, nyilvántartása. Kiadás: anyag, eszköz, bér és járulékai, hiteltörlesztés, adó. Bevétel: a termék vagy a szolgáltatás díja, kölcsön.	Játékos, a tanulók fantáziáját megmozgató üzleti terv készítése, pl. a hét törpe vagy egy űrhajó legénységének étkeztetésére. A tanulók beszéljék meg egymással és a tanárukkal is, hogy mit és miért számolnak ki, készítsenek tervet, érveljenek saját elképzeléseik mellett, hallgassanak meg másokat, és figyeljenek mások véleményére. Gyűjtsenek információkat a vállalkozások alapításával, működetésével és megszüntetésével kapcsolatos tennivalókról, készítsenek számításokkal is alátámasztott terveket.
3. Számolás törtekkel 3 óra	Prímszámok. Oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás a közös nevező megtalálása érdekében – törtek összeadása és kivonása 3 óra	A prímszám fogalma, 2-vel, 5-tel való oszthatóság, 3-mal és 9-cel való oszthatóság. Természetes számok felbontása prímtényezőkre. 2, 3, 4, 5, 6, 9 számokkal való oszthatóság. A legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többszörös keresése egyszerű számpéldákon.	Játék a számokkal. Például bemutatkozik a 7: páratlan szám vagyok, csak 7-szer 1-es téglalap alakban lehet elrendezni engem. Csapatverseny: számok szorzása és számok szorzattá bontása. Csoportmunka: 100-nál kisebb számokból álló számhalmazok elemeinek szétválogatása. Osztható-e 2-vel, 3-mal, 5-tel, 9-cel? Beszélgetés a számítások közben elkövethető hibákról, egy ellenőrzési lehetőség a 9-cel való oszthatóság alapján. Bonyolult szorzások, osztások egyszerűen, új fogalmak – frontális munka. Győzd le a számológépet! – páros munka, verseny. A számlálóban és a nevezőben is soktényezős, egyszerűsíthető törtek értékének kiszámítása. Páros verseny: az egyik tanuló zsebszámológéppel, a másik papíron, ceruzával dolgozik. Szövegek mondanivalójának felismerése.	Kiemelt kompetenciák Jártasság a számok tényezőkre bontásában, mert ez additív szemléletünkkel szemben másfajta képet mutat a számokról. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése. Szociális és állampolgári kompetencia: különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kiemelt fejlesztési feladatok Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Műveltségi területek Ember és társadalom Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
4. Gondoltam egy számot… Nyitott mondatok 9 óra	a) Egyenletekre vezető rejtvények 2 óra	Gondoltam egy számot… 2x+3=11 típusú egyszerű egyenletekkel.	A tanulók oldjanak meg és találjanak ki „Gondoltam egy számot” feladatokat. Egyenletekre vezető egyéb rejtvények, pl. Hány golyó van a gyufásdobozban? A darabszám rejtjelezve, egyenlettel van a dobozra írva. Hány forintost takarok el a kezemmel, ha hozzáadok, megszorzom stb., akkor „a” darab lesz?	Kiemelt kompetenciák Annak megismerése, hogy az egyenletek mind a matematikán belül, mind a gyakorlati alkalmazásban nagyon jelentős szerepet játszanak, és ezek az egyszerű, egyismeretlenes, elsőfokú egyenletek a valódi, alkalmazható ismeretek megszerzésének első lépései. Ebben a szakaszban az egyenleteknek, ha látszólag gyakorlatias feladatban vannak is elrejtve, nincs gyakorlati jelentőségük, mindig rejtvényszerűek. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása. Szociális és állampolgári kompetencia: hatékony kommunikáció különféle területeken. Kiemelt fejlesztési feladatok Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Ember és társadalom Földünk - környezetünk Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Elsőfokú egyenletek 2 óra	Szöveg nélküli egyenletek, kezdetben az együtthatók és a gyök is kis pozitív egész szám, később törtes egyenletek is.	Egyéni és páros munka, majd közös megbeszélés.
	c) Elsőfokú egyenlőtlenségek 2 óra	Szöveges, fejben megoldható egyenlőtlenségek, pl. Milyen magas lehet az a gyerek, aki egy 50 cm magas zsámolyra állva magasabb, mint 2 m?	A tanulók először közösen oldjanak meg néhány feladatot, majd csoportokban dolgozzanak. Az egyes csoportok a többieknek találjanak ki egyenlőtlenséget tartalmazó feladatokat, és ezeket közösen oldja meg az osztály. Használjanak mérleget, mérőszalagot!
	d) Szöveges feladatok 3 óra	A szokásos tankönyvi szöveges feladatok szituációihoz illeszkedő, de egyszerűen, könnyen érthetően megfogalmazott szöveges feladatok.	A tanulók játsszák el a szituációkat, pl. vásárlás, munkavégzés; vágjanak ki, építsenek meg modelleket, pl. változtatom egy téglalap oldalait. A hangsúly a szövegértésre, a kapott eredmények értelmezésére és ne a számítási bonyodalmakra essen. Az egyszerű feladatokat a tanulók zsebszámológép nélkül végezzék, a bonyolultabb számításokat igénylők esetében a tanárok döntsék el, van-e lehetőség és szükség a számítások gyakorlására, vagy célszerűbb számológépeket alkalmazni.
5. Grafikonok mindenhol. Koordináta-rendszer 6 óra	a) Grafikonok gyűjtése, elemzése 1 óra	Grafikonok olvasása, hétköznapi jelentések megbeszélése.	Grafikonok keresése újságokban és az interneten, másolása, reprodukálása, szerkesztése. A grafikonokat elsősorban a hazai és az uniós gazdasági életből, valamint a személyes érdeklődésüknek megfelelő területekről gyűjtsék a tanulók. Egyéni és páros gyűjtőmunka: a tapasztalatok elemzése először kiscsoportban, majd frontális munkában. A grafikonok forrásai: újságok, más tárgyak tankönyvei, reklámok. Az elemzés szempontjai: Mit jelölnek a tengelyek vagy a kördiagramokon az egyes körcikkek? A látott adatok megegyeznek-e a tanulók korábbi tapasztalataival, feltételezéseivel?	Kiemelt kompetenciák A mennyiségek és azok grafikus ábrázolása közötti kapcsolatok ismerete. A mindennapi életünkből származó adatok ábrázolása jól megválasztott grafikonokon. Annak megértése, hogy a tanult matematikai fogalmak (pl. növekedés, maximum, minimum) szoros kapcsolatban vannak a valóság megismert jelenségeivel. A függvények grafikonjára vonatkozó ismereteik alapján a „talált” grafikonok értelmezése. Az igazság tisztelete (a diákok ismerjék meg, milyen módon lehet a grafikonokat úgy bemutatni, hogy azok tényszerűen igazak legyenek, de mégis téves következtetéseket indukáljanak, és tanulják meg, hogy ez ugyanolyan csalás, mint a valódi hazugság). Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Szociális és állampolgári kompetencia: az aktuális események tanulmányozása és tendenciáinak ismerete. Kiemelt fejlesztési feladatok Hon- és népismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés. Műveltségi területek Ember és társadalom Földünk - környezetünk Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) A derékszögű koordináta-rendszer 1 óra	Pontok, egyenesek ábrázolása a koordináta-rendszerben.	A koordináta-rendszer és ahhoz hasonló, az eligazodást segítő jelölési konvenciók (választhatóan): sakk, B4, hosszúsági és szélességi körök a térképen és a földgömbön, sorok és ülések a moziban stb. – frontális megbeszélés. Indoklások, érvelések, a megoldások megvitatása, kiscsoportban és az egész osztályban.
	c) Grafikonok készítése. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása grafikusan 2 óra	Szemléletes feladatok, elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek és egyenlőtlenségek.	Lázgörbék, eladási grafikonok elemzése. A kisebb-nagyobb reláció megfigyelése elsőfokú függvények esetében. Kooperatív munka: az egyes csoportok más-más témájú, a koordináta-rendszerben ábrázolt grafikonokon végezzenek összehasonlításokat, pl. lázgörbe esetén XY-nak hétfőn és kedden magasabb volt a láza, mint MN-nek, de szerdától már MN volt a lázasabb. A csoportok szóvivői mutassák be megállapításaikat és azt is, hogy mi alapján döntöttek. A célszerűen választott, közös koordináta-rendszerben ábrázolt görbéket a matematikatanítási segédlet vagy a tankönyv, illetve a munkafüzet tartalmazza.
	d) Következtetések a grafikonok alapján. Manipulációs lehetőségek a grafikonokkal 2 óra	Növekedés és fogyás megállapítása, legnagyobb és legkisebb értékek keresése.	Valódi adatok alapján grafikonok készítése és elemzése. Az adatokat statisztikai évkönyvekből vagy az internetről gyűjtsék össze a tanulók, tanári segítséggel – egyéni és csoportmunka. Azonos adatok ábrázolása különböző léptékű koordináta-rendszerekben, annak megfigyelése, hogy az ügyesen megválasztott grafikon tényleges hazugság nélkül is mennyire félretájékoztathatja az olvasókat – frontális munka.
6. Egybevágósági transzformációk, nagyítás, kicsinyítés 6 óra	a) Miért nincs jó világtérkép? 1 óra	A tér síkbeli ábrázolásának problémái. A gömb nem képezhető le a síkra, a térképek a nagy, kontinens méretű területek ábrázolása során jól felismerhetően más-más képet mutatnak attól függően, hogy milyen szempontot emelnek ki a térkép készítésekor.	Összehasonlítás: Milyen például Ausztrália alakja a nagy világtérképeken és a csak Ausztráliát ábrázoló térképen? Térképek a földrajzi atlaszból és az internetről. Néhány azonos részlet kimásolása különböző térképekről (indigó, másoló papír, számítógépes módszerek), kivágása és összehasonlítása a rajzok egymásra helyezésével is – páros munka, majd frontális megbeszélés.	Kiemelt kompetenciák Biztonságos tájékozódás a térben, az irányokat jelölő fogalmak pontos használata. Új, kihívást jelentő szituációkban együttműködés a társakkal, segítség kérése és adása. Matematikai eszközök használata. Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció: a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Természettudományos kompetencia: a természeti világ alapelveinek ismerete. Műveltségi területek Ember és társadalom Földünk - környezetünk Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Síkbeli alakzatok nagyítása és kicsinyítése 2 óra	Egyszerű ábrák kicsinyítése és nagyítása szabadkézzel és geometriai szerkesztéssel. A hasonlóság fogalma.	Kicsinyítés (pl. térképek) és nagyítás (pl. mikroszkopikus ábrák) a gyakorlatban, képek gyűjtése egyéni és páros munkában. A tapasztalatok megbeszélése. Nagyítás diavetítéssel vagy árnyjátékkal – osztálymunka. Hányszoros a nagyítás? – becslés és mérés. Háromszögek és négyszögek kicsinyítése és nagyítása szabadkézzel, majd annak ellenőrzése, hogy matematikai értelemben hasonlóság-e; szögek és az oldalak arányainak ellenőrzése. Szakaszok felezése és többszörözése szerkesztéssel. Az érdeklődő tanulók szerkesszék meg különféle síkbeli alakzatok adott arányú képét is.
	c) Egybevágósági transzformációk 2 óra	Matematikai szempontból a fordított sorrend lenne indokolt, de mivel a hasonlósági transzformációk könnyebben felismerhetők, mint az egybevágóságiak, célszerű ezt a felépítést követni. Eltolás, forgatás, tengelyes és középpontos tükrözés felismerése. Szimmetrikus alakzatok, szabályos sokszögek.	Példák keresése csoportmunkában, sok tanári segítséggel. Eltolásra: a vonat haladása egyenes szakaszon, számítógépes játékok, pl. Európa-játék, ahol a teljes képet úgy kell összerakni, hogy annak egyes elemeit forgatás nélkül lehet a helyükre illeszteni. Forgatásra: lemezre helyezett téglalap helyzetének megfigyelése, kis szögben történő elforgatás nyomán; ábrák elmozdulása az autók kerekén, forgó daru. Tükrözés: tengelyes tükrözés tükörrel, középpontosan tükrös alakzatok előállítása egy pontból, a tükrözés középpontjából kiindulva, újabb és újabb pontok és tükörképük felvételével, megrajzolásával. Páros munka: az egyik tanuló tegyen le két egybevágó alakzatot az asztalra, a párja keresse meg, milyen mozgatással vihető az egyik a másikba. Néhány eset bemutatása poszteren is. Díszítő ábrákon (népművészet, iparművészet) példák keresése a már megismert egybevágóságokra – frontális munka.
	d) A sík- és a gömbfelület. Világ körüli út tervezése a földgömbön és az atlasz segítségével 1 óra	A térbeli előkészítés után a tanulók a síkbeli alakzatok hasonlóságának vizsgálatával szerezték meg azokat a matematikai ismereteket, amelyekkel a bevezetésben felvetett és ahhoz hasonló kérdéseket is meg tudnak vizsgálni.	Melyik a legrövidebb út? Merre vezet a legrövidebb út Calgary és Taskent között? Mit mutat a térkép és mit a földgömb? Melyik a valódi távolság? – megbeszélés. A tanulók – tanári segítséggel – ábrákkal rögzítsék tapasztalataikat. Magyarország-méret: nem tévedünk, ha síknak képzeljük a Földet, maradnak a szögek és a távolságok arányai is. Kontinensméret: már nincs minden szempontból jó térkép, minden térképen valami torzul, miközben van olyan geometriai tulajdonság, amelyet megőriz.
7. A tangram játék. Speciális négyszögek, háromszögek, példák nevezetes vonalakra 8 óra	a) A tangram játék 2 óra	Ismerkedés a háromszögek és négyszögek tulajdonságaival, pl. egybevágó háromszögek, egyenlőszárú háromszögek.	Tangramkészlet kivágása papírból. Minták kirakása olyan ábrák alapján, amelyeken látszanak és olyanokon, amelyeken nem látszanak az elemek. Felragasztott szép ábrák bemutatása az osztálynak – csoportmunka.	Kiemelt kompetenciák A látható világ bonyolult alakzataiban az egyszerű geometriai formák felismerésének képessége. A matematikai játékok élménye révén előítéletek nélküli együttműködés a társakkal. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés, -feldolgozás. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Műveltségi területek Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Alakzatok 3 óra	Speciális négyszögek: rombusz, paralelogramma, téglalap, négyzet, trapéz. Nevezetes vonalak a háromszögekben: magasság, súlyvonal, szögfelező, középvonal, oldalfelező merőleges. „Ha… akkor…” állítások vizsgálata, pl. ha a négyszög átlói felezik egymást, akkor a négyszög paralelogramma.	Beszélgetés az elnevezésekről. Háromszögek és rombusz, paralelogramma, téglalap, négyzet, trapéz kivágása papírból (minta alapján vagy szerkesztéssel). Az alakzatok csoportosítása különböző geometriai szempontok alapján, csoportmunka. Az alakzatok felismerése szokatlan hely-zetben – páros munka. Nevezetes vonalak berajzolása szabad-kézzel (megszerkesztése) különböző háromszögekbe – egyéni munka.
	c) Egyszerű alakzatok szerkesztése 3 óra	Speciális háromszögek és négyszögek szerkesztése.	Eszközhasználat közös megbeszélése. Az alapszerkesztések közös ismétlése. Egyszerű alakzatok szerkesztése egyéni munkában.
8. Mérőműszerek, mérőeszközök, mérés 12 óra	a) A hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő mértékegységei, átváltásuk 2 óra	A mértékegységváltás sok problémát okoz a tanulóknak, ezért ezt a témát állandóan és türelmesen ismételni érdemes. Ebben a három órában azt érdemes összegyűjteni, hogy milyen mérőeszközöket és mértékegységeket használunk a mindennapi életben szükséges mérésekhez.	A tanulók először osztálymunka keretében adjanak becsléseket a különböző mennyiségekre, majd csoportmunkában, méréssel ellenőrizzék azt. Pl. Milyen messze van tőlünk a legközelebbi könyvesbolt? Ellenőrzés térképen, méretarány, átszámítás. Hányszor akkora a tanterem alapterülete a diákasztal területénél? Mérés papírból kivágott „asztalmodellel” és számítások hosszúságmérések alapján. További mérések és mértékegységek.	Kiemelt kompetenciák A mérés, mértékegység témakörben előforduló ismeretek gyakorlati és más tanítási órák keretében történő alkalmazása. A modern mértékegységrendszer előnyeinek a megértése a hagyományos, igen sokféle mértékegységhez képest. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: megfelelő szókincs. Digitális kompetencia: az IST eszközök használata. Kiemelt fejlesztési feladatok Környezettudatosságra nevelés Műveltségi területek Ember a természetben
	b) Szögmérés, szögfajták 1 óra	A fok és a derékszög a szögmérés mértékegysége.	Távoli tárgyak (pl. fák vagy egy épület) látószögének becslése az objektumok felé kinyújtott karjaink szögének megállapításával (pl. kicsit nagyobb, mint fél derékszög, vagy 30 fok körül stb.). A tapasztalatok alapján rajzok készítése a füzetbe. Páros munka: adott nagyságú szögek rajzolása szabadkézzel, majd ellenőrzése szögmérővel.
	c) Egyszerű alakzatok kerülete, területe 6 óra	Háromszög, négyzet, rombusz, télalap, trapéz, paralelogramma kerülete, területe. Derékszögű háromszög oldalai, kerülete, területe (Pitagorasz-tétel).	Adott számú kis négyzetből különböző téglalapok, háromszögek és más egyszerű alakzat kirakása, a kerület „megszámolása”. Adott hosszúságú zsinórból téglalapok körbekerítése, a terület becslése és számítása – páros munka.
	d) A kör kerülete és területe, a körív hossza, a körcikk területe 3 óra	A kör kerülete és területe, viszonyítás a beírt és a körülírt négyzethez, a képletek ismertetése.	Adott területű, illetve kerületű kör rajzolása körzővel, a sugár megbecsülése, majd a kapott körre vonatkozóan a számítás elvégzése, ha szükséges újabb ábrával nagyobb pontosság elérése – egyéni és osztálymunka. Sok gyakorlati példa.
9. Most mi végzünk felmérést! Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése 5 óra	a) Hogyan lehet adatokhoz jutni? Mérés, kikérdezés 1 óra	Megállapítható és mérhető adatok. Az adatgyűjtés etikai kérdései. Az adatok rögzítésével kapcsolatos kérdések megbeszélése: olvashatóság, pontosság, fontos és felesleges információk.	A korábban elemzett grafikonok újra előkerülnek. Mit lehet leolvasni róluk? Adatgyűjtés a tanulókat érdeklő témákban, pl. Melyik csapatnak szurkolnak az iskola tanulói? Milyen tömegű a náluk lévő táska? Az adatgyűjtés közben felmerülő problémák megbeszélése csoportmunkában.	Kiemelt kompetenciák Tanári útmutatás alapján a felmerülő problémák (pl. megfelelő-e az iskolatáskák súlya az egészségügyi szempontok alapján) megoldásához adatok gyűjtése és megadott szempontok szerinti célszerű elrendezése. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Természettudományos kompetencia: kritikus és kíváncsi attitűd. Szociális és állampolgári kompetencia: a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése. Kiemelt fejlesztési feladatok Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Műveltségi területek Ember és társadalom Ember a természetben
	b) Az adatok elrendezése, csoportosítása, ábrázolása 2 óra	Az összegyűjtött adatok táblázatba rendezése. Elvész sok részlet, de a megmaradó adatok jól áttekinthetővé válnak.	Grafikonok, táblázatok készítése csoportmunkában, számítógépen vagy papíron. Az eredmények bemutatása poszteren vagy számítógépes prezentációval – csoportmunka.
	c) Középértékek, következtetések 2 óra	A módusz, a medián és a számtani közép. Mikor melyik középértéket érdemes használni?	Átlagszámítás. A mért adatok nagyság szerinti rendezése és így a módusz (a leggyakoribb elem) és a medián (a középső elem) megkeresése saját példákon – páros munka. Népszámlálási (statisztikai évkönyv) és nyelvészeti (betűgyakoriság, pl. számítógépes megszámolás) adatok elemzése – osztálymunka. Titkosírás megfejtése betűgyakoriság alapján – csoportmunka.
10. Mit lehet nyerni a lottón és a totón? Néhány kombinatorikai feladat 5 óra	a) A lottó és más szerencsejátékok matematikusszemmel 1 óra	Matematikai szempontból az optimális megoldás: szervezni és nem játszani kell a szerencsejátékokat.	Mi az államilag szervezett lottó szerepe? A sport támogatása. Csak a bevétel viszonylag kis része képezi a nyereményalapot. Nem érdemes pénzkeresetben reménykedni. A játékosok a játék élményét, izgalmát kapják, ezért fizetnek – beszélgetés.	Kiemelt kompetenciák A matematikán kívül is eredményesen alkalmazható gondolkodási módszerek ismerete (például az esetek, lehetőségek szétválasztása és gondos végigkövetése). Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Műveltségi területek Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Hányféleképpen lehet sorba rakni? Kiválasztani? Sorba rakni és kiválasztani? 3 óra	Kombinatorikai feladatok: az összes eset áttekintése, sorba rendezése és kiválasztása néhány elem esetén. Az alapképletek megismerése, a faktoriális jelölés bevezetése.	Néhány elemes példákban kiügyeskedni a megoldást, egy, majd néhány, végül az összes eset megadásával lehetséges sorrend vagy kiválasztás – egyéni munka és megbeszélés. A képletek alkalmazásával (táblázatból) válasz keresése szöveges kombinatorikai feladatra, nagyobb elemszám esetén is – csoportmunka.
	c) Hány szelvényt kell kitölteni a biztos telitalálathoz? 1 óra	Lottó: kb. 44 milliót.	Interneten keresés az esélyekre. Mire való az esélykalkulátor? Feltételezve, hogy ebből a 8 számból lesznek a kihúzottak, akkor a program megmondja, melyik számokat jelöljem be a több száz szükséges szelvényen, és ha tényleg azokból a számokból húznak, biztosan lesz 5 találatom. De miért pont azokból húznának?

10. évfolyam

Óraszám: 36

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Valószínűségszámítás 6 óra	a) Kombinatorika, sorba rendezés és kiválasztás 2 óra	Egyszerű kombinatorikai feladatok ismétlése (sorba rendezés és kiválasztás).	Osztályszintű ismétlés után csoport-, illetve páros munkában feladatok szituációs játékokba helyezése, eljátszása, megoldása.	Kiemelt kompetenciák A mindennapi életből származó adatok megfigyelése, értelmezése. A matematika és a valódi világ problémái közötti kapcsolatok látása. Problémamegoldás, logikus gondolkodás. Játékelmélet. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: helyes és kreatív nyelvhasználat. Műveltségi területek Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati
	b) Egyszerű esemény valószínűsége 4 óra	A valószínűségszámítás alapjai: kedvező esetek száma, összes esetek száma, esemény bekövetkezésének valószínűsége.	Csoportmunkában olyan életszituációk gyűjtése, ahol a „valószínűség” kifejezést használjuk. Páros vagy csoportmunkában végzett kísérletek segítségével a valószínűség fogalmának megértése. Osztályszintű beszélgetés a témáról. Egyszerű feladtok megoldása páros munkában.
2. Hogyan számoljunk nagyon nagy számokkal? A számok normálalakja 2 óra	a) Csillagászati és mikroszkopikus méretek 2 óra	Mit jelent a közelítő számítás, ha a számok nagyon nagyok vagy nagyon kicsik? Az összeadásnak és kivonásnak akkor van jelentősége, ha a számok megközelítőleg egyformán nagyok vagy kicsik. Nagyon kell figyelni a helyi értékre! Nagyon eltérő számok szorzására és osztására szükség lehet. Érdemes a számításokat számológéppel végezni, de előtte fontos a várható eredményre becslést adni.	A tanulók gyűjtsenek írásokat újságokból vagy az internetről, ahol nagyon nagy és nagyon kicsi számok szerepelnek – egyéni munka. A talált számokat kerekítsék és értelmezzék a szöveg jelentésének megfelelően kiscsoportokban. Páros munka: az egyik tanuló úgy olvasson fel egy általa választott szöveget, hogy a számokat kihagyja belőle. A társa próbálja meg a hiányzó számokat pótolni, majd cseréljenek szerepet. A szöveg alapján végezzenek számítási műveleteket. Pl. Az egyik égitest a Földtől ennyi távolságra van, egy másik annyira, milyen messze lehetnek egymástól? Ha egy tablettában ennyi milligramm hatóanyag van, akkor a gyár évente mennyi hatóanyagot használ fel? Készítsenek grafikont, ábrázolják a hatóanyag szükséges mennyiségét attól függően, hogy hány tabletta készítését feltételezik.	Kiemelt kompetenciák A matematika és a valódi világ problémái közötti kapcsolatok látása. A munkával kapcsolatos számítások ismerete, az iskolában megszerzett tudás alkalmazása a gyakorlatban is. Az önellenőrzés képessége, felelősségvállalás számítási munkáikért. (Ha nem is képesek maguk elvégezni a könyvelési feladatokat, pénzügyi számításokat, arra szükségük van, hogy világos képet kapjanak ezekről a műveletekről is.) Kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia: a természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása a problémamegoldásban. Digitális kompetencia: internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Kiemelt fejlesztési feladatok Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Műveltségi területek Ember és társadalom Ember a természetben Földünk - környezetünk

3. Az áfa és más adók. Ne fizessünk többet, mint amennyit kell! Arányossági feladatok 14 óra	a) Mi az adókulcs? 1 óra	Adónemek, sávos adózás.	Beszélgetés az adóról, példák más országokból tanári irányítással.	Kiemelt kompetenciák Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban. Megfontolt, ismeretekkel alátámasztott véleményalkotás adóügyekben is. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Szociális és állampolgári kompetencia: a társadalmi-gazdasági kérdések vizsgálata, együttműködés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése. Kiemelt fejlesztési feladatok Hon- és népismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Felkészülés a felnőttlét szerepeire (pályaorientáció) Műveltségi területek Ember és társadalom
	b) Százalékszámítás a mindennapi élet igényei szerinti mélységben, kamatszámítás 8 óra	A százalékszámítás és néhány gyakran használt elnevezés. Mit jelent a 20-50-70%-os árleszállítás vagy áremelés? Kamatszámítás.	A tanulók keressenek adatokat árleszállításról, áremelkedésről, kamatszámításról – egyéni munka, csoportos megbeszélés. A tanulók csoportmunkában az interneten vagy máshol található 4 személyes ételrecepteket írjanak át több (6, 10) személyre, végezzék el a számításokat, beszéljenek olyan problémákról is, hogy milyen megoldást választanának, ha a számításokból fél tojás következne stb.
	c) Százalékszámítás adóügyekben 3 óra	Az alap és az érték megkülönböztetése.	Mit jelent, ha az ár 20% áfát tartalmaz, illetve ha az árra még rá kell számítani 20% áfát? Adók számítása a tanulókat érintő területekről vett példákban – csoportmunkában és frontális megbeszéléssel. Milyen hatást gyakorol az árakra a fogyasztási adó mértékének a megváltoztatása? Beszélgetés hiteles adatok felhasználásával.
	d) A személyi jövedelemadó 2 óra	A százalékszámítási ismeretek alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban.	A tanulók becsüljék meg a jövedelemadó mértékét, majd végezzenek pontos számításokat számítógép segítségével.
				Kiemelt kompetenciák A matematika és a valódi világ problémái közötti kapcsolatok látása. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban. Kulcskompetenciák Digitális kompetencia: számítógépes alkalmazások a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A hatékony, önálló tanulás: a tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Testi és lelki egészség Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Művészetek

4. Függvények. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása grafikusan 4 óra	a) Lehet-e egyenleteket megoldani számolás nélkül? 2 óra	Függvények ábrázolása közös koordináta-rendszerben (lineáris, abszolútérték, egyszerű másodfokú függvények).	Csoportmunkában függvények grafikonjának ábrázolása. Osztályszintű megbeszélése.
	b) Olvasás a grafikonokról. f<g vizsgálata 2 óra	Mit jelent, ha a grafikonok metszik egymást? A megoldások leolvasása. Két függvény között a kisebb-nagyobb viszony megállapítása, egyenlőtlenségek megoldása.	Lázgörbék és egyéb, a hétköznapi életben jelentős grafikonok ábrázolása, ezek viszonyítása egy konstans függvényhez – csoportmunka, majd a tapasztalatok megbeszélése. Az elkészült grafikonok bemutatása faliújságra kitett ábrákkal, illetve számítógépes szemléltetéssel. A csoportok próbálják meg a tengelyek elnevezésének ismerete nélkül megállapítani, mire vonatkozik a többi csoport grafikonja.
5. Geometriai mérések, számítások 10 óra	a) A kocka, a téglatest, az egyenes hasáb, a henger, a gúla, a kúp és a gömb felszíne és térfogata (táblázattal) 10 óra	Ráismerés a testekre, tanári segítséggel a megfelelő adatok lemérése és a megfelelő képlet kiválasztása, majd behelyettesítés és számolás. A Pitagorasz-tétel alkalmazása a gúla és a kúp testmagasságának kiszámítására.	A tanulók gyűjtsenek konzerves és egyéb dobozokat. Becsüljék meg, hogy körülbelül azonos-e a térfogatuk, illetve a nagyobb hányszorosa a kisebbnek. A számításokat tanári segítséggel végezzék. A fő feladat a formulák használatának gyakorlása, a becslés pontosságára vonatkozó következtetések levonása. Hajtogassanak testeket papírból, majd a csoportok cseréljenek egymással. Becsüljék meg a kapott test felszínét, majd számítással, illetve a háló kiterítésével és átdarabolásával ellenőrizzék becslésük helyességét.	Kiemelt kompetenciák A térbeli tájékozódás fejlesztése (a szokásos példák mellett az iskolai terekben és a szabad területeken való tudatos mozgás is segíti a térbeli tájékozódást, ezért érdemes minden alkalmat megragadni a térélmény átélésére). Kulcskompetenciák Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Kiemelt fejlesztési feladatok Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Műveltségi területek Művészetek
5. Geometriai mérések, számítások 10 óra

Kulcsfogalmak

A matematikai kulcsfogalmak esetében csak igen kevés esetben szükséges, hogy a tanulók ismerjék a meghatározásokat. Általában az a feladatuk, hogy az adott fogalomra példákat mondjanak, pl. negatív szám; vázlatos ábrákat készítsenek, pl. négyszögek; ráismerjenek a grafikonra, pl. parabola; el tudják végezni a számítást, pl. átlag; megtalálják a képlettárban a megfelelő képletet, pl. a gúla térfogatát.

9. évfolyam

Természetes szám, racionális szám, számegyenes, becslés, táblázatkezelés, oszthatósági szabályok, prímszám, egyenlet, koordináta-rendszer, grafikon, tükrözés, forgatás, eltolás, kicsinyítés, nagyítás, háromszög, négyszögek, kör, szögmérés, kerület és terület, statisztikai adatok gyűjtése, elemek sorba rendezése és kiválasztása.

10. évfolyam

Valószínűség, számok normál alakja, becslés és kiszámolás számológéppel, százalékszámítás, hasáb, henger, gúla, kúp térfogata és felszíne.

Mintamodul

Matematika (9. évfolyam)
Mérőműszerek, mérőeszközök, mérés

A modul célja: A mindennapi életben használt mérések, mértékegységváltások és egyszerű kerület- és területszámítások gyakorlása, új ismeretként a szögmérés mértékegységének megértése.

Időkeret: 12 óra

Módszertani ajánlás

A feladatok összetettsége miatt nagy szükség van a differenciálásra. Olyan módszereket érdemes választani, amelyek minden tanuló számára lehetőséget kínálnak arra, hogy tájékozódjanak a tananyagban, megismerjék az itt szereplő elnevezéseket, szemléletes képet kapjanak a szögfüggvények fogalmáról – ehhez a frontális munka és a kiscsoportokban elvégezhető mérések kínálnak lehetőséget. A példamegoldási feladatokat a tanulók egyéni képességeihez szükséges igazítani. Fontos, hogy minden tanuló képes legyen önállóan is dolgozni, de ehhez nagyon eltérő nehézségi fokot jelentő feladatokat célszerű kijelölni számukra.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Ráhangolódás	Kiemelt kompetenciák Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szókincsfejlesztés, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség. Természettudományos kompetencia: a tudás gyakorlati alkalmazása. Szociális és állampolgári kompetencia: csapatmunka, együttműködés, tolerancia, önismeret. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a szakmai lehetőségek felismerése, tervezés, kockázatvállalás. Kiemelt fejlesztési feladatok Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Műveltségi területek Ember és társadalom Ember a természetben Informatika
2.	Mérések mindenhol		Osztályszintű és csoportmunka.	Mérőléc, mérőszalag, mérleg, lehetőleg kétkarú, stopperóra.
	Mérések elvégzése, hosszúság, tömeg, idő. Becslés, megismételt mérések, az eredmények megbeszélése. A tanulók először osztálymunka keretében adnak becsléseket a különböző mennyiségekre, majd csoportmunkában méréssel ellenőrzik azokat. Pl. Milyen messze van tőlünk a legközelebbi könyvesbolt? Ellenőrzés térképen, méretarány, átszámítás. Hányszor akkora a tanterem alapterülete a diákasztal területénél? Mérés papírból kivágott „asztalmodellel” és számítások hosszúságmérések alapján.		Osztályszintű és csoportmunka.	Mérőléc, mérőszalag, mérleg, lehetőleg kétkarú, stopperóra.
	Egyéni és kiscsoportos munka: rajzolás a füzetbe, számítógépes munka, pl. GeoGebra-val. Távoli tárgyak (pl. fák vagy egy épület) látószögének becslése az objektumok felé kinyújtott karjaink szögének megállapításával (pl. kicsit nagyobb, mint fél derékszög, vagy 30 fok körül). A tapasztalatok alapján rajzok készítése a füzetbe. Páros munka: adott nagyságú szögek rajzolása szabadkézzel, majd ellenőrzése szögmérővel.		Egyéni és kiscsoportos munka. Páros munka.	Szobai és terepen használható mérőeszközök. Számítógép, lehetőség szerint aktív táblával vagy digitális táblával kiegészítve.
	Kerület és terület
	Téglalapok kerülete és területe, ismétlő feladatok. A kör kerülete és területe, viszonyítás a beírt és a körülírt négyzethez, a képletek ismertetése. Adott számú kis négyzetből különböző téglalapok kirakása, a kerület „megszámolása”. Adott hosszúságú zsinórból téglalapok körbekerítése, a terület becslése és számítása – páros munka. Adott területű, illetve kerületű kör rajzolása körzővel, a sugár megbecsülése, majd a kapott körre vonatkozóan számítás elvégzése, ha szükséges újabb ábrával nagyobb pontosság elérése – egyéni és osztálymunka.		Kiscsoportos munka.	Nyomtatott névjegyek, szórólapok, hirdetések gyűjteménye, on-line minták (pl. a Google képkeresőjében).
3.	Lezárás, értékelés
	Az elsajátított ismereteknek, a begyakorolt algoritmusok-nak és a közös munkavégzés színvonalának megbeszélése. A munkák közben készített jegyzetek rendezése, a legfontosabb tapasztalatok kiemelése, számítógépes prezentáció vagy poszter készítése a mérésről és a szögekről.		Osztályszintű megbeszélés.	–

Mintaprojekt

Amikor a számolni tudás szakma volt

A projekt célja: A számolási készség fejlesztése, a számfogalom építése matematikatörténeti vonatkozású feladatok segítségével. Matematikatörténeti szövegek olvasása, beszélgetés a matematikáról, szerepéről az egyes emberek és az emberiség életében. A projekt bármely matematikai témához kapcsolható, mert a számolás minden matematikai témakörnek része, az egyéb műveltségi területek közül elsősorban az Ember és társadalom területtel kínál együttműködési lehetőséget.

Időkeret: 8 óra

Módszertani ajánlás

A tanulók a néhány kiválasztott, számírásokra és régi műveletvégzésre vonatkozó matematikatörténeti ismeretet ugyanúgy tevékenység, kísérletezés keretében ismerjék meg, mint például a mérést, mértékegységeket.

A számírások alkalmat adnak a szigorú logikai összefüggések megismerésére és a sokféle információ változatos forrásokból (könyvek, internet) való megszerzésére is.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Hogyan számoltak az emberek a távoli korszakokban? Tervkészítés. Az ismert régi kultúrák közül melyiket választják a tanulók: egyiptomi, babilóniai, görög, római, rovásírásos magyar, középkori európai számírások?	Kiemelt kompetenciák A térbeli és időbeli tájékozódás témához kapcsolódó eszközök, az időszalag és a térképek ismerete. Annak megértése, hogy az egyre fejlődő számírás révén hogyan egyszerűsödött a számolás, pl. a nagy számok szorzása római számokkal külön mesterség volt, a helyi értékes számírással viszont iskolai feladattá vált. A megszerzett ismeretek mások számára is érdekes módon történő bemutatása. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése. Szociális és állampolgári kompetencia: a társadalmi sokféleség és kohézió tisztelete. Digitális kompetencia: internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén, kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információs és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Műveltségi területek Ember és társadalom Informatika	Csoportmunka.	Nyomtatott vagy számítógépes képgyűjtemény a különböző kultúrák matematikai műveltségéről.
2.	Kidolgozás
	Mintaképpen az egyiptomi számírást mutatjuk be. • Egyiptom a térképen, az ókori Egyiptom elhelyezése az időszalagon. • Az egyiptomi hieroglifák, a mindennapi életben használt számírás.		Megbeszélés az osztályban. Egyéni munkában térképvázlat készítése.	Térképek, időszalag.
	• Az egyiptomi szorzás. A tanulók információkat keresnek az ókori Egyiptom kultúrájáról. A megszerzett információkat térben és időben elrendezik, ehhez használják az időszalagot és a földrajzi, valamint a történelmi térképeket. Az interneten rákeresnek a számok hieroglifájára, és az osztályterem díszítésére is alkalmas posztereket készítenek belőle. Gyakorolják az egyiptomi számírással írt számok olvasását, és egyiptomi módra írnak le számokat. Beszélgetés az egyiptomi kultúra máig fennmaradt emlékeiről. Az interneten írnokszobor-fényképeket keresnek, beszélgetnek az írnokok munkájáról. Az érdeklődő tanulók megismerhetik az egyiptomi szorzás algoritmusát, amely a nem helyi értékes számírásban szinte nélkülözhetetlen (pl. a Sulinet honlapjáról).		Frontális munka.	Számítógépes prezentáció.
3.	Lezárás, prezentáció, értékelés
	A kultúrák sokfélesége.		Osztályszintű megbeszélés és csoportmunka.
	A matematikai műveltség néhány eleme a különböző korokban.
	A tanulók kiállítást szerveznek, bemutatják az általuk készített prezentációkat.
	A tapasztalatokat megbeszélik, az elvégzett munkát értékelik.

Értékelés

Az értékelés alapja a tanév során elvégzett tevékenységek minősége és mennyisége. A gyűjtőmunkáról, az összegyűjtött képekről, grafikonokról való beszélgetésről, modellek készítéséről, a közös munkában, párban és kiscsoportban végzett problémafelvetésről és problémamegoldásról, az elért eredményekről való beszámolásról (elsősorban poszterek, de esetlegesen más formák, szöveges beszámolók is megjelenhetnek) van szó. Itt rengeteg tevékenységfajta van, amelyek a különböző érdeklődésű tanulók számára más-más munkaformát kínálnak. Ezek a tevékenységek a tantervben részletesen fel vannak sorolva, itt a fejlesztendő részkompetenciák néhány elemét emeljük ki. Megfelelt minősítést érdemel az a tanuló, aki képességeinek megfelelően részt vesz az órai közös munkában, kiválóan megfeleltek azok a tanulók, akik kreatív módon, matematikai ismereteiket jól alkalmazva képesek az önálló munkára, és tudnak együtt dolgozni a többiekkel.

MATEMATIKAI RÉSZKOMPETENCIÁK

Tájékozódás térben: a tanulók rámutatás nélkül, csak szavakkal irányítják társaik mozgását egy síkbeli pont, illetve egy tanterembeli tárgy megtalálása céljából.

Tájékozódás időben: eligazodás a történelmi időszalagon.

Mérések: hosszúságmérés vonalzóval, mérőszalaggal, nagyobb távolságok becslése, mérés kétkarú mérleggel, rövid, pár perces időtartamok becslése, szögmérés papíron és terepen.

II.

A tanulók gyakorlottak a megismerési folyamat egyes elemeiben, ráismernek ezekre, terveket tudnak készíteni.

Az ismeretszerzés folyamata a háromszög súlypontja meghatározásának példáján:

1. Tapasztalatszerzés: papírból kivágott háromszög súlypontjának megkeresése a megfelelő alátámasztási pont megkeresésével, próbálgatással.

2–3. Képzelet, emlékezés: a következő órán felidézik tapasztalataikat a modell használata nélkül.

4. Gondolkodás: módszert keresnek – tanári útmutatások alapján – a súlypont matematikai eszközökkel történő meghatározására, megtanulják a szerkesztési lépéseket.

5. Ismeretek rendszerezése: összehasonlítják a kísérleti úton és a szerkesztéssel megkapott súlypontot, keresik az esetleges eltérések okait; a súlypont fogalmát a háromszög más nevezetes pontjaihoz kapcsolják.

6. Ismerethordozók használata: nyomtatott és számítógépes forrásokban információkat keresnek a súlypont meghatározásáról bonyolultabb esetekben is.

III.

A tanulók képesek megszerzett ismereteiket alkalmazni. Észreveszik, hogy a matematikaórákon hasonló problémákkal foglalkoznak, mint amilyenek a hétköznapi életben is előfordulnak. A zsebpénz vagy az ösztöndíj elköltésének példáján elemzik a hasonlóságokat, különbségeket. Megtervezik költségvetésüket, becsléseket végeznek, hogy az adott összeg mire elegendő, a hónap végén megnézik, jók voltak-e az előzetes elképzeléseik, elemzik, hogy megfelelően működik-e, vagy változtatni kell a stratégiájukon.

IV.

A tanulók a matematikaórákon felmerülő feladatokat, problémákat megoldandó helyzetként kezelik, és azokat nem számonkérésként élik át. Tudják magukról, hogy képesek olyan problémákat megoldani, amelyekre nem ismernek receptet, megoldási algoritmust, pl. területszámítási feladatnál a bonyolultabb alakzatot képesek egyszerűbbre, könnyen kezelhetőre felbontani.

Tapasztalataikat, megszerzett ismereteiket képesek úgy bemutatni társaiknak poszter, prezentáció vagy egyéb formában, hogy az nekik is, társaiknak is az alkotás élményét közvetítse.

VI.

A matematikaórák is keretet biztosítanak az együttműködés gyakorlására. A pedagógusok természetesnek tekintik, hogy a valódi csoportmunkát sokféle érzelem, vita, konfliktus kíséri. Ez nem elvesztegetett időt jelent, hanem a tanulás lényegi eleme: az együttműködés képessége ezen az úton fejlődik.

VII.

A matematikatanulásba bekapcsolt elbeszélő elemeknek (gyakorlati alkalmazások, matematikatörténeti érdekességek stb.) igen nagy a jelentőségük abban, hogy a matematika természetét, jelentőségét az egyén és a társadalom életében minden tanuló átlássa, azok is, akik saját tapasztalataikon, csupán a problémamegoldásokon keresztül nem érik el ezt a szintet.

FOGALMAK, ÖSSZEFÜGGÉSEK, ALGORITMUSOK

Ez a rész az elsajátítandó fogalmakat, összefüggéseket, algoritmusokat tartalmazza. A minimumkövetelmények (megfelelt) lényegében olyan ismeretek, amelyeket a tanulók általában már az általános iskolában elsajátítanak, akkor is, ha egyébként nem jó a tanulmányi eredményük. Azért tüntettük fel, mert gyakran előfordul, hogy egy-egy tanulónak valamely részterületen komoly hiányosságai vannak, tehát az alapokat pótolni szükséges. Ezek az alapok jelentik a minimumkövetelményeket. Az optimális követelmények (kiválóan megfelelt) a művelt, középszinten képzett tanulók ismereteit sorolják fel, amelyek a közép- majd felsőfokú továbbtanuláshoz is elvezethetnek. A tanuló érdeklődésének megfelelő néhány területen néhány elem alapos elsajátítása már elegendő alapot jelenthet a Kiválóan megfelelt minősítés elérésére, ha a tanuló a minimumkövetelményeknek minden részterületen megfelel.

Az alábbi táblázatban először a 9. évfolyam követelményei, majd újrakezdett számozással a 10. évfolyam követelményei szerepelnek.

Témakör	Fogalmak, összefüggések, algoritmusok
1. A valós számok. Mik azok a nem valós számok?	Megfelelt	A tanuló képes megadott számok elhelyezésére a számegyenesen, meg tudja mutatni, hol a helye a kis egészeknek, a nagy kerekszámoknak, ismerős törteknek. (A számokat a mentális számegyenesnek, vagyis a mindennapi szükségletekhez illeszkedően válasszuk.)
	Kiválóan megfelelt	A számhalmazok elnevezésének ismerete, a halmazok megadása példák felsorolásával, a racionális szám és az egész szám definíciója. A valós számok és a számegyenes közötti kapcsolat ismerete.
2. Számolás zsebszámológéppel, számítógéppel, becslés, fejszámolás	Megfelelt	A tanuló képes az alapműveletek elvégzésére számológéppel, és gyakorlott a fejszámolásban kétjegyű számokkal.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes összetett számolások elvégzésére: becslés, számolás, ellenőrzés. Képes felelősséget vállalni a kapott, általa ellenőrzött eredmény helyességéért.
3. Titkosítás, kódolás, számelmélet. Bizonyosság-bizonytalanság, érvelés	Megfelelt	A tanuló képes az egyjegyűek gyors, hiba nélküli szorzására, egyszerű esetben néhány ismerős szám szorzattá bontására.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló ismeri az alapvető oszthatósági szabályokat: 2, 3, 4, 5, 6, 9. Képes a számok prímtényezőkre bontására, ismeri a négyzetszámokat 144-ig. Ismereteit alkalmazni tudja a törtek egyszerűsítésére.
4. Gondoltam egy számot… Nyitott mondatok	Megfelelt	A tanuló képes az egyszerű egyenletek, mint pl. 2x+3=7 megoldására mérlegelvvel. Képes szöveget alkotni egyszerű egyenlethez. A tanuló képes az egyenletet értelmező, egyszerű szövegesek alapján egyenletek felírására és megoldására, pl. Kabátot vettem és még 12 000 Ft-ért cipőt. Összesen elköltöttem 28 000 Ft-ot. Mibe kerül a kabát?
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes a példatárak szokásos, egyszerűbb szöveges feladatainak korrekt, önálló megoldására.
5. Grafikonok mindenhol. Koordináta-rendszer	Megfelelt	A tanuló képes az újságokban, tankönyvekben található grafikonok legfontosabb információinak a leolvasására. Tud pontokat ábrázolni a koordináta-rendszerben, és észreveszi a kapcsolatokat a sakkal, a nézőtéri ülések számozásával stb.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes a grafikonok elemzésére matematikai ismereteinek a felhasználásával. Tud egyeneseket, félsíkokat és egyéb alakzatokat ábrázolni a koordináta-rendszerben.
6. Térképek, alaprajzok	Megfelelt	A tanuló képes a hasonlóság matematikai és hétköznapi értelmének megkülönböztetése, pl. Két ember hasonlít egymáshoz, ha nagyjából megegyeznek az arcvonásaik, a termetük. Két téglalap, ha az oldalak aránya pontosan megegyezik. A tanuló képes szabadkézzel hasonló alakzatokat rajzolni. Eligazodik a számára ismerős térképen.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes geometriai szerkesztéseket elvégezni: eltolás, forgatás, tükrözés, kicsinyítés, nagyítás. A számára idegen táj térképén is eligazodik.
7. A tangram játék. Speciális négyszögek, háromszögek, példák nevezetes vonalakra	Megfelelt	A tanuló képes az adott alakzatok közül megadottak kiválasztására, pl. két egybevágó, két hasonló alakzat, illetve egyenlő oldalú háromszög, a téglalap, a négyzet, kör, ellipszis.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes a speciális négyszögek (rombusz, paralelogramma, téglalap, négyzet, trapéz) definiálására, ismeri azok fontosabb tulajdonságait, nevezetes vonalait, egyszerűbb „Ha.. akkor…” állításokat, pl. ha a négyszög átlói felezik egymást, akkor a négyszög paralelogramma.
8. Mérőműszerek, mérőeszközök, mérés	Megfelelt	A tanuló képes megmutatni, mennyi az 1 cm, az 1 m és elmondani, mi van az iskolától 1 km-re Képes becslést adni szögek nagyságára, pl. ez nagyobb, mint a derékszög fele. Téglalap kerületét meg tudja mérni, ki tudja számítani.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló ismeri a szokásos mértékegységeket és jártas az átváltásukban. Tájékozott a szögmérésben, ismeri a fok és az ívmérték fogalmát. Ki tudja számítani a kör kerületét, a körívek hosszát. Ismeri a szögfüggvények fogalmát, a derékszögű háromszögekben, képes egyszerű alkalmazásokra, a mért és számított adatok összehasonlítására.
9. Most mi végzünk felmérést! Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése	Megfelelt	A tanuló képes a számára érdekes, jelentést tartalmazó adatok elrendezésére, csoportosítására, az erre alkalmas esetekben átlagszámításra.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló ismeri a legfontosabb statisztikai jellemzőket, ismeri a módusz, medián és az átlag fogalmát, tudja, mikor melyik középértéket célszerűbb alkalmazni.
10. Mit lehet nyerni a lottón és a totón? Néhány kombinatorikai feladat	Megfelelt	A tanuló képes az egyszerű sorba rendezési feladatok kiszámítására, összetettebb kombinatorikai feladatokban képes egy vagy néhány, a feltételeket kielégítő megoldást megtalálni.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló tanult ismeretei alapján képes kiszámítani néhány szerencsejáték, pl. a totó, lottó esetében a biztos telitalálathoz szükséges szelvények számát.

1. Véges és végtelen halmazok	Megfelelt	A tanuló képes halmazok (egészek, törtek, racionális, irracionális és a-nál kisebb, b-nél nagyobb stb.) megadására felsorolással, illetve a felsorolás megkezdésével
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes a végtelen halmazok összehasonlítására, pl. a párosak és egészek kölcsönösen egyértelműen egymáshoz rendelhetők.
2. Hogyan számoljunk nagyon nagy számokkal? A számok normál alakja	Megfelelt	A tanuló képes azonos nagyságrendű számok összeadására és szorzására, más, de egyszerű esetekben is.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes számolni kicsi és nagy számokkal, keverten is, képes nagyon eltérő nagyságú számokat tartalmazó, de egyébként egyszerű szöveges feladatokat megoldani.
3. Az áfa és más adók. Ne fizessünk többet, mint amennyit kell! Arányossági feladatok	Megfelelt	A tanuló képes a gyakran előforduló százalékok értelmezésére, egyszerű számításokra, pl. fejszámolás az árleszállításokkal kapcsolatban, utánaszámolás a banki kamatoknak. Ki tudja számítani az adót leegyszerűsített feladatokban.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes a szokásos százalékszámítási feladatok megoldására, az adó kiszámítására egyszerűbb esetekben, de valódi adatokkal.
4. Bonyolultabb számolások, bűvészmutatványok a számokkal. Algebrai kifejezések	Megfelelt	A tanuló képes elvégezni a hatványozást és a gyökvonást egyszerű, fejben könnyen kiszámítható példákon. Képes a megoldóképlet alkalmazására egész együtthatós, 0-ra rendezett egyenletek esetében, és képes a gyökök ellenőrzésére behelyettesítéssel.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes hatványozni, gyököt vonni: becslés, kiszámítás géppel, kiolvasás táblázatból. Képes algebrai azonosságokat alkalmazni, valamint különböző másodfokú egyenleteket megoldani.
5. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása számolás nélkül. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása grafikusan	Megfelelt	A tanuló képes parabola rajzolására a koordináta-rendszerben, parabola és egyenes metszéspontjának közelítő leolvasására.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes függvények ábrázolására, a metszéspontok leolvasására, számítással történő ellenőrzésre, a függvények közötti kisebb-nagyobb reláció megállapítására.
6. Geometriai mérések, számítások	Megfelelt	A tanuló ráismer a fontosabb alakzatokra. Képes látott, kézbe fogott testek összehasonlítására térfogat, illetve felszín szempontjából, szemléletes úton felismeri a nagy különbségeket és a közel azonos értékeket is. Képes képletbe helyettesítésre egyszerű esetekben.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes térfogat és felszín becslésére számadatok alapján, a számítások elvégzésére, a kapott eredmények összehasonlítására.
7. Miért és mikor bízhatunk a közvélemény-kutatásokban?	Megfelelt	A tanuló ismeri a mintavétel fogalmát, képes a véletlen mintavétel alapján végzett következtetések megbízhatóságáról helyes véleményt alkotni.
	Kiválóan megfelelt	A tanulónak vannak ismeretei a matematikai statisztika feladatairól és lehetőségeiről.

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA

Bevezetés

A természettudományos műveltség komplex, összetett fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi, ismeretanyagot összefogó természettudományos kompetenciát feltételez.

Jelen kerettanterv a természettudományos kompetencia fejlesztése érdekében úgy integrálja, a már meglévő tanulói ismeretanyagot, hogy közben figyelembe veszi a megvalósításhoz rendelkezésre álló pedagógus-erőforrásokat, azaz tematikailag moduláris jellegű. A négy tantárgy keretében az alapfokú oktatás során elsajátított ismereteket szintetizálva, rendszerezve az a célja, hogy a Nat pedagógiai céljainak megfelelően a természettudományos kompetencia fejlesztésével olyan felelős, döntésképes állampolgárok nevelése, akik olyan tudásnak kerülnek a birtokába, amelynek segítségével képesek áttekinteni a társadalmi-gazdasági és a természeti-ökológiai rendszerek közötti összefüggéseket, és ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntéseik során a hétköznapokban, a társadalmi cselekvéseikben alkalmazzák.

Kiemelt cél, hogy a tanulók választott szakmájukkal kapcsolatos társadalmi-gazdasági és természeti jelenségeket megismerjék, és azokat a későbbiekben felhasználják.

Feladata a környezettudatos magatartásnak, a felnőtt ember felelősségérzetének a kialakítása a természet–társadalom–technológia sajátos egymásra hatásában.

Feladata, hogy felismertesse a tanulókkal a természettudományos ismeretek szükségességét, gyakorlati hasznát a felnőttlét hétköznapjaiban, valamint azt, hogy a jelenségek nem elszigetelten, önmagukban játszódnak le, hanem hatnak egymásra és környezetükre is.

A tanulók a mindennapi életben megfigyelhető természeti jelenségek (biológiai, kémiai, fizikai, földrajzi) megfigyelésével, a hétköznapokra jellemző problémafeladatok megoldásával olyan megismerési, elemzési, értelmezési, tanulási technikákat sajátíthatnak el, amelyek nélkülözhetetlenek lehetnek az életben.

Ennek érdekében a témaköröket célszerű mindig egy hétköznapi jelenség, folyamat felvetésével indítani, majd a közben körvonalazott és megfogalmazott konkrét szabályokkal, törvényekkel lezárni. A tanulók aktív tanulási folyamatának motiválásával az önálló megismerő-, elemző-, értelmezőtevékenység fejlesztésére kell törekednünk. Az irányított önálló tevékenykedtetés segíti a tanulás tanulását is. A kerettanterv éppen ezért tartalmaz javaslatot a változatos oktatásszervezési módok (frontális, csoport-, páros munka) és oktatási módszerek (előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, szemléltetés, tanulói referátum, projektmódszer, kooperatív technikák) használatára. A javasolt eszközök/módszerek természetesen a helyi tantervben a helyi sajátosságoknak megfelelően formálhatók, tölthetők meg tartalommal, az egyes témakörök és témák szükségszerűen részletezhetők.

A tantárgy tanítása – különböző mértékben ugyan, de – hozzájárul szinte az összes kompetenciaterület fejlesztési feladataihoz, melyeket témakörönként jelzünk.

9. évfolyam

Óraszám: 72

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Tudomány (természettudomány), technika, társadalom 2 óra	a) Az egyén (az ember), a tudomány, a technika és a társadalom kapcsolata 1 óra	A tudomány, a technika, a társadalom fejlődésének kapcsolata, valamint az ember (egyén) szerepe e kapcsolatokban.	Három szókártya, három fogalom: tudomány, technika, társadalom. A tanulók önállóan próbálják körüljárni a fogalmakat korábbi tanulmányaik, ismereteik alapján, majd azokat osztályszinten összesítve fogalmazzák meg. Ellenőrzésként interneten keressék meg a három fogalom meghatározását. Irányított közös beszélgetés során ismerjék fel a tudomány–technika–társadalom fejlődésének egymásra hatását, kapcsolatát. Érveljenek az ember felelősségének fontossága mellett a tudomány, a technika és a társadalom változásainak vonatkozásában.	Kiemelt kompetenciák Alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete, etikai kérdések iránti érdeklődés, kritikus és kíváncsi attitűd, a természeti világ alapelveinek ismerete, a tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés és -feldolgozás, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, halott és olvasott szöveg értése, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kiemelt fejlesztési feladatok Felkészülés a felnőttlét szerepeire A tanulás tanítása Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Műveltségi területek Ember és társadalom, Földünk – környezetünk, Ember a természetben, Informatika
	b) Ismerjük meg a természetet! 1 óra	A természeti jelenségek, történések megfigyelésének módszerei (kísérlet, megfigyelés, modellezés, szimuláció).	Frontális tanári bemutató, tények, adatok gyűjtése: megfigyelés, mérés, számítások, kísérletek, modellezés, szimuláció. Egyéni munka: mai tudományos modellek felkutatása, szimulációk bemutatása (internet).
2. Az anyag 46 óra	a) Környezetünk anyagai 16 óra	Az emberi hétköznapok anyagai. A világ felépítésének anyagelvűsége – elemi részecskék, atomok, ionok, molekulák, vegyületek. Szervetlen és szerves anyag. Élő és élettelen anyag.	Frontális munka: Milyen anyagok alkotják a hétköznapi élet tárgyait? Táblán csoportosítás: természetes és mesterséges anyag. Csoportmunkában a tanulók a háztarásokban használt tárgyak mellé sorolják fel, milyen anyagokból készültek azok (egy tárgy többféle anyagból is előállítható). A csoportmunka során összegyűjtött információk közös rendszerezésével tegyenek megállapítást: a tárgyak funkciója határozza meg, hogy milyen anyagból készülnek, az anyag tulajdonsága annak szerkezetével függ össze. Előre kiadott otthoni gyűjtőmunka: az anyagszerkezet kutatásának története. Az anyagszerkezet (rész-egész kapcsolata) elemzése modellek segítségével: atommodell, molekulamodellek stb. tanári irányítással. Ötletroham: minél több anyag felsorolása a hétköznapi életből, melyeket a táblán feltüntetnek. Tanár által irányított kooperatív csoportmunka – Rendelkezésre bocsátott szakirodalom, internet segítségével fogalommeghatározás és az összegyűjtött anyagok csoportosítása: természetes és mesterséges anyag, szerves és szervetlen anyag, egyszerű és összetett anyag, élő és élettelen anyag. Egyszerű kísérletek: oldatok és keverékek vizsgálata, különbségük. Kísérlet: keverékek szétválasztása (ülepítés, szűrés), mechanikai szennyvíztisztítás. Oldatok készítése (töménység): növényvédő szerek oldata, mosószerek és tisztítószerek oldatai, por alakban kapható antibiotikumok oldatainak elkészítése stb.	Kiemelt kompetenciák Alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete, az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete, a természettudományos műveltség alkalmazása a problémamegoldásban, természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala, szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében a lokális és globális vonatkozású cselekvésre, biztonság és fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés és -feldolgozás, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, halott és olvasott szöveg értése, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban. Matematikai kompetencia: számok, mértékek és struktúrák, alapműveletek ismerete, alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása. Szociális és állampolgári kompetencia: a fenntartható fejlődés támogatása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kiemelt fejlesztési feladatok Felkészülés a felnőttlét szerepeire A tanulás tanítása Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Testi és lelki egészség Műveltségi területek Ember és társadalom, Földünk – környezetünk Ember a természetben Informatika Matematika Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Az anyag szerkezetének és tulajdonságának kapcsolata 15 óra	Halmazállapot. Vezetőképesség (elektromos, hő). Tulajdonság és felhasználhatóság. Szerkezetben az energia – vegyületek képződése és bomlása.	Kísérlet, megfigyelés, mérés (csoportmunkában): halmazállapot-változások (pl. víz), exoterm és endoterm változások, elektromos vezetőképesség (vezetők és szigetelők), hővezető képesség. Táblázati adatok, grafikonok elemzése, értelmezése (pl. olvadási görbe). A csoportok bemutatják a kísérletek eredményeit. Frontális munkában az eredmények rendszerezése, összegzése során következtetéseket fogalmaznak meg a tulajdonság és a szerkezet összefüggésére, a felhasználhatóságra. Tanári bemutató kísérlet: kémiai egyesülések és bomlások energetikai változásainak megfigyelése. A kísérleti tapasztalatok alapján a tanulók két csoportban gyűjtenek példákat kémiai bomlások és egyesülések hétköznapi jelenségeire, azok gyakorlati hasznaira, negatív hatásaira. Tanulói referátum: a robbanómotor működése – mire való az üzemanyag? Tanuló kísérlet: az égés jelensége. Szituációs játék előzetes kutatómunka alapján: interjú egy tűzoltóval – különböző tűzeseteknél, különböző helyzetekben milyen tűzoltási módszereket alkalmaznak.
	c) Kémia a háztartásban 5 óra	Élelmiszerek, gyógyszerek mosó- és tisztítószerek, festékek, növényvédő szerek, műtrágyák.	Projekt (csoportmunka): a mindennapi élet során a háztartásokban használt kémiai anyagok csoportosítása, legfőbb jellemzőinek meghatározása, megismerése. Környezettudatos magatartást formáló projektmunka elkészítése, annak bemutatása, értékelése.
	d) Az élőlény 10 óra	Szerves molekulák, sejtek, szövetek szervek, szervrendszerek, szervezet. Szervezet=élőlény (individuum) sejt=építőegység – sejt=önálló élőlény. Életjelenségek. Növény vagy állat?	Tanári demonstráció modellek segítségével: az élő szervezet szervezeti hierarchiája. Kooperatív munka önállóan választott információforrások felhasználásával (könyvtár, internet, folyóiratok, szakember megkérdezése): fehérjék, zsírok, szénhidrátok, nukleinsavak szerkezetének, biológiai funkciójának feldolgozása, falitábla készítése. Sejt mikroszkopikus vizsgálata, egysejtű élőlények megfigyelése. Szövetek mikroszkopikus vizsgálata, megfigyelés, tapasztalat alapján a szövet szerkezetének és funkciójának kapcsolata. Film megtekintése és elemzése alapján az életjelenségek fogalmának meghatározása, életjelenségek felsorolása, csoportosítása. A növények és állatok közti alapvető különbségek megfogalmazása.
3. Lakóhelyünk 24 óra	a) Univerzum 4 óra	Világűr, égitestek, csillagok, bolygók. Naprendszer. Űrkutatás jelentősége	Szituációs játék Képzeletbeli űrutazás élménybeszámolója: a világűr „alkotórészei”, égitestek, galaxisok, csillagrendszerek. Modell és film segítségével a Naprendszer bolygóinak, mozgásainak bemutatása. Az idő számításának (kronológia) története: Miért 24 óra egy nap? Hány nap egy év? Forráselemzés: különböző naptártípusok, különböző civilizációk időszámításai (egyiptomi, azték, maja, Julianus-naptár, Gergely-naptár). Egyéni kutatómunka: könyvtár, internet – Mely tudományterületek szolgálatában áll az űrkutatás? Milyen gyakorlati vívmányai vannak? (pl. Interferon) Az új információk bemutatása önálló kiselőadás formájában.	Kiemelt kompetenciák A természeti világ alapelveinek ismerete, alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete, az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete, természettudományos műveltség alkalmazása a problémamegoldásban, áltudományos, egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulások kritikája, szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében a lokális és globális vonatkozású cselekvésre, a biztonság és fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés és -feldolgozás, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, halott és olvasott szöveg értése, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban, szövegalkotás, az esztétikai minőség tisztelete. Matematikai kompetencia: számok, mértékek és struktúrák, alapműveletek, alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismerete, matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, komplex információ előállítást, bemutatást és megértést segítő eszközök használata. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése. Szociális és állampolgári kompetencia: a fenntartható fejlődés támogatása, különböző nézőpontok megértése és figyelembevétele, a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a gazdaság átfogóbb működésének megértése, elemzési képesség, tapasztalatok értékelése, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Kiemelt fejlesztési feladatok Hon- és népismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Műveltségi területek Ember a természetben Ember és társadalom Földünk – környezetünk Informatika Magyar nyelv és irodalom
	b) A Föld nevű bolygó 8 óra	A Föld szerkezete – kőzetburok, vízburok, légkör. A geoszféra mozgásjelenségei. A geoszféra és az emberi tevékenység kölcsönhatása. Életfeltételek.	Forráselemzés: a Föld kialakulásának története. Modellelemzés: a Föld szerkezete. Csoportmunka: a geoszféra mozgásjelenségeinek magyarázata – kontinensek mozgása, földrengés, szökőár, tengeráramlások, levegőáramlások, azok hatása (előny és hátrány) az élővilágra, a társadalmakra, a gazdasági életre. Csoportmunka: üvegházhatás, savas esők, eutrofizáció, az ózonpajzs-sérülés okainak a feltárása, ismeretterjesztő prezentáció készítése a megelőzés egyéni lehetőségeiről, az egyén személyes felelősségéről. Vita és érvek Lehet-e élet a Földön kívül? Nemere István, Erich von Däniken könyvei.
	c) Magyarország 10 óra	Tiszán innen Dunán túl – Magyarország természeti adottságai (domborzat, éghajlat, vízrajz). Magyarország gazdasága és társadalmi jellemzői.	Földgömb vagy internet segítségével Magyarország megkeresése az európai kontinensen. Kooperatív csoportmunka: különböző térképtípusok és önállóan választott információforrások segítségével az ország domborzati, vízrajzi, éghajlati adottságainak összegyűjtése. A csoportok néhány diás prezentációt készítenek, majd bemutatják azokat társaiknak. Kooperatív munka: nyomtatott idegenforgalmi tájékoztató prospektus készítése a hazai tájegységekről (természeti adottságok, látnivalók). Csoportmunka: a tanulók megkeresik az összefüggést a természeti adottságok és a gazdasági lehetőségek között. Gazdasági folyóiratok cikkeinek elemzése: Magyarország jelenlegi gazdasági mutatóinak és társadalmi szerkezetének, változásainak kapcsolata. Frontális összegzés tanári irányítással.
	d) Utazzunk! 2 óra	Térképhasználat, tájolás, tájékozódás.	Kooperatív munka: utazás megtervezése megadott úti cél vonatkozásában, az utazás tervezése gépkocsival/tömegközlekedéssel, szállás és étkezés megszervezése, látnivalók, programok. A tanulók maguk döntik el, hogy milyen információforrást használnak (internet, utazási iroda, turisztikai hivatal, útvonaltervező program használata stb.). Leggyorsabb útvonal, legrövidebb útvonal.

10. évfolyam

Óraszám: 36

Témakör

Téma

Tartalom

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)

1. Az emberi szervezet
18 óra

a) Önfenntartás
14 óra

Az önfenntartás fogalmának tisztázása, önfenntartó életműködések.
Mozgás, a mozgás-szervrendszer betegségei.
Táplálkozás, táplálkozási rendellenességek, egészséges táplálkozás.
Légzés, a légzőszervrendszer betegségei.
Az anyagszállítás élettani szerepe és rendellenességei.
A kiválasztás jelentősége, a kiválasztó szervrendszer rendellenes működése.
Az immunrendszer részei, feladata, betegségei.
Érzékelés, érzékszervek: látás, hallás, szaglás, bőrérzékelés.
Szabályozás: az idegrendszer felépítése, működése, idegsejtek, idegek, agyvelő, gerincvelő, az idegrendszer rendellenességei.
Hormonális szabályozás, belső elválasztású mirigyek működése, hormonális zavarok.

Csoportmunka: a tanulók különböző szókártyák közül gyűjtik össze az önfenntartó életműködéseket, majd saját tapasztalataik alapján megfogalmazzák azok létfontosságát.
A mozgás mechanizmusának elemzése demonstrációs modellek segítségével. Egyéni gyűjtőmunka mozgásszervi megbetegedésekről, sérülésekről (izomláz, ínszalag szakadás, csontritkulás, csonttörés, ficam, rándulás, bokasüllyedés, gerincferdülés, lúdtalp), azok okainak megvitatása, kapcsolata az életmóddal.
Frontális szemléltetés demonstrációs modell (torzó) használatával: a szervrendszer részeinek felismerése, azok testen belüli elhelyezkedésének ismerete.
Csoportos kutatómunka nyomtatott, illetve digitális információhordozók segítségével: táplálkozási rendellenességek (anorexia, bulimia, kóros soványság, kóros elhízás, gyomorfekély) következményei, veszélyei. Profilkészítés: kórosan elhízott, illetve vészesen sovány ember profiljának bemutatása.
Irányított vita a tanulók előzetes ismereteinek felhasználásával az egészséges táplálkozásról (táplálék összetétele, tápanyagtartalma, energiatartalma – kcal, kJ).
A tanulók érveljenek a vegetáriánus, illetve a „mindenevő” táplálkozás mellett/ellen. Szónoki beszéd: egyéni munkában a tanulók mutassanak rá a vegetáriánus táplálkozás rejtett veszélyeire, érveljenek a kiegyensúlyozott, változatos „mindenevő” táplálkozás mellett, tekintettel arra, hogy táplálkozási szervrendszerünk felépítése és működése a mindenevő evolúciós eredetre utal (fogazat, tápcsatorna hossza, tagoltsága, emésztőnedveink/emésztőenzimeink működése).
Frontális szemléltetés demonstrációs modell (torzó) használatával: a szervrendszer részeinek felismerése, azok testen belüli elhelyezkedésének ismerete.
Páros munka, kísérlet/megfigyelés: a tanulók egymás légzésének (nyugodt állapotban, majd némi mozgás, pl. guggolás beiktatása után) megfigyelésével elemezzék a kilégzés és belégzés folyamatát, és ismerjék fel, hogy abban mely szervek hogyan vesznek részt.
Gyűjtsék össze a leggyakoribb légzőszervrendszeri betegséget (nátha, mandulagyulladás, légcsőhurut, asztma, TBC).
Két csoportban készítsenek meggyőző kampányanyagot (prezentáció, plakát, ismeretterjesztő szóróanyag – szabadon választható, hogy melyiket készítik el) a dohányzás káros hatásaival kapcsolatban.
Frontális szemléltetés demonstrációs modell (torzó) használatával: a szervrendszer részeinek felismerése, azok testen belüli elhelyezkedésének ismerete.
Frontális beszélgetés: saját tapasztalatok alapján összegyűjtött rendellenességek (szívinfarktus, szívroham, vérnyomás problémák, szélütés, agyvérzés, embólia, trombózis, visszérgyulladás) tüneteinek, okainak megvitatása során ismerjék fel a tanulók az anyagszállítás élettani jelentőségét, az életmód kihatását a szervrendszer működésére.
Tanuló kísérlet: vérnyomásmérés (nyugodt állapotban különböző tanulóknál, kávé, tea elfogyasztása után, fizikai igénybevétel után). Az adatok értékelése után közösen fogalmazzák meg az életmód és a keringés működésének kapcsolatát.
Profilkészítés csoportmunkában (minden csoport más feladatot dolgoz fel): az egyes csoportok készítsék el egy magas vérnyomásban szenvedő, egy szívinfarktuson átesett, illetve egy áramütést szenvedett ember profilját. Az elkészített profilokat figyelemfelkeltő plakát formájában jelenítsék meg társaik számára.
Laboratóriumi vérképeredmény értelmezése – Mi olvasható ki belőle?
Tanulói referátum: Az áramütés jelensége és következményei (fizikai magyarázat), legfontosabb balesetvédelmi szabályok (megelőzés).
Frontális szemléltetés: demonstrációs modell (torzó) használatával a szervrendszer részeinek felismerése, azok testen belüli elhelyezkedésének ismerete.
Ha megoldható, művesekezelő állomás meglátogatása során szerzett tapasztalatok alapján a tanulók fogalmazzák meg a kiválasztó funkciók feladatának létfontosságát – miért és mitől kell a vért megtisztítani.
Irányított frontális beszélgetés: a szaunázás hatásai során ismerjék fel, hogy a bőr is fontos szereplője a kiválasztás folyamatának (verejtékezés).
Saját tapasztalatok alapján gyűjtsék össze a kiválasztás folyamatának, szerveinek betegségeit, rendellenességeit (vesemedence-gyulladás, vesekő, „felfázás”, hólyaghurut), valamint azok megelőzésének lehetőségeit.
Egy AIDS-ről szóló film megtekintése alapján a tanulók fogalmazzák meg az immunrendszer működésének lényegét, fontosságát.
Frontális tanári demonstráció segítségével ismerjék meg az immunrendszer részeit (bőr, bélcsatorna, fehérvérsejtek, nyirokszervek, nyirokrendszer).
Gyűjtőmunka: gyermek- és felnőttkori védőoltások – az aktív és a passzív immunizálás lényege.
Szónoki beszéd: a tanulók fogalmazzanak meg olyan érvelést, amellyel rámutatnak arra, hogy a védőoltások beadása társadalmi felelősséget is jelent, nem csupán egyéni döntés kérdése (munkából kiesők – termeléscsökkenés, szolgáltatások akadozása stb.).
Egyéni ismeretterjesztő kiselőadás készítése az allergiás megbetegedés lényegéről.
Vércsoportok – véradás. Interjúkészítés családtagokkal ♦ Van-e véradó a családban? Milyen orvosi vizsgálatok előzték meg a véradást? Kapott-e valaki már vért?
Szerzett információk frontális megbeszélése, közös válaszkeresés az alábbi kérdésre: Miért nem kaphat mindenki mindenkitől vért, illetve miért nem adhat mindenki mindenkinek vért?
Természetfilm megtekintése során adott megfigyelési szempontok mentén a tanulók megfogalmazzák az érzékelés biológiai feladatát.
Egyszerű tanulókísérletekkel, érzékelési gyakorlatokkal elkülönítik és csoportosítják az érzékszervek működését kiváltó ingereket, valamint különbséget tesznek észlelés és érzékelés között.
Saját tapasztalat alapján gyűjtsenek össze érzékszervi megbetegedéseket
Csoportmunka: az összegyűjtött megbetegedések okainak feltárása, a nem öröklötten kialakuló rendellenességek megelőzésének lehetőségei.
Szakirodalom segítségével két csoportban az idegi, illetve a hormonális szabályozás lényegét fogalmazzák meg a tanulók.
A szabályozás és vezérlés menetének összehasonlítása folyamatábra elemzésével.
Frontális tanári szemléltetéssel a tanulók felelevenítik az idegrendszer alkotóelemeit, felépítését.
Tudatmódosító szerek (alkohol, drog, gyógyszerek) központi idegrendszeri hatásai – film megbeszélése.
Szakértői mozaik: az alkohol, drog, gyógyszerek, hígítók, ragasztók idegrendszer működését befolyásoló hatásai. Az azonos témát feldolgozó csoporttagok összeülve megbeszélik, összegzik tapasztalataikat, majd saját csoporttársaiknak ismertetik a feldolgozott anyagot. A feladat végén a csoportok által összegyűjtött ismeretekből közös plakát készül.
A stressz eredményei – alvászavar, depresszió.
Tanár által irányított frontális vita ♦ Csak „rossz” stressz létezik? A vita során a tanulók ismerjék fel, hogy az emberi szervezetet érő stressztényezők milyensége, mennyisége, időbelisége, az adott szervezet fizikai és mentális állapota befolyásolja az általuk kiváltott élettani reakciókat.
Profilkészítés egyéni munkával: depresszióban szenvedő egyén tüneteiről.
Frontális szemléltetés demonstrációs modell (torzó) használatával: a belső elválasztású mirigyek felismerése, azok testen belüli elhelyezkedésének ismerete.
Kooperatív csoportmunka: az egyes csoportok különböző kórképet dolgoznak fel, majd ismeretterjesztő plakátot készítenek. Az elkészült plakátokból ismeretterjesztő kiállítást rendeznek. A plakátokat az osztály közösen értékeli tartalmi és formai szempontok alapján.
A feldolgozáshoz a csoportok fényképeket kapnak, melyeken olyan jellegzetes betegségtünetek (Basedow-kór, hipofízer, törpe stb.) figyelhetők meg, amelyeket a rendellenes hormonműködés okozza. A tünetek alapján a tanár által rendelkezésre bocsátott információforrások segítségével kell kideríteniük a rendellenesség okát.
Civilizációs népbetegség a cukorbetegség – előzetes gyűjtőmunka során talált cikkek/esetleg cukorbeteg családtagokkal történt beszélgetés feldolgozásával a tanulók összegyűjtik a cukorbetegség jeleit, tüneteit, veszélyes szövődményi lehetőségeit.
Profilkészítés a gyűjtött információk alapján: 
II. típusú diabétesz.
Irányított frontális beszélgetés során megvitatják a megelőzés lehetőségeit.
A téma végén kooperatív csoportmunkában (minden csoport más-más témát dolgoz fel) a tanulók egy-egy figyelemfelhívó demonstrációs anyagot készítenek valamely létfenntartó szervrendszeri rendellenesség, betegség megelőzésével kapcsolatosan, majd azokat bemutatják társaiknak. 

Kiemelt kompetenciák
Alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete,
etikai kérdések iránti érdeklődés,
kritikus és kíváncsi attitűd,
a természeti világ alapelveinek ismerete.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés és 
-feldolgozás,
helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, halott és olvasott szöveg értése,
helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban,
mások megismerésének igénye.
Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, 
-feldolgozás, kritikus alkalmazás,
komplex információ-előállítást, 
-bemutatást és –megértést segítő eszközök használata,
internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás.
Szociális és állampolgári kompetencia:
a saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése,
az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete,
különböző nézőpontok figyelembevétele, megértése,
a személyes előítéletek leküzdése, az emberi jogok teljes körű tisztelete.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás.
A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás,
IST-eszközhasználat képessége, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén,
új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése,
munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Testi és lelki egészség
Énkép, önismeret
Aktív állampolgárságra,
demokráciára nevelés
A tanulás tanítása
Műveltségi területek
Ember és társadalom,
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Földünk – környezetünk
Ember a természetben
Informatika

 

b) Reprodukció
(szaporodás)
4 óra

Férfi és nő, elsődleges és másodlagos nemi jelleg, heteroszexualitás és homoszexualitás.
Születésszabályozás, gyermekvállalás és fogamzásgátlás.

Elsődleges és másodlagos nemi jellegek meghatározása frontális beszélgetés során, demonstrációs eszközök felhasználásával.
Irányított beszélgetés, vita a nemi identitásról, a nemek közti egyenlőségről, vita a másság elfogadásáról. A vitát célszerű a nemek közti egyenlőség kérdésével indítani, visszanyúlni történeti korokra, amikor még a két nem között társadalmi szempontból jelentős és szembetűnő különbséget tettek. A vita során mindenképp kerüljön meghatározásra a nemi identitás, valamint a másság fogalma a szexuális beállítottságot illetően. A tanulók ismerjék fel, hogy a heteroszexualitás, illetve a homoszexualitás nem akarat- és elhatározásfüggő (genetikai meghatározottság is), illetve azt, hogy a személyiség fejlődése során fontos mintaszerepe van a családnak.
Csoportmunkában ismeretterjesztő előadás készítése a születésszabályozási módszerekről, az abortusz veszélyeiről.
Jövőképalkotás a családalapításról, a gyermekvállalás felelősségéről.

2. Anyag, energia, információ
18 óra

a) Élet és energia
6 óra

Az élőlények energiaszükséglete, a táplálék mint energiaforrás.
Energiafelhasználás a háztartásokban: fűtünk, világítunk, gépeket működtetünk. Energiahordozók, energiaforrások, energiatípusok összehasonlítása.
Atomenergia: hasznos, de veszélyes.
Energiatakarékosság.
Az energiatermelés és 
-felhasználás természeti és társadalmi hatásai.

Irányított közös beszélgetés Mihez kell az élőlényeknek az energia? Csoportmunka: hozott élelmiszerek tartalmának összevetése, tápérték vizsgálata.
Vita a helyes és tudatos táplálkozásról ♦ Mikor és milyen táplálékra van szüksége a szervezetünknek?
Kooperatív munka (az egyes csoportok eltérő feladatot dolgoznak fel, majd az összeállított információkat csoportokból egy-egy tag kiselőadásban ismerteti az osztállyal): egy nehéz fizikai munkát végző férfi, egy óvodáskorú kisgyermek és egy ülőmunkát végző hölgy energiaszükségletének meghatározása, megfelelő étrendjének összeállítása.
Csoportmunka (szakértői mozaik): a tanulók csoportokban dolgoznak, minden csoport ugyanazt a komplex feladatot kapja. Írott és digitális információhordozók felhasználásával a megújuló és nem megújuló, illetve alternatív energiahordozók jellemzőinek kigyűjtése. A csoporton belül egyes csoporttagok más-más témakört feldolgozandó feladatot kapnak. Az egyes csoportok azonos témát feldolgozó tagjai konzultálnak egymással, összegzik ismereteiket, majd azokat a saját csoportjuknak előadják. Az elvégzett feladat eredményeként frontális formában közös témavázlat kerül a táblára.
Dokumentumfilmek (Hirosima és Nagaszaki, Csernobil) megtekintése alapján vita az emberi felelősségről. Hova vezet(het)nek az atomenergiával kapcsolatos kutatások? Mire számíthat az emberiség? – A tanár a vita során ismerteti fel a tanulókkal, hogy a tudományos kutatómunka és az egyes innovációk a mindennapi élet szempontjából szükségesek, de rendkívül sok etikai kérdést vethetnek fel. Nem a kutatásnak vannak negatív, illetve pozitív következményei, hanem az eredmények alkalmazásának – ez az emberi felelősség kérdése.
A Paksi Atomerőmű jelentősége (tanulmányút).
Én így takarékoskodom – személyes példák felsorolása frontális formában. Egyéni munka: építsd meg a saját energiatakarékos otthonod! – Ötletek bemutatása, megvitatása (prezentáció, tervrajz).
Kutatómunka csoportonként gazdasági folyóiratok cikkeinek tanulmányozásával: a gáz- és üzemanyagár változásainak oka, a globális felmelegedés jelensége, miért gazdagok az „olaj országok”.

Kiemelt kompetenciák
Alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete,
a természeti világ alapelveinek ismerete,
az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete,
a technológiák előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete,
új technológiák, berendezések megismerésének és működtetésének képessége.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés és 
-feldolgozás,
helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés,
halott és olvasott szöveg értése.
Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, 
-feldolgozás, kritikus alkalmazás.
Szociális és állampolgári kompetencia:
a saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek,
az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás.
A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás,
IST-eszközhasználat képessége,
korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Környezettudatosságra nevelés
Gazdasági nevelés
Felkészülés a felnőttlét szerepeire
Testi és lelki egészség
A tanulás tanítása
Műveltségi területek
Ember és társadalom
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Földünk – környezetünk
Ember a természetben
Informatika

 

b) Energia, munka, mozgás
6 óra

Az élőlények mozgástípusai, az izom ereje.
Mozgástípusok – egyenes vonalú egyenletes, egyenes vonalú egyenletesen változó, körmozgás.
Rezgések és hullámok.
Energia = munkavégző képesség,
energiaátalakítás = munkavégzés.
Háztartási gépek, berendezések, járművek teljesítménye és hatásfoka.

Csoportos feladat: vetített film alapján növényi és állati mozgástípusok, mozgásformák gyűjtése. Szakirodalom (internet) segítségével a megfigyelt mozgásformák azonosítása.
Irányított vita Ki az erősebb, a testépítő vagy a könnyűatléta? Az izomzat szerkezetének, tömegének és erejének kapcsolata. A vita során a tanulók számára váljon világossá, hogy a testalkat, izomtömeg genetikailag meghatározott, amely tudatos és célszerű sporttal fejleszthető, formálható, de csak egy bizonyos mértékig. A szteroidokkal „felpumpált” izomtömegnek terjedelme van, ereje annál kisebb, méretéhez, tömegéhez képest arányaiban kevesebb energiát képes biztosítani, viszont annál többet „fogyaszt”.
Tanári magyarázat: mozgástípusok bemutatása demonstrációs kísérletek segítségével, példák a hétköznapi életből (pl. centrifuga működése).
Film megtekintésével a rezgések és hullámok keletkezésének és jellemzőinek összegyűjtése. Rezgések és hullámok a környezetben, pozitív és negatív hatásaik (légkalapács, gépjármű forgalom okozta rezonancia, földrengés és szökőár, elektromágneses hullám, rádiótelefon, parabolaantenna stb.).
Frontális feldolgozás: az energia és munka fogalmának összekapcsolása a mindennapi életből vett példák segítségével.
Egyéni versenyfeladat: példa gyűjtése
energiaátalakítással történő munkavégzésre.
Csoportmunka: energiafajták (mozgási, magassági, rugalmas, hő, elektromos stb.) összegyűjtése, jellemzése különböző információforrások segítségével és alkalmazhatósága a hétköznapi életben. A csoportok eltérő energiafajtákat dolgoznak fel. A csoportok által kigyűjtött információk frontális rendszerezése (frontálisan elkészített táblavázlat formájában).
Otthoni gyűjtőmunka csoportos feldolgozása Leány tanulók: a háztartásban használatos gépek, berendezések mutatóinak elemzése (áramfogyasztás, teljesítmény, hatásfok, fordulatszám); fiú tanulók: személygépkocsi, háztartási barkácsgépek, fűnyírók stb. (áram-/üzemanyag-fogyasztás, teljesítmény, hatásfok, fordulatszám). 

 
c) Teremtés
vagy a „Nagy
bumm”
1 óra

A földi élet keletkezésének elméletei, ősrobbanás, Darvin evolúciós elmélete.

Vita A Biblia tanítása és az Ősrobbanás. Keletkezhet-e szervetlen anyagból szerves? Vitaindító kérdés: Bizonyíthatók-e a Biblia teremtésről szóló tanai? Bizonyítható-e az evolúció jelensége?
Gyűjtőmunka: az evolúcióelméletet alátámasztó bizonyítékok.

 

d) Genetikai
információ
5 óra

Az élőlények különbözőségének okai, tulajdonságok öröklődése, örökítő anyag, gének, kromoszómák feladata a szaporodás során.
Az örökítő anyag változékonysága – mutáció, mutációt okozó tényezők, előnyös és hátrányos mutáció.

Ráhangoló közös beszélgetés „Kire ütött ez a gyerek?”
Vita az „Apaság vélelme” – megállapítható, vagy kizárható? Ki a „felelős” a születendő utód neméért, az anya vagy az apa?
Csoportmunka: családfaelemzés (ha van tanulók által hozott).
A tanulócsoport fele példákat gyűjt emberi mutációkra, a másik fele mutációt okozó tényezőkre, majd ezeket ok-oksági viszonyba rendezik.
Frontális vita Káros-e a mutáció?

11 évfolyam

Óraszám: 36

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Egészség –betegség 14 óra	c) Testi és lelki egészség 2 óra	Az életmód és az egészség kapcsolata, öröklöttségi tényezők. Aktív és tudatos egészségvédelem, a szűrővizsgálatok jelentősége, megelőzés.	Irányított beszélgetés: kinek mit jelent az egészséges életmód. A tanulók ismerjék fel, hogy az egészséges életmód több tényező függvénye: aktuális élethelyzet, kulturális, etnikai, társadalmi hovatartozás. A tanulók saját tapasztalat alapján gyűjtsenek példákat egészséges és kevésbé egészséges tevékenységformákra. Vita Az optimista ember egészséges? Érvek megfogalmazása a pozitív életszemlélet, az aktív életmód, kiegyensúlyozott életvitel és a testi egészség összefüggése mellett. Egyéni gyűjtőmunka Milyen szűrővizsgálatokat ismernek, milyen elváltozások mutathatók ki azokkal? Szónoki beszéd Miért fontos, hogy elmenj a szűrővizsgálatokra?	Kiemelt kompetenciák Alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete, A természeti világ alapelveinek ismerete, etikai kérdések iránti érdeklődés, kritikus és kíváncsi attitűd. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés és -feldolgozás, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, halott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, megfelelő szókincs, helyes és kreatív nyelvhasználat, kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, komplex információ-előállítást, -bemutatást, és -megértést segítő eszközök használata, internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Szociális és állampolgári kompetencia: a saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése, normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás, elemzési képesség, kommunikációs képesség, tapasztalatok értékelése, a gazdaság működésének átfogóbb megértése. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Felkészülés a felnőttlét szerepeire Testi és lelki egészség Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanulás tanítása Műveltségi területek Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben Informatika
	d) Civilizációs ártalmak 8 óra	A szenvedélybetegségek kialakulásának okai (külső és belső okok). Alkoholizmus, dohányzás, drogfogyasztás, gyógyszerfüggőség, egyéb függőségek (játék, számítógép, vásárlás). Megelőzés és gyógyítás.	Közös beszélgetés. Van a környezetében szenvedélybeteg ember? Irányított vita: Milyen okok lehetnek a háttérben, mit helyettesítenek a „szenvedélyek”? Kooperatív csoportmunka (minden csoport ugyanazt a feladatot kapja, a csoport tagjai maguk között önállóan osztják el a feladatokat) Mutassa be példákkal az egyes szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásait (elektronikus és írott dokumentumok felhasználásával), néhány diás prezentáció készítése és előadása. Az elkészült és elhangzott bemutatók közös értékelése. Közös beszélgetés Mit helyettesítenek a káros szenvedélyek? Szituációs játék „Mi a megoldás?” Egymás meggyőzése a megelőzésről (dohányzás, kábítószer, alkoholizmus…) vagy a „leszokásról”. Szituációs játék „Meg kell tanulni nemet mondani”. Egy osztálytársad a hétvégi buliban megkínál partidroggal, mondj nemet! Szituációs játék elemzéséhez kortárs segítők bevonása.
	e) A család 4 óra	A család biológiai és társadalmi funkciói, csonka család. Házasság vagy élettársi kapcsolat, értékrend és erkölcs.	Beszélgetés, közös elemzés: a család szerepe, értékrendváltozások, normaváltozások a mindennapi életből vett példákkal. Szituációs játék: családi kapcsolatok megjelenítése, majd értékelése. Szóforgó: saját vagy médiából ismert példán keresztül a tanulók sorban elmondják véleményüket, gondolataikat napjaink családtípusairól (teljes család, csonka család).
4. Az élőlények és környezetük 11 óra	a) Környezet és élőlény 4 óra b) Életközösségek 4 óra c) A trópusoktól sarkkörökig 3 óra	Élettelen és élő környezeti tényezők. A környezeti tényezők hatása az élőlényekre. Élőlények közötti kapcsolatok: táplálkozási kapcsolatok: autotróf (termelő), heterotróf (fogyasztó) - lebontó, parazita, szimbionta. Anyagforgalom és energiaáramlás az élőlények és a környezet között – ökológiai egyensúly. Természetes és mesterséges életközösségek. A földrajzi övezetesség és az élőlények elterjedése. Hegyvidéki zonalitás. Termesztett növényeink és állataink.	Frontális munka: táblán, szókártyákon szereplő környezeti tényezőket csoportosítják (élettelen és élő) a tanulók. Kooperatív csoportmunkában a fény, víz, talaj, levegő élőlényekre gyakorolt hatásainak összegyűjtése (digitális tananyag, internet, természettudományi folyóiratok), majd bemutatása plakát formájában. (Minden csoport más környezeti tényezőt dolgoz fel.) Saját tapasztalatok összevetése a lakóhely élettelen környezeti tényezőinek hatásairól. Egyéni gyűjtőmunka: a lakóhely termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak összegyűjtése. Tűrőképesség: a Gauss-görbe elemzése (minimum-, maximum- és optimumérték/tartomány) A tág és szűk tűrőképesség értelmezése tanári bemutatással. Ábra segítségével táplálékláncok elemzése, a lánc egyes tagjainak szerepe – táplálékláncok kapcsolata, táplálékhálózatok. Csoportos kutatómunka: szimbionta szervezetek és lebontó szervezetek mindennapi haszna – bélbaktériumok, hüvelyben élő baktériumok (internet, film). Kooperatív munka keretében az egyes csoportok eltérő feladatot kapnak: ekto- és endoparazita, teljes és félparazita, növényi és állati parazita. A gyűjtött információk összegzése, rendszerezése egy közös plakáton történik a táblánál: parazita élőlények csoportosítása: ekto- és endoparazita, teljes- és félparazita, növényi- és állati parazita. Csoportos gyűjtőmunka otthon: a leggyakoribb emberi, állati, növényi paraziták felsorolása, jelenlétük veszélyei, megelőzés, védekezés bemutatása (internet, könyvtár, természettudományos folyóiratok, ismeretterjesztő filmek). A csoportok a veszélyekről és megelőzésekről információs kiadványt készítenek. Tápláléklánc és táplálékpiramis tanulmányozásával a csoportok elemezzék az anyag- és energiaforgalmat a környezet, illetve a táplálkozási szintek között. Érveljenek az ökológiai egyensúly megtartása mellett, a túlzott emberi beavatkozás ellen az ökológiai rendszerek vonatkozásában. Egyéni gyűjtőmunka: a tanulók mutassák be a biogazdálkodás lényegét. Szakértői mozaik: a telepített és természetes erdő, mező és szántóföld összehasonlítása és bemutatása. A tapasztalatok alapján a tanulók mutassanak rá az átgondolatlan mezőgazdasági tevékenység negatív hatásaira (fajok egyedszámának csökkenése/túlzott növekedése, a diverzitás csökkenése, táplálékláncok, táplálékhálózatok megszakadása). Kooperatív munka (az egyes csoportok más-más éghajlati övet dolgoznak fel): digitális tananyag és internet segítségével a trópusi, a mérsékelt éghajlati öv és a sarkkörök természeti körülményeinek, valamint az ott honos növényzetnek és állatvilágnak a jellemzése. A csoportok prezentáció segítségével bemutatják társaiknak az adott éghajlati övet. Szituációs feladat: hegyvidéki túravezető. Egy képzeletbeli hegyvidéki túra látnivalóinak bemutatása a hegy lábától haladva felfelé (milyen növények, állatok, hőmérsékleti és fényviszonyok tapasztalhatók). Kooperatív munka: csoportonként az ország egy-egy nagy tájegysége jellemző termesztett növényeinek, illetve tenyésztett állatainak a bemutatása a természeti adottságok és a környezeti igények függvényében. Frontális munka: az ország mezőgazdasági térképének elkészítése.	Kiemelt kompetenciák A természeti világ alapelveinek ismerete, alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete, az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete, a természettudományos műveltség alkalmazása a problémamegoldásban, szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében lokálisan és globális vonatkozásban való cselekvésre, biztonság és fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés és -feldolgozás, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, halott és olvasott szöveg értése, helyzetnek megfelelő kommunikációszóban és írásban, szövegalkotás, az esztétikai minőség tisztelete. Matematikai kompetencia: számok, mértékek és struktúrák, alapműveletek, alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismerete, matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, komplex információ-előállítást, -bemutatást és -megértést segítő eszközök használata. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a gazdaság átfogóbb működésének megértése, elemzési képesség, a tapasztalatok értékelése, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kiemelt fejlesztési feladatok Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Műveltségi területek Ember a természetben Földünk - környezetünk Életvitel és gyakorlati ismeretek Informatika Magyar nyelv és irodalom
2. Természet- és környezetvédelem 6 óra	a) Környezetkárosítás 4 óra	Természetvédelem és környezetvédelem kapcsolata. Hulladékok keletkezése, csoportosításuk, hulladékkezelés és -feldolgozás. A civilizáció, a gazdaság és a környezet kapcsolata.	Ábra segítségével táplálékláncok elemzése, a lánc egyes tagjainak szerepe –táplálékláncok kapcsolata, táplálékhálózatok. Csoportos kutatómunka: szimbionta szervezetek és lebontó szervezetek mindennapi haszna – bélbaktériumok, hüvelyben élő baktériumok, élesztő gombák és baktériumok. (internet, film). Film elemzése: biológiai produkció folyamata, a biológiai massza keletkezése. Vita az emberi tevékenység ökológiai egyensúlyra gyakorolt hatásáról: Veszélyben van-e a földi élet? A jövőnk a tét! A biogazdálkodás lényege – egyéni gyűjtőmunka. Kooperatív munka: telepített és természetes erdő, mező és szántóföld összehasonlítása, majd bemutatása. A tapasztalatok alapján a tanulók mutassanak rá az átgondolatlan mezőgazdasági tevékenység negatív hatásaira. (fajok egyedszámának csökkenése vagy túlzott növekedése, a diverzitás csökkenése, táplálékláncok-táplálékhálózatok megszakadása).	Kiemelt kompetenciák Alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete, a természeti világ alapelveinek ismerete, az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete, technológiák előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete, új technológiák, berendezések megismerésének és működtetésének képessége, a biztonság és fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatosan, szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében a lokális és globális vonatkozású cselekvésre. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: információgyűjtés és -feldolgozás, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, halott és olvasott szöveg értése. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, komplex információ-előállítást, -bemutatást, és -megértést segítő eszközök használata, internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Szociális és állampolgári kompetencia: a saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás, elemzési képesség, kommunikációs képesség, tapasztalatok értékelése, a gazdaság működésének átfogóbb megértése. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása. Kiemelt fejlesztési feladatok Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Felkészülés a felnőttlét szerepeire A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Hon és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Műveltségi területek Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Földünk - környezetünk Ember a természetben Informatika
	b) Nemzeti parkjaink 2 óra	Hazai nemzeti parkjaink megismerése.	Kooperatív csoportmunka: Kiránduljunk itthon! Interneten felkutatott, illetve gyűjtőmunkaként otthonról hozott prospektusok segítségével csoportonként egy-egy hazai nemzeti park bemutatása. A csoportok idegenforgalmi reklámanyagot készítenek. Szituációs játék: minden csoportból egy-egy tag az idegenvezető szerepkörébe bújik”, a többiek a kirándulók. A feldolgozott ismereteket a szituációnak megfelelően adják át a csoportok a többieknek. Frontális értékeléssel a tanulók kiválasztják a legfelkészültebb idegenvezetőt, aki elismerést kap.
3. Természet és társadalom 5 óra	a) Falun és városban 2 óra	A lakóhely természeti és társadalmi környezete, kölcsönhatásaik.	Egyéni munka: a tanulók bemutatják saját lakóhelyük természeti és társadalmi jellemzőit; egyéni prezentáció készítése (fotók, statisztikai adatok, diagramok stb.). Internet használat. Néhány elhangzott ismertető után a tanulók közösen fogalmazzák meg a természeti és társadalmi környezet, valamint a gazdasági környezet kapcsolatát.
	b) Gazdagok és szegények 3 óra	A Föld legszegényebb és leggazdagabb országai. Globalizáció. Nemzetközi szervezetek.	Csoportos kutatómunka (két csoport): internet segítségével a leggazdagabb és legszegényebb országok kigyűjtése, természeti, gazdasági és társadalmi jellemzőinek, mutatóinak ismertetése. A kigyűjtött jellemzők ismertetése és elemzése a társadalmi-gazdasági összefüggések megfogalmazása. Csoportmunka: tudományos folyóiratok cikkeinek tanulmányozása, értelmezése során a tanulók összegyűjtik a globalizációs folyamatok jellemzőit, elemzik a pozitív, illetve negatív hatásokat a társadalmakra, gazdasági mutatókra vonatkozóan. A csoportok azonos feladatot kapnak. Az összegyűjtött információkat minden csoport a falon elhelyezett csomagolópapíron saját színnel feltünteti, majd a többi csoport más-más színnel kiegészíti azt. Egyéni versenyfeladat: minél több nemzetközi szervezet felkutatása tevékenységük megjelölésével. A kigyűjtött szervezeteket tevékenységi körük szerint közösen csoportosítják a táblán (gazdasági, egészségügyi, katonai, jogi stb.). Közös vita, érvelés tevékenységeik jelentőségéről Szükségesek-e a nemzetközi szervezetek?

Kulcsfogalmak

9. évfolyam

Tudomány, természettudomány, technika, kísérlet, modellezés, szimuláció, elemi részecske, atom, ion, molekula, vegyület, természetes és mesterséges anyag, szerves és szervetlen anyag, élő és élettelen anyag, egyszerű és összetett anyag, exoterm és endoterm változások, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet, fehérjék, zsírok, szénhidrátok, nukleinsavak, életjelenség, naprendszer, égitest, kőzetburok, vízburok, légkör, geoszféra, éghajlat, domborzat, vízrajz.

10. évfolyam

Önfenntartás (létfenntartás), porc, csont, ín, izom, ízület, tápcsatorna, emésztés, emésztőnedvek, felszívódás, tápanyag energiatartalma, légzőszervek, belégzés, kilégzés, artéria, véna, kapilláris, vérnyomás, vérplazma, vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke, véralvadás, kiválasztás, vese, vizelet, verejtékezés, immunrendszer, immunitás, nyirokszervek, nyirokrendszer, immunizálás, mesterséges immunitás, aktív immunizálás, passzív immunizálás, természetes immunitás, érzékelés, érzékszervek, ingerek, idegi szabályozás, hormonális szabályozás, idegsejt, ideg, környéki idegrendszer, központi idegrendszer, gerincvelő, agyvelő, belső elválasztású mirigy, hormon, reprodukció (szaporodás), elsődleges nemi jelleg, másodlagos nemi jelleg, külső nemi szervek, belső nemi szervek, energia, energiaszükséglet, megújuló energiahordozó, nem megújuló energiahordozó, alternatív energiahordozó, energiaforrás, energiatermelés, energiafelhasználás, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, ősrobbanás, evolúciós elmélet, öröklődés, genetika, gén, kromoszóma, mutáció, mutagén.

11. évfolyam

Testi egészség, lelki egészség, egészséges életvitel, pozitív életszemlélet, egészségvédelem, szenvedélybetegség, függőség, drog, tudatmódosító szerek, házasság, élettársi kapcsolat, csonkacsalád, értékrend, erkölcs, élettelen és élő környezeti tényező, tűrőképesség, Gauss-görbe, minimumérték, maximumérték, optimumérték, élőhely, táplálékláncok, táplálékhálózatok, életközösségek, földrajzi övezetesség, hegyvidéki zonalitás, természetvédelem, környezetvédelem, eutrofizáció, globális felmelegedés, savas esők, hulladék, hulladékkezelés, újrahasznosítás, fenntartható fejlődés, nemzeti park, globalizáció.

Mintamodul

Természettudomány/11. évfolyam/Természet- és környezetvédelem/Nemzeti parkjaink

Módszertani ajánlás

A modult megelőzően a tanulócsoport az intézmény közelében, természeti környezetben rövid kiránduláson, sétán vesz részt. A séta során tanári irányítással a természetvédelem, környezetvédelem létjogosultságáról, kapcsolatáról beszélgetnek. A tanulók előzetes gyűjtőmunkaként keressenek könyveket, kiadványokat, publikációkat a hazai nemzeti parkok, természetvédelem vonatkozásában. Az anyag feldolgozása csoportmunkában, szimpátiacsoportokkal történik. Néhány hazai nemzeti park bemutatásával a természetvédelem fontosságát tudatosítjuk a tanulókban, és felkeltjük bennük az igényt a hazai tájak megismerésére.

Időkeret: 2 óra

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Ráhangolódás
	A tanulók kis létszámú csoportokban dolgoznak a magukkal hozott forrásokból és az internet segítségével. Feladatuk csoportonként eltérő fogalommeghatározás: − védett terület (helyi és országos jelentőségű), − természetvédelmi terület, − tájvédelmi körzet, − nemzeti park, − védett természeti terület, − védett természeti érték, − kultúrtörténeti érték. A meghatározott természeti egységek fogalmait a csoportok ismertetik, majd közösen rendszerbe (halmazok) foglalják azokat a táblánál. A táblára felkerül a tíz hazai nemzeti park neve.	Kiemelt kompetenciák Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete, a természettudományos műveltség alkalmazása a problémamegoldásban, alapvető tudományos fogalmak ismerete. Kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia: az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete, a természettudományos műveltség alkalmazása a problémamegoldásban, alapvető tudományos fogalmak ismerete. Anyanyelvi kompetencia: információgyűjtés, -feldolgozás, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban, esztétikai minőség tisztelete, szövegalkotás. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, internet alapú szolgáltatások elérése, velük való kutatás, komplex információ-előállítást, -bemutatást és -megértést segítő eszközök használata. A hatékony, önálló tanulás: munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beépítése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: kommunikációs képesség, tervezési képesség, szervezési képesség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikum a mindennapokban, az esztétikai érzék fejlesztése. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Informatika Földünk - környezetünk	Kooperatív csoportmunka, frontális munka	Nyomtatott kiadványok, prospektusok, újságcikkek, lexikonok, internet Flipchart tábla, színes filctollak
2.	Feldolgozás
	Idegenvezetők számára tájékoztató demonstrációs anyag készítése valamely hazai nemzeti park látnivalóiról. Az eredeti csoportok dolgoznak tovább. Mindegyik csoport szabadon választhatja ki a bemutatásra kerülő nemzeti parkot. Fontos, hogy mind különböző legyen. A feldolgozásra kiválasztott nemzeti parkok a táblára kihelyezett, nagyméretű Magyarország vaktérképen vannak feltüntetve. A demonstrációs anyag felépítése megadott tanári szempontok alapján történik. A csoporttagok egymás között önállóan osztják ki a feladatokat: − a kiválasztott nemzeti park megközelítése (lakóhelytől)- útvonalterv/parkon belüli túraútvonal, − a park rövid története, − földrajzi környezete, − természeti értékei, − kultúrtörténeti értékei, − tudományos kutatásai, − legjellemzőbb növény- és állatfajai, − a park egyéb szolgáltatásai (oktatás, szállás, étkezés stb.). Az elkészült bemutatóanyag tartalmazzon térképrészleteket, fotókat (jellegzetes tájrészletek, növények, állatok). Kirándulás a Nemzeti Parkban idegenvezetővel A csoportok egy-egy tagja mint idegenvezető kirándulókat toboroz a többi csoportból egy nemzeti park meglátogatásához, és az elkészült útvonalterv alapján irányítja az „odautazást”. A bemutatóanyag segítségével végigvezeti a túraútvonalon a kirándulókat. Az idegenvezetés közben a kirándulók kérdezhetnek is. A modul végén a pedagógus tízperces versenytotót hirdet a tanulók között, melyben az ismertetett nemzeti parkokkal kapcsolatos legjellegzetesebb információkra kérdez rá.		Kooperatív csoportmunka, szituációs játék	Nyomtatott kiadványok, prospektusok, újságcikkek, lexikonok, internet (az otthonról hozott, forrás-anyagot a választásnak megfelelően a csoportok kicserélhetik egymás között), prezentációs eszközök Prezentációs eszközök
3.	Értékelés
	Az elkészült prezentációkat a tanulók közösen értékelik és rangsorolják: leglátványosabb, legtöbb információval rendelkező. Az idegenvezetők tevékenységének értékelése szintén közösen történik: leghatározottabb, legjobb előadó stb. A versenytotó az egyéni teljesítmények értékelését teszi lehetővé.	Kiemelt kompetenciák Kritikus és kíváncsi attitűd Kulcskompetenciák Anyanyelvi kompetencia: helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, megfelelő szókincs. A hatékony, önálló tanulás: saját munka értékelése. Szociális és állampolgári kompetencia: különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: saját nézőpont összevetése mások véleményével. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom	Frontális munka, közös értékelés Egyéni értékelés

Mintaprojekt

Természettudomány/9. évfolyam/Környezetünk anyagai/Kémia a háztartásban
Hogyan váljunk környezettudatos fogyasztóvá?

A projekt célja: A tanulóknak életkori sajátosságaikból adódóan már vannak tapasztalataik a mindennapi élet során használt/fogyasztott szerves és szervetlen kémiai anyagok használatával, az élelmiszerek fogyaszthatóságával kapcsolatban. A projekt célja, hogy a tanulók a tevékenységek során váljanak tájékozottá a hétköznapi élet során a háztartásban használatos kémiai anyagok fogyasztása, felhasználása, alkalmazása tárgykörében. Legyenek tisztában azok pozitív, illetve negatív (mérgező, káros) hatásaival. A projekt végére olyan közös produktum, digitális ismeretterjesztő kiadvány készül, amelynek információtartalma rávilágít a fenntartható fogyasztás fontosságára, segíti a fogyasztás negatív szokásainak felismerését, megszüntetését, azaz a környezettudatos fogyasztóvá válást.

Időkeret: 5 óra

Módszertani ajánlás

A projekt feldolgozása kooperatív csoportmunkát igényel, melyet a pedagógus instrukciói alapján előzetes egyéni anyag- és forrásgyűjtés előz meg. A csoportok sorsolás útján kapják meg feladataikat. A tevékenység menetét, a feladat szempontjait a pedagógus irányításával a tanulók határozzák meg. A kidolgozás szakaszában a csoportok részprojekteket készítenek, melyeket a közösen elkészített ismeretterjesztő kiadványban jelenítik meg a projekt zárószakaszában. A projekt alapvető célja nem új ismeretek szerzése, hanem a már meglévő tapasztalatok, tudás összegyűjtése, rendszerezése, azokból következtetések felállítása. A projektproduktum készítése során nem csak a tartalomra kell figyelniük a tanulóknak, hanem a kivitelre, az esztétikai látványra is. A csoportos tevékenység során kiemelten a tervezési, szervezési kompetencia, valamint a társakkal való együttműködés, kommunikáció fejlesztése is történik. Az egyes tevékenységek, lépések időkorlátait nem célszerű rögzíteni, mivel az egyes csoportok feladatainak megoldása vélhetően nem teljesen azonos ütemben, nem azonos idő alatt fog bekövetkezni.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Tervezés, előkészítés	Kiemelt kompetenciák Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete, a természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása a problémamegoldásban. Kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia: az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete. Anyanyelvi kompetencia: információgyűjtés, -feldolgozás, szövegalkotás, az esztétikai minőség tisztelete. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, komplex információ-előállítás, -bemutatás és -megértés, segítő eszközök használata, internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. A hatékony, önálló tanulás: új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés, a fenntartható fejlődés támogatása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezési képesség, szervezési képesség, kommunikációs képesség, tapasztalatok értékelése, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember a természetben Informatika Földünk - környezetünk Életvitel és gyakorlati ismeretek
	a) A projektet megelőzően, az előkészítő szakaszban a diákok egyéni gyűjtőmunkát végeznek: otthonról a mindennapokkal kapcsolatos élelmiszerek, háztartási vegyi anyagok, gyógyszerek stb. címkéit, dobozait gyűjtik össze. Előre kiadott önálló feladatként a háztartásokban használt anyagokkal kapcsolatos információforrásokat (könyvek, újságcikkek, lexikonok) kutatnak fel. A projekt során a tanulók akár külső segítséget is (pl. gyógyszerész, növényvédelmi szakember) igénybe vehetnek. A cél, hogy a feladatot a lehető legnagyobb önállósággal végezzék. b) A projekt indításakor a tanár ismerteti a témaválasztást, és indokolja is azt (takarékos és környezettudatos fogyasztói magatartás a háztartásokban). c) Az egyénileg gyűjtött anyagok segítségével felhasználási szempontok alapján közösen – a tanár által irányított beszélgetés formájában – csoportosítják a háztartás anyagait. Pl.: − fogyasztásra alkalmasak: élelmiszerek, gyógyszerek; − mosó- és tisztítószerek; − festékek; − növényvédő szerek, háztartási mérgek (pl. légyirtó, rágcsálók elleni szerek), műtrágyák. d) Ebben a szakaszban ismerik meg a tanulók a feladatot: a megnevezett, háztartásokban használatos anyagcsoportokkal kapcsolatos ismeretek rendszerezése, majd ismertetése a többi csoporttal oly módon, hogy az a projekt kitűzött céljára irányítsa a figyelmet. Az ismertetés után a csoportok közösen készítenek egy ismeretterjesztő kiadványt, egy közös produktumot, amely a környezettudatos felhasználásra, fogyasztásra motiválja az olvasóját. e) A tanulók 4-6 fős szimpátiacsoportokba szerveződnek. A feladatot (bemutatandó anyagcsoportot) sorsolás útján kapják meg. A feldolgozás szempontjait ötletroham segítségével állapítják meg, melyeket felírnak a táblára (pl. anyagok összetétele, természetes és mesterséges, szavatossági idő, tárolhatóság, előnyök és veszélyek emberre és környezetre, mennyit és milyen gyakran fogyasztjuk/használjuk, min alapszik a hatásuk, hol lehet beszerezni).		Egyéni gyűjtőmunka Frontális munka Ötletroham csoportmunka keretében	Flipchart tábla, filctollak, szókártyák
2.	Kidolgozás
	a) A csoportok kiosztják egymás között a részfeladatokat, megtervezik a végrehajtást, ütemezik a megoldást. Választhatnak felelősöket is. A csoportok önállóan felmérik, hogy a hozott információforrások, valamint tudásuk, eddigi tapasztalataik a témával kapcsolatban elegendőnek bizonyulnak-e a feladat megoldásához. Ha nem, külső segítséget is használhatnak. b) A csoportok az önmaguk által elkészített terveknek megfelelően, önállóan dolgoznak: − összegyűjtik az ötleteiket; − rendszerezik az eddigi ismereteiket, tapasztalataikat; − további új információkat, adatokat gyűjtenek; − megfogalmazzák a rendszerezett információkat, javaslataikat; − véglegesítik projektmunkájukat. c) Az elkészült produktumrészeket a csoportszóvivők bemutatják a többi csoportnak. Az összes csoport ismertetőjének elhangzása és bemutatása alapján a tanulók közösen döntik el, hogy az egyes ismertetőkben mely részek szolgálják leginkább a kitűzött célt (takarékos, környezettudatos fogyasztói magatartás formálása). Ezt követi a projektmunka végső formájának elkészítése, a csoportok által kidolgozott ismeretanyagok közös prezentációs anyagba rendezése, sokszorosítása (CD-re másolás, hogy mindenki hazavihesse).		Kooperatív csoportmunka (a tanár munka közben visszajelez, kezeli az esetleges elakadásokat) Frontális munka	Lexikonok, újságcikkek, hivatalos tájékoztató anyagok, internet, mobiltelefon (külső segítség igénybevétele), komplex információ-előállítást és -bemutatást segítő szoftverek és eszközök
3.	Lezárás, prezentáció, értékelés
	A projektmunka – elkészült összefoglaló bemutató ismeretterjesztő anyag – közös megtekintése és közös értékelése tartalom és esztétikum szempontjából. A csoportok értékelik saját munkájukat, illetve csoporttagjaik egyéni teljesítményét kérdőív segítségével (hatékonyság, együttműködés). Tanár által irányított közös beszélgetés során megvitatják a projekttevékenységgel kapcsolatos élményeiket, tapasztalataikat.		Frontális munka	Kérdőívek

Értékelés

A természettudományos kompetenciaterület az alapfokú oktatás során négy önálló tantárgy – biológia, fizika, kémia, földrajz – elsajátított ismereteire alapoz. A természettudományi tudás összetett tudás. Az értékelés során a hangsúly nem annyira a lexikális ismeretek mennyiségére, hanem a mindennapi élethez leginkább kötődő tudnivalók alkalmazására, a tanulói tevékenységekre helyeződik. Az értékelés során célszerű a szöveges értékelést alkalmazni a hagyományos osztályozás helyett, mivel a kompetenciafejlesztés során elsősorban nem az ismeretek hiányát vagy meglétét vizsgáljuk, hanem a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, előrehaladását.

A megfelelt szint többnyire az alapfokú oktatás során elsajátított ismertek alkalmazását jelenti, amikor a tanulók segítséggel képesek a természettudományi ismertek adott helyzetben történő alkalmazására.

A kiválóan megfelelt szint azokat a megalapozott átlagismerteket feltételezi, amelyek birtokában a tanuló önállóan képes azokat adott helyzetben, problémamegoldás során alkalmazni. Ez a szint már feltételezi a természettudományok, a természettudományi problémák, törekvések iránti kíváncsiságot, hajlandóságot a többletismeretek és a gyakorlat szerzésére különböző források felhasználásával.

Az értékelés során célszerű a tanuló önálló otthoni gyűjtő-, kutatómunkáját, tanórai tevékenységét, aktivitását, produktumait is rendszeresen figyelembe venni.

1.	A természeti világ alapelveinek ismerete
	Megfelelt	A tanuló többé-kevésbé pontos fogalmakkal, ismeretekkel rendelkezik a természeti világ felépítéséről, működéséről, azokat önállóan csak nehezen, esetleg pontatlanul képes megfogalmazni.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló kellő ismerettel rendelkezik a természeti világ felépítéséről, működéséről, képes azok önálló és logikus megfogalmazására.
2.	Alapvető tudományos fogalmak, módszerek ismerete
	Megfelelt		A tanuló a tudományos fogalmakat többé-kevésbé pontosan ismeri, természettudományos vizsgálatok, módszerek tulajdonságait segítséggel fel tudja ismerni, de önállóan nem alkalmazza azokat. A tanuló segítséggel képes az adott helyzetnek megfelelő természettudományi ismertek alkalmazására.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló pontosan ismeri és használja a természettudományi fogalmakat. Felismeri a természettudományos információk kereséséhez szükséges kulcsszavakat, önállóan felismeri a természettudományos vizsgálatok, módszerek főbb tulajdonságait, adott feladat megoldásában azokat önállóan alkalmazza. A tanuló képes az adott helyzetnek megfelelő természettudományi ismeretek alkalmazására.
3.	Technológiák előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete
	Megfelelt		A tanuló csak általánosságban képes a megismert technológiák előnyeinek és hátrányainak felismerésére, felismeri a környezetszennyező, környezetkárosító jelenségeket, de azok negatív hatásait nem tudja önállóan felmérni. Csak rávezető kérdések nyomán képes érvelni a technológiák társadalomra gyakorolt hatásait illetően.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló adott szinten önállóan képes a megismert technológiák előnyeinek és hátrányainak felismerésére. Érvelni képes a technológiák társadalomra gyakorolt pozitív és negatív kockázati hatásait illetően. A környezetszennyező, környezetkárosító jelenségeket azonosítani tudja, azok káros hatásait felismeri, saját környezetében elképzelései vannak azok kiküszöbölésére, mérséklésére.
4.	Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete
	Megfelelt		A tanuló nem minden esetben foglalkozik az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásával. Saját felelősségét esetlegesen ismeri fel. Adott problémát nem vagy csak segítséggel képes saját környezetére vonatkoztatva értelmezni.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló önállóan felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, tudatában van saját felelősségének. Általános környezeti problémát képes saját környezetére értelmezni, van saját véleménye, érve a probléma megoldására.
5.	Azonosulás a fenntartható fejlődés fogalmával
	Megfelelt		A tanuló konkrét feladatok megoldása során irányítással képes az egyén tevékenységének személyes, a társadalmat és a környezetet érintő következményeinek a felismerésére. Fejlődésről alkotott elképzelései általánosak, irányítással képes a természet, társadalom, gazdaság kölcsönhatásait azonosítani. Többnyire felkéréssel vonható be a fenntarthatóságot elősegítő tevékenységekbe.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló tudatában van az egyén tevékenységének személyes, a társadalmat és a környezetet érintő következményeinek. Képes belátni, hogy a Föld erőforrásai végesek, hajlandó aktív cselekvésre a természet erőforrásainak megóvása érdekében. Pontos elképzelése van a fejlődés fogalmáról, képes a természet, társadalom és gazdaság kapcsolatrendszerében gondolkodni.
6.	Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás
	Megfelelt		A tanuló segítséggel, rávezetéssel képes információk keresésre, gyűjtésére, azok rendszerbefoglalására.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló önállóan, érdeklődéssel fordul az információhordozók felé, képes eldönteni, hogy adott természettudományi ismeret gyűjtéséhez milyen információforrást használjon. Szerzett ismereteit képes rendszerezni, azokat a problémamegoldásban alkalmazni.
7.	Komplex információ-előállítást, -bemutatást és -megértést segítő eszközök használata
	Megfelelt		A tanuló bizonytalan a komplex információ-előállítást, -bemutatást és -megértést segítő eszközök használatában, azok alkalmazásához segítségre szorul.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló önállóan, céltudatosan képes a komplex információ-előállítást, -bemutatást és -megértést segítő eszközök használatára.
8.	Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás
	Megfelelt		A tanuló bizonytalan a digitális alapú információk használatában. Az internet alapú szolgáltatásokat többnyire csak segítséggel használja.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló ismeri és gyakorlottan használja az internetes keresőprogramokat, önállóan képes az ismeretszerzés logikai lépéseit felismerni és alkalmazni.
9.	Kommunikáció
	Megfelelt		A tanuló szegényes szóhasználattal és nehezen kommunikál környezetével, saját gondolatai megfogalmazásához segítséget, bátorítást igényel.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló önállóan, összefüggő szövegalkotással képes saját gondolatait, véleményét, következtetéseit, meglátásait kinyilvánítani. Választékos szóhasználattal kommunikál környezetével.
10.	Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés
	Megfelelt		Az önálló feladatmegoldáshoz segítséget, iránymutatást igényel a tanuló, csoportos tevékenységbe nehezen vonható be, csoporttársaival nem vagy ritkán kooperál, véleményét, meglátásait önállóan nem, csak rávezető kérdésekkel osztja meg a többiekkel, nem figyel társai véleményére.
	Kiválóan megfelelt		A tanuló egyéni feladatait önállóan megoldja. Csoportmunka során aktívan vesz részt a feladat megoldásában. Figyel társaira, észrevételeivel, ötleteivel segíti a csoport munkáját.

DIGITÁLIS KOMPETENCIA

Bevezetés

Az információs társadalomban nélkülözhetetlen az ún. digitális írástudás: az információs és kommunikációs technika eszközeinek használata és módszereinek ismerete mind a munka világában, mind a szabadidő értelmes eltöltésében. A tanulókat fel kell készítenünk arra, hogy a digitális technikát megfelelően alkalmazó felnőttként tudjanak dolgozni, alkotni, művelődni, szórakozni, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék, azok ismeretében helyes döntéseket hozzanak, továbbá tudásukat később is folyamatosan frissítsék, bővítsék.

A legfontosabb cél, hogy a szakiskolai tanulók elsajátítsák az információk megszerzésének, feldolgozásának, tárolásának, felhasználásnak és továbbításának korszerű technikáit, valamint megismerjék az információkezelés etikai szabályait is, melyeknek kiemelt jelentőségük van a munka világában. Az adott szakmában elhelyezkedve
– akár alkalmazottként, akár vállalkozóként – nem nélkülözhetik az élet szinte minden területén alkalmazott informatikai ismereteket. A megelőző kötelező vagy informális oktatásból, valamint az iskolán kívüli, kötetlenebb számítógépes környezetből származó informatikai előismereteik rendkívül eltérőek, vegyesek, rendszertelenek, olykor elavultak, és legtöbbször kimerülnek a számítógépes, virtuális játékokban vagy a céltalan internetezésben. A számukra készített tanterv ezért arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy-egy témakör tudnivalói mindig konkrét, a mindennapi életből adódó, „hasznos”, gyakorlati feladatokra épüljenek, és az adott tevékenység során, azokat kipróbálva a tanulók a gyakorlatban sajátítsák el a legfontosabb ismereteket, technikákat.

A számítógép, a digitális technika köztudottan nagy motivációs erővel rendelkezik, amire építeni lehet és kell, lehetőleg minden tantárgyban rendszeresen felhasználva, beleértve a legkorszerűbb eszközöket is (pl. interaktív tábla, hálózatok). Mindez jó hátteret biztosít a csoportos munkához, a kooperatív tanulási módszerek alkalmazásához, és erősíti a hálózatban való tanulást, együttműködést. Segíti a felfedezést, a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a tapasztalatszerzést. Az ajánlott tanulói tevékenységek – kihasználva a digitális technika előnyeit – segítenek a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésében is.

9. évfolyam

Óraszám: 72

Megjegyzés: az informatikaórák megtartására dupla órát javasolunk, ezért az egyes témákhoz tartozó óraszámok mindenütt párosak. Feltétel: olyan informatika-szaktanterem (megfelelő számú, hálózatba kötött, multimédiás, internetes számítógéppel), amely alkalmas csoportmunkára is. A Könyvtárhasználat témakör feldolgozásának helyszíne az iskolai könyvtár.

Az internetes tanulói gyűjtőmunka minden esetben a tanórán történik, mert nem tételezünk fel otthoni IKT-eszközöket.

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Kommunikáció 10 óra	a) Személyes kommunikáció – „Riporter kerestetik” 2 óra	Szóbeli kommunikáció: közlés, felhívás, kapcsolatteremtés, érzelmek kifejezése. Gesztusok, nem verbális közlés.	A tanév eleji ismerkedést, bemutatkozást segítő személyiségfejlesztő játékok eljátszása, amelyekben a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, a változatos információátadás dominál. 1. Irányítás szavak nélkül – játék cédulákra írt, osztálytermi keretek közt, mozgással, gesztusokkal közölhető utasítások végrehajtásával. 2. Csoportos interjú – „riporteri” kérdések alapján a társak bemutatása, megismerése. 3. Érzelmeket, indulatokat kifejező arcképek, művészi reprodukciók felkutatása (interneten vagy nyomtatott dokumentumokban) és közös megtekintése/kivetítése. Mit érezhet a vizsgált személy? Frontális kivetítés. Egy-egy tanuló „azonosul” egy szereplővel, és annak nevében beszél. A többiek értékelik az érzelmek kifejezését. A kommunikáció különféle módjainak csoportosítása, jellemzőinek közös megfogalmazása. Az információátadást segítő technikai eszközök szerepének megbeszélése.	Kiemelt kompetenciák Az információ szerzését, megértését és felhasználását segítő eszközök használata. Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. A digitális technika előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: különféle helyzeteknek megfelelő kommunikáció, a kapcsolattartás fejlesztése, helyes és kreatív nyelvhasználat. A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és -feldolgozás, figyelem-összpontosítás. Szociális és állampolgári kompetencia: a változások iránti fogékonyság, mások véleményének figyelembevétele. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: elemzés és értékelés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (kulturális kompetencia): kreativitás. (Választott oktatóprogramok alkalmazása esetén: idegen nyelvi kommunikáció és természettudományos kompetencia is.) Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) A jelek világa – beszélő képek 4 óra	Képek, jelek, ikonok, piktogramok gyűjtése a mindennapi életből és más tantárgyakból. Jelek a saját szakmából. A digitális technikai eszközök jelei, a számítógép és szoftvereinek jelei. SDT-anyag feldolgozása: különféle jelek keresése	Jelek felismerése, ismert jelrendszerek elemzése, csoportosítása (jelentésük, típusaik, tulajdonságuk alapján), közösen. Tematikus jelek gyűjtése csoportmunkákban. Verseny: adott témakörből melyik csoport tud többet összegyűjteni, lerajzolni? Új jelek tervezése az adott témában, illetve a tanult szakmában – egyéni ötletek alapján. A számítógép rajzeszközeinek megismerése. Az informatika jeleinek vizsgálata tanári irányítás alapján: hasonlóságok és különbségek felfedezése. Különböző operációs rendszerek és/vagy böngészők, honlapok felületeinek (vagy képernyőképeinek) összehasonlítása, közös megbeszélése. Keresés az SDT-n vagy más honlapokon, egyénileg, pl.: Gyakori piktogramok A gyűjtőmunka eredményeinek bemutatása, közös megtárgyalása
	c) Kommunikáció a számítógéppel 4 óra	Jelek a számítógépen, grafikus felhasználói felület. Ikonok, párbeszédablakok, fülek, üzenetek a képernyőn. Menürendszer, tálca. Mappa, könyvtárszerkezet, meghajtó váltása stb. Az iskolai hálózat megismerése, belépés, kilépés. A jelszó szerepe, jogosultságok. Jelszavak, adatbiztonság a hétköznapi életben – bankkártya, beléptető rendszer stb. Logikai játékok az interneten.	A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, „párbeszéd” ismert szoftverek segítségével. A kommunikációt segítő, népszerű és nélkülözhetetlen perifériák kezelésének tanári bemutatása, majd egyéni gyakorlása. Az ésszerű, gazdaságos és környezettudatos eszközhasználat kérdéseinek közös megbeszélése. Menük és párbeszédablakok kezelésének gyakorlása tantárgyi oktatóprogramokkal (CD-ROM-ról, hálózatról vagy internetről), az SDT-vel, a Realikával. Tanári bemutatás, közös megbeszélés: hányféle módon lehet különböző alapműveleteket végezni, pl. törölni, másolni, kijelölni. Irányított beszélgetés: jelszóválasztás ésszerűen –„erős” és „gyenge” jelszavak választása. Közös vita: mire vigyázzunk a jelszó használatakor. Egymás tapasztalatainak meghallgatása, megvitatása az adatbiztonság témájában. Jelszókitaláló játék és a Kő-papír-olló játék) kipróbálása az interneten, egyénileg. A tanulók önállóan választanak egy számukra érdekes játékot az interneten, amellyel a számítógép kezelését gyakorolják. Pl.: Sudoku, RushHour, Amőba, Malom
2. Alkotunk a számítógéppel 20 óra	a) Kreatív alkotások – Ki vagyok én? 6 óra	A szövegszerkesztés alapjai. Személyes dokumentumok (önéletrajz, levél) készítése. Sablonok használata, űrlapok kitöltése. Helyesírás-ellenőrzés. A személyes adatok kezelése.	Életrajz készítése egy választott iskolába vagy állásra való jelentkezéshez. A tanulók egyénileg dolgoznak, személyes adataikat előre megadott sablon rovataiba beírják. (Ajánlott a Word életrajzsablon vagy az interneten elérhető Europass használata) Az életrajzhoz egyszerű kísérőlevelet írnak, a legfontosabb formai-tartalmi elemek használatával (címzés, megszólítás, dátum, közlendő, aláírás stb.). A dokumentumokat kinyomtatják, összehasonlítják. Közös megbeszélés, véleménycsere: hol, milyen adatokat lehet/kell/szabad megadni. Szituációs játék csoportban: állásinterjú. Egyéni gyakorlás on-line interaktív anyagokkal	Kiemelt kompetenciák Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Számítógépes alkalmazások a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás terén. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szókincsfejlesztés, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség. Természettudományos kompetencia: a tudás gyakorlati alkalmazása. A hatékony, önálló tanulás: a saját tanulási stratégia fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetencia: csapatmunka, együttműködés, tolerancia. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a szakmai lehetőségek felismerése, tervezés, kockázatvállalás. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikai érzék, kreativitás, önkifejezés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Informatika
	b) Rajzos dokumentumok 6 óra	Névjegy tervezése logóval, fényképpel, szöveggel. A számítógép kezelése, rajzolás. Szórólap készítése. Komplex dokumentumok.	„Virtuális cég” létrehozása csoportmunkával. Az egyes csoportok elkészítik az általuk elképzelt cég logóját, vezetőjének vagy alkalmazottjának névjegyét, illetve a cég szórólapját. Fényképet vagy egyszerű rajzokat készítenek, illetve kész képeket keresnek, amelyeket a dokumentumba illesztenek. A csoportok bemutatják, véleményezik, esetleg nyomtatás után kiállítják az elkészült alkotásokat.
	c) Prezentáció-készítés – „Így látom én…” 4 óra	A tantárgy(ak) képes, látványos feldolgozása diasorral.	Prezentációkészítés csoportmunkában. Kapcsolat a többi közismereti, illetve szakmai tantárggyal: a tanult témakörök illusztrálására szöveges-képes diák tervezése. Néhány kockából álló diasor készítése. Minden csoport más tantárgyat választ. Előzetes gyűjtőmunkát követően a szemléltetés szempontjából lényeges mondanivaló tömör leírása, elosztása, illusztrációk keresése (pl. internet, szkennelés), majd beillesztése. A prezentációk bemutatása a szaktárgyi órákon, a csoport szóvivőjének előadásában. A csoportok közösen értékelik egymás munkáját. Szempontok: lényegkiemelés, tartalom, látvány/esztétikum. (Szaktárgyi elismerés – együttműködés az adott a szaktárgy tanárával.)
	d) Bemutatom kedvencemet 4 óra	Kedvenc sport, zene, együttes, előadóművész, autó, motor, hobbiállat stb. bemutatása.	A tanulók témát választanak, anyagot gyűjtenek (pl. internetes keresés). Prezentációkészítés egyéni munkával, majd az elkészült alkotások rövid bemutatása kivetítve, szóbeli magyarázattal. Közös értékelés.
3. Infokommunikáció 22 óra	a) Internetes és mobil kommunikáció 4 óra	Az információátvitel digitális eszközei, módjai. Levelezés és telefonálás a világhálón: e-mail, Skype. Interaktív tv. Illemszabályok a neten. Spam.	Saját e-mail cím (esetleg Skype- vagy MSN- stb. azonosító) létrehozása tanári irányítással. A regisztráció menetének kipróbálása. A tanulók elektronikus levelek küldenek egymásnak, illetve tanáruknak. A levelek fogadása, válaszadás. Fájlok csatolása, a csatolmányok megtekintése, mentése. Közös beszélgetés az elektronikus kommunikáció jellemzőiről, szabályairól, etikájáról, a spamekről és az ellenük való védekezésről. Mit szabad és mit nem? Miért fontos a szerzett információk kritikus használata, szűrése? Saját, tanulói tapasztalatok meghallgatása.	Kiemelt kompetenciák Az információ szerzését, megértését és felhasználását segítő eszközök használata. Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás A valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetése. Számítógépes alkalmazások a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás terén. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Tervezési, elemzési képesség. Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. A digitális technika előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, különféle típusú szövegek információinak értelmezése, feldolgozása. Idegen nyelvi kommunikáció: a számítógép üzeneteinek megértése Matematikai és természettudományos kompetencia: problémamegoldás, összefüggések keresése, érvelés. A hatékony, önálló tanulás: a saját tanulási stratégia fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés, közös döntéshozatal. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: elemzés és értékelés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Ember és társadalom Ember a természetben Földünk - környezetünk Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Adatokat kezelünk 6 óra	A táblázatkezelés alapjai. Táblázatos adatok értelmezése. Az adatok táblázatba rendezése, elemzése. Egyszerű diagramok. Adatok, információk szerzése az internetről. Kritikus információszerzés, -szűrés. Alapvető adatvédelmi tudnivalók.	Kész táblázatokból adatok kiolvasása, elemzése, összehasonlítása (pl. kémiai, fizikai tulajdonságok, gazdasági, meteorológiai, szakmai adatok) tanári minták alapján. Grafikonok értelmezése közösen. Kapcsolatépítés a többi tantárggyal, az aktuális tananyaggal a mintapéldák megválasztásában. Adatgyűjtés megadott témakörben (pl. közismereti tantárgyak, osztályzatok, mindennapi élet, szakma). Az adatok táblázatba rendezése a számítógépen, egyénileg. Az összegzés, átlagolás gyakorlása. Egyszerű táblázatok készítése a saját szakmához (pl. elképzelt árjegyzék, árukészlet/napi forgalom szimulálása, szolgáltatások jegyzéke, nyitva tartás) minta alapján Egyszerű grafikonok, diagramok készítése egyénileg, ajánlott típusok alapján. Egyéni adatgyűjtés az internetről a megadott példához. Az adatok összevetése a társakkal. Közös értékelés és megbeszélés tanári moderálással: Mire figyeljünk az adatgyűjtéskor? Megbízhatók-e kapott adataink?
	c) Közhasznú információforrások 6 óra	Hasznos honlapok, információforrások böngészése (pl. moziműsor, időjárás, menetrend, térképek, útvonaltervezők). (Osztály)kirándulás tervezése.	Szituációs játék: kirándulás tervezése. Hová utazzunk? Milyen közlekedési eszközzel? Milyen látnivalók, kulturális események várnak? Milyen időjárás várható? Böngészés párban vagy kiscsoportban (3-4 fő). Utazási útvonal és időpontok tervezése, közlekedési eszköz választása. A várható költségek becslése. Műsorajánló készítése a tanulócsoport számára (a következő heti műsorokból) Csoportszóvivő választása, az útitervek és műsortervek bemutatása, összehasonlítása. Közös értékelés: Melyik terv az ötletesebb, tartalmasabb vagy gazdaságosabb?
	d) Infotechnológia 4 óra	Információkeresés és -közlés. Szakmai honlapok böngészése. Csoportos kommunikációs eszközök az információ szerzéséhez és fogadásához. Bepillantás a levelezőlisták, blogok, fórumok világába. WEB2. Valóság és virtualitás. Etika az interneten: a szerzői jog.	Tanári problémafelvetés: Ki hogyan kommunikál az interneten? A közösségi kapcsolatépítés új lehetőségeinek formái. A saját tapasztalatok feltárása, megbeszélése, esetleg megvitatása. A „Ketten a weben” multimédia-tananyag megtekintése web2-es honlapokon, a számítógépeken párban vagy egyénileg. Az on-line kapcsolattartás és tájékoztatás lehetőségeinek kigyűjtése. A chat, blog és fórum jellemzőinek közös összegyűjtése, az esetleges veszélyek megfogalmazása. Ismert közösségi portálok meglátogatása. (Részletesen a szabadidőben, délután az iskolában vagy otthon ajánlott.) A másolás és beillesztés problémája saját anyag gyűjtése/készítése esetén. Közös vita. Szabad?/Nem szabad? Mit kell tudni a letöltésekről, a másolásról? Az alapvető szerzői jogi kérdések tisztázása. Szabadon felhasználható szoftverek, szótárak honlapjainak tanári bemutatása (pl. SZTAKI, Google Translate, Creativcommons.org).
	e) Elektronikus ügyintézés 2 óra	Elektronikus vásárlás, e-ügyintézés. A szervezés, jelentkezés, átutalások, fizetés alapvető tudnivalói. Biztonsági kérdések, adatvédelem, e-aláírás.	Ki vásárolt már a neten? – a tapasztalatok közös megbeszélése. Mire figyeljünk? Biztonságos-e az adott webáruházban történő vásárlás? A mindennapi élethez vagy a szakmához illő, konkrét termék felkutatása és kiválasztása. Hol kapható? Mennyibe kerül? Hol olcsóbb? Hogyan rendelhető? Internetes áruházak keresése (tanári ajánlat alapján), az árak összehasonlítása. A rendelés menete. Adatbiztonsági nyilatkozatokban a vevők jogainak megkeresése, egyéni böngészése, majd közös megbeszélése. Beszélgetés az elektronikus ügyintézésről, az elektronikus azonosítás (esetleg aláírás) szerepéről, alapvető tudnivalóiról. A kormány által üzemeltetett ügyfélkapu meglátogatása, bepillantás a hasznos, kiemelt információk, szolgáltatások linkjeibe. Nyomtatványok, űrlapminták megtekintése, állásajánlatok felkutatása.
4. Könyvtárhasználat 8 óra (a tanév során folyamatosan)	a) Tájékozódás a könyvtárban 4 óra	A könyvtár állományai. Kézikönyvek, audiovizuális dokumentumok. Irányított kutatás a könyvtár információforrásai között.	A könyvtári szolgáltatások megismerése. Az év folyamán rendszeres könyvtári gyakorlatok egy-egy adott témában, konkrét feladattal a közismereti tárgyak ismeretei, illetve a szakmai tudnivalók bővítése érdekében. A médiumok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik, információs értékük alapján, közös megbeszéléssel. Adatgyűjtés, szövegek válogatása, életrajzok, illusztrációk felkutatása a szaktárgyakhoz, a prezentációkhoz egyénileg. Internetes és „könyves” életrajz összehasonlítása konkrét személy esetében. Keresés a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalom), segédkönyvek (lexikon, szótár, enciklopédia), elektronikus hordozók. A gyűjtött és felhasználandó információk elmentése egyénileg, különféle formákban (saját jegyzet, fénymásolat, digitális hordozó).	Kiemelt kompetenciák Az információ szerzését, megértését és felhasználását segítő eszközök használata. Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A digitális technika előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: különféle típusú szövegek felhasználása, megfelelő segédeszközök használatával információgyűjtés. Idegen nyelvi kommunikáció: szövegértés fejlesztése, megfelelő segédeszközök használata, a nem formális nyelvhasználat megalapozása. A hatékony, önálló tanulás: a saját szaktudás erősítésének felismerése, az élettapasztalatokra épülő, motivált tanulás fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetencia: viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a kulturális értékek felismerése, az önismeret gazdagítása. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Informatika
	b) Könyvtári informatika 4 óra	Nyomtatott és elektronikus dokumentumok összehasonlítása, felhasználása. Katalógus, digitális katalógus, elektronikus könyv, e-szótár.	Forráskutatás és -felhasználás a tanév folyamán, folyamatosan. Egyéni vagy páros munka: információkeresés a helyi adatbázisban, katalógusban, illetve az interneten. A tanulmányokhoz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó keresőkérdések megfogalmazása. Egyéni munkával a megfelelő adathordozó médium kiválasztása. Egyénileg, tanári segítséggel: konkrét mű felkutatása az internetes könyvtári katalógusokban. Elektronikus könyvek letöltése a MEK-ből. Elektronikus szótárak megkeresése, gyakorlati kipróbálása. Internetes fordítóprogramok megismerése, tájékozódás a használat korlátairól (nyelv)tanári segítséggel.

10. évfolyam

Óraszám: 36

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Médiainformatika 12 óra	a) Multimédiás dokumentumok 4 óra	Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, hang/zene, ábra, fénykép, animáció, film) megnyitása, kész dokumentumok átalakítása. Formátumok, konvertálás.	A multimédiás dokumentumok jellemzőinek összegyűjtése és osztályozása közösen. Gyűjtőmunka párban: a multimédiás dokumentumokhoz tartozó formátumok, illetve eszközök összegyűjtése az internet segítségével. Táblázat készítése az összegyűjtött, csoportosított adatokból közösen, az egyes tulajdonságok, jellemzők értelmezése. Ismerkedés konvertáló programokkal, ezek kipróbálása, kezelése. „Személyre szabom az eszközöm” – javasolt feladatok: Windows háttérkép megváltoztatása, mobiltelefonra háttérkép, egyéni csengőhangok készítése, animációk letöltése.	Kiemelt kompetenciák Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Számítógépes alkalmazások a szabadidő, az információ-megosztás, a tanulás terén. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: különféle típusú szövegek felhasználása, megfelelő segédeszközök használatával információgyűjtés. Idegen nyelvi kommunikáció: a nem formális nyelvhasználat megalapozása. A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és -feldolgozás, figyelem-összpontosítás, az élettapasztalatokra épülő, motivált tanulás fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetencia: a változások iránti fogékonyság, mások véleményének figyelembevétele. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezés, elemzés és értékelés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: önkifejezés, kreativitás, esztétikai érzék. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Informatika
1. Médiainformatika 12 óra	b) Kreatív alkotások 8 óra	Digitális eszközök használata. Fotó, hang-, filmfelvétel készítése és felhasználása.	Ismerkedés a mindennapi élet digitális eszközeinek használatával (mobiltelefon-kamera, fényképezőgép, DV-kamera, diktafon) – közös bemutató. „24 óra az életemből” címmel képsorozat, kisfilm készítése csoportmunkával. Az egyes csoportok különböző digitális eszközzel dolgozzanak. A csoportok bemutatják alkotásaikat: az elkészített fényképregényt. Kommentált történetmesélés a rendelkezésre álló digitális eszközök felhasználásával, kivetítéssel. Az elkészült anyagok megjelenítése különböző formákban: prezentáció, kisfilmrészletek, weblap. Filmszemle-szimuláció: az anyagok bemutatása csoportonként, kivetítéssel, a csoport szóvivőjének tájékoztató, kísérő szövegével. A tanulókból álló zsűri értékeli (pontozza) az alkotást. Bírálati szempontok: képanyag, tartalom, ötletesség, esztétikum, előadásmód. A legjobb történetek iskolai szintű bemutatásra ajánlása.
2. Az elektronikus média 18 óra	a) Média mindenütt – „katasztrófa élőben” 6 óra	A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, hanganyag, film) és az elektronikus, digitális technikára épülő médiumok (rádió, tv, internet) összehasonlítása, jellemzőik. A nyomtatott és on-line sajtótermékek összehasonlítása. Hírgyűjtés. Hírforrások megbízhatósága, naprakészsége. Az elektronikus média legfontosabb műfajainak megismerése (pl. hírműsorok, magazin-műsorok, honlapok, blogok).	Közös beszélgetés a hagyományos és elektronikus média termékeiről, a legfőbb jellemzők és eltérések közös összegyűjtése, csoportosítása. Frontális szemléltetés: hagyományos és elektronikus médiumok bemutatása. Vita: Mikor melyiket érdemes választani? Milyen újságot olvasok? Miért? Egyéni indoklás érvekkel. Páros munka: kutatás az interneten. On-line sajtótermékek keresése, jellemzőik összegyűjtése. „Friss hírek” keresése információs portálokon. A párok röviden bemutatják, hol és milyen információt találtak. Szóbeli véleményt fogalmaznak meg a hírrel kapcsolatban. Mi a nap legfontosabb híre, eseménye a különböző portálon? A hír- és bulvárportálok összehasonlítása. A különféle lapok nyelvezetének, illusztrációinak összehasonlítása. Rövid hír készítése megadott témában vagy aktuális eseményről különböző hírforrások stílusában. Hír vagy kommentár? Ugyanaz a hír – különböző forrásokból. A különbségek felfedezése, irányított, közös beszélgetéssel, konkrét példák alapján. Egyéni feladat: A legérdekesebb, legmegrázóbb, legviccesebb, legmegdöbbentőbb hír/kép/videó, amivel találkoztam/amit láttam. Rövid bemutatás/elmondás a társaknak. A tanulók 4-5 csoportra osztódva választanak az alábbi témák közül: – az elektronikus média története, a „kezdetek”; – az elektronikus média fajtái (rádió, tv, internet); – a televízió műsorai; – a rádió műsorai; – internetes portálok. Feladat: a választott téma bemutatása társaiknak, valamilyen, általuk választott, látványos formában (pl. poszter, prezentáció, montázs, interjú).	Kiemelt kompetenciák Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. A valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetése. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szókincsfejlesztés, különféle helyzeteknek megfelelő kommunikáció, helyes és kreatív nyelvhasználat. Idegen nyelvi kommunikáció: a nem formális nyelvhasználat megalapozása. A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és -feldolgozás, figyelem-összpontosítás. Szociális és állampolgári kompetencia: csapatmunka, együttműködés, mások véleményének figyelembevétele. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a változások iránti fogékonyság, a szakmai lehetőségek felismerése, tervezés, kockázatvállalás, elemzés és értékelés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikai érzék, kreativitás, önkifejezés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép és önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Ember és társadalom Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
	b) Művészet és média 4 óra	Az elektronikus média sajátos műfajai. Irányított böngészés az interneten, művészeti alkotások felkutatása adott témában (zene, film, fotó stb.) Videoklipek közös megtekintése, elemzése.	Gyűjtőmunka közösen: minél több konkrét műsortípus felsorolása, jellemzőinek csoportosítása. Gondolati térkép készítése közösen a táblán vagy a számítógépen (pl. a http://www.bubbl.us oldal segítségével). „Kedvenc műsorom” – rövid bemutatás a jellemzőkkel, érdekességekkel, indoklással. Egyéni kutatómunka: kedvenc zeném, együttesem, előadóm témában információgyűjtés az internetről (leírások, életrajzok, anekdoták, fotók, zenék, filmrészletek). Prezentációkészítés. A gyűjtött anyag bemutatása a társaknak. Néhány népszerű, közösen választott klip megtekintése (Youtube, Indavideo).
	c) A reklám 2 óra	A reklám szükségessége, fajtái, hordozói. A nyomtatott sajtó, nyilvános felületek, rádió, tv és az internet hirdetései. Az egyes reklámtípusok főbb jellemzői. Azonos termék/szolgáltatás – változatos megjelenítés. Reklám vagy spam? Az adathalászat veszélyei.	„Jó bornak is kell a cégér!” – vita a reklámok szükségességéről. Milyen a jó reklám? Ötletelés alapján a reklámfajták csoportosítása, a jellemzők összegyűjtése. Páros munkában gyűjtés: figyelemfelkeltő reklámok újságokból és az internetről. „Kedvenc” reklám, reklámszemét. A gyűjtött reklámok közös bemutatása, elemzése megadott szempontok alapján (célcsoport, esztétika, hangulat, hatás stb.).
	d) Szakmámat hirdetem 6 óra	A szakma termékeihez, szolgáltatásaihoz, a tervezett saját vállalkozáshoz reklám készítése változatos formákban. Elektronikus hirdetések közzététele.	Hirdetések gyűjtése a saját szakma témaköréből, az internetről és a nyomtatott sajtóból. A tanulók csoportokban dolgoznak. Az egyes csoportok önállóan választanak a tanult szakma termékei, szolgáltatásai közül. Gyűjtőmunka alapján saját reklámot terveznek, amellyel a szakma termékét/szolgáltatását kelendővé teszik (ún. „marketing terv” készítése). A részfeladatokat egymás között elosztják. A készítendő reklámok fajtái: szöveges apróhirdetés, logó/cégér, szlogen, színes, képes újsághirdetés, plakát, prezentáció, honlapelem. A reklámok bemutatása, a nyomtatott anyagok kiállítása és közös zsűrizése.
3. Könyvtár-használat 6 óra (a tanév során folyamatosan, más tantárgyak óráin is!)	a) Digitális források 2 óra	Irányított kutatás a könyvtár információforrásai között. Digitális katalógusok megismerése, adott dokumentum megkeresése.	Az év folyamán rendszeres könyvtári gyakorlatok egy-egy adott témában, konkrét feladattal a közismereti tárgyak ismeretei, illetve a szakmai tudnivalók bővítése érdekében. Megadott művek keresése egyénileg. Tematikus gyűjtőmunka a könyvtár állományában, különféle könyvtári médiumok használatával. Ismerkedés az elektronikus könyvtár katalógusaival.	Kiemelt kompetenciák Az információ szerzését, megértését és felhasználását segítő eszközök használata. Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A digitális technika előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: különféle típusú szövegek felhasználása, megfelelő segédeszközök használatával információgyűjtés. Idegen nyelvi kommunikáció: szövegértés fejlesztése, megfelelő segédeszközök használata, a nem formális nyelvhasználat megalapozása. A hatékony, önálló tanulás: a saját szaktudás erősítésének felismerése, az élettapasztalatokra épülő, motivált tanulás fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetencia: viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a kulturális értékek felismerése, az önismeret gazdagítása. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Informatika
	b) Szakmai irodalom 4 óra	Szakkönyvtár. Nyomtatott és elektronikus dokumentumok felhasználása. Elektronikus adathordozók: e-könyv, e-szótár stb. Tantárgyi feladatokhoz információgyűjtés.	Forráskutatás és felhasználás a tanév folyamán, folyamatosan. Információkeresés a helyi adatbázisban, katalógusban, illetve az interneten. A tanulmányokhoz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó keresőkérdések megfogalmazása. Egyéni munkával a megfelelő adathordozó médium kiválasztása. Konkrét mű felkutatása az internetes könyvtári katalógusokban. Elektronikus könyvek letöltése a Magyar Elektronikus Könyvtárból. Elektronikus szótárak gyakorlati kipróbálása (pl. a szakma idegen eredetű szavai).

Kulcsfogalmak

9. évfolyam

Kommunikáció, jel, ikon, piktogram. Számítógép, képernyő (monitor), billentyűzet, egér, nyomtató, projektor, interaktív tábla.

Operációs rendszer, program, szoftver, fájl, mappa, jelszó, hálózat, multimédia, prezentáció.

Digitális kommunikáció, az információátvitel digitális eszközei, személyes adat, információ, e-mail, internet, honlap, portál, link, elektronikus ügyintézés, csevegés, blog, web2, számítógép-függőség.

Könyvtár, közhasznú adatbázis, SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis), e-könyv.

10. évfolyam

Multimédia, prezentáció, tömegkommunikáció, média, sajtó, sajtótermékek, az elektronikus média.

Az információátvitel digitális eszközei. Könyvtár, közhasznú adatbázis, SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis), e-könyv.

Mintamodul

Informatika (9. évfolyam)
Alkotunk a számítógéppel/Kreatív alkotások

A modul célja: a mindennapi életben, a munkavállalásban elterjedt és szükséges dokumentumok elkészítése, a komplex feladatokhoz szükséges információtechnológiai alkalmazói eszközök kiválasztása és biztonságos használata. Az esztétikus külalak iránti igény fejlesztése. A létrehozott személyes alkotások bemutatása IKT-eszközökkel.

Időkeret: 16 óra (8 dupla tanóra)

Módszertani ajánlás

A modul játékai, illetve alkotásai jó lehetőséget adnak az önismeret fejlesztésére éppúgy, mint a társakkal való együttműködésre. A tanulók nemsokára munkavállalók lesznek, így célszerű a számítógép segítségével olyan gyakorlati produktumokat létrehozni, amelyek – legfeljebb kisebb módosítással – a későbbiekben is felhasználhatók lesznek.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Ráhangolódás	Kiemelt kompetenciák Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Számítógépes alkalmazások a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás terén. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szókincsfejlesztés, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség. Természettudományos kompetencia: a tudás gyakorlati alkalmazása. A hatékony, önálló tanulás: a saját tanulási stratégia fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetencia: csapatmunka, együttműködés, tolerancia, önismeret. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: a szakmai lehetőségek felismerése, tervezés, kockázatvállalás. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: esztétikai érzék, kreativitás, önkifejezés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Választott közismereti vagy szakmai tantárgyak
	a) Ki vagyok én?		Közös játék.
	Kreativitást fejlesztő játék közösen Egy önként vállalkozó tanuló kimegy a teremből, miközben a többiek megbeszélik, melyik híres személyiség (művész, sportoló, tudós, politikus stb.) szerepét osztják rá. A bejövő tanulónak barkochbaszerűen, az általa feltett kérdések és igen/nem válaszok alapján ki kell találnia, kit személyesít meg.		Közös játék.
	b) Állásinterjú
	Szituációs játék közösen Az önként vállalkozó tanuló(k) a tanult szakmában, annak egyik cégénél kíván(nak) elhelyezkedni. A tanulók 3-4 fős csoportja a cég vezetését személyesíti meg. (A többiek: a játék zsűrijét alkotják.) Eljátszanak egy állásinterjút, kérdéseket tesznek fel a jelöltnek szakmai tudásával, elhivatottságával, céljaival, elvárásaival kapcsolatban. Ezt követően az interneten egyénileg eljátszanak egy szimulált, virtuális állásinterjút, amelyhez egy képes-rajzos tesztet kell kitölteni, illetve elolvassák a tanácsokat. Interaktív tábla esetén a rajzos tanácsok és tesztkérdések közösen is elolvashatók, kezelhetők, megválaszolhatók. (Pl. Milyen típusú önéletrajzot írjunk, hogyan öltözzünk az interjúra, hogyan viselkedjünk és hogyan ne, mit válaszoljunk az anyagiakat tudakoló kérdésekre stb.) A játékot követően közös döntés: alkalmas-e az állás betöltésére a pályázó?		Közös játék, egyéni tesztkitöltés/játék az interneten (frontálisan is elvégezhető, interaktív tábla esetén). Közös értékelés, vita, döntés.	Számítógép internetkapcsolattal, fejhallgatóval az állásinterjú szimulációs játékához. megfelelő honlapok esetleg: interaktív tábla.
2.	Feldolgozás
	a) Életrajz
	Önéletrajz készítése egy választott állásra vagy iskolába való jelentkezéshez Személyes adataikat az előre megadott sablon rovataiba beírják. Az önéletrajzhoz egyszerű kísérőlevelet írnak, a legfontosabb formai-tartalmi elemek használatával (címzés, megszólítás, dátum, közlendő, aláírás stb.). A helyesírás-ellenőrzést a szövegszerkesztővel és hagyományosan, tanári segítséggel is elvégzik. Az önéletrajzba fényképet is illesztenek. A dokumentumokat kinyomtatják, összehasonlítják. Megbeszélik és indokolják, hol, milyen adatokat lehet/kell/szabad megadni?		Egyéni munka, közös megbeszélés, véleménycsere, érvelés, vita.	Önéletrajzsablonok a számítógépen. (Word-sablon, Europass, esetleg más, a neten található sablonok). Saját igazolványkép digitális változatban.
	b) Virtuális cég bemutatkozása
	Előzetes tanulói gyűjtőmunkával névjegyek, nyomtatott (újság)hirdetések csoportosítása, véleményezése A tanár által bemutatott motiváló névjegy- és hirdetésminták, illetve ajánlott on-line szakmai hirdetések megtekintése, mintaválasztás. Képzeletbeli játék: „Virtuális cég” létrehozása. A tanulók elképzelnek egy szakmájukhoz illő céget. Csoportonként fantázianevet választanak neki, majd megrajzolják az elképzelt cég logóját, elkészítik vezetőjének vagy alkalmazottjának névjegyét, illetve a cég figyelemfelkeltő szórólapját. Fényképet vagy egyszerű rajzokat készítenek, illetve kész képeket keresnek, amelyeket a dokumentumba illesztenek. Az egyes csoportok bemutatják, véleményezik, esetleg nyomtatás után kiállítják az elkészült alkotásokat.		Csoportmunka – szimpátia-csoportokkal.	Nyomtatott névjegyek, szórólapok, hirdetések gyűjteménye, on-line minták (pl. a Google képkeresőjében). Számítógépek felhasználói szoftverekkel, internetkapcsolattal. Digitális fényképezőgép vagy mobil-kamera (esetleg szkenner).
	c) Így látom én…
	A prezentációk látványos alkalmazása a tanulásban A tanulók 3-4 fős csoportokban dolgoznak. Minden csoport egy-egy közismereti (esetleg szakmai) tantárgyat választ, majd annak egy érdekesebb témakörének szemléltetéséhez néhány diából álló prezentációt készít. Szakmai tantárgy esetén a prezentáció tárgya: Miért választottam ezt a szakmát? Mi tetszik ebben a szakmában? Előzetes gyűjtőmunkát követően a szemléltetés szempontjából lényeges mondanivaló tömör leírása, elosztása, illusztrációk keresése (pl. internet, szkennelés), majd beillesztése. A prezentációk bemutatása a szaktárgyi órákon, a csoport szóvivőjének előadásában. (A szóvivők kiválasztása a csoport és a tanár közös döntése alapján úgy történik, hogy a tanév során lehetőleg mindenki szerephez jusson.) A csoportok közösen értékelik egymás munkáját. Szempontok: lényegkiemelés, tartalom, látvány/esztétikum. (Szaktárgyi elismerés – együttműködés az adott szaktárgy tanárával.) Házi feladat: ötletek és anyagok gyűjtése a következő tanórai prezentációhoz. Téma: „Bemutatom kedvencemet” (kedvenc sport, zene, együttes, előadóművész, autó, motor, hobbiállat stb. választása).		Csoportmunka heterogén csoportokkal vagy véletlenszerűen választva.	Számítógép internetkapcsolattal, felhasználói szoftverekkel (esetleg szkenner). A bemutatóhoz projektor vagy interaktív tábla.
3.	Értékelés
	Minden csoport értékeli saját tevékenységét és az alkotásokat. Mit tanultunk? Milyen alkotások születtek? Miért tetszett/nem tetszett? Mi volt benne könnyű/nehéz? Hogyan ment az együttműködés? Legközelebb mit tennénk másképp? A tanár kiegészíti a tanulók véleményét, és rövid, összegző értékelést ad. A szaktárgyi feladatok esetében a szaktanár véleményét is tolmácsolja.		Csoportos önértékelés kérdések alapján, közös, frontális megbeszélés.	-

Mintaprojekt

Informatika (9. évfolyam)/3. témakör/Közhasznú információforrások
Kirándulás hazai tájakon

A projekt célja:

• az információkeresés, -gyűjtés és -feldolgozás képességének fejlesztése;

• az információk szerzését, megértését és felhasználását segítő digitális eszközök használata;

• jártasság közhasznú adatbázisok, hagyományos és internetes források használatában;

• egy-egy magyar táj, város megismerése több műveltségterülethez kapcsolódóan;

• a csapatmunkában történő tanulás és munkavégzés fejlesztése.

Időkeret: minimum 6+2 óra (+ a tényleges kirándulás ideje).

Módszertani ajánlás: a projekt időkerete túlmutat az informatikaórák hivatalos óraszámán, és más kapcsolódó tanórák, majd a szabadidő vagy a szünidő is felhasználandó, ha tényleges osztálykirándulást terveznek és bonyolítanak le a tanulók. Ennek előkészítése, megszervezése és lebonyolítása során jól lehet építeni a megismert infokommunikációs eszközök alkalmazására. Elképzelt kirándulás esetén az informatikai tanórákon belül a hagyományos és on-line közhasznú információforrások megismerésén legyen a hangsúly, illetve a megszerzett tudás megosztásán, a kooperatív tanulási módok lehetőségeit kihasználva. Mindkét esetben a javasolt három dupla tanóra közvetlenül a 9. osztályos informatika-tanterv Infokommunikáció/Közhasznú információforrások c. anyagrészéhez kapcsolódik, míg két tanóra (a ráhangoló és értékelő órák) a szabadidőben dolgozható fel. A projekt elsősorban az interneten, on-line elérhető közhasznú információforrások használatában való jártasságot segíti, megalapozva ezzel a 10. évfolyam tanulás kompetenciaterületének hasonló projektjét.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Tervezés, előkészítés (1 óra)	Kiemelt kompetenciák Az információ szerzését, megértését és felhasználását segítő eszközök használata. Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus alkalmazás. Internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. A valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetése. Számítógépes alkalmazások a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás terén. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Tervezési, elemzési képesség. Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. A digitális technika előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, különféle típusú szövegek információinak értelmezése, feldolgozása, a helyzetnek megfelelő kommunikáció, érvelés. Idegen nyelvi kommunikáció: nem formális nyelvhasználat megalapozása eszközhasználat során. Matematikai kompetencia: tervezés és elemzés, kalkuláció. A hatékony, önálló tanulás: a saját tanulási stratégia fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés, a tudás megosztása, közös döntéshozatal. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezési képesség, kreativitáselemzés és értékelés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Ember és társadalom Ember a természetben Földünk - környezetünk Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
	a) Ráhangolás
	A pedagógus magyarországi tájegységek, városok, nemzeti parkok fotóit vagy rövid filmrészleteit vetíti ki motivációs céllal. (Ehhez az interneten számos kész anyag található, de készíthető a konkrét, tervezett kirándulásra motiváló prezentáció is.) A kialakítandó csoportok számának megfelelő, egy-egy magyar város vagy táj 4-5 részre vágott képének darabjaiból a tanulók húznak, majd összeállítják a képet. Az azonos képhez tartozók egy csoportba kerülnek.		Frontális szemléltetés, ötletbörze. Kooperatív munka: csoportos vita, érvelés, döntés. Véletlenszerűen kialakított csoportok.	Számítógép, internet, projektor vagy interaktív tábla. Megfelelő honlapok
	b) Úticél kiválasztása
	A 4-5 főből álló csoportok a látottak alapján eldöntik, melyik helyszínt keresnék fel szívesen. Választásukat szóban megindokolják, amit a csoport szóvivője tolmácsol a teljes osztály számára. Elvárásfa készítése: minden tanuló és a tanár is kap 4 db színes, öntapadós papírlapot, amelyre ráír egy-egy szót. Mit vár a kiránduláson a látnivalóktól, a programoktól, magától, társaitól? Majd a csomagolópapírra előzőleg rajzolt fát felöltöztetik a címkékkel. Csoportosítják és közösen összegzik az elvárásokat.			Csomagolópapíron kopár fa rajza, filctoll, Post-it öntapadós lapok.
2.	Kidolgozás (6 óra)
	a) A tanulók az előbbi csoportokban dolgoznak. Minden csoport ugyanazt a feladatot végzi, de más-más választott helyszínre tervezve a kirándulást. A főbb tevékenységek: • ütemterv készítése, időpontok választása, költségkalkuláció; • közlekedési eszköz megválasztása (vonat, busz, hajó, kerékpár) indulási és érkezési időpontokkal; • szálláshely kiválasztása; • étkezés megszervezése (étterem, saját főzés, közösen beszerzendő élelmiszerek listája stb.); • programok összeállítása (látnivalók, múzeum, esti szórakozási lehetőségek, pl. mozi, színház, tv); • várható időjárás (a kirándulás konkrét dátumának ismeretében). A tanulók felosztják a feladatokat egymás közt, mindegyiknek választanak egy felelőst. Majd a felelősök a szükséges információkat egyénileg megkeresik, amelyhez a rendelkezésre álló nyomtatott, illetve internetes közhasznú információforrásokat használják. Minden esetben több variációt is összeállíthatnak. Az ajánlatokról jegyzetet készítenek. b) A kapott adatok ismeretében a csoportok kalkulációt végeznek, és megvitatják, majd eldöntik, hogy az egyes lehetőségek közül (közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés, látnivalók) melyeket érdemes választani. Szempontok: időbeosztás, megközelíthetőség, gazdaságosság, tartalom, változatosság stb. c) Az egyes csoportok bemutatják egymásnak a választott helyszínre való kirándulás szervezésének lépéseit, információit, árajánlatát, programját. A bemutatáshoz rövid prezentációt készítenek adatokkal, kalkulációval, képekkel. A prezentáció bemutatása során igyekeznek meggyőzni a hallgatóságot az összeállított program előnyeiről. d) Opció Tényleges osztálykirándulás esetén az osztályfőnök bevonásával döntenek, hogy hová utazzanak az utazási tervek részleteinek és árának ismeretében. Újabb felelősöket választanak közösen, akik az osztálypénz begyűjtésében, a menetjegy megvételében, a szállásfoglalásban, a programszervezésben, élelmiszer-beszerzésben stb., majd a tényleges lebonyolításban konkrét, segítő tevékenységet végeznek.		Csoportmunka, a csoporton belül munkamegosztás a részfeladatok függvényében. Önálló információkeresés.	Számítógép internetkapcsolattal, menetrendek, prospektusok, útikönyvek, térképek, útvonaltervek, műsorfüzetek. Hasznos honlapok A bemutatáshoz projektor vagy interaktív tábla.
3.	Lezárás, értékelés (1 óra)
	a) Elvárásfa
	A tanulók előveszik a legelső órán készített elvárásfát, és értékelik, hogy az egyes kívánságok mennyire teljesültek. (Értelemszerűen: csupán tervezett kirándulás esetén csak némely elvárások értékelhetők, míg tényleges kirándulás esetén mindegyik. Tényleges kirándulás esetén a projekt élménybeszámolóval és a kirándulás fotóinak/filmjének vetítésével zárul.)		Frontális tevékenység, véleménycsere.	Elvárásfa rajza csomagolópapíron, számítógép, projektor (esetleg digitális fényképezőgép, kamera).
	b) Kilépőkártya A csoportok is értékelik a többi csoport munkáját. Elmondják, melyik csoport útiterve tetszett nekik legjobban. Majd minden tanuló kap a tanártól egy kártyát, amelyen megválaszolja az alábbi kérdéseket: • Milyen fontos, új ismeretekhez jutottál, illetve milyen fontos gondolattal találkoztál a projekt során? • A projekt megvalósítása során mi volt számodra a legérdekesebb? • Írj egy személyes megjegyzést vagy észrevételt! Értékeld saját részvételedet a projekt megvalósításában! A tanár röviden értékeli az egyes csoportok aktivitását, a tanulók információgyűjtő munkáját, prezentációját, szereplését.		Közös beszélgetés, a vélemények meghallgatása (beszélgetőkör). Egyéni munka: válaszadás kérdésekre írásban. Frontális tanári értékelés, összegzésszerűen a tapasztaltak és a kilépőkártyák alapján.	Nyomtatott kérdések papírlapon.

Értékelés

A tanulók munkájának értékelését a digitális kompetencia szempontjából a hagyományos értékeléstől eltérő formában célszerű megvalósítani. Ennek oka, hogy a digitális kompetenciák főként gyakorlati tevékenységekben, gyakran valamilyen dokumentum létrehozása során jelennek meg és fejleszthetők hatékonyan. Ezért célszerűnek látszik e tevékenységek eredményének, produktumának értékelését felhasználni a tanuló munkájának minősítésére. Ajánlott a tanuló egész év során létrehozott dokumentumait (papír alapú és digitális portfólió), a projektek megvalósításában végzett dokumentált közreműködését (projektnapló) értékelni, illetve az órai tevékenységét alkalmanként minősíteni. Az értékelés fejlesztő hatását erősítheti a szöveges értékeléssel való kiegészítés, illetve a diákok önértékelésével való összevetés.

1.	Kommunikáció, önkifejezés
	Megfelelt	A tanuló saját gondolatait, érzéseit, véleményét nehezen tudja megfogalmazni, környezetével való ismertetésükhöz bátorításra szorul.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes saját gondolatait, érzéseit, véleményét megfogalmazni, választékos szóhasználattal környezete tudomására hozni.
2.	Az információgyűjtés és -feldolgozás képessége
	Megfelelt	A tanuló érdeklődéssel fordul az új ismeretek felé, az információk gyűjtéséhez és rendszerbe szervezéséhez segítséget igényel.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló érdeklődéssel, aktívan kutatja az újabb ismereteket, a kereséshez igénybe veszi az internetet. Az ismeretek gyűjtéséhez képes minden lehetséges információhordozót igénybe venni, és az új ismereteket értelmezni, rendszerbe szervezni.
3.	Infokommunikáció
	Megfelelt	A tanuló többé-kevésbé tisztában van az egyes infokommunikációs eszközök feladatával, felhasználási módjával.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes a szükségleteknek és az egyes életszituációk követelményeinek megfelelően, aktívan és célszerűen használni a helyesen megválasztott eszközöket.
4.	Tanulás és alkotás számítógéppel
	Megfelelt	A tanuló rávezetéssel képes a legalapvetőbb számítógépes műveletek elvégzésére. Segítséggel képes új programok használatának elsajátítására és a megadott feladathoz illő, egyszerű dokumentumok készítésére.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes a számítógép önálló használatára életszerű, hétköznapi szituációkban is, valamint az új feladatokhoz szükséges számítógépes eszközök aktív, gyors elsajátítására, az önálló ismeretszerzésre. Számítógépes alkotásai felhasználhatók, esztétikusak.
5.	Az internet alapú szolgáltatások kritikus használata
	Megfelelt	A tanuló képes az internet alapszintű használatára (elektronikus levelezés önálló használata, böngészés, egyszerű keresés).
	Kiválóan megfelelt	A tanuló tudatosan használja az internetes lehetőségeket, önállóan és szakszerűen képes az elektronikus levelezés és böngészés lehetőségeinek megfelelő szintű használatára. Tisztában van az etikai kérdésekkel és az internet veszélyeinek, biztonsági problémáinak alapjaival. Képes az információk adott szempontú szűrésére és kritikus használatára.
6.	Az interaktív média felelősségteljes használata
	Megfelelt	A tanuló ismeri az egyes médiaeszközöket, segítséggel képes a használatukra.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló önállóan képes az adott feladathoz adekvát eszköz kiválasztására és aktív, megfontolt, etikus használatára, akár az eszközök használatának kombinálásával is.
7.	Könyvtárhasználat/informatikai ismeretszerzés képessége
	Megfelelt	A tanuló bizonytalan a digitális információk kezelésében, az informatikai eszközöket az ismeretszerzés folyamatában csak felhívásra, rávezetés útján használja.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló magabiztosan, céltudatosan használja az informatikai eszközöket az ismeretszerzés folyamatában, ismeri és használja a keresőprogramokat, érti az ismeretek megszerzésének logikai összefüggéseit.

A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS

Bevezetés

A modul tantárgy célja a tanulók gondolkodási, tanulási kompetenciáinak komplex módon történő fejlesztése aktivizáló, kooperatív módszerekkel, modern tanulásszervezési eljárásokkal. Ebből következően itt nem a tartalom, hanem a feladattípusok a lényegesek, ezekből adunk széles körű választékot, remélve, hogy tanulásszervezési eszközként a pedagógusok segítségére lesznek. A jelzett cél érdekében tulajdonképpen bármely tartalommal megtölthető eszközöket kínálunk a pedagógusoknak, amelyek segítségével a helyi tantervben az adott szakképzés, az adott iskola, az adott tanulók igényeinek legmegfelelőbben alakíthatják a képzést, amely végső soron a tanulók hatékony, önálló tanulását, kreativitását, autonóm gondolkodását, problémamegoldását alapozza meg, fejleszti, segíti. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy az általunk kínált eszközök segítségével a tanulók a „szokásosnál” élvezetesebben tanulhassanak, szem előtt tartva azt is, hogy érdeklődőbbek és nyitottabbak, ha építenek aktivitásukra, ha beleszólhatnak saját tanulásukba.

A kerettanterv tartalmaz memória- és gondolkodásfejlesztő, fogalmi kapcsolatokra vonatkozó, pontos fogalmi meghatározást segítő és érvelést fejlesztő játékokat. A feladatok egy része kifejezetten tanulási technikákat „tanít”, a lényegkiemelés különböző módjait segíti elsajátítani, illetve megtanít kérdezni, míg más részük a problémamegoldás mellett a szociális kompetenciák fejlesztését is célozza. A javasolt projektek során a tanulók sokféle feladatot végeznek (kutatnak, interjúznak, információt gyűjtenek és dolgoznak fel, prezentációkat készítenek stb.). A feladatok sajátossága, hogy szinte minden esetben fejlesztik a kommunikációs készséget, a szövegértést és szövegalkotást (vagy akár a nonverbális kommunikációt), ha másként nem, a feladatokat követő megbeszélés során. E beszélgetések fontos feladata az elvégezettekre való reflektálás, a tanulás tudatosítása is. A feladatok zöme szociális kompetenciát is fejleszt, hiszen párban vagy csoportmunkában folyik, s egy részüknél még az értékelés is közösen, néhol demokratikus eszközökkel (szavazás) történik.

Ez a kerettantervi rész a szokásosnál jóval részletesebb, helyenként majdnem tanmenetszerű óraleírásokat tartalmaz: igen részletesen, tanórákra lebontva mutatja be a gondolkodás- és tanulásfejlesztés javasolt programját, így segítve azt, hogy bármely szakos tanár képes legyen a tanulás ilyen módon történő szervezésére. Elvárásaink között – nem titkoltan, hiszen helyenként jelezni is fogjuk – az is szerepel, hogy a modul tantárgyban „megtanult” tanulási technikákat az iskolákban más tanórákon is alkalmazni fogják. Ebben csupán reménykedhetünk, de azt mindenképpen javasoljuk, hogy az első évben megismert tanulási technikákat, gondolkodást fejlesztő játékokat a második és harmadik tanév projektkészítő óráinak elején pár percben elevenítsék fel.

Bízunk abban, hogy a hatékony, önálló tanulást elősegítő eszközökhöz, technikákhoz, kompetenciákhoz juttatjuk a tanulókat, amelyekkel nemcsak az iskolai tanulásban, hanem egész életükben sikeresebbek lesznek.

9. évfolyam

Óraszám: 36 óra

Óra	Lépések, tevékenységek	Munkaformák, módszerek, feltételek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1–2.	Memóriajáték Ha a tanév elején ismerkedéshez használjuk: a) A verbális memóriát fejlesztő játék során a tanulók körben ülnek. Az első körben mindenki megmondja a nevét úgy, hogy a játékot kezdő tanulót követő játékosok mielőtt a saját nevüket mondanák, megismétlik az előttük elhangzottakat. A második körben a játékot nehezíthetjük azzal, hogy a tanulóknak csukott szemmel kell elismételniük az előttük elhangzottakat. b) Játszhatjuk úgy is, hogy a tanulók valamilyen tárgyat (pl. labdát) dobálnak egymásnak, és a labda útja határozza meg a sorrendet. (Így még nehezebb.) A második körtől a játék az előbbiek szerint folytatódik. Ha már tudják egymás nevét, akkor a későbbiekben lehet úgy játszani, hogy a tanulók a keresztnevükhöz egy rájuk jellemző tulajdonságot megfogalmazó, alliteráló jelzőt tesznek. A szaktárgyi órákon a memóriajáték úgy játszható, hogy az adott tárgy adott témaköréből kell fogalmakat mondani. A játék végén beszélgetés Ez a játék a memóriáról szólt. Mi a szó magyar megfelelője? Milyen módszerrel sikerült megjegyezni az elhangzottakat? Használt-e valaki valamilyen trükkös technikát? Hogyan szoktak memorizálni valamit, amikor tanulnak? Különbözőképpen memorizálnak-e a különböző típusú/ műfajú szövegek (vers, szakszöveg) tanulásakor? Kinek mit könnyebb memorizálnia, vajon miért? Hogyan működik az emlékezet? Nehezítette, vagy könnyítette a játékot, amikor csukott szemmel játszották? Miért? Lehet-e fejleszteni a memóriát? Hogyan? Miért van az, hogy az idősebbek jobban emlékeznek a régebbi dolgokra, eseményekre, mint a közelmúltban történtekre? Csoportokban dolgozva a tanulók találjanak ki más memóriajátékokat a memóriajáték mintájára. Szavazzák meg, melyik a legjobb, és próbálják ki azt/azokat.	A tanulók körben ülnek, közös játék és beszélgetés Csoportmunka Értékelés szavazással Játék	Kiemelt kompetenciák A tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása, tanulás tudatosítása, figyelemösszpontosítás, új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése kreativitás, fantázia, memóriafejlesztés, a kompetenciák, tudástartalmak, képességek megfelelő ismerete Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szövegértés és alkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés, demokratikus értékelés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Testi és lelki egészség Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek Érintheti bármely műveltségi területet, amelynek szó-, illetve fogalomkészletével játszanak.
3–4.	Figyelemkoncentráció a) A tanulók 4-5 fős csoportokban dolgozva különböző témájú (pl. bevásárló lista, túlélő készlet, tengerparti nyaralás ruhatára) nyolc elemből álló listákat készítenek. A csoportok kiválasztott tagjai kétszer (ha nehezíteni akarjuk, akkor csak egyszer) felolvassák a listájukat a többieknek, majd az ismételt olvasásnál kihagynak egy elemet a felsoroltakból. A tanulóknak az a feladatuk, hogy felírják, mi maradt ki az adott listáról. Ha minden csoport listája elhangzott már mindkét módon, akkor osztályszinten megbeszéljük, ténylegesen mi maradt ki az egyes listákból. A beszélgetésben térjünk ki arra is, hogy mi volt a feladat lényege: memorizálás és figyelemkoncentráció. b) A tanulók párokat alakítanak, a tanár elmondja a feladatokat. • A pár egyik tagja mozgássorokat talál ki és mutat be, a másik tag a lehető legpontosabban utánozza a bemutatottakat. Majd szerepet cserélnek. • A pár egyik tagja rajzol egy házat, a másik egy tájat. A rajzokat nem mutatják meg egymásnak, hanem úgy próbálják elmondani a társuknak, hogy mit ábrázol az általuk készített rajz, hogy annak alapján képes legyen a rajzos reprodukcióra. A végén összehasonlítják az eredeti rajzokat az elmondások alapján készültekkel. • A pár tagjai együtt találnak ki egy (szabadon választott vagy megadott témájú) rövid történetet (azt is meg lehet adni, hogy hány mondatos lehet, vagy az időt lehet behatárolni). Az egymásra figyelés úgy is fokozható, hogy kikötjük: felváltva kell a mondatokat alkotniuk, azaz a történetet előre vinniük. c) Az osztály a tanár által kiválasztott komolyzenei számot csukott szemmel meghallgatja. Majd a tanulók önállóan dolgozva leírják, hogy milyen gondolatokat, érzéseket keltett bennük a zene, milyen címet adnának neki. A végén beszélgetés Mi volt a közös a foglakozás feladataiban? Melyik esetben volt a legkönnyebb/a legnehezebb a figyelemösszpontosítás? Miért? A különböző feladatokban milyen más kompetenciákhoz kapcsolódott a tanulási kompetencia? Melyik volt a legérdekesebb feladat? Mi újat tanultak a foglalkozáson?	Csoportmunka Egyéni munka Osztályszintű beszélgetés Páros munka Egyéni munka Osztályszintű beszélgetés
5–6.	Figyelemkoncentráció a) A tanár a tanulóknak adott utasítások mellé zöld vagy piros kártyát mutat. A tanulóknak csak azokat az utasításokat kell, illetve szabad végrehajtaniuk, amelyeket a zöld kártya felmutatása követ. Az utasítások kiadásának gyorsításával nehezíthető a feladat. A végén megbeszélés Miről szólt, nehéz/könnyű volt-e ez a feladat? b) Figyelmes olvasás Az alábbi feladat a figyelmes olvasás jelentőségére hívja fel a figyelmet. A tanár másolja le, nyomtassa ki, és adja oda diákjainak a feladatot: Kövesd pontosan az utasításokat! Nézd meg az órádat, és mérd a feladatra fordított időt! Ne siess, sokkal fontosabb, hogy kövesd a pontokba szedett utasításokat! 1. Először fusd át az egész feladatot! 2. Vedd elő a füzeted, és írd bele a következő mondatot: „A részfeladatok elvégzése előtt az utasításokat mindig végig kell olvasni, hogy átfogó képet kapjunk az egészről.” 3. Folytasd a számsort! 3,7,15, ...; 5,9,17,33 ...; 2, 9, 37, 149,…; 4. Öt egymást követő egész szám összege 15. Számítsd ki a szorzatukat! 5. Folytasd a szóláncot: kezeslábas – lábasház – háztartás – … 6. Folytasd a szóláncot: Sopron – Nógrádverőce – Ercsi – … 7. Írj annyi híres ember nevet a „P.S.” monogramra, amennyit csak tudsz! 8. Gyűjts olyan szavakat, amelyekben az első betű elhagyása után is értelmes szavak maradnak, pl. váll - áll, marad - Arad. 9. Írd le, hogy miért kell a feladatok elvégzése előtt az utasításokat végigolvasni! 10. Most gondolj vissza, hogy mi volt az 1. feladat! (Ha nem jut eszedbe, akkor nézd meg!) 11. Ha pontosan követted az 1. feladat utasítását, akkor – a 2. feladat kivételével – jutalomból már nem is kell megcsinálnod a feladatokat! Írd a füzetedbe, hogy mennyi időt vett igénybe az egész feladat. Csendben csinálj valamit addig, amíg a többiek is befejezik a munkát! Ha mindenki befejezte a munkát, osztályszintű beszélgetés Miért fontos a figyelmes olvasás?	Frontális munka Egyéni munka Osztályszintű beszélgetés	Kiemelt kompetenciák A tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása, a tanulás tudatosítása, figyelemösszpontosítás, lényegkiemelés, fogalmi kapcsolódások alkotása, érvelés, kreativitás, fantázia, memóriafejlesztés, kérdezéskultúra, a kompetenciák, tudástartalmak, képességek megfelelő ismerete. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szövegértés és -alkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek Érintheti bármely műveltségi területet, amelynek szó-, illetve fogalomkészletével játszanak.
7–8.	a) Lényegkiemelés – válaszok aláhúzásával A tanulók egyénileg elolvassák a tanár által választott – az életkoruknak megfelelő, érdekes, (akár bulvár) hírportálról származó - szöveget, és aláhúzással válaszolnak az általa feltett, a szöveg lényegére vonatkozó kérdésekre. Majd párosával összehasonlítják az általuk aláhúzottakat. Ezt követően osztályszinten egyeztessük, melyek voltak azok a szöveghelyek, amelyek aláhúzásával a legrövidebben és a lényeges adatokat tartalmazóan lehetett a kérdésekre válaszolni. b) Gondolkodásfejlesztés – játék Az egyénileg, párban vagy csoportban is játszható játék lényege: fogalmi kapcsolatok létesítése. Mindenki három üres papírt kap. Az egyikre egy tetszőleges kérdést ír, a másikra egy főnevet. A kérdéseket és a főneveket külön-külön kupacokban összekeverik, majd mindenki húz egy kérdést és egy főnevet. A játék célja, hogy a húzott kérdésre a húzott főnév felhasználásával adjon választ az üres papíron. A kérdéseket és a válaszokat felolvassák, és az értelmes (emellett lehet érvelni) válaszokat ponttal jutalmazzák. Vita esetén a játékvezető/a tanár, illetve az osztály szavazással dönt. Az a játékos/pár/csoport nyer, amelyiknek a játék/adott idő végén a legtöbb pontja van. A játék végén beszélgetés Tetszett-e ez a játék? Miért igen/nem? Miről szólt? Miért kérdez az ember? Mitől jó egy kérdés? Van-e rossz/értelmetlen kérdés? Mit fogadtak el értelmes válaszként? Azonos-e az értelmes és az igaz válasz? Mi dönti el a válasz igazságtartalmát? Lehet-e igaz/hamis egy kérdés? Van-e válasz minden kérdésre? Mit tanultak ebből a játékból?	Egyéni munka Számítógép Páros munka Osztályszintű megbeszélés Egyéni, páros vagy csoportos játék Osztályszintű beszélgetés
9–10.	Lényegkiemelés – kérdésfeltevéssel A tanulók egyénileg elolvassák a tanár által adott - az életkoruknak megfelelő, érdekes, (akár bulvár) hírportálról származó - szöveget, majd páros munkában a szöveggel kapcsolatos kérdéseket fogalmaznak meg. Ezután négyes csoportok alakulnak a párokból, és közösen megbeszélik előzetes munkájukat, majd kiválasztják a szerintük a szöveg lényegéhez legjobban kapcsolódó három kérdést. Végén osztályszintű beszélgetés Mi volt a feladat? Hogyan láttak a szöveggel kapcsolatos kérdések megfogalmazásához (pl. mondatról mondatra haladva fogalmaztak meg kérdéseket, vagy a konkrét szövegtől elszakadva tettek fel kérdéseket)? Hogyan választották ki a három leglényegesebb kérdést? Miért gondolták, hogy pont azok a leglényegesebbek? Minden szövegre lehet/tudnak kérdéseket feltenni? Szoktak-e kérdéseket megfogalmazni, amikor valami új ismerettel találkoznak? Ha nem, mit gondolnak, miért nem? Van-e a gyerekek életében olyan időszak, amikor sokat kérdeznek? Mikor? Miért kérdeznek, és vajon miért hagyják abba? Fontos lenne-e, hogy a tanulók is kérdezzenek az iskolában? Más lenne ettől az iskola? Jobb lenne egy ilyen iskola? Miért? A továbbiakban, illetve más, szaktárgyi órákon • a tanulók az adott – éppen aktuális – tananyagra fogalmaznak meg kérdéseket; • valamilyen tananyagból kapnak szétvágott kérdéseket és válaszokat, amelyeket nekik kell összepárosítaniuk; • vagy párosával ők készítenek ilyen szétvágott kérdéseket és válaszokat egymásnak.	Egyéni munka Páros és csoportmunka Osztályszintű beszélgetés
11–12.	a) Lényegkiemelés – aláhúzással/kiemeléssel A tanulók párban dolgoznak, elolvassák a tanár által adott - az életkoruknak megfelelő, érdekes, (akár bulvár) hírportálról származó - szöveget, és aláhúzzák/számítógépen színnel kiemelik a lényeges részeket. Ezt osztályszintű megbeszélés követi Miről szól az adott szöveg? Milyen információkat tudunk meg belőle? Melyek ezekből a lényegesek és miért pont azok? Honnan tudjuk, hogy pont azok? Egy adott szövegnek csak egyféle szempontból lehetnek lényeges elemei, vagy lehetséges több szempontú lényegkiemelés is? Mit húznának alá ebből a szövegből, ha az lenne a kérdés, hogy ………..? Miért fontos a lényeg kiemelése a tanulás szempontjából? És egyébként? b) Gondolkodásfejlesztés – játék A párban vagy csoportban játszó tanulók feladata az, hogy tetszőlegesen választott köznevek között (egy játékfordulóban maximum 12 szó legyen) annyi fogalmi kapcsolódást (2-2 szó összekötése egy mondatban) találjanak, amennyit csak tudnak. Minden kapcsolatért pont jár, az olyan kapcsolat, amelyet senki más nem talált meg, dupla pontot ér. Ábrázolhatjuk a kapcsolatokat fogalomtérképen. Kapcsolhatjuk valamilyen tárgyhoz is a játékot úgy, hogy megkérjük a tanulókat, hogy egy éppen tanult területről válasszanak szavakat. Nehezíthetjük a játékot: szóhármasokat kössenek össze a tanulók. A játék végén beszélgetés Melyik összekapcsolás volt a legérdekesebb, legötletesebb? Miért? Tudna-e valaki két olyan szót mondani, amelyek között semmilyen kapcsolatot nem lehet találni? Min gondolkoztál játék közben? Mit tanultál játék közben? A tanulók négyfős csoportokban a szóforgó szabályai szerint dolgoznak: egy általuk kiválasztott játékforduló összes szavával (maximum 12 szó) alkotnak történet. A történetekből néhányat meghallgatunk.	Kooperatív páros munka Számítógép Osztályszintű beszélgetés Páros vagy csoportos játék Osztályszintű beszélgetés Kooperatív csoportmunka: szóforgó (a tanulók egymás után sorban egy-egy mondatot tesznek hozzá a történethez, amíg az el nem készül)
13–14.	a) Lényegkiemelés – távirati stílusban A tanulók párban dolgoznak. Elolvassák el a tanártól kapott - az életkoruknak megfelelő, érdekes, (akár bulvár) hírportálról származó - szöveget és fokozatosan (lehetőleg szövegszerkesztőt használva) meghúzzák azt: első körben a kétharmadára, a másodikban a megmaradt részt a harmadára, míg a végén maximum 10 szavas távirat maradhat. A tanulóknak a szöveg meghúzásánál kompromisszumos megoldást kell találniuk. A végén néhány pár felolvassa a „táviratát”, és osztályszinten megbeszélik: Miről szól a szöveg? Milyen információkat tudunk meg belőle? Melyek ezekből a lényegesek? Mi maradna meg ebből a szövegből, ha az lenne a kérdés, hogy …………? A szöveg meghúzásakor melyik lépés volt a legkönnyebb és melyik a legnehezebb? Miért?	Kooperatív páros munka Számítógép
15–16.	a) Lényegkiemelés – címadással A tanulók elolvassák a tanár által adott - az életkoruknak megfelelő, érdekes, (akár bulvár) hírportálról származó - szöveget, és páros munkában találó, lényeget kifejező, rövid, frappáns címeket adnak a szövegnek. Ezt követően négyes csoportokban dolgozva, a megoldásokat megbeszélve, teljes egyetértéssel választják ki a tanulók az általuk javasoltak közül a legjobbnak ítélt két megoldást. Majd osztályszinten ismertetik a csoportok a két-két címet. Ezek felkerülnek a táblára, végül szavazással döntik el a tanulók, hogy melyik címet tartják a legjobbnak. b) Gondolkodásfejlesztés – játék Valaki gondol valamit (leírja egy papírra), a többiek megpróbálják kitalálni, hogy mire gondolt (ami persze általában nem sikerül), saját tippjeiket ők is leírják. A kigondoló előre megbeszélt idő (pl. 1 perc) után megmondja, mire gondolt. Majd a többiek igyekeznek megindokolni, hogy az ő tippjük miért volt mégiscsak jó. Ezt úgy teszik, hogy valamilyen kapcsolatot, összekötést teremtenek a saját tippjük és a kigondoló gondolata között. (Pl. a kigondoló azt gondolta, hogy „kék az ég és zöld a fű”, valakinek az volt a tippje, hogy „télen havazik”, akkor jó érv lehet a tipp mellett például „a téli havazással létrejövő hótakaró védi a füvet a megfagyástól, és így az megint zöldellhet, ha ismét kék lesz az ég”. Minden játékos pontot kap a jól indokolt tippért. Végül osztályszinten megbeszéljük, kié volt a legjobb indoklás, s az extra pontot kap. A játékot egyénileg, párokban vagy csoportokban játszhatjuk, a kigondoló szerepe minden esetben körbejár. Kapcsolhatjuk valamilyen tantárgyhoz is a játékot: a tanulók egy éppen tanult területről gondolhatnak valamire. A játék végén beszélgetés Miről szólt ez a játék? Lehetséges-e a gondolatolvasás? Honnan tudhatjuk mégis, hogy mire gondol a másik ember? Mit jelent a pókerarc kifejezés? Mit jelent a metakommunikáció kifejezés? Előfordulhat-e, hogy az ember semmit sem gondol? Lehet-e a semmire gondolni? Mit tanultál ebből a játékból? Páros munkában írnak a tanulók egy rövid fogalmazást arról, hogy milyen lenne a világ, ha valamilyen módon mindenki mindig ismerné a másik gondolatait? Vagy: A diákok adott témáról (pl. nem csináltál leckét, és ezt megpróbálod megmagyarázni a tanárodnak; el akarsz menni a barátaiddal a hétvégén a Balcsira, és ezt be akarod adni az anyukádnak) párbeszédet írnak úgy, hogy az elhangzott szavak után zárójelben feltüntetik, közben mit gondolnak magukban a szereplők. A tanulók egy képregényt rajzolnak, amelyben a szereplők szájánál lévő buborékban van feltüntetve, hogy mit mondanak, és a fejéből kiinduló buborékban, hogy közben mit gondolnak. Vagy: A tanár különböző érzelmek (pl. öröm, düh, fájdalom, szomorúság) metakommunikatív kifejezéséről szóló feladatokat ad a tanulóknak. Játszhatják párban: az egyik tanuló mutatja, a másik kitalálja a metakommunikáció jelentését, majd cserélnek.	Páros munka Csoportmunka, osztályszintű szavazás Egyéni, páros vagy csoportos játék Osztályszintű beszélgetés Páros munka
17–18.	a) Lényegkiemelés A tanulók páros munkában elolvassák a tanár által választott - az életkoruknak megfelelő, érdekes, (akár bulvár) hírportálról származó - cikk címét, és egy-két mondatban leírják a címhez tartozó cikk szerintük várható tartalmát. Majd tanáruktól megkapják és elolvassák az eredeti cikket, és megbeszélik, hogy volt-e olyan javaslat, amelyik közelített a cikk tartalmához, illetve a kapott címhez melyik ötletet tartják a legjobbnak, legmulatságosabbnak, legkifejezőbbnek. b) Szókincsfejlesztés – kategorizálás A tanulók egyénileg vagy párban adott kategóriá(k)ba (pl. ország, város, hegy, víz, fiú, lány) tartozó, adott betűvel kezdődő szavakat gyűjtenek adott idő alatt, annyit, amennyi csak az eszükbe jut. Az adott betűt adhatja a tanár, de kiválaszthatják véletlenszerűen is. Adott idő után új betűvel folytatódik a játék. Lehet adott tantárgy vagy témakör adott kategóriáival játszani. A játék végén felolvassák a gyűjtött szavakat, és mindenki kihúzza azokat, amelyeket más is írt. Azokért a szavakért, amelyeket csak ő írt, mindenki pontot kap. A legtöbb pontot szerzett játékos lesz a nyertes. A játék végén beszélgetés Mit jelent a kategória, kategorizálás? Milyen magyar kifejezést ismernek rá? Milyen alapon történhet dolgok osztályba sorolása? Van-e olyan dolog, amelyet nem lehet semmilyen kategóriába sem betenni. Mire jó a dolgok kategorizálása? Hol van szükség a kategorizálásra, hol találkoztatok a hétköznapi életben a kategorizálással?	Páros munka Osztályszintű megbeszélés Egyéni vagy páros feladat Osztályszintű beszélgetés	Kiemelt kompetenciák A tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása, a tanulás tudatosítása, a kompetenciák, tudástartalmak, képességek megfelelő ismerete, lényegkiemelés, szókincsfejlesztés, kategorizálás, fogalommagyarázat, kreativitás, fantáziafejlesztés. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szövegértés és -alkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, megfelelő szókincs. Szociális és állampolgári kompetencia: együttműködés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Érintheti bármely műveltségi területet, amelynek szó-, illetve fogalomkészletével játszanak.
19–20.	a) Lényegkiemelés A tanulók elolvassák a tanáruk által választott - az életkoruknak megfelelő, érdekes, (akár bulvár) hírportálról származó - cikket, majd bekezdésenként folytatják a tanár által, a cikk tartalmának megfelelően, az alábbiakhoz hasonlóan elkezdett kérdéseket úgy, hogy azok a bekezdés lényegére kérdezzenek rá! Pl.: 1. bekezdés: Mi…………………………? 2. bekezdés: Mit…………………………? 3. bekezdés: Hány……………………….? 4. bekezdés: Volt-e………………………? 5. bekezdés: Milyen……………………...? stb. A tanulók új címet adnak a cikknek. Végül osztályszinten megbeszéljük a lehetséges kérdéseket és az ötletes, lényeget kifejező új címeket. b) Szókincsfejlesztés – szóalkotás A tanulók párban vagy csoportban versenyeznek. A játék célja, hogy a kapott hosszú összetett szóból adott idő alatt minél több értelmes szót alkossanak. (Pl. zöldbabfőzelék: zöld, bab, főz, főzelék, őz, ék, fék, fő, bő, lő, kő, el, le, fel, fél, kél, lék, ők, de...) Minden forduló végén mindenki kihúzza azokat a szavakat, amelyek másoknál is előfordulnak, a másoknál nem szereplő szavak egy-egy pontot érnek. A játék végén az a pár vagy csapat nyer, amelyik a legtöbb pontot gyűjtötte. A játék végén beszélgetés Miről szólt ez a játék? Miért fontos a szókincsfejlesztés? Mi az, hogy „szó”? Honnan vannak a szavaink? Ki alkotja őket? Ugyanazt a dolgot több szó is jelölhet, és egy szó több dolgot is jelenthet – keressetek rá példákat! Lehet-e valamilyen rendszert, módszert alkalmazni, kifejleszteni ehhez a játékhoz? Hasznos volt-e ez a játék? Melyik szókincsfejlesztő játék tetszett jobban: ez vagy a múlt órai? Miért?	Egyéni munka Osztályszintű beszélgetés Páros vagy csoportos játék Osztályszintű beszélgetés
21–22.	a) Lényegkiemelés A tanulók elolvassák a tanáruktól kapott - az életkoruknak megfelelő, érdekes, (akár bulvár) hírportálról származó - cikket, és saját szavaikkal írásban válaszolnak a tanáruk által írásban feltett, a cikk lényegére rákérdező kérdésekre. A tanulók válaszaikat párosával összevetik, megbeszélik. Osztályszintű beszélgetésben összegezzük, hogy a lényegkiemelésnek milyen módjaival találkoztak a tanulók az elmúlt időszakban. Beszéljük meg, hogy ebből melyiket tartják a számukra leghasznosabbnak, használják-e azt más órákon, otthoni munka során! b) Szókincsfejlesztés – szógyűjtés A tanulók párokban dolgoznak: a megadott szavakhoz adott idő alatt (3 vagy 5 perc/szó) összetett szavakat gyűjtenek, melyekben a megadott szó elő- vagy utótagként szerepel. Az nyer, aki a legtöbb olyan összetett szót találta, amelyik a többiek gyűjtésében nem szerepel. Például: szín, színház, színpad, színdarab, színkód, kocsiszín… c) Szókincsfejlesztés – szinonimagyűjtés Ezt a feladatot is végezhetik a tanulók páros munkában és versenyben is. Játszhatjuk valamelyik tantárgy szókészletéhez kapcsolódva is. Példák: vidám (kedélyes, derűs, jókedvű, víg, felhőtlen stb.) kegyetlen (durva, könyörtelen, drasztikus, szívtelem, brutális stb.) kellemes (jó, békés, háborítatlan, élvezetes, idilli, zavartalan stb.) Minden pár választ egyet a megadott szavak közül, amelyet pantomimmal mutat be a többieknek. Végül osztályszintű beszélgetés ♦ Milyen típusú feladatok voltak az utóbbiak, milyen kompetenciákat fejlesztettek, melyik tetszett jobban és miért?	Egyéni munka Páros munka Osztályszintű beszélgetés Páros munka Páros munka, verseny Osztályszintű beszélgetés
23–24.	a) Lényegkiemelés – jegyzeteléssel Mondjuk el tanítványainknak, hogy jegyzetet akkor készítünk egy adott szövegből, ha a lényeges mondanivalót akarjuk megjegyezni. A jó jegyzet • világos, áttekinthető; • pontokba szedett; • önállóan, saját szavakkal megfogalmazott, nem másolt; • saját gondolatokkal, véleménnyel is kiegészíthető. Ha sok új ismeretről – pl. szakkifejezésekről, új fogalmakról, folyamatokról – van szó, akkor a bővebb, olykor szóról szóra történő jegyzetelés segít többet a tanulásban, mert a feldolgozáshoz bővebb segítségre van szükség. Jegyzeteléssel rögzíthetünk elhangzott előadásokat is. Ilyenkor arra kell törekednünk, hogy minél tömörebb, de lehetőleg kerek mondatokat írjunk le, mert lehet, hogy utalásaink pár nap múlva már nem lesznek érthetőek számunkra. Törekedjünk saját rövidítések, jelek mihamarabbi kialakítására. Ezután bármely tantárgy, bármely szövegéből készíttethetünk tanítványainkkal jegyzetet. Dolgozhatnak egyénileg vagy párban. A végén mindenképpen osztályszinten beszéljük meg az optimális megoldást. Készíthet kiselőadást egy előre felkért tanuló vagy a tanár valamilyen témakörből, használhatnak ismeretterjesztő filmet is, melynek elhangzása, nézése közben a tanulók jegyzetet készítenek. Ezután is beszéljük meg az optimális megoldást. A feladatot záró beszélgetés témái♦ Mi újat tanultak? Milyen kompetenciájuk fejlődött? Miben fogja ez őket segíteni a jövőben? Minek a jegyzetelése volt könnyebb: az írott, a hallott vagy a képekhez kapcsolódó hallott szövegé? Miért? b) Szókincsfejlesztés – szómagyarázat Készítsünk olyan szólistát, amelyben minden megadott szónál négy jelentést kínálunk fel. Tanítványainknak az a feladatuk, hogy kiválasszák az általuk helyesnek tartott magyarázatot. Dolgozhatnak egyéni vagy páros munkában is. Csinálhatjuk versenyben is: az (a pár) nyer, amely leghamarabb készül el a legtöbb jó megoldással. A feladat végén közösen javítsuk és beszéljük meg a helyes megoldásokat. Bármely téma vagy szaktárgy szókészletéből elkészíthető a szólista. Példafeladatok: portré • vacak por • arckép • portugálul tréfa • porta franciául tized • káplár • adónem • nem adó • számrendszer Majd megadott szavakhoz/megadott tantárgy szókészletében szereplő szavakhoz párban ők csináljanak egymás számára hasonló feladatokat. Végül beszélgetés ♦ Milyen típusú feladatok voltak a foglalkozáson? Melyik tetszett jobban? Miért?	Frontális tanári előadás Egyéni vagy páros munka Osztályszintű megbeszélés Egyéni munka és osztályszintű megbeszélés Beszélgetőkör Egyéni vagy páros munka Verseny Közös beszélgetés Páros munka Közös megbeszélés
25–26.	a) Lényegkiemelés – vázlatkészítéssel Mondjuk el tanulóinknak, hogy ha a teljes szöveg logikai szerkezetét kell felvázolnunk vagy megjegyeznünk, inkább vázlatot készítsünk. A vázlatban a lényeget kulcsszavakban ragadjuk meg, és megfelelően tagolt, logikai szerkezetbe helyezzük. A vázlat is legyen pontokba szedett, áttekinthető, legyen olyan, mint egy bő tartalomjegyzék, illetve mint egy szűkszavú PowerPoint file. Bármilyen tantárgy szövegéből készíttethetünk tanítványainkkal vázlatot. Vázlatot kooperatív csoportmunkában is lehet készíteni, pl. a fordított szakértői mozaik elnevezésű módszerrel: • A csoportokon belül a tanulók A, B, C, D jeleket kapnak. • Minden csoport más-más témát dolgoz fel, és plakátot (vázlatot) készít belőle. • Az azonos betűjelűek új csoportot alkotnak, és plakáttól plakátig vándorolnak. • Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett. a) Szókincsfejlesztés – betűpótlással Ebben a feladatban a tanulók hiányos szöveget(ket) egészítenek ki. A gyakorlat jól fejleszti a képzelőerőt, a nyelvi fantáziát és rugalmas gondolkodást igényel. Bármely tantárgyhoz kapcsolódó szöveg használható. Például: Az _j év__red e_ső évt_zed_ben m__kába l_pő fi___lok _épvise__k az e_ső gen_rác_ót, a_ik eb__n az _j vil_gb_n nő__ek fel. Eg_sz él__üket _gy _lték le, hogy __ámító__pek, vi__oját__ok, di__tális zen__eját__ók, vi__oka__rák, mo__ltel_f_nok és m_s ha__nló ját___zerek - a dig___lis kor vív__nyai – vet__k kör_l _ket. Számítógépen dolgozva készítsenek a tanulók egymás számára hasonlóan meghúzott szövegeket. A meghúzásra szánt szövegeket adhatja a tanár, de kereshetik a tanulók is az interneten. Az utóbbi megoldás esetén fennáll annak a veszélye, hogy nagyon nehéz szövegekkel dolgoznak. A foglalkozás végén beszéljük meg, hogy a) és b) milyen típusú feladatok voltak, milyen kompetenciákat fejlesztettek. Melyik volt könnyebb? Miért? Melyik volt szórakoztatóbb? Miért? Melyik tetszett jobban? Miért?	Frontális tanári előadás Egyéni munka Kooperatív csoportmunka, fordított szakértői mozaik Egyéni munka Számítógép Közös megbeszélés
27–28.	Skipping Gyakori, hogy bizonyos szövegekben csak rákeresünk valamire: szavakra, szócsoportokra, csomópontokra, gondolatkörökre, de nem akarjuk az egész szöveget elolvasni. A skipping szó ugrálást, szökdécselést jelent. Arra a mozgásra utal, amelyet szemünk az ilyen típusú olvasás során végez. A skipping gyakorlása azt a képességet fejleszti, hogy szemünk néhány pillantást követően valóban a keresett szavakon akadjon meg. Nehezíthető a feladat, ha a szöveghez kérdéseket fogalmazunk meg. Még nehezebbé s egyben memóriafejlesztő feladattá is tehetjük, ha a kérdéseket csak szóban kapják meg a tanulók az olvasás megkezdése előtt. Versenyfeladattá is tehetjük, ha a feladat elvégzés ideje mellett a pontos válaszadást is értékeljük. Játékká is szervezhető, úgy hogy a tanulók párokban vagy négyfős csoportokban dolgoznak, és egymásnak adnak fel skipping feladatokat. A skipping fentiekben említett módjaihoz bármilyen témakör, tantárgy aktuális szövege használható.	Frontális tanári előadás Egyéni, páros vagy csoportmunka, verseny, játék Számítógép
29–36.	Szöveg-, témafeldolgozás, problémamegoldás a gyermekfilozófia/„kérdező közösség” módszerével A Gyermekfilozófia az egyik legjobb módja a kritikai gondolkodás fejlesztésének. A módszer amellett, hogy kooperatív, önismeret- és önbizalom-növelő, motiválja a tanulókat, megtanít kérdezni, a problémákat felismerni, kulturáltan vitatkozni, egymásra figyelni, szöveget értelmezni és alkotni, lényeget kiemelni, érvelni, a fogalmakat pontosítani, definiálni. A módszert alkalmazva a tanár új szerepbe kerül: facilitátorként maga is részese, egyik szereplője a beszélgetésnek, aki csak akkor veszi át az irányítást és csak addig, amikor és amíg az a beszélgetés során (esetleges elakadásakor) feltétlenül szükséges. A kérdező közösség módszerének jellemzői: o Ülésrend – mindenki láthasson mindenkit (kör vagy patkó alakban célszerű ülni). o Gondolatébresztő szöveg (mese, történet vagy szakszöveg), film, újságcikk, színdarab, kép vagy akár az osztályban történt eset, amelyből a beszélgetés, vita kiindul. o Mindenki által elfogadott szabályok, pl. egyszerre csak egy beszél, nem lehet kinevetni a másikat, nem lehet közbeszólni, amíg a másik beszél, a véleményt, álláspontot meg kell indokolni. o Kérdezés – mindenki kérdezhet, de nem kötelező kérdezni, egyetlen kérdést sem lehet buta kérdésnek tekinteni stb. A kérdések, megvitatandó témák összegyűjtése után közösen választják ki, hogy melyekkel szeretnének foglalkozni. A beszélgetés az adott témáról addig tart, amíg van megvitatandó kérdés, probléma. o Gondolkodási idő – mindig elég időt kell hagyni arra, hogy a tanulók végiggondolhassák a feltenni kívánt kérdéseket, illetve érvelhessenek a vita során. o Összegzés – a beszélgetés, vita végén mindig át kell tekinteni annak gondolatmenetét, a legfontosabb csomópontjait, álláspontokat és azt is, hogy mit tanultak belőle. A módszer használható bármely tantárgyhoz tartozó tankönyvi, ismeretterjesztő stb. szöveggel, illetve megtörtént esemény elemzésével, látott film, színdarab értelmezésével. Első kipróbáláshoz a tanulók számára érdekes szöveget javasolunk, olyat, amely tartalmánál fogva felcsigázza érdeklődésüket, kérdésekre motiválja őket. A további órákon különböző típusú anyagok (pl. tankönyvszöveg, újságcikk, szépirodalmi szöveg, blog, esemény, film, színdarab) feldolgozását javasoljuk ezzel a módszerrel. A gyermekfilozófiai foglalkozások végén beszélgetés Milyen tanulásszervezési módszerrel folytak az elmúlt órák? Tetszett-e? Miért igen/miért nem? Melyik anyag/szöveg (tananyag, újságcikk, szépirodalmi szöveg, blog), esemény, film, színdarab stb./feldolgozása tetszett a legjobban? Miért? Nehéz vagy könnyű kérdéseket feltenni? Milyen típusú kérdést nehezebb feltenni, amelyre a szövegben megtalálható a válasz, vagy olyat, amelyre a szöveg nem válaszol? Melyiket milyen célból tesszük fel? Melyik bővíti inkább az ismereteinket? Milyen kompetenciákat fejleszt ez a módszer?	Tanári ismertetés Kérdező közösség	Kiemelt kompetenciák A tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása, a tanulás tudatosítása, a kompetenciák, tudástartalmak, képességek megfelelő ismerete, fogalommagyarázat, kreativitás. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, mások megismerésének igénye. Matematikai kompetencia: érvek láncolatának követése és értékelése. Természettudományos kompetencia: kritikus és kíváncsi attitűd. Szociális és állampolgári kompetencia: különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése, az emberi jogok teljes körű tisztelete, az egyenlőség és a demokrácia tisztelete. Kiemelt fejlesztési feladatok Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom A felhasznált szövegtől függően érintheti bármely műveltségi területet.

10. évfolyam

Óraszám: 36 óra

Óra	Lépések, tevékenységek	Munkaformák, módszerek, feltételek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1–2.	a) Gondolkodásfejlesztés – játék A pár mindkét tagja leír magának egy előre magállapodott számú (négy-öt-hat) betűből álló szót. A játék célja a másik szavának kitalálása. A játékosok felváltva beszélnek. • Az első játékos mond egy ugyanannyi betűből álló szót, mint a kitalálandó. • A második megmondja, hogy a saját szava és az első játékos által mondott szó között van-e közös betű, s ha igen, akkor hány. Pl. ha 1. játékos szava „kalap”, második játékos azt mondja „pokol”, akkor 1. játékos közli: három betű. A játék addig folyik, amíg valamelyik játékos kitalálja a másik által gondolt szót. Könnyíthető a játék, ha a betűegyezéseknél az egyező betű helyét is megmondják egymásnak a játékosok. A játék végén beszélgetés Miről szólt ez a játék? Könnyű volt vagy nehéz? Miért? Szerencsejáték, vagy használnod kell az eszed hozzá? Milyen stratégia könnyítheti meg a játékot? Milyen típusú szavakat nehezebb kitalálni? Melyik volt a leggyakrabban előforduló betű? Ugyanez lenne, ha angolul játszanátok? Miért? Mit tanultunk ebből a játékból? b) Ismétlés a tudás anyja A tanulók kiscsoportokban dolgozva gyűjtik össze, hogy milyen típusú gondolkodás és tanulásfejlesztő feladatokkal találkoztak a tavalyi órákon! Közösen vázlatot/posztert készítenek belőle. Majd „A” csoportból egy tanuló ismerteti az általuk készített munkát, a többi csoport szószólója pedig kiegészíti, korrigálja azt. Végül a mindenki számára elfogadott variációt mindegyik tanuló leírja. Beszéljék meg, hogy a különböző feladattípusoknak mi volt a célja, alapvetően milyen kompetenciákat fejlesztett, melyik tetszett nekik legjobban, ez azonos-e azzal, ami szerintük a leghasznosabb számukra.	Páros játék Írószer, papír, tetszés szerint szótár Csoportmunka Osztályszintű beszélgetés	Kiemelt kompetenciák Új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése, IST-eszközhasználat, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása, saját munka értékelése, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a kompetenciák, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, saját kommunikáció figyelemmel kísérése, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, információgyűjtés, -feldolgozás, kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, mások megismerésének igénye. Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában (statisztika használat, kérdőívek feldolgozása), érvek láncolatának követése és értékelése. Digitális kompetencia: számítógépes alkalmazások, az információmegosztás, a tanulás és a kutatás terén, az IST kreativitást és innovációt segítő hatásának megértése, az információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete, az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elvek ismerete, információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, komplex információ-előállítást, -bemutatást és -megértést segítő eszközök használata. Szociális és állampolgári kompetencia: hatékony kommunikáció különféle területeken, különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése, vitakultúra fejlesztése, együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése, kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezési képesség, szervezési képesség, irányítási képesség, elemzési képesség, kommunikációs képesség, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás, innováció, a célok elérését segítő motiváció és elhatározottság. Kiemelt fejlesztési feladatok Hon-és népismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Matematika Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
3–22.	Tanulás – projektmódszerrel Instrukciók a projektmunkához Mondjuk el tanulóinknak, hogy a továbbiakban projektmódszerrel fogunk tanulni. A projekt kiváló gyakorlótér a későbbi aktív társadalmi szerep- és munkavállalás megalapozására, hiszen a munkavégzés minden eleme (tervezés, szervezés, munkamegosztás, csoportos munkavégzés, felelősségvállalás, meglevő és új ismeretek alkalmazása és szintetizálása, értékelés) megtalálható benne. A projektmunka legnagyobb előnye, hogy nemcsak tanulásszervezési forma, hanem a tanulók közti együttműködés valóságos tevékenység közben valósul meg, s így lehetőséget nyújt az egymástól való tanulásra és a cselekvéses tanulásra is. A projektmunka során a résztvevőket felelősség terheli, nő az önismeretük, és szervesen hozzátartozik az értékelés, önértékelés is. Nagyon sokféle projekt lehetséges. Lehet egy valóban gyakorlati feladat, például egy tárgy, egy makett megtervezése és kivitelezése; egy esemény (ünnepség, kiállítás, vitafórum, kirándulás stb.) megtervezése, megszervezése, lebonyolítása; egy adott témában végzett kutatás, felmérés; valamilyen tényleges probléma megoldása, mint az iskolai klub kialakítása vagy akár egy helyi társadalmi probléma feltárása és megoldási javaslatok készítése, esetleg a tényleges megoldásban való részvétel. A tartalomtól, tevékenységtől függően nagyon különböző időigényűek lehetnek a projektek: az egyórástól a témahéten keresztül, akár az egész tanévet felölelő epochálisan megszervezettekig. Mintaként egy háromnapos osztálykirándulás tervezése projektmunkát ajánlunk (20 tanóra időtartamra), amely bármely más témakörben hasonló algoritmusban (tervezés, kivitelezés, prezentáció, értékelés) elvégezhető. A tanulók a kirándulás tervezését 4 fős (szimpátia alapon alakult) kiscsoportokban a tanórákon végzik, internet és iskolai könyvtár segítségével. A tanár végig jelen van, figyelemmel kíséri tevékenységüket, és segít, ha kérik, de alapjában véve nem szól bele a diákok munkájába. A projektkészítés menete 1. A tervezés első lépéseként a csoportok kiválasztják az úticélt. Felmérik, milyen programokat szeretnének megvalósítani, és ehhez milyen feladatokat kell a tervezés során elvégezni. Elosztják egymás között a részfeladatokat, felelősöket neveznek meg, megszabják, mennyi időt szánnak a részfeladatokra, határidőket tűznek. 2. A kivitelezés során mindenki végzi a feladatát: információkat, menetrendet, cikkeket, képeket, videókat gyűjtenek az internetről, utánanéznek a környék helytörténeti és történelmi vonatkozásainak, jelenének, majd szelektálnak, a talált információk közül kiválasztják a számukra relevánsakat. Az adatok keresésénél a tanulók felhasználják az informatikából a 9. évfolyamon a közhasznú információforrások kezeléséről tanultakat. Előre meghatározott időnként beszámolnak egymásnak a végzett munkáról, az esetleges problémákról, nem várt eredményekről, esetleges tervmódosítási javaslatokról, lehetőségekről. Amikor már rendelkeznek a szükséges információkkal, megtervezik az utazást, a szállást, az étkezést, az esetleges múzeumlátogatást, gyárlátogatást, kirándulást és egyéb programokat időbeosztással és költségekkel. Eldöntik azt is, hogy milyen formában prezentálják tervüket a többiek számára (poszter, honlap, PowerPoint stb.), és elkészítik prezentációjukat. 3. Mindegyik csoport bemutatja a produktumát. 4. Értékelés • Csoporton belül értékelik az egyének részvételét (megfelelően és időben végrehajtotta-e a rábízott feladatot, együttműködött-e a többiekkel). • A csoportok értékelik egymás munkáit (pl. beszélgetéssel vagy szavazással kiválasztják a legjobb munkát), növeli az értékelés súlyát, ha a csoportok által megszavazott terv alapján valósul meg a következő osztálykirándulás. • Tanári értékelés. Beszélgetés a projektmunkában való részvételről ♦ Tetszett/nem tetszett, miért? Mi volt más, mint az eddig megszokott tanulási módok, mennyiben volt más? Mi újat tanultak a projektmunka során? Ha a terv alapján ténylegesen megvalósul a kirándulás, akkor utána ismét visszatérhetünk a terv – most már gyakorlat általi – értékelésére.	Tanári előadás Kooperatív kiscsoportos munkavégzés Számítógépek, internet-hozzáférés, könyvtár, projektor Prezentáció Beszélgetőkörben Beszélgető-körben vagy szavazással Frontálisan Osztályszintű beszélgetés
23–36.	Lakóhelyünk – projektmunka Instrukciók a projektmunkához A tanulók a lakóhelyükkel kapcsolatos projektmunkát végeznek. A szimpátia alapon alakult 4-6 fős kiscsoportok által kidolgozott konkrét témák kiválasztása többfele módon történhet. • Egy osztályszintű beszélgetés keretében felmerülő helyi problémák, kérdések adhatják a témát – a kiscsoportok választhatnak közülük. • Feladatul adhatjuk a tanulóknak egy-két héttel a projekt kezdése előtt, hogy beszélgessenek szüleikkel, ismerőseikkel, hogy milyen helyi kérdés(eke)t lenne érdemes körbejárni, megvizsgálni, felmérést készíteni, megoldásukra javaslatokat tenni. A kiscsoportok egyeztetik tapasztalataikat és kiválasztják a nekik tetsző témát. • Adhat a tanár ötleteket, például: tömegközlekedés helyzete, elégedettségi szint, alternatív javaslatok; orvosi ellátás, egészségmegőrzés helyzete, elégedettségi szint, alternatív javaslatok; óvodai, iskolai ellátottság, elégedettségi szint, alternatív javaslatok; környezetvédelem helyzete, elégedettségi szint, alternatív javaslatok; a lakosság helyi informáltsága, elégedettségi szint, alternatív javaslatok; ivóvíz-ellátottság, csatornázottság, elégedettségi szint, alternatív javaslatok stb. Ebben az esetben is a csoportok választanak maguknak feldolgozandó témát. Bármelyik megoldást választjuk, még a döntés előtt mondjuk el tanítványainknak, hogy minden csoport tagjainak az a feladata, hogy az általuk választott problémakört minél több aspektusból járják körül, tárják fel magát a jelenséget, problémát, keressék meg az okát, a következményét, más jelenségekhez való kapcsolódását, gondolják végig a lehetséges megoldásokat. Derítsék ki a saját témájukat illetően a helyi ellátottság, a jelenlegi megoldás milyenségét, készítsenek kérdőíves felmérést a lakosság (vagy egy megcélzott rétege) jelen megoldással való elégedettségéről. Ehhez előbb ki kell jelölni a megkérdezettek körét, majd kérdőívet kell a tanulóknak készíteniük, lekérdezniük, értékelniük, és végül a jelenlegi megoldástól eltérő alternatív javaslattal kellene előállniuk. Végül az általuk feltárt problémát és a javaslatukat egy általuk szervezett vitafórumon kellene prezentálniuk. Hogy a csoportok külön-külön vagy együttesen szervezzenek vitafórumokat/vitafórumot, azt az iskolavezetés véleménye, a rendelkezésre álló idő, illetve igénybe vehető helykapacitás függvényében döntsék el. Ennek fényében kell a csoportos döntést úgy meghozniuk, hogy a választott témát illetően a csoport tagjai között teljes legyen az egyetértés. Ennek érdekében beszélgessenek, vitatkozzanak, érveljenek, győzzék meg egymást. A projektkészítés menete 1. A tervezés során a csoportoknak először fel kell mérniük, végig kell gondolniuk, hogyan szeretnék körbejárni, kutatni (internetes, könyvtári kutatás, a témával foglalkozó, abban jártas emberekkel interjúk készítése, a lakosság, illetve célzott rétege körében kérdőíves felmérés készítése stb.) az általuk választott problémakört. Azt is el kell dönteniük, milyen formában kívánják prezentálni (plakát, videó, ppt. file stb.) a munkájukat, hogyan szeretnék megszervezni (mikor, hol, meghívottak köre stb.) a vitafórumot. Ezután gondolják végig, milyen eszközökre lesz szükségük a projektkészítéshez, a prezentációhoz, a vitafórumhoz, és milyen költségek merülnek fel (pl. útiköltség, magnó- vagy videokazetta az interjúzáshoz). Mérjék fel, hogy a kivitelezés mennyi és milyen feladatot takar, osszák fel részfeladatokra, tűzzenek mindegyikhez határidőt, és osszák el egymás között a munkát: jelöljenek meg felelősöket. Legyen valaki, aki a részfeladatokat koordinálja. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét arra, hogy a csapatmunka csak szoros együttműködés esetén lehet sikeres, s hogy egyesek felelőtlen munkavégzése az egész csapat sikerét veszélyezteti. 2. A kivitelezés során mindenki végezze el a rábízott feladatot, készítsék el a produktumot. A kutatási tevékenységnél az információk megszerzésén túl az információk közti szelekció a legfontosabb feladatuk. Ha interjúznak, akkor az interjúk kérdéseit célszerű előre összeállítani. Ha kérdőívet készítenek, akkor azzal is számolniuk kell, hogy a lekérdezés után azt ki is kell értékelniük, ezért ne vagy csak igen kevés nyitott kérdést tegyenek bele. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy produktumuk akkor lesz teljes, ha a problémáról alkotott saját véleményüket és megoldási javaslataikat, elképzelésüket is tartalmazza. A vitafórummal kapcsolatban időpontot kell egyeztetni az iskolavezetéssel (ha nincs kijelölve), valamint ugyancsak velük kell tisztázni a szükséges költségek fedezetét. A tanulóknak fel kell venniük a kapcsolatot például az iskola gondnokával a szükséges helyiségek és azok berendezése ügyében. Gondoskodniuk kell a meghívók, plakátok stb. elkészítéséről és az érdekeltekhez való eljuttatásukról. Gondolniuk kell arra is, hogy különböző meghívókat kell készíteniük az iskolavezetés, a tanárok, a szülők, más osztályok tanulói és az esetleges külső meghívottak számára. Gondoskodni kell a büfé szervezéséről is (valamilyen üdítőitalt vagy annak vásárlási lehetőségét mindenképpen biztosítani kell egy ilyen rendezvényen). Fel kell készülniük az esetleges váratlan akadályokra, problémákra (esőnap, áramszünet, baleset stb.). 3. A prezentációval egybekötött (külön-külön időpontban és helyen vagy együttesen szervezett) vitafórumon a csoportok először bemutatják, hogy kutatási témájukban mit és milyen úton, módszerekkel tártak fel, milyen eredményre jutottak, és milyen alternatív javaslataik vannak, majd lebonyolítják a vitafórumot. 4.A vitafórum utáni értékelés: a) Mindegyik csoport értékeli a saját munkáját. Megbeszélik, elérték-e a kitűzött célt, ha nem, miért nem. Térjenek ki az egyes csoporttagok munkájára is: megfelelő módon és minőségben vett-e részt a közös munkában, időre elvégezte-e a rábízott feladatot, hogyan működött együtt a többiekkel, mennyire volt kreatív stb. b) A csoportok értékelik egymás munkáját. c) Tanári értékelés.	A projektmunka előkészítése Szimpátiacsoportok alakulása Osztályszintű beszélgetés – csoportos döntés Egyéni munka és csoportos döntés Tanári prezentáció és csoportos döntés Kooperatív csoportmunka Internet-, könyvtárhasználat, a csoportok által igényelt eszközök Csoportmunka beszélgető-körben Frontálisan

11. évfolyam

Óraszám: 18 óra

Óra	Lépések, tevékenységek	Munkaformák, módszerek, feltételek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1–16.	Közünk van hozzá! – projektmunka Instrukciók a projektmunkához Mondjuk el tanulóinknak, hogy ennek a projektnek a lényege, hogy valamilyen önkéntes munkát végezzenek a helyi közösségért, illetve annak egy kiemelt csoportjáért. Az önkéntes munkát célszerű az előző évben alakított szimpátiacsoportokban végezni, mert folytatása lehet tavalyi munkájuknak. Az önkéntes munka ugyanis kapcsolódhat az előző tanévben a lakóhelyprojekt keretében feltárt valamelyik problémához, az ott javasolt alternatív megoldásokhoz vagy a településen működő valamely egyházi vagy civil szervezet karitatív munkájához, illetve bármilyen rászoruló réteg, csoport életének segítéséhez, könnyítéséhez. Példák: • Ha a lakóhelyprojektben feltárták, hogy az egészségmegőrzés érdekében tenni kellene valamit, akkor szervezhetnek egy egészségnapot, illetve részt vehetnek valamely civil szervezet, pl. a Vöröskereszt által szervezett ilyen tevékenységben, vagy bevonhatják a civil szervezetet a tanulók által szervezett eseménybe. • Ha megállapították, hogy még lenne mit tenni a környezetért, akkor szervezhetnek egy iskola (óvoda, művelődési ház, gyermekotthon, idősek otthona, egészségház stb.) környéki takarítási, szépítési, fásítási stb. napot. • Készíthetnek játékokat, apró ajándékokat gyermekotthon lakói, a környék óvodásai, kisiskolásai, a nagycsaládosok stb. számára, melyet egy általuk szervezett kakaódélután, játékház, mikulás ünnepség stb. keretében adnak át a kicsiknek. • Rendbe tehetik a környéken élő idős emberek (óvoda, gyermek- vagy idősotthon stb.) kertjét, portálját. • „Kinőtt ruha/megunt játék” gyűjtési akciót szervezhetnek rászorulók részére. A projektkészítés menete 1. A tervezés során a csoportoknak először el kell dönteniük, milyen önkéntes tevékenységet szeretnének csinálni. Mérjék fel, mennyi és milyen feladatot takar a kivitelezés, osszák fel részfeladatokra, az előkészítő munkákhoz tűzzenek határidőt, és osszák el egymás között a munkát: jelöljenek meg felelősöket. Legyen valaki, aki a részfeladatokat koordinálja. Azt is végig kell gondolniuk, hogy a projekt előkészítéshez, a tényleges munkához milyen eszközökre lesz szükségük, és milyen költségek merülnek fel. Ismét hívjuk fel tanítványaink figyelmét arra, hogy mit jelent a csapatmunka, s hogy az esetleges felelőtlen munkavégzés az egész csoport munkájának eredményét veszélyezteti. 2. A kivitelezés során mindenki végezze el a rábízott feladatot. Ha a munka egy eseménynap megszervezése, akkor annak időpontját is meg kell jelölni, az összes érintettel egyeztetni, az esetleges külső meghívottaknak meghívót készíteni, eljuttatni. Ha az eseménybe másokat is be szeretnének vonni, pl. egy egészségnapon való részvételre, akkor plakátokat kell készíteni, a helyi sajtóorgánumokon keresztül felhívni a figyelmet a rendezvényre stb. Fel kell készülniük az esetleges váratlan akadályokra, problémákra (esőnap, áramszünet, baleset stb.). 3. A projekt produktuma ez esetben maga az önkéntes munka. 4. A munka értékelése: a) Mindegyik csoport értékeli a saját munkáját. Megbeszélik, hogy elérték-e a kitűzött célt, ha nem, miért nem. Térjenek ki az egyes csoporttagok munkájára is: megfelelő módon és minőségben vett-e részt a közös munkában, időre elvégezte-e a rábízott feladatot, hogyan működött együtt a többiekkel, mennyire volt kreatív stb. b) A csoportok értékelik egymás munkáját (annak alapján, hogy meghívottként jelen voltak az egymás által szervezett eseményeken, vagy minden csoport beszámol az általa végzett munkáról, és ennek alapján értékelik egymás munkáját). c) Tanári értékelés.	Frontális előadás és beszélgetés Kooperatív csoportmunka A csoportok által igényelt eszközök Csoportmunka – beszélgetőkörben Frontálisan	Kiemelt kompetenciák Új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása, saját munka értékelése, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése, korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén, kompetenciák, tudástartalmak, képességek megfelelő ismerete, a tanulás tudatosítása. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szövegértés és -alkotás, kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, mások megismerésének igénye. Szociális és állampolgári kompetencia: a vitakultúra fejlesztése, együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése, kompromisszumra való törekvés, különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezési képesség, szervezési képesség, irányítási képesség, elemzési képesség kommunikációs képesség, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás, innováció, a célok elérését segítő motiváció és elhatározottság. Kiemelt fejlesztési feladatok Hon-és népismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember és természet Matematika Informatika Életvitel és gyakorlati
17–18.	Mit tanultunk a tanulásról? Kérjük meg a tanulókat, hogy először egyénileg gyűjtsék össze, milyen feladattípusokkal, módszerekkel, tanulásszervezési eljárásokkal találkoztak ezeken a foglalkozásokon. Majd párjukkal, csoportjukkal egyeztessék, és közös vázlatba rendezzék. Végül osztályszinten készüljön egy minden szempontból teljesnek tekinthető közös vázlat, melyet a tanulók jegyezzenek le a füzetükbe. Osztályszintű beszélgetésben térjünk ki arra, hogy mi újat, hasznosat tanultak, melyik feladatok tetszettek legjobban, melyiket tartják a leghasznosabbnak, melyiket tudják más tárgyaknál is használni, ténylegesen használják-e, ha nem miért nem. A beszélgetésben mindenképpen érintsük a motiváció kérdését is: milyen típusú feladatok motiválták őket, miért, milyen típusúak nem, miért? A maradék időben a tanítványaink által választott tanulás- és gondolkodásfejlesztő játékokat játsszuk!	Egyéni, páros, csoport- és osztályszintű munka Osztályszintű beszélgetés Játék

Kulcsfogalmak

9. évfolyam

Helyes és kreatív nyelvhasználat, figyelemösszpontosítás, memóriafejlesztés, szókincsfejlesztés, lényegkiemelés, jegyzetelés, vázlat, skipping, „kérdező közösség”, együttműködés, kompetencia.

10–11. évfolyam

Helyzetnek megfelelő, hatékony kommunikáció, információ, vitakultúra, előítélet, kompromisszum, csapatmunka, kreativitás, innováció, motiváció, tudásmegosztás, értékelés-önértékelés.

Értékelés

1.	Hallott és olvasott szöveg értése, lényegkiemelés
	Megfelelt	A tanuló a hallott és olvasott szövegekből a lényeges közléselemeket rávezető kérdések segítségével érti, az összefüggések felismeréséhez segítségre szorul.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló a hallott és olvasott szövegekből a lényeges közléselemeket pontosan érti, az összefüggéseket felismeri.
2.	Szövegalkotás, kommunikáció
	Megfelelt	A tanuló szövegalkotásában pontatlanul használja a megismert fogalmakat, a fogalmak kifejtésében bizonytalan. Saját gondolatait, érzéseit, véleményét, jogait nehezen tudja megfogalmazni, közlésükhöz bátorításra szorul.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló közlésében szabatosan fogalmaz, a tanulás folyamán megismert fogalmakat mondatokba építve pontosan használja. Képes saját gondolatait, érzéseit, véleményét, jogait árnyaltan megfogalmazni.
3.	Információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás
	Megfelelt	A tanuló érdeklődéssel fordul az új ismeretek felé, az információk gyűjtéséhez és rendszerbe szervezéséhez segítséget igényel.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló érdeklődéssel kutatja az újabb és újabb információkat, a kereséshez igénybe veszi az internetet. Az ismeretek gyűjtéséhez minden lehetséges információhordozót igénybe vesz. Az ismereteket képes rendszerbe szervezni.
4.	Érvelés, vitakészség
	Megfelelt	A tanuló gondolatainak megfogalmazása során többnyire saját érzéseire hagyatkozik, a vita során nehezen találja meg azokat az érveket, amelyek a tárgyilagos véleményformáláshoz szükségesek.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló képes saját gondolatait, érzéseit tárgyilagosan megfogalmazni, érvekkel alátámasztva közölni környezetével. Érvelésében a logikai összefüggések kifejtésére törekszik.
5.	Tanulási motiváltság
	Megfelelt	A tanulási helyzetekben kevéssé motivált, nehezen vonható be ezekbe a folyamatokba. A tanuláshoz, az ismeretek megszerzéséhez, azok feldolgozásához folyamatos segítségre van szüksége.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló érdeklődéssel, aktívan vesz részt azokban a tanulási folyamatokban, amelyek gondolkodásra késztetik, saját ötletei, gondolatai vannak, elmélyülten kutat egy adott témában. Az ismeretek megszerzésében önálló. Képes saját tanulását tudatosítani, azzal kapcsolatos ítéleteket alkotni.
6.	Önértékelés, felelősségvállalás, felelős részvétel
	Megfelelt	A tanuló saját szerepének értékelésekor szeret a környezetére hivatkozni, tévedéseit, saját felelősségét nem vagy csak segítséggel, rávezetés útján ismeri fel.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló saját szerepét, munkáját képes tárgyilagosan értékelni, tévedéseit elismeri, döntéseit vállalja.
7.	Tervezés, céltudatosság
	Megfelelt	A feladatokban, tevékenységekben a tanuló ötletszerűen vesz részt.
	Kiválóan megfelelt	A tevékenykedtető feladatok megoldásakor a tanuló határozott elképzeléssel lát a feladathoz, az egyes lépéseket megtervezi, az elérendő célt megfogalmazza.
8.	Másokkal való együttműködés, részvétel csoportban
	Megfelelt	A tanuló a csoportos tevékenységekbe nehezen vonható be, véleményét nem vagy csak kérdezés után mondja el.
	Kiválóan megfelelt	A tanuló a tevékenységekben aktívan és felelős módon vesz részt, figyel társaira, véleményüket megkérdezi, meghallgatja, ötleteivel segíti a csoportok munkáját.

TÖRTÉNELMI, SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA

Bevezetés

A történelmi, szociális és állampolgári kompetenciaterület fejlesztésének célja, hogy már diákkorban képessé tegye a fiatalokat a tájékozódásra, véleményalkotásra a gazdaságban, politikában, a társadalmi kérdésekben, hogy segítse e téren a felnőttkori döntések meghozatalához szükséges információk összegyűjtését és feldolgozását. Feladata – a fentiek feltételeként – azoknak a képességeknek az elsajátításán dolgozni, amelyek a társadalomban való eligazodás szempontjából alapvető fontosságúak, így az ismeretszerzés alapjainak lerakása, a társadalmi kérdések iránti érdeklődés felkeltése, a megismerés lehetőségeinek megmutatása, a humanista értékrenden alapuló magatartásforma kialakítása és ösztönzése, az egyének és közösségek szerepének tudatosítása a világ, a társadalom és a mindennapi életünk alakításában.

A kompetencia fejlesztésében irányadó a jelen, a meglévő tapasztalatok. A témáknak is a mából kell kiindulniuk. Ugyanakkor – mivel társadalmi folyamatok aktuális állapotát helyezi a vizsgálódás középpontjába – az időben vissza is kell néznie. A jelen megértéséhez, a jövő tendenciáinak felvázolásához szükséges a múlt ismerete, hiszen a „történelmi amnézia” megakadályozhatja egy egészséges jövőkép kialakítását.

A témák projektszerűen építkeznek – egy konkrét probléma határozza meg, hogy milyen mennyiségű ismeret, milyen képességek szükségesek ennek megoldásához.

A tananyag témakörökre épül. Az egyes témakörök modulárisak, egymással felcserélhetők, s így a diákcsoportok érdeklődésének megfelelően választhatjuk meg a témák sorrendjét. A témakörök feldolgozása epochálisan ajánlott, vagyis intenzív szakaszokban, az adott időszakon belül az egymást követő iskolai napokon folyamatosan.

A témák feldolgozásához igyekszünk sokszínű módszertani segítséget adni, hiszen a cél a diákok aktív közreműködése, sőt a szociális képességek fejlesztésének lehetősége és nyilvánvaló terepe a szűkebb közösség, az együttműködő diákcsoport, ezért a foglalkozások alapvető kerete a kooperatív csoport.

A témakörök belső tagolása a fenti céloknak és elveknek kíván megfelelni azzal, hogy ráhangolódásként a most, a jelen egy kérdésére épít vagy szövegszerűen, vagy tapasztalással egy-egy gyakorlat segítségével. A feldolgozásban történeti anyagokat is használ. A lezárás igyekszik a jövő felé fordítani a figyelmet, egyszerű kérdésekkel (hogyan lesz ez 10 év múlva), illetve újabb témák felé nyitva.

A feldolgozandó anyagra vonatkozó javaslatok a részletes tantervben szerepelnek. Az anyagok összeállításában igyekeztünk beépíteni az utóbbi évtized tanagyag-fejlesztésének, jó gyakorlatainak minél több elemét. Az anyagok bőségesebbek, több mint, ami az órákon feldolgozható. Ez lehetőséget teremt a pedagógusnak, hogy a diákcsoportok igényeinek, képességeinek, érdeklődésének, a kompetenciafejlesztés adott fókuszainak megfelelően tudjon választani és differenciálni. Emellett természetesen óriási szükség van a tanár innovatív, kreatív, értelmiségi gondolkodására, attitűdjére.

9. évfolyam

Óraszám: 72

A témakörök epochákat jelentenek, a témák modulárisan építkeznek.

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. Kik vagyunk, és honnan jövünk? 24 óra Az epocha rólunk szól, olyan témákat dolgoz fel, amelyek a hétköznapokban velünk is megtörténnek, és gyökerei alapvető emberi sajátosságokhoz vezetnek vissza.	a) Az emberi természet – Hitek és tévhitek az emberről 6 óra A témakör célja az érdeklődés felkeltése és annak megtapasztalása, hogy az emberi kultúra térben és időben milyen sokszínű és változatos, ugyanakkor az ember mint társadalmi lény mennyire azonos. S megpróbál-juk magunkat ebben – most csak időben – elhelyezni.	Kultúrák térben… A kultúrák térbeli változatossága, a kulturális találkozások és félreértések okának keresése.	Bevezetés Beszélgetés arról, hogy találkoztunk-e valaha olyan szokásokkal, furcsaságokkal, amelyek meghökkentettek minket, és szokatlanok voltak számunkra. A témakör bevezetése ♦Arra a kérdésre keresünk választ, hogy miben vannak közöttünk, emberek között különbségek és miért. A sokszínű világ Feldolgozás Csoportmunka: a diákok választanak egy helyet a világon, ahová el szeretnének jutni (magyarázat miért, milyenek az ott élő emberek). Lezárás Az előre behozott világtérképen jelöljük a választott helyet és itt az emberek… mondatot. Kulturális találkozások Feldolgozás Csoportmunka: szövegolvasás, kérdésekre szóbeli válaszok a Mesés kelet című anyag. (Milyen szokatlan dolgokkal találkozik a magyar turista a török bazárban?) Lezárás Közös összegzés ♦ Miért érezzük magunkat furcsán egy idegen kultúrában? Vajon nálunk mit furcsállanának mások? (A „furcsaságokat” összeírjuk, és Magyarországhoz helyezzük a világtérképen.)	Kiemelt kompetenciák A fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése. Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Hatékony kommunikáció különféle területeken. Különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Empátia. A stressz és a frusztráció kezelése. A változások iránti fogékonyság. Együttműködés. Magabiztosság. A sokféleség elismerése. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés. A személyes előítéletek leküzdése. Kompromisszumra való törekvés. A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. A fenntartható fejlődés támogatása. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), helyes és kreatív nyelvhasználat, különféle típusú szövegek megkülönböztetése, felhasználása, információk keresése, összegyűjtése, feldolgozása, különböző segédeszközök használata, saját érvek helyzetnek megfelelő, meggyőző megfogalmazása és kifejezése szóban és írásban, törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre. A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és -feldolgozás, figyelem-összpontosítás. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: elemzés és értékelés. Természettudományos kompetencia: az ember és a rajta kívüli természeti világ közt zajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatok adása, az emberi tevékenység okozta változások megértése és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség, a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak az ismerete a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan), kritikus és kíváncsi attitűd, az etikai kérdések iránti érdeklődés, a biztonság és a fenntarthatóság tisztelete, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben
		...s időben. A kultúrák és értékrendek történeti időben való változatosságának szemléltetése és okainak keresése.	A történeti idő Bevezetés Játékos időutazásra invitálunk, kitalálva valami kerettörténetet: pl. a terem most egy gépezet belseje, felírhatjuk már az ajtóra, hogy időgép. Az időgépben kabinok vannak, egy-egy csoport együtt utazik. Az időgép indul, majd megérkezik. Feldolgozás 1. Csoportmunkában megbeszélés, hová szeretnének csöppenni, miért, egy korszak a múltban és jövőben is. 2. Csomagolópapíron gyűjtsük össze a válaszokat. A jövőt tegyük félre (ezzel is fogunk majd a Gépesített világ téma kapcsán beszélni). 3. Készítsünk előre egy időszalagot, és helyezzük el a teremben. Csoportmunka: a választott korszakot helyezzék el a tanulók az időszalagon. Ehhez használjanak történelmi atlaszt. Jelöljük be, azt is, hogy mi hol vagyunk most. Lezárás Közös megbeszélés ♦ Hány generációval mennének vissza az időben (30 évvel számolva), hányadik felmenőjükkel találkoznának? A történeti múlt rekonstruálása Bevezetés Tanári felvetés: Honnan tudunk a múlt eseményeiről, és biztosak lehetünk-e, hogy valóban úgy történt? Feldolgozás Csoportmunka: 1. Szövegfeldolgozás mozaikmódszerrel (a történeti forrásokról általában - Sulinet); 2. „Forráskészítés” – Mi maradhatott meg az időgépes játékban választott történeti korszakból származó elképzelt ősről/őstől a mai késői utódok számára (pl. nemesi kutyabőr, napló, puska, sír)? Lezárás A csoportok bemutatják „kitalált” forrásukat. Házi feladat Gyűjtőmunka: a tanulók igyekezzenek minél több történetet megtudni gyerekkorukról, esetleg tárgyakat gyűjteni, családfát összeállítani.
		Az én történetem – a diákok saját eddigi életükre vonatkozó történeti „dokumentumainak” összegyűjtése.	Források, emlékek Bevezetés A házi feladatok megbeszélése (könnyű volt-e a feladat, mi okozott nehézséget). Feldolgozás 1. Tárgyi és írott források: rögtönzött kamarakiállítás, a behozott tárgyak és iratok bemutatása. 2. Csoportmunka: az oral history megértéséhez a saját csoportjával mindenki megosztja a történeteit, a csoport közösen elmesél egyet. 3. Közös összegzés (kérdezve kifejtés): Miként dolgoznak azok, akik a múlt felderítésén munkálkodnak, hogyan dolgozik a régész, történész? Lezárás „Üzenetek a múltból” címmel bemutató. A csoportok a választott korszakuknak megfelelő, a tanár által előre összegyűjtött képeket, rekonstrukciós rajzokat, képes könyveket stb. kapnak. Az ábrázolásokból kiválasztanak egyet, amely nagyon hasonlít és egyet, amely nagyon eltér a mai világtól, majd a választást néhány szóban indokolják.
		Ami nehezen változik – az emberi természet. Az emberiséggel egyidős társadalmi jellemzők, tulajdonságok.	Az emberi természet Bevezetés A táblára közösen összegyűjtjük az előző órán végiggondoltakból, hogy időben és térben mi változott (ízlés, tárgyi világ, értékrend, törvények, illem, szokások stb.) Elmondjuk, hogy most az emberi természetről lesz szó, arról, hogy változott-e az idők során. Feldolgozás 1. Közös filmnézés, csoportmunka a Volt egyszer az ember sorozatból a cro-magnoniról szóló részlet alapján Csoportmunka szóforgó segítségével: a ma is meglévő emberi tulajdonságok, jellemzők összegyűjtése (pl. az ember testfelépítése döntően nem változott, a gyerekeknek tanulniuk kell, megvédjük a családunkat, közösen dolgozunk). Lezárás Közös megbeszélés ♦ Mit tudtunk meg magunkról? Közös lista készítése az emberi tulajdonságokról.
	b) A környezet-átalakító ember 4 óra A témakör célja, hogy bemutassa és megtapasztaltassa az ember környezet-átalakító szerepét, és bemutassa annak mai veszélyeit.	Az „idilli környezet”, annak a természeti környezetnek a leírása, amelyben jól érezzük magunkat.	A változó környezet Bevezetés Megkérdezzük a diákokat, milyen a szép táj szerintük – kirakhatunk vagy kivetíthetünk néhány fényképet. Feldolgozás Közös filmnézés, csoportmunka: az Istenek a fejükre estek című film bevezetője – Johannesburg és a kalahári kungjainak életét mutatja be – alapján csoportokban egy lapot két részre osztva a tanulók felsorolják a természetközeli élet és a civilizáció különbségeit. Lezárás Beszélgetés arról, hogy melyik életformának mik az előnyei és a hátrányai (esetleg előre megadott szempontok: levegő/tömeg/tanulás/munka/vagyon stb. alapján).
		A környezetátalakítás története.	Bevezetés „Megjelenik a színen az ember s vele a gondok." (Thomas Hardy) Mit jelent ez az idézet? Feldolgozás Szövegfeldolgozás csoportmunkában mozaikmódszerrel: Mészáros Ernő: Az ember és környezete az ipari forradalom előtt. (Rövidítsük és vágjuk szét korszakok szerint a szöveget.) Lezárás Az egyes korszakokról írt legfrappánsabb összegző gondolatok elhelyezése az időszalagon.
		A környezetszennyezés formái.	Bevezetés Képek vetítése a környezetszennyezés eredményeiről. Feldolgozás Csoportmunkában a képekhez megfelelő szöveg párosítása A környezetünk… című szöveg és A környezetünk! című SDT-s képgyűjtemény alapján. Lezárás Mindegyik csoport egy választott képéből és az ehhez írt rövid képaláírásból kamarakiállítás rendezése. A környezetszennyezés története Bevezetés Rövid tanári bevezető arról, hogy van különbség a természetátalakítás és a környezetszennyezés között, de ez sem új keletű. Feldolgozás Szövegfeldolgozás csoportmunkában fordított szakértői mozaikmódszerrel: az egyes csoportok különböző szövegeket kapnak, amelyek egy-egy történeti környezetszennyezési esetet mesélnek el.(Markham, Adam: A Brief History of Pollution. London, Earthscan, 1994. Az 1. fejezet fordítása.) A szövegből emeljünk ki néhány bekezdésnyi hosszúságú részletet, ha kell, előzetesen adjunk szempontokat a szövegrészletek feldolgozásához. Lezárás Kérdezve kifejtés formában, a környezetszennyezés fogalmának tisztázása közösen.
		A környezet-szennyezésért való felelősség kérdésének megvitatása.	Kinek a felelőssége? Bevezetés Az élet szövedéke gyakorlat az SDT -ből. Feldolgozás Közös beszélgetés a fenti gyakorlat leírásában szereplő kérdésekről (kinek a felelőssége, mit tehetünk, milyen jogokat sért a környezetrombolás stb.). Lezárás Csoportmunka: a diákok összeírják (egy lapot kettéhajtva), milyen előnyei és hátrányai vannak annak a környéknek, ahol laknak. Majd közösen – ezek ismeretében – igyekezzünk ötleteket gyűjteni arra, mit és hogyan lehetne változtatni. Az ötletek kerüljenek ki a faliújságra.
	c) Az emberi elme leleményei – a gépesített világ. Értünk vagy ellenünk? 4 óra A témakör célja bemutatni, hogy az emberi találékonyság és kreativitás hogyan teszi, tette komfortosabbá az életünket, és hogyan válunk ennek rabjaivá.	Gépek – értünk és helyettünk. Mire, mióta és miért használunk gépeket?	Gépek, amelyek megkönnyítik a hétköznapokat Bevezetés A diákok írják össze, milyen gépek vannak a háztartásukban. Feldolgozás 1. Csoportmunka és közös megbeszélés: a csoportok egy táblázatot töltenek ki – gép neve, ha nem lenne, mivel lehetne helyettesíteni, majd a táblázatba írtak közös megbeszélése (komoly kérdés lehet, hogy a szórakoztató ipari termékek, mivel és hogyan helyettesíthetők). 2. Csoportmunka: a legfontosabb emberi találmányok címmel közös tízes listát állítanak össze, hogy szerintük melyek voltak az emberiség legnagyobb találmányai (figyelmeztessük őket, hogy nemcsak technikai, hanem tudományos eredményeket is felvehetnek a listára). Lezárás Az osztály közös listájának elkészítése. Házi feladat Mindenki választ egy találmányt/feltalálást, amelynek utánanéz és készít róla egy posztert (mióta van, ki a feltaláló/tudós, mit változtatott meg az életünkben).
		Az iparosodott világ – történelmi vázlat arról, hogyan változtatták meg az életkörülményeket, a munkakörülményeket az ipari forradalmak.	Hogyan változtatták meg a gépek az életünket? Bevezetés A házi feladatként elkészített poszterek időrendbe állítása és közös megnézése. Feldolgozás 1. Csoportmunka: a diákok tematikusan csoportosítják a posztereket (feltehetőleg lesz közlekedés, kommunikáció, reméljük, munka is, más csoportosítás is lehet – mi hajtja, milyen energiával működnek). 2. Tanári magyarázat és jegyzetkészítés: kulcsszavakban az ipari forradalmakról és hatásukról. 3. Szövegfeldolgozás csoportmunkában: a diákok kapnak egy leírást a 19. századi gyermekmunkáról, és a szöveg alapján kétperces interjút készítenek csoportonként mással (szülők/gyártulajdonos/parlamenti képviselő/gyermek stb.) mint érintettekkel (8. hét Gyerekmunka az ipari forradalomban). Lezárás A csoportinterjúk meghallgatása.
		A kiszolgáltatottságtól a jogbiztosításig – a munkavállalók jogainak jelenleg biztosítása.	Munkásvédelem ma Bevezetés Filmnézés: Chaplin Modern idők c. filmjének első tíz perce. Feldolgozás 1. Csoportmunka: a filmrészlet feldolgozása szakértői mozaikkal. Hogy érzi magát ma reggel… (igazgató úr/főgépész/feltaláló/munkás)? 2. Közös beszélgetés arról, hogy a munkás (Chaplin) kiszolgáltatott-e, ha igen, miért. 3. Szövegelemzés csoportmunkában: a szociális charta pontjai közül ki kell gyűjteni azokat, amelyek a munkások közvetlen jogbiztonságát szolgálják. Lezárás Közös beszélgetés a munkások, dolgozók, munkavállalók védelmének fontosságáról.
		Ami nem helyettesíthető a technikával. Azoknak az emberi tevékenységeknek a bemutatása, amelyek nem gépesíthetők. Az emberi értékek számbavétele.	Az emberi robot Bevezetés Csoportmunka szóforgóval: Milyen az ideális robot? Feldolgozás Közös megbeszélés: összesítjük a robotok tulajdonságait a táblán, megbeszéljük, melyek emberi tulajdonságok, és melyek oldhatók meg műszaki szinten. Lezárás Csoportban, majd közösen összegyűjtjük azokat a nekünk fontos tevékenységeket, dolgokat stb., amelyek géppel nem helyettesíthetők, amelyekhez mi, emberek kellünk.
	d) Agresszió vagy együttmű-ködés (a ver-sengéstől a háborúkig) 4 óra A diákok saját tapasztalataira alapozva próbáljuk megérteni, hogy az erőszak nem velünk született elkerülhetetlen valami, hanem mások viselkedéséből tanuljuk. Kipróbálni, történeti példákkal illusztrálni, hogy az együttműködés és szolidaritás hasznosabb lehet mindannyiunk számára.	Hétköznapi agresszió – az agresszió fogalma alá tartozó megnyilvánulások.	Kire mondjuk, hogy agresszív? Bevezetés Beszélgetés az agresszióról, az agresszív viselkedésről. Feldolgozás 1. Csoportmunka: a tanulók kis újságcímeket húznak, és megbeszélik, miről szólhat az adott híradás (pl. agresszív elefántok támadtak egymásra, újabb áldozatokat követelt az agresszív katonai beavatkozás, növekszik az iskolai agresszió, agresszióra, agresszió a válasz, az óvodai agresszió). 2. Közösen alkotnak egy lehetséges történetet, melyet el is mesélnek. 3. Közös beszélgetés: tapasztalatok összegyűjtése az erőszakos cselekedetekről (kiabálás, fenyegetés, verekedés, fenyítés, kényszerítés, támadás, háború) a hírekben, az életben, a filmekben. 4. Csoportmunka: az egyes erőszakos cselekedetek mellé szövegbuborékokba írják, mit érezhet a támadó és mit az áldozat. Lezárás Közös beszélgetés Milyen volt beleképzelni magunkat a támadó és az áldozat szerepébe?
		Agresszió – ösztön, vagy tanuljuk?	Az agresszió eredete Bevezetés Körkérdés Miért viselkedünk agresszíven? Velünk született tulajdonság az agresszivitás, az erőszak, vagy tanuljuk? Húzzunk a két lehetőség közé egy vonalat, és kérjük meg a diákokat, hogy álljanak olyan messze a vonaltól, amennyire egyik vagy másik véleménnyel egyetértenek. Aki tud érvet hozni a véleménye mellett, ezután érvelhet. Az érvek után változtathatják a helyüket a tanulók, ha változott a véleményük. Feldolgozás 1. Tanári magyarázat alapján foglaljuk össze, hogy a tudósok mit mondanak a témáról. 2 A háborúk természetrajza Csoportmunka: szövegfeldolgozás és válaszok a kérdésekre; rövid tankönyvi szövegek esetleg képek különböző háborúkról (pl. keresztes háború, kalandozó hadjáratok, francia forradalom, 2. világháború, boszniai háború). Miért indítják ezeket, kik ki ellen vívják és mi lesz az eredménye? Lezárás Közös beszélgetés: a csoportok megállapításait a táblán összegezzük. Végül arra keresünk választ, ki a bűnös ezekben a háborús esetekben. (Szerinted ki bűnös c. szimuláció az SDT- ből)
		Elkerülhető-e az erőszak? Történelmi példák az erőszakmentesség politikájára.	Hogyan kezeljük az agressziót? Bevezetés A Van másik megoldás című történet felolvasása az SDT- ből úgy, hogy a tanár csak a történet első felét olvassa föl. Feldolgozás 1. Csoportmunka és közös beszélgetés: a diákok megírják a történet folytatását. A csoportok szövegváltozatai és annak megvitatása, hogy sikerült-e erőszak nélkül megoldani a helyzetet. Végül a tanár felolvassa az eredeti változatot. 2. Az erőszakmentesség politikája Tanári bevezető és közös hallott szöveg feldolgozása: A feketék polgárjogi küzdelmei az Amerikai Egyesült Államokban című anyag 3. Együtt elolvassuk és elemezzük a „Van egy álmom” beszéd részletét az SDT -ből. Lezárás Közös beszélgetés Ha a mai Magyarországra gondolunk, hogyan lehetne folytatni? „Van egy álmom…”
		Elkerülhető-e az erőszak az iskolában? Az együttműködés mint az erőszak egyik ellenszere.	Mit tehetünk az iskolai erőszak ellen? Bevezetés Toronyépítős játék – a diákok csoportban dolgoznak. A feladat: papírból/gyufából torony/út stb. építése. A feladat lényege az, hogy a csoportoknak közösen el kell érniük egy megadott méretet (pl. 5 méter magas torony vagy 20 méter hosszú út). A feladat célja, hogy a csoportok megértsék, hogy a feladatot csak együttműködve tudják jól megoldani, tehát az az érdekük, hogy ne versengjenek, hanem együttműködjenek. Feldolgozás 1. Közös beszélgetés Hogyan gondolkodtak a feladat során, mire kellett figyelni? 2. Csoportmunka: példákat kell írni az együttműködésre. Hogy működik bennünk az együttműködés szándéka és a szolidaritás? Lezárás Közös filmnézés – egy példa a szolidaritásra. (A Verdák című film utolsó jelenetei alapján vagy az Együtt könnyebb című szöveg az SDT szöveg alapján vagy Csányi Vilmos Az emberi természet biológiai gyökerei című előadása Bevezetés és videobejátszás a véradásról alapján.
	e) Nők és férfiak 4 óra A téma arra világít rá, miért jár még mindig nehézségekkel a nemek közötti egyenjogúság tiszteletben tartása, és ebben milyen szerepe játszik a nevelés.	A nemi szerepek eredete.	A férfiak ilyenek, a nők olyanok? Bevezetés Állításokat mondunk, amelyek a nemekhez kapcsolódnak, és megkérjük a diákot, hogy döntsék el, igazak vagy hamisak. Pl. a nők jobban főznek, a férfiak ügyesebb autószerelők, a nők pletykások, a férfiak sosem sírnak. Majd vezessük be a témát: Miért gondoljuk, hogy vannak ilyen különbségek férfiak és nők között? Feldolgozás 1. Csoportmunka: szövegfeldolgozás mozaikmódszerrel a nemi szerepek elsajátításáról. A szöveget vágjuk szét a csoporttagok számának megfelelő darabra. 2. Közös beszélgetés: Hogyan és honnan tanuljuk meg, hogyan kell fiúként és lányként viselkedni? Lezárás Csoportmunka: olyan gyermekkori példák összegyűjtése, amelyek a nemi viselkedés kialakítására irányultak, pl. játékok, ruhaválasztás.
		Nők és férfiak – történelmi utazás.	A történelem ritkán szól a nőkről Bevezetés Tanári kérdések a történeti ismeretek aktivizálásához, pl. Mióta van választójoguk a nőknek? Lehetett-e földbirtokos asszony a középkorban? Ismerünk-e királynőket? Feldolgozás 1. Csoportmunka: szövegfeldolgozás fordított szakértői mozaikkal (a Sulinet SDT történelmi adatbázisából különböző szövegeket válogatunk a férfi-nő viszony történetéből). 2. Közös beszélgetés: a különböző korból származó szövegek időrendbe helyezése és közös válaszkeresés arra, hogy a zsákmányolók egyenlőségen alapuló viszonya miért változott a civilizációk idejére, és a női egyenjogúságért folyó harc komolyabb eredményei miért csak a 20. századra érettek meg. Illetve arról, milyen szerepet szántak a nőknek és a férfiaknak az egyes korokban a történeti leírások alapján. Lezárás Együtt elemezhetjük Jeanne D’Arc történetét, hogy miért is vádolják boszorkánysággal.
		Mit jelent a nemek közti egyenlőség?	A nemek egyenlősége Bevezetés Tanári bevezető, a nemek közti egyenlőség mai állapotáról. Feldolgozás Csoportmunka: szövegfeldolgozás és esetelemzés fordított szakértői mozaikkal. Különböző esetek: Nemek közti esélyegyenlőtlenségi esetek. Jog és valóság különböző megközelítései. Az esélyegyenlőtlenség jogi szabályozása Lezárás Az esetekből levonható következtetések közös megbeszélése. Házi feladat Reklámelemzés: példákat gyűjtése arról, hogy milyen női és férfi szerepeket közvetítenek.
		A 21. századi férfi és nő – disputa.	Női és férfi jövő Bevezetés A házi feladat alapján: reklámnézés, beszélgetés. Feldolgozás Kerekasztal-beszélgetés esetleg meghívott vendégekkel arról, hogyan alakulnak a férfi és női szerepek ma. Előre összeállított kérdéssor vagy valamilyen aktuális újságcikk alapján. Lezárás Mit értünk az esélyegyenlőség kifejezés alatt a nemek esetében?
	Összefoglalás – 2 óra		A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlesztési szintjének és feladatmintáinak figyelembevételével történik. Rendszerezés: fogalomtérkép készítése, a tapasztaltak, tanultak tudatosítása (azt hittem, hogy… de most már tudom…), értékelés (csoporton belüli munka, csoportok, egyes diákok).
2. Kik nevelnek és mire? A társadalmi szocializáció terei 24 óra Az epocha a szocializáció tereit veszi számba, a legnagyobb hangsúllyal az iskola, az erkölcs és a jog kérdésköre szerepel.	a) A család, a családi hagyományok 4 óra A téma a családi együttélés kérdéseivel, problémáival, a gyereknevelés történetével foglalkozik.	Kik nevelnek…	Bevezetés Készíthetünk egy kérdőívet: Te kire hallgatsz, ha tanácsra van szükséged? Néhány helyzetet felsorolunk (pl. vita a barátommal, nem értem az iskolai feladatokat, járjak-e focizni, milyen játékot/mobilt vegyek, mi legyek, hogyan béküljek ki). A megadott választási lehetőségek mindig ugyanazok legyenek – család, barátok, tanárok, tévé/internet, hitelvek. Az eredményeket összegezzünk. Magyarázzuk el, hogy ebben a témakörben, epochában arról lesz szó, kik hogyan befolyásolják, hogy miként viselkedünk vagy fogunk viselkedni felnőttként, és mit tartunk fontosnak, értékesnek a világból és magunkról.	Kiemelt kompetenciák A fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése. Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Hatékony kommunikáció különféle területeken. Különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Empátia. A stressz és a frusztráció kezelése. Változások iránti fogékonyság. Együttműködés. Magabiztosság. A sokféleség elismerése. A személyes előítéletek leküzdése. Kompromisszumra törekvés. A közügyekben való hatékony együttműködés. A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése. Az emberi jogok teljes körű tisztelete. Az egyenlőség és a demokrácia tisztelete. A közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, megfelelő szókincs, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban, különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása, információgyűjtés, -feldolgozás, nyelvi segédeszközök használata, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, kritikus és építő jellegű párbeszédre törekvés, az esztétikai minőség tisztelete, mások megismerésének igénye. Digitális kompetencia: az információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete, információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információs és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, az IST-eszközhasználat képessége, új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése, a tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: elemzés és értékelés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészítés a felnőttlét szerepeire Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben
		Az „ideális család”. A család fogalmának tisztázása.	Bevezetés A diákokat megkérjük, képzeljék el, hogy 15 év múlva osztálytalálkozóra jönnek össze. Hagyjunk gondolkodási időt, rendezzük át a termet ennek megfelelően, és mindenki mondjon néhány mondatot magáról. Feldolgozás 1. Közös beszélgetés: a válaszok alapján milyen szerepet szánnak a jövőjükben a családnak, családi életnek. 2. Tanári magyarázat: a történelem során a család nagysága, szervezete, munkamegosztása, a gyermekek nevelése sokat változott, és mindig alkalmazkodott az adott társadalom kihívásaihoz. 3. Csoportmunka: szövegfeldolgozás mozaikmódszerrel. Az egyes csoportok különböző, eltérő nehézségű szövegeket kapnak, amelyeket feldolgoznak, és a mai családdal összevetik. Ez az összevetés történhet mondatpárokban vagy táblázatban, régen–most mondatokkal, oszlopfejlécekkel. Lezárás Közös beszélgetés a mai és a régi családok életének legszembetűnőbb hasonlóságairól és különbségeiről.
		A családi hagyományok.	Miért állítanak fel a szülők szabályokat? Bevezetés Meghallgatjuk Zorán dalát: „Apám hitte”. Feldolgozás 1. Csoportmunka: szóforgóval összegyűjtik azokat az értékeket, nevelési elveket, szabályokat, amelyek a diákok családjait jellemzik, pl. mindenkinek részt kell vennie a házimunkában, közös vacsoráról senki sem hiányozhat, a mama mondja meg, hogy melyik tévé-csatornát nézzék, mindig a kisebb testvéreknek van igazuk. 2. Véleményválasztás: a szülők szabályai értelmetlenek. A szülők szabályai a gyerekek védelmét szolgálják. Húzzunk vonalat a két lehetőség közé, és kérjük meg a diákokat, hogy álljanak olyan messze a vonaltól, amennyire egyik vagy másik véleménnyel egyetértenek. Ne érveljenek most, csak az elfoglalt helyzet mutatja a véleményt. Kérjük, hogy jegyezzék meg, hogy hol álltak. 3. Csoportmunka: minden csoport kap egy-egy állítást, ehhez kell példát mondaniuk, esetet eljátszaniuk. (Állítások: A szülők biztonságba akarják tudni gyermeküket. A szülők aggódnak gyermekükért. A szülők felelősséget éreznek gyermekük iránt. A szülők kényelmes, kellemes otthont szeretnének maguknak. A szülők néha maguk sem tudják biztosan, mi a teendő. A szülők szeretik magukénak tudni az irányítást. Vajda Zsuzsa: Segítség, serdülök! Gondolat Kiadó, Bp., 1995.) Lezárás Visszatérünk a véleményvonalhoz. Először a korábban választott helyre. Kérdés: Változott-e a véleményetek a szabályok szükségességéről? Ennek alapján újból fel lehet állni. Néhányan mondják el, hogy mit gondolnak a szülők szabályairól.
		A családon belüli erőszak.	Erőszak és az otthon Bevezetés A NANE Alapítvány plakátját vetítjük ki ráhangolódásként, és megkérjük a diákokat, magyarázzák meg a plakátot. Feldolgozás 1. Tanári magyarázat: mit jelent a családon belüli erőszak, hogyan nyilvánul meg, mi a teendő, ha ilyennel találkozunk és ez miért nem magánügy. 2. Páros/egyéni munka: a diákok rajzoljanak olyan plakátot, írjanak felhívást, készítsenek interjút ebben a témában, amely felhívja a figyelmet e problémára. E témához hívhatunk külső előadót. Jó anyagok találhatóak a NANE honlapján. Lezárás A plakátokból rendezett rögtönzött kiállítás megtekintése.
	b) Az iskola 6 óra Az iskola szerepe, az iskolai szabályok értelme, a diákjogok és kötelességek tudatosítása, az iskolakerülés problémái.	Mire való az iskola, milyen szerepe van a társadalomban?	Az iskola Bevezetés Az iskola szocializációs szerepe című animáció közös megtekintése az SDT -ből. Feldolgozás 1. Csoportmunka: a tanulók megbeszélik, szerintük mire való az iskola. 2. Közös megbeszélés: összegzik a csoportok véleményét. 3. Csoportmunka: szóforgóval további kérdésekre válaszolnak: milyen a jó diák/tanár stb. Az iskola szocializációs szerepe című anyag szimulációgyűjteményében található SDT animációk alapján Lezárás Összegyűjtik a véleményeket egy közös listára, megkeresik az esetleges ellentmondásokat, és elemzik azokat.
		A jó iskola. Az iskolák, a tanulás, a tanulnivalók változása történelmi példák alapján.	A szuper jó iskola Bevezetés Weöres Sándor Birkaiskola c. verse és közös „ötletroham” arról, hogy milyen a jó iskola. Feldolgozás 1. Csoportmunka: szövegfeldolgozás szakértői mozaikkal. Az Iskola a múltban című szöveggyűjtemény szövegeinek felhasználása a különböző korok iskoláiról. Lezárás Közös beszélgetés Melyik kor iskolája, tanítása volt szimpatikus/ellenszenves és miért?
		Az iskolakerülés problémái. Miért maradnak ki sokan az iskolából, miért lógnak, késnek?	A lógások Bevezetés Demjén Ferenc De nehéz az iskolatáska című dalának meghallgatása. Arra keresünk választ, miért lógnak, miért maradnak ki a diákok az iskolából. Feldolgozás A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült Iskolakerülés című modulleírás alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok )
		Iskolai szabályok, diákjogok és kötelességek. Házirend.	Diákjogok és kötelességek Bevezetés Ötletbörze: Mit értünk diákjogok és kötelezettségek kifejezés alatt? Feldolgozás Csoportmunka: a csoportok plakátot készítenek a diákjogok és kötelezettségek egy-egy szövegrészletéből. Az Osztályfőnökök Egyesületének honlapján a diákjogokról található szöveget a csoportok számának megfelelően osztjuk fel. Lezárás Közös beszélgetés A plakátok közös megtekintése, értelmezése, beszélgetés arról, hogy az osztályban tiszteletben tartjuk-e ezeket a jogokat és kötelezettségeket, mi az értelme ezek betartásának, mi a teendő, ha valaki nem tartja tiszteletben a jogokat, és nem teljesíti a kötelezettségeket. Az iskolai együttélés szabályai Bevezető Kell-e házirend? Feldolgozás 1. Csoportmunka: az iskolai házirend szövegét szétszabdaljuk annyi darabra, ahány csoport van. A diákoknak értelmezniük kell a szöveget. Miért kerülhetett be a házirendbe az a passzus (mi történhetett, mitől félnek vagy mit szeretnének a szabályok alkotói)? 2. Közös megbeszélés: a házirend elemzése. 3. Csoportmunka: a diákok tegyenek változtatási javaslatokat a házirendben, gyűjtsenek érveket arra, hogy miért szükséges a változtatás, majd ezeket a javaslatokat közösen beszélje meg az osztály. Lezárás Továbblépésként a javaslatokat írásba foglalhatják és továbbíthatják a diákönkormányzat képviselőinek.
	c) Norma, törvény, jog 8 óra Az erkölcsi szabályok értelme, a jog funkciói, jogesetek értelmezése, a jogegyenlőség kérdése.	Erkölcs és jog. Az erkölcsi szabályok kialakulása és működése, a törvény és jog fogalmának körülhatárolása, a jogi és erkölcsi normák összehasonlítása.	A téma feldolgozása az Életpálya-építés kompetenciaterülethez készült Erkölcs és jog című társadalomismereti modul alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) történik.
		Joggyakorlat. Jogi esetek feldolgozása. Az erkölcsi halál fogalma.	A téma feldolgozása A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült Hová tűnt az erkölcsi halál című modul alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) történik.
		Jogi alapismeretek. A jogegyenlőség fogalmának bevezetése.	A téma feldolgozása az Életpálya-építés kompetenciaterülethez (X. évfolyam, Ember és társadalom) készült Jogi alapismeretek című modul alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) történik.
	d) Sajtó, média. Honnan szerezzük példaké-peinket? 4 óra A televízió és más médiumok befolyása az értékrendre, viták a média szerepéről.	Információszerzés és a média szerepe. A tömegkommunikáció csatornái. A hír és vélemény különbsége. A celebek és a valóság.	Bevezetés A Valóságshow-szereplőkből választanak példaképet a tinédzserek című cikk közös elolvasása, a szövegértés ellenőrzése. Feldolgozás 1. Közös beszélgetés a tévézési, internetezési szokásról. Mit és mennyit nézünk, újságolvasás, általában az olvasás visszaszorulása. 2. A műfajok és jellemzők feldolgozása olyan mélységben, amilyet szükségesnek tartunk csoportmunkában: I. A nyomtatott sajtó Bevezetés az újságolvasásba és II. Az elektronikus sajtó – a televízió A médiaismeret alapjai – jellegzetes műsortípusok anyagokból válogatva. 3. Csoportmunka és közös beszélgetés Vajnai Viktória: Ókori római játékok – valóságshow-k című tananyagmodulja alapján. Lezárás Tíz jó tanács „tévé-, internetzabálóknak”, amelyeket a csoportok állítanak össze, majd egy közös listán véglegesítik.
	Összefoglalás: 2 óra		A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlesztési szintjének és feladatmintáinak figyelembevételével történik. Rendszerezés: fogalomtérkép készítése, a tapasztaltak, tanultak tudatosítása (azt hittem, hogy… de most már tudom…), értékelés (csoporton belüli munka, csoportok, egyes diákok).
3. Milyenek vagyunk – identitások 24 óra Az epocha célja, hogy bemutassa az önazonosság rétegeit, az identitás tartalmának történeti változását. Hangsúlyt kap a nemzeti, etnikai, európai identitás kérdése.	a) Az identitás 1 óra	Az identitás fogalma, „éntérkép” készítése.	Bevezetés „Éntérkép” készítése: mindenki készít magáról egy „éntérképet”. Koncentrikus körökbe írja be, hogy ki ő valójában, hogyan határozná meg önmagát. Feldolgozás 1. Csoportmunka: négyfős csoportokban megbeszélik egymás kötődéseit. A csoportok alakulhatnak a kötődések alapján is, pl. azok, akik első helyre írták, a nemzetiségüket/szülőhelyüket/nemüket/akinek drukkolnak a fociban/szubkultúrájukat/vallásukat. 2. Közös beszélgetés: az „éntérképek”összehasonlítása. A táblán összeírják, mi mindent tartanak fontosnak önmaguk meghatározásában, akár statisztikaszerűen az előfordulás sorrendjében. Ebben a sorrendben érdemes beszélgetni a továbbiakban arról, hogy mit jelent az identitás fogalma, mit nevezünk önazonosulásnak. Lezárás Az identitás fogalmának tisztázása.	Kiemelt kompetenciák A fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése. Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban. A nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértése. Hatékony kommunikáció különféle területeken. Különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Empátia. A stressz és a frusztráció kezelése. Változások iránti fogékonyság. Együttműködés. Magabiztosság. A sokféleség elismerése. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés. A személyes előítéletek leküzdése. Kompromisszumra törekvés. Az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismerete. Az európai integráció, az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek ismerete. Az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása. A vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése. A településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában Európához való tartozás. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, megfelelő szókincs, helyzetnek megfelelő kommunikáció szóban és írásban, különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása, információgyűjtés, -feldolgozás, nyelvi segédeszközök használata, helyzetnek megfelelő, meggyőző érvelés, kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, az esztétikai minőség tisztelete, mások megismerésének igénye. Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információs és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A hatékony, önálló tanulás: alapvető írás, olvasás, számolás, IST-eszközhasználat képessége, új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése, a tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: elemzés és értékelés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészítés a felnőttlét szerepeire Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben
	b) Nemzeti érzés 6 óra	Magyarság. Mit jelent magyarnak lenni?	A téma feldolgozása az Életpálya-építés kompetenciaterülethez Énmeghatározás – egy nemzet tagja vagyok címmel készült modul alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) történik. Ezzel a névvel három modul szerepel egymás után. Az első négyórás modult használjuk.
	b) Nemzeti érzés 6 óra	Mióta van nemzeti érzés? A modern nemzettudat kialakulása.	Bevezetés Identitások: egy középkori ember csoportkötődései című animáció segítségével tanári magyarázat arról, hogy a középkori emberek nemigen ismerték a nemzeti érzés fogalmát. Másként határozták meg magukat. Feldolgozás 1. Csoportmunka: fordított szakértői mozaik segítségével történelmi szövegek feldolgozása középkori nemzettudat, modern nemzettudat kialakulása tárgyban. A nemzettudat kialakulása – összegzés című szöveget az SDT -ből megfelelő részletekre vágjuk, és egyszerűsítjük, ha kell. Lezárás Összefoglalásként A modern kori ember kötődései című animáció az SDT -ből megtekintése és közös értelmezése.
	c) Etnikum, nép, nemzetiség 10 óra	Népek és kultúrák Magyarországon. A magyarországi nemzetiségek kultúrájának, életének bemutatása.	A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület Népek és kultúrák keveredése című modul alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok ). A modul tulajdonképpen egy négy órára tervezett, önálló kutatómunkára épülő projekt leírása, amelynek produktuma kiállítási tablók készítése a „Magyarországi kultúrák háza” számára.
		A soknemzetiségű Magyar Királyság – annak bemutatása, hogy milyen történelmi körülmények között vált soknemzetiségűvé Magyarország. Két történelmi „pillanatfelvétel” – középkori és a török kiűzése utáni állapotok.	A középkori, tatárjárás utáni népmozgás leírása, a helyzet elemzése a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület „Jertek Magyarországra!” elemzése.
			Bevezetés Új etnikumok betelepülése Mohács előtt. Animáció segítségével utalunk a török előtti etnikai állapotokra. Feldolgozás 1. Tanári magyarázat: a török kiűzése és az elnéptelenedés problémája. 2. Csoportmunka (szövegértelmezés): A Magyarország benépesítése a török kiűzése után – Feladatok alatt található és a betelepítés szükségességével foglalkozó szövegeket és az ezek értelmezésére vonatkozó kérdéseket kapják meg a tanulók. 3. Közös megbeszélés: a feladatlap kérdéseire adott válaszok ellenőrzése. 4. Tanári magyarázat: Hogyan változnak az ország etnikai viszonyai? 5. Csoportmunka: a csoportok hírességek nevét és fényképét kapják – Táncsics Mihály, Erkel Ferenc, Klapka György, Petőfi Sándor, aradi vértanúk, Bihari János stb. Magyarnak tekinthetők-e, ha igen miért, ha nem, miért? Mennyire számít az etnikai hovatartozás? Lezárás A képeket elhelyezik a tanulók a faliújságon, és közös képaláírásban állapodnak meg, amely kifejezi a képeken szereplők identitását.
	d) Európai értékrend-szer, európai polgár 5 óra	Közös és eltérő vonások Európa történetében.	Bevezetés Tanári magyarázat arról, hogy Magyarország 2004 óta tagja az egyik legmeghatározóbb európai szervezetnek, az Európai Uniónak, és ezzel egy nagyobb közösséghez is tartozik. Feldolgozás 1. Csoportmunkában Európa történetére vonatkozó képek és szövegek alapján kamarakiállítás összeállítása: Európa története – ami elválaszt és ami összeköt címmel. Az ehhez szükséges képek és képaláírások letölthetők, illetve két ilyen típusú animáció segíthet a válogatásban. Lehet csak az animációkkal dolgozni. Kiállításra csak azok a képek/események kerülnek, amelyeket a csoportok többsége a két szempont egyike alapján kiválasztotta. 2. A kiválasztott képek és aláírások a faliújságra kerülnek. Lezárás A kiállítás tanulságainak összegzése.
		Amit minden európai iskolás tanul: 1. Már a régi görögök is tudták.	Bevezetés Tanári magyarázat és beszélgetés ♦ Mit tudunk, tanultunk az ókori athéni társadalomról és politikai rendszerről, miért szerepel ez a téma minden európai iskolai tananyagban? Feldolgozás Az athéni demokrácia működésének modellálása. 1. Páros vagy csoportmunka: A diákok szerepkártyákat kapnak, illetve készítenek, amelyekkel a korabeli Athén politikai közéletét lehet rekonstruálni, pl. athéni nő, beköltöző, rabszolga, jómódú arisztokrata nagy földbirtokkal, színész, kereskedő, hajóács, evezős, tizenhat éves ifjú. A szerepkártyának megfelelően kell elmesélni szóban, a pároknak vagy csoportoknak, hogy számukra mit jelent az athéni demokratikus állam. A feladat megoldásához szükséges a szövegértési feladat, amely a korabeli viszonyokat írja le. Használható A görög demokrácia és intézményei című az SDT -ből vagy bármely más történelemkönyvi szöveg. Lezárás Körkérdés Léteznek-e mai megfelelői az athéni intézményeknek? Néhány szó arról, hogyan működik ma a képviseleti demokrácia. Az athéni demokrácia korának jelölése az időszalagon.
		Amit minden európai iskolás tanul: 2. A berlini fal leomlása.	Bevezetés A mai Európa térképének kialakulásában döntő jelentősége volt a berlini fal leomlásának. Miért jelkép értékű a fal, mi a története, és miért vált Európa közös jelképévé? Feldolgozás 1. Csoportmunkában és közös megbeszéléssel: a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A berlini fal című, 45 percre tervezett moduljának (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) alapján történik. 2. Filmnézés közösen Lezárás Te mit tettél volna? Beszélgetés: szökni vagy maradni. A fal építésének és leomlásának idejét jelöljük az időszalagon.
		Az európai polgár – az Európai Unió.	Bevezetés Az Európai Unióról való ismeretek aktivizálása csoportban, szóforgóval vagy tanári magyarázattal, képek vetítésével. Feldolgozás A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület Az EU – a nemzetközi együttműködés terepe című, 2 x 45 percre tervezett modul (Kompetenciaalapú oktatási programcsomagok) alapján történik. Lezárás Beszélgetés: Mit kell tudni a magyar gyerekeknek Európáról és az Unióról? Eleget tanulnak-e a diákok Európáról? Az események elhelyezése – az EU koncepciója, Magyarország belépése – az időszalagon.
	Összefoglalás: 2 óra		Bevezetés Az első órán készített éntérkép újbóli elemzése. Feldolgozás és lezárás A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlesztési szintjének és feladatmintáinak figyelembevételével történik. Rendszerezés: fogalomtérkép készítése, a tapasztaltak és tanultak tudatosítása (azt hittem, hogy… de most már tudom…), értékelés (csoporton belüli munka, csoportok, egyes diákok).

10. évfolyam

Óraszám: 72

A témakörök epochákat jelentenek, a témák modulárisan építkeznek.

Témakör

Téma

Tartalom

Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök

Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások
(kulcskompetenciák,
kiemelt fejlesztési feladatok,
műveltségi területek)

1. A 20. század –
24 óra
Mit tanított meg rólunk, emberekről a 20. század története?
A 20. századi politikai rendszerek története és az egyén lehetőségei.

a) 20. századi diktatúrák
6 óra

A 20. századi modern állam jellemzői.

Bevezetés
Csoportmunka (ötletroham): a 20. századi történelem legfontosabb eseményeinek összegyűjtése szóforgóval, majd ebből egy közös lista készítése. Ennek alapján tanári bevezető az epocha témaköréről, a témák sorrendjéről.
Feldolgozás
Csoportmunka: szövegfeldolgozás fordított szakértői mozaikkal a 
20. század emberének körülményeiről – városiasodás, választójog, szabad idő, iparosodás, állami szerepvállalás (bármely történelem-tankönyvi szöveg alapján).
Lezárás
Beszélgetés arról, hogy a századfordulón többet vagy kevesebbet tudtak az emberek a világról, mint most.

Kiemelt kompetenciák
A fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése.
Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.
Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete.
A nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértése.
Hatékony kommunikáció különféle területeken.
Különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése.
Empátia.
A stressz és a frusztráció kezelése.
Változások iránti fogékonyság.
Együttműködés.
Magabiztosság.
A sokféleség elismerése.
A személyes előítéletek leküzdése.
Kompromisszumra törekvés.
Az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismerete.
A társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete.
A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés.
Az emberi jogok teljes körű tisztelete.
Az egyenlőség és a demokrácia tisztelete.
A közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása.
Mások értékeinek, magánéletének tisztelete.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció:
a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás),
helyes és kreatív nyelvhasználat,
különféle típusú szövegek megkülönböztetése, felhasználása,
információk keresése, összegyűjtése, feldolgozása,
különböző segédeszközök használata,
saját érvek helyzetnek megfelelő, meggyőző megfogalmazása és kifejezése szóban és írásban,
törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre.
Matematikai kompetencia:
érvek láncolatának követése és értékelése,
az igazság tisztelete.
Digitális kompetencia:
információkeresés, -gyűjtés, 
-feldolgozás, kritikus alkalmazás,
komplex információ-előállítást, 
-bemutatást és 
-megértést segítő eszközök használata,
A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és 
-feldolgozás, figyelem-összpontosítás.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia:
elemzés és értékelés.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
Gazdasági nevelés
A tanulás tanítása
Felkészítés a felnőttlét szerepeire
Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Ember a természetben

Az első világháború és a gazdasági válság.

Bevezetés

Tanári magyarázat: a Nagy Háború elnevezés.

Feldolgozás

1. Csoportmunka: képek, rövid szövegek sorbarendezésével egy rövid kronológia összeállítása az első világháború eseményeiről, tanulságairól bármely történelem-tankönyvi szöveg, képanyag és atlasz alapján.

2. Tanári magyarázat és jegyzetelése, térképvázlat készítése: a békeszerződés és Európa új határai.

3. Közös megbeszélés: Mennyire lesz tartós a béke?

4. Közös filmnézés: 1929. október – a fekete csütörtök

Lezárás

Páros vagy csoportmunka: Veled mi történt? A tanulók szerepkártyákat húznak, pl. bankár/munkás/kisbirtokos/tanár/diák/kisgyerek, és a szerepnek megfelelően néhány mondatban elmesélik, hogyan érintette őket a válság.

A gazdasági válság és a szélsőségek erősödése.

Bevezetés

Kinek hiszel? A tanár két rövid választási beszédet rögtönöz – az egyik mindent ígér, megnevez egy csoportot, hogy minden miattuk van (kenyeret, munkát stb.), a másik elmagyarázza, hogy miből adódnak a problémák, és azokat csak lassan és fokozatosan lehet orvosolni.

Feldolgozás

1. Csoportmunka: megvitatják, hogy melyik beszéd a szimpatikusabb és miért.

2. A csoportok náci plakátokat kapnak és elemzik azok tartalmát, majd bemutatják egymásnak.

3. Tanári magyarázat, jegyzetelés: a náci párt hatalomra kerüléséről.

Lezárás

Beszélgetés: Milyen indulatok elszabadulása várható?

A német náci állam.

A Szövegértés kompetenciaterülethez kidolgozott, A náci ideológia című kétórás modul (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) anyagaiból egy tanórányi szöveg feldolgozása feladatsor alapján.

A zsidóság kirekesztése, út a holokauszthoz, Auschwitz.

Bevezetés

Közösen összegyűjtjük, hogy mit tudunk a náci Németország ellenségképéről, majd rövid tanári magyarázat a 2. világháborút megelőző német politikáról és arról, hogyan fonódott össze a német gyűlöletkeltés a zsidóság és a romák kiirtásának tervével.

Feldolgozás

1. Közös olvasás: Egy visszaemlékezés részletének elolvasása. Az elkülönítés állomásai. Hosszú Gyula: Utak a holokauszthoz. 121–124.

2. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült Mindig van másik út. A zsidók megmentésére tett erőfeszítések a II. világháború alatt című, kétórás modul alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok).történik.

Lezárás

A fenti modul szoborjátékkal fejeződik be. Ezt helyettesíthetjük beszélgetéssel vagy néhány mondatos fogalmazással. Te mit tettél volna, ha hozzád fordulnak segítségért?

b) Magyarok 
a 2. világ-háborúban
6 óra

Magyarország háborúba való belépésének háttere, a 2. világháború fontos eseményei.

Bevezetés
Tanári magyarázat és emlékeztető Magyarország területveszteségeiről és a revízió mindenekfeletti vágyáról. A matematikai kompetencia fejlesztéséhez készített modulokból (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) vett feladatokkal, 34–36. 2–5. feladattal szemléltetjük a külpolitikai dilemmát.
Feldolgozás
Csoportmunka: a csoportok képeket és szövegeket kapnak a 2. világháború történetéről és benne Magyarország szerepéről. Ebből képes időszalagot raknak össze, és ellenőrzik egymás munkáit. Képek és szövegrészletek összeállításához bármely történelem-tankönyv megfelel. A képek és szövegek változhatnak csoportonként, akár a háború szakaszainak megfelelően kb. hat-hat kép-szöveg párosítást kell elvégezni.
Ha csoportonként változó, akkor az egyes csoportok külön tablókat készítenek, és egymásnak bemutatják (fordított szakértői mozaik).
Lezárás
Közösen kiválasztjuk a kulcsfontosságú dátumokat, és elhelyezzük az időszalagon.
Házi feladat
Mindenki választ egy már látott háborús vagy a korszakkal foglalkozó filmet, és ír róla egy rövid filmajánlót.

Veszteségek – a második magyar hadsereg doni katasztrófája, a zsidóság és a romák deportálása, a szovjet megszállás.

Bevezetés

A házi feladatként készített filmajánlókat kitesszük a faliújságra. Ha volt ilyen film, ha nem, áttérünk Magyarország veszteségeire – a második magyar hadsereg doni katasztrófája, a zsidóság és a romák deportálása, a szovjet megszállás. A három témakörre nagyobb csoportok alakulnak.

Feldolgozás

1. Csoportmunka: a három témakörre alakult csoportok szövegeket, képeket és szempontokat kapnak – amely belső csoportbontást is jelent – a feldolgozáshoz A második magyar hadsereg pusztulása a Donnál. A holokauszt. Az "új Magyarország" indulása, málenkij robot vagy bármely más visszaemlékezés és képanyag, tankönyvi összefoglalás, források felhasználásával.

2. A csoportok a szövegfeldolgozás után ppt-prezentációt állítanak össze a témájukból.

3. A prezentációkat a csoportok bemutatják. Minden témakört külön is megbeszélünk.

4. A prezentációk után tanári összegzés.

Lezárás

Mi lett volna, ha… típusú kérdéseket gyűjtünk (pl. Magyarország nem hajlandó belépni a háborúba, ha ellenáll a németeknek a megszállás alatt, ha jól felszereltek a csapatai a Donnál, ha nincs német parancsnokság alatt, ha a szovjetek nem megszállóként érkeznek stb., és ezek alapján beszélgetünk kicsit a felelősségről.

c) Az 1950-es évek
1956
4 óra

Az elvtársak a Szovjetunióban így csinálták – a szovjet minta és a sztálinizmus, a hidegháború, Magyarország sztálini átalakítása, a Rákosi-korszak. 1956 és nemzetközi háttere.

Bevezetés
A Magyarország szovjet megszállásával kapcsolatos ismeretek felelevenítése. Tanári magyarázat a sztálini Szovjetunió jellemzőiről.
Feldolgozás
1. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült modul A GULAG-szigetcsoport című egyórás modulleírás alapján (Kompetenciaalapú oktatási programcsomagok) történik a sztálini terror bemutatása.
2. Döntően szövegfeldolgozás a Szövegértési kompetencia területhez kidolgozott, A Rákosi-korszak – a Szén és vas országa című kétórás modul alapján. (A Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) történik.
A szövegértési modulban szereplő szövegekből, feladatokból válogathatunk a differenciált csoportmunkához.
Lezárás
Tanári összegzés és rövid magyarázat ♦ – Miért ragaszkodik a Szovjetunió Magyarországhoz és a sztálinista berendezkedéshez, végül közös térképkészítés a Szovjetunió érdekszférájába tartozó országok megjelölésével.

Bevezetés

A meglévő ismeretek felidézése 1956-ról. Készíthető a környék 56-os emlékhelyeiről képsorozat.

Feldolgozás

Közös filmnézés: Forró ősz a hidegháborúban. Az 56-os intézet kb.
50 perces dokumentumfilmje.

Lezárás

Te hol álltál volna? Miért van több olvasata 1956-nak? Mit sugallnak az emlékművek? Választható témák megbeszélése. Ezek valamelyikéből házi dolgozat írása.

d) A Kádár-kor
4 óra

Kádár János megítélésének
sokszínűsége. A rendszer alapjainak lerakása és a puha diktatúra korszaka. 

A feldolgozás a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült, A legvidámabb barakk című modulleírás alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) történik. Az eredeti modul öt órára tervezi a téma feldolgozását, ezért mindenképpen válogatni kell a feladatok közül. A modul kiállítással zárul, és ezt mindenképpen érdemes megtartani.

e)
A rendszer-váltás
2 óra

A rendszerváltás fogalma, tartalma, eseményei, az ellenzék szerepe.

Döntően szövegfeldolgozás a Szövegértés kompetenciaterülethez kidolgozott, A rendszerváltás körülményei és tartalma című egyórás modul alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok).

 

Összefoglalás: 2 óra

Az összefoglalás a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlesztési szintjének és feladatmintáinak figyelembevételével történik.
Rendszerezés:
fogalomtérkép készítése,
a tapasztaltak, tanultak tudatosítása (azt hittem, hogy… de most már tudom…),
értékelés (csoporton belüli munka, csoportok, egyes diákok).

2.  Milyenek vagyunk? Társadalom, társadalmi helyzet, társadalmi problémák
24 óra
A téma a mai magyar társadalom leíró, elemző feldolgozása, különös tekintettel a társadalmi problémákra, egyenlőtlensé-gekre, illetve ezek kezelésére. 

a) A társadalom – bevezetés

A társadalmi különbségek fogalma.

Bevezetés
A Tegyünk egy lépést előre! gyakorlatot végezzük el, amely alkalmas a társadalmi különbségek érzékeltetésére.
Feldolgozás
Közös beszélgetés a gyakorlathoz tartozó kérdésekről.
Lezárás
A diákok kártyákat húznak, amelyeken a társadalom leírásában fontos fogalmak szerepelnek: aprófalvas vidék, munkanélküliség, hátrányos helyzet, megkülönböztetés, középosztály, szegények, alkoholizmus, mélyszegénység, foglalkozási hierarchia, nyugdíjas, iskolai végzettség, szociális segély stb. A diákoknak csoportosítanak (pl. földrajzi területi különbségek/anyagi helyzet/munkaerőpiac/deviancia/szubkultúra/társadalmi kirekesztés/fogyatékosság, ahány csoport lesz), és ez lehet a csoportalakítás alapja.
Tanári magyarázat: Miről lesz szó ebben az epochában?

Kiemelt kompetenciák
A fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése.
Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.
Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete.
Különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése.
Empátia.
A stressz és a frusztráció kezelése.
Változások iránti fogékonyság.
Együttműködés.
Magabiztosság.
A sokféleség elismerése.
A személyes előítéletek leküzdése.
Kompromisszumra törekvés.
Az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismerete.
A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés.
A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése.
Az emberi jogok teljes körű tisztelete.
Az egyenlőség és a demokrácia tisztelete.
A vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése.
A közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása.
A fenntartható fejlődés támogatása.
Mások értékeinek, magánéletének tisztelete.
A társadalmi sokféleség és kohézió tisztelete.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció:
a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás),
helyes és kreatív nyelvhasználat,
különféle típusú szövegek megkülönböztetése, felhasználása,
információk keresése, összegyűjtése, feldolgozása,
különböző segédeszközök használata,
saját érvek helyzetnek megfelelő, meggyőző megfogalmazása és kifejezése szóban és írásban,
törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre.
Matematikai kompetencia:
érvek láncolatának követése és értékelése,
az igazság tisztelete.
Digitális kompetencia:
információkeresés, -gyűjtés, 
-feldolgozás, kritikus alkalmazás,
komplex információ-előállítást, 
-bemutatást és 
-megértést segítő eszközök használata.
A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és 
-feldolgozás, figyelem-összpontosítás.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia:
elemzés és értékelés.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
Gazdasági nevelés
A tanulás tanítása
Felkészítés a felnőttlét szerepeire
Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Ember a természetben

b) Város és falu – migráció
2 óra

Magyarország térszerkezete.
A területi egyenlőtlenségek.

Bevezetés
Provokatív kérdés: Igaz-e, hogy nem mindegy, hogy hol lakik az ember? Ha igen, sorolják fel, hogy miben nem „mindegy”.
Feldolgozás
1. Csoportmunka: a tanulók szóforgóval összegyűjtik a különbségeket (pl. több iskola a városban, jobb ellátás, több munkahely, el lehet bújni).
2. Csoporton belüli párokban disputakártya készítése: Városban élni – faluban élni… A feladat az előnyök/hátrányok összegyűjtését szolgálja.
3. A disputakártyákat felolvassuk, egyet kiválasztunk, és a véleményvonalra állunk– a legtávolabb álló áll legmesszebb a megállapítástól. A legmesszebb állók érveket mondhatnak, miért nem értenek vele egyet (max. 5 érv). Az érvelés után újra lehet változtatni a véleményeken és a vonalon elfoglalt helyen.
Lezárás
Tanári magyarázat és néhány térkép kivetítése a KSH honlapjáról: nemcsak a falu-város különbsége jelenik meg, hanem a kelet-nyugati egyenlőtlenség is (Interaktív tematikus térképek) 

A migráció.

Mikor, miért és hová költözünk?

Bevezetés

Körkérdés Te milyen körülmények között költöznél el a lakóhelyedről?

Feldolgozás

Csoportmunka: szövegfeldolgozás fordított szakértői mozaikkal. A diákok mai és történeti leírásokkal dolgoznak, és a migráció okaira keresnek választ. (Pl. Az ingázás és a nemzetközi migráció okai, A vándorlás című fejezetből kiemelhetünk adatokat, leírásokat az egyes, a 20. században jelentős migrációs hullámról, pl. kivándorlás, a németek kitelepítése a 2. világháború után, a magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény, 1956-os menekültek (Magyarország a
XX. században – Magyar Elektronikus Könyvtár)

A fentiek elsősorban magyar példák, de bővíthető és aktualizálható a sor más példákkal is.

Lezárás

Közös összegzés: a belső migráció okai, a külföldi migráció okai, menekülés, a menekültek problematikája. Ehhez használható egy ENSZ-jelentés alapján készített animáció a menekülttáborokról

c) Gazdag és szegény
4 óra

A szegénység fogalma, „ördögi köre”.

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült Mit jelent szegénynek és kiszolgáltatottnak lenni című modulleírás alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok történik. A három órára tervezett modul teljesen feldolgozható.

A gazdagság – kötelezettség.

Bevezetés

Tanári bevezető kérdésekkel: Könnyű-e gazdagnak lenni? Miért nem mutatkoznak be a lottónyertesek? Miért mondjuk, hogy láthatatlan felső tízezer?

Feldolgozás

Csoportmunka: szövegfeldolgozás fordított szakértői mozaikkal. Újságcikk-részletek tehetős emberekről, akik közcélokra költenek, kevésbé tehetősökről, akik adakoznak.

Lezárás

Közös beszélgetés Mit jelent az adakozás, adományozás, adománygyűjtés. Milyen szerepe van? Mi az 1%-os adó jelentősége?

d)  A munkaerő-piaci viszonyok – vállalkozó, alkalmazott és munkanélküli
4 óra

A munkaerőpiac szereplői, gazdasági mutatók, elhelyezkedési lehetőségek, a munka és társadalmi megítélése.

A téma feldolgozása az életpálya-építés kompetenciaterülethez készített, Lássuk miből élünk című háromórás modul alapján (Kompetenciaalapú oktatási programcsomagok) történik.
A modul része egy látogatás a munkaügyi központba.

e) Többség és kisebbség
10 óra

Előítéletek, sztereotípiák, megkülönböztetés, kirekesztés.

Bevezetés
Gyakorlat: néhány önként vállalkozó hátára képet ragasztunk, melyet ő nem lát. A többiek megjegyzéseiből kell kideríteni, hogy kicsoda ő. A képek diszkriminált, sztereotípiákkal könnyen leírható csoportok tagjait ábrázolják. A gyakorlat után megkérdezzük, hogyan érezték magukat ebben a szerepben.
Feldolgozás
1. Csoportmunka: szövegfeldolgozás ember jogi neveléssel foglalkozó szöveg, mozaikmódszerrel feldolgozzák a csoportok.
2. A csoportok példákat írnak, melyekkel párosítani kell a fogalmakat. 
A párosítási feladatot egy másik csoport végzi el.
3. Tanári magyarázat az előítéletes gondolkodásról.
Lezárás
Közösen összeírjuk, milyen csoportok irányába előítéletes, diszkriminatív a közfelfogás a mai Magyarországon.

A társadalmi kirekesztés példái: fogyatékkal élők, romák, vallási kisebbségek, szexuális irányultság.

Bevezetés

Projektfeladat bemutatása. A csoportoknak kiállítást és sajtótájékoztatót kell szervezniük egy választott diszkriminált csoport helyzetéről, és ehhez segítséget kell kérniük egy témával foglalkozó szervezettől.

A projekt menete

A csoportok témát választanak.

Megállapodnak a feldolgozás menetében, a feladatok kiosztásában.

Az internettel és tanári segítséggel – előre összeállított szövegek, linkgyűjtemény – tájékozódnak a csoportról, felveszik a kapcsolatot a kérdéssel vagy adott csoporttal foglalkozó érdekvédelmi vagy civilszervezettel.

A kiállítás anyagának összeállítása, a sajtótájékoztató szövegeinek megírása.

A produktum bemutatása

A csoportok bemutatják a tablóikat, és elhangzik a sajtótájékoztató, amelyen szabad, sőt kell kérdezni, hozzászólni.

Lezárás

Írásbeli önértékelő Hogyan gondolkodtam a projekt előtt, mi változott a gondolkodásomban az egyes csoportokkal kapcsolatban.

A tanulságok közös megbeszélése.

f) Szubkultúrák és deviancia
4 óra

A szubkultúra fogalma, ízlés, életmód, ifjúsági kultúrák.

Bevezetés
Tanári kérdések: Ki milyen csoporthoz tartozik? Minek az alapján ítélünk? Külső? Zenei ízlés? Mi a ma divatos, menő?
Feldolgozás
1. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült, Egy húron pendülünk. Ifjúsági szubkultúrák című modulleírás alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) történik. Az anyag három órára tervezett. Válogathatunk belőle, de a teljes modul is beilleszthető.
2. Csoportmunka: minden csoport választ egy szubkultúrát, és azt max. hatképes ppt pprezentációt készítve bemutatja.
Lezárás
Közös filmnézés és a látottak megbeszélése. Human rights video

A deviancia fogalma, szenvedélybetegség.

Bevezetés

A deviancia fogalma és a szenvedélybetegségek –néhány 20. századi diából álló áttekintés az SDT-ből

Feldolgozás

1. Csoportmunka: szövegfeldolgozás a különböző típusú devianciák leírásai alapján szakértői mozaikkal.

2. Külső előadó meghívása, pl. pszichológus, aki a szenvedélybetegségekről beszél. (A diákok előre összeírják a kérdéseiket, amelyek segítségével az előadó felkészülhet, és a diákok is meg tudják őrizni anonimitásukat.

Lezárás

Közös megbeszélés és lista készítése arról, hogy a lelki és szenvedélybetegségekből adódó problémákkal hová lehet fordulni.

 

Összefoglalás: 2 óra

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlesztési szintjének és feladatmintáinak figyelembevételével történik.
Rendszerezés:
fogalomtérkép készítése,
a tapasztaltak, tanultak tudatosítása (azt hittem, hogy… de most már tudom…),
értékelés (csoporton belüli munka, csoportok, egyes diákok).

3. Mi a dolgunk?
24 óra

a) Az emberi jogok fogalma, jelentése, története
3 óra

Mit értünk az emberi jogok fogalma alatt?

Bevezetés
Beszélgetés: Mit értünk az emberi jogok fogalma alatt?
Feldolgozás
Csoportmunka: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának passzusait szétosztjuk a csoportok között. A csoportoknak értelmezniük kell a szövegeket. Pl. hogy kell érteni azt, hogy…
Lezárás
Közös beszélgetés Mikor születhetett a dokumentum, betartják-e mindenütt? Mi értelme van az ilyen deklarációknak?

Kiemelt kompetenciák
Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.
Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete.
Hatékony kommunikáció különféle területeken.
Különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése.
Empátia.
A stressz és a frusztráció kezelése.
Változások iránti fogékonyság.
Együttműködés.
Magabiztosság.
A sokféleség elismerése.
A személyes előítéletek leküzdése.
Kompromisszumra törekvés.
A demokrácia, az állampolgárság fogalma, állampolgári jogok ismerete.
Az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismerete.
A társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete.
Az európai integráció, az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek ismerete.
A közügyekben való hatékony együttműködés.
A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés.
A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése.
Az emberi jogok teljes körű tisztelete.
Az egyenlőség és a demokrácia tisztelete.
A részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén.
A közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása.
Kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció:
a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás),
helyes és kreatív nyelvhasználat,
különféle típusú szövegek megkülönböztetése, felhasználása,
információk keresése, összegyűjtése, feldolgozása,
különböző segédeszközök használata,
saját szóbeli és írásbeli érvek helyzetnek megfelelő, meggyőző megfogalmazása és kifejezése,
törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre.
Matematikai kompetencia:
érvek láncolatának követése és értékelése,
az igazság tisztelete.
Digitális kompetencia:
információkeresés, -gyűjtés, 
-feldolgozás, kritikus alkalmazás,
komplex információ-előállítást, -bemutatást és 
-megértést segítő eszközök használata.
A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és 
-feldolgozás, figyelem-összpontosítás.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia:
elemzés és értékelés.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
Gazdasági nevelés
A tanulás tanítása
Felkészítés a felnőtt lét szerepeire
Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Ember a természetben

Az emberi jogok – történelmi kitekintés.

Bevezetés

Ötletroham Mióta merült fel az, hogy az embereknek vannak „elidegeníthetetlen jogai”?

Feldolgozás

Csoportmunka: szövegfeldolgozás fordított szakértői mozaikkal. A csoportok különböző szövegeket kapnak – Magna Charta libertatum, Jogok Nyilatkozata, Függetlenségi Nyilatkozat, Emberi és Polgári jogok Nyilatkozata, genfi egyezmény –, és ezek alapján kell kigyűjteni és történelmi összefüggésbe helyezni az emberi jogi „kezdeményeket”, előzményeket.

Lezárás

Tanári magyarázat a jogok fejlődéséről, csoportosításáról.

Az emberi jogokkal járó felelősség tudatosítása.

Bevezetés

Tanári bevezetés arról, hogy az emberek többsége keveset tud a jogokról és még kevesebbet az ezzel kapcsolatos felelősségről.

Feldolgozás

Csoportmunka: kiválasztanak legalább két, számukra nagy fontosságú jogot, és ezekhez tévé/rádió reklámot készítenek.

Lezárás

A reklámok bemutatása.

Az emberi jogok garanciái.

Bevezetés

Tanári kérdések és magyarázat ♦ Minden államra vonatkoznak-e az emberi jogok betartásának kötelezettségei? Ki ellenőrzi a betartatást? A hágai nemzetközi bíróság bemutatása.

Feldolgozás

Csoportmunka (szövegfeldolgozás): különböző ügyek a sajtóból, amelyek nemzetközi bíróság elé kerültek.

Lezárás

A ügyek bemutatása.

b) A demokratikus jogállam, az alkotmány, fogalma, tartalma, a magyar alkotmány, jogok és kötelezett-ségek
8 óra

A jogállam fogalma, a jogállamiság ismérvei, a hatalmi ágak megosztásának elve, a polgári államok alkotmánya, az alkotmány fogalma.

Bevezetés
Tanári bevezető és közös szómagyarázatok: Mit jelenthet a jogállam, alkotmány, hatalmi ágak, népszuverenitás fogalma.
Történeti előképek
Feldolgozás
A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült két modul, a Társadalmi szerződés című egyórás és a Polgárnak lenni jó! Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának születési körülményei című háromórás modul alapján (Kompetencia alapú oktatási programcsomagok) történik.
Lezárás
Újból elővesszük a fogalommeghatározásokat, és kiegészítjük azokat.

Az első magyar polgári állam alkotmánya, áprilisi törvények.

Bevezetés

A meglévő ismeretek aktivizálása tanári kérdésekkel, esetleg képekkel: reformkor, 12 pont, áprilisi törvények, vagyis a polgári Magyarország születésének körülményeit, időszakát ismételjük át.

Feldolgozás

Csoportmunka: szövegelemzés és feldolgozás. A 12 pont szövegét és az áprilisi törvények szövegét kell összehasonlítani, majd bizonyítani, hogy ez a polgári állam alapokmánya.

Lezárás

Azoknak az alapelveknek az összegzése közösen, amelyek nélkül nincs polgári állam.

Magyarország alkotmánya, közjogi helyzet, jogok és kötelezettségek.

Bevezetés

Beszélgetés arról, hogy ismerik-e az emberek az alkotmányt, szükséges-e ismerni egyáltalán.

Feldolgozás

Projektfeladat: játékkészítés. A csoportok felkérést kapnak, hogy általános iskolások számára készítsenek társasjátékok. 1. Hogyan működik az állam? 2. Jogok és kötelességek. 3. Választási rendszer. 4. Mi a dolga a köztársasági elnöknek, miniszterelnöknek, ombudsmannak stb. témában.

A csoportoknak internet-hozzáférést biztosítunk és tanácsokat adunk. Beszerezzük a terveiknek megfelelő anyagokat.

A csoportok önállóan dolgoznak. Összegyűjtik a szükséges információkat, kiemelik a fontos elemeket, és bemutatják a terveiket.

A tanári jóváhagyás után elkészítik a játékot – játéktábla, kártyák, játékszabályok.

Lezárás

A csoportok kicserélik a játékaikat és lejátszanak vele egy menetet.

c) Az önkormány-zatiság elve, ügyintézés
2 óra

Az önkormányzatiság fogalma, szintjei.

Bevezetés
Az önkormányzat fogalmának tisztázása, történelmi előzmények számbavétele tanári magyarázattal.
Feldolgozás
Csoportmunka: az önkormányzatokról szóló tankönyvi szöveghez feladatlap kitöltése.
Ha én lennék a polgármester címmel a csoportok választási beszédet írnak.
Lezárás
A választási beszédek elmondása és elemzése

Okmányiroda, ügyintézés.

Bevezetés

A feladat bemutatása tanári magyarázattal: az ügyintézésnek annyiféle módja van. Sok formanyomtatvánnyal és bonyolult kitöltési útmutatókkal találkozunk. A diákoknak a helyi rádió számára kell műsort készíteni – hogyan intézzük… címmel. A hallgatók előzetesen elküldték kérdéseiket pl. mi kell ahhoz, hogy útlevelem legyen? Hogyan kell intézni a személy igazolványt? Mi kell a jogosítványhoz? Hogyan válthatok ki munkakönyvet? A lakcím bejelentéshez mi kell?.

Feldolgozás

Csoportmunka: a diákok kapnak egy-egy kérdést a fentiek közül

A válaszokhoz összegyűjtik a szükséges információkat – internet, telefon -, majd magnóra veszik a műsorrészleteket.

Lezárás

A felvételek meghallgatása.

e) Politikai vélemény-nyilvánítás, pártok, pártprogra-mok, kampány
4 óra

A politikai véleménynyilvánítás formái.
Választás – politikai véleménynyilvánítás négyévente.

Bevezetés
Különböző képeket vetítése, amely politikai akciókat mutat.
Feldolgozás
1. Csoportmunka: egy-egy képhez képaláírás készítése. Mit mutatnak a képek, milyen módon nyilvánítanak politikai véleményt a szereplők. Melyek törvényesek?
2. A válaszok közös megbeszélése.
3. Választások ideje c. gyakorlat 45 percben, amely a választások és általában a törvények betartásával kapcsolatos attitűdre, álláspontokra helyezi a hangsúlyt.

Pártok, ideológiák, kampányok magyar parlamenti rendszer.

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterülethez készült a Parlamenti patkó című modulleírás alapján (Kompetencia alapú

oktatási programcsomagok) történik. A modul három órára tervezi a feldolgozást, de természetesen adaptálható rövidebb időre is.

f) Civil kurázsi, civilszerveze-tek szerepe, állampolgári kezdemé-nyezés
4 óra

A civilszervezet fogalma, szerepe.

Bevezetés
Beviszünk egy olyan újságot, amelyben az 1%-os adót szeretnék megnyerni vagy megköszönni a civilszervezetek. E hirdetéseket kivágjuk, kitesszük, mindenki választ közülük.
Feldolgozás
1. Csoportmunka: a hirdetések elemzése, megbeszélése – mivel foglalkozik a szervezet, mi a feladat, ki lehetnek a tagjai, kik a támogatók és vajon miért.
3. Minden csoport a szempontok szerint bemutatja a hirdetését.
2. Tanári magyarázat: civilszervezet, civiltársadalom fogalma.
Lezárás
Közös beszélgetés: szükség van-e civilszervezetekre, miért nem az állam végzi ezeket a feladatokat? Mi a civil kontroll értelme?

Alakítsunk civilszervezetet!

Bevezetés

Ötletroham: soroljuk föl azokat a társadalmi problémákat (benne helyi, iskolai), amelyekről az utóbbi időben beszélgettünk.

Feldolgozás

Csoportmunka (projektfeladat): alakítsatok egy olyan civilszervezetet, amely a felsorolt problémák valamelyikének megoldására, a kérdésre való figyelmeztetésre stb. alakul. Készüljön el a civilszervezet „szóróanyaga” is.

A diákok csoportokban dolgoznak, az internetet használják a tájékozódásra. Civilszervezetek honlapjainak tartalmát vizsgálják. A példák alapján nevet választanak, döntenek a célokról, a programról és az akciók tervezéséről.

Lezárás

A csoportok – civilszervezetek – bemutatkoznak, közzéteszik a „szóróanyagaikat”, és igyekeznek meggyőzni egymást a civilszervezet fontosságáról.

Közös megbeszélés ♦ Szükség van-e az egyéni, civilszervezeti aktivitásra?

Összefoglalás: 2 óra

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlesztési szintjének és feladatmintáinak figyelembevételével történik.

Önreflexiók.

Folyamat és kimenet értékelése.

11. évfolyam

Az alapképzés utolsó időszakában és a szakképzés alapozó szakaszában fontos szerepe van a munka világával való ismerkedésnek. Az én vállalkozásom című projekt célja egyrészt mindazon kompetenciák „élesben való kipróbálása”, amelyek fejlesztésére az alapképzésben sor került, másrészt ezek kreatív alkalmazása. A projekt kerete, hogy önkéntesen szerveződő csoportok önálló vállalkozást hoznak létre, és ezek valóban bemutatkoznak egy iskolai rendezvényen (iskolanap, szakmák napja stb.).

Óraszám: 18 óra

Témakör	Téma	Tartalom	Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek, eszközök	Kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek)
1. A munka világa – az én vállalkozásom 18 óra	a) Milyen a jó vállalkozó? 1 óra b) Mi kell egy vállalkozáshoz? 2 óra c) Ki legyen az igazgató? 4 óra d) Működik a vállalkozás 8 óra e) Előkészületek a bemutatkozásra 1 óra f) A vállalkozás mérlege 2 óra	A vállalkozói attitűd. A vállalkozás feltételei – az ötlet. A vállalkozás szereplői – a felelősség kérdése. Az üzleti terv. Az üzleti terv elfogadása. A vállalkozás működtetése. Vásár, bemutató. A vállalkozás tapasztalatai. Az én „vállalkozásom”. Lesz-e önálló vállalkozásom?	Csoportmunka: a tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak, és különböző vállalkozók sikertörténeteit olvasva össze gyűjtik azokat a tulajdonságokat, amelyek a sikeres embereket jellemezték. Közös beszélgetés arról, hogy mihez kell értenie egy vállalkozónak, és mit tehet, ha nem mindenhez ért. Önismereti játék: kérjük meg a csoportokat, hogy 2-2 dolgozzon ezután együtt, és egy üres borítékba külön papírokra írják föl, hogy ők mit tudnának vinni a közös vállalkozásba (tudás, tulajdonság, képesség stb.), majd együtt szedjék ki a borítékból, vitassák meg, és gondolkozzanak azon, mit tudnak kezdeni ezzel a képesség- és tudáshalmazzal. Csoportmunka: a 8-10 fős csoportok együtt dolgoznak, és összeírják az ötleteiket arról, hogy milyen vállalkozást kezdhetnének. Minden ötletről külön lapot vezetnek, és előnyök-nehézségek-feltételek táblázatot készítenek róluk. Házi feladat: a tanulók nézzenek utána, hogy milyen tevékenységekben van a jövő (fenntartható fejlődés, lokális közösség erősítése, helyi erőforrások kiaknázása, energiatakarékos eljárások, hulladékhasznosítás). Csoportmunka: a vállalkozói csoportoknak el kell dönteniük, melyik vállalkozásba fognak bele, és írásba kell foglalniuk, hogy miért. Csoportmunka: a vállalkozói csoportok összeírják, hogy egy vállalkozásban milyen típusú feladatok vannak, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak, aki alkalmas e feladatok ellátására, és ennek alapján eldöntik, ki a legjobb az adott feladat elvégzésére. Abban is megállapodnak, amit közösen végeznek majd el. Csoportmunka: a vállalkozói csoportok egy olyan tervet/táblázatot készítenek, amelyben a bemutatkozás időpontjától visszaszámolva összeírják a feladatokat lépésről lépésre, a lépések mellé a szükséges feltételeket (pl. megnézni, mennyibe kerül, beszélni Pista bácsival, hogy hol szerzi be a fát, beenged-e a műhelyébe, tudunk-e annyi fodrászmodellt szerezni, kapunk-e az iskolától használt papírt); egyelőre a határidő és költségek rubrika még üresen marad. Csoportmunka: a vállalkozói csoportok véglegesítik az üzleti tervet; már tisztázták a feltételeket, így kiszámíthatók a költségek és a határidők. A tervezett nyereségre vonatkozó számításokkal is kiegészítik azt. Önálló csoportmunka: a vállalkozói csoportok önállóan dolgoznak, tárgyakat készítenek, megbeszéléseket tartanak. A tanár tanácsadóként segít, a vállalkozást az igazgatók irányítják, a pénzügyi kimutatásokat a könyvelők folyamatosan vezetik. FONTOS! A szakmai és más, a vállalkozást támogatni tudó órákat is be kellene kapcsolni a projektbe. Csoportmunka: a vállalkozói csoportok utoljára végiggondolják, hogy minden meg van-e a bemutatkozáshoz, vásárhoz (plakát, szórólap, nyugta, rendelésfelvétel, aprópénz, berendezés stb.) Megállapodnak a feladatokban: ki mutatja be a vállalkozást, ki kezeli a kasszát stb. Csoportmunka: a vállalkozói csoportok a vásár/bemutató után elszámolást készítenek. Ez részben pénzügyi elszámolás, részben a tapasztalatok összesítése. Összevetik az üzleti tervvel, megvitatják, hogy a felelősök hogyan dolgoztak stb. A tapasztalatokat beszámoló keretében írásba foglalják. Közös beszélgetés ♦ Megkérjük a vállalkozói csoportokat, mondják el röviden a tapasztalataikat, és beszélgessünk a hibák okairól, mire kell majd figyelni stb. Önismereti játék ♦ Egy kis lapra mindenki írja fel magának, milyen tulajdonságokat vitt a vállalkozásába, egy másikra azokat, amelyeket a munka közben szerzett, a harmadikra, hogy mire lenne még szüksége. Közös beszélgetés ♦ A „cetliket” vittem – szereztem – meg kell szereznem feliratok alatt összesítsük, és közösen beszélgetünk róla. Közös ötletbörze és listakészítés Minek kell utánanéznem és hol, ha vállalkozást akarok indítani a vállalkozási formától a nyugdíjpénztárig? Minek kell utánanéznem és hol, ha alkalmazott leszek a munkaszerződéstől a nyugdíjpénztárig?	Kiemelt kompetenciák A társadalmi és szakmai életben való hatékony és építő részvétel. Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Hatékony kommunikáció különféle területeken. Különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Bizalomkeltés a tárgyalópartnerekben. Empátia. A stressz és a frusztráció kezelése. Változások iránti fogékonyság. Együttműködés. Magabiztosság. A személyes előítéletek leküzdése. Kompromisszumra törekvés. A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése. A kínálkozó lehetőségek megragadásának képessége, tervek készítése és végrehajtása az egyéni célkitűzések érdekében. Az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése. A gazdaság működésének átfogóbb megértése. A pénz világában való tájékozódás. Tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése. Kockázatfelmérés és -vállalás. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Függetlenség, kreativitás és innováció. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, különféle típusú szövegekben lévő információk feldolgozása, különböző segédeszközök használata, érvek helyzetnek megfelelő, meggyőző megfogalmazása és kifejezése, kritikus és építő jellegű párbeszédre törekvés, az esztétikai minőség tisztelete, mások megismerésének az igénye. Matematikai kompetencia: matematikai modellek (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok) alkalmazása, számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismerete, alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a matematika nyelvén történő kommunikáció, valamint a megfelelő segédeszközök alkalmazása, a dolgok logikus okának és érvényességének a keresése. Digitális kompetencia: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül, A hatékony, önálló tanulás: előzetes tanulási és élettapasztalatok felhasználása, motiváció és magabiztosság, munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása, saját munka értékelése, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság, az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Földünk - környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek

Kulcsfogalmak

9. évfolyam

Kultúrák változatossága térben és időben, a történeti idő fogalma, a történeti forrás fogalma, emberi ösztönök és tanult viselkedés, agresszió, együttműködés, az erőszakmentesség politikája, környezetátalakítás, környezetszennyezés, ipari forradalom, a munkakörülmények biztonsága, nemi szerepek, nemek egyenjogúsága, család, családi szerepek, családon belüli erőszak, értékrend, iskola, diákönkormányzat, diákjogok és kötelességek, házirend, erkölcs, jog, törvény, lelkiismeret, vallási törvények, jogegyenlőség, normakövetés, média, médiaerőszak, reklám, példaképek, identitás, nemzeti érzés, etnikum, nemzetiség, soknemzetiségű ország, betelepedés, modern nemzettudat, európaiság, athéni demokrácia, kettéosztottság, berlini fal, Európai Unió.

10. évfolyam

20. századi történelem, diktatúra, demokrácia, versailles-i békerendszer, gazdasági válság, nácizmus, Hitler, kirekesztés, holokauszt, embermentők, Don-kanyar, szovjet megszállás, Rákos-korszak, Kádár-korszak, 1956-os forradalom, személyes történelem, rendszerváltás, társadalom, társadalmi rétegződés, térszerkezet, migráció, szegénység, kisebbség, etnikai kisebbség, sztereotípia, előítélet, diszkrimináció, szubkultúra, deviancia, szenvedélybetegség, emberi jogok, jogállam, polgári állam, alkotmány, közjogi helyzet, választási rendszer, önkormányzatiság, polgármester, civiltársadalom.

11. évfolyam

Vállalkozás, vállalkozó, alkalmazott, üzleti terv, reklám, költségvetés, felelősség, határidő, önértékelés, elszámolás.

Mintamodul

Az emberi természet – Hitek és tévhitek az emberről
Történelmi, állampolgári, szociális/9. évfolyam/Kik vagyunk, és honnan jövünk?

A modul célja: A témakör célja az érdeklődés felkeltése és annak megtapasztalása, milyen sokszínű és változatos az emberi kultúra térben és időben, ugyanakkor az ember mint társadalmi lény mennyire azonos. S megpróbáljuk magunkat ebben – most csak időben – elhelyezni.

Időkeret: 6 óra

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	Kultúrák térben… A kultúrák térben való változatossága, a kulturális találkozások és félreértések okának keresése.	Kiemelt kompetenciák A fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése. Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. A társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Hatékony kommunikáció különféle területeken. Különböző nézőpontok figyelembevétele és megértése. Empátia. A stressz és a frusztráció kezelése. Együttműködés. Magabiztosság. A sokféleség elismerése. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés. A személyes előítéletek leküzdése. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), helyes és kreatív nyelvhasználat, különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása, információk keresése, összegyűjtése és feldolgozása, kritikus és építő jellegű párbeszédre törekvés. A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és -feldolgozás, figyelem-összpontosítás. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A tanulás tanítása Felkészítés a felnőttlét szerepeire Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben
	Ráhangolódás ♦ Bevezető beszélgetés arról, hogy találkoztunk-e valaha olyan szokásokkal, furcsaságokkal, amelyek meghökkentettek, szokatlanok voltak számunkra, és arról, hogy miért éreztük furcsának azokat. Majd vezessük be a témakört: arra a kérdésre keresünk választ, hogy miben vannak közöttünk különbségek és vajon miért.		Közös beszélgetés	Székek körbe rendezve (ha lehet)
	A sokszínű világ A tanár 4-5 fős csoportokat hoz létre. Arra kérjük a diákokat, hogy válasszanak egy helyet a világon, ahová el szeretnének jutni, és magyarázzák el, miért és mit gondolnak arról, hogy milyenek az ott élő emberek. Miután a csoport tagjai erről beszélgettek, az előre behozott és felakasztott világtérképre helyezzék el kis post-it papírokon a választott helyet és itt az emberek… mondatot.		Csoportmunka	Világatlasz – falitérkép Post-it papírok
	Kulturális találkozások A Mesés kelet c. anyagot vetítsük ki vagy kinyomtatva olvassuk el együtt, és a tanulók válaszoljanak a kérdésekre (milyen szokatlan dolgokkal találkozik a magyar turista a török bazárban), időt hagyva, hogy a válaszokat először megbeszéljék a csoportban.		Csoportmunka Közös megbeszélés	nyomtatott vagy kivetített formában
2.	…és időben A kultúrák és értékrend történeti időben való változatosságának szemléltetése és okainak keresése
	Ráhangolódás Sokan szeretnénk részt venni időutazásban. Kérjük meg a diákokat, hogy üljenek csoportokba, és mindegyikük gondolja el, hová szeretne csöppenni és miért, majd állapodjanak meg egy korszakban a múltban és jövőben is. Csomagolópapíron gyűjtsük össze a válaszokat. A jövőt tegyük félre (ezzel is fogunk majd a Gépesített világ téma kapcsán beszélni).		Csoportmunka	Csomagoló papír, ragasztó, rajzszög, filctoll.
	A történeti idő Készítsünk előre egy időszalagot, és helyezzük el a teremben, majd kérjük meg a csoportokat, hogy a választott korszakot helyezzék el az időszalagon. Ehhez használjanak történelmi atlaszt. Jelöljük be, azt is, mi hol vagyunk most. Majd számolják ki, hány generációval mennének vissza az időben (30 évvel számolva), hányadik felmenőjükkel találkoznának.		Közös megbeszélés	Időszalag a falon
	A történeti múlt rekonstruálása. A történeti források általában c. sdt szöveget részekre bontjuk, és mozaik módszerrel elolvastatjuk, majd arra kérjük a csoportokat, írják össze közösen, hogy milyen „forrás” maradhatott attól/arról az ősről, akinek a korába szívesen visszamentek volna, és azt is, vajon róluk mi marad az unokáik számára. Házi feladat Gyűjtőmunka: igyekezzenek minél több történetet megtudni gyerekkorukról, esetleg tárgyakat gyűjteni, családfát összeállítani.		Csoportmunka – szakértői mozaik
3.	Az én történetem Életük történeti „dokumentumainak” összegyűjtése.
	Ráhangolódás Emlékeztessük a diákokat a házi feladatra, és kérjük meg, hogy számoljanak be arról, hogy könnyű volt-e a feladat, mi okozott nehézséget.		Közös beszélgetés
	Források, emlékek Tárgyi és írott források ♦ Rögtönözzünk egy kamarakiállítást, és kérjük meg a diákokat, hogy mutassák be a tárgyakat, iratokat.		Kiállítás összerakása és megnézése	Diákok behozta tárgyak
	Oral history Mindenki a saját csoportjával ossza meg a történeteit, majd a csoport válasszon egyet, amelyet együtt elmesélnek. Összegezzük közösen, vajon hogyan dolgoznak azok, akik a múlt felderítésén munkálkodnak. Hogyan dolgozik a régész, történész?		Csoportmunka
	Üzenetek a múltból Előre összegyűjtünk néhány képet, rekonstrukciós rajzot, képes könyvet stb. azokból a korokból, amelyeket választottak, és megkérjük, válasszanak abból egyet, amelyet nagyon különbözőnek tartanak a mai kortól és egy olyat, amely hasonló, majd mutassák be a többieknek néhány szóban.		Közös megbeszélés csoportmunka	Képanyag (fotók, könyvek) a diákok kedvenc történeti korszakaiból
4.	Ami nehezen változik – az emberi természet Az emberiséggel egyidős társadalmi jellemzők, tulajdonságok
	Ráhangolódás A táblán közösen összegyűjtjük az előző órán végiggondoltakból, hogy időben és térben mi változott (ízlés, tárgyi világ, értékrend, törvények, illem, szokások stb.).		Közös beszélgetés
	Az emberi természet Elmondjuk, hogy most az emberi természetről lesz szó, arról, hogy az idők során változott-e. Megnézzük a Volt egyszer az ember sorozatból a cro-magnoniról szóló részletet, és arra kérjük a csoportokat, hogy a film alapján gyűjtsék össze azokat az emberi tulajdonságokat, amelyek most is jellemzőek. (Segítségül mondjunk példákat: az ember testfelépítése döntően nem változott, a gyerekeknek tanulniuk kell, megvédjük a családunkat, közösen dolgozunk.)		Csoportmunka Közös megbeszélés	lejátszó
5.	Értékelés
	A csoportok szóforgó segítségével írják össze, hogy mit tudtunk meg mi, emberek magunkról, majd közösen beszéljük meg. A legfontosabb megállapítások kerüljenek egy csomagolópapírra és az osztály falára.		Csoportmunka, szóforgó	Csomagolópapír

Mintaprojekt

Mi a dolgunk?
Történelmi, állampolgári, szociális/10. évfolyam/Civil kurázsi, civilszervezetek szerepe, állampolgári kezdeményezés

A projekt célja: A civiltársadalom és a civilszervezetek szerepének megértése, szervezési képességek fejlesztése

A projekt produktuma: Egy civilszervezet alapítása

Időkeret: 2 óra

Módszertani ajánlás

A diákoknak már vannak ismereteik a civilszervezetekről. Tudják, milyen jellegű célok megvalósítása érdekében jönnek létre. A feladat kézhez adása előtt elevenítsük fel, hogy milyen társadalmi problémákkal találkoztunk a szűkebb és tágabb környezetünkben.

	Lépések, tevékenységek	Kapcsolódások	Munkaformák, módszerek	Eszközök
1.	A csoportok megkapják a feladat leírását Hozzatok létre a településen egy civilszervezetet, amely a felsorolt problémák valamelyikének megoldására, a kérdésre való figyelmeztetésre stb. alakul. A civilszervezetnek készüljön el a „szóróanyaga”, amelyet a „Civilek napja” rendezvények mutatnak be.	Kiemelt kompetenciák Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Hatékony kommunikáció különféle területeken. Empátia. Együttműködés. Magabiztosság. A sokféleség elismerése. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés. A személyes előítéletek leküzdése. Kompromisszumra való törekvés. A demokrácia, az állampolgárság fogalma, állampolgári jogok ismerete. A társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete. A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), helyes és kreatív nyelvhasználat, képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, törekszik a kritikus és építő jellegű párbeszédre Digitális kompetencia: információkeresés, -gyűjtés, -feldolgozás, kritikus alkalmazás, komplex információ-előállítást, -bemutatást és -megértést segítő eszközök használata. A hatékony, önálló tanulás: információgyűjtés és -feldolgozás, figyelem-összpontosítás. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: elemzés és értékelés. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Felkészítés a felnőtt lét szerepeire Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.	Csoportmunka	A feladat leírása, a kész anyag paraméterei, határidők
2.	Kidolgozás
	A diákok csoportokban dolgoznak, az internetet használják a tájékozódásra. Civilszervezetek honlapjainak a tartalmát vizsgálják.		Csoportmunka	Internet-hozzáférés
	A példák alapján nevet választanak, döntenek a célokról, programról és akciók tervezéséről.		Csoportmunka
	A csoportok megszövegezik a civilszervezet programját, eddigi akcióit és adatait, és szórólapot készítenek belőle.		Csoportmunka	Internet-hozzáférés, nyomtatási és sokszorosítási lehetőség
3.	„Civilek napja” Civilszervezetek bemutatkoznak, közzéteszik „szóróanyagaikat”, és igyekeznek meggyőzni egymást a civilszervezet fontosságáról. Minden csoportnak/civilszervezetnek ugyanannyi idő áll a rendelkezésére.		Közös bemutató	Terem sajtótájékoztató helyszínné való átrendezése, néhány felirat

Értékelés

A történelmi, szociális és állampolgári kompetencia területén elért fejlődés értékelésére az írásbeli értékelési forma tűnik a legalkalmasabbnak.

A tanulmányok során fejlesztett kompetenciákhoz megfelelt és kiválóan megfelelt minősítést csatoltunk. A kiválóan megfelelt tartalma évfolyamonként változó.

Az egyes témakörök feldolgozása sokféle kompetencia fejlesztését teszi lehetővé. De az egyes résztémák másra fókuszálnak, és maga a feldolgozás formája is különböző irányba vihet. Ugyanígy, más-más kompetenciák fejlesztése kerülhet előtérbe egy-egy tanulócsoportnál, diáknál. Az alábbi kompetenciaértékelés lehetővé kívánja tenni, hogy a tanár az aktuális témára, annak feldolgozására, a tanulócsoportra és a diákra is tekintettel lehessen akkor, amikor különböző szempontokat értékel. Az aktualitásnak megfelelően 4-7 kompetenciát emeljünk mindig csak ki az alábbi listából.

9. évfolyamon fejlesztett kompetenciák

A fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése
	Megfelelt	Tisztában van a fizikai és mentális egészségre vonatkozó alapvető ismeretekkel és az egészséges életvitel fontosságával.
	Kiválóan megfelelt	Törekszik a fizikai és mentális egészségre való ismeretek alapján az egészséges életvitelre.
Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése
	Megfelelt	Ismeri a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat.
	Kiválóan megfelelt	Az általánosan elfogadott magatartási szabályoknak megfelelően igyekszik viselkedni.
Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete
	Megfelelt	Fogalma van az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciókról.
	Kiválóan megfelelt	Ismeri az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciókat.
Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban
	Megfelelt	Tisztában van azzal, hogy az európai társadalmak térben és időben változnak.
	Kiválóan megfelelt	Tisztában van azzal, hogy az európai társadalmak térben és időben változnak, és érzékeli, hogy e mögött történeti, társadalomfejlődési és gazdasági okok húzódnak meg.
A nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértése/A településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában Európához való tartozás
	Megfelelt	Tisztában van a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás fogalmával. Érti, hogy egyszerre többfajta identitása is van az egyénnek.
	Kiválóan megfelelt	Érti a nemzeti kultúra és nemzeti identitás fogalmát, tudja, hogy az európai identitás nincs ellentétben a nemzetivel, sem a helyivel.
Hatékony kommunikáció különféle területeken
	Megfelelt	Gondolatait érthetően fejezi ki, és képes mások meghallgatására
	Kiválóan megfelelt	Gondolatait világosan fejezi ki, figyelemmel hallgat másokat.
Gondolatait érthetően fejezi ki, és képes mások meghallgatására
	Megfelelt	Képes felfogni, hogy különböző nézőpontok léteznek.
	Kiválóan megfelelt	Felfogja, hogy a különböző nézőpontok kialakulása mögött különböző tapasztalatok vannak.
Empátia
	Megfelelt	Képes együttérzést tanúsítani.
	Kiválóan megfelelt	Érzi, hogy az empátia az emberi kapcsolatok fontos eleme.
A stressz és a frusztráció kezelése
	Megfelelt	Tudomásul veszi a stressz és a frusztráció kialakulásának alapjaként, hogy nem lehet mindig, minden igényt kielégíteni.
	Kiválóan megfelelt	Képes a stressz- és a frusztrációt okozó helyzetek felismerésére.
A változások iránti fogékonyság
	Megfelelt	Tisztában van azzal, hogy a változás az élet része.
	Kiválóan megfelelt	A változások lényegét felismeri, nem menekül el az új kihívásoktól.
Együttműködés
	Megfelelt	Felfogja, hogy a másokkal való együttműködés előnyös lehet.
	Kiválóan megfelelt	Megtapasztalta a másokkal való együttműködés előnyeit, és képes társaival együtt hatékonyan együttműködni.
Magabiztosság
	Megfelelt	Felismeri saját értékeit, képességeit.
	Kiválóan megfelelt	Tudatosan használja a képességeit, és ismeri saját hiányosságait.
A sokféleség elismerése/Az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása/A társadalmi sokféleség és kohézió tisztelete
	Megfelelt	Érzékeli a sokféleség meglétét és jelentőségét.
	Kiválóan megfelelt	Tisztában van azzal, hogy a sokféleség érték, és az élet szerves része.
A társadalmi-gazdasági fejlődés, a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés/A vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése
	Megfelelt	Tudomásul veszi, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés terén és az egyes kultúrák között különbségek léteznek.
	Kiválóan megfelelt	Érdeklődést tanúsít más kultúrák és társadalmi-gazdasági szintek iránt.
A személyes előítéletek leküzdése
	Megfelelt	Ismeri az előítélet fogalmát.
	Kiválóan megfelelt	Felismeri az előítéletes gondolkodás elemeit.
Kompromisszumra törekvés
	Megfelelt	Érti a kompromisszum fogalmát.
	Kiválóan megfelelt	Felismeri, hogy a kompromisszumkeresés a problémamegoldás fontos eleme.
Az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismerete
	Megfelelt	Nyitott a világ eseményeinek megismerésére – a múltban és jelenben.
	Kiválóan megfelelt	Ismeri a múlt legfontosabb eseményeit, és tájékozódik a napi dolgokban.
Az európai integráció, az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek ismerete
	Megfelelt	Ismeri az EU-val kapcsolatos legfontosabb fogalmakat
	Kiválóan megfelelt	Ismeri az EU legfontosabb alapelveit.
A közügyekben való hatékony együttműködés
	Megfelelt	Megérti a „közügy” fogalmát.
	Kiválóan megfelelt	Felismeri, hogy az egyénnek is szerepe van a közügyek alakításában.
A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés/A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése
	Megfelelt	Tisztában van a közösség fogalmával.
	Kiválóan megfelelt	Felismeri, hogy az egyénnek is szerepe van a közösség alakításában.
Az emberi jogok teljes körű tisztelete
	Megfelelt	Tisztában van az emberi jogok fogalmával.
	Kiválóan megfelelt	Tudja, hogy az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása rá is vonatkozik.
A közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása/A részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén
	Megfelelt	Ismeri a közömbösség és állásfoglalás közötti különbséget.
	Kiválóan megfelelt	Tudja, hogy bizonyos esetekben, kérdésekben az egyénnek is állást kell foglalnia.
A fenntartható fejlődés támogatása
	Megfelelt	Felismeri a fejlődés, a természet és a fogyasztás összefüggéseit.
	Kiválóan megfelelt	Tisztában van az egyéni és társadalmi felelősséggel a fenntarthatóság terén.

10. évfolyamon fejlesztett kompetenciák

A fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek, az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése
	Megfelelt	Tisztában van a fizikai és mentális egészségre vonatkozó alapvető ismeretekkel és az egészséges életvitel fontosságával.
	Kiválóan megfelelt	Tudatosan törekszik a fizikai és mentális egészségre való ismeretek alapján az egészséges életvitelre, és felismeri ebben saját felelősségét.
Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése
	Megfelelt	Ismeri a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat.
	Kiválóan megfelelt	Normatudata kialakult, az általánosan elfogadott magatartási szabályoknak megfelelően viselkedik.
Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete
	Megfelelt	Fogalma van az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciókról.
	Kiválóan megfelelt	Igyekszik tartani magát az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciókhoz.
Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban
	Megfelelt	Tisztában van azzal, hogy az európai társadalmak térben és időben változnak.
	Kiválóan megfelelt	Érti, hogy az európai társadalmak térben és időben változatosságot mutatnak, képes ezeket összekötni a történeti, társadalmi és gazdasági fejlődés különbségeivel.
A nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértése/A településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában Európához való tartozás
	Megfelelt	Tisztában van a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás fogalmával. Érti, hogy egyszerre többfajta identitása is van az egyénnek.
	Kiválóan megfelelt	Tudja, hogy az identitás és értékrendszer tartalma történetileg változik. Képes elhelyezni a helyi, a nemzeti kultúrát és a nemzeti identitást az európai értékrendbe.
Hatékony kommunikáció különféle területeken
	Megfelelt	Gondolatait érthetően fejezi ki, és képes mások meghallgatására
	Kiválóan megfelelt	Gondolatait világosan fejezik ki, értően hallgat másokat, képes mások gondolataira értelmesen, előrevivően reagálni.
Gondolatait érthetően fejezi ki, és képes mások meghallgatására
	Megfelelt	Képes felfogni, hogy különböző nézőpontok léteznek.
	Kiválóan megfelelt	Elfogadja a nézőpontok sokféleségét, és tiszteletben tartja mások különböző nézőpontjait.
Empátia
	Megfelelt	Képes együttérzést tanúsítani.
	Kiválóan megfelelt	Empátiás készsége lehetővé teszi, hogy segítsen másoknak.
A stressz és a frusztráció kezelése
	Megfelelt	Tudomásul veszi a stressz és a frusztráció kialakulásának alapjaként, hogy nem lehet mindig, minden igényt kielégíteni.
	Kiválóan megfelelt	Tudatos lépéseket tesz a stressz és a frusztráció társadalmi normáknak megfelelő módon való kezelésére.
A változások iránti fogékonyság
	Megfelelt	Tisztában van azzal, hogy a változás az élet része.
	Kiválóan megfelelt	Képes a változások lényegét felismerni, és igyekszik kreatívan alkalmazkodni az új kihívásokhoz.
Együttműködés
	Megfelelt	Felfogja, hogy a másokkal való együttműködés előnyös lehet.
	Kiválóan megfelelt	Nemcsak hatékonyan képes együttműködni, hanem kezdeményezője is a közös munkának.
Magabiztosság
	Megfelelt	Felismeri saját értékeit, képességeit.
	Kiválóan megfelelt	Tudatosan használja képességeit, és igyekszik továbbfejleszteni azokat.
A sokféleség elismerése/Az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása/A társadalmi sokféleség és kohézió tisztelete
	Megfelelt	Érzékeli a sokféleség meglétét és jelentőségét.
	Kiválóan megfelelt	Tisztában van a sokféleség fontosságával, és törekszik a megőrzésére.
A társadalmi-gazdasági fejlődés, a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés/A vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése
	Megfelelt	Tudomásul veszi, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés terén és az egyes kultúrák között különbségek léteznek.
	Kiválóan megfelelt	Érdeklődik más társadalmi-gazdasági szintek és kultúrák iránt, és nyitott a velük való párbeszédre.
A személyes előítéletek leküzdése
	Megfelelt	Ismeri az előítélet fogalmát.
	Kiválóan megfelelt	Felismeri az előítéleteit, és cselekedeteiben igyekszik azokat leküzdeni.
Kompromisszumra törekvés
	Megfelelt	Érti a kompromisszum fogalmát.
	Kiválóan megfelelt	Tudja, hogy a kompromisszumkeresés a saját érdekek háttérbe helyezését is jelenti.
Az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismerete
	Megfelelt	Nyitott a világ eseményeinek megismerésére – a múltban és jelenben.
	Kiválóan megfelelt	Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a múlt és a jelen eseményeiről, és látja az események közötti ok-okozati összefüggéseket.
Az európai integráció, az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek ismerete
	Megfelelt	Ismeri az EU-val kapcsolatos legfontosabb fogalmakat
	Kiválóan megfelelt	Felismeri, hogy számára milyen lehetőségeket kínál az EU.
A közügyekben való hatékony együttműködés
	Megfelelt	Megérti a „közügy” fogalmát.
	Kiválóan megfelelt	Képes hangot adni saját és mások véleményének a közügyekben is.
A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés/A közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése
	Megfelelt	Tisztában van a közösség fogalmával.
	Kiválóan megfelelt	Felismeri, hogy a közösséghez tartozás felelősséggel jár, és tisztában van a saját közösségét/közösségeit érintő problémákkal
Az emberi jogok teljes körű tisztelete
	Megfelelt	Tisztában van az emberi jogok fogalmával.
	Kiválóan megfelelt	Tudja, hogy az alapvető emberi jogok betartása és betartatása minden ember felelőssége.
A közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása/A részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén
	Megfelelt	Ismeri a közömbösség és állásfoglalás közötti különbséget.
	Kiválóan megfelelt	Hajlandó és képes állást foglalni a közös értékek elfogadása és tiszteletben tartása mellett
A fenntartható fejlődés támogatása
	Megfelelt	Felismeri a fejlődés, a természet és a fogyasztás összefüggéseit.
	Kiválóan megfelelt	Saját életvitelében törekszik a fenntarthatóság érdekében cselekedni.
Bizalomkeltés a tárgyalópartnerekben
	Megfelelt	Tisztában van a párbeszéd alapvető szabályaival.
	Kiválóan megfelelt	Betartja a normáknak megfelelő kommunikáció alapvető szabályait.
A demokrácia, az állampolgárság fogalma, állampolgári jogok ismerete
	Megfelelt	Ismeri az állampolgári lét témájába tartozó legfontosabb alapfogalmakat.
	Kiválóan megfelelt	Érti az állampolgári lét lényegét, ismeri az ebből adódó legfontosabb jogokat és kötelességeket.
Az egyenlőség és a demokrácia tisztelete
	Megfelelt	Ismeri az egyenlőség és a demokrácia fogalmát, tartalmát.
	Kiválóan megfelelt	Igyekszik tiszteletben tartani a demokratikus normákat.
Mások értékeinek, magánéletének a tisztelete
	Megfelelt	Érti a magánélet fogalmát, tudja, hogy a társadalmi értékrendszerek bizonyos elemei idetartoznak.
	Kiválóan megfelelt	Különbséget tud tenni a magánélet területei és a közélet között. Felismeri, ha valaki ezt nem teszi.

Döntően a 11. évfolyamon fejlesztett kompetenciák

Bizalomkeltés a tárgyalópartnerekben
	Megfelelt	Tisztában van a fizikai és mentális egészségre vonatkozó alapvető ismeretekkel és az egészséges életvitel fontosságával.
	Kiválóan megfelelt
Az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése
	Megfelelt	Törekszik a szakmai és/vagy üzleti tevékenységek megismerésére és az egyéni út keresésére.
	Kiválóan megfelelt	Tájékozott szakmai és/vagy üzleti tevékenységek területén, keresi a lehetőségeket.
A gazdaság működésének átfogóbb megértése
	Megfelelt	Érti, hogy a gazdaság működése soktényezős, és különböző szintjei vannak.
	Kiválóan megfelelt	Tisztában van a gazdaság működésének különböző szintjeivel (globális, nemzeti, helyi) és az annak megfelelő legfontosabb tényezőkkel.
A pénz világában való tájékozódás képessége
	Megfelelt	Tisztában van a pénz és az alapvető banktevékenység fogalmával.
	Kiválóan megfelelt	Képes mérlegelni a banki tevékenységből és pénzforgalomból adódó kötelezettségeket.
A vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete
	Megfelelt	Különbséget tud tenni egy vállalkozás és egy háztartás működtetése között.
	Kiválóan megfelelt	Ismeri a népszerű vállalkozási formák jogi és pénzügyi feltételeit.
Tervezési képesség
	Megfelelt	Látja a különbséget a rövid és középtávú célok között.
	Kiválóan megfelelt	Képes rövid és középtávú stratégia kialakítására.
Szervezési képesség
	Megfelelt	Tudja csoportosítani a különböző típusú feladatokat, és reális határidőket képes megszabni.
	Kiválóan megfelelt	Képes csoportosítani a feladatokat és akár megtalálni a végrehajtásra alkalmas személyeket, időbeosztásnak megfelelően.
Irányítási képesség
	Megfelelt	Képes felismerni a legfontosabb célokat.
	Kiválóan megfelelt	Képes a célok pontos megfogalmazására, és a célok megvalósítása érdekében képes másokat motiválni.
Elemzési képesség/A tapasztalatok értékelése
	Megfelelt	Érti, hogy a problémák felismerésére szükség van.
	Kiválóan megfelelt	Képes folyamatok felmérésére és egyes elemeinek a mérlegelésére
Kockázatfelmérés és -vállalás
	Megfelelt	Érti, hogy bizonyos döntések kockázattal járnak.
	Kiválóan megfelelt	Képes számolni a döntések kockázatával, és vállalja a kockázattal járó felelősséget.
Függetlenség
	Megfelelt	Képes a megállapodásoknak megfelelően az önálló munkavégzésre.
	Kiválóan megfelelt	Képes az önálló munkavégzésre és döntéshozatalra.
Kreativitás
	Megfelelt	Vannak önálló ötletei.
	Kiválóan megfelelt	Önálló ötleteit az adott feladathoz tudja kapcsolni.
Innováció
	Megfelelt	Tisztában van az újítás szükségességével.
	Kiválóan megfelelt	Nyitott az újítások alkalmazására.
A célok elérését segítő motiváció és elhatározottság
	Megfelelt	Képes célokat meghatározni önmaga számára.
	Kiválóan megfelelt	Saját céljai vannak, és ezek megvalósítása érdekében tudatosan cselekszik.

ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG

Bevezetés

A program legfontosabb céljai:

• Olyan művészeti élményeket nyújtani a tanulóknak, amelyek képesek személyiségformáló hatást gyakorolni rájuk.

• Elősegíteni, hogy többféle részterületen képessé váljanak a művészetek nyelvén kódolt üzenet befogadására, és örömet találjanak ebben.

• Elősegíteni és ösztönözni, hogy a művészetek eszköztárára építve, minél többféle módon ki tudják fejezni saját érzéseiket, gondolataikat.

• Hozzájárulni ahhoz, hogy a művészetek formanyelvére épülő befogadás és alkotás folyamatában növekedjen kreativitásuk, fejlődjön önismeretük, épüljön identitásuk és gyarapodjanak társas készségeik.

• Megalapozni bennük az alkotó életet értéknek tekintő világszemléletet.

A tantervben megjelenő művészeti problémák megközelítése alapvetően induktív jellegű, feldolgozásuk a tanulók közvetlen tapasztalataira támaszkodik. A program nem a diákok korábbról hozott ismereteire, hanem elsősorban kíváncsiságukra, önkifejezési igényükre és kísérletező kedvükre épít. Jellemzője az aktuális tanulási helyzetben létrejövő találkozások és felfedezések, valamint az alkotó próbálkozások ösztönzése, illetve a frissen szerzett élményekre való egyéni és közös reflektálás s az új tudás elemeinek ilyen úton való beépítése a személyes művéltségbe.

Tartalmi szempontból a nem verbális kommunikáció eszköztára és a vizualitás áll a tanterv középpontjában – sok ponton kitekintést adva azonban a zene és a mozgásművészetek absztraktabb világára, és építve a dramatikus nevelés eszköztárára is. A választás okai a következők voltak.

a) A verbális kommunikáció eszközei – hétköznapi és művészi nézőpontból is – kielégítő módon jelennek meg az anyanyelvi fejlesztés programjában.

b) Képi jellegük miatt a vizuális művészetek állnak a legközelebb ahhoz a hétköznapi valósághoz, amely a gyerekeket körülveszi – így a művészi alkotások befogadása és maga az alkotás is talán ezen a részterületen ütközik a legkevesebb korlátba.

c) A képi világ befogadása és újrateremtése az a részterület, amelyhez a legkönnyebben kapcsolhatók a digitális eszközök használatára épülő és a korosztály átlaga számára magas motivációs szintet képviselő gyakorlatok.

d) Az általános tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy ezen a művészeti területen jelent legkevésbé gondot a szaktanár biztosítása.

e) A vizuális művészetek világára épülő programhoz – és az ennek keretében szerzett pozitív élményekhez – számos ponton könnyen hozzáilleszthetők a társművészetekre kitekintő olyan foglalkozáselemek, amelyek megvalósíthatók abban az esetben, ha van rá helyi (vagy meghívott) szakember. Ugyanakkor azonban a lényeg sérelme nélkül el is hagyhatók, ha az iskolában nem állnak rendelkezésre a személyi feltételek.

A tematika felépítése nem történeti jellegű. Az anyag – a művészi kifejezésmód lehetőségeinek és eszköztárának a bemutatására koncentrálva – egymás mellett villantja fel különböző korszakok műveit, valamint ugyanazon terület klasszikus, népi, illetve populáris alkotásait. Tekintettel a tanulói célcsoport gyakorlati orientációjára, a programban számos technikai megoldás bemutatása és kipróbálása is helyet kap. A tanterv egyúttal lehetőséget kínál önkéntes tanulói munkák végzésére, előre konkrétan nem tervezhető, aktuális szituációra való reflektálásra, valamint a helyi társadalom által kínált különféle lehetőségek tanulási folyamatba való beemelésére is. Mindez lehetővé teszi, hogy a tantervnek – ugyanazon logikára épülő, de – a helyi igényeket és sajátosságokat figyelembe vevő, egyedi változatai alakuljanak ki.

9. évfolyam

Óraszám: 36 óra

A rendelet a 3. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. május 20. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek