20/2010. (III. 12.) KHEM rendelet

a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a „mozgáskorlátozott személyekkel” kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól¹

2011.01.01.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V.14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A rendelet 1. melléklete a hagyományos és a nagysebességű vasúti rendszer egészén vagy részén közlekedő vasúti személyszállító járművekre vonatkozó, a mozgáskorlátozott személyek közlekedéshez való jogának biztosítása érdekében előírt követelményeket határozza meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

3. § Ez a rendelet a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos átjárhatóság műszaki előírásairól szóló 2007. december 21-i 2008/164/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 20/2010. (III. 12.) KHEM rendelethez²

A hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól

1. Bevezetés

1.1. Műszaki hatály

Ezen ÁME a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv I. mellékletében leírt hagyományos és nagysebességű vasúti infrastruktúrára és a személyszállító járművek alrendszerére vonatkozik csak „A megközelíthetőség biztosítása mozgáskorlátozott személyek számára” szempontjából. Foglalkozik továbbá a „telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz” alrendszer néhány elemével, mint például a jegykibocsátó berendezésekkel is.

Ezen ÁME célja, hogy fokozatosan biztosítsa a vasúti közlekedés megközelíthetőségét a mozgáskorlátozott személyek számára. Ez kiterjed a vasúti társaság, a vasúti pályahálózat-működtető vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője által működtetett infrastruktúra nyilvános tereinek (köztük az állomások) megközelíthetőségére is. Különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

(I) a peron-vonat interfészből adódó problémák, amelyek holisztikus megközelítést követelnek az infrastruktúra és a járművek alrendszer között,

(II) a veszélyes helyzetekben történő evakuálás igényei.

Ezen ÁME nem határozza meg az evakuálásra vonatkozó üzemeltetési szabályokat, csak a műszaki és szakmai képesítésbeli követelményeket. A műszaki követelmények célja az összes személy evakuálásának megkönnyítése.

Egyes, az evakuálással nem kapcsolatos üzemeltetési szabályok megtalálhatók ezen ÁME 4.1.4. és 4.2.4. pontjában.

Ezen ÁME a következőket érinti:

– a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő hagyományos vasúti infrastruktúra alrendszer.

– a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő hagyományos vasúti járművek alrendszer, de csak ha azok személyszállításra szolgálnak. A műemlék járművekre azonban különösen nem vonatkozik a megfeleltetési kötelezettség a korszerűsítés vagy felújítás során.

– a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő nagysebességű vasúti infrastruktúra alrendszer.

– a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található felsorolásban szereplő nagysebességű vasúti járművek alrendszer.

– kis mértékben a nagysebességű és a hagyományos vasúti rendszer „telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz” alrendszerei, a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv II. mellékletében, valamint a 2001/16/EK irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint.

Az alrendszerekkel kapcsolatban bővebb tájékoztatás a 2. fejezetben található.

1.2. Területi hatály

Ezen ÁME területi hatálya a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv I. mellékletében leírt hagyományos transzeurópai vasúti rendszer és a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv I. mellékletében leírt nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer.

Hivatkozás történik különösen a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanács határozat vagy annak a határozat 21. cikkében biztosított felülvizsgálatból eredő bármilyen módosításában – különösen a 2004. április 29-i 884/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi határozatban – említett hagyományos és nagysebességű vasútvonalakra.

1.3. Ezen ÁME tartalma

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével és a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ezen ÁME:

(a) jelzi annak tervezett hatályát (az irányelv I. mellékletében említett hálózatrész vagy járművek; az irányelv II. mellékletében említett alrendszer vagy annak egy része vagy az érintett szempontok) – (2. szakasz);

(b) alapvető követelményeket állapít meg minden érintett alrendszerre és azok más alrendszerekkel való interfészeire vonatkozóan (3. szakasz);

(c) megállapítja az alrendszer és annak más alrendszerekkel való interfészei által elérendő működési és műszaki előírásokat (4. szakasz).

(d) meghatározza azokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és interfészeket, amelyekre a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren belüli átjárhatóság eléréséhez szükséges európai előírásoknak kell vonatkozniuk, az európai szabványokat is ideértve (5. szakasz);

(e) megállapítja a megfelelőség vagy alkalmazhatóság értékelési eljárásait az összes szóban forgó esetben. Ez különösen kiterjed a 93/465/EGK határozatban definiált modulokra, vagy indokolt esetben az átjárhatósági összetevők megfelelőségének, illetve alkalmazhatóságának vizsgálatára használt konkrét eljárásokra és az alrendszerek „EK”-hitelesítésére (6. szakasz);

(f) jelzi az ÁME végrehajtásának stratégiáját. Ez különösen az annak érdekében teljesítendő fázisok pontosításához szükséges, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan átalakuljon a végleges helyzetté, amelyben az ÁME-nek való megfelelés a norma (7. szakasz);

(g) az érintett személyzet esetében jelzi az alrendszerek működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítéseket, illetve a munkaegészségügyi és biztonsági feltételeket (4. szakasz).

Továbbá, az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban, valamennyi ÁME esetében rendelkezni lehet különleges esetekről; ezek a 7. szakaszban találhatók.

Végül ez az ÁME a 4. szakaszban tartalmazza a fenti 1.1. és 1.2. pontban jelzett hatályra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2. Az alrendszer/hatály meghatározása

2.1. Az alrendszerek meghatározása

2.1.1. Infrastruktúra:

Pálya, kitérők, felépítmények (gyalogos felüljárók, alagutak stb.), kapcsolódó állomási infrastruktúra (peronok, megközelítési zónák, ideértve a mozgáskorlátozott személyek igényeit stb.), biztonsági és védelmi berendezések.

Ez kiterjed a vasúti társaság, a vasúti pályahálózat-működtető vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője által működtetett infrastruktúra nyilvános épületeinek, tereinek (köztük az állomások, peronok) megközelíthetőségére is.

Ezen ÁME csak az állomások azon nyilvános épületeire, területeire és megközelítési útvonalaira vonatkozik, amelyek a vasúti társaság, a vasúti pályahálózat-működtető vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője kezelésében vannak.

2.1.2. Járművek:

Struktúra, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, vontató= és energia-átalakító egységek, fékberendezés, kapcsolókészülék, futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép interfészek (mozdonyvezető, utazószemélyzet és utasok, tekintettel a mozgáskorlátozott személyek igényeire is), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.

2.1.3. Telematikai alkalmazások személyszállítási szolgáltatásokhoz

Személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos alkalmazások, egyebek között az utasok utazás előtti és utazás alatti tájékoztatására szolgáló rendszerek, jegyfoglalási és fizetési rendszerek, poggyászkezelés és a vonatok vagy más utazási formák közötti csatlakozások kezelése.

2.2. A „mozgáskorlátozott személyek” kifejezés meghatározása

„Mozgáskorlátozott személyek” azok a személyek, akiknek nehézséget okoz a vasúti és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra használata. Ez a következő kategóriákat tartalmazza:

– kerekesszéket használók (olyan személyek, akik gyengeségük vagy fogyatékosságuk miatt csak kerekesszékkel tudnak mozogni).

– egyéb mozgáskorlátozottak, köztük:

• végtagsérültek;

• nehezen mozgó személyek;

• kisgyermekkel közlekedő személyek;

• nehéz vagy terjedelmes poggyásszal rendelkező személyek;

• idősek;

• várandós nők.

– gyengénlátók,

– vakok,

– hallássérültek,

– siketek.

– kommunikációban akadályozott személyek (ezek olyan személyek, akiknek nehézséget okoz a kommunikáció vagy az írott vagy beszélt nyelv megértése, ideértve a helyi nyelvet nem ismerő külföldieket, a kommunikációs nehézségekkel rendelkezőket, valamint az érzékelésükben, illetve pszichológiailag vagy intellektuálisan sérült személyeket).

– kistermetű személyek (a gyermekeket is ideértve).

A korlátozottság lehet tartós vagy ideiglenes, és lehet látható vagy rejtett.

Nem tartoznak a mozgáskorlátozott személyek közé azonban az alkohol= vagy kábítószerfüggők, kivéve, ha az ilyen függőséget orvosi kezelés okozta.

Ezen ÁME hatálya nem terjed ki a nagyméretű tárgyak (például kerékpárok vagy terjedelmes poggyász) szállítására. Ezekre a megengedett méret, súly és biztonság tekintetében a vasúti pályahálózat-működtető, az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője és a vasúti társaság szabályai, biztonsági előírásai és kereskedelmi döntései vonatkoznak.

3. Alapvető követelmények

3.1. Általános tudnivalók

Ezen ÁME alkalmazásában az ezen ÁME 3. szakaszában említett vonatkozó alapvető követelmények teljesülését a következő helyeken leírt specifikációknak való megfelelés biztosítja:

– az alrendszer esetében a 4. szakaszban,

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében pedig az 5. szakaszban,

amit az alábbiak pozitív vizsgálati eredményei is tanúsítanak:

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelősége és/vagy alkalmazhatósága, és

– az alrendszer hitelesítése,

a 6. szakaszban leírtaknak megfelelően.

Az alapvető követelmények egy részére nemzeti szabályok vonatkoznak a következők miatt:

– specifikációk hiánya az L. mellékletben felsorolt pontok esetében;

– a 2001/16/EK irányelv 7. cikke szerinti eltérés;

– ezen ÁME 7.3. pontjában leírt különleges esetek.

A hozzá kapcsolódó megfelelőség-vizsgálatot olyan eljárások alapján végzik el, amelyet az a tagállam határozott meg, amely értesítést küldött a nemzeti szabályokról, eltérést vagy különleges esetet kért.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, annak alrendszerei és az átjárhatóság összetevői megfelelnek az irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított alapvető követelményeknek.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelvben és ezen ÁME-ben megfogalmazott rendelkezésekkel összhangban ellenőrzik, hogy az Infrastruktúra és Járművek alrendszer és azok elemei megfelelnek-e az alapvető követelményeknek.

3.2. Az alapvető követelmények a következőket érintik:

– biztonság;

– megbízhatóság és rendelkezésre állás;

– egészségvédelem;

– környezetvédelem;

– műszaki összeegyeztethetőség.

Ezek a követelmények általános és az egyes alrendszerekre vonatkozó különös követelményeket tartalmaznak. A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv II. mellékletével összhangban az Infrastruktúra és Járművek alrendszer besorolása a „strukturális területek” alatt történik. Az alrendszerek vonatkozó leírásai az alábbiak, amelyek mindkét esetben kifejezetten a mozgáskorlátozott személyek igényeire vonatkoznak:

Infrastruktúra:

„Pálya, kitérők, felépítmények (gyalogos felüljárók, alagutak stb.), kapcsolódó állomási infrastruktúra (peronok, megközelítési útvonalak, ideértve a mozgáskorlátozott személyek igényeit stb.), biztonsági és védelmi berendezések.”

Járművek:

„Struktúra, irányítási és vezérlési rendszer az összes vonatberendezéshez, vontató– és energia-átalakító egységek, fékberendezés, kapcsolókészülék, futómű (forgóváz, tengely stb.) és felfüggesztés, ajtók, ember/gép kapcsolódási pont(mozdonyvezető, utazószemélyzet és utasok, tekintettel a mozgáskorlátozott személyek igényeire is), passzív vagy aktív biztonsági eszközök, az utasok és az utazószemélyzet egészségét biztosító eszközök.”

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. melléklete szerinti, alább felsorolt, legutóbb közzétett alapvető követelmények.

3.3. Általános követelmények

3.3.1. Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően – beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.2.4 (Infrastruktúra – ajtók és bejáratok)

– 4.2.2.4 (Járművek – ajtók)

– 4.2.2.4.2 (Járművek – külső ajtók)

– 4.2.2.4.3 (Járművek – belső ajtók)

– 4.2.2.9 (Járművek – szintkülönbségek)

– 4.2.2.10 (Járművek – kapaszkodók)

– 4.2.2.12 (Járművek – a lépcső pozíciója és a járműre való fel= és leszállás)

– 4.2.2.12.1 (Járművek – általános követelmények)

– 4.2.2.12.2 (Járművek – a fel= és leszállást biztosító lépcsők)

– 4.2.2.12.3 (Járművek – fel= és leszállást segítő eszközök a kerekesszéket használók számára)

– 4.1.2.21 (Infrastruktúra – fel= és leszállást segítő eszközök)

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.1.5 pontja szerinti alapvető követelmény:

A felhasználók általi kezelésre szánt eszközöket úgy kell megtervezni, hogy azok abban az esetben se veszélyeztessék az eszköz biztonságos működését vagy a felhasználók egészségét és biztonságát, ha előre láthatóan olyan módon használják őket, amely nem felel meg a kiadott használati utasításnak.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.4 (Járművek – ajtók)

– 4.2.2.4.2 (Járművek – külső ajtók)

– 4.2.2.4.3 (Járművek – belső ajtók)

3.3.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

A szerelvény mozgásában részt vevő rögzített és mozgó rendszerelemek felügyeletét és karbantartását úgy kell megszervezni, elvégezni és mennyiségileg meghatározni, hogy üzemeltetésük a rendeltetés szerinti feltételek mellett folytatódhasson.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.4 (Járművek – külső és belső ajtók)

– 4.2.2.4.2 (Járművek – külső ajtók)

– 4.2.2.4.3 (Járművek – belső ajtók)

3.3.3. Egészségvédelem

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.3.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

Nem szabad a vonatokon és a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használati módjuknál fogva valószínűsíthetően veszélyeztethetik a hozzáférők egészségét.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.2 (Járművek – ülések)

– 4.2.2.2.1 (Járművek – általános)

– 4.2.2.2.2 (Járművek – megkülönböztetett ülések)

– 4.2.2.7 (Járművek – közlekedők)

3.3.4. Környezetvédelem

Nem releváns ezen ÁME szempontjából.

3.3.5. Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 1.5 pontja szerinti alapvető követelmény:

Az infrastruktúra és a helyhez kötött létesítmények műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain nehezen valósítható meg a megfelelőség biztosítása, úgy lehetőség van átmeneti, a jövőbeni megfelelőséget garantáló megoldások bevezetésére.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.2.18 (Infrastruktúra – a peron magassága és vízszintes távolsága)

– 4.2.2.12 (Járművek – a lépcső pozíciója a járműre való fel= és leszálláshoz)

3.4. Az Infrastruktúra alrendszerre vonatkozó különös követelmények

3.4.1. Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.1.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

Intézkedéseket kell tenni a személyi sérülés kockázatával járó veszélyek korlátozására, különösen a vonatok állomásokon való áthaladásánál.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.2.19 (Infrastruktúra – a peron szélessége és pereme)

A mindenki számára hozzáférhető infrastruktúrát a személyi biztonságot kockáztató veszélyforrások legkisebbre való csökkentése mellett kell megtervezni és létrehozni (stabilitás, tűzvédelem, átjárás, evakuálás, peronok stb.).

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.2.3 (Infrastruktúra – akadálymentes útvonalak)

– 4.1.2.3.1 (Infrastruktúra – általános)

– 4.1.2.3.2 (Infrastruktúra – az útvonalak azonosítása)

– 4.1.2.4 (Infrastruktúra – ajtók és bejáratok)

– 4.1.2.5 (Infrastruktúra – járófelületek)

– 4.1.2.6 (Infrastruktúra – átlátszó akadályok)

– 4.1.2.8 (Infrastruktúra – bútorok és kiegészítő műtárgyak)

– 4.1.2.9 (Infrastruktúra – jegyértékesítő és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok)

– 4.1.2.10 (Infrastruktúra – megvilágítás)

– 4.1.2.12 (Infrastruktúra – szóbeli tájékoztatás)

– 4.1.2.13 (Infrastruktúra – vészkijáratok)

– 4.1.2.14 (Infrastruktúra – a gyalogos felüljárók és aluljárók geometriája)

– 4.1.2.15 (Infrastruktúra – lépcsők)

– 4.1.2.16 (Infrastruktúra – kapaszkodók)

– 4.1.2.17 (Infrastruktúra – rámpák, mozgólépcsők, felvonók és mozgójárdák)

– 4.1.2.18 (Infrastruktúra – a peron magassága és vízszintes távolsága)

– 4.1.2.19 (Infrastruktúra – a peron szélessége és pereme)

– 4.1.2.20 (Infrastruktúra – a peronszegély)

– 4.1.2.21 (Infrastruktúra – fel= és leszállást segítő eszközök)

– 4.1.2.22 (Infrastruktúra – szintbeli átjárók az állomásokon)

3.5. A Járművek alrendszerre vonatkozó különös követelmények

3.5.1. Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.4.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

A járművek, illetve a köztük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy ütközés vagy kisiklás esetén védjék az utasokat és a vezetőfülkét.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.3 (Járművek – kerekesszékek számára fenntartott helyek)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a feszültség alatt levő elemekhez való hozzáférés megakadályozására, a személyi biztonság védelme érdekében

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

Rendelkezésre kell állniuk olyan eszközöknek, amelyek veszély esetén lehetővé teszik az utasok számára, hogy értesítsék a mozdonyvezetőt és az utazószemélyzetet.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.3 (Járművek – kerekesszékek számára fenntartott helyek)

– 4.2.2.6.3 (Járművek – univerzális mosdó)

– 4.2.2.11 (Járművek – kerekesszékkel elérhető hálófülkék)

A peronajtókat az utazók biztonságát garantáló záró– és nyitórendszerrel kell ellátni.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.4.2 (Ajtók – külső ajtók)

Gondoskodni kell vészkijáratokról és azok jelzéséről.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.4.2 (Járművek – külső ajtók)

– 4.2.2.8 (Járművek – ügyfél-tájékoztatás)

A személyszállításra használt járművek utasterében kötelező a megfelelő fényerejű és működési idejű vészvilágítási rendszer.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.5 (Járművek – megvilágítás)

A vonatokat fel kell szerelni kihangosító rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy az utazószemélyzet és a forgalomirányítás tájékoztathassa az utasokat.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.8 (Járművek – ügyfél-tájékoztatás)

– 4.2.2.8.2 (Járművek – tájékoztatás (jelzések és piktogramok)

3.5.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.4.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

A létfontosságú berendezések: a futó-, vontató-, fékberendezések és az ellenőrző-irányító rendszer tervezésének lehetővé kell tennie, hogy a vonat különleges korlátozó feltételek esetén is folytathassa útját, a működőképes berendezések károsítása nélkül.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.12.3 (Járművek – fel= és leszállást segítő eszközök a kerekesszéket használók számára)

– 4.2.2.12.3.5 (Járművek – mozgatható lépcsők)

3.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.4.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

A villamos berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerekkel.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

Villamos vontatás esetén az áramszedők tulajdonságainak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátási rendszerét használó közlekedést.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

A járművek jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az azokon a vonalakon történő közlekedést, amelyeken tervezik az üzemeltetésüket.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.2.2.12 (Járművek – a lépcső pozíciója a járműre való fel= és leszálláshoz)

3.6. Más alrendszerekre jellemző, de az Infrastruktúra és a Járművek alrendszert is érintő követelmények

3.6.1. Energiaellátási alrendszer

3.6.1.1. Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.2.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

Az energiaellátási rendszer működtetése nem veszélyeztetheti a szerelvények vagy személyek (felhasználók, üzemeltető személyzet, a pálya mellett lakók és harmadik felek) biztonságát.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.1.2. Környezetvédelem

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.2.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

A villamos vagy a hőenergia-ellátási rendszerek működése a meghatározott értéken túl nem terhelheti a környezetet.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.1.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.2.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

A villamos= és hőenergia-ellátási rendszereknek:

– biztosítaniuk kell, hogy a vonatok elérjék a meghatározott teljesítményszinteket,

– a villamosenergia-ellátási rendszereknek alkalmasnak kell lenniük az együttműködésre a vonatokra szerelt áramszedőkkel.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.2. Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek

3.6.2.1. Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.3.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek és eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vonatok olyan biztonsági szinten közlekedjenek, amely megfelel a hálózatra vonatkozóan kitűzött céloknak. Az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek korlátozott üzemmód idején is biztosítaniuk kell a közlekedő vonatok biztonságos áthaladását.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.2.2. Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.3.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

Az összeegyeztethető ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek elfogadása után gyártott vagy kifejlesztett minden új infrastrukturális elemet és járművet ezekhez a rendszerekhez kell igazítani.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

A vontatójárművek (vonatok) vezetőállásában üzembe helyezett ellenőrző-irányító és jelzőrendszereknek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer teljes hálózatán lehetővé kell tenniük a meghatározott feltételek melletti folyamatos működést.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.3. Karbantartás

3.6.3.1. Egészségvédelem és biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.5.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

A központokban alkalmazott műszaki berendezéseknek és eljárásoknak garantálniuk kell az alrendszer biztonságos működtetését, és nem jelenthetnek veszélyt egészségügyi és biztonsági szempontból.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.3.2. Környezetvédelem

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.5.2 pontja szerinti alapvető követelmény:

A karbantartási központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem léphetik túl a környezet szempontjából engedélyezett szennyezési szintet.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.3.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.5.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

A hagyományos járművek karbantartási létesítményeinek lehetővé kell tenniük biztonsági és egészségvédelmi, valamint kényelemre irányuló műveletek elvégzését mindazon állományon, amelyhez tervezték őket.

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.4. Üzemeltetés és forgalomirányítás

3.6.4.1. Biztonság

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a mozdonyvezetők és az utazószemélyzet képesítését, illetve az irányító központok személyzetének képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a biztonságos üzemeltetés, tekintetbe véve a határokon átnyúló és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.4 (Infrastruktúra – üzemeltetési szabályok)

– 4.1.6 (Infrastruktúra – szakmai képesítések)

– 4.2.4 (Járművek – üzemeltetési szabályok)

– 4.2.6 (Járművek – szakmai képesítések)

A magas biztonsági szintet a karbantartási tevékenységek és rendszerességük, a karbantartási és irányítási központok személyzetének képzése és képesítése, valamint az érintett üzemeltetők által az irányítási és karbantartási központokban bevezetett minőségbiztosítási rendszer útján kell elérni.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.4 (Infrastruktúra – üzemeltetési szabályok)

– 4.1.6 (Infrastruktúra – szakmai képesítések)

– 4.2.4 (Járművek – üzemeltetési szabályok)

– 4.2.6 (Járművek – szakmai képesítések)

3.6.4.2. Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.6.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

A hálózatüzemeltetési szabályokat, valamint a járművezetők és az utazószemélyzet, illetve a forgalomirányítók képesítését oly módon kell összehangolni, hogy biztosítható legyen a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer hatékony üzemeltetése, figyelembe véve a határátlépéssel járó és a belföldi szolgáltatások követelményeinek eltéréseit.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.4 (Infrastruktúra – üzemeltetési szabályok)

– 4.1.6 (Infrastruktúra – szakmai képesítések)

– 4.2.4 (Járművek – üzemeltetési szabályok)

– 4.2.6 (Járművek – szakmai képesítések)

3.6.5. Telematikai alkalmazások személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatásokhoz

3.6.5.1. Műszaki összeegyeztethetőség

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.7.1 pontja szerinti alapvető követelmény:

A telematikai alkalmazásokra vonatkozó alapvető követelmények garantálják a szolgáltatások minőségének egy minimális szintjét az utasok és árufuvarozók részére, különösen a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében.

Lépéseket kell tenni a következők biztosítása érdekében:

– az adatbázisok, szoftverek és adatkommunikációs protokollok fejlesztését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a maximális adatcserét a különböző alkalmazások és üzemeltetők között, kivéve a bizalmas kereskedelmi adatok kezelését,

– az információk könnyen hozzáférhetőek legyenek a felhasználók számára.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.2.9 (Infrastruktúra – személypénztár (jegyértékesítő) és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok)

– 4.1.2.11 (Infrastruktúra – vizuális tájékoztatás, jelzőtáblák, piktogramok és dinamikus információk)

– 4.1.2.12 (Infrastruktúra – szóbeli tájékoztatás)

– 4.2.2.8 (Járművek – ügyfél-tájékoztatás)

3.6.5.2. Egészségvédelem

A 2004/50/EK irányelv által módosított 2001/16/EK irányelv III. mellékletének 2.7.3 pontja szerinti alapvető követelmény:

Az adott rendszerek és felhasználók közötti kapcsolódási pontoknak ki kell elégíteniük a minimális ergonómiai és egészségvédelmi előírásokat.

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

– 4.1.2.9 (Infrastruktúra – személypénztár (jegyértékesítő) és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok)

– 4.1.2.12 (Infrastruktúra – szóbeli tájékoztatás)

– 4.2.2.8 (Járművek – ügyfél-tájékoztatás)

3.7. A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME alapvető követelményekkel összefüggő területének elemei

Infrastruktúra		Hivatkozás a 200/50/EK irányelv által módosított 2001616/EK irányelv pontjára
Infrastruktúra		II. melléklet	III. melléklet szerinti alapvető követelmények
A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME területének eleme	Hiv. §.		Biztonság	Megbízhatóság és rendelkezésre állás	Egészségvédelem	Környezetvédelem	Műszaki összeegyeztet– hetőség
Általános tudnivalók	4.1.2.1	2.1
Akadálymentes parkoló kialakítása	4.1.2.2	2.1
Akadálymentes útvonalak	4.1.2.3	2.1	2.1.1
Általános tudnivalók	4.1.2.3.1	2.1	2.1.1
Az útvonalak azonosítása	4.1.2.3.2	2.1	2.1.1
Ajtók és bejáratok	4.1.2.4	2.1	1.1.1 2.1.1
Infrastruktúra		Hivatkozás a 200/50/EK irányelv által módosított 2001616/EK irányelv pontjára
Infrastruktúra		II. melléklet	III. melléklet szerinti alapvető követelmények
A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME területének eleme	Hiv. §.		Biztonság	Megbízhatóság és rendelkezésre állás	Egészségvédelem	Környezetvédelem	Műszaki összeegyeztet– hetőség
Járófelületek	4.1.2.5	2.1	2.1.1
Átlátszó akadályok	4.1.2.6	2.1	2.1.1
Mosdók, illemhelyek és pelenkázó helyiségek	4.1.2.7	2.1	1.1.5 2.1.1
Bútorok és kiegészítő műtárgyak	4.1.2.8	2.1	2.1.1
Személypénztár (jegyértékesítő) és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok	4.1.2.9	2.1	2.1.1	2.7.3			2.7.1
Megvilágítás	4.1.2.10	2.1	2.1.1
Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikusinformációk	4.1.2.11	2.1					2.7.1
Szóbeli tájékoztatás	4.1.2.12	2.1	2.1.1	2.7.3			2.7.1
Vészkijáratok, riasztók	4.1.2.13	2.1	2.1.1
A gyalogos felüljárók ésaluljárók geometriája	4.1.2.14	2.1	2.1.1
Lépcsők	4.1.2.15	2.1	2.1.1
Kapaszkodók	4.1.2.16	2.1	2.1.1
Rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák	4.1.2.17	2.1	2.1.1
A peronok magassága ésvízszintes távolsága	4.1.2.18	2.1	2.1.1				1.5
A peronok magassága	4.1.2.18.1	2.1	2.1.1				1.5
A peronok vízszintes távolsága	4.1.2.18.2	2.1	2.1.1				1.5
A pálya elrendezése a peronok mellett	4.1.2.18.3	2.1	2.1.1				1.5
A peronok szélessége és pereme	4.1.2.19	2.1	2.1.1
A peronok vége	4.1.2.20	2.1	2.1.1
A kerekesszéket használó utasok fel= és leszállást segítő eszközei	4.1.2.21	2.1	1.1.1
Szintbeli átjárók az állomásokon	4.1.2.22	2.1	2.1.1
Általános tudnivalók	4.2.2.1	2.6
Ülések	4.2.2.2	2.6			1.3.1
Általános tudnivalók	4.2.2.2.1	2.6			1.3.1
Infrastruktúra		Hivatkozás a 200/50/EK irányelv által módosított 2001616/EK irányelv pontjára
Infrastruktúra		II. melléklet	III. melléklet szerinti alapvető követelmények
A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME területének eleme	Hiv. §.		Biztonság	Megbízhatóság és rendelkezésre állás	Egészségvédelem	Környezetvédelem	Műszaki összeegyeztet– hetőség
Megkülönböztetett ülések	4.2.2.2.2	2.6			1.3.1
Kerekesszékek számára kialakított helyek	4.2.2.3	2.6	2.4.1
Ajtók	4.2.2.4	2.6	1.1.1 1.1.5	1.2
Külső ajtók	4.2.2.4.2	2.6	1.1.1 1.1.5 2.4.1	1.2
Belső ajtók	4.2.2.4.3	2.6	1.1.1 1.1.5	1.2
Megvilágítás	4.2.2.5	2.6	2.4.1
Mosdók	4.2.2.6	2.6	2.4.1
Általános tudnivalók	4.2.2.6.1	2.6	2.4.1
Normál mosdó	4.2.2.6.2	2.6	2.4.1
Univerzális mosdó	4.2.2.6.3	2.6	2.4.1
Közlekedők	4.2.2.7	2.6			1.3.1
Ügyfél-tájékoztatás	4.2.2.8	2.6	2.4.1	2.7.3			2.7.1
Általános tudnivalók	4.2.2.8.1	2.6
Tájékoztatás (jelzések és piktogramok)	4.2.2.8.2	2.6	2.4.1
Tájékoztatás (az útvonalak leírása és ülőhelyfoglalás)	4.2.2.8.3	2.6
Szintkülönbségek	4.2.2.9	2.6	1.1.5
Kapaszkodók	4.2.2.10	2.6	1.1.5
Kerekesszékkel elérhető hálófülkék	4.2.2.11	2.6	2.4.1
A lépcső pozíciója a járműre való fel= és leszálláshoz	4.2.2.12	2.6	1.1.1				1.5 2.4.3
Általános követelmények	4.2.2.12.1	2.6	1.1.1				1.5 2.4.3
Fel= és leszállásra szolgáló lépcsők	4.2.2.12.2	2.6	1.1.1				1.5 2.4.3
Fel= és leszállást segítő eszközök	4.2.2.12.3	2.6	1.1.1	2.4.2			1.5 2.4.3

4. Az alrendszerek jellemzése

4.1. Infrastruktúra alrendszer

4.1.1. Bevezetés

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv tárgyát képező hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, amelynek része az alrendszer, egy olyan integrált rendszer, amelynek egységességét igazolni kell. Ezt az egységességet különösen az egyes alrendszerek műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való interfészei és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni.

Az alrendszer funkcionális és műszaki előírásai és annak interfészei, amelyek leírása a 4.1.2. szakaszban található, nem teszik kötelezővé meghatározott technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha ez szigorúan szükséges a hagyományos transzeurópai vasúthálózat átjárhatóságához. Az átjárhatóság innovatív megoldásai azonban új előírásokat és/vagy új vizsgálati módszereket tehetnek kötelezővé. A műszaki újítás lehetővé tétele érdekében ezen előírások és vizsgálati módszerek kidolgozása a 6.1.4. és 6.2.4. szakaszban ismertetett folyamat szerint történik.

Figyelembe véve az összes alkalmazható alapvető követelményt, az Infrastruktúra alrendszerre a következők jellemzők:

4.1.2. Funkcionális és műszaki előírások

4.1.2.1. Általános tudnivalók

A 3. szakasz alapvető követelményeinek fényében az Infrastruktúra alrendszernek az akadálymentes megközelíthetőséggel összefüggő funkcionális és műszaki jellemzőit az alábbiak szerint csoportosíthatók:

– akadálymentes parkolók kialakítása;

– ajtók és bejáratok;

– utasok számára kijelölt útvonalak, járdák, gyalogutak kialakítása;

– járófelületek;

– vezetősávok;

– útbaigazító útvonalak;

– üvegajtók és falak jelzése;

– mosdók és illemhelyek;

– bútorok;

– személypénztár (jegyértékesítő pultok) és automaták / információs pultok;

– jegyellenőrző kapuk;

– megvilágítás;

– vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikus információk;

– szóbeli tájékoztatás;

– vészkijáratok, riasztók;

– a gyalogos felüljárók és aluljárók geometriája;

– lépcsők;

– kapaszkodók;

– rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák;

– a peronok magassága és vízszintes távolsága;

– a peronok szélessége és pereme;

– a peronok vége;

– fel= és leszállást segítő eszközök;

– szintbeli átjárók.

Valamennyi alapparaméter esetében egy „Általános tudnivalók” című bekezdés vezeti be a tárgykört.

A következő pontok részletezik az „Általános tudnivalók” című bekezdésben bevezetett követelmények teljesítéséhez szükséges feltételeket.

4.1.2.2. Akadálymentes parkoló kialakítása

Ahol az állomás külön parkolóval rendelkezik, a parkolóhelyen belül az akadálymentesen használható bejárathoz a lehető legközelebb helyezkedjen el a mozgáskorlátozott személyek számára fenntartott akadálymentes parkoló.

Nincsenek más vasúti követelmények, mivel külön jogszabályok és szabványok vonatkoznak az ilyen parkolóhelyek kialakítására (ez a teljesség igénye nélkül a következőket tartalmazza: a helyek száma, megközelíthetősége, elhelyezése, méretei, anyaga, színe, jelzése és megvilágítása).

4.1.2.3. Akadálymentes útvonal

4.1.2.3.1. Általános tudnivalók

Az akadálymentes útvonal olyan út, amelyet a mozgáskorlátozott személy önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használhat. Ez tartalmazhat rámpákat vagy felvonókat, amennyiben azokat a 4.1.2.17. ponttal összhangban építik és működtetik.

Legalább egy olyan akadálymentes útvonalat kell biztosítani, amely összeköti a következő pontokat és szolgáltatási helyeket (azok megléte esetén):

– más csatlakozó közlekedési eszközök megállóhelyei az állomás területén belül (például taxi, busz, villamos, metró, stb.);

– parkolók;

– akadálymentes be= és kijáratok;

– információs pultok;

– egyéb tájékoztató rendszerek;

– személypénztárak (jegyértékesítő helyek);

– ügyfélszolgálat;

– várótermek;

– poggyászmegőrzők;

– mosdóhelyiségek, illemhelyek;

– peronok.

Minden akadálymentes útvonalnak, lépcsőnek, gyaloghídnak és aluljárónak legalább 1600 mm szabad szélességgel és a teljes 1600 mm szélességen legalább 2300 mm belmagassággal kell rendelkeznie. A minimális szélességi követelmény nem veszi számításba az utasforgalomhoz esetlegesen szükséges további szélességet. Ez a követelmény nem vonatkozik a mozgólépcsőkre, mozgójárdákra és felvonókra.

Az akadálymentes útvonalaknak a lehető legrövidebbeknek kell lenniük.

Az akadálymentes útvonalak járófelületének tükröződésmentesnek kell lennie.

A (fel= és leszálló utasok teljes számát tekintve) napi 1000-nél kevesebb utast kiszolgáló új állomásoknak nem kell olyan felvonókkal vagy rámpákkal rendelkezniük, amelyekre máskülönben szükség lenne e rendelkezésnek való megfelelés érdekében, ha ugyanazon az útvonalon 30 km-en belül más állomás teljesen megfelelő akadálymentes útvonalat biztosít. Ilyen körülmények között az új állomások tervezésekor gondoskodni kell egy felvonó és/vagy rámpák későbbi elhelyezéséről annak biztosítása érdekében, hogy az állomás megközelíthető legyen a mozgáskorlátozott személyek összes kategóriája számára.

4.1.2.3.2. Az útvonalak azonosítása

Az akadálymentes útvonalakat egyértelműen azonosítani kell információs táblákkal a 4.1.2.11. pontban részletezettek szerint.

A látáskorlátozott személyeknek legalább az alábbi módok egyikén nyújtanak tájékoztatást az akadálymentes útvonalakról: vezetősávok, hallható és tapintható jelzések, Braille térképek.

Ha vezetősávot helyeznek el, annak meg kell felelnie a külön jogszabály előírásainak, illetve a vonatkozó szabványoknak, és az akadálymentes útvonal(ak) teljes hosszán biztosítani kell azokat.

Ha kapaszkodók vagy falak vannak elérhető közelségben a peronhoz vezető akadálymentes útvonal mentén, a kapaszkodó hátulján vagy a falon 850 és 1000 mm közötti magasságban rövid tájékoztatást kell feltüntetni (pl. a peron száma vagy útmutató információ) Braille-írással és prizmás betűkkel vagy számokkal. Csak számok és nyilak használhatók tapintható piktogramként.

4.1.2.4. Ajtók és bejáratok

Ez a bekezdés az akadálymentes útvonalon lévő összes ajtóra és bejáratra vonatkozik.

Legalább egy-egy akadálymentes bejáratról kell gondoskodni az állomásra és a peronokra való bejutáshoz.

Az ajtóknak és a bejáratoknak legalább 800 mm szabad szélességűeknek és 2100 mm szabad belmagasságúaknak kell lenniük.

Manuális, félautomata és automata ajtók használata egyaránt megengedett.

Az ajtónyitó eszközöket 800 és 1200 mm magasság között kell elhelyezni.

A manuális, nem tolóajtókat vízszintes nyitórúddal kell ellátni, amelyek végignyúlnak az ajtó teljes szélességén annak mindkét oldalán.

Az automata és félautomata ajtókon olyan eszközöket kell elhelyezni, amelyek megakadályozzák, hogy az utasok beszoruljanak az ajtók működtetése közben.

Ha nyomógombokkal vagy egyéb távvezérlőkkel biztosítják az ajtók működtetését, valamennyi nyomógombnak vagy eszköznek el kell ütnie a környezetétől, és legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lennie.

Ha a nyitó és a záró nyomógomb egymás fölé van szerelve, a felső gomb mindig a nyitást vezérli.

A kezelőszerv középpontja legalább 800 mm-rel, vagy több mint 1200 mm-rel legyen magasabban, mint a padló szintje.

Az ilyen kezelőszerveknek érintéssel is azonosíthatóknak kell lenniük (például tapintható jelzések útján), és azokon jelezni kell a funkciójukat.

A manuális ajtóknak szélmentes időben legfeljebb 25 newton erővel kell működtethetőknek lenniük.

A manuális működtetésű ajtók kézi nyitásához szükséges erő a 20 newtont ne haladja meg.

Ahol forgóajtót használnak, mellette egy kiegészítő nem forgóajtót is biztosítani kell.

Az ajtóknál és a bejáratoknál a küszöbök nem lehetnek magasabbak, mint 25 mm. Ahol küszöböket helyeznek el, azoknak színben el kell térniük a közvetlen környezetüktől.

4.1.2.5. Járófelületek

Minden járófelületnek csúszásmentesnek kell lennie a középületekre vonatkozó nemzeti előírásoknak megfelelően.

Az állomásokon belül, az akadálymentes útvonalakon nem lehetnek 5 mm-t meghaladó egyenetlenségek a járófelületek burkolatának bármely pontján, a vezetősávok, vízelvezető csatornák és a tapintható figyelmeztetések kivételével.

4.1.2.6. Átlátszó akadályok

Az utasok által használt fő útvonalakba eső üvegajtókat és üvegfalakat legalább két sávban elhelyezkedő jelzésekből, logókból, emblémákból vagy díszítőelemekből álló jelöléssel kell vizuálisan érzékelhetővé tenni, az egyik sáv 1500 és 2000 mm, a másik pedig 850 és 1050 mm magasság között legyen. E jelzéseknek el kell ütniük attól a háttértől, amely előtt láthatók. E jelzéseknek legalább 100 mm magasnak kell lenniük.

E jelzések nem kötelezők az átlátszó falakon, ha az utasok más módon, például kapaszkodóval vagy folyamatos padokkal védve vannak az ütközéstől.

4.1.2.7. Mosdók, illemhelyek és pelenkázó helyiségek

4.1.2.7.1. Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Ha az állomáson mosdóról, illemhelyről gondoskodnak, legalább egy, nemektől független, kerekesszékkel megközelíthető illemhelyet kell biztosítani.

Ha az állomáson mosdóról, illemhelyről gondoskodnak, férfiak és nők számára egyaránt megközelíthető pelenkázó helyiséget is kell biztosítani. Ezeknek meg kell felelniük a 4.1.2.7.2. pont követelményeinek.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a terjedelmes poggyásszal rendelkező utasok is használhassák a mosdókat, az összes mosdófülkének legalább 900 mm szélesnek és 1700 mm hosszúnak kell lennie, ha az ajtó befelé nyílik, és 1500 mm hosszúnak, ha az ajtó kifelé nyílik, vagy tolóajtó. A mosdóhelyiség ajtajának és minden bejáratának legalább 650 mm szabad szélességgel kell rendelkeznie.

A kerekesszéket használók mosdóinak, illemhelyeinek méretére és felszerelésére vonatkozóan az európai és nemzeti előírásokat kell alkalmazni.

4.1.2.7.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Pelenkázó helyiségek

Használati pozícióban a pelenkázó asztalnak 800 és 1000 mm közötti magasságban kell lennie a padlószinttől. Legalább 500 mm szélesnek és 700 mm hosszúnak kell lennie.

Úgy kell megtervezni, hogy megakadályozza a csecsemő véletlen leesését, ne legyenek éles peremei, és legalább 80 kg súlyt elbírjon.

Ha a pelenkázó asztal benyúlik a megközelíthető mosdótérbe, felhajthatónak vagy lehajthatónak kell lennie, a kezeléshez szükséges erő nem haladhatja meg a 25 newtont.

4.1.2.8. Bútorok és kiegészítő műtárgyak

Az állomáson minden bútordarabnak és kiegészítő műtárgynak el kell ütnie a hátterétől, és lekerekített élekkel kell rendelkeznie.

Az állomás területén belül úgy kell elhelyezni a bútorokat és a kiegészítő műtárgyakat, hogy ne akadályozzák a vak vagy gyengén látó utasokat, és a vakok bottal észlelhessék azokat.

A 2100 mm alatti magasságú és több mint 150 mm-re kinyúló konzolos elemeket legfeljebb 300 mm magas, vakok által bottal észlelhető akadállyal kell jelezni.

Egyetlen függesztett elem sem lehet 2100 mm alatt.

Minden olyan peronon, ahol az utasok számára megengedett, hogy a vonatra várjanak és minden pihenőterületen legalább egy időjárástól védett, ergonomikus ülőhelyekkel felszerelt területet kell biztosítani. Az üléseket háttámlával és legalább egyharmadukat karfával kell ellátni. Ezek mellett lennie kell egy legalább 1400 mm hosszú támaszkodórúdnak és egy helynek kerekesszék számára.

4.1.2.9. Személypénztár (jegyértékesítő) és információs pultok és ügyfélszolgálati pontok

4.1.2.9.1. Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Ahol az akadálymentes útvonal mentén személypénztárt, információs pultokat vagy ügyfélszolgálati pontokat biztosítanak, egy pultnak legalább 650 mm magasnak kell lennie a pult alsó felületéig, legalább 300 mm-es mélyedést kell tartalmaznia a térdnek, és legalább 600 mm szélesnek kell lennie. A felső felületének – vagy annak legalább 300 mm széles és legalább 200 mm mély részének – magassága 700 és 800 mm között kell, hogy legyen. Ezt a területet megközelíthetővé kell tenni a kerekesszéket használók számára, és alternatív ülőhelyeket kell biztosítani más mozgáskorlátozott személyek számára.

Ha üvegfal van az utas és a jegyértékesítő pultnál dolgozó személy között, ennek vagy eltávolíthatónak kell lennie, vagy ha nem eltávolítható, kétirányú távbeszélő rendszert kell felszerelni. Minden ilyen üvegfalnak átlátszó üvegből kell lennie.

Egy jegyértékesítő pultot fel kell szerelni az ahhoz szükséges berendezéssel, hogy a hallássérült személyek értsék az elmondottakat úgy, hogy ”T” pozícióra állítják a hallókészüléküket.

Ha olyan elektronikus eszközöket szerelnek fel, amelyek megjelenítik az árakat, az ilyen eszközöket úgy kell felszerelni, hogy a jegyet vásárló személy is lássa az árakat.

Ahol jegyértékesítő automatákat biztosítanak az állomáson található akadálymentes útvonalon, legalább egy ilyen automatának meg kell felelnie a 4.1.2.9.2. pont követelményeinek.

Ha jegyellenőrző kapukat szerelnek fel, legalább egy kapu átjárójának legalább 800 mm-nek kell lennie, és biztosítania kell egy legfeljebb 1200 mm hosszú kerekesszék áthaladását.

Ha forgókereszteket használnak, teljes üzemidőben legalább egy forgókereszt nélküli megközelítési pontot kell biztosítani a mozgáskorlátozott személyek számára.

4.1.2.9.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Az állomásokon lévő akadálymentes útvonalakon a 4.1.2.9.1. pontnak megfelelően biztosítandó jegyértékesítő automaták tapintható kapcsolati felületének (amely tartalmazza a billentyűzetet és a fizetésre és jegyelvételre szolgáló nyílásokat) 700 és 1200 mm közötti magasságban kell elhelyezkednie. Legalább egy kijelzőnek és a billentyűzetnek láthatónak kell lennie mind a kerekesszékben ülők, mind az automata előtt állók számára. Ha kijelző szolgál az információk beírására, annak meg kell felelnie az e bekezdésben megfogalmazott követelményeknek.

4.1.2.10. Megvilágítás

Az állomás előtere megvilágításának összhangban kell lennie az európai vagy nemzeti előírásokkal.

Az épület akadálymentes bejáratától a peron megközelítési pontjáig legalább a padlószinten mért 100 lux erejű fénnyel kell megvilágítani az akadálymentes utat az állomás egész területén belül. A főbejáratot, a lépcsőket és a peronok végeit legalább a padlószinten mért 100 lux erejű fénnyel kell megvilágítani. Ha ennek eléréséhez mesterséges fényre van szükség, az előírt megvilágítási szintnek legalább 40 lux értékkel meg kell haladnia a környező fényt, és hidegebb színhőmérsékletűnek kell lennie.

A peronokat és az állomás többi külső utasterületét legalább a padlószinten mért 20 lux átlagos, de legalább 10 lux erejű fénnyel kell megvilágítani.

Amennyiben mesterséges megvilágításra van szükség a részletes tájékoztatás olvasásához, ezeket a helyeket olyan fénnyel kell megvilágítani, amelynek ereje legalább 15 luxszal meghaladja a környező területek világítását. Az ilyen fokozott megvilágításnak a környező területektől eltérő színhőmérséklettel kell rendelkeznie.

A vészhelyzeti megvilágításnak összhangban kell lennie az európai vagy nemzeti előírásokkal.

4.1.2.11. Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikus információk

4.1.2.11.1. Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Az állomáson belül minden információnak, egységesnek és a külön jogszabályban vagy szabványban megállapított előírásokkal összhangban lévőnek kell lennie.

Minden írásos tájékoztatóhoz talpnélküli (Sans Serif) betűtípust kell használni kis– és nagybetűk egyidejű használatával (azaz nem csak nagybetűket).

A betűk lefelé és felfelé nyúló szárait nem szabad összenyomni.

A betűk alsó szárának egyértelműen felismerhetőnek és legalább a nagybetűk mérete 20%-ának kell lennie.

A peronokon és a bejáratoknál elérhető összes információnak összhangban kell lennie az általános útbaigazítási és tájékoztató rendszerrel, különösen szín és kontraszt tekintetében.

A vizuális tájékoztatásnak minden megvilágítás mellett olvashatónak kell lennie, amikor az állomás üzemel.

A vizuális tájékoztatásnak el kell ütnie a hátterétől.

Ahol dinamikus vizuális tájékoztatásról gondoskodnak, annak összhangban kell lennie az adott alapvető szóbeli tájékoztatással.

A következő információkat kell megjeleníteni:

– biztonsági információk és utasítások a külön jogszabállyal vagy szabvánnyal összhangban;

– figyelmeztetéseket, tiltásokat és kötelező cselekvéseket tartalmazó jelek az európai vagy nemzeti szabályokkal összhangban;

– a vonatok indulásával kapcsolatos tájékoztatás;

– az állomás létesítményeinek és az azokhoz vezető útvonalak azonosítása, ha vannak.

Az információkat minden olyan ponton biztosítani kell, ahol az utasoknak útvonalat kell választaniuk, illetve az útvonalon legfeljebb 100 m-es közönként. A jelzéseket, ábrákat és piktogramokat következetesen kell alkalmazni az egész útvonalon.

Biztosítani kell a döntéshozatalhoz szükséges, megfelelő szintű információt. Például az állomásra való belépés utáni első útválasztási ponton a „Peronokhoz” felirat megfelelő lehet az egyes peronokhoz irányító külön jelek helyett.

Tapintható tájékoztató jeleket kell elhelyezni az alábbi helyeken:

– a mosdókban: a használattal és adott esetben a vészhívásokkal kapcsolatos tájékoztatást;

– a felvonókban: az MSZ EN-81-70:2003 szabvány E.4. függelékével összhangban;

Az útbaigazítási és tájékoztató rendszerek nem tartalmazhatnak hirdetéseket.

A tömegközlekedési szolgáltatásokról szóló általános tájékoztatás nem tekintendő hirdetésnek e bekezdés alkalmazásában.

A következő, kifejezetten mozgáskorlátozottaknak szóló grafikus ábrákat és piktogramokat kell elhelyezni:

– a „Gondoskodás a sérült és fogyatékos személyekről” jelentésű, az N. melléklet N.2. és N.4. pontjában leírt nemzetközi ábrának megfelelő jel;

– útmutató információk az akadálymentes útvonalak és kerekesszékkel elérhető berendezések felé;

– az univerzális mosdók jelzése;

– ha a peronon tájékoztatás található a vonat összetételéről, a kerekesszékes felszállási hely jelzése.

Az ábrákat más ábrákkal együtt is lehet használni (például: felvonó, mosdó stb.).

Ahol induktív hurkok vannak elhelyezve, azokat az N. melléklet N.2. és N.5. pontjában leírtak szerinti jellel kell ellátni.

Ahol arra lehetőséget biztosítanak, grafikus ábrával kell jelezni a nehéz poggyász és terjedelmes áru tárolóhelyét.

Ha van segélyhívási vagy tájékozódó hívási lehetőség, azokat az N. melléklet N.2. és N.6. pontjában leírtak szerinti jellel kell ellátni.

Ha van vészhívási lehetőség:

– azt vizuális és tapintható szimbólumokkal, illetve

– az N. melléklet N.2. és N.7. pontjában leírtak szerinti jellel kell ellátni,

és rendelkeznie kell a következőkkel:

– az eszköz működését jelző látható és hallható jelzés;

– szükség esetén további használati tájékoztatás.

Az univerzális és a kerekesszékkel elérhető mosdókban, ahol le-, illetve felhajtható kapaszkodókat biztosítanak, grafikus ábráról kell gondoskodni, amely mutatja a kapaszkodó felemelt és leengedett állását.

Egy adott helyen legfeljebb öt piktogramot lehet egymás mellé helyezni egy olyan irányjelző nyíllal együtt, ami egyetlen irányt mutat.

4.1.2.11.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

A kijelzőknek olyan méretűeknek kell lenniük, hogy elférjen rajtuk az állomás teljes neve vagy az üzenetek szövege. Az állomások nevét vagy az üzenetek szövegének szavait legalább 2 másodpercig ki kell jelezni. Ha (vagy vízszintes, vagy függőleges) gördülő kijelzőt használnak, minden egyes teljes szót legalább 2 másodpercig kell megjeleníteni, és a vízszintes görgetési sebesség nem haladhatja meg a másodpercenkénti 6 karaktert.

A betűk legkisebb magasságát a következő képlettel kell kiszámolni:

Olvasási távolság (mm-ben) osztva 250-nel = betűméret (például: 10000 mm / 250 = 40 mm).

Az összes biztonsági, figyelmeztető, kötelező és tiltó jelzésnek tartalmaznia kell piktogramokat, és az ISO 3864-1 szabvány szerint kell tervezni őket.

A legnagyobb olvasási távolság az átjárhatóságot biztosító rendszerelem jellemzője.

4.1.2.12. Szóbeli tájékoztatás

A szóbeli tájékoztatás RASTI szintjének legalább 0,5-nek kell lennie az IEC 60268-16 szabvány 16. részének megfelelően, minden területen.

Ahol biztosítják, a szóbeli tájékoztatásnak összhangban kell lennie a megjelenített alapvető vizuális tájékoztatással.

Ahol nem nyújtanak automatikusan szóbeli tájékoztatást, hallható kommunikációs rendszerről kell gondoskodni, hogy a felhasználók kérésre tájékoztatást kapjanak.

4.1.2.13. Vészkijáratok, riasztók

A vészkijáratoknak és riasztóknak összhangban kell lenniük a külön jogszabályban vagy szabványban meghatározott előírásokkal.

4.1.2.14. A gyalogos felül= és aluljárók geometriája

Ha gyalogos felül– vagy aluljárókat használnak a normál utasforgalmi gyalogút részeként az állomás területén belül, ezeknek mindenütt legalább 1600 mm szélességű és legalább 2300 mm belmagasságú akadálymentes útvonalakkal kell rendelkezniük. A minimális szélességi követelmény nem veszi figyelembe azt a további szélességet, amelyre szükség lehet nagy utasforgalom esetén; ezeknek a további szélességeknek összhangban kell lenniük a nemzeti szabályokkal.

4.1.2.15. Lépcsők

A lépcsőknek meg kell felelniük a külön jogszabályban vagy szabványban meghatározott előírásoknak.

A fő útvonalon lévő lépcsők legkisebb akadálymentes szélessége 1600 mm kell, hogy legyen a kapaszkodók között mérve. A minimális követelmény nem veszi számításba az utasforgalomhoz esetlegesen szükséges további szélességet.

Minden lépcső járófelületének csúszásmentesnek kell lennie.

Az első lefelé vagy felfelé vezető lépcsőfok előtt burkolati figyelmeztető jelzésnek kell lennie a lépcsőfok teljes szélességében. E sáv mélysége legalább 400 mm, színben is elüt a járófelülettől, és azzal egy egységet képez. A sávnak el kell térnie a burkolati vezetősávoktól, ha vannak olyanok.

A lépcsők alatti nyitott tereket el kell keríteni, nehogy az utasok véletlenül a szerkezeti tartóelemeknek vagy az alacsony belmagasságú mennyezetnek ütközzenek.

4.1.2.16. Kapaszkodók

A lépcsőket és a rámpákat mindkét oldalon kétszintű kapaszkodókkal kell ellátni. A magasabb kapaszkodót 850 és 1000 mm, az alacsonyabbat pedig 500 és 750 mm között kell elhelyezni a padlószint fölött.

A kapaszkodó és a szerkezet más részei között – a tartóelem kivételével – legalább 40 mm szabad térnek kell lennie.

A kapaszkodóknak folyamatosaknak kell lenniük. A lépcsőkar, illetve a lejtő elejétől és végétől, a kapaszkodóknak legalább 300 mm-rel túl kell nyúlniuk (ez a túlnyúlás hajlított is lehet, hogy ne képezzen akadályt).

A kapaszkodó keresztmetszetének lekerekítettnek, és 30-50 mm-es átmérőjűnek kell lennie.

A kapaszkodóknak el kell ütniük a környező falfelület színétől.

4.1.2.17. Rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák

Ahol nincsenek felvonók, rámpákat kell biztosítani a lépcsőt használni képtelen mozgáskorlátozott személyek számára.

A rámpáknak összhangban kell lenniük a külön jogszabályban vagy szabványban meghatározott előírásoknak.

A mozgólépcsők sebessége (ahol van ilyen) legfeljebb 0,65 m/s lehet, és a külön jogszabályban vagy szabványban meghatározott előírásokkal összhangban kell megtervezni azokat.

Ahol nincsenek rámpák, felvonókról kell gondoskodni, és az MSZ EN 81-70:2003 szabvány 5.3.2.1. pontjának 1. táblázatával összhangban kell megtervezni azokat.

A mozgójárdák sebessége (ha van ilyen) legfeljebb 0,75 m/s, a legnagyobb lejtése pedig 12 fok (21,3%) lehet, és a külön jogszabályban vagy szabványban meghatározott előírásokkal összhangban kell megtervezni azokat.

4.1.2.18. A peronok magassága és vízszintes távolsága

4.1.2.18.1. A peronok magassága

A hagyományos vasúti hálózat peronjainál két névleges érték megengedett a peronmagasság esetében: 550 és 760 mm a sínkorona fölött. A méretek megengedett tűrése: – 35 / + 0 mm.

A hagyományos vasúti hálózat azon peronjai esetében, ahol villamos is megállhat, megengedett, hogy a peron névleges magassága 300 és 380 mm legyen. A méretek megengedett tűrése: ±20 mm.

Az 500 m-nél kisebb sugarú ívekben megengedett a megadottnál nagyobb vagy kisebb peronmagasság, feltéve, ha a jármű első használható lépcsőfoka megfelel a 4.2.2.12.1. pontban lévő 11. ábrának.

4.1.2.18.2. A peronok vízszintes távolsága

A nagysebességű vasúthálózat peronokkal kapcsolatos követelményeit a nagysebességű Infrastruktúra ÁME állapítja meg.

A hagyományos vasúti hálózat peronjai esetében az 550 és 760 mm névleges magasságban elhelyezett peronszegélyeknek meg kell felelniük vasúti pályahálózat-működtető által meghatározott minimális űrszelvénynek, és a vágány tengelyétől számított b_q0 hagyományos értéket kell megkapni a képletből, amely nem veszi figyelembe a következők hatásait:

– a nyombővítés az ívekben,

– síndőlés,

– kitérők,

– kvázi statikus dőlés

– konstrukciós és karbantartási tűrések

ahol:

R a vágányban lévő ív sugara méterben.

A b_qlim számított értéket az MSZ EN15273-3:2006 szabvány határozza meg, és figyelembe veszi a b_q0 képletben nem szereplő összes többi értéket. A peron peremének a vágány futási síkkal párhuzamos közepétől való elhelyezése esetében a b_q tényleges értéke variációt enged meg a peron peremének elhelyezése vagy karbantartása esetében érvényes T_q tűrés miatt: b_qlim ≤ b_q ≤ b_qlim + T_q.

A T_q tűrés megengedett értéke: 0 ≤ T_q ≤ 50 mm.

A 25 mm-t meghaladó rész esetében a síndőlés hatását, az íven kívül, a szerkezeti méret futófelületre merőleges kvázi statikus dőléshez szükséges mélyedés fölé nyúló peronszegéllyel kell kompenzálni.

Ennek következtében a tényleges rés nagyobb lehet, mint a hagyományos.

4.1.2.18.3. A pálya elrendezése a peronok körül

A nagysebességű vasúthálózat I. kategóriájába tartozó vonalak peronjainak a nagysebességű Infrastruktúra ÁME-nek kell megfelelniük.

A nagysebességű vasúthálózat II. és III. kategóriájú vonalain a peronoknak meg kell felelniük a hagyományos vasútra és mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME 4.1.2.18.3. pontjának.

A hagyományos vasúthálózaton lévő peronok esetében a peronok melletti vágánynak lehetőleg egyenesnek kell lennie, de a sugara sehol sem lehet kevesebb, mint 300 m.

4.1.2.19. A peronok szélessége és pereme

Lehetőség van arra, hogy a peron szélessége annak teljes hosszában változó legyen. A peron akadályok nélküli legkisebb szélességének nagyobbnak kell lennie, mint:

– a biztonsági sáv szélessége plusz két, egyenként 800 mm széles ellentétes irányú közlekedősáv (1600 mm), vagy

– egyoldalas peron esetében 2500 mm, peronsziget esetében pedig 3300 mm (ez a méret 2500 mm-re csökkenhet a peron végeinél).

A minimális követelmény nem veszi számításba az utasforgalomhoz esetlegesen szükséges további szélességet.

Ezen az 1600 mm széles közlekedőn belül lehetőség van 1000 mm-nél rövidebb kisebb akadályok (például oszlopok, pilonok, bódék, padok) elhelyezésére. A peron szélének és az akadálynak legalább 1600 mm-re kell lennie egymástól, és legalább 800 mm-es közlekedőnek kell lennie az akadály széle és a biztonsági sáv között.

Ha két kisméretű akadály között a távolság kisebb, mint 2400 mm, azokat egyetlen nagyméretű akadálynak kell tekinteni.

1200 mm minimális távolságot kell hagyni a biztonsági zóna és olyan, 1000 mm-nél hosszabb, de 10000 mm-nél rövidebb akadályok széle között, mint a falak, padok, felvonók és lépcsők. A peron pereme és az ilyen akadály széle közötti távolságnak legalább 2000 mm-nek kell lennie.

1600 mm minimális távolságot kell hagyni a biztonsági zóna és olyan, 10000 mm-nél hosszabb akadályok széle között, mint a falak, padok, mozgójárdák és lépcsők. A peron pereme és az ilyen akadály széle közötti távolságnak legalább 2400 mm-nek kell lennie.

Ha a vonaton vagy a peronon lévő kisegítő berendezések lehetővé teszik a kerekesszékkel való fel= és leszállást, a peron szintjén 1500 mm szabad területet kell hagyni a kerekesszék fel= és leszállását lehetővé tevő berendezés széle és a peronon lévő következő akadály vagy az ellenkező oldali biztonsági sáv között ott, ahol az ilyen berendezéseket valószínűleg használják. Az új állomásoknak meg kell felelniük ennek a követelménynek minden olyan vonat esetében, amelynek a megállását tervezik a peronnál.

A peron biztonsági sávja (elsodrási határ) a peron vágány felőli pereménél kezdődik, és ez az a terület, ahol az utasok veszélyes erőknek lehetnek kitéve a mozgó vonatok menetszele miatt, azok sebességétől függően. A hagyományos vasúti rendszer esetében ennek a biztonsági zónának összhangban kell lennie a külön jogszabály rendelkezéseivel.

A biztonsági sáv határát látható és tapintható figyelmeztető jelzéssel kell megjelölni a peron vágánnyal ellentétes oldalán. A tapintható jelzésnek összhangban kell lennie a nemzeti szabályokkal.

A látható figyelmeztetésnek egy elütő színű, csúszásmentes és legalább 100 mm széles figyelmeztető vonalnak kell lennie.

A peronszegélyt anyagában és színében is eltérően kell jelezni. Ennek az anyagnak csúszásmentesnek kell lennie.

4.1.2.20. A peronok vége

A peron végén látható és tapintható figyelmeztetéseket kell elhelyezni.

4.1.2.21. A kerekesszéket használó utasok fel= és leszállást segítő eszközei

4.1.2.21.1. Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Amennyiben az állomás egyik, a 4.1.2.3.1. ponttal összhangban akadálymentes megközelítési útvonallal rendelkező peronján, kerekesszékkel használható ajtóval rendelkező vonatok fogadását tervezik, a normál üzem keretein belül, fel= és leszállást segítő eszközt kell elhelyezni az ilyen ajtó és a peron közötti használatra, hogy a kerekesszéket használó utasok fel= és leszállhassanak kivéve, ha:

– az ajtóküszöb és a peron pereme közötti rés szélessége bizonyítottan nem haladja meg a 75 mm-t vízszintesen és az 50 mm-t függőlegesen, és

– ha ugyanazon az útvonalon 30 km-en belül van fel= és leszállást segítő eszközzel rendelkező állomás.

A felelős vasúti pályahálózat-működtető (vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője(k), ha ezek a felelős szervek) és a vasúti társaság megállapodik a fel= és leszállást segítő eszközök kezeléséről a nemzetközi vasúti utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló (EK) 1371/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy melyik fél felelős a fel= és leszállást segítő eszközök biztosításáért. A vasúti pályahálózat-működtető (vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője(k)) és a vasúti társaság biztosítja, hogy a felelősségek általuk egyeztetett megosztása a leginkább működőképes átfogó megoldás.

Az ilyen megállapodások meghatározzák:

– az állomások azon peronjait, ahol a vasúti pályahálózat-működtetőnek vagy az állomás személyszállítási létesítményei üzemeltetőjének fel= és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

– az állomások azon peronjait, ahol a vasúti társaságnak fel= és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

– azokat a járműveket, ahol a vasúti társaságnak fel= és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és az állomások azon peronjait, amelyekkel ezek használhatók,

– a vonatok megállítására vonatkozóan a 4.1.2.19. szakasznak (a kerekesszéket használók fel= és leszállást segítő eszközeinek területe) való megfelelés érdekében meghatározott szabályokat.

A vasúti társaság a biztonságirányítási rendszerében megjelöli, melyek az ilyen megállapodások szerinti kötelezettségei, és hogy hogyan szándékozik megfelelni azoknak.

A vasúti pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében megjelöli, melyek az ilyen megállapodások szerinti kötelezettségei, és hogyan szándékozik megfelelni azoknak.

A fenti bekezdésekben a peronokat működtető, az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője tekintendő vasúti pályahálózat-működtetőnek a 91/440/EGK irányelv 3. cikke szerint: az infrastruktúra meghatározása és a 2598/70/EGK rendelet.

Ha a fentiek azt eredményezik, hogy a peronnál megálló mindenfajta jármű fel van szerelve a peronnal kompatibilis fel= és leszállást segítő eszközökkel, megengedett, hogy az ilyen eszközöket ne a peronon biztosítsák.

A fel= és leszállást segítő eszköznek teljesítenie kell a 4.1.2.21.2. pont követelményeit. Ha előre meghatározzák a kerekesszékes fel= és leszállási helyet, a kerekesszékkel megközelíthető ajtó(k) helye a „Gondoskodás a sérült és fogyatékos személyekről” jelentésű nemzetközi ábrával megjelölhető a peronon. Az ilyen jeleknek összhangban kell lenniük az N. melléklet N.2. és N.4. pontjával.

Rámpák

Gondoskodni kell egy, a személyzet által működtetett manuális vagy félautomata, az állomás peronján vagy a vonaton tárolt megközelítési rámpáról.

A rámpának meg kell felelnie a 4.1.2.21.2. pont követelményeinek.

Peronfelvonók

Peronfelvonó használata esetén annak meg kell felelnie a 4.1.2.21.2. pont követelményeinek.

4.1.2.21.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Ha az állomásokon fel= és leszállást segítő eszközök találhatók, azokon el kell férnie egy, az M. mellékletben részletezett jellemzőjű kerekesszéknek.

A fel= és leszállást segítő eszköznek legalább 300 kg teherbírásúnak kell lennie az eszköz közepén, egy 660 × 660 mm-es területen elosztva.

Ha a fel= és leszállást segítő berendezés elektromos működésű, a fel= és leszállást segítő eszköznek rendelkeznie kell vészhelyzeti manuális működtetéssel áramkimaradás esetére.

Rámpák

A rámpa felületének csúszásmentesnek kell lennie, és legalább 760 mm effektív szabad szélességgel kell rendelkeznie.

A rámpák peremeit mindkét szélükön meg kell emelni, nehogy a mozgást segítő eszköz kerekei lecsússzanak róla.

A rámpa két végén lévő kiállásokat le kell kerekíteni, és nem lehetnek 20 mm-nél magasabbak. Elütő színű veszélyjelző csíkokkal kell jelölni.

A rámpa legnagyobb lejtése 10,2 fok (18%) lehet.

Amikor fel= vagy leszállásra használják, a rámpát rögzíteni kell, hogy ne mozduljon el a terhelésváltozás miatt.

Biztonságos tárolási módról kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a rámpák, a mozgathatókat is ideértve, tárolás közben ne jelentsenek akadályt az utasok számára.

Peronfelvonók

Peronfelvonó használata esetén annak meg kell felelnie a következőknek:

– a peronfelvonó felületének csúszásmentesnek kell lennie.

– a peronfelvonó felületének legalább 720 mm szabad szélességgel kell rendelkeznie.

– a felvonó konstrukciójának biztosítania kell, hogy a jármű ne legyen mozgatható, ha a felvonó használatban van.

– ahol van, a felvonó üzembe és üzemen kívül helyezésére, talajszintre engedésére és felemelésére szolgáló működtető eszközöket a kezelő folyamatos manuális nyomásával kell működtetni, és nem szabad, hogy lehetőség legyen a felvonó helytelen sorrendű működtetésére, amikor az foglalt.

– a felvonónak áramkimaradás esetére vészhelyzeti lehetőséget kell biztosítania az üzembe helyezésre és a talajszintre engedésre, ha foglalt, és a felemelésre és üzemen kívül helyezésre, ha üres.

– a felvonó padlójának egyetlen része sem mozoghat 150 mm/s-nál nagyobb sebességgel a benne tartózkodó leengedésekor és felemelésekor, és 300 mm/s-nál nagyobb sebességgel üzembe vagy üzemen kívül helyezés közben (kivéve, ha az manuálisan történik). Foglalt állapotban a felvonó padlójának legnagyobb vízszintes és függőleges gyorsulása nem haladhatja meg a 0,3 g-t.

– a felvonó padlóját akadályokkal kell ellátni, nehogy a kerekesszék bármelyik kereke leguruljon róla működés közben.

– egy mozgatható akadálynak vagy állandó konstrukciós elemnek meg kell akadályoznia, hogy a kerekesszék átguruljon a járműhöz legközelebbi peremen, amíg a felvonó nincs teljesen megemelt pozícióban.

– legalább 25 mm magas akadállyal kell ellátni a felvonó padlójának minden olyan oldalát, amely megemelt pozícióban túlnyúlik a járművön. Az ilyen akadályok nem akadályozhatják a folyosóra való be= és kihajtási manővereket.

– a felvonó talajra engedett állapotában rakodórámpaként funkcionáló rakodóperem akadályának (a külső akadálynak) elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megemelt vagy lezárt állapotban megakadályozza az elektromos kerekesszéket abban, hogy átguruljon rajta, vagy tönkretegye azt, vagy erre kiegészítő rendszert kell biztosítani.

– a felvonónak lehetővé kell tennie, hogy a kerekesszék befelé vagy kifelé nézzen.

– biztonságos tárolórendszerről kell gondoskodni, hogy a tárolt felvonó ne akadályozza az utas kerekesszékét vagy mozgást segítő eszközét, és ne jelentsen veszélyt az utasokra nézve.

4.1.2.22. Szintbeli átjárók az állomásokon

Ha külön jogszabály lehetővé teszik, hogy az utasok szintbeli átjárókat használjanak, és azokat akadálymentes útvonallal kell ellátni, akkor azoknak a mozgáskorlátozott személyek minden kategóriája számára megközelíthetőknek kell lenniük.

Úgy kell megtervezni azokat, hogy a kerekesszék M. mellékletben meghatározott legkisebb kereke ne tudjon beszorulni az átjáró felülete és a sín közé.

Látható és tapintható jelzésekről kell gondoskodni az átjáró felülete határainak azonosítása érdekében.

4.1.3. Az interfészek működési és műszaki előírásai

Mivel jelenleg nem létezik a hagyományos vasútra vonatkozó ÁME az utasszállító járművek és infrastruktúra esetében, ez a szakasz nyitott pont marad.

Nincs interfész az Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek alrendszer felé.

Az Üzemeltetés alrendszerrel való interfész leírása az „Üzemeltetési szabályok” című 4.1.4. részben található.

4.1.4. Üzemeltetési szabályok

Az alábbi üzemeltetési szabályok nem képezik részét az infrastruktúra értékelésének.

Ezen ÁME nem határoz meg üzemeltetési szabályokat a veszélyhelyzetek esetén történő evakuálásra vonatkozóan, hanem csak a vonatkozó műszaki követelményeket tartalmazza. Az infrastruktúrára vonatkozó műszaki követelmények célja az összes utas, köztük a mozgáskorlátozott személyek evakuálásának megkönnyítése.

A 3. szakaszban szereplő alapvető követelmények fényében az Infrastruktúra alrendszerre vonatkozó, ezen ÁME által az 1.1. szakaszban definiált műszaki hatály szerint érintett üzemeltetési szabályok a következők:

– Általános tudnivalók:

A vasúti pályahálózat-működtetőnek vagy az állomás személyszállítási létesítményei üzemeltetőjének írásban rögzített alapelvekkel kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy az utasokat kiszolgáló infrastruktúrája a teljes üzemidőben, ezen ÁME műszaki követelményeinek megfelelően elérhető a mozgáskorlátozott személyek minden kategóriája számára. Az alapelveknek továbbá adott esetben összeegyeztethetőnek kell lennie a létesítményt használni kívánó bármely vasúti társaság politikájával (lásd: 4.2.4. szakasz). Az alapelveket a személyzetnek szóló megfelelő tájékoztatással, eljárásokkal és képzéssel kell megvalósítani. Az infrastruktúra-alapelveknek nem kizárólagosan tartalmaznia kell a következő helyzetekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat:

– Akadálymentes útvonalak

Amennyiben valamely új, felújított, vagy korszerűsített állomás, amely egy 12 hónapos időszakra vonatkozóan, a fel= és leszálló utasok teljes számát tekintve átlag napi 1000-nél kevesebb utast szolgál ki, felvonó és/vagy rámpa szempontjából nem felel meg a 4.1.2.3.1. pont szerint az akadálymentes útvonalakra vonatkozó követelményeknek, meg kell szervezni a kerekesszéket használók általuk megközelíthető módon történő szállítását a nem megközelíthető állomás, és az azonos útvonalon lévő következő megközelíthető állomás között.

– Az állomás megközelíthetősége

Üzemeltetési szabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy az összes állomás megközelíthetőségi szintjével kapcsolatos információ szabadon hozzáférhető legyen.

– Személyzet nélküli állomások – jegyértékesítés a látáskorlátozott utasok számára

Üzemeltetési szabályokat kell alkotni és végrehajtani az olyan személyzet nélküli állomásokra vonatkozóan, ahol a jegyértékesítés automaták útján történik (lásd: 4.1.2.9. szakasz). Ilyen esetekben mindig elérhetőnek kell lennie a látáskorlátozott utasok számára hozzáférhető alternatív jegyértékesítési módnak. (például amely lehetővé teszi a vonaton vagy a célállomáson történő jegyvásárlást.)

– Jegyellenőrzés – forgókeresztek

Amennyiben a jegyellenőrzés forgókereszttel történik, olyan üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a mozgáskorlátozott személyek párhuzamos áthaladását az ilyen ellenőrző pontokon. Ez a mozgáskorlátozott személyek számára hozzáférhető lehetőség biztosítja a megközelítést a kerekesszékek, babakocsik, terjedelmes csomagok stb. számára, és lehet a személyzet által kezelt vagy automatikus.

– Vizuális és szóbeli tájékoztatás – az egységesség elérése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni az alapvető vizuális és szóbeli tájékoztatás egységességének biztosítása érdekében (lásd: 4.1.2.12. szakasz). A bejelentéseket bemondó személyzetnek szabványos eljárásokat kell követnie az alapvető információk teljes következetességének elérése érdekében.

– Igény szerinti szóbeli utas-tájékoztató rendszer

Olyan esetekben, amikor az alapvető szóbeli tájékoztatást nem biztosítják az állomás hangosbemondó rendszerén keresztül (lásd: 4.1.2.12.), üzemeltetési szabályokat kell megállapítani alternatív tájékoztató rendszer biztosítása érdekében, amelyen keresztül az utasok számára hallható módon is el tud jutni ugyanaz az információ az állomáson (pl. személyzettel ellátott vagy automata telefonos információs rendszer révén).

– Peronok – a kerekesszékes fel= és leszállást segítő eszközök működési területe

A vasúti társaság és a vasúti pályahálózat-működtető vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője együttesen határozza meg a peronnak azt a területét, ahol az eszközt valószínűleg használni fogják, és igazolják annak alkalmasságát. Ennek a területnek kompatibilisnek kell lennie azokkal a meglévő peronokkal, ahol a vonat valószínűleg megáll.

A fentiek következménye, hogy a vonat megállási pontját egyes esetekben módosítani kell a követelménynek való megfelelés érdekében.

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek figyelembe veszik a vonatok összetételének változásait (lásd: 4.1.2.19. rész) oly módon, hogy a vonatok megállási pontja a fel= és leszállást segítő eszköz működési területéhez képest legyen meghatározható.

A peron szélétől 1500 mm szabad területet kell biztosítani a peronon valamennyi fel= és leszállást segítő eszköz számára (lásd: 4.1.2.19.).

– A manuális és elektromos kerekesszékek fel= és leszállást segítő eszközeinek biztonsága

Üzemeltetési szabályokat kell megállapítani a fel= és leszállást segítő eszközök állomásszemélyzet általi működtetésére vonatkozóan (lásd: 4.1.2.21.1. és 2. szakasz).

Üzemeltetési szabályt kell megállapítani a kerekesszék-felvonókra szerelt eltávolítható korlátok személyzet általi működtetésére vonatkozóan (lásd: 4.1.2.21.2. szakasz).

Üzemeltetési szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet biztonságosan működtetni tudja a fel= és leszállást segítő rámpákat azok üzembe és üzemen kívül helyezése, rögzítése, megemelése és lesüllyesztése tekintetében (lásd: 4.1.2.21.2. szakasz).

– Segítségnyújtás a kerekesszéket használóknak

üzemeltetési szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tudatában legyen annak, hogy a kerekesszéket használóknak segítségre lehet szükségük a vonatra való fel= és leszálláshoz, és szükség esetén biztosítania kell az ilyen segítséget.

Lehetséges, hogy a kerekesszéket használóknak előre be kell jelenteniük az ilyen segítségnyújtás iránti igényüket, hogy legyen rendelkezésre álló képzett személyzet.

– Felügyelt szintbeli átjárók

Ahol külön jogszabály lehetővé teszi a felügyelt szintbeli átjárókat, üzemeltetési szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet a felügyelt szintbeli átjáróknál megfelelő segítséget tudjon nyújtani a mozgáskorlátozott személyek részére, ideértve annak jelzését is, hogy mikor biztonságos áthaladni a vágányon.

4.1.5. Karbantartási szabályok

– a vasúti pályahálózat-működtető vagy az állomás személyszállítási létesítményeit üzemeltető eljárásainak rendelkezéseket kell tartalmazniuk a mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott alternatív segítségről az őket kiszolgáló berendezések karbantartása, cseréje vagy javítása esetére.

4.1.6. Szakmai képesítések

Ezen ÁME hatálya alá tartozó, az 1.1. pontban meghatározott műszaki hatály és az üzemeltetési szabályokat felsoroló 4.1.4. pont szerinti infrastruktúra alrendszer működtetéséért felelős személyzet szakmai képesítései a következők:

– a vonatkísérő feladatokat ellátó, az állomáson az utasoknak szolgáltatásokat és segítséget nyújtó, illetve jegyértékesítő személyzet szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékkal szembeni tudatosságra és egyenlőségre, ideértve a mozgáskorlátozott személyek egyes kategóriáinak konkrét igényeit.

– az infrastruktúra karbantartásáért és üzemeltetéséért felelős mérnökök és vezetők szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékkal szembeni tudatosságra és egyenlőségre, ideértve a mozgáskorlátozott személyek egyes kategóriáinak konkrét igényeit.

4.1.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Ezen ÁME alkalmazási területén nincsenek meghatározott követelmények sem az infrastruktúra alrendszer üzemeltetéséért felelős személyzet, sem az ÁME végrehajtásának egészségvédelmi és biztonsági feltételeire vonatkozóan.

4.1.8. Infrastruktúra-nyilvántartás

Ezen ÁME szempontjából az infrastruktúra-nyilvántartásra vonatkozó követelmények a következők:

– az 1.2. pontban meghatározott területi hatály;

– a területi hatályon belül fel kell sorolni ezen ÁME hatálya alá tartozó állomásokat;

– valamennyi azonosított állomás esetében fel kell sorolni ezen ÁME hatálya alá tartozó peronokat.

Valamennyi azonosított állomás esetében, ideértve ezen ÁME hatálya alá tartozó összes peront is, az ÁME vonatkozó pontjaira hivatkozva fel kell sorolni, és ismertetni kell a következő elemeket:

– akadálymentes parkolók, a 4.1.2.2. ponttal összhangban;

– akadálymentes útvonal(ak), a 4.1.2.3. ponttal összhangban;

– vezetősávok, ha vannak, a 4.1.2.3.2. ponttal összhangban;

– mosdók, a kerekesszékkel megközelíthető mosdókat is ideértve, a 4.1.2.7. ponttal összhangban;

– személypénztár (jegyértékesítési), információs pultok és ügyfélszolgálati pontok, a 4.1.2.9. ponttal összhangban;

– vizuális tájékoztató rendszerek, a 4.1.2.11. ponttal összhangban;

– felszerelt rámpák, mozgólépcsők, felvonók és mozgójárdák, a 4.1.2.17. ponttal összhangban;

– valamennyi peron magassága, kinyúlása, szélessége és hossza, a 4.1.2.18. és 4.1.2.19. ponttal összhangban;

– fel= és leszállást segítő eszközök és azok leírása, ha vannak, a 4.1.2.21. ponttal összhangban;

– szintbeli átjárók, ahol azok megközelíthetők a mozgáskorlátozott személyek számára, a 4.1.2.22. ponttal összhangban.

Ahol a külön jogszabály rendelkezéseit is figyelembe kell venni ezen ÁME-nek való megfelelés kialakítása érdekében, a vonatkozó szabályoknál és rendelkezéseknél hivatkozni kell a nyilvántartás vonatkozó elemére.

4.2. Járművek alrendszer

4.2.1. Bevezetés

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv tárgyát képező hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, amelynek része az alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek egységességét igazolni kell. Ezt az egységességet különösen az egyes alrendszerek műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való interfészei és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni.

Az alrendszer funkcionális és műszaki előírásai és annak interfészei, amelyek leírása a 4.2.2. szakaszban található, nem teszik kötelezővé meghatározott technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha ez szigorúan szükséges a hagyományos transzeurópai vasúthálózat átjárhatóságához. Az átjárhatóság innovatív megoldásai azonban új előírásokat és/vagy új vizsgálati módszereket tehetnek kötelezővé. A műszaki újítás lehetővé tétele érdekében ezen előírások és vizsgálati módszerek kidolgozása a 6.1.4. és 6.2.4. szakaszban ismertetett folyamat szerint történik.

Figyelembe véve az összes vonatkozó alapvető követelményt, a járművek alrendszerre a következők jellemzők:

4.2.2. Funkcionális és műszaki előírások

4.2.2.1. Általános tudnivalók

A 3. szakasz alapvető követelményeinek fényében a járművek alrendszernek a mozgáskorlátozott személyek számára biztosított megközelíthetőséggel összefüggő funkcionális és műszaki jellemzőit az alábbiak:

– ülések;

– kerekesszékek számára kialakított helyek;

– ajtók;

– megvilágítás;

– mosdók;

– közlekedők;

– ügyfél-tájékoztatás;

– szintkülönbségek;

– kapaszkodók;

– kerekesszékkel elérhető hálófülkék;

– a lépcső pozíciója a járműre való fel= és leszálláshoz.

Valamennyi alapparaméter esetében egy „Általános tudnivalók” című bekezdés vezeti be a következő pontokat.

Ezek a következő pontok részletezik az „Általános tudnivalók” című bekezdésben bevezetett követelmények teljesítéséhez szükséges feltételeket.

4.2.2.2. Ülések

4.2.2.2.1. Általános tudnivalók

A folyosó használata közben a személyes stabilitás érdekében használható kapaszkodókat, és más berendezéseket kell biztosítani a folyosó mentén elhelyezett összes ülés támláján, kivéve, ha az ülés hozzáér vagy egy ellentétes irányban álló másik szék támlájához, amelyre kapaszkodót szereltek, vagy egy válaszfalhoz.

A kapaszkodókat és a személyes stabilitás érdekében használható más berendezéseket a padló fölött 800 és 1200 mm közötti magasságban kell elhelyezni; ezek nem nyúlhatnak be a közlekedőbe, és színben el kell ütniük az üléstől.

A rögzített hosszanti irányú ülőhelyeken kapaszkodókat kell elhelyezni a személyes stabilitás érdekében. Az ilyen kapaszkodók legfeljebb 2000 mm-re lehetnek egymástól, 800 és 1200 mm közötti magasságban kell elhelyezni őket a padló szintje fölött, és színben el kell ütniük a jármű belsejében lévő környezetüktől.

A kapaszkodóknak és más tárgyaknak nem lehetnek éles széleik.

4.2.2.2.2. Megkülönböztetett ülések

4.2.2.2.2.1. Általános tudnivalók

A fix szerelvényenként vagy egyes járművenként és osztályonként az ülések legalább 10 százalékát a mozgáskorlátozott személyek által használható megkülönböztetett ülésnek kell kijelölni.

A megkülönböztetett üléseket és az azokat tartalmazó járműveket az N. melléklet N.3. és N.8. pontjával összhangban lévő jelzésekkel kell ellátni, amelyek közlik a többi utassal, hogy az ilyen üléseket hozzáférhetővé kell tenniük az arra jogosultak számára.

A megkülönböztetett üléseknek az utastérben kell lenniük, a külső ajtókhoz közel.

Amennyiben az üléseket karfákkal látják el, a megkülönböztetett ülésekre felhajtható karfákat kell szerelni a jármű oldalfala melletti karfák kivételével. A felhajtható karfáknak az ülés támlájával egy síkba állíthatóknak kell lenniük, hogy az ülés vagy a mellette lévő bármelyik megkülönböztetett ülés akadálytalanul megközelíthető legyen.

A megkülönböztetett ülések nem lehetnek felhajtható ülések.

Valamennyi megkülönböztetett ülésnek és a használója számára megközelíthető területnek meg kell felelnie az 1– 4. ábrán látható diagramoknak.

A megkülönböztetett ülések teljes hasznos ülőfelületének legalább 450 mm szélesnek kell lennie (lásd: 1. ábra).

1. ábra

Az összes megkülönböztetett ülés ülőlapja felső síkjának 430 és 500 mm között kell lennie a padlószint fölött az ülés elülső szélén. Az egyes ülések fölötti tiszta belmagasságnak legalább 1680 mm-nek kell lennie a padlószinttől mérve (lásd: 2. ábra) kivéve az olyan kétszintes vonatokon, ahol poggyásztartókat szerelnek az ülések fölé. Ilyen esetben 1520 mm csökkentett belmagasság megengedett a poggyásztartók alatti megkülönböztetett ülések esetében, feltéve, ha a megkülönböztetett üléseknek legalább az 50%-a esetében a belmagasság 1680 mm.

Megjegyzés: A következő, 2– 4. ábrán bemutatott keresztmetszeti nézetet az ülés középvonalában vették fel.

2. ábra

3. ábra

4. ábra

Ahol hátrahajtható üléseket helyeznek el, a méretek a teljesen függőlegesre állított ülések esetén érvényesek.

4.2.2.2.2.2. Egy irányban álló ülések

Ahol egy irányban álló megkülönböztetett üléseket helyeznek el, az egyes ülések előtti térnek meg kell felelnie a 2. ábrának.

Ahogyan az 1– 4. ábrákon látható, az üléstámla elülső felülete és az előtte lévő ülés leghátsó pontján áthaladó függőleges sík közötti távolságnak legalább 680 mm-nek kell lennie figyelembe véve, hogy az ülés kötelező dőlését az ülés közepén kell mérni, 70 mm-re az ülőlap és a háttámla találkozási pontja fölött. Legalább 230 mm távolságnak kell lennie az ülőlap elülső széle és az előtte lévő ülés azonos függőleges síkja között.

4.2.2.2.2.3. Egymással szemben lévő ülések

Ahol egymással szemben lévő megkülönböztetett üléseket helyeznek el, az ülőlapok elülső szélei között legalább 600 mm távolságnak kell lennie (lásd: 4. ábra).

Ahol az egymással szemben lévő megkülönböztetett üléseket asztallal szerelik fel, legalább 230 mm vízszintes távolságnak kell lennie az ülőlap elülső széle és az asztal belépő éle között (lásd: 3. ábra).

4.2.2.3. Kerekesszékek számára kialakított helyek

A vonat hosszától függően – a mozdonyt vagy a motorkocsit leszámítva – legalább az alábbi táblázatnak megfelelő számú helyet kell biztosítani a kerekesszékek számára:

A vonat hossza	A kerekesszékek számára kialakított helyek száma vonatonként
kevesebb, mint 205 méter	2 hely kerekesszékek számára
205-300 méter	3 hely kerekesszékek számára
több mint 300 méter	4 hely kerekesszékek számára

A stabilitás biztosítása érdekében, a kerekesszékek számára szolgáló helyeket úgy kell megtervezni, hogy a kerekesszék vagy a menetiránnyal szemben, vagy annak háttal álljon.

Az egy kerekesszék számára szolgáló helyen a következő jellemzőkkel rendelkező kerekesszék elhelyezhetőségét kell biztosítani:

– ha az állomásokon fel= és leszállást segítő eszközök találhatók, azokon el kell férnie egy, az M. mellékletben részletezett jellemzőjű kerekesszéknek;

– a kijelölt helyen nem lehet akadály a jármű padlója és mennyezete között a felső poggyásztartó, a jármű falához vagy mennyezetéhez rögzített vízszintes kapaszkodó és a 4.2.2.10. pont követelményei szerinti asztal kivételével.

– a kerekesszék helye és a 2. homlokfelület közötti legkisebb hosszanti távolságnak az 5. ábra szerintinek kell lennie. Az 1. felület lehet zárt összecsukható vagy felhajtható ülés vagy válaszfal.

5. ábra

Ha egymással szembeni elrendezésben a 2. felület egy utasülés elülső széle, és ha ezt a széket elfoglalhatja egy utas, a legkisebb távolság nem lehet kisebb, mint 300 mm.

Ha a 2. felület egy utasülés hátulja egyirányú elrendezésben, illetve a kerekesszék számára kijelölt hely előtti válaszfal, illetve zárt összecsukható vagy felhajtható ülés, a legkisebb távolság nem lehet kisebb, mint 200 mm.

6. ábra

A kerekesszék számára kijelölt helyen összecsukható vagy felhajtható üléseket lehet felszerelni, de ezek összecsukott állapotban nem csökkenthetik a kerekesszék számára kijelölt hely méreteit.

A kerekesszék számára kijelölt hely egyik végén 700 mm széles szerkezetnek vagy más elfogadható szerelvénynek kell lennie (ahogyan az a 6. ábrán látható). A szerkezetnek vagy a szerelvénynek olyan magasnak kell lennie, hogy megakadályozza, hogy a támlájával a szerkezet vagy a szerelvény felé néző kerekesszék hátrabillenjen.

Legalább egy ülést elérhetővé kell tenni vagy a kerekesszék helye mellett, vagy azzal szemben a kerekesszéket használó személy kísérője számára. Ennek az ülésnek ugyanolyan kényelmesnek kell lennie, mint a többinek, és a közlekedő másik oldalán is elhelyezhető.

A kerekesszék helyét olyan vészjelző berendezéssel kell ellátni, amelynek veszély esetén lehetővé kell tennie, hogy a kerekesszék használója tájékoztassa azt a személyt, aki megfelelő intézkedéseket tehet. Ezt a referencia kerekesszékben ülő személy számára elérhető módon kell elhelyezni.

A vészjelző berendezés aktiválásakor a vészjelző működésének láthatónak és hallhatónak kell lennie.

A vészjelzőt nem szabad keskeny résbe vagy bármilyen más olyan takarásba helyezni, amely megakadályozza a tenyérrel való azonnali működtetést.

A vészjelzőt a kerekesszéket használó személy által kényelmesen elérhető módon, lehetőleg nem a megengedett legnagyobb távolságra kell elhelyezni.

7. ábra

A kerekesszék helyén vagy közvetlenül mellette el kell helyezni az N. melléklet N.3. és N.4. pontjának megfelelő jelzést, amely azonosítja a kerekesszék helyét.

4.2.2.4. Ajtók

4.2.2.4.1. Általános tudnivalók

Az utazóközönség használatára szolgáló manuális működtetésű ajtók be= és kireteszelésekor a nyitószerkezet tenyérrel való működtetéséhez szükséges erő legfeljebb 20 newton lehet.

Az ajtóvezérlőknek, akár manuálisak, akár nyomógombok, színben el kell ütniük attól a felülettől, amelyre felszerelték őket.

Ha nyomógombokkal vagy egyéb távvezérlőkkel biztosítják az ajtók működtetését, valamennyi nyomógombnak vagy eszköznek legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lennie.

Ha mind a nyitó, mind a záró nyomógomb egymás fölé van szerelve, a felső gomb mindig a nyitást vezérli.

4.2.2.4.2. Külső ajtók

4.2.2.4.2.1. Az alrendszerre vonatkozó követelmények

A külső utas-megközelítési automata vagy félautomata ajtóknak olyan berendezéssel kell rendelkezniük, amely észleli, hogy rázáródik-e egy utasra, és ha utast érzékel az ajtónyílásban, akkor automatikusan meg kell állnia, és korlátozott ideig nyitva kell maradnia.

Minden, az utasok által használandó külső ajtónak nyitott állapotban legalább nettó 800 mm hasznos szélességűnek kell lennie.

A külső ajtókat kívülről úgy kell lefesteni vagy megjelölni, hogy elüssenek a jármű oldalának többi részétől.

A kerekesszékkel való megközelítésre kijelölt külső ajtóknak a legközelebb kell lenniük a kerekesszékek számára kijelölt helyekhez.

A kerekesszékkel való megközelítésre kijelölt ajtót egyértelműen meg kell jelölni az N. melléklet N.3. és N.4. pontja szerinti jellel.

A jármű belsejében a külső ajtók helyét egyértelműen meg kell jelölni az ajtó melletti padlóburkolat környező járófelülettől elütő színével.

A vonaton belül és kívül lévők számára egyértelműen hallható hangjelzéssel kell jelezni az ajtó nyitható állapotát. Ennek a figyelmeztető hangjelzésnek legalább öt másodpercig kell szólnia, kivéve, ha az ajtót működtetik, amely esetben 3 másodperc után elhallgathat. Ez a követelmény nem vonatkozik a nagysebességű 1. és 2. osztályú vonatok külső hangjelzéseire.

Amikor egy ajtót automatikusan vagy távvezérléssel kinyit a járművezető vagy a vonatszemélyzet más tagja, a figyelmeztető jelzésnek 3 másodpercig kell szólnia attól a pillanattól kezdve, amikor az ajtó kezd kinyílni.

Automatikusan vagy távvezérléssel záródó ajtó működtetése előtt figyelmeztető hangjelzés szükséges a vonaton belül és kívül lévők számára. A hangjelzésnek legalább 2 másodpercig kell szólnia az ajtó bezáródása előtt, és eltérő hangúnak kell lennie attól, amely az ajtó kioldásakor szól. A figyelmeztetésnek folyamatosan kell szólnia az ajtó bezárása közben.

Az ajtó figyelmezető hangjelzéseinek hangforrását a kezelőszerv közelében, vagy ha nincs ilyen, akkor az ajtónyílás mellett kell elhelyezni.

Az utastér ajtajának figyelmeztető hangjelzései:

– az ajtó nyitható: – folyamatos vagy lassan (másodpercenként legfeljebb 2-szer) pulzáló, 2 hangból álló

– frekvenciák:

– 3000 Hz ±500 Hz,

és

– 1750 Hz ± 500 Hz

– a hangnyomás szintje: – 70 dB _LAeq, _T ±2 a belépő középpontján a padlószint fölött 1,5 m magasságban mérve. (T = a hangjelzés teljes időtartama)

– figyelmeztetés az ajtó záródására: – gyorsan (másodpercenként 6-10-szer) pulzáló hang

– frekvencia: – 1900 Hz ± 500 Hz

– a hangnyomás szintje: – 70 dB _LAeq, _T ±2 a járművön kívül, a jármű oldalán lévő ajtó közepétől 1,5 m távolságban és a peron szintje fölött 1,5 m magasságban mérve. Belső mérés: mint a nyitási figyelmeztetésnél. (T = a hangjelzés teljes időtartama)

Az ajtó aktiválási módja lehet a személyzet általi vagy félautomata (azaz az utas által nyomógombbal történő működtetés).

Az ajtónyitót vagy az ajtószárnyon, vagy amellett kell elhelyezni.

A peronról működtethető külső ajtónyitó közepének legalább 800 és legfeljebb 1200 mm magasságban kell lennie a perontól mérve minden olyan peron esetében, ahol a vonat megáll. A külső ajtók belső ajtónyitóinak legalább 800 és legfeljebb 1200 mm magasságban kell lenniük a jármű padlószintjétől mérve.

4.2.2.4.2.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Ha az ajtók nyitása nyomógombokkal történik, a nyitható állapotot láthatóan jelezni kell minden egyes nyomógombon vagy annak környékén, és a nyomógomboknak legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lenniük. Ha az ajtó zárása a vonatszemélyzet általi távvezérléssel történik, a látható jelzésnek legfeljebb 2 másodperccel az ajtó záródásának megkezdése előtt kell megszűnnie.

Az ilyen nyomógomboknak érintéssel is azonosíthatóknak kell lenniük (például tapintható jelzések útján), és azokon jelezni kell a funkciójukat.

4.2.2.4.3. Belső ajtók

4.2.2.4.3.1. Az alrendszerre vonatkozó követelmények

A belső automata és félautomata ajtókon olyan eszközöket kell elhelyezni, amelyek megakadályozzák, hogy az utasok beszoruljanak az ajtók működtetése közben.

Ha belső ajtókat szerelnek fel, azoknak meg kell felelniük e pont követelményeinek.

A kerekesszékes utasok által használható ajtók legkisebb nettó hasznos szélességének 800 mm-nek kell lennie.

Az utazóközönség használatára szolgáló manuális működtetésű ajtók be= és kireteszelésekor a nyitószerkezet tenyérrel való működtetése legfeljebb 20 newton erővel megtörténhessen.

A manuális ajtóknak legfeljebb 60 newton erővel kell működtethetőknek lenniük.

A belső ajtók nyitószerkezetének legalább 800 és legfeljebb 1200 mm magasságban kell lennie a jármű padlószintjétől mérve.

A járművek közötti, illetve egymást követő automatikus összekötő ajtóknak vagy egyszerre párban kell működniük, vagy a második ajtónak automatikusan észlelnie kell a felé mozgó személyt, és ki kell nyílnia.

Ha az ajtó felületének több mint 75%-a átlátszó anyagból készül, azt legalább két jól látható sávval kell jelezni, ami állhat jelekből, logókból, emblémákból vagy díszítőelemekből. A felső sávnak 1500 és 2000 mm, az alsó sávnak 850 és 1000 mm között kell lennie, és színben el kell ütnie a háttértől az ajtó egész szélességében. A sávoknak legalább 100 mm magasságúknak kell lenniük.

4.2.2.4.3.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Ha az ajtók nyitása nyomógombokkal történik, nyitható állapotban minden egyes nyomógombot (vagy a környezetét) meg kell világítani, és a nyomógomboknak legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lenniük.

A működtető eszköz középpontja ne legyen 800 mm-nél alacsonyabban és 1200 mm-nél magasabban, mint a padló szintje.

Az ilyen kezelőszerveknek érintéssel is azonosíthatóknak kell lenniük (például tapintható jelzések útján), és azokon jelezni kell a funkciójukat.

4.2.2.5. Megvilágítás

A jármű megközelítési lépcsőit legalább a lépcső szélességének 80%-án mért 75 lux erejű fénnyel kell megvilágítani egy benne vagy közvetlenül mellette elhelyezett fényforrással.

4.2.2.6. Mosdók

4.2.2.6.1. Általános tudnivalók

Amikor a vonatban mosdókat helyeznek el, egy univerzális mosdónak megközelíthetőnek kell lennie a kerekesszék helyétől, és meg kell felelnie mind a normál, mind az univerzális mosdókra vonatkozó követelményeknek.

4.2.2.6.2. Normál mosdó (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények)

A normál mosdót nem úgy tervezték, hogy kerekesszékkel megközelíthető legyen.

Az ajtó legkisebb hasznos szélességének 500 mm-nek kell lennie.

A mosdófülkén belüli vagy kívüli bármely ajtókilincs, retesz vagy ajtónyitó szerkezet középpontjának legalább 800 mm-re és legfeljebb 1200 mm-re kell lennie a padlószint fölött.

Látható és tapintható (vagy hallható) módon kell jelezni, ha az ajtó be van reteszelve.

A mosdófülkén belüli bármely ajtónyitó szerkezetnek vagy más berendezésnek legfeljebb 20 newton erővel működtethetőnek kell lennie (a pelenkázóasztal kivételével).

Minden kezelőszervnek, az öblítő rendszert is ideértve, a háttérfelülettől elütő színűnek és/vagy árnyalatúnak és tapintással azonosíthatónak kell lennie.

Egyértelmű, pontos tájékoztatást kell adni az összes kezelőszerv használatáról piktogramok segítségével, és annak tapinthatónak is kell lennie.

Rögzített függőleges és/vagy vízszintes kapaszkodót kell elhelyezni a vécéülőke és a mosdótálca mellett.

A kapaszkodóknak kerek keresztmetszetűeknek kell lenniük 30– 40 mm külső átmérővel, és legalább 45 mm távolságban kell lenniük bármely mellettük lévő felülettől. Ha egy kapaszkodó hajlított, a belső görbületi sugárnak legalább 50 mm-nek kell lennie.

A vécéülőkének, fedélnek és minden kapaszkodónak a háttérfelülettől elütő színűnek és/vagy árnyalatúnak kell lennie.

4.2.2.6.3. Univerzális mosdó

Az univerzális mosdót úgy kell megtervezni, hogy az összes utas által használható legyen, a mozgáskorlátozott személyek összes kategóriáját is ideértve.

4.2.2.6.3.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények (univerzális mosdó)

A mosdó ajtajának legalább 800 mm nettó hasznos szélességűnek kell lennie.

Az ajtó külső felületét az N. melléklet N.3. és N.4. pontja szerinti jelzéssel kell ellátni.

A mosdófülkén belüli vagy kívüli bármely ajtókilincs, retesz vagy ajtónyitó szerkezet középpontjának legalább 800 mm-re és legfeljebb 1200 mm-re kell lennie a padlószint fölött.

Látható és tapintható (vagy hallható) módon kell jelezni, ha az ajtó be van reteszelve.

A mosdófülkén belüli bármely ajtónyitó szerkezetnek vagy más berendezésnek legfeljebb 20 newton erővel működtethetőnek kell lennie (a pelenkázóasztal kivételével).

A mosdófülkén belül elegendő területnek kell lennie ahhoz, hogy az M. melléklet meghatározása szerinti kerekesszékkel a vécéülőke mellé lehessen manőverezni (lásd: 8a. ábra).

8a. ábra

A vécéülőke előtt legalább 700 mm szabad helyet kell hagyni a 8b. ábrán látható módon.

8b. ábra

A fenti pont méretre vonatkozó követelményeinek megfelelő vízszintes kapaszkodót kell elhelyezni a vécéülőke mindkét oldalán. A kerekesszékkel megközelíthető oldalon olyan csuklószerkezettel kell ellátni a kapaszkodót, hogy az lehetővé tegye a kerekesszéket használó személy akadálytalan áthelyezését a vécéülőkére és vissza (lásd: 9. és 10. ábra).

9. ábra

10. ábra

A lehajtott vécéülőke felületének 450 és 500 mm közötti magasságban kell lennie a padlószint fölött.

Minden berendezésnek (mosdótálca, szappanadagoló, tükör, vízcsap és kézszárító) könnyen elérhetőnek kell lennie a kerekesszékben tartózkodó személy számára.

A mosdófülkét legalább két olyan vészjelző berendezéssel kell ellátni, amely veszély esetén lehetővé teszi, hogy a mozgásában korlátozott személy tájékoztassa azt a személyt, aki megfelelő intézkedéseket tehet. Az egyiket legfeljebb 450 mm magasan kell elhelyezni a padló fölött, a padlószinttől a kezelőszerv felső széléig mérve. A másikat legalább 800 és legfeljebb 1200 mm magasan kell elhelyezni a padló fölött, a padlószinttől a kezelőszerv felső széléig mérve.

Az alsó riasztóeszközt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelőszerv elérhető legyen egy padlón fekvő személy számára. Ezt a két eszközt a fülke két különböző függőleges felületén kell elhelyezni, hogy több pozícióból is elérhetők legyenek.

A riasztó kezelőszervének különböznie kell a mosdón belüli összes többi kezelőszervtől, és azoktól eltérő színűnek kell lennie.

A riasztó mindegyik kezelőszerve mellé el kell helyezni az N. melléklet N.3. és N.7. pontja szerinti jelzést. A jelzésnek le kell írnia a működést és a teendőket, a háttértől elütő színűnek kell lennie, és egyértelmű vizuális és tapintható tájékoztatást kell adnia.

A mosdón belül látható és hallható jelzést kell adni arról, hogy a riasztórendszert működésbe hozták.

4.2.2.6.3.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelmények (pelenkázó)

Ha nem biztosítanak külön gyerekszobát, az univerzális mosdón belül lehetőséget kell biztosítani a csecsemők pelenkájának cseréjére. Leengedett pozícióban a pelenkázóasztalnak 800 és 1000 mm közötti magasságban kell lennie a padlószinttől. Legalább 500 mm szélesnek és 700 mm hosszúnak kell lennie.

Úgy kell megtervezni, hogy megakadályozza a csecsemő véletlen leesését, ne legyenek éles peremei, és legalább 80 kg súlyt elbírjon.

Ha a pelenkázóasztal kiáll a megközelíthető mosdótérbe, felhajthatónak kell lennie, amihez a szükséges erő nem haladhatja meg a 25 newtont.

4.2.2.7. Közlekedők

A jármű bejáratától a járművön keresztülvezető közlekedő szélességének legalább 450 mm-nek kell lennie a padlószinttől 1000 mm magasságig és 550 mm-nek 1000 mm-től 1950 mm magasságig.

Az azonos vonatszerelvényen belül összekapcsolt járművek közötti közlekedőnek legalább 550 mm szélesnek kell lennie egyenes és sík pályán.

A kerekesszékek helyeihez, valamint a kerekesszékkel megközelíthető területekhez és ajtókhoz vezető közlekedők szélességének legalább 800 mm-nek kell lennie legalább 1450 mm magasságig bármely pontban. A közlekedőt úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye az M. mellékletben részletezett referencia kerekesszék akadálytalan mozgását.

Legalább 1500 mm átmérőjű fordulóhelyet kell biztosítani a kerekesszék helye mellett ahhoz, hogy a referencia kerekesszéket használó mozgáskorlátozott személy megfordulhasson a kerekesszékkel. A kerekesszék helye a fordulóhely része lehet.

4.2.2.8. Ügyfél-tájékoztatás

4.2.2.8.1. Általános tudnivalók

Minden információnak egységesnek és a külön jogszabály vagy szabvány előírásaival összhangban kell lennie.

A vonatokon, a peronokon és a bejáratoknál elérhető összes információnak összhangban kell lennie az általános útbaigazítási és tájékoztató rendszerrel, különösen szín és kontraszt tekintetében.

A vizuális tájékoztatásnak minden megvilágítás mellett olvashatónak kell lennie, a jármű vagy az állomás működése közben.

A vizuális tájékoztatásnak el kell ütnie a hátterétől.

A latin betűk alsó szárának egyértelműen felismerhetőnek és legalább a nagybetűk mérete 20%-ának kell lennie.

A betűk lefelé és felfelé nyúló szárait nem szabad összenyomni.

Lehetőség van többnyelvű (hallható és látható) tájékoztatásra is. (A nyelvek összetétele és száma a vasúti társaság felelőssége, tekintettel az adott vasúti szolgálat utazóközönségére.)

A következő információkat kell megjeleníteni:

– biztonsági információk és utasítások a a külön jogszabályokkal vagy szabványokkal összhangban;

– hangos biztonsági utasítások vészhelyzet esetén;

– figyelmeztetéseket, tiltásokat és kötelező cselekvéseket tartalmazó jelek a külön jogszabályokkal vagy szabványokkal összhangban;

– a vonat útvonalával kapcsolatos tájékoztatás;

– a vonaton lévő berendezések helyével kapcsolatos tájékoztatás.

4.2.2.8.2. Tájékoztatás (jelzések, piktogramok, induktív hurkok és vészhívó eszközök)

4.2.2.8.2.1. Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Az összes biztonsági, figyelmeztető, kötelező és tiltó jelzésnek tartalmaznia kell piktogramokat, és az ISO 3864-1 szabvány szerint kell megtervezni őket.

Egy adott helyen legfeljebb öt piktogramot lehet egymás mellé helyezni egy olyan irányjelző nyíllal együtt, ami egyetlen irányt mutat.

Tapintható tájékoztató jeleket kell elhelyezni az alábbi helyeken:

– a mosdókban: a használattal és adott esetben a vészhívásokkal kapcsolatos tájékoztatást.

– a vonatokon: az ajtónyitó/-záró gombok és vészhívók esetében.

Az útbaigazítási és tájékoztató rendszerek nem tartalmazhatnak hirdetéseket.

A következő, kifejezetten mozgáskorlátozottaknak szóló grafikus ábrákat és piktogramokat kell elhelyezni:

– az N. melléklet N.3. és N.4. pontja szerinti kerekesszék jel;

– útbaigazító tájékoztatás a kerekesszékkel elérhető berendezések felé;

– a kerekesszékkel megközelíthető ajtó helyének jelzése a vonaton kívül;

– kerekesszék számára fenntartott hely jelzése a vonaton;

– az univerzális mosdók jelzése.

Az ábrákat más ábrákkal együtt is lehet használni (például: felvonó, mosdó stb.).

4.2.2.8.2.2. Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

Ahol induktív hurkok vannak elhelyezve, azokat az N. melléklet N.3. és N.5. pontjának megfelelő jellel kell jelezni.

Ahol arra lehetőséget biztosítanak, grafikus ábrával kell jelezni a nehéz poggyász és terjedelmes áru tárolóhelyét.

Ha van segélyhívási vagy tájékozódó hívási lehetőség, azokat az N. melléklet N.3. és N.6. pontjának megfelelő jellel kell ellátni, és rendelkezniük kell a következőkkel:

– az eszköz működését jelző látható és hallható jelzés;

– szükség esetén további használati tájékoztatás.

Ha van vészhívó berendezés, annak meg kell felelnie az N. melléklet N.3. és N.7. pontjának és rendelkeznie kell a következőkkel:

– látható és tapintható ábrák;

– az eszköz működését jelző látható és hallható jelzés;

– szükség esetén további használati tájékoztatás.

4.2.2.8.3. Tájékoztatás (az útvonalak leírása és ülőhelyfoglalás)

A végállomást vagy az útvonalat ki kell jelezni a vonat külső, peron felé néző oldalán, legalább egy, az utasok felszállására szolgáló ajtó mellett és legalább a vonat minden második járművén.

Ahol a vonatok olyan rendszerben működnek, hogy az állomás peronján 50 méteres távolságon belül dinamikus vizuális tájékoztatást adnak, és a vonat elején is kijelzik a végállomást vagy az útvonalat, nem kötelező minden jármű oldalán tájékoztatást adni.

Minden egyes járműben ki kell jelezni a vonat végállomását vagy útvonalát.

A vonat következő megállóját úgy kell kijelezni, hogy az egyes járművekben található utasülések legalább 51%-áról olvasható legyen. Ezt az információt az érintett állomásra való megérkezés előtt legalább 2 perccel ki kell jelezni. Ha a következő állomás kevesebb, mint két perc tervezett menetidőre van, a következő állomást az előző állomásról való elinduláskor azonnal ki kell jelezni.

Nem kell megfelelni az arra vonatkozó követelménynek, hogy a végállomás és a következő megálló kijelzése az utasülések 51%-áról látható legyen, ha a vonat részben vagy egészben legfeljebb 8 üléses fülkékre van osztva, amelyeket folyosó köt össze. A kijelzésnek azonban láthatónak kell lennie a fülkén kívül a folyosón álló személy és a kerekesszéknek fenntartott helyet elfoglaló utas számára.

Hozzáférhetőnek kell lennie a vonat működési útvonala vagy hálózata részletes adatainak (a vasúti társaságnak kell eldöntenie, hogy milyen módon teszi hozzáférhetővé ezt az információt).

A következő megálló ugyanazon a kijelzőn is megjeleníthető, mint a végállomás. A vonat megállása után azonban azonnal vissza kell váltania a végállomás kijelzésére.

A rendszernek képesnek kell lennie egynél több nyelven is tájékoztatást nyújtani. (A nyelvek összetétele és száma a vasúti társaság felelőssége, tekintettel az adott vasúti szolgálat utazóközönségére.)

Ha a rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

Ha a járművön helyjegyes ülések vannak, a jármű (helyfoglalási rendszerben használt) számát vagy betűjelét legalább 70 mm magas karakterekkel meg kell jeleníteni minden ajtó mellett.

Ha az üléseket számok vagy betűk azonosítják, az ülés számát vagy betűjelét legalább 12 mm magas karakterekkel meg kell jeleníteni az összes ülésen vagy mellette. Az ilyen számoknak és betűknek a hátterüktől elütő színűeknek kell lenniük.

A vonatot fel kell szerelni hangosbeszélő rendszerrel, amelyet a járművezető vagy az utazószemélyzet más, az utasok felé meghatározott felelősséggel rendelkező tagja általi rutinjellegű vagy vészhelyzeti tájékoztatásra kell használni.

A rendszer működhet manuális, automatizált vagy előre programozott módon. Ha a rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

A rendszeren keresztül be kell jelenteni a vonat végállomását és következő megállóját a megállók utáni elinduláskor.

A rendszeren keresztül be kell jelenteni a vonat következő megállóját legalább két perccel a megállóhoz való megérkezés előtt. Ha a következő állomás kevesebb, mint két perc tervezett menetidőre van, a következő állomást az előző állomásról való elinduláskor azonnal be kell jelenteni.

A szóbeli tájékoztatás RASTI szintjének legalább 0,5-nek kell lennie az IEC 60268-16 szabvány 16. részének megfelelően, minden területen. A rendszernek minden ülőhelyen és kerekesszék számára fenntartott helyen meg kell felelnie e követelménynek.

Ha a rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

4.2.2.8.4. Tájékoztatás (az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények)

Az állomások nevét (amely lehet rövidített) vagy az üzenetek szövegének szavait legalább 2 másodpercig ki kell jelezni. Ha (vagy vízszintes, vagy függőleges) gördülő kijelzőt használnak, minden egyes teljes szót legalább 2 másodpercig kell megjeleníteni, és a vízszintes görgetési sebesség nem haladhatja meg a másodpercenkénti 6 karaktert. Minden írásos tájékoztatóhoz talpnélküli (Sans Serif) betűtípust kell használni kis= és nagybetűk egyidejű használatával (azaz nem csak nagybetűket).

Az elülső külső kijelzőkön legalább 70 mm, a jármű oldalán és a belső kijelzőkön pedig legalább 35 mm magas nagybetűket és számokat kell használni.

A vonat belsejében a betűméret nem lehet kisebb, mint 35 mm, ha az olvasási távolság meghaladja az 5000 mm-t.

A 35 mm magas kijelző-karaktereket legfeljebb 10000 mm távolságig lehet olvashatónak tekinteni.

4.2.2.9. Szintkülönbségek

A belső (és nem a külső megközelítésre szolgáló) lépcsők legnagyobb magassága 200 mm és legkisebb mélysége 280 mm a lépcső hossztengelyén. Az első és utolsó lépcsőfokot a lépcsőfokok peremének elülső és felső felületén teljesen végigérő, 45– 50 mm közötti szélességű, elütő színű csíkkal kell jelezni. Kétszintes vonatokon ez az érték 270 mm-re csökkenthető a felső szint megközelítésére szolgáló lépcsőkön.

Nem szabad lépcsőket elhelyezni a kerekesszékkel megközelíthető külső ajtó előtere, a kerekesszék számára szolgáló hely, az univerzális hálófülke és az univerzális mosdó között az ajtóküszöbök kivételével, amelynek magassága nem haladhatja meg a 15 mm-t.

A vonaton belüli rámpák legnagyobb dőlése nem haladhatja meg a következő értékeket:

A rámpa hossza	Legnagyobb lejtés (fok)	Legnagyobb lejtés (%)
több mint 1000 mm	4,47	8
600 és 1000 mm között	8,5	15
kevesebb mint 600 mm	10,2	18

Megjegyzés: Ezeket a lejtéseket egyenes és sík pályán álló jármű mellett kell mérni.

4.2.2.10. Kapaszkodók

A járműre szerelt összes kapaszkodónak kerek keresztmetszetűnek kell lennie 30– 40 mm külső átmérővel, és legalább 45 mm távolságban kell lennie bármely mellette lévő felülettől. Ha egy kapaszkodó hajlított, a belső görbületi sugárnak legalább 50 mm-nek kell lennie.

Az összes kapaszkodónak a hátterétől elütő színűnek kell lennie.

A kettőnél több belépési lépcsővel rendelkező ajtókat kapaszkodókkal kell ellátni az ajtó mindkét oldalán, amelyeket belülre kell felszerelni a lehető legközelebb a jármű külső falához. Ezeknek 800 és 900 mm közötti magasságra kell kinyúlniuk a vonatra való felszállásra használható első lépcsőfok fölött annak a peronmagasságnak megfelelően, amelyre a járművet tervezték, és párhuzamosnak kell lennie a lépcső élének vonalával.

A vonatra való fel= és onnan való lelépés céljára függőleges kapaszkodókat is kell biztosítani. A legfeljebb két lépcsővel rendelkező ajtókat függőleges kapaszkodókkal kell ellátni az ajtó mindkét oldalán, amelyeket belülre kell felszerelni a lehető legközelebb a jármű külső falához. Ezeknek 700 és 1200 mm közötti magasságban kell kinyúlniuk az első lépcsőfok küszöbe fölé.

Amennyiben az átjáró keskenyebb, mint 1000 mm és hosszabb, mint 2000 mm, kapaszkodókat kell felszerelni az utasok általi használatra szolgáló, járművek közötti átjáróban vagy amellett. Amennyiben az átjáró legalább 1000 mm széles, kapaszkodókat kell felszerelni az átjáróban.

4.2.2.11. Kerekesszékkel elérhető hálófülkék

Ha a vonat hálófülkékkel van felszerelve, az egyik járműben legalább egy kerekesszékkel megközelíthető hálófülkéről kell gondoskodni, amely be tudja fogadni az M. mellékletben meghatározott jellemzőjű kerekesszéket.

Ha egynél több járműben van hálófülke, legalább két kerekesszékkel megközelíthető hálófülkéről kell gondoskodni a vonaton.

Ha egy vasúti járműben kerekesszékkel megközelíthető hálófülkét biztosítanak, a jármű megfelelő ajtajának külső oldalán ezt jelezni kell az N. melléklet N.3. és N.4. pontja szerinti jelzéssel.

A hálófülkét legalább két olyan vészjelző berendezéssel kell ellátni, amely veszély esetén lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott személy tájékoztassa azt a személyt, aki megfelelő intézkedéseket tehet. Az egyiket legfeljebb 450 mm magasan kell elhelyezni a padló fölött, a padlószinttől a kezelőszerv felső széléig mérve. A másikat legalább 600 és legfeljebb 800 milliméter magasan kell elhelyezni a padló fölött, a padlószinttől a kezelőszerv felső széléig mérve.

Az alsó riasztóeszközt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelőszerv kényelmesen elérhető legyen egy padlón fekvő személy számára. Ezt a két eszközt a hálófülke különböző függőleges felületein kell elhelyezni. A riasztó kezelőszervének különböznie kell a hálófülkén belüli összes többi kezelőszervtől, és azoktól eltérő színűnek kell lennie.

A riasztó mindegyik kezelőszerve mellé el kell helyezni az N. melléklet N.3. és N.7. pontja szerinti jelzést. A jelzésnek le kell írnia a működést és a teendőket, a hátterétől elütő színűnek kell lennie, és egyértelmű vizuális és tapintható tájékoztatást kell adnia.

A hálófülkén belül látható és hallható jelzést kell adni arról, hogy a riasztóberendezést működésbe hozták.

4.2.2.12. A lépcső pozíciója a járműre való fel= és leszálláshoz

4.2.2.12.1. Általános követelmények

A pályán középpontosan álló, üzemképes állapotú, új kerekekkel felszerelt, utasok nélküli jármű mindkét oldalán lévő minden egyes megközelítési ajtó lépcsője élének középső részén elhelyezkedő pontnak bizonyítottan az alábbi 11. ábrán a „lépcső helyeként” azonosított felületen kell elhelyezkednie az alább részletezett követelményeknek megfelelően.

A jármű megközelítési lépcsőit úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek az alábbi követelményeknek, tekintetbe véve annak a peronnak a típusát, ahol a járművel normál üzemen belül meg szándékoznak állni. A padlónak a be= és kiszállásra szolgáló ajtónál lévő végét lépcsőfoknak kell tekinteni.

A lépcsőfokoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a jármű legnagyobb építési nyomtávja megfeleljen az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME C. mellékletében foglalt követelményeknek.

Az 550 mm-nél alacsonyabb peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó követelmény:

– a legalacsonyabb lépcsőfokot (az első szintet) a jármű építési tengelytávjának alsó határán kell elhelyezni az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME C. mellékletében foglalt, az adott járműre vonatkozóan érvényes követelményeknek megfelelően.

– a legalacsonyabb lépcsőfok (az első szint) vízszintes pozícióját a jármű építési tengelytávjának külső határán kell elhelyezni az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME C. mellékletében foglalt, az adott járműre vonatkozóan érvényes követelményeknek megfelelően.

Az 550 mm magas peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó követelmény:

– a lépcsőfokoknak meg kell felelniük a 11. ábra követelményeinek és a következő értékeknek, amikor a jármű megáll a névleges pozíciójában:

	δ_h mm	δ_v+ mm	δ_v–mm
egyenes, vízszintes pályán	200	230	160
300 m ívsugarú pályán	290	230	160

A 760 mm magas peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó követelmény:

– a lépcsőfokoknak meg kell felelniük a 11. ábra követelményeinek és a következő értékeknek, amikor a jármű megáll a névleges pozíciójában:

	δ_h mm	δ_v+ mm	δ_v–mm
egyenes, vízszintes pályán	200	230	160
300 m ívsugarú pályán	290	230	160

Mind a 760 mm magas, mind az 550 mm magas vagy annál alacsonyabb és két vagy több fel= és leszállási lépcsővel rendelkező peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó követelmény:

– a fenti vonatkozó követelményeken kívül a lépcsőknek meg kell felelniük a 11. ábra követelményeinek és az alábbi értékeknek, amikor a jármű megáll a névleges helyén, 760 mm-es névleges peronmagasság mellett.

	δ_h mm	δ_v+ mm	δ_v–mm
egyenes, vízszintes pályán	380	230	160
300 m ívsugarú pályán	470	230	160

11. ábra

4.2.2.12.2. Fel= és leszállásra szolgáló lépcsők

A fel= és leszállásra szolgáló összes lépcsőfoknak csúszásmentesnek kell lennie, és a nettó hasznos szélességének azonosnak kell lennie az ajtó szélességével.

A fel= és leszállásra szolgáló belső lépcsőknek legfeljebb 200 mm magasaknak és legalább 240 mm mélyeknek kell lenniük (járófelület) a lépcsőfokok függőleges szélei között. A lépcsőfokok emelkedési magasságának ezzel megegyezőnek kell lennie. Az első és utolsó lépcsőfokot a lépcsőfokok peremének elülső és felső felületén teljesen végigérő, 45– 50 mm közötti szélességű, elütő színű csíkkal kell jelezni.

A lépcsőfokok magasságát legfeljebb 230 mm-re lehet növelni, ha az bizonyítottan eggyel csökkenti a szükséges lépcsőfokok számát. (Például ha egy 460 mm-es függőleges távolságot kell áthidalni, bizonyítható, hogy 230 mm magas lépcsőfokok használata 3-ról 2-re csökkenti a szükséges lépcsőfokok számát.)

A rögzített vagy mozgó külső lépcső legnagyobb magassága 230 mm lehet a lépcsőfokok között, és legalább 150 mm-es mélységgel kell rendelkeznie. Ha az ajtóküszöb járművön kívüli meghosszabbításaként lépcsődeszka van felszerelve, és nincs szintkülönbség a lépcsődeszka és a jármű padlója között, az nem tekintendő lépcsőnek ezen előírás alkalmazásában. Az előtér és a jármű külsejének padlószintje között minimális, legfeljebb 60 mm-es szintesés megengedett az ajtó vezetése és tömítése érdekében, és nem tekintendő lépcsőfoknak.

A jármű előterének legfeljebb 4 lépcsőfokkal kell megközelíthetőnek lennie, amelyek közül az egyik lehet külső.

4.2.2.12.3. Fel= és leszállást segítő eszközök

4.2.2.12.3.1. Általános tudnivalók

A fel= és leszállást segítő eszközöknek meg kell felelniük a következő táblázat követelményeinek:

A fel= és leszállást segítő eszköz használata	Nem megközelíthető a kerekesszéket használók számára	Mind a kerekesszéket használók, mind a többi utas számára elérhető	Csak a kerekesszéket használók számára elérhető
A fel= és leszállást segítő eszköz kategóriája	Mozgatható lépcső Egyéb eszközök	Rámpa Hídelem Egyéb eszközök	Felvonó Egyéb eszközök
Általános követelmények az alábbiak szerint	A. kategória	A. kategória B. kategória	B. kategória

4.2.2.12.3.2. A fel= és leszállást segítő eszközök elérhetősége a kerekesszéket használók számára

Amikor egy vonaton, kerekesszékkel megközelíthető ajtónak nyitva kell lennie normál üzem közben egy olyan állomás peronján, amely akadálymentes útvonallal rendelkezik a 4.1.2.3.1. ponttal összhangban, fel= és leszállást segítő eszközt kell biztosítani az említett ajtó és a peron között a kerekesszékes utas fel= és leszállásának lehetővé tétele érdekében, kivéve, ha az említett ajtó küszöbe, és a peron pereme közötti rés bizonyítottan nem nagyobb, mint vízszintesen 75 mm, függőlegesen pedig 50 mm.

A jármű jellemzői között fel kell tüntetni azon peronok peremének pozícióját, amellyel a járműre való fel= és leszállást segítő eszközök kompatibilisek az előző bekezdéssel összhangban.

Ha ugyanazon az útvonalon, a kerekesszéket használók számára fel= és leszállást segítő eszközökkel felszerelt állomások közötti távolság nem haladja meg a 30 km-t, nem kötelező, hogy a járműveken legyenek ilyen segédeszközök.

A felelős vasúti pályahálózat-működtető (vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője(k), ha ezek a felelős szervek) és a vasúti társaság megállapodik a fel= és leszállást segítő eszközök kezeléséről a nemzetközi vasúti utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló (EK) 1371/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban annak megállapítása érdekében, hogy melyik fél felelős a fel= és leszállást segítő eszközök biztosításáért. A vasúti pályahálózat-működtető [vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője(k)] és a vasúti társaság biztosítja, hogy a felelősségek általuk egyeztetett megosztása a leginkább működőképes átfogó megoldás.

Az ilyen megállapodások meghatározzák:

– az állomások azon peronjait, ahol a vasúti társaságnak fel= és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

– azokat a járműveket, ahol a vasúti társaságnak fel= és leszállást segítő eszközöket kell biztosítania, és az állomások azon peronjait, amelyekkel ezek használhatók,

A vasúti társaság a biztonságirányítási rendszerében megjelöli, melyek az ilyen megállapodások szerinti kötelezettségei, és hogy hogyan szándékozik megfelelni azoknak.

A vasúti pályahálózat-működtető a biztonságirányítási rendszerében megjelöli, melyek az ilyen megállapodások szerinti kötelezettségei, és hogy hogyan szándékozik megfelelni azoknak.

A fenti bekezdésekben a peronokat működtető, az állomás személyszállítási létesítményei üzemeltetője tekintendő a vasúti pályahálózat-működtetőnek a 91/440/EGK irányelv 3. cikke szerint: az infrastruktúra meghatározása és a 2598/70/EGK rendelet.

4.2.2.12.3.3. Az A. kategóriára vonatkozó általános követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények:

– a berendezésnek maradandó alakváltozás nélkül ki kell bírnia 2 kN lefelé irányuló koncentrált függőleges terhelést a hasznos járófelület bármely pontjának 100 × 200 mm-es területén;

– a berendezésnek a hasznos járófelületén jelentős maradandó alakváltozás nélkül ki kell bírnia 4 kN lefelé irányuló elosztott függőleges terhelést lépéshossz-méterenként;

– megfelelő mechanizmust kell felszerelni a berendezés stabilitásának biztosítására használati és használaton kívüli pozícióban;

– a berendezés felületének csúszásmentesnek kell lennie, és a nettó hasznos szélességének azonosnak kell lennie az ajtó szélességével;

– a berendezést fel kell szerelni olyan eszközzel, amely képes az adott lépcsőfok mozgásának leállítására, ha annak elülső széle mozgás közben hozzáér bármely tárgyhoz vagy személyhez.

A berendezés által gyakorolt legnagyobb erőnek meg kell felelnie a következőknek:

– a berendezés által működés közben gyakorolt legnagyobb erő nyitási irányban nem haladhatja meg a 300 N csúcsértéket, amikor akadálynak ütközik;

– amennyiben várható, hogy az utasok egy függőlegesen mozgó berendezésre állnak a járművön belül, a lépcsőnek nem szabad működnie a lépcső felületének bármely 80 mm átmérőjű területére gyakorolt 150 N függőleges erő mellett;

– a berendezésnek tartalmaznia kell egy vészhelyzeti módszert az üzembe és üzemen kívül helyezésre, ha a lépcső áramellátása megszűnik.

4.2.2.12.3.4. A B. kategóriára vonatkozó általános követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények:

– ha az állomásokon fel= és leszállást segítő eszközök találhatók, azokon el kell férnie egy, az M. mellékletben részletezett jellemzőjű kerekesszéknek;

– a berendezés felületének csúszásmentesnek kell lennie, és legalább 760 mm nettó hasznos szélességgel kell rendelkeznie a felvonók kivételével, ahol 720 mm megengedett. Ha a lap 900 mm-nél keskenyebb, mindkét oldalon megemelt peremmel kell rendelkeznie, nehogy a mozgást segítő eszköz kerekei lecsússzanak róla.

– az eszköznek legalább 300 kg teherbírásúnak kell lennie a rámpa közepén, egy 660 × 660 mm-es területen elosztva.

4.2.2.12.3.5. A mozgatható lépcsőkre vonatkozó különös követelmények

A mozgatható lépcső a járműbe épített teljesen automatikus működésű eszköz, amelyet az ajtó nyitása és zárása aktivál.

Megengedett mozgatható lépcsők használata, feltéve, ha azok megfelelnek a jármű kiválasztott építési nyomtávjával kapcsolatos, az áruszállító kocsikra vonatkozó ÁME C. melléklete szerinti követelményeknek.

A nyomtáv-méretezési szabályok által megengedett mértéken túlnyúló mozgatható lépcső esetén a vonatnak álló helyzetben kell lennie a lépcső kinyújtásakor.

A mozgatható lépcső kinyúlásának be kell fejeződnie, mielőtt az ajtó kinyílása lehetővé tenné az utasoknak az áthaladást, és fordítva, a lépcső visszahúzódása csak akkor kezdődhet meg, ha az ajtó kinyílása már nem teszi lehetővé mozgáskorlátozott utasok áthaladását.

4.2.2.12.3.6. A mozgatható rámpákra vonatkozó különös követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények:

– úgy kell megtervezni a személyzet által manuálisan működtetett eszközt, hogy biztonságos legyen, és minimális erővel lehessen működtetni;

– ha a fel= és leszállást segítő berendezés elektromos működésű, a fel= és leszállást segítő eszköznek rendelkeznie kell vészhelyzeti manuális működtetéssel áramkimaradás esetére. Az ilyen működtetésnek az eszközt használók és a kezelők számára veszélytelennek kell lennie;

– a megközelítési rámpát vagy a személyzetnek kell manuálisan pozícióba állítania, akár az állomás peronján, akár a vonaton történik a tárolása, vagy félautomata módon, a személyzet vagy az utas által mechanikusan kell üzembe helyezni;

– a rámpa felületének csúszásmentesnek kell lennie, és legalább 760 mm effektív szabad szélességgel kell rendelkeznie;

– a rámpák peremeit mindkét szélükön meg kell emelni, nehogy a mozgást segítő eszköz kerekei lecsússzanak róla.

– a rámpa két végén lévő kiállásokat le kell kerekíteni, és nem lehetnek 20 mm-nél magasabbak, elütő színű veszélyjelző csíkokkal kell rendelkezniük;

– amikor fel= vagy leszállásra használják, a rámpát rögzíteni kell, hogy ne mozduljon el a terhelésváltozás miatt.

– biztonságos tárolóhelyről kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a használaton kívüli rámpák, a mozgathatókat is ideértve, ne ütközzenek az utas kerekesszékével vagy mozgást segítő eszközével, illetve hirtelen fékezéskor ne jelentsenek veszélyt az utasra nézve.

– a rámpa legnagyobb lejtése 10,2 fok (18%) lehet. A legnagyobb érték esetén az utasnak segítségre lehet szüksége.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Biztonságos tárolóhelyről kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a használaton kívüli rámpák, a mozgathatókat is ideértve, ne ütközzenek az utas kerekesszékével vagy mozgást segítő eszközével, illetve hirtelen fékezéskor ne jelentsenek veszélyt az utasra nézve.

4.2.2.12.3.7. A félautomata rámpákra vonatkozó különös követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények:

– a félautomata rámpákat fel kell szerelni olyan eszközzel, amely képes az adott lépcsőfok mozgásának leállítására, ha annak elülső széle mozgás közben hozzáér bármely tárgyhoz vagy személyhez;

– a rámpa legnagyobb lejtése 10,2 fok (18%) lehet. A legnagyobb érték esetén az utasnak segítségre lehet szüksége.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Vezérlő útján kell biztosítani, hogy a jármű ne mozoghasson, amikor a félautomata rámpa nincs használaton kívül.

4.2.2.12.3.8. A hídelemekre vonatkozó különös követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

A hídelem a járműbe épített teljesen automatikus működésű eszköz, amelyet az ajtó nyitása és zárása aktivál. Vízszintes marad anélkül, hogy az állomás peronja alátámasztaná.

4.2.2.12.3.9. A vonatra szerelt felvonókra vonatkozó különös követelmények

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmények

A vonatra szerelt felvonó a jármű ajtajába épített eszköz, amelyet a vonatszemélyzetnek kell üzembe helyeznie. A rendszernek képesnek kell lennie leküzdeni a jármű padlója és az állomás peronja közötti maximális szintkülönbséget a működtetés helyén.

Vonatra szerelt felvonó használata esetén annak meg kell felelnie a következőknek:

– a felvonó padlóját akadályokkal kell ellátni, nehogy a kerekesszék bármelyik kereke leguruljon róla működés közben;

– a felvonó talajra engedett állapotában rakodórámpaként funkcionáló rakodóperem akadályának (a külső akadálynak) elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megemelt vagy lezárt állapotban megakadályozza az elektromos kerekesszéket abban, hogy átguruljon rajta vagy tönkretegye azt, vagy erre kiegészítő rendszert kell biztosítani;

– a felvonónak lehetővé kell tennie, hogy a kerekesszék befelé vagy kifelé nézzen.

– biztonságos tárolórendszerről kell gondoskodni, hogy a használaton kívüli felvonó ne akadályozza az utas kerekesszékét vagy mozgást segítő eszközét, és ne jelentsen veszélyt az utasokra nézve;

– amikor a felvonó használaton kívüli helyzetben van, az ajtó legkisebb hasznos szélességének 800 mm-nek kell lennie.

Az alrendszerre vonatkozó követelmények

A felvonónak biztosítania kell, hogy a jármű ne legyen mozgatható, ha a felvonó használatban van.

4.2.3. A interfészek működési és műszaki előírásai

Mivel jelenleg nem létezik a hagyományos vasútra vonatkozó ÁME az utasszállító járművek és infrastruktúra esetében, ez a szakasz nyitott pont marad.

Nincs interfész az Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek alrendszer felé.

Az Üzemeltetés alrendszerrel való interfész leírása az „Üzemeltetési szabályok” című 4.1.4. részben található.

4.2.4. Üzemeltetési szabályok

Az alábbi üzemeltetési szabályok nem képezik részét a járművek értékelésének.

Ezen ÁME nem határoz meg üzemeltetési szabályokat a veszélyhelyzetek esetén történő evakuálásra vonatkozóan, hanem csak a vonatkozó műszaki követelményeket tartalmazza. A járművekre vonatkozó műszaki követelmények célja az összes utas, köztük a mozgáskorlátozott személyek evakuálásának megkönnyítése.

A 3. szakaszban szereplő alapvető követelmények fényében a Járművek alrendszerre vonatkozó, ezen ÁME által az 1.1. szakaszban definiált műszaki hatály szerint érintett üzemeltetési szabályok a következők:

– Általános tudnivalók

A vasúti társaságnak megfelelő üzletpolitikával kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy az utasokat kiszolgáló járművei a teljes üzemidőben ezen ÁME műszaki követelményeinek megfelelően elérhetőek a mozgáskorlátozott személyek minden kategóriája számára. Továbbá az üzletpolitikának kompatibilisnek kell lennie adott esetben a vasúti pályahálózat-működtető vagy az állomás személyszállítási létesítményei üzemeltetőjének szabályzatával (lásd: 4.2.4. szakasz). Az üzletpolitikát a személyzetnek szóló megfelelő tájékoztatással, eljárásokkal és képzéssel kell megvalósítani. A járművekre vonatkozó politikának nem kizárólagosan tartalmaznia kell a következő helyzetekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat:

– A megkülönböztetett ülések megközelítése és lefoglalása

A „megkülönböztetett” besorolású ülések esetében két állapot létezik:

(I) nem lefoglalt, és

(II) lefoglalt (lásd: 4.2.2.2.1. szakasz).

Az (I) esetben az üzemeltetési szabályok a többi utas felé irányulnak (azaz jelzés történik), miáltal arra kérik őket, hogy biztosítsanak elsőbbséget a mozgáskorlátozott személyek minden kategóriájának, akik jogosultak az ilyen ülések használatára, és hogy a foglalt megkülönböztetett üléseket adott esetben át kell adni.

A (II) esetben a vasúti társaságnak üzemeltetési szabályokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a jegyfoglalási rendszer méltányos legyen a mozgássérült személyekkel szemben. Az ilyen szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a megkülönböztetett ülések csak mozgáskorlátozott személyek által legyenek lefoglalhatók az indulás előtt meghatározott felszabadítási időszakig. Ennek lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy a segítő kutyával rendelkező személyek két helyet foglalhassanak le – egyet a mozgáskorlátozott személy, egyet pedig a kutya részére. Ezen időpont után a megkülönböztetett üléseket a teljes utazóközönség számára hozzáférhetővé teszik, a mozgáskorlátozott személyeket is ideértve.

– Segítő kutyák szállítása

Üzemeltetési szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a segítő kutyával utazó mozgáskorlátozott személynek ne kelljen pótdíjat fizetnie.

– A kerekesszékek számára fenntartott helyek megközelítése és lefoglalása

A megkülönböztetett ülések megközelítésére és lefoglalására vonatkozó fenti szabályokat a kerekesszékek számára fenntartott helyekre is alkalmazni kell (lásd: 4.2.2.3. szakasz), kivéve, ha a kerekesszéket használók a mozgáskorlátozott személyek egyetlen elsőbbséget élvező kategóriája. Emellett az üzemeltetési szabályoknak rendelkezniük kell a kísérő (nem mozgáskorlátozott) személyek

(I) nem lefoglalt, és

(II) lefoglalt üléseiről a kerekesszék számára fenntartott hely mellett vagy azzal szemben. A lehajtható ülések segítségével a kerekesszékek számára fenntartott helyek univerzális ülőhelyekké alakíthatók át.

Az univerzális hálófülkék megközelítése és lefoglalása

A megkülönböztetett ülésekre vonatkozó fenti foglalási szabályokat az univerzális hálófülkékre is alkalmazni kell (lásd: 4.2.2.3. szakasz). Az üzemeltetési szabályoknak azonban meg kell akadályozniuk az univerzális hálófülkék foglalás nélküli használatát (azaz mindig előzetes foglalásra van szükség).

A kerekesszékek számára fenntartott helyek riasztója (Riasztórendszer a kerekesszéket használó számára)

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a vonatszemélyzet megfelelő reakciójára és cselekvésére vonatkozóan, ha aktiválják a kerekesszék számára fenntartott helyen lévő riasztót (lásd: 4.2.2.3.).

A külső ajtók vonatszemélyzet általi aktiválása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a külső ajtók vonatszemélyzet általi aktiválási folyamatára vonatkozóan az összes utas (köztük a mozgáskorlátozott személyek) biztonsága érdekében (lásd: 4.2.2.4.1.).

Vonatszemélyzet – Riasztórendszer az univerzális mosdókban

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a vonatszemélyzet megfelelő reakciójára és cselekvésére vonatkozóan, ha a mozgáskorlátozottakat is beleértve bármelyik utas aktiválja az univerzális mosdóban lévő riasztót (lásd: 4.2.2.6.3.).

Hangos biztonsági utasítások vészhelyzet esetén

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a hangos biztonsági utasításoknak vészhelyzetben az utasok számára történő továbbítása érdekében (lásd: 4.2.2.8.1.). E szabályoknak tartalmazniuk kell az utasítások jellegét és azok továbbítását.

Vizuális tájékoztatás – A hirdetések szabályozása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak elkerülése érdekében, hogy a hirdetések elvonják azt utasok figyelmét a vizuális információkról (lásd: 4.2.2.8.2. szakasz). Ezek a szabályok a hirdetések relatív elhelyezésére, méreteire és megvilágítására vonatkoznak.

Automatikus tájékoztató rendszerek – A téves vagy félrevezető tájékoztatás manuális helyesbítése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a téves automatikus tájékoztatás vonatszemélyzet általi ellenőrzésére és helyesbíthetőségére (lásd: 4.2.2.8. szakasz).

A végállomás és a következő megállóhely bejelentésére vonatkozó szabályok

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a következő megállóhelyet legkésőbb 2 perccel a megérkezést megelőzően bejelentsék (lásd: 4.2.2.8. szakasz).

A vonaton a tájékoztatásra használt nyelv

A vonaton elhangzó tájékoztatás lehet előre felvett vagy élőbeszéd. Mindkét esetben üzemeltetési szabályokat kell létrehozni az alkalmazott nyelv igazolására, kellő tekintettel az útvonal(ak)on jellemzően utazó utasok nemzetiségi összetételére beszélt nyelv(ek) tekintetében (lásd: 4.2.2.8. szakasz).

A hálófülkében lévő riasztórendszer

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a vonatszemélyzet megfelelő reakciójára és cselekvésére vonatkozóan, ha a mozgáskorlátozottakat is beleértve bármelyik utas aktiválja a hálófülkében lévő riasztót (lásd: 4.2.2.11.).

A vonat összetételére vonatkozó szabályok, amelyek lehetővé teszik a kerekesszékes fel= és leszállást segítő eszközök használatát a peronok kialakításának megfelelően

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek oly módon veszik figyelembe a vonatok változó összetételét, hogy biztonságos zónákat lehessen megállapítani a kerekesszékes fel= és leszállást segítő eszközök használatához a vonatok megállási pontjai tekintetében.

A manuális és elektromos kerekesszékek fel= és leszállást segítő eszközeinek biztonságossága

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a fel= és leszállást segítő eszközöknek a vonat vagy az állomás személyzete általi működtetésére vonatkozóan. Manuális eszközök esetében eljárásoknak kell biztosítaniuk, hogy a személyzet részéről minimális fizikai erőfeszítés legyen szükséges. Elektromos eszközök esetében eljárásoknak kell biztosítaniuk a hibátlan vészhelyzeti működést áramkimaradás esetére. Üzemeltetési szabályt kell megállapítani a kerekesszék-felvonókra szerelt eltávolítható korlátoknak a vonat vagy az állomás személyzete általi működtetésére vonatkozóan.

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a vonat vagy az állomás személyzete biztonságosan működtetni tudja a fel= és leszállást segítő rámpákat azok üzembe és üzemen kívül helyezése, rögzítése, megemelése és lesüllyesztése tekintetében.

Segítségnyújtás a kerekesszéket használóknak

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tudatában legyen annak, hogy a kerekesszéket használóknak segítségre lehet szükségük a vonatra való fel= és leszálláshoz, és szükség esetén biztosítania kell az ilyen segítséget.

Lehetséges, hogy a mozgáskorlátozott személyeknek előre be kell jelenteniük az ilyen segítségnyújtás iránti igényüket, hogy legyen rendelkezésre álló képzett személyzet.

Peronok – A kerekesszékes fel= és leszállást segítő eszközök működési területe

A fentiek következménye, hogy a vonat megállási pontját egyes esetekben módosítani kell a követelménynek való megfelelés érdekében.

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek figyelembe veszik a vonatok összeállításának változásait (lásd: 4.1.2.19. rész) oly módon, hogy a vonatok megállási pontja a fel= és leszállást segítő eszköz működési területéhez képest legyen meghatározható.

A mozgatható lépcső vészhelyzeti üzembe helyezése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a hídelemek vészhelyzeti üzembe és üzemen kívül helyezésére vonatkozóan áramkimaradás esetére.

Tolószékek szállítása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a tolószékek szállítására vonatkozóan.

Poggyászok szállítása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a poggyászok szállítására vonatkozóan.

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-nek megfelelő és nem megfelelő járművekből összeállított szerelvények üzemeltetése

Amikor az ÁME-nek megfelelő és nem megfelelő járművekből állítanak össze vonatszerelvényt, üzemeltetési eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a vonaton legalább két olyan kerekesszék számára kialakított hely legyen, amely megfelel a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-nek. Azt is biztosítani kell, hogy ha a vonaton vannak mosdók, a kerekesszéket használó személy meg tudjon közelíteni egy univerzális mosdót.

Az ilyen járműkombinációk esetében eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy az útvonalról szóló hangos tájékoztatás minden járművön hallható legyen.

Elfogadható, hogy a dinamikus tájékoztató rendszerek és a kerekesszékek számára szolgáló helyek, illetve az univerzális mosdók riasztórendszerei nem biztos, hogy teljes mértékben működnek ilyen körülmények között.

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-nek megfelelő járművekből összeállított vonatok

Amikor a 6.2.7. szakasszal összhangban egyenként értékelt járművekből vonatokat állítanak össze, üzemeltetési szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a teljes vonat megfeleljen ezen ÁME 4.2. pontja vonatkozó szakaszainak.

4.2.5. Karbantartási szabályok

A 3. szakaszban szereplő alapvető követelmények fényében a Járművek alrendszerre vonatkozó, ezen ÁME által az 1.1. szakaszban definiált műszaki hatály szerint érintett karbantartási szabály hogy, ha a mozgáskorlátozott személyek által használható valamely berendezés meghibásodik (a tapintható jelzéseket is ideértve), a vasúti társaságnak biztosítania kell, hogy eljárások legyenek érvényben a berendezésnek az esemény bejelentésétől számított 6 munkanapon belüli megjavítása vagy cseréje érdekében.

4.2.6. Szakmai képesítések

Ezen ÁME hatálya alá tartozó, az 1.1. pontban meghatározott műszaki hatály és az üzemeltetési szabályokat felsoroló 4.1.4. pont szerinti járművek alrendszer működtetéséért és karbantartásáért felelős személyzet szakmai képesítései a következők:

– a vonatkísérési feladatokat ellátó, az állomáson az utasoknak szolgáltatásokat és segítséget nyújtó és jegyértékesítő személyzet szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékkal szembeni tudatosságra és egyenlőségre, ideértve a mozgáskorlátozott személyek egyes kategóriáinak konkrét igényeit;

– a vonatok karbantartásáért és üzemeltetéséért felelős mérnökök és vezetők szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékkal szembeni tudatosságra és egyenlőségre, ideértve a mozgáskorlátozott személyek egyes kategóriáinak konkrét igényeit.

4.2.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Ezen ÁME alkalmazási területén nincsenek meghatározott követelmények sem a járművek alrendszer üzemeltetéséért felelős személyzet, sem ezen ÁME végrehajtásának egészségvédelmi és biztonsági feltételeire vonatkozóan.

4.2.8. Járműnyilvántartás

A járműnyilvántartásra ezen ÁME alapján vonatkozó követelmények az alábbiak:

– a járműnyilvántartásnak tartalmaznia kell a következő általános adatokat minden típusú jármű vonatkozásában:

– a jármű típusának általános leírása (ideértve a legnagyobb üzemi sebességet és a rögzített ülések számát);

– a járművet üzemeltető vasúti társaság és – ha eltérő – a jármű tulajdonosa;

– a járművet ezen ÁME szerint jóváhagyó tagállam

– a jármű osztályának száma és járműazonosítója;

– a jármű építője;

– a jármű nyilvános utasforgalmi szolgálatának kezdőnapja;

– azok az útvonalak, amelyeken a jármű üzemeltetése megengedett;

– a jármű ezen ÁME-nek való megfelelőségéről szóló nyilatkozat kelte;

– a megfelelőséget tanúsító bejelentett szervezet neve;

– az(ok) a járművekből álló vonatszerelvény(ek), amelyek működése összhangban van ezen ÁME-vel.

Az egyes járművek mellett ezen felül fel kell sorolni és ismertetni a következő jellemzőket ezen ÁME vonatkozó pontjai tekintetében az alábbiak szerint:

– a megkülönböztetett ülések száma, a 4.2.2.2. ponttal összhangban;

– a kerekesszékek számára fenntartott helyek száma, a 4.2.2.3. ponttal összhangban;

– a mosdók száma, a 4.2.2.6. ponttal összhangban;

– a kerekesszékkel megközelíthető hálófülkék száma, ha vannak, a 4.2.2.11. ponttal összhangban;

– a jármű padlómagassága és a járműre való fel= és leszállásra szolgáló összes lépcső pozíciója a 4.2.2.12.1., a 4.2.2.12.2. és a 4.2.2.12.3. ponttal összhangban;

– azok a peronmagasságok, amelyekkel kompatibilisnek tervezték a járművet

(a különleges eseteket is ideértve), a 4.2.2.12.1. ponttal összhangban;

– az összes beépített fel= és leszállást segítő eszköz leírása, ha van, a 4.2.2.12.4. ponttal összhangban;

– az összes olyan mozgatható fel= és leszállást segítő eszköz leírása, amelyet magától értetődően a járművön szállítanak, a 4.2.2.12.4. ponttal összhangban.

Ahol nemzeti szabályokat alkalmaznak ezen ÁME-nek való megfelelés kialakítása érdekében, a vonatkozó szabályoknál és rendelkezéseknél hivatkozni kell a nyilvántartás vonatkozó elemére.

Ha megváltozik a bejegyzés szerinti tagállam, az eredeti bejegyzés szerinti állam átadja az adott jármű ezen ÁME-vel kapcsolatos járműnyilvántartását az új bejegyzés szerinti államnak.

A járműnyilvántartásban szereplő adatokra az alábbiaknak van szüksége:

– az a tagállam, amely megerősíti, hogy a jármű megfelel ezen ÁME követelményeinek;

– az a pályahálózat-működtető, amely megerősíti, hogy a jármű kompatibilis azzal az infrastruktúrával, amelyen való működésre szánják;

– az a vasúti társaság, amely megerősíti, hogy a jármű megfelel a követelményeinek.

4.3. Ezen ÁME-ben használt fogalmak meghatározása

Tenyérrel működtetett:

– a „tenyérrel működtetett” kifejezés azt jelenti, hogy az eszköznek kézfejjel vagy a kéz bármely részével működtethetőnek kell lennie üzemi pozícióban anélkül, hogy szét kellene nyitni az ujjakat. A tervezési igény az, hogy az ízületeket érintő fájdalmas állapotoktól, például ízületi gyulladástól (arthritis) szenvedő utasok nem biztos, hogy bármilyen erőt is ki tudnak fejteni egyetlen ujjbeggyel (és valószínűleg kényelmetlenséget vagy fájdalmat tapasztalnak, ha ezt megteszik). Sokan nem is képesek ehhez szétnyitni az ujjaikat.

Színbeli elütés (kontraszt):

– amikor két egymás melletti felületre visznek fel színt a kellő kontraszt eléréséhez, a színek közötti elütést azok fényvisszaverési értéke, árnyalata és telítettsége határozza meg. Ezen ÁME alkalmazásában a „színbeli elütést” a diffúz fényvisszaverési érték határozza meg, de ez fokozható a színárnyalat és a telítettség változtatásával.

„A diffúz fényvisszaverési érték szerinti színbeli elütés” a felületek következő képlettel leírt kontrasztját jelenti:

Ahol az L a visszavert diffúz fény erőssége a felület valamely elemétől bármely irányban, osztva az elem azonos irányba néző területével.

K = kontraszt

L₀ = a tárgy diffúz fényvisszaverési értéke.

L_h = a háttér vagy a szomszédos felület diffúz fényvisszaverési értéke.

Amikor ezen ÁME színbeli elütést ír elő, a legkisebb értéknek K = 0,3-nek kell lennie.

A piros és a zöld színek együtt nem használhatók kontraszt létrehozására.

A diffúz fényvisszaverési értéket európai vagy nemzeti szabványokkal összhangban kell mérni.

A színárnyalatbeli elütés mértékét a két szín színspektrumon való közelsége határozza meg oly módon, hogy a spektrumon egymáshoz közel lévő színek kevésbé ütnek el egymástól, mint a távolabb lévők.

A telítettség értéke bármely színdefinícióban az intenzitást és a telítettség szintjét jelzi. Minél telítettebb egy szín, annál nagyobb az intenzitása.

Első lépcsőfok:

– az „első lépcsőfok” a járműnek azt az első lépcsőfokát jelenti, amelyet az utasok a járműre való fel= és leszállásra használnak. Normál esetben ez a peron széléhez legközelebb lévő lépcsőfok. Ez lehet rögzített, vagy mozgatható.

Csúszásmentes:

– a „csúszásmentes” jelentése, hogy bármely felületi burkolatnak kellően érdesnek vagy más módon kialakítottnak kell lennie, hogy a felület és a személy cipőtalpa vagy a mozgást segítő eszköz közötti súrlódás elfogadható szintű maradjon mind nedves, mind száraz körülmények között. Megjegyzendő, hogy nincs egységes vagy általánosan elfogadott rendszer a súrlódási együttható meghatározására a járófelületek csúszásmentességének meghatározásakor.

A járművek esetében ezért elég azt bizonyítani – nemzetileg vagy nemzetközileg elismert vizsgálati módszerrel mérve – , hogy a kijelölt „csúszásmentes” felület és egy gumitalpú cipő közötti statikus súrlódási együttható legalább 0,35 értéket ér el akkor is, amikor a felületet tiszta vízzel megnedvesítik. A vizsgálatban használt gumi minőségét fel kell tüntetni a vizsgálati eredményekben, és annak reprezentatívnak kell lennie az Európai Unió tagállamaiban mindennapi viseletre értékesített cipők gyártása során felhasznált anyag szempontjából.

Az infrastruktúra esetében az egyenértékű kijelölt felületekre vonatkozó nemzeti szabályozás az irányadó.

„Tapintható jelzések” és „tapintható kezelőszervek”:

– a „tapintható jelzések” és „tapintható kezelőszervek” kiálló piktogramokat, karaktereket vagy Braille-írást tartalmazó jelzések vagy kezelőszervek. A tapintható piktogramokat és karaktereket legalább 0,5 mm-rel a felület fölé kell emelni, nem szabad bevésni, és szögletes szélűnek (azaz nem lekerekítettek vagy élesek) kell lenniük.

A karaktereknek vagy a piktogramoknak olyan távolságra kell lenniük egymástól, hogy a kiálló betű, szám vagy szimbólum mindkét oldala egyetlen tapintással érzékelhető legyen.

A karakterek és a számok minimális magassága 15 mm.

Ahol Braille-írást használnak, a szabványos nemzeti Braille-karaktereket kell alkalmazni. A Braille-pontoknak lekerekítetteknek kell lenniük. Az I. szintű Braille-írást kell használni egyszavas feliratokhoz, és iránymutatót kell alkalmazni.

Az állomás személyszállítási létesítményeinek az üzemeltetője:

– az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője az állomás mindennapi üzemeltetéséért felelős személy. Ezt a feladatot elláthatja a vasúti társaság, a vasúti pályahálózat-működtető vagy harmadik személy.

Biztonsági tájékoztatás:

– a biztonsági tájékoztatás az utasoknak adott olyan tájékoztatás, amely lehetővé teszi számukra, hogy előre tudják, hogyan viselkedjenek vészhelyzet esetén.

Biztonsági utasítások:

– a biztonsági utasítások az utasoknak vészhelyzet esetén annak érdekében adott utasítások, hogy megértsék, mit kell tenniük.

Közlekedő:

– a közlekedő az az akadálymentes tér, amely lehetővé teszi a járművön belüli mozgást a 4. fejezetben említett helyekhez.

Átjáró:

– az átjáró az a terület, amelyen keresztül az utasok átmehetnek a vonat egyik járművéből a másikba.

5. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

5.1. Meghatározás

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelem-csoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal.

5.2. Innovatív megoldások

Az ezen ÁME 4. szakaszában kijelentettek szerint az innovatív megoldások új előírásokat, illetve új értékelési módszereket igényelnek. Ezeket az előírásokat és értékelési módszereket a 6.1.3. szakaszban leírt módszerrel kell kidolgozni.

5.3. A rendszerelemek felsorolása

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv vonatkozó rendelkezései foglalkoznak, és ezek az alábbiakban felsorolva találhatók.

5.3.1. Infrastruktúra

Az alábbi elemek tekinthetők az infrastruktúra kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek:

– vizuális utastájékoztató berendezés,

– fel= és leszállást segítő eszközök,

– nyomógombok,

– pelenkázóhely,

– tapintható jelzések,

– jegyárusító automaták.

5.3.2. Járművek

A járművek esetében az alábbiak tekinthetők kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek:

– normál és univerzális mosdómodulok,

– utastájékoztató berendezés (hangos és vizuális),

– az utasok által működtetett riasztóberendezések,

– fel= és leszállást segítő eszközök,

– nyomógombok,

– pelenkázóhely,

– látható és tapintható jelzések.

5.4. A rendszerelemek paraméterei és előírásai

5.4.1. Infrastruktúra

A figyelembe veendő jellemzőket a 4.1. szakasz alább jelzett vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.

– vizuális utastájékoztató berendezés (4.1.2.11.2. és N. melléklet);

– fel= és leszállást segítő eszközök (4.1.2.21.2);

– tapintható nyomógombok (4.1.2.4);

– pelenkázóhely (4.1.2.7.2);

– tapintható jelzések (4.1.2.11);

– jegyárusító automaták (4.1.2.9.2);

5.4.2. Járművek

A figyelembe veendő jellemzőket a 4.2. szakasz alább jelzett vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.

– mosdómodulok (4.2.2.6);

– vizuális utastájékoztató berendezés (4.2.2.8.3. és N. melléklet);

– az utasok által működtetett riasztóberendezések (a riasztóberendezéseknek tenyérrel működtethetőknek kell lenniük, és a működtetésük nem igényelhet 30 N-t meghaladó erőt);

– fel= és leszállást segítő eszközök (4.2.2.12.3.);

– nyomógombok (nyomógomboknak legfeljebb 15 newton erővel működtethetőknek kell lenniük);

– pelenkázóhely (4.2.2.6.3.2);

– látható és tapintható jelzések (4.2.2.8.1, 4.2.2.8.2 és N. melléklet).

6. Megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági értékelés

6.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.1.1. Megfelelőségi értékelés (általános)

A gyártónak vagy hivatalos közösségbeli képviselőjének a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésével és IV. mellékletének 3. fejezetével összhangban álló EK megfelelőségi nyilatkozatot vagy EK alkalmazhatósági nyilatkozatot kell kiállítania a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő valamely rendszerelem forgalmazásának megkezdése előtt.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő egyes rendszerelemek megfelelőségi értékelését a következő modulok szerint kell elvégezni (a modulok leírása ezen ÁME F. mellékletében található):

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek moduljai:

– A. modul: belső termelési ellenőrzés a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében;

– A1. modul: belső tervezési ellenőrzés termékhitelesítéssel a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében;

– B. modul: típusvizsgálat a tervezési és fejlesztési fázis esetében;

– C. modul: típus-megfelelőség a gyártási fázis esetében;

– D. modul: termelési minőségirányítási rendszer a gyártási fázis esetében;

– F. modul: termékhitelesítés a gyártási fázis esetében;

– H1. modul: teljes minőségirányítási rendszer a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében;

– H2. modul: teljes minőségirányítási rendszer konstrukcióvizsgálattal a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében;

– V. modul: típushitelesítés üzemi tapasztalatok alapján (alkalmazhatóság);

Ha valamely bejelentett szervezet részvétele kötelező a megfelelő modul esetében, a gyártó vagy hivatalos közösségbeli képviselője és a bejelentett szervezet egymás között határozza meg a jóváhagyási folyamatot és az értékelés tartalmát az ezen ÁME-ben meghatározott követelményekkel összhangban.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő minden egyes rendszerelem esetében a gyártó által kiválasztandó bejelentett szervezetnek jogosultnak kell lennie a Járművek és/vagy az Infrastruktúra alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek értékelésére.

6.1.2. Megfelelőség-értékelési eljárások (modulok)

A megfelelőség értékelése kiterjed az ezen ÁME D. mellékletének D1. táblázatában X-szel jelzett fázisokra és jellemzőkre is. A gyártónak vagy hivatalos közösségbeli képviselőjének ki kell választania a következő 16. táblázatban jelzett egyik modult vagy modulkombinációt a kívánt rendszerelemnek megfelelően.

16. táblázat

Értékelési eljárások

Pont	Értékelendő rendszerelemek	A. modul	A1. modul [*]	B.+C. modul	B.+D. modul	B.+F. modul	H1. modul [*]	H2. modul
4.1.2.11.2 és 4.1.2.12.2	Vizuális utastájékoztató berendezés		X	X	X		X	X
4.1.2.21.2	Fel= és leszállást segítő eszközök		X		X	X	X	X
4.1.2.4	Tapintható nyomógombok	X		X			X
4.1.2.7.2	Pelenkázóhely	X		X			X
4.1.2.11	Tapintható jelzések	X		X			X
4.1.2.9.2	Jegyárusító automaták	X		X			X
4.2.2.6	Mosdómodulok		X	X	X		X	X
4.2.2.8	Vizuális utastájékoztató berendezés		X	X	X		X	X
4.2.2.3, 4.2.2.6 és 4.2.2.11	Az utasok által működtetett riasztóberendezések	X		X			X
4.2.2.12.3	Fel= és leszállást segítő eszközök		X		X	X	X	X
4.2.2.4	Nyomógombok	X		X			X
4.2.2.6.3.2	Pelenkázóhely	X		X			X
4.2.2.8.1, 4.2.2.8.2 és N. melléklet	Látható és tapintható jelzések	X		X			X

(*) Az A1. és H1. modulok csak a 6.1.3. pontban meghatározott feltételekkel megengedettek a meglévő megoldások esetében.

6.1.3. Innovatív megoldások

Ha az 5.2. pont meghatározása szerinti innovatív megoldást javasolnak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként, a gyártónak vagy hivatalos közösségbeli képviselőjének közölnie kell az ÁME megfelelő szakaszaitól való eltéréseket, és be kell nyújtania azokat az Európai Vasúti Ügynökségnek (ERA). Az Európai Vasúti Ügynökség véglegesíti a rendszerelemek működésére és interfészeire vonatkozó megfelelő előírásokat, és kidolgozza az értékelési módszereket.

A működésre és interfészekre vonatkozóan így kialakított megfelelő előírásokat és az értékelési módszereket felülvizsgálati eljárással beépítik az ÁME-be.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdése alapján hozott bizottsági határozat hatályba lépése után megengedett az innovatív megoldások használata, mielőtt azokat az ÁME-be építenék.

6.1.4. Az alkalmazhatóság értékelése

Az alkalmazhatóságnak az ezen ÁME F. mellékletében jelzett üzem közbeni tapasztalati eljárás alapján történő típushitelesítése (V. modul) szerinti értékelése kötelező a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő következő rendszerelemek esetében:

– jelenleg nincs ilyen

6.2. Alrendszerek

6.2.1. Megfelelőségi értékelés (általános)

A 96/48/EK irányelv VI. mellékletével összhangban az ajánlatkérőnek vagy hivatalos közösségbeli képviselőjének megfelelőség-értékelési kérelmet kell benyújtania a Járművek vagy az Infrastruktúra alrendszerre vonatkozóan a választása szerinti bejelentett szervezethez.

Ennek a bejelentett szervezetnek jogosultnak kell lennie a Járművek vagy az Infrastruktúra alrendszer értékelésére.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésével és VI. mellékletével összhangban a kérelmezőnek kell kibocsátania az EK-hitelesítési nyilatkozatot.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat megszerzése kötelező az alrendszer üzembe állítási engedélyének megszerzéséhez.

Az alrendszer megfelelőségi nyilatkozatát a következő modulok egyike vagy azok kombinációja szerint kell kibocsátani, ezen ÁME 6.2.2. pontjával és E. mellékletével összhangban (a modulok leírása ezen ÁME F. mellékletében olvasható):

Az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló modulok

– SB modul: típusvizsgálat a tervezési és fejlesztési fázis esetében;

– SD modul: termékminőség-irányítási rendszer a gyártási fázis esetében;

– SF modul: termékhitelesítés a gyártási fázis esetében;

– SG modul: az egységek hitelesítése;

– SH2 modul: teljes minőségirányítási rendszer konstrukcióvizsgálattal a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében;

A jóváhagyási folyamatot és az értékelés tartalmát a kérelmezőnek és a bejelentett szervezetnek egymás között kell meghatározni ezen ÁME követelményeivel és az ezen ÁME 7. szakaszában megállapított szabályokkal összhangban.

6.2.2. Megfelelőség-értékelési eljárások (modulok)

A kérelmezőnek választania kell egyet a 17. táblázatban lévő modulok és modulkombinációk közül.

17. táblázat

Értékelési eljárások

Értékelendő alrendszer	SB+SD modul	SB+SF modul	SG modul	SH2 modul
Járművek alrendszer	X	X		X
Infrastruktúra alrendszer	X		X	X

A vonatkozó szakaszok során értékelendő alrendszer jellemzőit ezen ÁME E. melléklete jelzi, az E.1. táblázat az Infrastruktúra, az E.2. táblázat a Járművek alrendszer esetében. A kérelmezőnek meg kell erősítenie, hogy az általa létrehozott valamennyi alrendszer megfelel a típusnak.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a D. melléklet D1. táblázatában jelzett jellemzői az E. melléklet E.1. és E.2. táblázatában is megjelennek. Az ilyen jellemzők értékelésére vonatkozik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK megfelelőségi nyilatkozatának megléte.

A karbantartás alrendszer értékelését a 6.2.5. pont írja le.

6.2.3. Innovatív megoldások

Ha valamely alrendszer a 4.1.1. vagy 4.2.1. szakasz meghatározása szerinti innovatív megoldást tartalmaz, a gyártónak vagy az ajánlatkérőnek közölnie kell az ezen ÁME vonatkozó szakaszától való eltérést, és be kell nyújtania azt az Európai Vasúti Ügynökségnek (ERA). Az Európai Vasúti Ügynökség véglegesíti az ilyen megoldás működésére és interfészeire vonatkozó megfelelő előírásokat, és kidolgozza az értékelési módszereket.

A működésre és interfészekre vonatkozó megfelelő előírásokat és az értékelési módszereket felülvizsgálati eljárással belefoglalják az ÁME-be.

6.2.4. A karbantartás értékelése

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 18. cikkének 3. bekezdésével összhangban a bejelentett szervezet összeállítja a karbantartási dokumentációt is tartalmazó műszaki dokumentációt. Ez különösen azt jelenti, hogy a bejelentett szervezetnek ellenőriznie kell:

– a karbantartási nyilvántartás meglétét,

– a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.10.2. pontjában részletezett elemek karbantartási jegyzékének meglétét a járművön belül,

de nem kell ellenőriznie a karbantartási jegyzék tartalmának érvényességét.

A karbantartás megfelelőségének értékelése az egyes érintett tagállamok felelőssége.

6.2.5. Az üzemeltetési szabályok értékelése

A hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME 6.2.1. pontja kimondja, hogy jelenleg a hagyományos vasút üzemeltetésére vonatkozó ÁME egyetlen eleme sem igényel bejelentett szervezet általi külön értékelést.

A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME alkalmazásában a bejelentett szervezet még akkor sem ellenőriz egyetlen üzemeltetési szabályt sem, ha az fel van sorolva a 4.1.4. vagy 4.2.4. pontban.

6.2.6. Az egyes járművek értékelése

Amikor a járművet önálló járművekként szállítják, nem pedig fix szerelvényként, az ilyen járműveket értékelni kell ezen ÁME vonatkozó pontjai alapján, elfogadva, hogy nem minden ilyen jármű rendelkezik kerekesszékek számára fenntartott hellyel, azokkal megközelíthető berendezésekkel vagy univerzális mosdóval.

Bizonyítani kell azonban, hogy amikor teljes vonatot alkotnak más kompatibilis járművekkel, a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME minden pontja teljesül.

6.3. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, EK-nyilatkozattal nem rendelkező rendszerelemek

6.3.1. Általános tudnivalók

Korlátozott ideig (ún. „átmeneti időszak”) az EK megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek kivételesen beépíthetők az alrendszerekbe azzal a feltétellel, hogy e szakasz rendelkezései teljesülnek.

6.3.2. Az átmeneti időszak

Az átmeneti időszak 2014. július 1-jéig tart.

Az átmeneti időszak végét követően és az alábbi 6.3.3.3. szakasz szerinti kivételekkel a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre alkalmazni kell a kötelező EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozatokat, mielőtt azok az alrendszer részét képezhetnék.

6.3.3. A nem tanúsított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket tartalmazó alrendszerek tanúsítása az átmeneti időszakban

6.3.3.1. Feltételek

Az átmeneti időszak alatt a bejelentett szervezet még akkor is kiadhat megfelelőségi nyilatkozatokat egy alrendszerről, ha az alrendszer részét képező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő egyes rendszerelemek nem rendelkeznek az ezen ÁME szerinti EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozatokkal, ha a következő három feltétel teljesül:

– a bejelentett szervezet ellenőrizte az alrendszer megfelelőségét az ezen ÁME 4. fejezetében meghatározott követelmények szempontjából, és

– további értékelések elvégzése útján a bejelentett szervezet megerősíti, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelősége és/vagy alkalmazhatósága összhangban van az 5. fejezet követelményeivel, és

– az EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket olyan alrendszerben fogják használni, amelyet ezen ÁME hatályba lépése előtt üzembe helyeztek a tagállamok egyikében.

Az ilyen módon értékelt, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében nem lehet kiadni EK megfelelőségi és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozatokat.

6.3.3.2. Értesítés

Az alrendszer megfelelőségi nyilatkozatának egyértelműen jeleznie kell, hogy a bejelentett szervezet a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő melyik rendszerelemeket értékelte az alrendszer hitelesítésének részeként.

Az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatának egyértelműen jeleznie kell a következőket:

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő mely rendszerelemeket értékelték az alrendszer részeként;

– annak megerősítése, hogy az alrendszer olyan kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket tartalmaz, amelyek azonosak az alrendszer részeként tanúsítottakkal;

– adott esetben annak okát vagy okait, hogy a gyártó miért nem biztosított EK megfelelőségi és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozatot, mielőtt az ilyennel nem rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket beépítette volna az alrendszerbe.

6.3.3.3. Az egész életciklusra kiterjedő megvalósítás

Az érintett alrendszer gyártását vagy korszerűsítését, illetve felújítását az átmeneti időszak alatt be kell fejezni. Az alrendszer életciklusával kapcsolatban, az átmeneti időszak, és az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát kiadó testület felelőssége alatt az EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező és azonos gyártó által épített azonos típusú, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tovább használhatók karbantartással kapcsolatos cserék céljára és az alrendszer pótalkatrészeiként.

Az átmeneti időszak lejárta után, az alrendszer korszerűsítéséig, felújításáig vagy cseréjéig, és az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát kiadó testület felelőssége alatt az EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező és azonos gyártó által épített azonos típusú, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tovább használhatók karbantartással kapcsolatos cserék céljára.

6.3.4. Figyelemmel kísérési rendelkezések

Az átmeneti időszak alatt figyelemmel kell kísérni a következőket:

– a piacon bevezetett, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek száma és típusa;

– amennyiben egy alrendszert bemutatnak engedélyezés céljára, biztosítják annak azonosítását, hogy a gyártó miért nem tanúsította a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet;

– értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a nem tanúsított, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek részletes adatairól és a tanúsítás elmaradásának okairól.

7. A mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME végrehajtása

Ez a fejezet az ÁME végrehajtásának stratégiájával foglalkozik. Különösen fontos meghatározni azokat a szakaszokat, amelyeket végre kell hajtani a jelenlegi helyzetről a végleges helyzetre való fokozatos áttérés érdekében, ahol az ÁME-nek való megfelelés alapelvárásnak számít. E fejezet alapja az az igény, hogy elsősorban műszaki és üzemeltetési okokból össze kell hangolni az ÁME végrehajtását, de kellő figyelmet fordít a költség-haszonelemzésre is az irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Emellett figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ÁME megvalósítását alkalmanként össze kell egyeztetni más ÁME-k megvalósításával.

Az ÁME-k végrehajtásakor figyelembe kell venni a hagyományos és nagysebességű vasúthálózat teljes átjárhatóságra való általános áttérését. Az áttérés támogatása érdekében az ÁME-k lehetővé teszik a fokozatos alkalmazást és a más ÁME-kkel való összehangolt megvalósítást.

7.1. Ezen ÁME alkalmazása új infrastruktúrára / járművekre

7.1.1. Infrastruktúra

Ezen ÁME 2– 6. fejezetének és minden alábbi különös rendelkezésének infrastruktúrával kapcsolatos szempontjai teljes mértékben vonatkoznak az üzembe állított új infrastruktúrákra.

Az ÁME e pontja nem vonatkozik az annak hatálybalépése előtt már aláírt szerződés tárgyát képező vagy akkor valamely tendereljárás végső fázisában lévő új infrastruktúrákra.

A vasúti pályahálózat-működtető, a vasúti társaság vagy az állomásért felelős, az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője konzultációkat szervez a közigazgatási egység irányításáért felelős vezetéssel az állomás vagy a környék minden új építkezése esetében, hogy lehetővé tegye a megközelíthetőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését nem csak az állomáson, hanem az állomás környékén is.

7.1.2. Járművek

7.1.2.1. Általános tudnivalók

Ezen ÁME 2– 6. fejezetének és minden alábbi különös rendelkezésének járművekkel kapcsolatos szempontjai teljes mértékben vonatkoznak az üzembe állított új járművekre.

Ezen ÁME nem vonatkozik az annak hatálybalépésekor már aláírt szerződés tárgyát képező vagy akkor valamely tendereljárás végső fázisában lévő új járművekre.

7.1.2.2. Újonnan épített, új tervezésű járművek

7.1.2.2.1. Fogalommeghatározások

A 7.1.1. és a 7.1.2.1. szakasz alkalmazásában:

– az „A” fázis időtartama akkor kezdődik, amikor kijelölik a bejelentett szervezetet, és átadják számára a fejlesztendő, megépítendő vagy beszerzendő járművek leírását.

– a „B” fázis időtartama akkor kezdődik, amikor a bejelentett szervezet kiadja az EK-hitelesítés típus= vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát, és akkor ér véget, amikor lejár annak érvényessége.

7.1.2.2.2. Általános tudnivalók

Bármely kérelmező kérheti az EK-hitelesítés típus= vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát és/vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében a megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozat típus= vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát a 6.2.1., illetve a 6.1.1. pontban meghatározott módon.

A kérelmező az ezen ÁME 6. fejezetével összhangban kiválasztott bejelentett szervezettel közli az új jármű vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem kifejlesztésére és értékelésére irányuló szándékát. Ezzel a bejelentéssel együtt a kérelmező biztosítja az általa kifejleszteni, megépíteni vagy beszerezni kívánt jármű vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírását.

7.1.2.2.3. „A” fázis

A bejelentett szervezet kijelölésének napját követően, a meghatározott járműnek a kijelölés napján érvényes ÁME szerinti tanúsítási alapját egy hétéves „A” fázis időtartamra rögzítik, kivéve a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 19. cikke alkalmazásának esetét.

Amennyiben az „A” fázis időtartama alatt hatályba lép az ÁME felülvizsgált változata – ezt is ideértve – , megengedett a felülvizsgált változat használata, egészében vagy részeiben, ha ahhoz mind a kérelmező, mind a bejelentett szervezet hozzájárul. Az ilyen megállapodásokat dokumentálni kell.

Pozitív értékelés után a bejelentett szervezet kiadja az EK-hitelesítés típus= vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát az alrendszerre vagy a megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozat típus= vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan.

7.1.2.2.4. „B” fázis

a) Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Az alrendszer ilyen típus= vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa egy hétéves „B” fázis időtartamig érvényes még akkor is, ha új ÁME lép hatályba, kivéve a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 19. cikke alkalmazásának esetét. Ezen idő alatt azonos típusú jármű új típusértékelés nélkül helyezhető üzembe.

A hétéves „B” fázis időtartamának vége előtt értékelni kell a járművet az akkor hatályos ÁME szempontjából a hitelesítés alapjához képest megváltozott vagy új követelmények alapján.

Ha eltérést kérnek és fogadnak el, az EK-hitelesítés típus= vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa egy további hároméves „B” fázis időtartamig marad érvényes. A három év vége előtt megengedett az azonos értékelési és eltérés-kérelmezési eljárás újbóli lefolytatása.

Ha az alrendszer konstrukciója megfelelő, az EK-hitelesítés típus= vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa egy további hétéves „B” fázis időtartamig marad érvényes.

Amennyiben nem lép hatályba új ÁME a „B” fázis időtartamának végéig, a járművek értékelése nem kötelező, és a megfelelő hitelesítés egy további hétéves „B” fázis időtartamig marad érvényes.

b) Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmény

Az alrendszer ilyen típus= vagy konstrukcióvizsgálati vagy alkalmazhatósági tanúsítványa egy ötéves „B” fázis időtartamig érvényes még akkor is, ha új ÁME lép hatályba, kivéve a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 19. cikke alkalmazásának esetét. Ezen idő alatt azonos típusú rendszerelemek új típusértékelés nélkül helyezhetők üzembe.

Az ötéves „B” fázis időtartamának vége előtt értékelni kell a rendszerelemet az akkor hatályos ÁME szempontjából a hitelesítés alapjához képest megváltozott vagy új követelmények alapján.

7.1.2.3. Meglévő konstrukciójú jármű

Az ÁME-kkel összhangban nem tanúsított konstrukciójú járműre a 7.5.2. szakaszban leírt feltételek vonatkoznak.

7.1.2.4. Átmeneti időszak

7.2. Az ÁME felülvizsgálata

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 2001/16/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően az Ügynökség felelős a felülvizsgálat elkészítéséért és az ÁME-k korszerűsítéséért, valamint a megfelelő ajánlások megtételéért az irányelv 21. cikkében említett bizottság felé a technológia és a szociális követelmények terén bekövetkezett fejlődés figyelembe vétele érdekében. Emellett más ÁME-k folyamatos elfogadása és felülvizsgálata ezt az ÁME-t is érintheti. Ezen ÁME javasolt változtatásait szigorú felülvizsgálatnak vetik alá, és 3 éves irányadó időközönként kiadják a naprakésszé tett ÁME-ket.

Az Ügynökséget értesítik az összes fontolóra vett innovatív megoldásról, hogy dönthessen azok ÁME-be való jövőbeni felvételéről.

7.3. Ezen ÁME alkalmazása meglévő infrastruktúrára / járművekre

A meglévő infrastruktúra és járművek tekintetében ezen ÁME olyan részegységekre vonatkozik, amelyeket az irányelv 14. cikk (3) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban újítottak fel vagy korszerűsítettek.

7.3.1. Infrastruktúra

A meglévő infrastruktúra az az infrastruktúra, amely ezen ÁME hatályba lépésekor már üzemben van.

Az ÁME nem vonatkozik a meglévő infrastruktúrára annak felújításáig vagy korszerűsítéséig.

Ezen ÁME nem vonatkozik a hatálybalépéskor már aláírt szerződés vagy valamely tendereljárás végső fázisa alapján éppen felújítás vagy korszerűsítés alatt álló infrastruktúrára.

A vasúti pályahálózat-működtető, a vasúti társaság vagy az állomási személyszállítási létesítmények üzemeltetője konzultációkat szervez a közigazgatási egység irányításáért felelős vezetéssel az állomás vagy a környék minden korszerűsítése vagy felújítása esetében, hogy lehetővé tegye a megközelíthetőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését nem csak az állomáson, hanem az állomás környékén is.

Azon felújított vagy korszerűsített állomásoknak, amelyek egy 12 hónapos időszakra vonatkozóan a fel= és leszálló utasok teljes számát tekintve átlag napi 1000-nél kevesebb utast szolgálnak ki, nem kötelező olyan felvonóval és/vagy rámpával rendelkezniük, amelyekre egyébként szükség lenne a rendelkezésnek való megfelelés szempontjából, ha ugyanazon az útvonalon 50 km-en belül egy másik állomás teljesen megfelelő akadálymentes utat biztosít. Ilyen körülmények között az állomások tervezésekor gondoskodni kell egy felvonó és/vagy rámpák későbbi elhelyezhetőségéről annak biztosítása érdekében, hogy az állomás megközelíthető legyen a mozgáskorlátozott személyek összes kategóriája számára.

7.3.1.1. Általános tudnivalók

Ahol elemeket újítanak fel vagy modernizálnak, azoknak meg kell felelniük ezen ÁME követelményeinek a következő kivételekkel:

– ahol az infrastruktúra korszerűsítési vagy felújítási munkája érinti e mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME bármely rendelkezésének hatálya alatti infrastruktúrát, azt újból kell értékelni ezen ÁME említett követelménye szempontjából az alábbi feltételeknek megfelelően:

– az ezen ÁME tartalmának való megfelelés nem kötelező, ha a megfelelőség eléréséhez szükséges munka bármely teherhordó elem szerkezeti módosítását tenné szükségessé.

– a meghatározott korszerűsítési vagy felújítási program hatálya alá nem tartozó rendszereket és elemeket nem kell megfelelővé tenni az ilyen programok idején.

Amennyiben az infrastruktúrát felújítási vagy korszerűsítési munkálatok eredményeként újraértékelik bármely más ÁME alapján, csak a munkálatok által közvetlenül érintett rendszerek vagy elemek tekintetében kell elvégezni az újraértékelést ezen ÁME alapján.

Kétfajta infrastruktúra-blokk van:

– állomásépületek (ideértve a parkolókat, mosdókat, értékesítési irodákat stb.),

– peronok.

Amikor egy teljes blokkot korszerűsítenek vagy felújítanak, annak olyan akadálymentes útvonalat kell tartalmaznia (ahol ez alkalmazható), amely összeköthető más blokkokkal azok korszerűsítésekor vagy felújításakor.

Az infrastruktúra elemeinek normál karbantartása nem jár újraértékeléssel ezen ÁME keretein belül.

7.3.1.2. Akadálymentes útvonalak – Általános (4.1.2.4.1.)

A gyaloghidak és az aluljárók méretbeli követelményeinek való megfelelés szélesség és/vagy belmagasság tekintetében nem kötelező a meglévő gyaloghidak és aluljárók esetében.

7.3.1.3. A gyalogos felüljárók, lépcsők és aluljárók geometriája (4.1.2.14. és 4.1.2.15.)

A gyalogos felüljárók, lépcsők és aluljárók méretbeli követelményeinek való megfelelés szélesség és/vagy belmagasság tekintetében nem kötelező a meglévő gyalogos felüljárók, lépcsők és aluljárók esetében.

7.3.1.4. Rámpák, mozgólépcsők, felvonók és mozgójárdák (4.1.2.17)

A rámpákkal, mozgólépcsőkkel, felvonókkal és mozgójárdákkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés nem kötelező a meglévő rámpák, mozgólépcsők, felvonók és mozgójárdák esetében.

7.3.1.5. A peronok szélessége és pereme (4.1.2.19.)

A peron legkisebb szélességére vonatkozó követelménynek való megfelelés nem kötelező a meglévő állomások esetében, ha a nem megfelelőség oka meghatározott, valószínűleg mozdíthatatlan peronakadályok (pl. szerkezeti oszlopok, lépcsőházak, felvonók stb.) jelenléte.

7.3.1.6. A peronok magassága és vízszintes távolsága (4.1.2.18.)

A peron magasságával és vízszintes távolságával kapcsolatos követelményeknek való megfelelés nem kötelező felújított peronok, de továbbra is kötelező korszerűsített peronok esetében.

7.3.1.7. Műemlék épületek

Amennyiben egy meglévő állomást vagy annak egy részét műemlék épületként tartanak nyilván és védenek nemzeti jogszabályokkal, a vasúti pályahálózat-működtetőnek törekednie kell ezen ÁME tartalmának végrehajtására. Amennyiben azonban bizonyítható, hogy az épület védelmére szolgáló nemzeti jogszabály sérülne, ezen ÁME vonatkozó követelményeit nem kötelező végrehajtani.

7.3.2. Járművek

A meglévő járművek olyan járművek, amelyek már üzemben voltak, vagy amelyek ezen ÁME hatálybalépése előtt már aláírt szerződés tárgyát képezték vagy valamely tendereljárás végső fázisa alatt voltak.

Ezen ÁME nem vonatkozik a meglévő járművekre, amennyiben azokat nem újítják fel, vagy nem korszerűsítik.

Ezen ÁME rendelkezése nem vonatkozik az annak hatálybalépésekor már aláírt szerződés vagy valamely tendereljárás végső fázisa alapján éppen felújítás vagy korszerűsítés alatt álló járművekre.

7.3.2.1. Általános tudnivalók

Ahol a járművek korszerűsítési vagy felújítási munkája érinti e mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME bármely rendelkezésének hatálya alatti járműveket, azokat újból kell értékelni ezen ÁME említett követelménye szempontjából az alábbi feltételeknek megfelelően:

– a meghatározott korszerűsítési vagy felújítási program hatálya alá nem tartozó rendszereket és elemeket nem kell megfelelővé tenni az ilyen programok idején;

– amennyiben a járműveket felújítási vagy korszerűsítési munkálatok eredményeként újraértékelik bármely más ÁME alapján, csak a munkálatok által közvetlenül érintett rendszerek vagy elemek tekintetében kell elvégezni az újraértékelést ezen ÁME alapján.

Az ezen ÁME tartalmának való megfelelés nem kötelező, ha a megfelelőség eléréséhez szükséges munka a külső vagy belső ajtók portáljainak, az alvázak, az ütközőbakok, a járművek karosszériájának, a járművek túlfutás elleni védelmének szerkezeti változtatását vagy bármely olyan munkát igényel, amely szükségessé tenné a jármű szerkezeti integritásának újraértékelését az EN 12663 szabvány és/vagy más ÁME-k alapján.

7.3.2.2. Ülések

Az ülések támláin lévő kapaszkodókra vonatkozó 4.2.2.1. pontnak való megfelelés csak akkor szükséges, ha az egész járműben felújítják vagy korszerűsítik az ülések szerkezeteit.

A megkülönböztetett ülések biztosítására vonatkozó 4.2.2.2. pontnak való megfelelés csak akkor szükséges, ha az egész vonaton belül megváltoztatják az ülések elrendezését, és ez elérhető a vonat meglévő kapacitásának csökkentése nélkül. Az utóbbi esetben a meglévő kapacitás megmaradása mellett lehetséges maximális számú megkülönböztetett ülést kell biztosítani.

Nem kötelező megfelelni a megkülönböztetett ülések fölötti belmagasságra vonatkozó követelményeknek, ha a korlátozó tényező olyan poggyásztartó, amelyet szerkezetileg nem változtatnak meg a felújítási vagy korszerűsítési munka során.

7.3.2.3. Kerekesszékek számára kialakított helyek

A kerekesszékek számára kialakított helyekre vonatkozó követelményeknek csak akkor kötelező megfelelni, ha a teljes vonatszerelvényben megváltoztatják az ülések elrendezését. Ha azonban nem lehet módosítani a bejárati ajtót vagy a közlekedőket, hogy kerekesszékkel megközelíthetők legyenek, a kerekesszék számára fenntartott helyről nem kell gondoskodni, ha megváltoztatják az ülések elrendezését.

A kerekesszék számára fenntartott helyen nem kötelező vészjelzőről gondoskodni, ha a jármű nem rendelkezik olyan elektromos kommunikációs rendszerrel, amelyhez hozzáilleszthető egy ilyen eszköz.

7.3.2.4. Külső ajtók

Az ajtók külsejének jellel és elütő színnel való megjelölésére vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha átfestik (vagy más módon átalakítják) a járművet.

A külső ajtók helyzetének elütő színű padlóburkolattal való megjelölésére vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik a padlóburkolatot.

Az ajtó nyitására és zárására figyelmeztető jelzésekre vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik az ajtóvezérlő rendszert.

Az ajtónyitók pozíciójára és megvilágítására vonatkozó követelményeknek csak akkor kell teljes mértékben megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik az ajtóvezérlő rendszert, és ha az ajtónyitók áthelyezhetők a jármű szerkezete vagy az ajtó módosítása nélkül. Ilyen esetben azonban a felújított vagy korszerűsített ajtónyitókat a lehető legközelebb kell felszerelni a megfelelő pozícióhoz.

7.3.2.5. Belső ajtók

Az ajtónyitó működtetési erejére és pozíciójára vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik az ajtót és az ajtó mechanizmusát és/vagy a vezérlését.

A járművek közötti és egymás utáni összekötő ajtók egyidejű működésére vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha az ajtók már automatikusan működnek, felújítják vagy korszerűsítik az ajtóvezérlő rendszert, és van a járművek között megfelelő kommunikációs és vezérlőrendszer.

7.3.2.6. Megvilágítás

A 4.2.2.5. ponttal összhangban a lépcsőfokoknak a külső ajtónál történő megvilágítására vonatkozó követelménynek való megfelelés nem kötelező, ha az elektromos rendszer bizonyíthatóan nem rendelkezik elegendő kapacitással a további terhelés elviseléséhez, vagy ha az ilyen megvilágítás nem helyezhető el az ajtó szerkezetének megváltoztatása nélkül.

7.3.2.7. Mosdók

A teljesen megfelelő univerzális mosdóról csak akkor kötelező gondoskodni, ha teljesen felújítják vagy korszerűsítik a meglévő mosdókat, helyeket alakítanak ki a kerekesszékek számára, és ha a megfelelő univerzális mosdó elhelyezhető a jármű szerkezetének megváltoztatása nélkül.

Az univerzális mosdókban nem kötelező vészjelzőről gondoskodni, ha a jármű nem rendelkezik olyan elektromos kommunikációs rendszerrel, amelyhez hozzáilleszthető egy ilyen eszköz.

7.3.2.8. Közlekedők

A 4.2.2.7. pont követelményeinek való megfelelés csak akkor kötelező, ha az egész járműben megváltoztatják az ülések elrendezését, és helyeket alakítanak ki a kerekesszékek számára.

Az egymás mögötti járművek közötti átjárókra vonatkozó követelményeknek csak akkor kell megfelelni, ha felújítják vagy korszerűsítik az átjárót.

7.3.2.9. Tájékoztatás

A 4.2.2.8.2.2. pontban az útvonallal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó követelménynek nem kötelező megfelelni felújítás vagy korszerűsítés esetén. Amennyiben azonban automatikus útvonaljelző rendszert telepítenek a felújítási vagy korszerűsítési program keretében, annak meg kell felelnie e pont követelményeinek.

A 4.2.2.8. pont más részeinek való megfelelés akkor kötelező, ha felújítják vagy korszerűsítik a jelzéseket vagy a belső burkolatokat.

7.3.2.10. Szintkülönbségek

A 4.2.2.9. pont követelményeinek való megfelelés nem kötelező felújítás vagy korszerűsítés esetén azzal a kivétellel, hogy egy elütő színű figyelmeztető sávot el kell helyezni a lépcsőfokok élein, amikor felújítják vagy korszerűsítik a járófelület anyagait.

7.3.2.11. Kapaszkodók

A 4.2.2.10. pont követelményeinek való megfelelés csak akkor kötelező, ha felújítják vagy korszerűsítik a meglévő kapaszkodókat.

7.3.2.12. Kerekesszékkel elérhető hálófülkék

A kerekesszékkel megközelíthető hálófülkékkel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés csak akkor kötelező, ha felújítják vagy korszerűsítik a meglévő hálófülkéket.

A kerekesszékkel megközelíthető hálófülkékben nem kötelező vészjelzőről gondoskodni, ha a jármű nem rendelkezik olyan elektromos kommunikációs rendszerrel, amelyhez hozzáilleszthető egy ilyen eszköz.

7.3.2.13. A lépcsők pozíciói, a lépcsők és a fel= és leszállást segítő eszközök

A 4.2.2.12. pont követelményeinek való megfelelés nem kötelező felújítás vagy korszerűsítés esetén azzal a kivétellel, hogy ha mozgatható lépcsők vagy más beépített fel= és leszállást segítő eszközök vannak felszerelve, azoknak meg kell felelniük ezen ÁME e szakasza vonatkozó alpontjainak.

Ha azonban a felújítás vagy a korszerűsítés során helyet alakítanak ki a kerekesszék számára a 4.2.23. ponttal összhangban, akkor kötelező valamilyenfajta fel= és leszállást segítő eszközről gondoskodni a 4.2.2.12.4. ponttal összhangban.

A felelős vasúti pályahálózat-működtető (vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője, ha ő a felelős szerv), és a vasúti társaság a felújított vagy korszerűsített járművek üzembe helyezése előtt megállapodik a 2004/51/EK irányelvvel módosított 91/440/EGK irányelv 10.5. cikkével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy szükség esetén melyik fél felelős a fel= és leszállást segítő eszközök biztosításáért (lásd: 4.2.2.12.4. pont). A vasúti pályahálózat-működtető (vagy az állomás személyszállítási létesítményeinek üzemeltetője és a vasúti társaság biztosítja, hogy a felelősségek általuk egyeztetett megosztása a leginkább működőképes átfogó megoldás.

7.4. Különleges esetek

7.4.1. Általános tudnivalók

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak: a rendelkezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók. Ideiglenes esetekben ajánlatos, hogy az érintett tagállamok a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanács határozat célként kitűzött 2010-ig („T1” eset), vagy 2020-ig („T2” eset) feleljenek meg a vonatkozó alrendszernek.

7.4.1.1. *

7.4.1.2. *

7.4.1.3. *

7.4.1.3.1. *

7.4.1.3.2. *

7.4.1.3.3. *

7.4.1.3.4. *

7.4.1.4. *

7.4.1.5. *

7.4.1.6. *

7.4.1.7. *

7.4.1.8. *

7.5. A nemzeti, kétoldalú, többoldalú vagy nemzetközi megállapodások alapján üzemelő járművek

7.5.1. Meglévő megállapodások

Értesíteni kell a Bizottságot az alábbi olyan megállapodásokról, amelyek alapján ezen ÁME (a járművek ezen ÁME 2. fejezetében meghatározott konstrukciója, felújítása, korszerűsítése, üzembe helyezése, működése és kezelése) hatálya alá tartozó járművek üzemelnek:

– az állam és a vasúti társaságok vagy vasúti pályahálózat-működtetők közötti nemzeti, kétoldalú vagy többoldalú, állandó vagy ideiglenes alapon létrejött, és a tervbe vett közlekedési szolgáltatás igen speciális vagy helyi jellege által szükségessé tett megállapodások;

– a vasúti társaságok, vasúti pályahálózat-működtetők vagy biztonsági hatóságok közötti olyan két= vagy többoldalú megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális átjárhatóságot eredményeznek;

– egy vagy több tagállam és legalább egy harmadik ország közötti, illetve a tagállamok vasúti társaságai vagy vasúti pályahálózat-működtetői és valamely harmadik ország legalább egy vasúti társasága vagy vasúti pályahálózat-működtetője között létrejött olyan nemzetközi megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális átjárhatóságot eredményeznek.

Az ilyen megállapodások hatálya alá tartozó járművek folyamatos üzemeltetése, illetve karbantartása akkor megengedett, amennyiben azok megfelelnek a közösségi joganyagnak.

A Bizottság értékeli, hogy e megállapodások mennyire egyeztethetők össze az uniós joganyaggal, köztük azok megkülönböztetést kizáró rendelkezéseivel, különösen pedig ezen ÁME-vel, és megteszi a szükséges intézkedéseket, például felülvizsgálja ezen ÁME-t az esetleges különleges esetekkel vagy átmeneti intézkedésekkel való kiegészítése érdekében.

7.5.2. Jövőbeni megállapodások

Minden jövőbeni megállapodás vagy a meglévő megállapodások jövőbeni módosítása – különösen azoké, amelyek olyan járművek beszerzéséről szólnak, amelyek konstrukciója nincs tanúsítva az ÁME-k alapján – figyelembe veszi az uniós jogszabályokat, különös tekintettel ezen ÁME-re. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen magállapodásokról, illetve módosításokról. Ekkor a 7.5.1. bekezdéssel azonos eljárást alkalmaznak.

7.6. Az infrastruktúra és a járművek üzembe helyezése

A 2001/16/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban, amennyiben elérték a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME-nek való megfelelést és valamely tagállamban megadták az EK-hitelesítési nyilatkozatot az infrastruktúrára és a járművekre vonatkozóan, azt minden tagállam kölcsönösen elismeri.

A 2004/49 irányelv 10. cikke szerinti biztonsági nyilatkozat (a nyilatkozat B. része) kérelmezésekor vagy a 2001/16 irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti üzembe helyezés engedélyezésekor a vasúti társaságok kérelmezhetik az infrastruktúra és a járművek üzembe helyezésének tanúsítását, illetve engedélyezését. A járművek sorozatonként vagy típusonként csoportosíthatók.

Igazolni kell azonban, hogy amennyiben az infrastruktúrát és a járműveket együtt üzemeltetik, azok kompatibilisek egymással. Ezt az infrastruktúra= és a járműnyilvántartás segítségével lehet megtenni.

A. MELLÉKLET

Fenntartva

B. MELLÉKLET

Fenntartva

C. MELLÉKLET

Fenntartva

D. MELLÉKLET

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek értékelése

D.1 Hatály

Ez a melléklet a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségével és alkalmazhatóságával foglalkozik.

D.2 Jellemzők

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a tervezés, fejlesztés és a gyártás különböző fázisaiban vizsgálandó jellemzői a D.1 táblázatban „X”-szel vannak jelölve.

D.1 táblázat

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek értékelése

1	2	3	4	5
A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és értékelendő jellemzők	Értékelés a következő fázisban:
	Tervezési és fejlesztési fázis			Gyártási fázis
	A tervezés felülvizsgálata és/vagy tervvizsgálat	A gyártási folyamat felülvizsgálata	A típus tesztelése	A típusnak való megfelelőség igazolása
4.1.2.11.2. és 4.1.2.12.2. Vizuális utastájékoztató berendezés	X		X	X
4.1.2.21.2. Fel=és leszállást segítő eszközök	X		X	X
4.1.2.4. Tapintható nyomógombok	X		X	X
4.1.2.7.2. Pelenkázóhely	X		X	X
4.1.2.11. Tapintható jelzések	X		X	X
4.1.2.9.2. Jegyárusító automaták	X		X	X
4.2.2.6. Mosdómodulok	X		X	X
4.2.2.8.3. Vizuális utastájékoztató berendezés	X		X	X
4.2.2.3., 4.2.2.6. és 4.2.2.11. Az utasok által működtetett riasztóberendezések	X		X	X
4.2.2.12.3. Fel=és leszállást segítő eszközök	X		X	X
4.2.2.4. Nyomógombok	X		X	X
4.2.2.6.3.2. Pelenkázóhely	X		X	X
4.2.2.8.1., 4.2.2.8.2. és N. melléklet Vizuális tájékoztatás és jelzések	X		X	X

E. MELLÉKLET

Az alrendszerek értékelése

E.1 Hatály

Ez a melléklet az alrendszerek megfelelőségének értékelését írja le.

E.2 Jellemzők és modulok

Az alrendszernek a tervezés, fejlesztés és gyártás különböző fázisaiban értékelendő jellemzőit „X” jelzi az E.1. táblázatban az infrastruktúra alrendszer, az E.2. táblázatban a járművek alrendszer esetében.

E.1 táblázat

Az Infrastruktúra alrendszer értékelése (egyetlen egységként létrehozva és szállítva)

1	2	3	4	5
Értékelendő jellemzők	Tervezési és fejlesztési fázis	Gyártási fázis
Értékelendő jellemzők	A tervezés felülvizsgálata és/vagy tervvizsgálat	Összeszerelés, összeállítás a gyártás során	Összeszerelés (üzembe helyezés előtt)	Érvényesítés teljes üzemi feltételek között
4.1.2.2 Akadálymentes parkoló kialakítása	X		X
4.1.2.3 Akadálymentes útvonalak
4.1.2.3.1. Általános	X		X
4.1.2.3.2. Az útvonalak azonosítása	X		X
4.1.2.4 Ajtók és bejáratok	X		X
4.1.2.5 Járófelületek	X		X
4.1.2.6 Átlátszó akadályok	X		X
4.1.2.7 Mosdók	X		X
4.1.2.8 Bútorok és kiegészítő műtárgyak	X		X
4.1.2.9 Jegykezelés / Pult vagy jegyértékesítő automata / Információs pult / Jegyellenőrző automata / Forgókeresztek / Ügyfélszolgálati pontok	X		X
4.1.2.10. Megvilágítás	X		X
4.1.2.11. Vizuális tájékoztatás: jelzőtáblák, piktogramok, dinamikus információk	X		X	X
4.1.2.12. Szóbeli tájékoztatás	X		X	X
4.1.2.13. Vészkijáratok, riasztók	X		X	X
4.1.2.14. A hidak és aluljárók geometriája	X		X
4.1.2.15. Lépcsők	X		X
4.1.2.16. Kapaszkodók	X		X
4.1.2.17. Rámpák, mozgólépcsők, felvonók, mozgójárdák	X		X
4.1.2.18.1 A peronok magassága	X		X
4.1.2.18.2 A peronok kinyúlása	X
4.1.2.18.3. A pálya elrendezése a peronok körül	X
4.1.2.19. A peronok szélessége és pereme	X		X
4.1.2.20. A peronok vége	X		X
4.1.2.21. A kerekesszéket használó utasok fel=és leszállást segítő eszközei	X		X
4.1.2.22. Szintbeli vágányátjárók az állomásokon	X		X

E.2 táblázat

A járművek alrendszer értékelése (sorozatgyártott termékekként létrehozva és szállítva)

	1		2		3		4
	Értékelendő jellemzők		Tervezési és fejlesztési fázis				Gyártási fázis
			A tervezés felülvizsgálata és/vagy tervvizsgálat		A típus tesztelése		Rutintesztelés
	4.2.2.2 Ülések
	4.2.2.2.1. Általános		X		X
	4.2.2.2.1. Megkülönböztetett ülések, általános		X		X
	4.2.2.2.2.2. Egy irányban álló ülések		X		X
	4.2.2.2.3.3. Egymással szemben lévő ülések		X		X
	4.2.2.3 Kerekesszékek számára kialakított helyek		X		X
	4.2.2.4 Ajtók
	4.2.2.4.1. Általános		X		X
	4.2.2.4.2. Külső ajtók		X		X
	4.2.2.4.3. Belső ajtók		X		X
	4.2.2.5 Megvilágítás				X
4.2.2.6 Mosdók
4.2.2.6.1. Általános		X		X
4.2.2.6.2. Normál mosdó		X		X
4.2.2.6.3. Univerzális mosdó		X		X
4.2.2.7 Közlekedők		X		X
4.2.2.8 Ügyfél-tájékoztatás
4.2.2.8.1. Általános		X		X
4.2.2.8.2. Tájékoztatás (jelzések)		X		X
4.2.2.8.2. Tájékoztatás (az útvonalak leírása és ülőhelyfoglalás)		X		X
4.2.2.9 Szintkülönbségek		X		X
4.2.2.10. Kapaszkodók		X		X
4.2.2.11. Kerekesszékkel elérhető hálófülkék		X		X
4.2.2.12. A lépcső pozíciója a járműre való fel=és leszálláshoz
4.2.2.12.1. Általános követelmények		X
4.2.2.12.2. Fel=és leszállásra szolgáló lépcsők		X
4.2.2.12.3.5. Mozgatható lépcsők		X		X		X
4.2.2.12.3.6. Hordozható rámpák		X		X
4.2.2.12.3.7. Félautomata rámpák		X		X		X
4.2.2.12.3.8. Hídelemek		X		X		X
4.2.2.12.3.9. A vonatokon lévő felvonók		X		X		X

F. MELLÉKLET

A megfelelőség és az alkalmazhatóság értékelésének eljárásai

F.1. A modulok felsorolása

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek moduljai:

– A. modul: belső gyártásellenőrzés

– A1. modul: belső tervezésellenőrzés termékhitelesítéssel

– B. modul: típusvizsgálat

– C. modul: típusnak való megfelelőség

– D. modul: gyártási minőségirányítási rendszer

– F. modul: termékhitelesítés

– H1. modul: teljes minőségirányítási rendszer

– H2. modul: teljes minőségirányítási rendszer tervvizsgálattal

– V. modul: típusérvényesítés üzemi tapasztalatok alapján (alkalmazhatóság)

Az alrendszerek moduljai:

– SB modul: típusvizsgálat

– SD modul: termékminőség-irányítási rendszer

– SF modul: termékhitelesítés

– SG modul: az egységek hitelesítése

– SH2 modul: teljes minőségirányítási rendszer tervvizsgálattal

A karbantartási előírások modulja:

– a megfelelőség-értékelési eljárás modulja

F.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek moduljai

F.2.1. A. modul: Belső gyártásellenőrzés

1. Ez a modul leírja azt az eljárást, amelynek során a gyártó cég vagy annak meghatalmazott közösségbeli képviselője, aki teljesíti a 2. pontban rögzített kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel az ÁME rá vonatkozó követelményeinek.

2. A gyártónak el kell készítenie a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt.

3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e az ÁME követelményeinek. Tartalmaznia kell, az értékeléshez szükséges mértékben, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat. A dokumentációnak, az értékelésre vonatkozó mértékben, tartalmaznia kell a következőket:

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem általános leírása;

– tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, alegységek, áramkörök stb.;

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezési és gyártási adatainak, karbantartásának és működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

– műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes mértékben vagy részben alkalmaztak;

– az ÁME követelményeinek teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírása, ha nem alkalmazták teljes mértékben az európai előírásokat;

– az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

– tesztjelentések.

Az európai előírás meghatározását az 1996/48/EK és a 2001/16/EK irányelv tartalmazza. Az európai előírások használati módját a nagysebességű vasútra vonatkozó ÁME-k alkalmazási útmutatója ismerteti.

4. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek gyártási folyamata megfeleljen a 3. pontban hivatkozott műszaki dokumentációnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

5. A gyártó cégnek, illetve meghatalmazott közösségbeli képviselőjének írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadnia a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozóan. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében rögzített adatokat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő okmányokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell elkészíteni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

– az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és más, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó irányelvek);

– a gyártó cég vagy meghatalmazott közösségbeli képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy az összeszerelő kereskedelmi nevét is);

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.);

– a megfelelőség igazolására alkalmazott eljárás (modul) leírása;

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek;

– hivatkozás ezen és minden egyéb vonatkozó ÁME-re, adott esetben az európai előírásokra;

– a gyártó vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

6. A gyártó cég, illetve meghatalmazott képviselője megőrzi az EK-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció egy példányát az utolsó, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó cég, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

7. Amennyiben az ÁME az EK-megfelelőségi nyilatkozat mellett EK-alkalmazhatósági nyilatkozat kiadását is előírja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozóan, ezt a nyilatkozatot a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell a V. modul feltételei szerint.

F.2.2. A1. modul: Belső tervezésellenőrzés termékhitelesítéssel

2. A gyártónak el kell készítenie a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt.

3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e az ÁME követelményeinek.

A műszaki dokumentációnak továbbá igazolnia kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem még ezen ÁME végrehajtása előtt elfogadott terve megfelel az ÁME-nek, és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet már üzembe helyezték ugyanazon a felhasználási területen.

Tartalmaznia kell, az értékeléshez szükséges mértékben, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat. A dokumentációnak, az értékelésre vonatkozó mértékben, tartalmaznia kell a következőket:

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem általános leírása és használati feltételei;

– tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, alegységek, áramkörök stb.;

– műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat, a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes mértékben vagy részben alkalmaztak;

– az ÁME követelményeinek teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírásai, ha nem alkalmazták teljes mértékben az európai előírásokat;

– az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

– tesztjelentések.

5. A gyártó cég által választott bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak hitelesítésére, hogy a gyártott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek a 3. pontban hivatkozott műszaki dokumentációban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. A gyártó a következő eljárások közül választhat:

5.1. Hitelesítés az összes termék vizsgálatával és próbájával

5.1.1. A termékeket egyenként kell megvizsgálni, és végre kell hajtani a megfelelő teszteket annak hitelesítésére, hogy a termék megfelel a műszaki dokumentációban leírt típusnak, valamint az ÁME rá vonatkozó követelményeinek. Ha az ÁME (vagy egy, az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik tesztet, a vonatkozó európai előírások vagy egyenértékű tesztek alkalmazandók.

5.1.2. A bejelentett szervezet a jóváhagyott termékekhez írásos megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett tesztekre vonatkozóan.

5.2. Statisztikai hitelesítés

5.2.1. A gyártónak egységes tételek formájában kell bemutatnia a termékeit, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy gyártási eljárás biztosítsa az előállított tételek egységességét.

5.2.2 A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő valamennyi rendszerelemet az ellenőrzés céljából egységes tételek formájában rendelkezésre kell bocsátania. Minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában szereplő valamennyi kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet egyenként meg kell vizsgálni, és el kell végezni a megfelelő teszteket annak biztosítására, hogy a termék megfelel a műszaki dokumentációban leírt típusnak és az ÁME rá vonatkozó követelményeinek, valamint ezek alapján állapítható meg a tétel elfogadása vagy elutasítása. Ha az ÁME (vagy egy, az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik tesztet, a vonatkozó európai előírások vagy egyenértékű tesztek alkalmazandók.

5.2.3. A statisztikai eljárás során az értékelendő jellemzőktől függő megfelelő elemeket kell használni (statisztikai módszer, mintavételi terv stb.), az ÁME-ben rögzítettek szerint.

5.2.4. Az elfogadott tételek esetében a bejelentett szervezetnek az elvégzett próbákkal kapcsolatban írásos megfelelőségi igazolást kell kiállítania. A tételben szereplő összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozható azon mintadarabok kivételével, amelyeket nem találtak megfelelőnek.

5.2.5. Ha a tételt elutasítják, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket hoz a tétel forgalomba hozatalának megakadályozására. A tételek gyakori elutasítása esetén a bejelentett szervezet felfüggeszti a statisztikai hitelesítés alkalmazását.

6. A gyártó vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője kiállítja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot.

E nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében rögzített adatokat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő okmányokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

– az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és más, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó irányelvek);

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.);

– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása;

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek;

– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásba bevont bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma azok érvényességi idejével és feltételeivel együtt;

– hivatkozás ezen és minden egyéb vonatkozó ÁME-re és adott esetben az európai előírásokra;

– a gyártó vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

A hivatkozott tanúsítvány az 5. pontban említett megfelelőségi tanúsítvány. A gyártó cégnek, illetve meghatalmazott közösségbeli képviselőjének igazolnia kell, hogy kérésre rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványait.

7. A gyártó cég, illetve meghatalmazott képviselője megőrzi az EK-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció egy példányát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

8. Amennyiben az ÁME az EK-megfelelőségi nyilatkozat mellett EK-alkalmazhatósági nyilatkozat kiadását is előírja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozóan, ezt a nyilatkozatot a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell a V. modul feltételei szerint.

F.2.3. B. modul: Típusvizsgálat

1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amelynek során a bejelentett szervezet megállapítja és igazolja, hogy a tervezett gyártásra jellemző mintapéldány megfelel az ÁME rá vonatkozó rendelkezéseinek.

2. Az EK-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet a gyártó cégnek vagy meghatalmazott közösségbeli képviselőjének kell benyújtania.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

– a gyártó cég neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor az ő neve és címe;

– írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet;

– a 3. pontban ismertetett műszaki dokumentáció.

A kérelmező a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsát egy, a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív mintát (a továbbiakban „típus”). A típus lefedheti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem több változatát is, feltéve, ha a változatok közötti különbségek nem érintik az ÁME rendelkezéseit.

A bejelentett szervezet további mintákat kérhet, ha ezt a vizsgálati program elvégzéséhez szükségesnek tartja.

Ha a típusvizsgálati eljárás során nem igénylik típustesztek végrehajtását, és a műszaki dokumentáció elégséges módon meghatározza a típust (a 3. pontban leírtak alapján), a bejelentett szervezet hozzájárul ahhoz, hogy nem bocsátanak rendelkezésére mintákat.

A műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

– általános típusleírás;

– tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, alegységek, áramkörök stb.;

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem rendszerkörnyezetbe való integrációjának feltételei (alegység, szerkezeti egység, alrendszer) és a kapcsolódási pontokra vonatkozó szükséges feltételek;

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használati és karbantartási feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.);

– műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat, a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes mértékben vagy részben alkalmaztak;

– az ÁME követelményeinek teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírása, ha nem alkalmazták teljes mértékben az európai előírásokat;

– az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

– tesztjelentések.

4. A bejelentett szervezet:

4.1. megvizsgálja a műszaki dokumentációt;

4.2. ellenőrzi, hogy a tesztekhez igényelt mintá(ka)t a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, valamint típusvizsgálatokat végez, vagy végeztet el az ÁME, illetve a vonatkozó európai előírások rendelkezéseivel összhangban;

4.3. amennyiben az ÁME a terv felülvizsgálatát írja elő, végrehajtja a tervezési módszerek, eszközök és eredmények vizsgálatát, és ez alapján értékeli, hogy a tervezési folyamat végén képesek-e eleget tenni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó megfelelőségi követelményeknek;

4.4. amennyiben az ÁME a gyártási folyamat felülvizsgálatát írja elő, elvégzi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártásához tervezett gyártási folyamat vizsgálatát, és ez alapján értékeli, hogy az alkalmas-e a termék megfelelőségének biztosítására, illetve ellenőrzi a gyártó által a tervezési folyamat befejezésekor végzett felülvizsgálatot;

4.5. azonosítja az ÁME és az európai előírások vonatkozó rendelkezései szerint, illetve az európai előírások vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül tervezett elemeket;

4.6. elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges teszteket a 4.2., 4.3. és 4.4. pont rendelkezései értelmében annak megállapítása érdekében, hogy amennyiben a gyártó a megfelelő európai előírások alkalmazását választotta, ezeket valóban alkalmazta-e;

4.7. elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges teszteket a 4.2., 4.3. és 4.4. pont rendelkezései értelmében annak megállapítása érdekében, hogy ahol nem alkalmazták a vonatkozó európai előírásokat, a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e az ÁME követelményeinek;

4.8. megállapodik a kérelmezővel arról, hogy hol végzik el a vizsgálatokat és a szükséges teszteket.

5. Amennyiben a típus megfelel az ÁME-nek, a bejelentett szervezet típusvizsgálati tanúsítványt ad ki a kérelmezőnek. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat következtetéseit, az érvényességének feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

Az érvényességi idő nem lehet hosszabb 5 évnél.

A műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek felsorolását mellékelni kell a tanúsítványhoz, és a bejelentett szervezetnek meg kell őriznie egy példányt.

Ha a gyártó vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője által igényelt típusvizsgálati tanúsítvány kiadását elutasítják, a bejelentett szervezetnek részletesen közölnie kell az elutasítás okát.

Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.

6. A kérelmező köteles tájékoztatni a típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott termék minden olyan módosításáról, amely érintheti az ÁME követelményeinek való megfelelést vagy a termék előírt használati körülményeit. Ilyen esetekben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre további jóváhagyás szükséges attól a bejelentett szervezettől, amely az EK-típusvizsgálati tanúsítványt kibocsátotta. Ilyen esetben a bejelentett szervezet csak a módosításokra vonatkozó és azokhoz szükséges vizsgálatokat és teszteket végzi el. Ez a további jóváhagyás az eredeti típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítéseként, illetve a régi tanúsítvány visszavonását követően új tanúsítvány kiállításával adható meg.

7. Ha nem történt a 6. pont szerinti módosítás, a lejáró tanúsítvány érvényességét egy újabb érvényességi időtartamra meg lehet hosszabbítani. A kérelmező ezt a meghosszabbítást annak írásos megerősítésével kérelmezi, hogy nem hajtottak végre ilyen módosításokat, a bejelentett szervezet pedig az 5. pont szerint egy további érvényességi időtartamra vonatkozó meghosszabbítást állít ki, amennyiben annak nincs akadálya. Ez az eljárás megismételhető.

8. Valamennyi bejelentett szervezet közli a többi bejelentett szervezettel a kiadott, visszavont vagy elutasított típusvizsgálati tanúsítványokkal és kiegészítésekkel kapcsolatos információkat.

9. A többi bejelentett szervezet, kérésre másolatokat kap a kiadott típusvizsgálati tanúsítványokról, illetve azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit (lásd az 5. bekezdést) a többi bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

10. A gyártó cégnek, illetve meghatalmazott közösségbeli képviselőjének a műszaki dokumentációval együtt meg kell őriznie a típusvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítéseinek másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

F.2.4. C. modul: Típusnak való megfelelőség

1. E modul az eljárás azon részét írja le, amelynek során a gyártó cég vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője biztosítja és kijelenti, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

2. A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa valamennyi gyártott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek való megfelelőségét.

3. A gyártó cég, illetve meghatalmazott közösségbeli képviselője EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozóan.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és kísérő dokumentumait dátummal és aláírással kell ellátni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

– az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó egyéb irányelvek);

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.);

– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása;

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek;

– a típusvizsgálati megfelelőségre vonatkozó eljárásba bevont bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint az EK-típusvizsgálati tanúsítvány (és annak kiegészítéseinek) dátuma a tanúsítvány érvényességi idejével és feltételeivel együtt;

– hivatkozás az ÁME-ra és bármely más vonatkozó ÁME-ra, illetve adott esetben hivatkozás az európai előírásokra;

– a gyártó vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

4. A gyártó cégnek, illetve meghatalmazott közösségbeli képviselőjének meg kell őriznie az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó, sem pedig a meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

5. Ha az EK-megfelelőségi nyilatkozat mellett a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemhez az ÁME előírja az EK-alkalmazhatósági nyilatkozat megszerzését is, e nyilatkozatot a V. modul feltételei alapján a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell.

F.2.5. D. modul: Gyártási minőségirányítási rendszer

1. E modul az eljárás azon részét írja le, amelynek során a gyártó cég vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője, aki teljesíti a 2. pontban leírt kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

2. A gyártó cég jóváhagyott minőségirányítási rendszert működtet a gyártásra, a végső termékellenőrzésre és a tesztelésre vonatkozóan a 3. pont előírásai alapján, és ugyanezen pont rendelkezései értelmében ellenőrzés alá veti magát.

3. Minőségirányítási rendszer

3.1. A gyártó kérelmezi az általa választott bejelentett szervezetnél minőségirányítási rendszere vizsgálatát az érintett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

– a tervezett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző termékkategória lényeges adatai;

– a minőségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció;

– a jóváhagyott típus műszaki dokumentációjának és a B. modul típusvizsgálati eljárásának befejezése után kibocsátott típusvizsgálati tanúsítvány másolata;

– írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet.

3.2. A minőségirányítási rendszernek biztosítania kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME rájuk vonatkozó követelményeinek. A gyártó által elfogadott elemeket, követelményeket és rendelkezéseket módszeresen és rendszerezetten, írásos szabályok, eljárások és utasítások formájában dokumentálni kell. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és jegyzőkönyvek következetes értelmezését.

Megfelelő leírást kell tartalmaznia különösen a következőkre vonatkozóan:

– minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés;

– a vezetőség felelősségi körei és hatáskörei a termékminőséggel kapcsolatban;

– az alkalmazandó gyártási, minőségellenőrzési és minőségirányítási technikák, folyamatok és módszeres intézkedések;

– a gyártás közben és azt követően elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága;

– minőségügyi feljegyzések, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

– az előírt termékminőség elérését, valamint a minőségirányítási rendszer hatékony üzemeltetését célzó ellenőrzés eszközei.

3.3. A bejelentett szervezet a minőségirányítási rendszer vizsgálata alapján megállapítja, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban rögzített követelményeknek. Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a gyártó olyan EN/ISO 9001– 2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a gyártás, a végtermék-ellenőrzés és a tesztelés területén, amely figyelembe veszi annak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a konkrét jellemzőit, amelyre vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszert megvalósították.

Ha a gyártó tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a vizsgálat során.

A felülvizsgálatnak kifejezetten arra a termékkategóriára kell vonatkoznia, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző. Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett termék technológiai vizsgálatában. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó üzemeiben végzett helyszíni vizsgálatot.

A határozatról értesíteni kell a gyártó céget. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indoklással ellátott értékelési határozatot.

3.4. A gyártó vállalja a jóváhagyás szerinti minőségirányítási rendszer üzemeltetéséből eredő kötelezettségek teljesítését, és azt, hogy a rendszert oly módon tartja fenn, hogy az továbbra is megfelelő és hatékony maradjon.

A gyártó vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője tájékoztatja a minőségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségirányítási rendszert érintő módosítási szándékáról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségirányítási rendszer továbbra is eleget tesz-e a 3.2. pont követelményeinek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

A döntéséről értesíti a gyártó céget. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indoklással ellátott értékelési határozatot.

4. A minőségirányítási rendszer felügyelete a bejelentett szervezet felelőssége alatt

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelő módon teljesítse a jóváhagyott minőségirányítási rendszerből adódó kötelezettségeit.

4.2. A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a gyártási, ellenőrzési, tesztelési és tárolási helyekre, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különös tekintettel a következőkre:

– a minőségirányítási rendszer dokumentációja;

– minőségügyi feljegyzések, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

4.3. A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket hajt végre annak igazolása érdekében, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségirányítási rendszert, és ellenőrzési jelentést készít a gyártó cég részére.

Az ellenőrzéseket legalább évente egyszer elvégzik.

Ha a gyártó tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az ellenőrzés során.

4.4. A bejelentett szervezet szúrópróbaszerű bejárásokat is tehet a gyártó cégnél. A bejárások alkalmával a bejelentett szervezet, ha szükséges, teszteket végezhet, illetve végeztethet el annak ellenőrzésére, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelően működik. A bejelentett szervezet bejárási jelentést, illetve teszt végrehajtása esetén tesztjelentést készít a gyártó cég részére.

5. Valamennyi bejelentett szervezet közli a többi bejelentett szervezettel a minőségirányítási rendszerre vonatkozóan kiadott, visszavont vagy elutasított jóváhagyásokkal kapcsolatos adatokat.

A többi bejelentett szervezet, kérésre másolatokat kaphat a minőségirányítási rendszerhez kiadott jóváhagyásokról.

6. A gyártónak az utolsó termék gyártásától számított 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie az alábbiakat:

– a 3.1. pont második bekezdésében hivatkozott dokumentáció,

– a 3.4. pont második bekezdésében hivatkozott módosítás,

– a bejelentett szervezetnek a 3.4., 4.3. és 4.4. pont utolsó bekezdésében említett határozatai és jelentései.

7. A gyártó vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője kiállítja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

– az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó egyéb irányelvek);

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.);

– a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása;

– a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek;

– hivatkozás az ÁME-ra és bármely más vonatkozó ÁME-ra, illetve adott esetben hivatkozás az európai előírásokra;

– a gyártó vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

A hivatkozott tanúsítványok a következők:

– a minőségirányítási rendszer jóváhagyása a 3. pont rendelkezései szerint;

– a típusvizsgálati tanúsítvány és annak kiegészítései.

8. A gyártó cégnek, illetve meghatalmazott közösségbeli képviselőjének meg kell őriznie az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

9. Amennyiben az ÁME a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemmel kapcsolatban az EK-megfelelőségi nyilatkozaton kívül egy EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot is előír, akkor ezt a nyilatkozatot ki kell egészíteni, miután a gyártó a V. modul feltételei alapján kiállította azt.

F.2.6. F. modul: Termékhitelesítés

1. E modul azt az eljárást írja le, amelynek során a gyártó cég vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője ellenőrzi és tanúsítja, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem, amelyre a 3. pontban leírt rendelkezések érvényesek, megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

2. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak való megfelelőségét, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek teljesítését.

3. A bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. A gyártó – figyelemmel az egyes ÁME-k esetleges korlátozásaira – eldöntheti, hogy a 4. pont rendelkezései értelmében megvizsgálja és teszteli az összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet, vagy statisztikai alapon végzi el a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vizsgálatát és tesztelését az 5. pontban leírtak szerint.

4. Hitelesítés az összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vizsgálata és tesztelése alapján

4.1. Minden egyes terméket önállóan meg kell vizsgálni, és el kell végezni a megfelelő teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék megfelel-e a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek. Ha az ÁME (vagy egy, az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik tesztet, a vonatkozó európai előírások, vagy egyenértékű tesztek alkalmazandók.

4.2. A bejelentett szervezet a jóváhagyott termékekhez írásos megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett tesztekre vonatkozóan.

4.3. A gyártó vagy meghatalmazott képviselője biztosítja, hogy kérésre rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványait.

5. Statisztikai hitelesítés

5.1. A gyártónak egységes tételek formájában kell bemutatnia a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeit, és meg kell hoznia minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott tételek egységességét.

5.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő valamennyi rendszerelemet az ellenőrzés céljából egységes tételek formájában rendelkezésre kell bocsátania. Minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában szereplő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket egyenként meg kell vizsgálni, és el kell végezni a megfelelő teszteket annak biztosítására, hogy a termék megfelel a típusvizsgálatban leírt típusnak és az ÁME vonatkozó követelményeinek, valamint ezek alapján állapítható meg a tétel elfogadása vagy elutasítása. Ha az ÁME (vagy egy, az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik tesztet, a vonatkozó európai előírások vagy egyenértékű tesztek alkalmazandók.

5.3. A statisztikai eljárás során a vizsgálandó jellemzőktől függő megfelelő elemeket kell használni (statisztikai módszer, mintavételi terv stb.), az ÁME-ben rögzítettek szerint.

5.4. Elfogadott tételek esetén a bejelentett szervezet kiállítja az írásos megfelelőségi tanúsítványt az elvégzett tesztekre vonatkozóan. A tételben szereplő összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozható azon mintadarabok kivételével, amelyeket nem találtak megfelelőnek.

Ha a tételt elutasítják, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket tesz a tétel forgalomba hozatalának megakadályozására. A tételek gyakori elutasítása esetén a bejelentett szervezet felfüggeszti a statisztikai hitelesítés alkalmazását.

5.5. A gyártó cég vagy meghatalmazott közösségbeli képviselője biztosítja, hogy kérésre rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett szervezet által kiállított megfelelőségi tanúsítványokat.