PÜ BH 2010/214
PÜ BH 2010/214
2010.08.01.
Ha a gépjármű hibáját több hónap alatt sem tudják eredményesen kijavítani, a jogosult akkor is elállhat az adásvételi szerződéstől, ha a kötelezett a kijavítást egyébként továbbra is vállalja [Ptk. 306. § (3) bek.].
A felperes 2001. december 22-én 8 300 000 forint vételár ellenében megvásárolta az alperestől a Citroen Evasion HDI Exkluzív típusú új személygépjárművet. A felek megállapodtak abban is, hogy az alperes a kötelező egyéves jótállási időt követő két évre, legfeljebb azonban 50 000 km futásteljesítményig a gépkocsi hibátlanságáért jótáll.
Röviddel a jármű 2001. december 22-ei átvételét követően a felperes már számos hiányosságot, hibát jelzett. Így közölte, hogy hiányzik az első szivargyújtó, a váltókar alatti patentolható tartó, a magyar nyelvű használati utasítás, a rádió használati utasítása, emellett az üléskárpit helyenként kifakult, foltos, az ablaktörlőgumi felkeményedett, nem töröl, az elektromos tetőablak tömítése részben elvált, az autó hidegben nehezen indul és nagyon füstöl, induláskor rángat a kuplung, hátramenetben a váltó hangos, a hátsó Evasion felirat krómozása lepattogzott, az akkumulátor pedig a szükségesnél kisebb teljesítményű. 2001. december 27-én üzemanyag-szivárgás miatt javították a gépkocsit, 2002 áprilisában pedig sor került az első ablaktörlő lapátok cseréjére, a szivargyújtó pótlására és a fűtés javítására is. 2002. május 29-én a felperes jelezte az alperesnek, hogy továbbra sem történt meg a magyar nyelvű használati utasítás és a rádió használati utasításának átadása, az üléskárpit helyenként változatlanul kifakult, foltos, a kicserélt első ablaktörlőlapátok különböző márkájúak, a hátsó ablaktörlőlapátot nem cserélték ki, a kuplung induláskor rángat, a váltó hátramenetben hangos, az Evasion felirat krómozása lepattogzott, az akkumulátor a szükségesnél kisebb teljesítményű, mosáskor, illetőleg nagy eső alkalmával pedig az autó a második ülés mögötti jobb oldalon beázik. 2002. decemberében az alperes kicserélte a komplett tengelykapcsoló szerkezetet, a lendkereket és az akkumulátort. 2003. augusztus 1-jén a C. Kft. a légzsák kontroll-lámpa hibáját javította, 2003. november 7-én pedig kicserélte a turbófeltöltőt, három ablaktörlőlapátot, két kormányösszekötő-gömbfejet és a kormánylégzsák forgókapcsolóját. 2004. február 10-én a felperes a C-C. Kft.-hez fordult a légzsák kontroll-lámpa hibája, valamint üzemanyag-szivárgás és motorolaj-folyás miatt. A hibákat a szerviz kijavította. 2004. május 4-én a C-C. Kft. ismét a légzsák kontroll-lámpa hibáját javította, 2004. május 24-én pedig üzemanyag-szivárgás miatt kicserélte az üzemanyaghőmérséklet-mérő szondát. Ezután 2004. július 12-én és 2004. augusztus 13-án olajfolyás miatt végzett javítási munkát a gépkocsin, 2004. szeptember 9-én a fűtőrendszert javította, és a változatlanul fennálló üzemanyag-szivárgást kísérelte meg – sikertelenül – megszüntetni.
Végül 2003. október 20-án a felperes a változatlan üzemanyag-szivárgás miatt a jármű kicserélését kérte az alperestől. Az alperes a kicseréléstől elzárkózott, ezért a felperes 2004. november 22-én a többszöri javítást követően is fennmaradt üzemanyag szivárgásra hivatkozással elállt az adásvételi szerződéstől.
A felperes keresetében az elállásra tekintettel a 8 300 000 forint vételár és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes – az elállás jogszerűségét vitatva – a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A határozat indokolásában kifejtette, hogy az alperes nem tudta igazolni azt, hogy a jótállási idő alatt felmerült hiba (az üzemanyag-szivárgás) oka a teljesítést követően keletkezett, így jótállási kötelezettsége alól nem mentesülhet. A hiba azonban a beszerzett szakértői véleményből kitűnően rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül javítható. Erre figyelemmel a felperes a felek közötti szerződés megkötésekor hatályban volt Ptk. 306. § (3) bekezdése alapján a szerződéstől való elállásra nem jogosult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az alperest 8 300 000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte azzal, hogy a felperes ezzel egyidejűleg köteles a perbeli személygépkocsit az alperes részére átadni. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes jogszerűen állt el az adásvételi szerződéstől, az alperes ugyanis a jelenleg rendeltetésszerű használatra nem alkalmas gépjármű javításától a per során elzárkózott. Emellett az elállást megalapozza az is, hogy a jármű a jótállási idő alatt folyamatosan meghibásodott. E vonatkozásban a másodfokú bíróság utalt a BH 1982/252., valamint a BH 1992/263. szám alatt közzétett eseti döntésekre. A jogszerű elállás pedig a szerződést felbontotta, ezért az alperes köteles a vételárat visszafizetni, a felperesnek pedig a gépkocsit kell visszaszolgáltatnia.
A jogerős ítélet ellen – tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt – az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
Kifejtette, hogy a felperes a perbeli igény érvényesítésére nem jogosult, követelését ugyanis a per korábbi szakaszában felperesként szintén szerepelt G. F.-re engedményezte. Az engedményezési szerződés felbontását vagy a követelés visszaengedményezését pedig a felperes nem igazolta.
Előadta továbbá, hogy az elállás alapját képező hiba csupán 2004 februárjában, mintegy kétévi használat után, a megítélése szerint röviddel a gépkocsi átadását követően szintén jelentkezett, de nyomban megszüntetett üzemanyag-szivárgástól függetlenül merült fel. Ezért – a beszerzett szakértői véleményre is figyelemmel – szerinte megállapítható, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. Emiatt álláspontja szerint a felperes vele szemben jótállási, illetve szavatossági igényt alappal nem érvényesíthet.
Arra is hivatkozott, hogy a hiba a beszerzett szakértői véleményből kitűnően rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül javítható. Ő maga a kijavítástól a másodfokú bíróság szerinte téves megállapításával ellentétben sohasem zárkózott el, de ennek megítélése során álláspontja szerint a felperes elállásának közlését követően tett nyilatkozatai egyébként sem vehetők figyelembe. A felperes ugyanakkor – érvelése szerint – kijavítási igényt az elállás közlését megelőzően vele szemben nem érvényesített. Az a körülmény pedig, hogy más szakszerviz hosszú időn keresztül eredménytelenül kísérelte meg az üzemanyag szivárgás megszüntetését, e vonatkozásban véleménye szerint a terhére nem értékelhető, az egyes Citroen-szakszervizek ugyanis nem minősülnek teljesítési segédeinek.
Mindezekre figyelemmel szerinte a felperes a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiba ütköző módon – egyébként is aránytalan többletköltséget okozva – állt el az adásvételi szerződéstől.
Végül rámutatott arra is, hogy a gépkocsi korábbi hibái sem adnak alapot az elállásra, e hibákat ugyanis kijavították, illetve azok egyébként sem akadályozták a jármű rendeltetésszerű használatát.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A másodfokú bíróság felülvizsgálati kérelemmel nem támadott megállapítása szerint a felperes keresetével érvényesített jog nem szállt át a perben korábban részt vett G. F.-re. Ezért az a körülmény, hogy a felperes és G. F. között egyébként létrejött engedményezési szerződést felbontották-e, illetve, hogy G. F. az általa ténylegesen megszerzett követelést visszaengedményezte-e a felperesre, a felperes kereshetőségi jogát nem befolyásolhatja. A másodfokú bíróságnak az aktív perbeli legitimációt illetően elfoglalt álláspontja erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem minősíthető jogszabálysértőnek.
Annak bizonyítása, hogy a jótállási idő alatt felmerült hiba oka a teljesítés után keletkezett, a perben az alperes kötelezettsége volt. Önmagában az azonban, hogy az üzemanyag-szivárgás csupán mintegy két évvel a jármű átadását követően jelentkezett, mindezt nem igazolja, további egyértelmű bizonyíték pedig e körben nem keletkezett. A hibás teljesítés következményei alól ezért az alperes nem mentesülhet.
A felek közötti szerződés 2001. december 22-én jött létre. A Ptk.-nak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 306. § (1) bekezdés a) és b) pontjai viszont csupán 2003. július 1-jén léptek hatályba, és az ezt követően kötött szerződésekre alkalmazhatók. E szabályokat ezért a jogerős ítélet nyilvánvalóan nem sértheti.
A korábban hatályban volt, de a jelen esetben irányadó Ptk. 306. § (3) bekezdéséből kitűnően a jogosult a hibás teljesítés miatt akkor állhat el a szerződéstől, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, így különösen, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges.
Kétségtelen, hogy az alperes – a másodfokú bíróság téves álláspontjától eltérően – a hiba kijavításától nem zárkózott el. A jogerős ítéletben hivatkozott, 2006. október 10-én kelt nyilatkozatában ugyanis valójában a felperes peren kívüli egyezségi ajánlatát utasította el, melynek csupán egyik eleme volt a kijavítás. Magát az üzemanyag-szivárgás megszüntetését viszont az alperes az elállás közlését megelőzően és a perben megtartott tárgyalásokon tett nyilatkozataiban is mindvégig vállalta.
Az életkorához és futásteljesítményéhez képest már korábban is rendkívül gyakran meghibásodott jármű legutóbb fennmaradt hibáját, az üzemanyag-szivárgást azonban az alperes jótállási nyilatkozatában megjelölt szakszervizek egyike több hónap alatt sem tudta eredményesen kijavítani. Ezért az érdekmúlás megállapítható, a felperes a Ptk. 306. § (3) bekezdése alapján jogszerűen állt el az adásvételi szerződéstől.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. VII. 20.250/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás