PÜ BH 2010/217
PÜ BH 2010/217
2010.08.01.
A perújítási eljárás során változatlan tényállás mellett történő eltérő jogi minősítés nem ütközik a keresetváltoztatási tilalomba [Pp. 247. § (1) bekezdés és 267. § (1) bekezdés].
A perújított felperes 2005. december 20-án azzal bízta meg a perújító alperest, hogy tekintsen meg Németországban egy gépkocsit, és ha érdemes, vásárolja azt meg a részére és tréleren szállítsa haza. A gépkocsi vételárára és a költségekre 37 000 eurót adott át a perújító alperesnek, akit ebből a tevékenységéért 100 euró illetett volna meg. A perújító alperes a gépkocsit nem vette meg, de az átvett pénzt sem adta vissza a perújított felperesnek, aki ezért fizetési meghagyás kibocsátását kérte, az átvett összegnek megfelelő 9 000 000 forint és ennek 2005. december 22. napjától járó kamatai iránt. A fizetési meghagyás 2006. július 14-én jogerőre emelkedett.
A jogerős fizetési meghagyással szemben a perújító alperes élt perújítási kérelemmel, amelyben arra hivatkozott, hogy a pénzösszeg átadását a perújított felperes okirattal nem tudta igazolni és a fizetési meghagyásban kölcsönként jelölte meg a tartozást, holott ő kölcsönt nem vett fel, a perújítási eljárás során pedig keresetmódosításnak nincs helye.
A perújított felperes a kérelem elutasítását kérte azzal, hogy a pénzösszeg átvételét az ügyben folyamatban volt büntetőeljárás során a perújító alperes is elismerte. A jogcím pontosítása arra vonatkozóan, hogy a felek között megbízási jogviszony állt fenn, nem jelentett tiltott keresetmódosítást.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályában fenntartotta és kötelezte a perújító alperest a perújított felperes részére 400 000 forint perköltség megfizetésére azzal, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes előadása nem ütközik a Pp. 267. §-ának (1) bekezdése és 247. §-ának (1) bekezdése szerinti keresetváltoztatási tilalomba, mert a kereseti kérelem alapjául szolgáló jogszabályhely nem azonos a kereseti kérelem jogcímével, amelynek a perújított felperes által előadott tényállás tekinthető. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a fél téves jogi minősítése, a követelés jogcímének hiányos, vagy helytelen megjelölése a bíróságot nem köti. A fizetési meghagyásos eljárás során a kérelmezőnek nem kellett pontos tényállást előterjesztenie, ezért nem zárható el attól, hogy ezt a perújítási eljárásban tegye meg. A rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapíthatóan a perújító alperes a pénzt átvette és azzal nem számolt el, ezért az elsőfokú bíróság a jogerős fizetési meghagyást hatályában fenntartotta.
A perújító alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte a perújító alperest a perújított felperes költségeinek viselésére.
A jogerős ítélet indokolása szerint keresetváltoztatásról akkor van szó, ha annak tartalmában, ténybeli és jogi alapjában történik módosítás, ezért helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a változatlan tényállás eltérő jogi minősítése nem ütközik a keresetváltoztatás tilalmába. A perújítási eljárásban ugyanis a kereseti igénynek más tényekre alapított és ebből következően más jogcímen történő érvényesítésére nincs lehetőség.
A jogerős ítélettel szemben a perújító alperes élt felülvizsgálati kérelemmel és kérte annak hatályon kívül helyezésével a perújított felperes kérelme elutasítását és perköltségekben való marasztalását. Kérelme indokolásában előadta, hogy a perújított felperes kölcsöntartozás iránt terjesztett elő fizetési meghagyást és a perújító alperes azt vitatta, hogy ilyen összegű kölcsönt vett volna fel. A kereset megváltoztatásáig az eljárás ebben a keretben folyt, majd a perújított felperes a Pp. 267. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom ellenére keresetét módosította és megbízási jogviszony alapján kérte a pénzzel való elszámolást. Igényének jogellenesen adtak helyt az eljárt bíróságok, mert a perújítási eljárást csak az eredeti kereseti kérelem korlátai között lehetett volna lefolytatni.
A perújított felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A perújított felperes fizetési meghagyással érvényesített kereseti követelése 9 000 000 forint és járulékai iránt került előterjesztésre. A kereset ténybeli alapja változatlanul fennállt és az eljárás során annak jogi alapja került módosításra oly módon, hogy kölcsönügylet helyett megbízási jogviszony állt fenn a felek között.
A bíróság feladata a kereseti kérelem alapjául szolgáló jogviszony elbírálása, ezért a kereseti kérelemhez kötöttség nem jelent jogcímhez való kötöttséget is. Ennek megfelelően adott esetben nem kizárt, hogy ha a fél a jogi minősítést illetően tévedett, azt a bíróság – ha ennek feltételei fennállnak – határozata meghozatalakor helyesen minősítse. Mindez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul és a követelés jogcíme nem kerül pontosításra – ha a helyes minősítéshez valamennyi adat, tény, bizonyíték, a rendelkezésre áll – a kereset elutasításának ezen az alapon nem lett volna helye. Ennek megfelelően a perújítási eljárásban sem kerülhet a kérelmező fél lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe, figyelemmel arra is, hogy a fizetési meghagyás kezdeményezésekor a részletes ténybeli és jogi alap előadására nem állt fenn kötelezettsége.
A keresetmódosítás – ahogyan azt a jogerős ítélet helyesen megállapította – a kereset ténybeli és jogi alapja módosítását jelenti és a perújítási eljárásban a keresetnek a más tényekre alapított és ebből következően más jogcímen történő érvényesítésére nincs lehetőség (BH 1998/492.). Helyesen állapította meg tehát a jogerős ítélet azt, hogy a változatlan tényállás mellett történő eltérő jogi minősítés nem ütközik a Pp. 267. §-ának (1) bekezdésében foglalt keresetváltoztatási tilalomba.
A Legfelsőbb Bíróság ezért – a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával – a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. VI. 21.641/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás