22/2010. (II. 25.) AB határozat
22/2010. (II. 25.) AB határozat1
2010.02.25.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontjában szereplő „a tulajdonában lévő” szövegrész alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezés 2010. december 31. napján veszti hatályát.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontja a következő szöveggel marad hatályban:
„a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi után, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,”
2. Az Alkotmánybíróság a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt egyebekben elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
1. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § f) pontja alkotmányosságának vizsgálata tárgyában. A tartalmilag összefüggő indítványokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 28. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság egyesítette, és jelen határozatában egységesen bírálta el.
Az indítványozók szerint e rendelkezés az Alkotmány 70/A. §-ával ellentétes módon tesz különbséget azon mozgássérültek között, akik tulajdonosként, és azok között, akik üzembentartóként használnak gépjárművet; a Gjt. ugyanis csak az előbbieket mentesíti a gépjárműadó megfizetése alól.
Az indítványozók előadták, hogy 2007. január 1. napját megelőzően ilyen különbségtételt a Gjt. nem tartalmazott, és a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű bejelentésre mentes volt a gépjárműadó megfizetése alól; függetlenül attól, hogy annak mozgássérült személy volt-e a tulajdonosa. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Tvmód1.) 94. §-a azonban módosította a Gjt. 5. § f) pontját, meghatározva azt az alanyi kört, amely számára a gépjárműadó-mentesség igénybe vehető.
Az egyik indítványozó hivatkozott arra is, hogy a Gjt. – mivel csak a 100 kW teljesítmény alatti személygépkocsik számára biztosítja a mentességet – diszkriminatív módon különbséget tesz a személygépkocsi tulajdonosainak vagyoni és fizikai adottságai tekintetében.
2. Az indítványok benyújtását követően az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tvmód2.) 168. §-a ismét módosította a Gjt. 5. § f) pontját. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályon kívül helyezett jogszabály helyébe lépő új rendelkezések tekintetében csak a régi és az új szabályozás tartalmi azonosságának megállapíthatóságakor folytatja le az alkotmányossági vizsgálatot [pl. 335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261, 262.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 333–334.; 519/B/2003. AB határozat, ABH 2005, 1182, 1184.]. A Tvmód2. ugyan kiterjesztette a mentességet élvező alanyi kört, de a gépjármű üzembentartója továbbra sem mentesül minden esetben a gépjárműadó megfizetése alól. Mivel tehát az indítványozók által kifogásolt rendelkezés tartalma e tekintetben nem változott, az Alkotmánybíróság az indítványokat a Gjt. hatályos szabályai alapján vizsgálta.
II.
Az Alkotmány indítvány elbírálásánál figyelembe vett rendelkezései:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
(...)
70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.”
A Gjt. vonatkozó, az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:
„2. § (1) Az adó alanya – a (2)–(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
(...)
5. § Mentes az adó alól (...)
f) a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) a tulajdonában lévő egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi után, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,”
III.
Az indítványok részben megalapozottak.
1. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta a Gjt.-ben biztosított gépjárműadó-kedvezményt, valamint más jogszabályok mozgássérültek számára közlekedési kedvezményt biztosító szabályait, mind az Alkotmány 70/E. §-ába foglalt szociális biztonság, mind az Alkotmány hátrányos megkülönböztetést tiltó 70/A. §-a szempontjából. E határozataiban az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy „a szociális juttatások, járadékok mértéke alapvetően a nemzetgazdaság teherbíró képességének és számos egyéb tényezőnek a függvénye. A szociális biztonság nem jelenti azt, hogy az állampolgárok egyszer elért életszínvonala a gazdasági viszonyok következtében ne csökkenhetne” [553/B/1994. AB határozat (a továbbiakban: Abh1.), ABH 1997, 773, 780.].
A Gjt. indítvánnyal támadott szabálya mentességet biztosít a gépjárműadó megfizetése alól, az ott megjelölt alanyi kör számára. A 29/B/2003. AB határozat (a továbbiakban: Abh2.) e mentességgel összefüggésben megállapította: „az adókedvezményekre senkinek nincsen az Alkotmányon alapuló alanyi joga; illetőleg visszavonása a jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik, önmagában alkotmányossági problémát nem képez” (ABH 2004, 1695, 1697.). Az Abh1. azt is megállapította, hogy „a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeit csökkentő jogszabályok nem támadhatók eredményesen az ún. szerzett jogok megvonására hivatkozva sem. [Az ilyen] kedvezmények ugyanis a szociális támogatások körébe tartoznak, velük szemben nem áll a jogosultnak saját anyagi ellenszolgáltatása” (ABH 1997, 773, 781.). Hasonlóképp foglalt állást az Abh2. is, visszautalva az Alkotmánybíróság korábbi határozataira: „[a]mennyiben a jogalkotó nem részesíti előnyben tovább az eredetileg támogatandó tevékenységet, aggálytalanul korlátozhatja vagy a jövőre nézve megszüntetheti a korábban juttatott kedvezményeket” (ABH 2004, 1695, 1698.). Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra is, hogy a közterhekhez való hozzájárulás tekintetében a mentesség és a kedvezmény meghatározásánál a jogalkotónak széles körű mérlegelési joga van, azonban az Alkotmányban meghatározott korlátok itt is érvényesülnek [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.].
A Tvmód1. által bevezetett módosítást megelőzően a Gjt. nem az adómentességre jogosult alanyi kört határozta meg, hanem azokat az adótárgyakat (mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló gépjármű), amelyekkel összefüggésben az adómentesség igénybe vehető.
A jelen esetben azonban nem tárgyi (valamely tevékenységre, eljárásra vagy más adótárgyra vonatkozó), hanem alanyi adómentességről van szó. A Gjt. alanya pedig fő szabály szerint az üzembentartó, s csak ennek hiányában a tulajdonos [2. § (1) bekezdés].
Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. A mozgáskorlátozott személyek ellátása kötelezettséget jelent az állam és a társadalom számára. A fogyatékos személyek jogait és esélyegyenlőségét az államnak jogalkotás útján is elő kell segíteni. Az Abh1. szerint „[a] mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabályok megalkotásával az állam az érintettek esélyegyenlőségét kívánta elősegíteni” (ABH 1997, 773, 780.). Ennek során tekintettel kell lennie a fogyatékos személyek érinthetetlen emberi méltóságára a jogosultságok és kötelezettségek elosztásakor, akkor is, ha nem eleve jogosultakról van szó. Nincs ésszerű oka annak, hogy a Gjt. 5. § f) pontjában megjelölt adóalany csak a gépjármű tulajdonosaként jogosult az esélyegyenlőséget közvetlenül szolgáló gépjárművel kapcsolatos kedvezményre, és üzembentartóként már nem. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza: elsősorban a jogalkotónak kell mérlegelnie azt, hogy a visszaélések megelőzése, a jogalkalmazási nehézségek csökkentése érdekében indokolt-e módosítani a Gjt. szóban lévő szabályait. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a jelen szabályozásnak az a csoportképző ismérve, amely egyetlen szempontként a gépjármű tulajdonlását helyezi előtérbe, önmagában hátrányos megkülönböztetést jelent az adott esetben. A személyi körülményre tekintettel erre a mentességre jogosult adóalanyok közül kizárja azokat, akik ugyan üzembentartók, de a gépjárműnek – bármilyen ok miatt – nem tulajdonosai.
A jelen esetben ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gjt. 5. § f) pontjában megállapított korlátozás sérti „az egyenlő méltóságú személyként való kezelés” elvét. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította az alkotmányellenességét az indítvánnyal támadott szabály azon részének, amely az adómentességet a mozgáskorlátozott személy (illetve a kiskorú mozgáskorlátozott szülője) tulajdonában álló gépjárműre szűkítette, és 2010. december 31. napjával megsemmisítette azt.
Az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontjánál figyelembe vette, hogy a jogalkotónak az adómentességi szabályok megalkotásánál széles mozgástere van. A jogalkotó más esetekben ésszerűen figyelembe veheti a gépjárművek üzembentartói és tulajdonosai közti különbségeket, ám ezek között – mint adóalanyok között – nem alkalmazhat önkényes diszkriminációt.
2. Nem sérti azonban az Alkotmány 70/A. §-át, hogy a Gjt. 5. § f) pontja csak meghatározott teljesítményt el nem érő gépjárművekre biztosít adómentességet. A törvényhozó szabadságába tartozik, hogy meghatározza az adótárgy azon ismérveit, amelyekre tekintettel az adómentességet biztosítja. Amennyiben ez nem vezet közvetlenül személyek közötti hátrányos megkülönböztetéshez, az Alkotmány 70/A. §-ának sérelme fel sem merül.
A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1170/B/2006.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás