23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet
23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet
a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról1
2010.12.28.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelnie kell:)
„d) a pályahálózat és tartozékai használatbavételi engedélyének a számát, valamint a vasúti üzemi létesítmények használatbavételi engedélyének a számát és a kibocsátó hatóság megnevezését,”
2. § Az R. a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § E rendeletnek a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról szóló 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelettel megállapított 2. melléklete szerinti közös biztonsági mutatókat a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti éves összefoglaló jelentésben első alkalommal 2011. évre vonatkozóan kell alkalmazni.”
3. § Az R. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. november 27-i 2009/149/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
4. § Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Az R. 4. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához” szövegrész helyébe az „a vasúti közlekedési hatósághoz (a továbbiakban: közlekedési hatóság)” szöveg, 4. § (4) és (5) bekezdésében az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szövegrész helyébe az „a közlekedési hatóság” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „közlekedési hatósághoz benyújtott vasútbiztonsági engedély iránti kérelemhez” szöveg lép.
(3) Az R. 9. § (1) bekezdése hatályát veszti.
6. § Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. november 27-i 2009/149/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelethez
Közös biztonsági mutatók
Az 1. pontban említett balesetekre vonatkozó mutatószámokra a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.
Amennyiben az Ügynökséghez történt benyújtást követően a biztonsági jelentésben leírtaktól eltérő új tények merülnek fel, a vasúti közlekedési hatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a következő éves beszámolóban köteles a helyesbítő vagy módosító adatokat megküldeni az Ügynökségnek.
1. A balesetekre vonatkozó mutatók
1.1. Az összes baleset száma és annak a vonatkilométerre vonatkoztatott átlaga és lebontása a következő balesettípusokra:
1.1.1. vonatok összeütközése, beleértve az űrszelvényen belüli akadályokkal való ütközést is;
1.1.2. vonatok kisiklása;
1.1.3. balesetek a vasúti átjárókban, beleértve a gyalogosokat érintő baleseteket is;
1.1.4. mozgó vasúti járművek által okozott személyi sérülések, kivéve az öngyilkosságot;
1.1.5. vasúti járművekben keletkezett tűzesetek;
1.1.6. egyéb.
Minden balesetet az eredeti baleset típusa szerint kell számításba venni, még akkor is, ha a másodlagos baleset következményei súlyosabbak (pl. kisiklást követő tűzeset).
1.2. A következő kategóriákba sorolható baleseti típusoknál a súlyosan sérült személyek és a halálos áldozatok száma, továbbá ezek vonatkilométerre vonatkoztatott száma:
1.2.1. utasbaleset (az összes utaskilométerre és a személyszállító vonatok összes vonatkilométerére vonatkoztatva is);
1.2.2. vasúti munkavállalókat ért baleset, beleértve a szerződéses felek személyi állományát is;
1.2.3. vasúti átjárókat használókat ért balesetek;
1.2.4. a vasúti létesítményekben illetéktelenül tartózkodó személyeket ért balesetek;
1.2.5. egyéb balesetek.
2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók
A veszélyesáru-szállítás körében bekövetkezett balesetek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a következő kategóriák szerinti bontásban:
2.1. legalább egy olyan vonatot érintő baleset, amely veszélyes árut szállított, a 9. pont szerinti fogalom-meghatározások szerint,
2.2. azon balesetek száma, amelyek következtében veszélyes áruk a környezetbe jutottak.
3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók
Az öngyilkosságok abszolút és vonatkilométerre vonatkoztatott száma.
4. A váratlan vasúti eseményekre vonatkozó mutatók
Itt kell figyelembe venni a súlyos vasúti baleseten és a vasúti baleseten kívül minden olyan eseményt, amely a vonatok üzemeltetését és az üzemeltetés biztonságát károsan érinti.
4.1. Síntörések, vágánykivetődések és jelző- és biztosítóberendezések biztonságot veszélyeztető hibáinak száma, valamint ezek vonatkilométerre vonatkoztatott átlaga.
4.2. Jelzőmeghaladások száma és ezek vonatkilométerre vonatkoztatott átlaga.
4.3. Közlekedő járműveknél a kerék- és tengelytörések összes és a vonatkilométerekhez viszonyított száma.
5. A balesetek következményeire vonatkozó mutatók
5.1. A balesetek euróban megadott teljes és vonatkilométerre vonatkoztatott átlagos költsége. A következő költségeket kell kiszámítani és megadni:
5.1.1. halálesetek és sérülések költségei;
– az utasok, a vasúti munkavállalók vagy harmadik felek javaiban bekövetkezett veszteségek és károk megtérítésének költségei; beleértve a környezetet ért károk költségeit is;
5.1.2. a megsérült járművek és vasúti berendezések cseréjének vagy javításának költségei;
5.1.3. késések, forgalmi zavarok és a forgalom elterelése által okozott költségek, beleértve a személyzeti többletköltségeket és a jövőbeli bevételkiesést is.
5.2. Ezekből a költségekből le kell vonni a harmadik felek, mint például a vasúti átjárókban bekövetkezett balesetekben érintett gépjármű-tulajdonosok által megtérített vagy várhatóan megtérítendő kártalanítást vagy kompenzációt. A vasúti társaságok biztosítása által fedezett kártalanítást nem kell levonni.
5.3. A baleset következtében a vasutas munkavállalókat vagy a szerződéses viszonyban álló vállalkozókat érintő kiesett munkaórák száma és a vonatkilométerre vonatkoztatott átlaga.
6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és annak megvalósítására vonatkozó mutatók
6.1. Az önműködő vonatbiztosítással felszerelt, üzemben levő vágányok százalékos aránya, valamint a vonatkilométerek százalékos aránya az önműködő vonatbiztosítással ellátott vágányokon.
6.2. A vasúti átjárók száma összesen és egy vonalkilométerre, valamint vágánykilométerre viszonyítva az alábbi típusok szerinti bontásban:
6.2.1. biztosított vasúti átjáró:
6.2.1.1. automatikus működésű (vonat által vezérelt, vagy jelzővel függésben működő) figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval);
6.2.1.2. automatikus működésű, közúti védelemmel;
6.2.1.3. automatikus működésű figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval) és védelemmel (sorompóval, vagy félsorompóval);
6.2.1.4. automatikus működésű figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval) és közúti védelemmel (sorompóval, vagy félsorompóval), továbbá vasútoldali védelemmel;
6.2.1.5. kézi működtetésű, vagy felhívásos figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval);
6.2.1.6. kézi működtetésű, védelemmel (teljes sorompó, kapuval elzárt útátjáró közúti fényjelzés, csengetőmű nélkül);
6.2.1.7. kézi működtetésű, figyelmeztető jelzéssel és védelemmel (teljes sorompó közúti fényjelzéssel, vagy előcsengetővel);
6.2.2. biztosítás nélküli vasúti átjáró.
7. A biztonságirányításra vonatkozó mutatók
A vasúti társaságok által végzett, a biztonságirányítási rendszer dokumentációjában meghatározott belső ellenőrzések. Az elvégzett ellenőrzések összes és az előírt (és/vagy tervezett) ellenőrzések százalékában kifejezett száma.
8. Az ebben a mellékletben szereplő adatok esetében a 4. § (3) bekezdésben leírt éves összefoglaló dokumentum mellékletében a közlekedési hatóság köteles minden alkalmazott meghatározáshoz és számítási módszerhez magyarázatot fűzni.
9. Fogalommeghatározások
Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában a közös biztonsági mutatók és a balesetek gazdasági hatásainak számítására szolgáló módszerek értelmezéséhez.
9.1. Balesetekre vonatkozó mutatók
9.1.1. „Jelentős baleset”: minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő, vagy jelentős kárt okoz a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben, vagy jelentős forgalmi zavart okoz. Nem tartoznak ide a műhelyekben, a raktárakban és a járműtelephelyeken bekövetkező balesetek.
9.1.2. „Jelentős kár a járműállományban, a vasúti pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben”: legalább 150.000 EUR értékű kár.
9.1.3. „Jelentős forgalmi zavar”: olyan forgalmi zavar, amelynek következtében valamely vasúti fővonalon a vonatforgalom legalább hat órán át szünetel.
9.1.4. „Vonat”: egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több olyan vasúti jármű, továbbá önállóan közlekedő olyan vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig közlekedik.
Vonatnak minősül a gépmenet, vagyis az önmagában közlekedő mozdony is.
9.1.5. „Vonatok ütközése, az űrszelvényen belüli akadályokkal való ütközést is beleértve”: vonat valamely része és másik vonat valamely része vagy a következő objektumok közötti frontális ütközés, ráfutásos ütközés vagy oldalütközés:
9.1.5.1. tolatásban részt vevő vasúti jármű;
9.1.5.2. a vasúti pályán vagy annak közelében lévő, oda rögzített vagy ott ideiglenesen jelen lévő tárgy (a vasúti átjáróban az átkelő jármű vagy az átjáró igénybe vevője által elhagyott tárgy kivételével).
9.1.6. „Vonatkisiklás”: minden olyan esemény, amelynek során a vonat legalább egy kereke a vasúti sínt elhagyja.
9.1.7. „Vasúti átjáróban bekövetkezett baleset”: szintbeli vasúti átjáróban bekövetkező olyan baleset, amelyben legalább egy vasúti jármű, valamint egy vagy több átkelő jármű, az átjáró más igénybe vevője (például gyalogos), vagy átkelő jármű vagy az átjáró valamely igénybe vevője által a vasúti pályán vagy annak közelében elhagyott, ideiglenesen ott lévő más tárgy vesz részt.
9.1.8. „Mozgó vasúti jármű által okozott, személyeket érintő baleset”: egy vagy több személyt érintő olyan baleset, amelynek során az adott személyt vagy személyeket a vasúti jármű elüti, vagy a vasúti járműhez rögzített vagy arról leváló valamely tárgy megüti. Ide tartozik a vasúti járműről leeső személy, valamint a vasúti járművön utazó olyan személy is, aki a jármű belsejében elesik vagy akit szabaddá váló tárgy megüt.
9.1.9. „Vasúti járműben keletkezett tűzeset”: a vasúti járműben (beleértve rakományát is) a kiindulási állomás és a rendeltetési állomás közötti közlekedése közben (beleértve a kiindulási állomáson, a közbenső állomásokon és megállóhelyeken, valamint a rendeltetési állomáson való tartózkodását is) vagy vonatrendezés közben bekövetkező tűzeset vagy robbanás.
9.1.10. „Egyéb baleset”: az említetteken (vonatok ütközése, vonatkisiklás, vasúti átjáróban bekövetkezett baleset, mozgó vasúti jármű által okozott, személyeket érintő baleset, vasúti járműben keletkezett tűzeset) kívül valamennyi típusú baleset.
9.1.11. „Utas”: olyan személy, aki vasúton utazik, a vonatszemélyzet tagját nem beleértve. A balesetekre vonatkozó statisztikai kimutatásokban a mozgó vonatra való felszállást vagy a mozgó vonatról való leszállást megkísérlő utast is számításba kell venni.
9.1.12. „Alkalmazott (a vállalkozó személyzetét és az önálló vállalkozót is beleértve)”: olyan személy, akinek foglalkoztatása a vasúttal kapcsolatos, és a baleset időpontjában munkáját végzi. A fogalom magában foglalja a vonatszemélyzet tagját, valamint a vasúti járművek és a vasúti infrastruktúra kezelését végző személyt is.
9.1.13. „Vasúti átjáró igénybe vevője”: olyan személy, aki vasútvonalon való átkelés céljából bármilyen közlekedési eszközön vagy gyalogosan szintbeli vasúti átjárót vesz igénybe.
9.1.14. „Vasúti létesítményen illetéktelenül tartózkodó személy”: olyan személy, aki olyan vasúti létesítményen tartózkodik, ahol tilos volna tartózkodnia, kivéve a vasúti átjáró igénybe vevőjét.
9.1.15. „Mások (harmadik személyek)”: minden olyan személy, aki a fenti fogalommeghatározások értelmében nem „utas”, nem „alkalmazott, a vállalkozó személyzetét is beleértve”, nem „vasúti átjáró igénybe vevője” és nem „vasúti létesítményen illetéktelenül tartózkodó személy”.
9.1.16. „Halálos áldozat (haláleset)”: olyan személy, aki a baleset következtében a helyszínen vagy a balesetet követően 30 napon belül elhunyt, kivéve az öngyilkosságot elkövető személyt.
9.1.17. „Súlyos sérülést szenvedett személy (súlyos sérülés)”: olyan sérült, aki baleset következtében 24 óránál hosszabb ideig kórházi kezelésre szorult, kivéve az öngyilkossági kísérletet elkövető személyt.
9.2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók
9.2.1. „A veszélyesáru-szállítás körében bekövetkezett baleset”: olyan baleset vagy váratlan esemény, amely a RID [1]/ADR 1.8.5. szakasza értelmében bejelentési kötelezettség alá esik.
9.2.2. „Veszélyes áru”: olyan anyag vagy tárgy, amelynek fuvarozása a RID értelmében tilos vagy csak az ott előírt feltételekkel engedélyezett.
9.3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók
9.3.1. „Öngyilkosság”: az illetékes nemzeti hatóság regisztrációja és minősítése alapján halállal végződő olyan cselekmény, amelynek során a személy önszántából saját magán testi sérülést idéz elő.
9.4. Baleset előidézésére alkalmas körülményekre vonatkozó mutatók
9.4.1. „Síntörés”: az a jelenség, amelynek során egy sín két vagy több darabra válik szét vagy egy sínről fémdarab válik le oly módon, hogy a sínben hosszirányban 50 mm-nél, a futófelületre merőleges értelemben 10 mm-nél nagyobb folytonossági hiány keletkezik.
9.4.2. „Vágánykivetődés”: a vágány folytonosságával vagy geometriájával összefüggő olyan meghibásodás, amely a biztonság meghatározott szintjének fenntartása érdekében vágányzár alkalmazását vagy sebességkorlátozás azonnali bevezetését teszi szükségessé.
9.4.3. „Biztonságot veszélyeztető jelzési hiba”: jelzőrendszer olyan meghibásodása, amelynek következtében a kiadott jelzés (akár az infrastruktúra, akár a vasúti jármű felé) a szükségesnél enyhébb mértékű korlátozásra utasít.
9.4.4 „Jelzőmeghaladás”: olyan alkalom, amikor a vonat bármely része a számára engedélyezetten túli mozgást végez.
9.4.5 „Engedélyezetten túli mozgás”: a következő objektumok melletti elhaladás:
9.4.5.1. a pálya menti színes fényjelző vagy alakjelző, ha veszélyt jelez vagy megállj jelzést ad, és automatikus vonatbefolyásoló rendszer (ATCS-rendszer) vagy ATP-rendszer nem üzemel,
9.4.5.2. az ATCS- vagy az ATP-rendszer által a biztonsággal összefüggésben adott menetengedély végpontja,
9.4.5.3. a szabályzat értelmében szóbeli vagy írásbeli engedélyben megjelölt pont,
9.4.5.4. a „megállás helye” jelző (az ütközőbakot nem beleértve) és a kézi jelzés.
9.4.5.5. Nem tartozik ide az az eset, amikor vontatójármű nélküli vasúti jármű vagy felügyelet nélkül hagyott vonat fut túl tilos jelzést. Nem tartozik ide az az eset sem, amikor a jelzőt bármely okból nem állítják kellő időben tilosra ahhoz, hogy a vonat a jelző előtt megállítható legyen.
9.4.5.6. A nemzeti biztonsági hatóság a négy mutatóról külön-külön is beszámolhat, de minden esetben be kell számolnia legalább a négy mutató mindegyikét tartalmazó összesített mutatóról.
9.4.6. „Kerék- vagy tengelytörés”: kerék vagy tengely alapvető alkotóelemében bekövetkező olyan törés, amely baleset (kisiklás vagy ütközés) kockázatát hordozza magában.
9.5. Közös módszertan a balesetek gazdasági hatásainak számításához
9.5.1. A balesetmegelőzési értéket a következő összetevők alkotják:
9.5.1.1. a biztonság önmagában vett értéke: az alkalmazás szerinti országban elvégzett kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérésekből a fizetési hajlandóságra vonatkozóan származtatott értékek;
9.5.1.2. a közvetlen és a közvetett gazdasági költség, vagyis az adott tagállamban becsült olyan költségértékek, amelyek magukban foglalják:
9.5.1.2.1. az orvosi és a rehabilitációs költségeket,
9.5.1.2.2. a bírósági eljárás költségeit, a rendőrség, a baleset kivizsgálásában részt vevő magánszervezetek és a mentőszolgálat költségeit, valamint a biztosítási ügyintézési költségeket,
9.5.1.2.3. a termeléskiesést, vagyis azon áruk és szolgáltatások társadalmi értékét, amelyeket az adott személy előállíthatott volna, ha a baleset nem következett volna be.
9.5.2. A biztonság önmagában vett értéke és a közvetlen és a közvetett gazdasági költségek felvételének közös elvei.
9.5.2.1. A biztonság önmagában vett értéke vonatkozásában azt, hogy a rendelkezésre álló becslések megfelelőek-e, a következő megfontolások alapján kell megítélni:
9.5.2.1.1. a becsléseknek olyan értékelési rendszerhez kell illeszkedniük, amely a közlekedési ágazatban bekövetkező halálesetek kockázatának csökkentésére vonatkozik, és kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések felhasználásával kell törekedniük a fizetési hajlandóság meghatározására,
9.5.2.1.2. a válaszadói mintának az érintett populációra nézve reprezentatívnak kell lennie. A mintának – a populáció más lényeges társadalmi-gazdasági és demográfiai jellemzőinek eloszlásán túlmenően – reprezentatívnak kell lennie különösen a populáció kor és jövedelem szerinti megoszlására nézve,
9.5.2.1.3. a fizetési hajlandóság meghatározásához a kérdőíveket úgy kell összeállítani, hogy a rajtuk szereplő kérdések a válaszadók számára egyértelműek és tartalmasak legyenek.
9.5.2.2. A közvetlen és a közvetett gazdasági költségeket a társadalomra háruló valós költségekből kiindulva kell felvenni.
9.5.3. „A környezetkárosítás költsége”: a károsodott területnek a vasúti balesetet megelőző állapotra való helyreállításához a vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője által viselendő költség, melynek összegét a vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője korábbi tapasztalataiból kiindulva kell felvenni.
9.5.4. „A vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai károsodásának költsége”: ha a vasúti jármű vagy infrastruktúra javításra alkalmatlan, akkor az azonos funkciók ellátására képes és azonos műszaki paraméterekkel rendelkező vasúti járművel vagy infrastruktúrával való helyettesítés költsége; ha nem, akkor a javítható vasúti jármű vagy infrastruktúra baleset előtti állapota helyreállításának költsége. A költségbecslést mindkét esetben a vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője végzi el saját korábbi tapasztalataiból kiindulva. A fogalom magában foglalja a vasúti jármű haszonbérbe vételének költségét is abban az esetben, ha a károsodott jármű helyettesítésére új járművet kell igénybe venni.
9.5.5. „A baleset miatti késések költsége”: a vasút igénybe vevőinél (az utasoknál és a teherfuvarozási szolgáltatás igénybe vevőinél) a baleset következtében jelentkező késések pénzben kifejezett értéke, amelyet a következő modell alapján kell számítani:
9.5.5.1. VT = az utazási időben elért megtakarítás pénzben kifejezett értéke
9.5.5.2. A vonaton utazó utas idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva)
VTP = [Hivatásforgalmú utasok VT-je]*[Hivatásforgalmú utasok százalékos aránya éves átlagban] + [Nem hivatásforgalmú utasok VT-je]*Nem hivatásforgalmú utasok százalékos aránya éves átlagban]
A VT értékét EUR/utas/óra egységben kell kifejezni.
9.5.5.3. A tehervonat idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva)
VTF = [a tehervonatok VT-je]*[tonnakilométer/vonatkilométer]
9.5.5.4. A VT értékét EUR/tonna/óra egységben kell kifejezni
Vonatonként szállított áru mennyisége tonnában, éves átlagban = tonnakilométer/vonatkilométer
9.5.5.5. CM = a vonat 1 perces késésének költsége
9.5.5.5.1. Személyszállító vonat
CMP = K1*(VTP/60)*[utaskilométer/vonatkilométer]
Vonatonként szállított utasok száma éves átlagban = utaskilométer/vonatkilométer
9.5.5.5.2. Tehervonat
CMF = K2* (VTF/60)
9.5.6. A K1 és a K2 tényező az idő pénzben kifejezett értéke és a késés pénzben kifejezett értéke közötti összefüggést fejezi ki, és értékét kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések alapján kell felvenni, figyelemmel arra, hogy a késés miatt elvesztegetett időt az emberek sokkal negatívabban értékelik, mint az eleve utazásra szánt időt.
9.5.7. A baleset miatti késések költsége = CMP*(A személyszállító vonat késése percben kifejezve) + CMF*(A tehervonat késése percben kifejezve)
9.5.8. A modell alkalmazási tartománya
A késések költségét valamennyi – jelentős és nem jelentős – balesetre ki kell számítani.
9.5.9. A késéseket a következők szerint kell számításba venni:
9.5.9.1. valós késések azon a vasútvonalon, ahol a baleset bekövetkezett,
9.5.9.2. valós – vagy ha ez nem lehetséges, becsült – késések a többi érintett vonalon.
9.6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és az ennek érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó mutatók
9.6.1. „Automatikus vonatbiztosítás (ATP)”: olyan rendszer, amely a jelzéseknek és a sebességkorlátozásoknak a sebesség felügyelete révén szerez érvényt, és a jelzéseknél automatikusan megállítja a vonatot.
9.6.2. „Vasúti átjáró”: a vasút és valamely közlekedőút közötti, az infrastruktúra működtetője által elismert, a nagyközönség vagy egyes igénybe vevők számára nyitva álló szintbeni kereszteződés. A fogalom nem terjed ki az állomás peronjai közötti átjárókra, sem a vágányokon átvezető, kizárólag az alkalmazottak által használható átkelőkre.
9.6.3. „Közlekedőút”: a közút, a magántulajdonban lévő út, az utca, a főközlekedési út, a gyalogosok és a kerékpárosok számára fenntartott út, valamint az emberek, állatok, járművek vagy gépek közlekedésére szolgáló egyéb út.
9.6.4. „Biztosított vasúti átjáró”: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői a közeledő vonattal szemben védelemben részesülnek vagy a közeledő vonatról figyelmeztetést kapnak oly módon, hogy bizonyos eszközök vagy készülékek aktiválódnak, amikor a közúti igénybe vevő számára az átjárón való átkelés nem biztonságos.
9.6.4.1. Védelem fizikai eszközökkel:
9.6.4.1.1. fél- vagy teljes sorompóval,
9.6.4.1.2. kapuval.
9.6.4.2. Figyelmeztetés a vasúti átjáróban elhelyezett helyhez között készülékkel:
9.6.4.2.1. látható jelzéssel: fénysorompóval,
9.6.4.2.2. hangjelzéssel: csengővel, kürttel, dudával stb.,
9.6.4.2.3. fizikai eszközzel, például a közútba beépített bukkanó okozta rezgések útján.
9.6.4.3. A biztosított vasúti átjárók a következő osztályokba sorolhatók:
9.6.4.3.1. „Vasúti átjáró automatikus közúti (felhasználó-oldali) védelemmel és/vagy figyelmeztető jelzéssel”: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáróban működő védelmet és/vagy figyelmeztető jelzést a közeledő vonat aktiválja.
Ezek a vasúti átjárók a következő osztályokba sorolhatók:
9.6.4.3.1.1. automatikus közúti (felhasználó-oldali) figyelmeztető jelzéssel ellátott átjáró;
9.6.4.3.1.2. automatikus közúti (felhasználó-oldali) védelemmel ellátott átjáró;
9.6.4.3.1.3. automatikus közúti (felhasználó-oldali) figyelmeztető jelzéssel és védelemmel ellátott átjáró;
9.6.4.3.1.4. automatikus közúti (felhasználó-oldali) figyelmeztető jelzéssel és védelemmel, továbbá vasútoldali védelemmel ellátott átjáró.
9.6.5. „Vasútoldali védelem”: olyan jelző vagy más vonatbiztosító rendszer, amely a vonat továbbhaladását csak akkor engedi, ha a vasúti átjáró igénybevevő-oldali védelme aktiválva van és a vasúti átjáróban nem tartózkodik senki; a rendszer ez utóbbit kamerás megfigyelés útján és/vagy akadályfelismerő készülékkel állapítja meg.
9.6.6. „Vasúti átjáró kézi működtetésű igénybevevő-oldali védelemmel és/vagy figyelmeztető jelzéssel”: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáróban működő védelem és/vagy figyelmeztető jelzés aktiválása kézi úton történik, és a vonat nem kap automatikusan külön jelzést arról, hogy a vasúti átjáróban működő védelem és/vagy figyelmeztető jelzés aktiválása megtörtént.
Ezek a vasúti átjárók a következő osztályokba sorolhatók:
9.6.6.1. kézi működtetésű igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel ellátott átjáró;
9.6.6.2. kézi működtetésű igénybevevő-oldali védelemmel ellátott átjáró;
9.6.6.3. kézi működtetésű igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel és védelemmel ellátott átjáró.
9.6.7. „Biztosítás nélküli vasúti átjáró”: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői semmiféle figyelmeztető jelzést nem kapnak, sem védelemben nem részesülnek, amikor számukra az átjárón való átkelés nem biztonságos.
9.7. A biztonságirányításra vonatkozó mutatók
9.7.1. „Ellenőrzés”: olyan módszeres, független és dokumentált folyamat, amelynek célja auditinformációk gyűjtése, valamint az összegyűjtött információk tárgyilagos értékelése útján az auditkritériumok teljesülési fokának meghatározása.
9.8. Fogalommeghatározások a relatív mennyiségek viszonyítási alapjának felvételéhez
9.8.1. „Vonatkilométer”: egy vonat mozgása egy kilométer távolságon. Távolságként a ténylegesen megtett távolságot, ha ez rendelkezésre áll, egyébként pedig a kiindulási és a rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni.
9.8.2. „Utaskilométer”: egy utas vasúti szállítása egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni.
9.8.3. „Vonalkilométer”: a 2004/49/EK irányelv 2. cikke hatálya alá tartozó tagállami vasúthálózaton mért hossz kilométer mértékegységben. Többvágányú vonal esetében a kiindulási és a rendeltetési hely közötti távolságot csak egyszeresen kell figyelembe venni.
9.8.4. „Vágánykilométer”: a 2004/49/EK irányelv 2. cikke hatálya alá tartozó tagállami vasúthálózaton mért hossz kilométer mértékegységben. Többvágányú vonal esetében mindegyik vágányt figyelembe kell venni.”
1
A rendelet az 5. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. december 29. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás