• Tartalom

230/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet

a vizek védelmével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról1

2010.08.26.

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 29. pontjában, továbbá

az 1. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában,

a 20. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés r) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Karsztos területen levő, illetve arra ráfolyó vagy azon átfolyó vízfolyásba vagy időszakos vízfolyásba történő bevezetés – beleértve a tisztított szennyvíz bevezetését is – esetén vizsgálni kell a víz útját. A felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha
a) az időszakos vízfolyás a természet védelméről szóló törvényben meghatározott víznyelőt táplál, vagy
b) a meder bármely, a bevezetés alatti szakaszán a vízfolyás középvízhozamának legalább 20%-a 100 méteren belül a karsztrendszerbe szivároghat.”

2. § A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. §-a és azt megelőző alcíme helyébe a következő új alcím és rendelkezés lép:

„A rendelet hatálya
1. § A vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése, valamint a szennyezések megelőzése és csökkentése érdekében e rendelet meghatározza a felszíni vizek minőségének megóvását, javítását, a víztestek jó állapotának elérését és fenntartását, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítását szolgáló intézkedéseket.”

3. § (1) A Kr. 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„9. környezetminőségi határérték: elsőbbségi anyagok és egyéb veszélyes anyagok, anyagcsoportok olyan mértékű, még megengedett koncentrációja felszíni vízben vagy biótában, amelynek meghaladása a felszíni víz jó kémiai állapotának nem megfelelését okozza;”

(2) A Kr. 3. §-a a következő 43–47. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„43. üledék: a felszíni vízbe besodort és lerakódott szervetlen és szerves eredetű hordalék részecskéi, a víztestben kémiai folyamatból keletkező csapadék pelyhek, valamint elpusztult vízi szervezetek fenéken lerakodó maradványai;
44. vízminőségi határérték: a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló rendeletben meghatározott fizikai-kémiai szennyezőanyagok által okozott vízszennyezettség még megengedett olyan mértéke, amelynek meghaladása a jó ökológiai állapot romlását okozza;
45. keveredési zóna: a felszíni víztestbe való közvetlen bevezetés bevezetési pontjának közvetlen környezetében a víztest egy részének lehatárolásával kijelölt térrész;
46. jó ökológiai állapot: a felszíni víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérésének lehetőségét biztosító ökológiai állapot, amely azzal jellemezhető, hogy a biológiai minőségi elemek, az ökológiát támogató fizikai-kémiai elemek és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, egyéb specifikus szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a vízminőségi határértékek által meghatározott koncentráció szintjét;
47. bióta: adott élőhelyen található élőlények összessége.”

4. § A Kr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § A felszíni víztestek jó állapotának elérése és fenntartása érdekében az 1. számú melléklet B) pontjában meghatározott I. lista szerinti anyagok, valamint E) pontjában meghatározott elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok kibocsátásának fokozatos kiküszöbölésére, továbbá a B) pontban meghatározott II. lista szerinti anyagok, valamint az E) pontban meghatározott elsőbbségi anyagok, anyagcsoportok kibocsátásának csökkentésére intézkedéseket kell hozni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben.”

5. § A Kr. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felszíni víz jó állapotának elérése érdekében a vízszennyező anyagok tekintetében megállapított környezeti célkitűzéseket, valamint a környezetminőségi és vízminőségi határértékeket (a továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határérték), továbbá a kibocsátási határértékeket a tevékenység és létesítmény tervezésénél figyelembe kell venni, valamint a megvalósítás és működtetés során be kell tartani.”

6. § A Kr. 14. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A felügyelőség azokra a felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra, amelyekre a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet környezetminőségi határértékeket határoz meg, a befogadó terhelhetőségére tekintettel keveredési zónát jelölhet ki. A keveredési zónában az elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok, anyagcsoportok koncentrációja – nem érintve a felszíni víz további részét – meghaladhatja a környezetminőségi határértéket.”

7. § A Kr. a „Kibocsátási határértékek” alcímet követően a következő 14/A. §-sal egészül ki:

14/A. § A kibocsátási határértékeket a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazási szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízszennyezettségi határértékek figyelembevételével kell meghatározni.”

8. § A Kr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

19. § (1) A felügyelőség a kibocsátó kérelmére vagy hivatalból egyedi határértéket állapíthat meg
a) a 2. számú melléklet 2.9. pontjában meghatározott anyagok tekintetében a kibocsátásra, vagy
b) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott technológiai és területi határértéktől történő eltérés esetében.
(2) Az egyedi határérték megállapítása során figyelembe kell venni:
a) a befogadó terhelhetőségét,
b) a kibocsátó türelmi időre való teljesítőképességét,
c) a jó kémiai és ökológiai állapot megőrzésének, szükség szerinti elérésének szempontjait, valamint
d) a türelmi idő lejártára figyelemmel történő határidő kitűzésével a kibocsátó által elérhető kibocsátási szintet.
(3) A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legkisebb és legnagyobb határértéktől eltérni nem lehet. Nem lehet enyhébb határértéket megállapítani
a) azokra a felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra, amelyekre a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet környezetminőségi határértékeket határoz meg, az ott meghatározott határértékeknél, valamint
b) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott, települések szennyvízelvezetésére és -tisztítására vonatkozó technológiai határértékeknél a 2000 LE feletti terhelési kapacitású települési szennyvíztisztító telepek esetében.
(4) A kibocsátó külön kérelmére a felügyelőség által e rendelet szerint megállapított egyedi határérték felülvizsgálható, amennyiben a kérelmet a kibocsátó a befogadó terhelhetőségére vonatkozó mérésekkel és számításokkal alátámasztja. A felülvizsgálat következtében az egyedi határérték megállapítása a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel történik.”

9. § A Kr. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

19/A. § Időszakos vízfolyásba történő vízszennyező anyag bevezetése esetén a 19. § (3) bekezdésében meghatározott kivételek figyelembevételével a kibocsátási határérték a területi határérték alapján vagy az egyedi határérték megállapításával határozható meg. A felügyelőség a kibocsátási határértéket a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott, a közvetett bevezetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg.”

10. § A Kr. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a közcsatornába vezetendő szennyvíz, használt víz a 2. számú melléklet 2.9. B) pontja szerinti veszélyes és mérgező anyagot tartalmaz, és az adott anyagra adott tevékenység esetén vonatkozik a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti felszíni víz befogadóba vezetésre vonatkozó technológiai határérték, úgy küszöbértéknek azt kell előírni. A keletkezési helyre és az elkeveredés előtti pontra a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott technológiai határértéket a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szabályozása szerinti helyre előírt küszöbértékként kell alkalmazni.”

11. § A Kr. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélyezés során a kibocsátásra és a szennyvizek befogadóba való vezetésének szabályozására kombinált megközelítésen alapuló, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti határértékrendszereket alkalmazó szabályozási módszert kell alkalmazni, figyelembe véve a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazási szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felszíni vizek vízszennyezettségi határértékeit.”

12. § A Kr. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Akkor engedélyezhető az új kibocsátás, ha
a) annak hatásait a befogadó vízszennyezettségi határértékének betartása érdekében
aa) a meglévő létesítmény kibocsátására vonatkozóan engedélyezett kibocsátói szennyezéscsökkentési terv megvalósításával elért szennyezéscsökkentéssel, vagy
ab) az új kibocsátó által kezdeményezett és megvalósított beruházás által más kibocsátónál elért szennyezéscsökkentéssel
ellensúlyozni lehet, vagy
b) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megengedik.”

13. § (1) A Kr. 27. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Önellenőrzésre köteles az a kibocsátó (illetve közcsatornába bocsátó):]

d) akinek felszíni vízbe történő vízszennyező anyag kibocsátására a felügyelőség keveredési zónát jelölt ki.”

(2) A Kr. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kibocsátó a keveredési zóna határai felett és alatt köteles a befogadó vízszennyezettségének ellenőrzésére. Az ellenőrzés rendjét és szabályait a felügyelőség a kibocsátási engedélyben határozza meg.”

14. § A Kr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

30. § (1) A 27. § (2) bekezdésében meghatározott kibocsátó a szennyvízkibocsátás jellemzőiről és a technológiai folyamatok üzemviteléről adatot szolgáltat, és évente összefoglaló jelentést készít.
(2) A 27. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kibocsátó a szennyezőanyag mennyiségi- és technológiai felhasználásáról, az engedélyben meghatározott kibocsátott anyag mennyiségéről, a technológiai veszteségekről jelentést készít.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat és jelentést a kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig megküldi az illetékes felügyelőségnek, amelyekről a felügyelőség nyilvántartást vezet.”

15. § A Kr. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

40. § (1) A kibocsátásokkal és a szennyezéscsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos – a 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (6) bekezdése és a 11. cikke szerinti –, valamint a 30. §-nak megfelelő – a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 8. cikkével összhangban és a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti – az Európai Bizottság részére történő adatszolgáltatásról a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
(2) A 30. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő szennyező anyagokról készülő jelentésnél a referencia-időszak a 2008 és 2010 közé eső egy éves időszak. A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló miniszteri rendelet által szabályozott elsőbbségi anyagok, szennyező anyagok tekintetében a 2008-tól 2010. év végéig terjedő időszak átlagában is meg lehet állapítani az éves nyilvántartás adatait.
(3) A miniszter a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározott elemzések felülvizsgálata során frissíti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást. A frissített nyilvántartásban szereplő adatok megállapítására vonatkozó referencia-időszak az elemzés elkészítésére kitűzött időszakot megelőző, illetve a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló miniszteri rendelet által szabályozott elsőbbségi anyagok, szennyezőanyagok esetében a megelőző három év átlaga. A frissített nyilvántartást a miniszter a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint készített országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervben teszi közzé a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően.
(4) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett felelős.”

16. § A Kr. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 19. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget a 2000 LE feletti terhelési kapacitású települési szennyvíztisztítóknak 2014. december 31. napjáig kell teljesíteni.”

17. § A Kr. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

45. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv,
b) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv 2. cikk, 3. cikk és 18. cikk,
c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv,
d) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv,
e) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 2006. február 15-i 2006/11/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv,
f) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet, valamint
g) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és az azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv.”

18. § A Kr. 1. számú melléklete a Melléklet szerint módosul.

19. § A Kr. 2. § a) pont ac) alpontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 3. § 3. pontjában a „külön jogszabályok” szövegrész helyébe a „vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 3. § 5. pontjában a „külön jogszabályok” szövegrész helyébe az „a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 3. § 22. pontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 3. § 26. pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg, a Kr. 3. § 27. pontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 3. § 29. pontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 5. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben” szöveg, a Kr. 6. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 6. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 7. §-ában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg, a Kr. 11. § (2) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben” szöveg, a Kr. 12. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg, a Kr. 12. § (3) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 14. § (6) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg, a Kr. 15. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 16. §-ában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 17. §-ában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 21. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 22. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 25. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény” szöveg, a Kr. 27. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 28. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben” szöveg, a Kr. 28. § (5) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 29. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben” szöveg, a Kr. 29. § (5) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 31. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 34. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendeletben” szöveg, a Kr. 35. § (1) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 35. § (1) bekezdés c) pontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 38. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg, a Kr. 38. § (2) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló kormányrendeletben” szöveg, a Kr. 39/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg, a Kr. 39/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 39/A. § (4) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 39/B. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályok” szövegrész helyébe az „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet” szöveg, a Kr. 42. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló miniszteri rendelet” szöveg, a Kr. 42. § (7) bekezdésében a „külön jogszabályok” szövegrész helyébe az „az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet” szöveg lép.

20. § Hatályát veszti a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. § m) pontja.

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

22. § Ez a rendelet a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és az azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 6., és 10. cikkében, valamint II. és III. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelését szolgálja.

Melléklet a 230/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

A Kr. 1. számú melléklet E) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
E) Az elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok listája

 

A

B

C

D

E

1

Sorszám

CAS-számi

EU-számii

Az elsőbbségi anyag neveiii

Elsőbbségi veszélyes anyagként azonosítva

2

(1)

15972-60-8

240-110-8

Alaklór

 

3

(2)

120-12-7

204-371-1

Antracén

X

4

(3)

1912-24-9

217-617-8

Atrazin

 

5

(4)

71-43-2

200-753-7

Benzol

 

6

(5)

nem alkalmazható

nem alkalmazható

Brómozott difeniléteriv

Xv

7

32534-81-9

nem alkalmazható

pentabróm-difeniléter (rokonvegyület-számok: 28., 47., 99., 100., 153. és 154.)

 

8

(6)

7440-43-9

231-152-8

Kadmium és vegyületei

X

9

(7)

85535-84-8

287-476-5

Klóralkánok, C10-13 iv

X

10

(8)

470-90-6

207-432-0

Klórfenvinfosz

 

11

(9)

2921-88-2

220-864-4

Klórpirifosz (etilklórpirifosz)

 

12

(10)

107-06-2

203-458-1

1,2-diklór-etán

 

13

(11)

75-09-2

200-838-9

Diklór-metán

 

14

(12)

117-81-7

204-211-0

Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP)

 

15

(13)

330-54-1

206-354-4

Diuron

 

16

(14)

115-29-7

204-079-4

Endoszulfán

X

17

(15)

206-44-0

205-912-4

Fluoranténvi

 

18

(16)

118-74-1

204-273-9

Hexaklór-benzol

X

19

(17)

87-68-3

201-765-5

Hexaklór-butadién

X

20

(18)

608-73-1

210-158-9

Hexaklór-ciklohexán

X

21

(19)

34123-59-6

251-835-4

Izoproturon

 

22

(20)

7439-92-1

231-100-4

Ólom és vegyületei

 

23

(21)

7439-97-6

231-106-7

Higany és vegyületei

X

24

(22)

91-20-3

202-049-5

Naftalin

 

25

(23)

7440-02-0

231-111-14

Nikkel és vegyületei

 

26

(24)

25154-52-3

246-672-0

Nonilfenol

X

27

104-40-5

203-199-4

(4-nonilfenol)

X

28

(25)

1806-26-4

217-302-5

Oktilfenol

 

29

140-66-9

nem alkalmazható

(4-[1,1’,3,3’-tetrametil-butil]
fenol)

 

30

(26)

608-93-5

210-172-5

Pentaklór-benzol

X

31

(27)

87-86-5

231-152-8

Pentaklór-fenol

 

32

(28)

nem alkalmazható

nem alkalmazható

Poliaromás szénhidrogének

X

33

50-32-8

200-028-5

(Benzo[a]pirén)

X

34

205-99-2

205-911-9

(Benzo[b]fluorantén)

X

35

191-24-2

205-883-8

(Benzo(g,h,i)perilén)

X

36

207-08-9

205-916-6

(Benzo[k]fluorantén)

X

37

193-39-5

205-893-2

(Indeno[1,2,3-cd]pirén)

X

38

(29)

122-34-9

204-535-2

Simazin

 

39

(30)

nem alkalmazható

nem alkalmazható

Tributil-ón vegyületek

X

40

36643-28-4

nem alkalmazható

(Tributil-ón-kation)

X

41

(31)

12002-48-1

234-413-4

Triklór-benzolok

 

42

(32)

67-66-3

200-663-8

Triklór-metán (kloroform)

 

43

(33)

1582-09-8

216-428-8

Trifluralin

 

Megjegyzés
i    CAS: Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service)
ii    EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances, EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (European List of Notified Chemical Substances, ELINCS).
iii    Amennyiben anyagok csoportjait választották ki, tipikus egyedi képviselőket tüntettek fel indikatív paraméterekként (zárójelben sorszám nélkül). Ezen anyagcsoportok esetében az indikatív paramétert analitikai módszerrel kell meghatározni.
iv    Az anyagok ezen csoportjaiba rendes körülmények között jelentős számú egyedi vegyület tartozik. Jelen esetben megfelelő indikatív paraméterek nem adhatók meg.
v    Kizárólag pentabróm-bifenil-éter (CAS-szám: 32534-81-9)
vi    A fluorantin egyéb, veszélyesebb poliaromás szénhidrogének képviselőjeként szerepel a jegyzékben.
1

A rendelet a 21. §-a alapján hatályát vesztette 2010. augusztus 27. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére