237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet
237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet
egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2010.09.16.
A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68/A. § (3) bekezdésében, 162. § (1) bekezdés a), d) és r) pontjában,
a 17–21. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában
kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása
1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az örökbe fogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni, azonban jogosult a gyermek után jogszabály alapján járó családtámogatási ellátások igénybevételére.”
2. § A Gyer. 73. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gyermektartásdíj megelőlegezéséről, továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:)
„b) a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartamát, megjelölve a jogosultság kezdő és várható befejező időpontját, azzal, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama legfeljebb 36 hónap lehet,
c) tájékoztatást a 74. § (1) bekezdésében foglaltakról,”
3. § A Gyer. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani, ideértve a jogosultság megszűnésének hónapjára a Gyvt. 24. § (7) bekezdése alapján járó megelőlegezett gyermektartásdíjat is.”
4. § A Gyer. 91/A. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A jegyző a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját vagy a polgármesteri hivatal – nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó – ügyintézőjét rendeli ki. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot.
(7) Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és számlával igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő jegyző megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után járó családi pótlék összegének 10%-át. A költségtérítés összege nem vonható le a családi pótlék összegéből.”
5. § (1) A Gyer. 91/B. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint – ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül – a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„j) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy a család helyzetét érintő lényeges körülmények megváltozása miatt bármikor kezdeményezheti a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát, felhívva a figyelmet a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. § e) pontjában foglalt esetére,”
(2) A Gyer. 91/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról. A családi pótlék felhasználható különösen
a) ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet, a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosítására,
b) a gyermek lakhatási feltételeinek megteremtése érdekében közüzemi díjak kifizetésére, ideértve a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből eredő törlesztőrészletet, feltéve, hogy a családnak járó más támogatásokból ezek nem fedezhetők,
c) gyermekétkeztetés térítési díjának befizetésére,
d) a gyermek szabadideje hasznos eltöltésére.”
6. § A Gyer. 91/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát felülvizsgálja
a) hivatalból, ha
aa) a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül,
ab) a gyermekjóléti szolgálat, illetve a kirendelt eseti gondnok azt kezdeményezi,
ac) a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről,
b) a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a felülvizsgálatot a család helyzetét érintő lényeges körülmények megváltozása miatt kéri.”
7. § A Gyer. 91/D. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a jegyző illetékessége a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása alatt megszűnik, a jegyző haladéktalanul
a) felhívja a kirendelt eseti gondnokot az elszámolásra,
b) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékessé vált jegyzőnek és
c) értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatóságát.
(5) A jegyző az eseti gondnokot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált jegyzővel. Az illetékessé vált jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét a 91/C. §-ban foglaltak szerint felülvizsgálja.
(6) Illetékességváltozás esetén a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatósága első alkalommal az illetékességváltozásról szóló értesítés kézhezvételét követő második hónapra járó családi pótlékot utalja az illetékessé vált települési önkormányzat családtámogatási folyószámlájára. Eddig az időpontig a korábban illetékes jegyző gondoskodik az illetékessége szerinti családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak és a korábbi eseti gondnok elszámolása eredményeként esetlegesen visszafizetett összegnek az újonnan kirendelt eseti gondnok felé történő kifizetéséről.
(7) Az újonnan kirendelt eseti gondnok a (6) bekezdés szerint részére kifizetett összegről az őt kirendelő jegyzőnek számol el.
(8) Az eseti gondnok az adott hónapban részére kifizetett családi pótlék felhasználásáról a következő hónap ötödik napjáig számol el az őt kirendelő jegyzőnek. A jegyző elfogadja az eseti gondnok elszámolását, ha az a pénzfelhasználási tervnek és a valóságnak megfelel.
(9) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az eseti gondnok elszámolása a valóságnak nem felel meg, vagy a családi pótléknak a pénzfelhasználási tervben foglaltaktól eltérő felhasználása miatt a gyermeket vagy családját kár érte, az eseti gondnokot határozatával haladéktalanul felmenti és gondoskodik a gyermek, fiatal felnőtt számára új eseti gondnok kirendeléséről.
(10) A jegyző az eseti gondnokot a részére utolsó alkalommal kifizetett családi pótlékkal történt elszámolás elfogadását követően menti fel.”
8. § A Gyer. XII. Fejezete a következő 91/F–91/L. §-sal és a 91/F. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok
91/F. § Ha a közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte a tizet, a jegyző végzést hoz, amelyben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után elrendeli az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának felfüggesztését (a továbbiakban: iskoláztatási támogatás felfüggesztése), valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét.
91/G. § (1) A közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte az ötvenet. A jelzéssel egyidejűleg a közoktatási intézmény igazgatója megküldi a jegyzőnek a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.
(2) A jegyző a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján – függetlenül attól, hogy a 91/F. § szerinti tájékoztatásra sor került-e – az iskoláztatási támogatás felfüggesztése és védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vétele iránt hivatalból megindítja az eljárást. Az eljárásban 15 munkanapon belül kell döntést hozni.
(3) A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztését határozatlan időre rendeli el. A határozatban az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének kezdő időpontjaként a döntést követő második hónap első napját kell megjelölni.
(4) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartama alatt a gyermek után járó iskoláztatási támogatást – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni.
(5) Ha az iskoláztatási támogatást rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekre tekintettel állapították meg, a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani.
(6) A felfüggesztés megszüntetését követően a felfüggesztés időtartama alatt a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás teljes összegét – a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva – havi részletekben, természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani.
91/H. § (1) Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtására, akár az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével egyidejűleg, akár azt követően kerül rá sor, a 91/B. § (7) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az iskoláztatási támogatás természetbeni formájának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a család jövedelmi és vagyoni helyzetére, a gyermek tényleges szükségleteire, a szülő vagy más törvényes képviselő, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a gyermekjóléti szolgálat és a közoktatási intézmény véleményére, továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. A felfüggesztett iskoláztatási támogatás nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.
(3) Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását a jegyző által kirendelt eseti gondnok biztosítja.
(4) Az eseti gondnok személyére és díjazására a 91/A. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az óvodai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős eseti gondnoknak nem rendelhető ki.
(5) Az eseti gondnok elszámolására és felmentésére – a 91/J. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével – a 91/D. § (8)–(10) bekezdését kell alkalmazni.
91/I. § (1) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat ellen fellebbezés 5 munkanapon belül nyújtható be.
(2) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat elleni fellebbezést 10 munkanapon belül kell elbírálni.
(3) Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, a szociális és gyámhivatal megkeresi a közoktatási intézmény igazgatóját, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kérdésben.
(4) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat elleni fellebbezést elbíráló határozatban rendelkezni kell – figyelemmel a 91/G. § (3) bekezdésében foglaltakra – az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének új kezdő időpontjáról, valamint a felülvizsgálat új időpontjáról.
(5) A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül közli a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatóságával, egyidejűleg – ha a települési önkormányzat nem rendelkezik még családtámogatási folyószámlával – megküldi az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatóság részére a családtámogatási folyószámla megnyitásához szükséges számla törzsadat bejelentő nyomtatványt és a jegyző aláírási címpéldányát.
(6) A jegyző fennálló védelembe vétel esetén jogerős határozatát közli a kirendelt családgondozóval, egyidejűleg felhívja az egyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak 22 munkanapon belül történő megküldésére. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének tartalmaznia kell a tankötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat, így különösen a közoktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket.
91/J. § (1) A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének szükségességét hivatalból felülvizsgálja
a) 3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, azzal, hogy a felülvizsgálattal érintett időszak első napja a közoktatási intézmény igazgatójának 91/G. § (1) bekezdése szerinti jelzése kiállítását követő nap,
b) a tanév lezárását követő 22 munkanapon belül,
c) ha a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül,
d) ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították vagy megszüntették,
e) illetékességváltozás esetén.
(2) A jegyző megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ha a gyermek
a) a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, vagy
b) a gyermek tankötelezettsége megszűnt, vagy
c) a gyermek védelembe vételét családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele vagy szabadságvesztésének, javítóintézeti nevelésének elrendelése miatt meg kell szüntetni.
(3) Az iskoláztatási támogatás megszüntetésével egyidejűleg a jegyző elrendeli
a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak egy összegben, a gyermek, fiatal felnőtt számára természetbeni formában történő nyújtását,
b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak
ba) gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezése érdekében a gyámhivatal megkeresését vagy
bb) egy összegben, a gyermek, fiatal felnőtt számára természetbeni formában történő nyújtását.
(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás felhasználása módjának meghatározásához a jegyző meghallgatja
a) a gyermeket, fiatal felnőttet és
b) a szülőt vagy más törvényes képviselőt, kivéve, ha a gyermek, fiatal felnőtt tankötelezettsége megszűnésekor saját jogán volt jogosult családi pótlékra.
(5) A (3) bekezdés a) pontja és b) pont bb) alpontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtásának minősül a 91/B. § (7) bekezdésén kívül a gyermek, fiatal felnőtt életkezdését segítő képzés, tanfolyam díjához való hozzájárulás is.
(6) A jegyző a (3) bekezdés a) pontja és b) pont bb) alpontja szerinti esetben a gyermek, fiatal felnőtt számára eseti gondnokot rendel, és rendelkezik a felfüggesztés időtartama alatt a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás teljes összegének az eseti gondnok részére történő kifizetéséről.
(7) Az eseti gondnok a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás kifizetését követő 3 hónapon belül gondoskodik annak a határozatban szereplő módon történő felhasználásáról.
(8) Az eseti gondnok az iskoláztatási támogatás felhasználását követően 5 munkanapon belül elszámol a jegyzőnek. A jegyző az eseti gondnokot az elszámolását követően menti fel.
91/K. § (1) A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül közli a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatóságával.
(2) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését követően – kivéve a 91/J. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti eseteket – a gyermek védelembe vételét még legalább az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek nagykorúvá válásáig fenn kell tartani. Ennek során a családgondozó figyelemmel kíséri az egyéni gondozási-nevelési tervben a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítása érdekében meghatározott feladatok teljesülését.
91/L. § (1) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése során, ideértve a 91/F. § szerinti végzés kibocsátását is, a jegyző és a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatósága között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen az iskoláztatási támogatásra jogosult személyéről, az iskoláztatási támogatás összegéről és az iskoláztatási támogatást folyósító szervről.
(2) Illetékességváltozás esetén a 91/D. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.”
9. § A Gyer. XII. Fejezete a következő 91/M–91/O. §-sal és a 91/M. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetén
91/M. § (1) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetén a jegyző a közoktatási intézmény igazgatójának 91/G. § (1) bekezdése szerinti jelzése megérkezését követően haladéktalanul megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy 10 munkanapon belül vegye fel a kapcsolatot a családdal. A jegyző megkeresésével egyidejűleg megküldi a gyermekjóléti szolgálatnak a közoktatási intézmény vezetőjének a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.
(2) A jegyző a gyermekjóléti szolgálat megkeresését és védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vételi eljárás lefolytatását követően elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és a gyermek védelembe vételét. A határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint – ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül – a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) az iskoláztatási támogatásra jogosult szülő vagy más törvényes képviselő személyazonosító adatait, az iskoláztatási támogatást folyósító szerv megnevezését,
b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének kezdő időpontját,
c) a védelembe vétel elrendelését, ha erre korábban nem került sor,
d) a gyermekjóléti szolgálat és a közoktatási intézmény igazgatójának felkérését a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
e) a felülvizsgálat időpontját,
f) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását az igénybe vehető szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, támogatásokról, valamint azok igénybevételének módjáról,
g) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy az iskoláztatási támogatás felfüggesztése megszüntetésének feltétele a gyermek tankötelezettségének teljesítése,
h) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy
ha) az iskoláztatási támogatás felfüggesztése a döntést követő második hónap első napján kezdődik meg,
hb) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetése esetén a megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül ismételten a jogosult számára folyósításra.
91/N. § (1) A jegyző a felülvizsgálati eljárás során
a) tájékoztatást kér a közoktatási intézmény igazgatójától arról, hogy
aa) a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek hány kötelező tanórai foglalkozást mulasztott igazolatlanul és
ab) a közoktatási intézmény milyen intézkedésekkel segítette elő a gyermek tankötelezettségének teljesítését,
b) kikéri a családgondozó véleményét.
(2) A felülvizsgálati eljárás eredményeként
a) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott,
aa) és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vált jogosulttá, a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás további felfüggesztését azzal, hogy az iskoláztatási támogatást természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani, vagy
ab) a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás változatlan módon történő további felfüggesztését, vagy
b) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését.
(3) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtása érdekében a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy 10 munkanapon belül készítse el a családtámogatási folyószámlán eddig összegyűlt vagy ezt követően arra átutalt iskoláztatási támogatás felhasználására vonatkozó pénzfelhasználási tervet és tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére.
(4) A jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően tárgyalást tart,
a) amelyre idézi a gyermeket gondozó szülőt vagy más törvényes képviselőt,
b) amelynek időpontjáról értesíti
ba) a korlátozottan cselekvőképes gyermeket,
bb) a gyermekjóléti szolgálatot,
bc) védelembe vett gyermek esetén a kirendelt családgondozót,
bd) a közoktatási intézmény igazgatóját,
be) szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer bb)–bd) alpont alá nem tartozó más tagját.
(5) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozat a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) – a pénzfelhasználási terv alapján – az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő felhasználásának módját,
b) az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő felhasználását biztosító eseti gondnok kirendelését, feladatát, valamint tájékoztatását a díjazására, az elszámolására és a felmentésére vonatkozó rendelkezésekről,
c) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre.
(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetéséről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) – a pénzfelhasználási terv alapján – az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő felhasználásának módját,
b) az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő felhasználását biztosító eseti gondnok kirendelését, feladatát, valamint tájékoztatását a díjazására, az elszámolására és a felmentésére vonatkozó rendelkezésekről,
c) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre,
d) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy a megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül ismételten számára folyósításra,
e) a gyermek védelembe vételének a 91/K. § (2) bekezdése szerinti fenntartását.
(7) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jegyző a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a 91/G. § (6) bekezdése szerinti havi részleteit a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapig, minden hónap 5. napjáig kifizeti az eseti gondnok részére.
91/O. § (1) Ha a jegyző illetékessége
a) az iskoláztatási támogatás felfüggesztése alatt szűnik meg, a jegyző haladéktalanul
aa) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékessé vált jegyzőnek és
ab) értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatóságát,
b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését követően, a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt szűnik meg, a jegyző haladéktalanul
ba) felhívja a kirendelt eseti gondnokot az elszámolásra,
bb) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére illetékessé vált jegyzőnek,
bc) értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatóságát.
(2) A jegyző az eseti gondnokot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált jegyzővel.”
10. § A Gyer. XII. Fejezete a következő 91/P–91/R. §-sal és a 91/P. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén
91/P. § (1) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén a jegyző a közoktatási intézmény igazgatójának 91/G. § (1) bekezdése szerinti jelzése megérkezését követően haladéktalanul megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy 10 munkanapon belül
a) vegye fel a kapcsolatot a családdal,
b) készítse el a felfüggesztett iskoláztatási támogatás felhasználására vonatkozó pénzfelhasználási tervet és
c) tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére.
(2) A jegyző megkeresésével egyidejűleg megküldi a gyermekjóléti szolgálatnak a közoktatási intézmény vezetőjének a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.
(3) A jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően tárgyalást tart,
a) amelyre idézi a gyermeket gondozó szülőt vagy más törvényes képviselőt,
b) amelynek időpontjáról értesíti
ba) a korlátozottan cselekvőképes gyermeket,
bb) a gyermekjóléti szolgálatot,
bc) védelembe vett gyermek esetén a kirendelt családgondozót,
bd) a közoktatási intézmény igazgatóját,
be) szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer bb)–bd) alpont alá nem tartozó más tagját.
(4) A jegyző a tárgyalás megtartását és védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vételi eljárás lefolytatását követően elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és a gyermek védelembe vételét. A határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint – ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül – a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) az iskoláztatási támogatásra jogosult szülő vagy más törvényes képviselő személyazonosító adatait, az iskoláztatási támogatást folyósító szerv megnevezését,
b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének kezdő időpontját,
c) – a pénzfelhasználási terv alapján – a felfüggesztett iskoláztatási támogatás felhasználásának módját,
d) az iskoláztatási támogatás természetbeni felhasználását biztosító eseti gondnok kirendelését, feladatát, valamint tájékoztatását a díjazására, az elszámolására és a felmentésére vonatkozó rendelkezésekről,
e) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre,
f) a védelembe vétel elrendelését, ha erre korábban nem került sor,
g) a gyermekjóléti szolgálat és a közoktatási intézmény igazgatójának felkérését a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,
h) a felülvizsgálat időpontját,
i) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását az igénybe vehető szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, támogatásokról, valamint azok igénybevételének módjáról,
j) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy az iskoláztatási támogatás felfüggesztése megszüntetésének feltétele a gyermek tankötelezettségének teljesítése,
k) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy
ka) az iskoláztatási támogatás felfüggesztése a döntést követő második hónap első napján kezdődik meg,
kb) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetése esetén a megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül ismételten a jogosult számára folyósításra.
(5) A jegyző a családtámogatási folyószámlára érkező iskoláztatási támogatást havonta, a családtámogatási folyószámlára történő átutalását követően legkésőbb 5 munkanapon belül kifizeti az eseti gondnoknak.
91/Q. § (1) A jegyző a felülvizsgálati eljárás során
a) tájékoztatást kér a közoktatási intézmény igazgatójától arról, hogy
aa) a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek hány kötelező tanórai foglalkozást mulasztott igazolatlanul és
ab) a közoktatási intézmény milyen intézkedésekkel segítette elő a gyermek tankötelezettségének teljesítését,
b) kikéri a családgondozó és a kirendelt eseti gondnok véleményét,
c) felhívja a gyermekjóléti szolgálatot, hogy amennyiben az iskoláztatási támogatás felhasználási módjának megváltoztatását szükségesnek tartja, 10 munkanapon belül gondoskodjon az új pénzfelhasználási terv elkészítéséről és megküldéséről.
(2) A felülvizsgálati eljárás eredményeként
a) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott,
aa) és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága megszűnt, a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás további felfüggesztését azzal, hogy az iskoláztatási támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni, vagy
ab) a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás változatlan módon történő további felfüggesztését, vagy
ac) a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás további felfüggesztését – az új pénzfelhasználási terv alapján – a felhasználási módjának és szükség esetén az eseti gondnok személyének megváltoztatásával,
b) ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, a jegyző elrendeli az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetését.
(3) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetéséről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy a megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül ismételten számára folyósításra,
b) a gyermek védelembe vételének a 91/K. § (2) bekezdése szerinti fenntartását.
91/R. § (1) Ha a jegyző illetékessége az iskoláztatási támogatás felfüggesztése alatt megszűnik, a jegyző haladéktalanul
a) felhívja a kirendelt eseti gondnokot az elszámolásra,
b) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére illetékessé vált jegyzőnek,
c) értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító regionális igazgatóságát.
(2) A jegyző az eseti gondnokot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált jegyzővel.”
11. § A Gyer. a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„97/A. § (1) A jegyző, a városi gyámhivatal, a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezés 5 munkanapon belül nyújtható be.
(2) A jegyző, a városi gyámhivatal, a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezést a beutaló szerv székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal bírálja el 10 munkanapon belül.”
12. § (1) A Gyer. 167. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya vagy gondnokolt Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek, a méhmagzat vagy a gondnokolt védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter útján értesíti a minisztert a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.
(5) A miniszter megkeresi a gyámhatóságot
a) a gyermek saját családjába történő hazatérésének elősegítése, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében,
b) a gondnokolt hazatérésének elősegítése, valamint ellátásának, személyi és vagyoni érdekvédelmének biztosítása céljából.”
(2) A Gyer. 167. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhivatal a gyermek szükségleteihez igazodó gondozási hely kijelölése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálattól
a) szakvéleményt kér, amely tartalmazza a gyermek személyiségállapotára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, sajátos szükségleteire vonatkozó megállapításokat és
b) tájékoztatást kér az ideiglenes elhelyezés tapasztalatairól.
(8) A (7) bekezdés szerinti szakvéleményt és tájékoztatást a gyermekvédelmi szakszolgálat a megkereséstől számított 22 munkanapon belül megküldi a gyámhivatalnak. A (7) bekezdés szerinti szakvéleményt és tájékoztatást a gyámhivatal tájékoztatásul haladéktalanul megküldi a külképviseletnek és a miniszternek.”
13. § A Gyer. a következő 167/A. §-sal egészül ki:
„167/A. § (1) Ha a gyermeknek a származási országába, elsősorban saját családjába történő visszajuttatására lehetőség van, ennek elősegítésére a gyámhivatal repatriálási tervet készít.
(2) A repatriálási terv előkészítése érdekében a gyámhivatal – a gyermek törvényes képviselőjének, a gyermek gondozási helyéül kirendelt intézmény vezetőjének, a gyermekvédelmi szakszolgálatnak, a külképviseletnek, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, valamint szükség szerint a Minisztériumnak a bevonásával – egyeztető tárgyalást tart, feltéve, hogy a gyermek legalább 3 hónapot eltöltött a magyar gyermekvédelmi rendszerben. Az egyeztető tárgyalást a gyámhivatal indokolt esetben hivatalos helyiségén kívül is megtarthatja.
(3) Az egyeztető tárgyaláson elhangzottaknak megfelelően, illetve a gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi a kapcsolatot a származási ország által megjelölt gyermekvédelmi szolgáltatóval, és tájékoztatást nyújt a gyermek jelenlegi helyzetéről, valamint tájékoztatást kér a gyermek családi hátteréről, várható gondozási helyéről. A gyermekvédelmi szakszolgálat a kapcsolatfelvételt követő 15 munkanapon belül értesíti a gyámhivatalt a kapcsolatfelvétel eredményéről és javaslatot tesz a repatriálási terv tartalmára.
(4) A repatriálási terv tartalmazza
a) azt, hogy a gyermek a származási országában saját családjába, a saját családjával való kapcsolattartást biztosító nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerül-e,
b) a repatriálás előkészítésével és a gyermek repatriálásra való felkészítésével kapcsolatos feladatokat, az ezért felelős szerveket, személyeket és a feladatok elvégzésének határidejét,
c) a gyermek repatriálásra való felkészítéséhez szükséges időtartam figyelembevételével a gyermek származási országába történő visszajuttatásának időpontját, amely nem lehet későbbi, mint a repatriálási terv elkészítésétől számított 45. munkanap, és
d) a gyermek átadásának helyszínét, módját, az átadásban közreműködő személyeket.
(5) A gyámhivatal a repatriálási tervet határozatába foglalja és megküldi a (2) bekezdés szerinti személyeknek.”
14. § (1) A Gyer. 172. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított 91/A–91/D. §-t a Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban, a megismételt eljárásokban és a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának a Kr. hatálybalépését követően indult felülvizsgálata során kell alkalmazni.”
(2) A Gyer. 172. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kr.-rel megállapított 97. § (1)–(5) bekezdését és 97/A. §-t a 2010. szeptember 30-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
15. § A Gyer.
a) 5/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „gyermekjóléti szolgálattól” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgálattól, a speciális gyermekotthontól, a javítóintézettől” szöveg,
b) 5/A. § (4) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási intézet” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet” szöveg,
c) 57. § (3) bekezdésében az „igazolni kell” szövegrész helyébe az „ennek tényét igazolni kell” szöveg,
d) 68. § (3) bekezdésében a „Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium)” szöveg,
e) 91/B. § (1) bekezdés e) pontjában az „az önkormányzat nevére megnyitott családtámogatási folyószámlára” szövegrész helyébe az „a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése szerinti családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla)” szöveg,
f) 91/B. § (2) bekezdésében a „68/A.” szövegrész helyébe a „68/B.” szöveg, valamint a „12” szövegrész helyébe a „6” szöveg,
g) 91/B. § (4) bekezdésében az „egyidejűleg megküldi a Gyvt. 68/A. § (5) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „egyidejűleg – ha a települési önkormányzat nem rendelkezik még családtámogatási folyószámlával – megküldi a családi pótlékot folyósító regionális igazgatóság részére a” szöveg, valamint az „aláírási címpéldányt” szövegrész helyébe az „a jegyző aláírási címpéldányát” szöveg,
h) 91/B. § (5) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatósága” szöveg,
i) 97. § (1), (3), (4) és (5) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,
j) 97. § (2) bekezdésében a „végzést” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg,
k) 136. § (2) bekezdésében a „68/B. §” szövegrész helyébe a „68/C. §” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti a Gyer.
a) 15. § (1) bekezdésében a „meghatározott mértékének” szövegrész,
b) 91/A. § (5) bekezdésében a „ , mértékének” szövegrész,
d) 91/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „amely lehet különösen gyermekétkeztetés térítési díjának befizetése, illetve a Gyvt. 68/B. §-a (2) bekezdésében foglaltak biztosítása,” szövegrész,
f) 91/C. § (3) bekezdés a) pontjában a „ , mértékben” szövegrész,
g) 91/C. § (3) bekezdés b) pontjában a „mértékének,” szövegrész,
h) 91/C. § (4) bekezdésében az „ , illetve mértékének” szövegrész,
j) 148. § (3) bekezdésének második mondata.
2. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról,
valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
17. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 3. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat jegyzője)
„k) dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint az ezen ellátások felhasználására kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról,”
18. § A Gyár. 13. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szociális és gyámhivatal)
„c) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint a jegyző, a városi gyámhivatal, a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés tekintetében, továbbá a gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működése esetén megteszi a Gyvt. 17. § (4) és (5) bekezdésében foglalt intézkedéseket,”
19. § A Gyár. 23. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről az a jegyző dönt, aki a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes.”
20. § A Gyár. a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelettel megállapított 13. § c) pontját a 2010. szeptember 30-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
21. § A Gyár. 23. § (1) bekezdésében a „dönt annak felülvizsgálatáról” szövegrész helyébe a „dönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, a felülvizsgálatról” szöveg lép.
3. Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 11. §, a 14. § (2) bekezdése, a 15. § i) és j) pontja, a 18. § és a 20. § 2010. szeptember 30-án lép hatályba.
(3) Ez a rendelet 2010. október 1-jén hatályát veszti.
1
A rendelet a 22. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. október 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás