24/2010. (V. 14.) OKM rendelet

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról¹

2010.05.31.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (4) bekezdése alapján a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével – a következőket rendelem el:

1. § Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit – a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzései, a tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak), valamint a hitéleti képzés szakjainak kivételével – e rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 3/A. számú melléklete, a hitéleti mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.”

2. § (1) A Rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az e rendeletben foglalt idegennyelvi követelményeket, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakokon az összefüggő szakmai gyakorlat követelményét a 2006. szeptember 1-jétől tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell először alkalmazni. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról szóló 24/2010. (V. 14.) OKM rendelettel meghatározott, az idegen nyelvi követelmények megjelölésére vonatkozó előírásokat – a rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK KIVÉTELÉVEL – a 2010. május 31-én hallgatói jogviszonyban állókra is alkalmazni kell. A rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az idegen nyelvi követelmények megjelölésére vonatkozó előírásokat a 2010/2011-es tanévben első évfolyamra felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra kell felmenő rendszerben először alkalmazni.”

(2) A Rendelet 7. §-a kiegészül az alábbi (4)–(5) bekezdésekkel, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(4) A fordító és tolmács mesterképzési szakon folyó képzés új nyelvvel csak akkor bővülhet, ha az adott nyelven az intézményben akkreditált alap- vagy mesterképzés folyik.

(5) Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról szóló 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 52. § (2) bekezdésével hatályon kívül helyezett, az e rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET, 4. ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK-on a 2010. május 31-én képzésben résztvevő hallgatók tanulmányaikat változatlan feltételek mellett fejezhetik be.”

3. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET 1. FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök), a 9. Szakmai gyakorlat, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 1. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET 2. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 7. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 9. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 10. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 11. VADGAZDA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 12. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 13. MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 14. MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 15. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 16. SZŐLÉSZ-BORÁSZ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, a 9. Szakmai gyakorlat, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 2. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

4. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. NÉPRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. GERMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. ROMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 7. ROMOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 9. ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK, 11. ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 12. PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 13. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 14. SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 3. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 10. KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 4. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

5. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. POLITOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. SZOCIÁLPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 7. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 5. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 9. TÁRSADALMI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 6. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

6. § A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 7. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

7. § A Rendelet 2. számú melléklet V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET 1. BŰNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 6. RENDÉSZETI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 8. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

8. § A Rendelet 2. számú melléklet VI. NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET 1. BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI NEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 7. KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 9. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

9. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET 1. ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. GAZDASÁGELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 3. KÖZSZOLGÁLATI ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 10. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET 6. EMBERI ERŐFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK valamint 10. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 11. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 2. számú melléklet VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET 4. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK, 7. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK, 9. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 9. Szakmai gyakorlat, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 12. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

10. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 1. ANYAGMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. FAIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 7. ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 9. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 10. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 11. GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 12. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 13. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 14. HAD- ÉS BIZTONSÁGTEHNIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 15. ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 16. VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 17. MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 18. MŰSZAKI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7. Az alapképzési szak célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 13. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 19. MOLEKULÁRIS BIONIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7. Az alapképzési szak célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 14. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

11. § A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET kiegészül e rendelet 15. melléklete szerinti – a „20. JÁRMŰMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK” képzési és kimeneti követelményeiről szóló – rendelkezésekkel.

12. § A Rendelet 2. számú melléklet IX. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 16. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

13. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET 1. ÓVÓPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 3. KONDUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK, tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 17. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET 4. GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK helyébe e rendelet 18. melléklete lép.

(3) A Rendelet 2. számú melléklet X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET 5. CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 19. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

14. § A Rendelet 2. számú melléklet XI. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. TESTNEVELŐ-EDZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. SPORTSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 4. HUMÁNKINEZIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 20. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

15. § A Rendelet 2. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. FIZIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. KÉMIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint a 7. MATEMATIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, a 9. Szakmai gyakorlat, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 21. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

16. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 2. ELŐADÓMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 22. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 6. MOZGÓKÉP ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök), a 9. Szakmai gyakorlat, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 23. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 2. számú melléklet XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 7. ALKALMAZOTT LÁTVÁNYTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 10. FÉMMŰVESSÉG ALAPKÉPZÉSI SZAK, 11. FORMATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 12. FOTOGRÁFIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 13. KERÁMIATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 15. TERVEZŐGRAFIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 16. TEXTILTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 17. ÜVEGTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 18. ÉPÍTŐMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 9. Szakmai gyakorlat, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 24. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(4) A Rendelet 2. számú melléklet XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 3. KOREOGRÁFUS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. TÁNCOS ÉS PRÓBAVEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. ANIMÁCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 9. DESIGN- ÉS MŰVÉSZETELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 14. MÉDIA DESIGN ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 25. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(5) A Rendelet 2. számú melléklet XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 19. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 20. KAMERAMAN ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 21. GYÁRTÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az osztatlan képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 26. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(6) A Rendelet 2. számú melléklet XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 22. KÉPZŐMŰVÉSZET-ELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 27. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

17. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet XIV. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET 1. ELEKTRONIKUS ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. KÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. KÉZMŰVES ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. MOZGÓKÉPKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 6. PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 28. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet XIV. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET 7. ÉNEK-ZENE ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 29. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

18. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 30. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET 4. INFO-BIONIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 5. ORVOSI BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 31. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

19. § A Rendelet 3. számú melléklet II. NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET 1. VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. NEMZETBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. KATONAI VEZETŐI MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 5. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 32. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

20. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 1. ANYAGMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. KOHÓMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 3. FAIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 6. VEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. MŰANYAG- ÉS SZÁLTECHNOLÓGIAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 8. BÁNYA ÉS GEOTECHNIKA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 9. OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 10. HIDROGEOLÓGUS MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 11. ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. FÖLDTUDOMÁNYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 14. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 16. KATASZTRÓFAVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 17. KATONAI LOGISZTIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 18. VÉDELMI VEZETÉSTECHNIKAI RENDSZERTERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 19. VILLAMOSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 20. EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 21. FÖLDMÉRŐ- ÉS TÉRINFORMATIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 22. GYÓGYSZERVEGYÉSZ-MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 23. INFRASTRUKTÚRA-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 24. JÁRMŰMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 25. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 26. LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 27. SZERKEZET-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 28. ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 29. FA- ÉS BÚTORIPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 30. FORMA- ÉS VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 31. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 32. GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 33. IPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 34. LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 35. TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 37. ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ELJÁRÁSTECHNIKAI GÉPÉSZMÉRNÖK MESTERKÉPZÉSI SZAK, 38. MŰSZAKI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK, 39. INGATLANFEJLESZTŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 40. TERVEZŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 41. SZERKEZETTERVEZŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 42. URBANISTA ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7.a) a mesterképzési szakon szerezhető ismeretek, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 33. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 13. ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 6.a) a mesterképzési szakon szerezhető ismeretek, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 34. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 36. BIOMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok, 7.a) a mesterképzési szakon szerezhető ismeretek, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 35. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

21. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET 1. AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS -MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. ÉLELMISZERMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. KERTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 5. MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 6. NÖVÉNYORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. TÁJÉPÍTÉSZ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 8. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 9. VADGAZDA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 11. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. TAKARMÁNYOZÁSI ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 13. VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 14. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 16. DÍSZKERTÉSZETI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 17. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 18. BIRTOKRENDEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 36. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET 10. ÁLLATORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS valamint 19. ERDŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 37. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

22. § A Rendelet 3. számú melléklet IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET kiegészül e rendelet 38. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

23. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET 1. RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 4. EURÓPAI NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 39. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET 3. JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 40. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

24. § A Rendelet 3. számú melléklet V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET része kiegészül e rendelet 41. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

25. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 8. KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 10. KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 11. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 42. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 4. ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Egyéb követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 43. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 3. számú melléklet VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 5. FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS valamint 6. GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, valamint 9. ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 44. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(4) A Rendelet 3. számú melléklet VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET része kiegészül e rendelet 45. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

26. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. POLITIKATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 6. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK, 8. TÁRSADALMI NEMEK TANULMÁNYA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 10. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 13. EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 46. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 9. KOGNITÍV TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 11. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 47. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 5. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 7. SURVEY STATISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 48. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

27. § A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET része kiegészül e rendelet 49. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

28. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 1. FILMDRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 2. SZÍNHÁZI DRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 3. SZÍNHÁZRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 4. SZÍNMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 5. FESTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, 6. SZOBRÁSZMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, 7. GRAFIKUSMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, 8. RESTAURÁTORMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS SZAK, 9. INTERMÉDIA-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, 11. KODÁLY-ZENEPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 25. ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 50. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 16. MUZIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7. a) A mesterszakon végzettek ismerik, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 51. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 20. KOREOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 21. KORTÁRSTÁNC MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 22. KLASSZIKUS BALETTMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 23. NÉPTÁNCMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 24. LÁTVÁNYTERVEZŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 26. FILM- ÉS TELEVÍZIÓ PRODUCER MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 28. KERÁMIATERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 52. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(4) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 10. KLASSZIKUS HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. EGYHÁZZENE-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 13. RÉGI-ZENE HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 14. KLASSZIKUS ÉNEKMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. ZENETEORETIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 17. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 18. KÓRUSKARNAGY MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 19. KARMESTER MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7. a) A mesterszakon végzettek ismerik, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 53. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(5) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 27. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 54. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

29. § A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET kiegészül e rendelet 55. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

30. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZÍNHÁZTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 8. ELMÉLETI NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK, 10. ALKALMAZOTT NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. EMBERI ERŐFORRÁS TANÁCSADÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 17. TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 26. PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 31. LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI SZAK, 54. TURKOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 62. A TERMÉSZETTUDOMÁNY TÖRTÉNETE ÉS FILOZÓFIÁJA MESTERKÉPZÉSI SZAK valamint 66. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 56. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 2. VALLÁSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. VALLÁSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK, 6. ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. AMERIKANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 9. NÉDERLANDISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 11. ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 13. ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 14. KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. SKANDINAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 16. IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 18. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 19. NÉMET NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 20. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 21. OLASZ NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 22. SPANYOL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 23. FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 24. ROMÁN NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 25. PORTUGÁL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 27. FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 28. ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 32. FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 33. ETIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 34. FINNUGRISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 35. SZLAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 36. BOLGÁR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 37. CSEH NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 38. HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 39. LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 40. OROSZ NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 41. SZERB NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 42. SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 43. SZLOVÉN NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 44. UKRÁN NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 46. SINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 47. INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA ÉS PEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 48. ARABISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 49. EGYIPTOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 50. MONGOLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 51. TIBETOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 53. JAPANOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 56. IRANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 57. HEBRAISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 58. ISZLÁM TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK, 59. LOGIKA ÉS TUDOMÁNYELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK, 60. BUDDHIZMUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 64. RUSZISZTIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 65. ROMOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 67. TERMINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK valamint 68. VIZUÁLIS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 57. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 29. MŰVÉSZETTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismereti követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 58. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(4) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 30. NÉPRAJZ MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 59. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(5) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 4. FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 5. NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, a 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 60. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(6) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 45. INDOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 55. ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 63. RENESZÁNSZ TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7.a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 61. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(7) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 52. RÉGÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7.a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 62. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(8) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 61. HUNGAROLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése pont, a 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei alpont, a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei, valamint a 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei pont rendelkezései helyére e rendelet 63. számú melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

31. § A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET kiegészül e rendelet 64. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

32. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZAKEDZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. SPORTMENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. HUMÁNKINEZIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 7.a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 65. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 2. REKREÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok, 7.a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 66. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

33. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET 1. KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 8. TURIZMUS-MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 11. KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 67. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET 2. MASTER OF BUSINESS ADMINISTRATION (MBA) MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK, 5. PÉNZÜGY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 6. REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. SZÁMVITEL MESTERKÉPZÉSI SZAK, 9. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 10. VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 14. LOGISZTIKAI MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 68. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI 13. GAZDASÁG-MATEMATIKAI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 4. 1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 69. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

34. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. BIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 9. MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 13. MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 18. BIOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 19. IMMUNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 20. HUMÁNBIOLÓGIA-ANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 70 melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 3. CSILLAGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 5. GEOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 6. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. GEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 11. VEGYÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. ANYAGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. TÉRKÉPÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 16. ÖKOTOXIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 17. FÖLDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 71. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 4. FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK valamint 14. HIDROBIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 72. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(4) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 8. KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK valamint 10. METEOROLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok, valamint a 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 73. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

35. § A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET kiegészül e rendelet 74. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

36. § A Rendelet 3. számú melléklet XIII. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET 1. GYÓGYPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 9. Idegennyelv-ismeret követelményei pont rendelkezései helyére e rendelet 75. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

37. § A Rendelet kiegészül az e rendelet 76. melléklete szerinti 3/A. számú melléklettel.

38. § (1) A Rendelet 4. számú melléklet TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)”

(2) A Rendelet 4. számú melléklet TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK 6.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. A tanári szak egyes képzési elemeinek kreditértéke a tanári mesterképzés 4. pontban megnevezett különböző formái esetén, és a tanári szakra történő belépés feltételei]

„6.1. Az egyes képzési elemek kreditértékei:

– a 4.1. a) pontban leírt 150 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 80, 40, illetve 30 kredit;

– a 4.1. b) pontban leírt 120 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 50, 40, illetve 30 kredit;

– a 4.2. a) pontban leírt 90 kredites képzésnél az 5.1.1. elem kreditértéke 30 kredit, ha a mesterfokozatot adó, de tanári szakképzettséget nem eredményező szakon megszerzett kreditekből legalább 10 kredit kreditátvitellel elismerhető, az 5.1.2., illetve az 5.1.3. elemek értéke 40, illetve 20 kredit;

– a 4.2. b) pontban leírt 60 kredites képzésben az 5.1.1. elem kreditértéke a művészeti mesterszakon történő teljesítése esetén 0 kredit; az 5.1.2., illetve 5.1.3. képzési elemek értéke 40, illetve 20 kredit;

– a 4.3. a) pontban leírt 60, illetve a 4.3. b) pontban leírt 90 kredites képzésnél az 5.1.1. elem kreditértéke szakképzettségenként 30–30 kredit, az 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 10, illetve 20 kredit;

– a 4.4. a) pontban leírt 60 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 40, 0, illetve 20 kredit;

– a 4.4. b) pontban leírt 60 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 40, 10, illetve 10 kredit

– a 4.4. c) pontban leírt 90 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 50, 20, illetve 20 kredit.

A 4.3. a), b), valamint a 4.4. a), b) pontban leírt képzéseknél az 5.1.3. elem részeként az adott szakterülethez tartozó tanítási gyakorlatról kell portfóliót készíteni. Az 5 kredites szakdolgozat és a záróvizsgán az 5.1.2. elem alapján szervezett tanári képesítővizsga-rész nem követelmény.”

(3) A Rendelet 4. számú melléklet TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK 8.5. Szakdolgozat rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges segédlet készítése (tanulmány, legfeljebb 5 kredit értékben); a tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjeinek, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni.”

(4) A Rendelet 4. számú melléklet TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK 10. Nyelvi követelmények pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

39. § (1) A Rendelet 4. számú melléklete 11.1.1. AZ ELSŐ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGKÉNT VÁLASZTHATÓ SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI b) A szakképzés, művészeti szakképzés, illetve alapfokú művészet-oktatás területein választható szakmai, művészeti tanári szakképzettségek a MŰSZAKI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZÉS területén, a Mérnöktanári szakképzettségek első bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

[Mérnöktanári szakképzettségek]

A szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése:

okleveles mérnöktanár (anyagmérnök)

okleveles mérnöktanár (faipari mérnök)

okleveles mérnöktanár (könnyűipari mérnök)

okleveles mérnöktanár (biomérnök)

okleveles mérnöktanár (környezetmérnök)

okleveles mérnöktanár (vegyészmérnök)

okleveles mérnöktanár (építőmérnök)

okleveles mérnöktanár (műszaki földtudományi mérnök)

okleveles mérnöktanár (építészmérnök)

okleveles mérnöktanár (ipari termék- és formatervező mérnök)

okleveles mérnöktanár (gépészmérnök)

okleveles mérnöktanár (közlekedésmérnök)

okleveles mérnöktanár (mechatronikai mérnök)

okleveles mérnöktanár (had- és biztonságtechnikai mérnök)

okleveles mérnöktanár (energetikai mérnök)

okleveles mérnöktanár (villamosmérnök)

okleveles mérnöktanár (gazdálkodási mérnök/műszaki menedzser)

okleveles mérnöktanár (mérnök informatikus)

okleveles mérnöktanár (járműmérnök)

okleveles mérnöktanár (molekuláris bionika)

okleveles mérnöktanár (műszaki szakoktató)

– angol nyelvű megjelölése:

Teacher of Engineering (Materials Engineer)

Teacher of Engineering (Timber Idustry Engineer)

Teacher of Engineering (Light Industry Engineer)

Teacher of Engineering (Biochemical Engineer)

Teacher of Engineering (Environmental Engineer)

Teacher of Engineering (Chemical Engineer)

Teacher of Engineering (Civil Engineer)

Teacher of Engineering (Earth Science Engineer)

Teacher of Engineering (Architectural Engineer)

Teacher of Engineering (Industrial Design Engineer)

Teacher of Engineering (Mechanical Engineer)

Teacher of Engineering (Transportation Engineer)

Teacher of Engineering (Mechatronical Engineer)

Teacher of Engineering (Military and Safety Technology Engineer)

Teacher of Engineering (Energy Engineer)

Teacher of Engineering (Electrical Engineer)

Teacher of Engineering (Engineering Manager)

Teacher of Engineering (Engineering Information Technologist)

Teacher of Engineering (Vehicle Engineer)

Teacher of Engineering (Molecular Bionics)

Teacher of Engineering (Vocational Technical Instructor)

(2) A Rendelet 4. számú melléklete 11.1.1. AZ ELSŐ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGKÉNT VÁLASZTHATÓ SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI b) A szakképzés, művészeti szakképzés, illetve alapfokú művészet-oktatás területein választható szakmai, művészeti tanári szakképzettségek az AGRÁR SZAKKÉPZÉS területén, az Agrár-mérnöktanári szakképzettségek első bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

[Agrár-mérnöktanári szakképzettségek]

A szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése:

okleveles agrár-mérnöktanár (földmérő és földrendező mérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (tájrendező és kertépítő mérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (erdőmérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (informatikus és szakigazgatási agrármérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (élelmiszermérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (kertészmérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (környezetgazdálkodási agrármérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (természetvédelmi mérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (vadgazda mérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (állattenyésztő mérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (mezőgazdasági mérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (növénytermesztő mérnök)

okleveles agrár-mérnöktanár (mezőgazdasági szakoktató)

okleveles agrár-mérnöktanár (szőlész-borász mérnök)

– angol nyelvű megjelölése:

Teacher of Agriculture (Land Surveying and Land Use Engineering)

Teacher of Agriculture (Agricultural and Food Industry Mechanical Engineering)

Teacher of Agriculture (Landscape Management and Garden Construction Engineering)

Teacher of Agriculture (Forest Engineering)

Teacher of Agriculture (Agribusiness and Rural Development Engineering)

Teacher of Agriculture (Agricultural Information Technology and Policy Administration Engineering)

Teacher of Agriculture (Food Engineering)

Teacher of Agriculture (Horticultural Engineering)

Teacher of Agriculture (Environmental Management and Agricultural Engineering)

Teacher of Agriculture (Nature Conservation Engineering)

Teacher of Agriculture (Wildlife Management Engineering)

Teacher of Agriculture (Animal Husbandry Engineering)

Teacher of Agriculture (Agricultural Engineering)

Teacher of Agriculture (Crop Production Engineering)

Teacher of Agriculture (Vocational Agricultural Instructor)

Teacher of Agriculture (Viticulture and Oenology Engineering)

40. § A Rendelet 4. számú melléklete 11.2.1. A kormányrendelet szerinti első tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények, Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok szakképzettségenként, a) A közoktatás műveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek pontja szerinti földünk-környezetünk műveltségi terület bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

[földünk-környezetünk műveltségi terület]

„– földrajztanár:

földrajz vagy földtudományi alapképzési szak;

– környezettan-tanár:

biológia, fizika, kémia, földrajz, földtudományi, környezettan, környezetmérnöki, erdőmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy természetvédelmi mérnöki alapképzési szak;”

41. § A Rendelet 4/A. számú melléklete A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAKJAIRA ÉPÜLŐEN VÁLASZTHATÓ ELSŐ ÉS MÁSODIK SZAKKÉPZETTSÉGEK MEGVÁLASZTÁSÁNAK ELŐKÉPZETTSÉGI FELTÉTELEI helyébe e rendelet 77. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

42. § (1) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN pontjában, 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. KÁNTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 3. EGYHÁZI/FELEKEZETI KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 6. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 78. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN, 4. TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 6. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 79. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

43. § A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN kiegészül e rendelet 80. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

44. § (1) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK II. KATOLIKUS HITÉLETI SZAKOK 1. KATOLIKUS TEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 6. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 81. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK II. KATOLIKUS HITÉLETI SZAKOK 2. KATOLIKUS KÁNONJOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, valamint 3. PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 7. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 82. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

45. § (1) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK III. REFORMÁTUS HITÉLETI SZAKOK 1. DIAKÓNIA ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 6. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 83. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK III. REFORMÁTUS HITÉLETI SZAKOK 2. PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 7. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 84. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

46. § A Rendelet 5. számú melléklet „HITÉLETI SZAKOK IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG HITÉLETI SZAKJAI” cím „IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG, A GOLGOTA KERESZTÉNY GYÜLEKEZET HITÉLETI SZAKJAI” címre változik.

47. § A Rendelet 5. számú melléklet – e rendelet 46. §-ával módosított – HITÉLETI SZAKOK IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG, A GOLGOTA KERESZTÉNY GYÜLEKEZET HITÉLETI SZAKJAI 1. TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 6. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 85. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

48. § A Rendelet 5. számú melléklet – e rendelet 46. §-ával módosított – HITÉLETI SZAKOK IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG, A GOLGOTA KERESZTÉNY GYÜLEKEZET HITÉLETI SZAKJAI kiegészül e rendelet 86. melléklete szerinti rendelkezésekkel.

49. § (1) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE 1. FELEKEZETI SZOCIÁLIS MUNKÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint az 5. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 87. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE 2. JUDAISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. RABBIHELYETTES ALAPKÉPZÉSI SZAK, valamint 4. ZSIDÓ LITURGIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 6. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 88. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(3) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE 5. RABBI MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 7. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 89. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(4) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE 6. ZSIDÓ KULTÚRATÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK pont helyére e rendelet 90. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

50. § (1) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK VI. A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ 1. BUDDHISTA TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 6. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 91. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK VI. A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ 2. BUDDHISTA TANÍTÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. A mesterképzési szak megnevezése, a 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 6. A képzés célja pont rendelkezései helyére e rendelet 92. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

51. § (1) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK VII. A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE 1. VAISNAVA TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 8. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 93. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

(2) A Rendelet 5. számú melléklet HITÉLETI SZAKOK VII. A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE 2. VAISNAVA JÓGAMESTER ALAPKÉPZÉSI SZAK tekintetében az 1. Az alapképzési szak megnevezése, a 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése, valamint a 8. Nyelvi követelmények pont rendelkezései helyére e rendelet 94. melléklete szerinti rendelkezések lépnek.

52. § (1) E rendelet 2010. május 31-én lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET 4. ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK hatályát veszti.

1. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 5/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei

I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET

1. FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: földmérő és földrendező mérnöki (Land Surveying and Land Management Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: földmérő és földrendező mérnök (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Land Management Engineer

– választható szakirányok: geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási (Geoinformatics, Land Management, Land Cadastre, Irrigation and Melioration, Land Register)

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- természettudományos és mérnöki alapismeretek: 30-55 kredit

természettudományos, informatikai, műszaki, környezettudományi ismeretek;

- gazdasági és humán általános ismeretek: 15-20 kredit

közgazdaságtani (menedzsment), jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek (kommunikáció, szociológia), EU agrárpolitika, minőségbiztosítás;

- szakmai törzsanyag: 45-75 kredit

informatikai ismeretek (térinformatika, rendszerszervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek (építőmérnöki ismeretek, vízrendezési és meliorációs ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés módszerei, térképkészítési technológiák, fotogrammetria és távérzékelés, topográfia, országos felmérés);

- differenciált szakmai ismeretek: 30-60 kredit

geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

2. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

2. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (Mechanical Engineering in the Agriculture and Food Industry)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in the Agriculture and Food Industry

– választható szakirányok: élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet-(agrár)informatika (Food Industry Engineering, Agricultural Production Technology, Environmental Technology, Agricultural Machinery, Urban Management, Machine Stock Maintenance, Environmental (Agricultural) Informatics)

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

3. TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: tájrendező és kertépítő mérnöki (Landscape Management and Garden Construction Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: tájrendező-kertépítő mérnök (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Garden and Landscape Architect

– választható szakirányok: kertépítő, tájrendező, településüzemeltető (Garden Construction, Landscape Design and Management, Urban Management)

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

5. GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (Agrobusiness and Rural Development Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agrobusiness and Rural Development Engineer

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.

10. Idegennyelvi követelmények:

6. INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: informatikus és szakigazgatási agrármérnöki (Agricultural Information Technology and Policy Administration Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: szakigazgatási agrármérnök (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer

– választható szakirányok: informatika, szakigazgatási (Information Technology, Policy Administration)

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

7. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: élelmiszermérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Engineer

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

8. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: kertészmérnöki (Horticultural Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: kertészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horticultural Engineer

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

9. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Engineering in Environmental Management)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: környezetgazdálkodási agrármérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer in Environmental Management

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

10. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: természetvédelmi mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

11. VADGAZDA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: vadgazda mérnöki (Wildlife Management Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: vadgazda mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Wildlife Management Engineer

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

12. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: állattenyésztő mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

13. MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki (Agricultural Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: mezőgazdasági mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

14. MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági szakoktató (Agriculture Instruction)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség:

a) mezőgazdasági szakoktató mezőgazdasági szakirányon

b) mezőgazdasági szakoktató élelmiszeripari szakirányon

c) mezőgazdasági szakoktató kertészeti szakirányon

d) mezőgazdasági szakoktató erdészeti szakirányon

e) mezőgazdasági szakoktató mezőgazdasági gépészeti szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Agricultural Instructor Specialized in Agriculture

b) Agricultural Instructor Specialized in Food Industry

c) Agricultural Instructor Specialized in Horticulture

d) Agricultural Instructor Specialized in Forestry

e) Agricultural Instructor Specialized in Agricultural Mechanical Engineering

– választható szakirányok – a szakképzés szakmacsoportjai szerint: mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági gépészeti (Agriculture, Food Industry Horticulture, Forestry, Agricultural Machinery)

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat szakirány szerinti szakmai gyakorlatból és pedagógiai gyakorlatból áll. Az intézményen kívül – a választott szakiránynak megfelelő szakterületen – teljesítendő szakmai gyakorlat időtartama legalább 12 hét, amelyhez további 30 kredit rendelhető; az iskolai, pedagógiai gyakorlat legalább 12 kredit.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

15. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: növénytermesztő mérnöki (Crop Production Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: növénytermesztő mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Crop Production Engineer

9. Szakmai gyakorlat:

10. Idegennyelvi követelmények:

16. SZŐLÉSZ-BORÁSZ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: szőlész-borász mérnöki (Viticulture and Oenology Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: szőlész-borász mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineer of Viticulture and Oenology

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: egyrészt egy legalább 3 hetes időtartamú, a szak kiemelt tárgyköreit (szőlészet, borászat) szorgalmi időszakban lezáró szakmai gyakorlatból, amelynek teljesítése kritériumfeltétel, továbbá egy fél évig tartó szakmai gyakorlatból.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió legalább egy hivatalos idegen nyelvéből, amely nyelven az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

3. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: magyar (Hungarian)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: magyar alapszakos bölcsész (zárójelben megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hungarian

– választható szakirányok: drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin (Drama Pedagogy, Esperanto, Estonian, Finnish, Finno-Ugric Languages, Folklore, Literary Studies, Culture Studies, Language Mentor, Language Technology, History of Theatre, Administration, Neo-Latin Studies)

10. Idegennyelvi követelmények:

2. TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: történelem (History)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) történelem alapszakos bölcsész (muzeológia vagy levéltár szakirány választása esetén megjelölve az adott szakirányt)

b) történelem, régészet alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in History (muzeológia vagy levéltár szakirány választása esetén Specialized in Museology, Specialized in Archives)

b) Philologist in History, Archaeology

– választható szakirányok: történelem, levéltár, muzeológia, régészet (History, Archives, Museology, Archaeology)

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

3. NÉPRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: néprajz (Ethnography)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),

– szakképzettség: néprajz alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnographer

10. Idegennyelvi követelmények:

4. ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: anglisztika (English and American Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: anglisztika alapszakos bölcsész (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in English and American Studies

– választható szakirányok: angol, amerikanisztika (English, American English)

10. Idegennyelvi követelmények:

A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.”

5. GERMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: germanisztika (German Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) germanisztika, német alapszakos bölcsész

b) germanisztika, német nemzetiségi alapszakos bölcsész

c) germanisztika, néderlandisztika alapszakos bölcsész

d) germanisztika, skandinavisztika alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in German Studies, Specialized in German

b) Philologist in German Studies, Specialized in German as Ethnic Minority Studies

c) Philologist in German Studies, Specialized in Netherlandistic Studies

d) Philologist in German Studies, Specialized in Scandinavian Studies

– választható szakirányok: német/nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika (German/German Ethnic Minority Studies, Dutch Studies, Scandinavian Studies)

10. Idegennyelvi követelmények:

A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.”

6. ROMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: romanisztika (Romance Philology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) romanisztika, francia alapszakos bölcsész

b) romanisztika, olasz alapszakos bölcsész

c) romanisztika, portugál alapszakos bölcsész

d) romanisztika, román alapszakos bölcsész

e) romanisztika, román nemzetiségi alapszakos bölcsész

f) romanisztika, spanyol alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in Romanistics, Specialized in French Studies

b) Philologist in Romanistics, Specialized in Italian Studies

c) Philologist in Romanistics, Specialized in Portuguese Studies

d) Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian Studies

e) Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian as Ethnic Minority Studies

f) Philologist in Romanistics, Specialized in Spanish Studies

– választható szakirányok: francia, olasz, portugál, román/nemzetiségi, spanyol (French, Italian, Portuguese, Romanian, Ethnic Romanian Minority Studies, Spanish)

10. Idegennyelvi követelmények:

A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.”

7. ROMOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: romológia (Roma Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: romológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Romologist

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez romani vagy beás nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

8. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavonic Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),

– szakképzettségek:

a) szlavisztika, orosz alapszakos bölcsész

b) szlavisztika, bolgár alapszakos bölcsész

c) szlavisztika, cseh alapszakos bölcsész

d) szlavisztika, lengyel alapszakos bölcsész

e) szlavisztika, horvát alapszakos bölcsész

f) szlavisztika, horvát nemzetiségi alapszakos bölcsész

g) szlavisztika, szerb alapszakos bölcsész

h) szlavisztika, szerb nemzetiségi alapszakos bölcsész

i) szlavisztika, szlovák alapszakos bölcsész

j) szlavisztika, szlovák nemzetiségi alapszakos bölcsész

k) szlavisztika, szlovén alapszakos bölcsész

l) szlavisztika, szlovén nemzetiségi alapszakos bölcsész

m) szlavisztika, ukrán alapszakos bölcsész

n) szlavisztika, ukrán nemzetiségi alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Slavonic Studies, Philologist in Russian Studies

b) Slavonic Studies, Philologist in Bulgarian Studies

c) Slavonic Studies, Philologist in Czech Studies

d) Slavonic Studies, Philologist in Polish Studies

e) Slavonic Studies, Philologist in Croatian Studies

f) Slavonic Studies, Philologist in Croatian as Ethnic Minority Studies

g) Slavonic Studies, Philologist in Serbian Studies

h) Slavonic Studies, Philologist in Serbian as Ethnic Minority Studies

i) Slavonic Studies, Philologist in Slovakian Studies

j) Slavonic Studies, Philologist in Slovakian as Ethnic Minority Studies

k) Slavonic Studies Slavistics, Philologist in Slovenian Studies

l) Slavonic Studies, Philologist in Slovenian as Ethnic Minority Studies

m) Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian Studies

n) Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian as Ethnic Minority Studies

– választható szakirányok: orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi (Russian, Bulgarian, Czech, Polish, Croatian, Croatian Minority Studies, Serbian, Serbian Minority Studies, Slovakian, Slovakian Minority Studies, Slovenian, Slovenian Minority Studies, Ukranian, Ukrainian Minority Studies)

10. Idegennyelvi követelmények:

A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.”

9. ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: ókori nyelvek és kultúrák (Ancient Languages and Cultures)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, assziriológia szakirányon

b) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, egyiptológia szakirányon

c) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, klasszika-filológia szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Assyriology)

b) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Egyptology)

c) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Classic Philology)

– választható szakirányok: assziriológia, egyiptológia, klasszika-filológia [latin, ógörög] (Assyriology, Egyptology, Classical Philology [Latin, Ancient Greek])

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz (a klasszika–filológia szakirányon spanyol is) nyelvekből legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

11. ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: andragógia (Andragogy)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: andragógus (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Andragogue

– választható szakirányok: felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező (Adult Education Management, Labour Counselling, Cultural Management, Human Resource Management)

10. Idegennyelvi követelmények:

12. PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: pedagógia (Pedagogy)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: pedagógia alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Pedagogy

10. Idegennyelvi követelmények:

13. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: viselkedéselemző

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Behaviour Analyst

10. Idegennyelvi követelmények:

14. SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: szabad bölcsészet (Liberal Arts)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist

– választható szakirányok: filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány, művészettörténet, elméleti nyelvészet, (Philosophy, Aesthetics, Ethics, Religious Studies, Film Theory and History, Communication and Media Science, Art History, Theoretical Linguistics)

10. Idegennyelvi követelmények:

4. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

10. KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: keleti nyelvek és kultúrák (Oriental Languages and Cultures)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, altajisztika szakirányon

b) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, arab szakirányon

c) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, hebraisztika szakirányon

d) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, indológia szakirányon

e) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, iranisztika szakirányon

f) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, japán szakirányon

g) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, kínai szakirányon

h) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, koreai szakirányon

i) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, mongol szakirányon

j) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, tibeti szakirányon

k) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, török szakirányon

l) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, újgörög szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Altaic Studies)

b) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Arabian Studies)

c) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Hebrew Studies)

d) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Indology Studies)

e) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Iranian Studies)

f) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Japanese Studies)

g) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Chinese Studies)

h) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Korean Studies)

i) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Mongolian Studies)

j) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Tibetan Studies)

k) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Turkish Studies)

l) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Modern Greek Studies)

– választható szakirányok: altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög (Altaic Studies, Arabic Studies, Hebrew Studies, Indology Studies, Iranian Studies, Japanese Studies, Chinese Studies, Korean Studies, Mongolian Studies, Tibetan Studies, Turkish Studies, Modern Greek Studies)

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák;

A képzés célja olyan, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az orientalisztika területén, betekintést nyerve az ókortudományba. Ismerik Ázsia és Észak-Afrika népeinek, országainak vagy (az újgörög szakirányon) az ókor utáni görögségnek a történetét, kultúráját. Áttekintésük van továbbá a szakiránynak megfelelő terület történetéről és művelődéstörténetéről. Ismerik az orientalisztikában és a szakirány területén érvényes ismeretszerzés általános módjait és a főbb kutatási módszereket. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a keleti nyelvek és kultúrák alapszakon végzettek képesek:

- egy keleti nyelv legalább középszintű, egy másik keleti vagy ókori nyelv alapfokú használatára;

- altaljisztika szakirányon a törökországi török nyelv középszintű és egy második választott török nyelv alapszintű használatára;

- az újgörög szakirányon a szakiránynak megfelelő nyelv középszintű, használatára;

- megszerzett ismereteik írásban és szóban magyarul történő hatékony kommunikálására;

- a megszerzett információk, a megismert érvek és elemzések különböző nézőpontok szerinti bemutatására, átgondolására;

alkalmasak:

- a szakirányuknak megfelelő ismereteket igénylő munkakör ellátására;

- a kulturális életben (pl. könyvtárak, múzeumok, könyvkiadók, média), továbbá a gazdasági életben (pl. idegenforgalom, turisztika, idegen nyelvű levelezés) közvetítői feladatok elvégzésére;

- a közigazgatásban megjelenő feladatok ellátására és igények kielégítésére, a szakirányoknak megfelelő idegen nyelven.

Rendelkeznek a választott szakirány nyelve és kultúrája iránti motivációval és elkötelezettséggel, valamint az idegen nyelvi ismereteken túl együttműködő és kommunikációs készséggel, továbbá meg vannak győződve a megismert kultúrákról szóló megalapozott ismeretek fontosságáról.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvek valamelyikéből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. Az újgörög szakirányon a záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.”

5. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi tanulmányok (International Relations)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: nemzetközi kapcsolatok szakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Relations Expert

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

2. POLITOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: politológia (Political Science)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: politológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Scientist

10. Idegennyelvi követelmények:

3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka (Social Work)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: szociális munkás

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker

10. Idegennyelvi követelmények:

4. SZOCIÁLPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: szociálpedagógus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Pedagogue

10. Idegennyelvi követelmények:

5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: informatikus könyvtáros (Library and Information Science)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: informatikus könyvtáros

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Librarian and Information Scientist

10. Idegennyelvi követelmények:

7. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: kulturális antropológia (Cultural Anthropology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: alapszakos kulturális antropológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cultural Anthropologist

10. Idegennyelvi követelmények:

6. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: kommunikáció és médiatudomány (Communication and Media Science)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: kommunikátor

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication

9. Idegenyelvi követelmények:

8. SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: szociológia (Sociology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: szociológia alapszakos szakelőadó

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sociologist

9. Idegennyelvi követelmények:

9. TÁRSADALMI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: társadalmi tanulmányok (Social Sciences)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadó

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Scientist

9. Idegennyelvi követelmények:

7. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET

1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Information Technology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: gazdaságinformatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Information Technologist

10. Idegennyelvi követelmények:

2. MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Engineering Information Technology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: mérnökinformatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineering Information Technologist

10. Idegennyelvi követelmények:

3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Software Information Technology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: programtervező informatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Software Information Technologist

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy olyan idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

8. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET

1. BŰNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: bűnügyi igazgatási (Criminal Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: bűnügyi igazgatásszervező (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Criminal Administration Manager

– választható szakirányok: bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó (Crime Investigation, Economic Crime Investigation, Finance Investigation)

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy rendvédelmi szaknyelvi államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

2. IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: igazgatásszervező (Administration Management)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: igazgatásszervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Administration Manager

10. Idegennyelvi követelmények:

3. IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: igazságügyi igazgatási (Judicial Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: igazságügyi szervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Judicial Administration Manager

10. Idegennyelvi követelmények:

4. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations and Social Insurance Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: munkaügyi és társadalombiztosítási szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Employment Relations and Social Insurance Expert

– választható szakirányok: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations, Social Insurance Administration)

10. Idegennyelvi követelmények:

5. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi igazgatási (International Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: nemzetközi igazgatásszervező (a szakirány megjelölésével)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Administration Manager

– választható szakirányok: nemzetközi intézményi igazgatási, nemzetközi vállalatok igazgatása (International Institutional Administration, International Corporate Management)

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általános nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási vagy közgazdasági államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

6. RENDÉSZETI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: rendészeti igazgatási (Law Enforcement Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: rendészeti igazgatásszervező (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Law Enforcement Administration Manager

– választható szakirányok: biztonsági, büntetés-végrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, katasztrófavédelmi, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, vám- és jövedéki igazgatási (Private Security, Correctional Services, Border Policing, Administrative Policing, Disaster Management, Traffic Policing, Public Order Policing, Customs and Excise Administration)

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú rendvédelmi szaknyelvi nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

9. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

VI. NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET

1. BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: biztonság- és védelempolitikai alapszak (Security and Defence Policy)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: biztonság- és védelempolitikai szakreferens

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Security and Defence Policy Officer

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből – melyből legalább az egyik a NATO hivatalos nyelve – államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga egy olyan nyelvből, melyen a szakmának tudományos szakirodalma van, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

2. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSIi NEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: büntetés-végrehajtási nevelő (Corrections and Rehabilitation)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: büntetés-végrehajtási nevelő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Correctional Services Educator

10. Idegennyelvi követelmények:

4. NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetbiztonsági (National Security Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: nemzetbiztonsági szakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert

10. Idegennyelvi követelmények:

5. VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: védelmi igazgatási (Defence Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: védelmi igazgatási szervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Defense Administration Officer

10. Idegennyelvi követelmények:

6. KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai vezetői (Military Leadership)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: katonai vezető

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Leader

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú katonai szaknyelvi nyelvvizsga vagy STANAG 2.2.2.2. nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

7. KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai gazdálkodási (Military Economics)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: közgazdász katonai gazdálkodási alapszakon (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Economist

– választható szakirányok: pénzügyi, hadtáp (Finance, Military Supply)

10. Idegennyelvi követelmények:

10. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET

1. ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: alkalmazott közgazdaságtan (Applied Economics)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),

– szakképzettség: közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Applied Economics

9. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

2. GAZDASÁGELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdaságelemzés (Economic Analysis)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),

– szakképzettség: közgazdász gazdaságelemzés alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Economic Analysis

9. Idegennyelvi követelmények:

3. KÖZSZOLGÁLATI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: közszolgálati (Public Services)

2. Az alapképzési szakon megszerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász közszolgálati alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Public Services

9. Idegennyelvi követelmények:

11. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

6. EMBERI ERŐFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: emberi erőforrások (Human Resources)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Human Resource Management

10. Idegennyelvi követelmények:

10. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: üzleti szakoktató (Vocational Instruction)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) üzleti szakoktató kereskedelmi szakirányon

b) üzleti szakoktató vendéglátó szakirányon

c) üzleti szakoktató ügyviteli szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Vocational Instructor in Commerce

b) Vocational Instructor in Catering

c) Vocational Instructor in Administration

– választható szakirányok: a szakképzés szakmacsoportjai szerint – kereskedelmi, vendéglátó, ügyviteli (Commerce, Catering, Administration)

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

12. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

4. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdálkodási és menedzsment (Business Administration and Management)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA),

– szakképzettség: közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Administration and Management

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10. Idegennyelvi követelmények:

5. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: kereskedelem és marketing (Commerce and Marketing)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Commerce and Marketing

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10. Idegennyelvi követelmények:

7. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi gazdálkodás (International Business Economics)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász nemzetközi gazdálkodási alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Business

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

8. PÉNZÜGY És SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: pénzügy és számvitel (Finance and Accounting)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Finance and Accounting

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10. Idegennyelvi követelmények:

9. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: turizmus-vendéglátás (Tourism and Catering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA),

– szakképzettség: közgazdász turizmus–vendéglátás alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Tourism and Catering

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10. Idegennyelvi követelmények

13. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET

1. ANYAGMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: anyagmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja anyagmérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag-előállítás technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában az anyagmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – ismerik:

- az anyagi rendszerekben zajló fizikai-kémiai folyamatokat, képesek a folyamatok (alapszinten való) matematikai leírására, különös tekintettel a termodinamika és kinetika törvényszerűségeire,

- a szilárd anyagok atomi, mikro- és makroszerkezetét, a szerkezet vizsgálatához szükséges alapvető módszereket és az alapvető eszközök működési elvét, illetve a szerkezetek kialakulását előidéző folyamatokat,

- az anyaggyártó gépek és berendezések működési alapelveit,

- a fémek és ötvözeteik metallurgiai előállításának alapvető technológiáit,

- fémek és ötvözeteik képlékeny alakításának, illetve öntésének alapvető technológiáit,

- a hőkezelés, a felületkezelés alapvető technológiáit,

- a kerámiák, a kompozitanyagok gyártásának alapvető technológiáit,

- a szemcsés anyagok, a polimerek előállításának alapvető technológiáit,

- a műanyagok feldolgozásának alapvető technológiáit,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását;

Alapfokozat birtokában az anyagmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

- az anyagtechnológiák során a munkafázisok minőségi ellenőrzésére és részfeladatok minőségirányítására, különböző termékek tulajdonságainak meghatározására,

- az anyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés felmérésére és annak csökkentésére,

- az anyaggyártással kapcsolatos energiafelhasználás felmérésére és annak racionalizálására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

2. FAIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: faipari mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja faipari mérnökök képzése, akik a faanyag-feldolgozás területén alkalmasak az elsődleges famegmunkálások (fűrészipar, lemezgyártás), és a tovább-feldolgozás (bútor-, ajtó- és ablakgyártás), valamint a fa épületelemek gyártása területén a termékkonstrukció és a gyártástechnológia kialakítására, a termelés szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a faipari mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

- a faipar területén technológiai folyamatok irányítására, új technológiák fejlesztésére,

- a faipari termelő berendezések működtetésére, üzemeltetésére, üzemfenntartására,

- a faiparral kapcsolatos környezeti terhelések, problémák feltárására és annak csökkentésére, gazdaságos energiafelhasználás megszervezésére,

- különböző faipari termékek piackutatására, gyártás-előkészítésére és gyártására,

- a minőségszabályozás és minőségellenőrzés legfontosabb feladatainak műszaki irányítására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

10. Idegennyelvi követelmények:

3. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: könnyűipari mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja könnyűipari mérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag előállítási technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a könnyűipari mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – ismerik:

- a könnyűipari feldolgozás-technológia piaci igényeinek felmérését és a szakmai termékparaméterekre történő lefordítását, azok tervezését,

- a könnyűipari termelési folyamatok és a szolgáltatások logisztikai és folyamatproblémáit,

- a termék és technológiamérési és -fejlesztési módszereket,

- a területre jellemző vállalkozások műszaki és szervezési kérdéseit,

- az új termékek, folyamatok, elemzési és szervezési módszerek azonosítását és belső logikai rendszerének megértését,

- a divat és média által érintett termékek megjelenési (design) és kommunikációs szempontú tervezését, a használati és gyártási szempontok szisztematikus érvényesítését, termékterv kialakítását,

- a kompozitok és konstrukciók tervezésénél jelenleg alkalmazott korszerű eljárásokat, tervezési szoftvereket,

- a könnyűipari anyagfeldolgozás jellegzetes eseteinek tervezését, szervezését és irányítását,

- a könnyűipari termelési és szolgáltatási folyamatok rendszerszemléletű megvalósítását, a folyamatok átfogó szabályozását és fejlesztését,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását,

- a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

4. BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: biomérnöki (Biochemical Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: biomérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biochemical Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak a széles körűen értelmezett biotechnológiai rendszerek és az azokat működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére, a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a biomérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

- biológiai, biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,

- laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,

- bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott szakiránynak megfelelő szakterületen,

- részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,

- a feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,

- a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.

10. Idegennyelvi követelmények:

5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: környezetmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet irányítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére; a természeti erőforrások ésszerű felhasználására, hulladékszegény technológiák kialakításának, azok működtetésének önálló megoldására. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, általános ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem, a környezetpolitika területén, továbbá képesek mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete birtokában hazai és külföldi szakemberekkel való kommunikációra és csapatmunkára. Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre, képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés második ciklusban történő folytatására.

Alapfokozat birtokában a környezetmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

- környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére,

- környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre,

- vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előkészítésben való részvételre,

- víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálására,

- szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési technológiáinak üzemeltetésére; hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére,

- környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezések, készülékek) értékelésére, kiválasztására, tesztelésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra,

- korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására,

- környezetvédelmi megbízotti, referensi stb. feladatok ellátására,

- környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés-előkészítési munkában való részvételre,

- hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (település környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői munkakörök betöltésére,

- oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, menedzseri tevékenységre,

- környezetvédelmi létesítményeket – víz- és szennyvíztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktároló, hulladékégetőmű stb. – üzemeltető szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárások irányítására.

10. Idegennyelvi követelmények:

6. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: vegyészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja vegyészmérnökök képzése, akik alkalmasak kémiai technológiai rendszerek és az azokat működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére, a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac releváns szakmai igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a vegyészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

- kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,

- kémiai laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,

- bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott szakiránynak megfelelő szakterületen,

- részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében,

- az előbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,

- a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.

10. Idegennyelvi követelmények:

7. ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: építőmérnöki (Civil Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: építőmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civil Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői és a vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelően szerezhető meg. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek az elvégzett ágazatnak és szakiránynak megfelelően:

- kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság megszerzésére,

- egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására,

- irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre bonyolultabb tervezési munkákban,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek az építőmérnöki szakma teljes területén:

- műszaki vezetői tevékenység végzésére,

- építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,

- építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására,

- településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén.

10. Idegennyelvi követelmények:

8. MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki földtudományi (Earth Science Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: földtudományi mérnök (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Science Engineer

– választható szakirányok: földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítéstechnikai (Geology, Mining and Geotechnology, Oil and Gas Engineering, Waste Management Engineer)

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja földtudományi mérnökök képzése, akik alkalmasak a földtani kutatások elvégzésére, a társadalom által igényelt természeti erőforrások, az ásványi nyersanyagok, energiahordozók és a víz készleteinek kutatására, feltárására, a készletek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő módon történő kitermelésére és előkészítésére, a tevékenységhez szükséges sajátos építmények és műtárgyak építési, fenntartási, üzemeltetési, illetve a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzési profilnak megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, valamint komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A tervezői és szakértői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazatnak és azon belüli szakiránynak megfelelően szerezhető meg.

Alapfokozat birtokában a földtudományi mérnökök – a várható szakirányokat, képzési ágazatokat is figyelembe véve – képesek:

- felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére,

- építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,

- üzemeltetési, fenntartási, vállalkozási, szakhatósági és szakoktatási feladatok ellátására,

- energiaellátási feladatok ellátására,

- egyszerűbb fejlesztési és szakértői feladatok önálló megoldására,

- mérnöki közreműködésre a nyersanyag-kutatási, műszaki földtudományi feladatok megoldásában,

- irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre komplex tervezési munkákban,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- előírt követelmények teljesítése esetén hites bányamérői tevékenység folytatására,

- jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői jogosultság megszerzésére,

- jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után szakértői jogosultság megszerzésére,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.

10. Idegennyelvi követelmények:

9. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: építészmérnöki (Architectural Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: építészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására.

Az építészmérnökök ismerik:

- az építészettörténet, az építészeti elméletek, a társművészetek és a kortárs építészet megjelenési formáit,

- a tervezői szemléletmódot és az építészeti tervezés menetét, a teljes beruházási folyamatot,

- a településfejlődés fő történeti folyamatait és a településtervezés alapvető környezetalakítási, társadalmi és gazdasági feladatait, a településépítészeti tervezés alapvető elemeit, a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és építéshatósági eljárásokat, alapszintű jártasságuk van a hivatalos településrendezési eszközök kidolgozásában és társadalmi egyeztetésében,

- az alapvető tartószerkezet-típusokat, szerkezeti anyagokat, jártasak ezek modellezésében,

- a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.

Alapfokozat birtokában az építészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

- építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkalmazására, építészeti rajz, modellezés, prezentáció készítésére,

- alapvető hardver és szoftver ismeretek birtokában számítógép és mérnöki programok kezelésére, legalább egy CAAD (építészeti tervezést segítő komplex számítógépes) program felhasználói szintű alkalmazására,

- az épületfizikai és környezeti hatások, problémák kezelésére, az épületek funkcionális összefüggéseinek felismerésére és alkalmazására,

- szakirányú tevékenységük során a széles körben használatos, épületszerkezetek felhasználási területeinek és műszaki teljesítményeinek figyelembevételére,

- kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek (ideértve statikailag határozott és határozatlan szerkezeteket is) önálló erőtani és kiviteli tervezésére kézi és számítógépes módszerekkel a hatályos szabványok szerint,

- építési műszaki tervdokumentáció biztos olvasására és értelmezésére, beleértve, hogy az adott épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e, a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a tőlük elvárható és a szabályozásban előírt követelményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe,

- az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatok szakma szerinti megosztására, a tervezési (társtervezők) és kivitelezési folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal való együttműködésre,

- az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges műszaki, gazdasági, akadálymentesítési, minőségügyi, jogi ismeretek együttes alkalmazására,

- a létesítménygazdálkodáshoz, -fenntartáshoz, az épületállomány üzemeltetéséhez szükséges műszaki, gazdasági, szervezési ismeretek alkalmazására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.

10. Idegennyelvi követelmények:

10. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: ipari termék- és formatervezői mérnöki (Industrial Design Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: ipari termék- és formatervező mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial Design Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja ipari termék- és formatervező mérnökök képzése, akik alkalmasak ipari termékek tervezésére, gyártására és forgalmazására: rugalmasan és hatékonyan tudnak reagálni a piacgazdaság kihívásaira; képesek műszaki, esztétikai, humán, valamint gazdasági ismereteik és készségeik birtokában a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló, alkotó munkára, továbbá ismerik a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termékfejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi erőforrásokat, képesek a termék életpálya egyes ciklusait menedzselni. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában az ipari termék- és formatervező mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

- projektek kezdeményezésére, összeállítására és kivitelezésére team munkában, elsősorban multidiszciplináris környezetben,

- viszonylag átfogó szinten termékeket tervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, időtállósági, üzembiztonsági és kivitelezhetőségi szempontokat,

- az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatában a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és ipari környezet aspektusait figyelembe venni,

- a tárgyakat konkretizálni, dokumentálni, vizualizálni és bemutatni,

- a tervezett tárggyal kapcsolatos döntéseket indokolni, azokat tesztelni, illetve műszaki és alkalmazott tudományos kutatási eredményekkel és módszerekkel alátámasztani,

- tervezési projekteket a tervezési módszerek alkalmazásával elemezni és az alkalmazott munkameneteket módszertanilag megindokolni,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatokat megoldani.

10. Idegennyelvi követelmények:

11. GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: gépészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint; továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

- gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére,

- gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozására, irányítására,

- gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára, karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai feladatainak kidolgozására,

- gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére,

- mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére;

- logisztikai és anyagmozgató rendszerek működtetésére, fejlesztésére,

- környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,

- környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari környezet kialakítására, környezetvédelmi technikai eszközök tervezésére, gyártására,

- építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására,

- épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására,

- hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irányítására,

- járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

12. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki (Transportation Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettségek:

a) közlekedésmérnök

b) légiközlekedési hajózó szakirányon: közlekedésmérnök – hivatásos repülőgépvezető

– a szakképzettségek angol nyelvű megjelölése:

c) Transportation Engineer

d) Transportation Engineer – Professional Pilot

– választható szakirányok: közlekedésmérnök, közlekedésmérnök légiközlekedési hajózó szakirányon (Transportation Engineering, Transportation Engineering in Aviation)

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja közlekedésmérnökök képzése, akik alkalmasak közlekedési, szállítási és logisztikai folyamatok tervezésére, előkészítésére, működtetésére és irányítására, a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint ezen folyamatok eszközeinek megválasztásával, üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátására, beleértve az infrastruktúra, valamint az irányítási- és informatikai rendszer elemeit is. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Légiközlekedési hajózó szakirányon a végzettek ismerik a repülőgépvezető képzés feltételeit részletesen leíró JAA (EU) előírás szerinti speciális angol nyelvet.

A légiközlekedési hajózó szakirányon végzettek alkalmasak a repülőgépeket üzemeltető vállalkozásoknál, szervezeteknél a hivatásos repülőgépvezetői tevékenység ellátására, a repülőgépek üzemeltetésével, karbantartásával, a szállítási feladatok szervezésével, megoldásával kapcsolatos teendők végzésére.

Alapfokozat birtokában a közlekedésmérnökök – a várható szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve – képesek:

- a közlekedési, szállítási-logisztikai igények felismerésére, az összefüggések meghatározására,

- a közlekedési, szállítási-logisztikai folyamatok megismerésére, a folyamatok lebonyolítására, a lebonyolítás technikai megvalósítására,

- a közlekedési, szállítási-logisztikai rendszer funkciójának megfelelő folyamat megtervezésére, a technikai elemek megválasztására, a rendszer működésének menedzselésére,

- a folyamatot kiszolgáló járművek és mobil gépek üzemeltetésére, fenntartására, az irányítórendszerek működtetésére, a környezeti szempontok figyelembevételére,

- tervezői, szervezői, irányítási, üzemeltetési feladatok ellátására,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- hatósági és marketing tevékenység végzésére, továbbá

légiközlekedési hajózás szakirányon

- parancsnok-pilótaként kereskedelmi repülések végrehajtására, repülőgépek üzemeltetését kiszolgáló és irányító mérnöki feladatok ellátására, illetve továbbképzés után speciális (közforgalmi, növényvédelmi, katonai) repülőgépes tevékenység végzésére.

10. Idegennyelvi követelmények:

13. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki (Mechatronics Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: mechatronikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronical Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek birtokában alkalmasak lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minőségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerűbb mechatronikai szerkezetek tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a mechatronikai mérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - képesek:

- a műszaki-gazdasági-humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

- a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembevételére,

- innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére,

- az elektronikai, gépészeti és informatikai szakterület ismereteinek integrálására,

- a mechatronikai részegységek (szenzorok, aktuátorok, vezérlések) szerkezetekben való kreatív alkalmazására,

- komplex rendszerek globális tervezésére,

- az elektronika, gépészet és informatika szakértőivel való kommunikációra,

- a gyártásautomatizálás berendezéseinek (szerszámgépek, robotok, manipulátorok, szerelő készülékek) CNC programozására,

- járműveken alkalmazott érzékelők és beavatkozó szervek programozására, felülvizsgálatára,

- optomechatronikai, biomechatronikai berendezések, műszerek tervezésére és gyártására,

- elektronikai gyártás mechatronikai folyamatainak tervezésére, felügyeletére és irányítására,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- kommunikációs és prezentációs eszközök tervezésére és gyártására.

10. Idegennyelvi követelmények:

14. HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: had- és biztonságtechnikai mérnöki (Military and Safety Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: had- és biztonságtechnikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military and Safety Technology Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja had- és biztonságtechnikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a Magyar Honvédség haditechnikai, a védelmi szféra technikai eszközeinek üzemeltetésére, fenntartására, a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására. A választott szakiránytól függően képesek alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban a békeidőszaki honvédelmi, a béketeremtési és békefenntartási műveletekben, valamint háborús tevékenységekben a logisztikai és a műszaki támogatás mérnöki feladatainak ellátására, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására, a polgári, katonai vagy nemzetbiztonsági területeken jelentkező komplex biztonságtechnikai (rendészeti, személy- és vagyonvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi) feladatok megoldására, szervezésére és irányítására, rendszerszemléletű kezelésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a had- és biztonságtechnikai mérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek:

- rendszeresített haditechnikai eszközök üzemfenntartásának tervezésére és szervezésére,

- a műszaki útépítő, a harcos műszaki, a műszaki anyagi technikai és a műszaki fenntartási ágazatokban tervező, szervező feladatok végzésére,

- logisztikai, közlekedési, rendszertechnikai és folyamatirányítási feladatok kidolgozására,

- komplex légvédelmi rakéta-, radartechnikai és -elektronikai harceszközök, híradó, katonai kommunikációs és informatikai rendszerekben üzemelő hálózatok, berendezések üzembe helyezésére, üzemeltetésére a hazai és nemzetközi NATO előírásoknak megfelelően,katonai számítógépes hálózatók tervezésére, szervezésére, fejlesztésére és üzemeltetésére,

- a légi járművek gépészeti, fedélzeti rendszereinek üzemben tartásának megszervezésére, irányítására,

- a légi- és földi üzemben tartással kapcsolatos műszaki problémák felismerésére, analizálására, azok megoldásához műszaki és repülésbiztonsági szempontból helyes döntések meghozatalára,

- repülőgépészeti, fedélzeti rendszerek üzemképességének békében és repülő-harctevékenység időszakában történő helyreállítására,

- a katonai és polgári biztonságtechnikai alkalmazások kiválasztására, kockázatelemzés elkészítésére,

- egyszerűbb biztonságtechnikai tervek önálló kidolgozására, komplex védelmi terv készítésére,

- biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetésére, élőerős védelem végrehajtására, megszervezésére,

- személy- és vagyonvédelmi (beleértve a tűz- és munkavédelmi, valamint polgári védelmi), továbbá a katasztrófa- és környezetvédelmi feladatok rendszerszemléletű szervezésére és irányítására,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- az általános célú és a műveleti repülések nemzeti, nemzetközi és szövetségesi eljárások szerinti irányítására és végrehajtására, az irányítói eszközök megbízható és hatékony alkalmazására.

10. Idegennyelvi követelmények:

15. ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: energetikai mérnöki (Energy Management Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: energetikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Energy Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja energetikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a nemzetgazdaság, ezen belül a települések, az ipari és mezőgazdasági üzemek, az intézmények és a lakosság biztonságos és gazdaságos, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő energiaellátását tervezni, megvalósítani és üzemeltetni - a primer-energiahordozók ellátása: a szén- és szénhidrogén-technológiák, az atomenergia-hasznosítás, a megújuló energia-, a hulladékenergia-hasznosítás, a villamosenergia-ellátás és a hőellátás, az energiaátalakítás, -szállítás és -felhasználás, a vezetékes és az egyedi energiaellátás - az ipari és a mezőgazdasági energotechnológiák - épületek, létesítmények energiaellátása és felhasználása szakterületein, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában az energetikai mérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - képesek:

- a mérnöki tevékenységhez kapcsolódó tárgyalási és vezetői ismeretek alkalmazására,

- alapvető energiagazdálkodási, vállalkozási és szervezési ismeretek alkalmazására,

- informatikai eszközök alkalmazásával műszaki tervezésre és dokumentáció készítésére,

- energetikai technológiák elemzésére, tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére,

- energiaforrások és energiahordozók felhasználásának kidolgozására,

- energetikai gépek, berendezések és technológiák működtetésére, fejlesztésére,

- villamos, hő- és atomenergetikai mérési módszerek alkalmazására,

- rendszer- és irányítástechnikai ismeretek alkalmazására az energetikai technológiai folyamatok területén,

- energetikai vonatkozású környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- alapvető munkavédelmi és minőségbiztosítási feladatok ellátására és irányítására.

10. Idegennyelvi követelmények:

16. VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: villamosmérnöki (Electrical Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: villamosmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek. Ennek megfelelően az alapfokozat és a villamosmérnök szakképzettség birtokában közreműködhetnek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési, minősítési, ellenőrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismereteket igénylő üzemeltetői, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat láthatnak el. A képzésben résztvevők a szakon belül egy szűkebb szakmai területen (szakirányban) alkotó mérnöki munkára készülnek fel, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a villamosmérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - képesek:

- elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteikre is alapozva egyszerű analóg és digitális áramkörök tervezésére és kivitelezésére,

- elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására,

- alapvető hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására,

- a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására,

- főbb villamos-ipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatok megoldására,

- irányítástechnikai eszközök alkalmazására,

- a villamosenergia-ellátás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,

- alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,

- alkalmazás szintű ismereteik felhasználásával a kiválasztott szakirányban villamosmérnöki feladatok megoldására (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás),

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

10. Idegennyelvi követelmények:

17. MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser (Technical Management)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: műszaki menedzser

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Technical Manager

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja műszaki menedzserek képzése, akik megfelelő természettudományi, műszaki tudományi, gazdálkodási és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatai integrált megoldásához, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A műszaki menedzserek ismerik:

- a műszaki és menedzsment terület alapfogalmait és fő összefüggéseit,

- a termelési, szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit,

- a szervezetek működési elveit,

- a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzsment jellegű tevékenységeket, azok összefüggéseit,

- a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és menedzseléséhez szükséges ismereteket,

- a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszichológia, jog) és a műszaki és menedzsment tudományok határterületeinek elveit és eredményeit,

- a környezetvédelem, munkavédelem, minőségügy, iparjogvédelem, valamint a fogyasztóvédelem követelményeit.

Alapfokozat birtokában a műszaki menedzserek képesek, illetve alkalmasak:

- műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányítására, szervezésére, ellenőrzésére,

- üzleti tervek készítésére,

- döntés-előkészítési feladatok elvégzésére,

- innovációs stratégiák megvalósítására,

- munkahelyi csoportok irányítására,

- információ menedzselésére,

- emberi erőforrás menedzselés feladatainak ellátására,

- számviteli rendszer áttekintésére,

- a termelésmenedzsment operatív feladatainak ellátására, termelő és szolgáltató tevékenység nyújtására,

- a minőségi és hatékonysági mutatók meghatározására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- a versenytársak, a termékek, a piacra lépési lehetőségek elemzésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal, minőségtudattal, értékelési és önértékelési, analizáló és szintetizáló képességgel.

10. Idegennyelvi követelmények:

18. MŰSZAKI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki szakoktató (Vocational Technical Instruction)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség:

a) műszaki szakoktató gépészeti szakirányon

b) műszaki szakoktató elektronikai szakirányon

c) műszaki szakoktató informatikai szakirányon

d) műszaki szakoktató vegyipari szakirányon

e) műszaki szakoktató építészeti szakirányon

f) műszaki szakoktató könnyűipari szakirányon

g) műszaki szakoktató faipari szakirányon

h) műszaki szakoktató nyomdaipari szakirányon

i) műszaki szakoktató közlekedési szakirányon

j) műszaki szakoktató környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakirányon

k) műszaki szakoktató biztonságtechnikai szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Vocational Technical Instructor, Specialized in Mechanical Engineering

b) Vocational Technical Instructor, Specialized in Electronics

c) Vocational Technical Instructor, Specialized in Computer Engineering

d) Vocational Technical Instructor, Specialized in Chemical Engineering

e) Vocational Technical Instructor, Specialized in Architectural Engineering

f) Vocational Technical Instructor, Specialized in Light Industry

g) Vocational Technical Instructor, Specialized in Wood Technology

h) Vocational Technical Instructor, Specialized in Printing Industry

i) Vocational Technical Instructor, Specialized in Transportation Engineering

j) Vocational Technical Instructor, Specialized in Environmental Protection and Water Management

k) Vocational Technical Instructor, Specialized in Safety Engineering

– választható szakirányok: a szakképzés szakmacsoportjai szerint – gépészeti, elektronikai, informatikai, vegyipari, építészeti, könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelmi-vízgazdálkodási, biztonságtechnikai (Mechanical Engineering, Electronics, Computer Engineering, Chemical Industry, Architecture, Light Industry, Wood Industry, Printing Industry, Transportation, Environmental Management – Water Management, Safety Technology)

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan műszaki szakoktatók képzése, akik - a képzésbe történő belépéskor már megszerzett, továbbá a későbbi szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék gépészeti, elektrotechnika-elektronikai, informatikai, vegyipari, építészeti, könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelem-vízgazdálkodási szakmacsoportjába tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott szakirányukban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik alapján - a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része továbbá a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Az alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók ismerik:

- a választott szakiránynak megfelelő gyakorlati képzés technológiai alapjait, munkaeszközeit és eljárásait,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását,

- a biztonságtechnikai előírásokat.

Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók képesek:

- a munkaműveletek, szerszámok és gépek alkalmazására, illetve használatára,

- a technológiai fejlődés követésére,

- az elektronikus információszerzés, -tárolás és -közlés alkalmazói szintű használatára,

- az önálló tanulás, információszerzés és -feldolgozás módszereinek ismeretében azok alkalmazására és átadására,

- korszerű szakmai eljárások alkalmazására a gyakorlati képzés megtervezésében,

- a saját és a tanulók munkájának megszervezésére és végrehajtására, illetve végrehajtatására,

- új módszerek és eljárások alkalmazására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen.

Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók alkalmasak:

- gyakorlati oktató tevékenység folytatására az Országos Képzési Jegyzék azon szakmacsoportjában, amelyben szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek,

- a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére,

- a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel,

- a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére,

- a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására,

- a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására,

- az oktatás keretében felnőttoktatásra,

- az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, konfliktuskezelő, kapcsolatteremtő, kommunikációs készséggel; továbbá képesek a tanulókkal folytatandó és a tanulók közti kooperatív munka hatékony megvalósítására.

10. Idegennyelvi követelmények:

14. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

19. MOLEKULÁRIS BIONIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: molekuláris bionika (Molecular Bionics)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: molekuláris bionikus szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Molecular Bionics

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja molekuláris bionikus szakemberek képzése, akik szelektív biológiai, molekuláris fizikai-kémiai, elektronikai és számítástechnikai, valamint orvosi alapismereteket és kísérleti metodikákat elsajátítva, ezeket a gyakorlati és elméleti munkában integrálni képesek. Ismereteiket alkalmazni tudják a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi- és bioelektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén és más kapcsolódó területeken (környezet- és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszer-technológiák stb.). Képesek lesznek nagyértékű berendezések készségszintű működtetésére az egészségügyi és ipari alkalmazásokban, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

a) A molekuláris bionika alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a molekulák világának fizikai, kémiai, elektromos, mágneses és optikai alapeffektusait,

– a molekuláris biológiai laboratóriumi alapméréseket és metodikákat – beleértve az elektronikai és számítástechnikai szakismereteket is,

– a választott témacsoportnak megfelelő szakterületen a mélyebb szakmai-gyakorlati alkalmazásokat,

– az ellenőrzési, minősítési feladatokat és kutatás-fejlesztési területeken a kísérleti munka részfeladatait,

– azokat az elméleti alapokat, amelyek birtokában új szakmai irányokba léphetnek tovább,

– azon közgazdasági alapokat, melyekre további ismeretanyag építhető a gyakorlati munkához kapcsolódóan,

– az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását.

b) A molekuláris bionika alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az elsajátított ismeretek alkalmazására elsősorban a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi és bio-elektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén,

– az elsajátított ismeretek alkalmazására a környezet- és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszertechnológiák stb. területeken is,

– az egészségügyi és ipari alkalmazásokban egyre jelentősebb szerepet kapó nagy értékű műszerkomplexumok használatára, ezen berendezések működtetésére,

– szakmai ismereteik önálló és szervezett formában való bővítésére, alkalmazására,

– jó kommunikációra, csapatmunkában való együttműködésre, konfliktuskezelésre,

– elsajátított ismereteik alapján a jövőt formáló iparágakban és szolgáltatásokban való működésre.

10. Idegennyelvi követelmények:

15. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

„20. JÁRMŰMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: járműmérnöki (Vehicle Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: járműmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Engineer

3. Képzési terület: műszaki képzési terület

4. Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: – ;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték:

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja járműmérnökök képzése, akik képesek a közlekedési, szállítási- és logisztikai folyamatok sajátosságait figyelembe véve a közúti- (személy- és haszongépjárművek), vasúti-, vízi- és légijárművek, illetve járműrendszerek és mobil gépek, valamint építő- és anyagmozgató gépek rendszerszemléletű üzemeltetésére, tervezésükkel, gyártásukkal, javításukkal kapcsolatos mérnöki alapfeladatok megoldására. E feladataikat a biztonság, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás szempontjait figyelembe véve képesek ellátni. Megfelelő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A járműmérnökök ismerik:

– a mérnöki tevékenységhez szükséges természettudományos, valamint gazdaságtudományi ismereteket,

– a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, alapszintű manualitást a jármű- és mobilgép gyártásban és javításban, készséget a diagnosztikai mérésekben, beállításokban,

– a járművek és mobil gépek gyártásának és üzemeltetésének környezetvédelmi, minőségügyi, munkahelyi egészségi és biztonságtechnikai alapjait,

– a tervezéshez szükséges alapszintű előírásokat és szabványokat,

– a számítógépes kommunikációt, a szakterület fontosabb alkalmazói szoftvereit,

– a szervezési-, irányítási- és kommunikációs technikákat, képesek idegen nyelvű kommunikációra,

– a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

Az alapfokozat birtokában a járműmérnökök – a várható szakirányokat és ágazatokat is figyelembe véve – képesek:

– felismerni a közlekedési-, szállítási, anyagmozgatási folyamat megvalósításához szükséges eszköz-igényeket,

– járművek, járműrendszerek és mobil gépek, anyagmozgató gépek, géprendszerek biztonságos, környezetkímélő, energia-hatékony üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására,

– járművek és mobilgépek tervezésével, gyártásával és javításával, továbbá ezek szervezésével kapcsolatos mérnöki alapfeladatok elvégzésére,

– járművek és mobilgépek üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátására, szervezésére,

– műszaki tervezői, szervezői, irányítási feladatok ellátására,

– az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

– hatósági és marketing tevékenység végzésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (minimum 12 kredit), mechanika, fizika, műszaki kémia, hő-és áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret, irányítástechnika alapjai, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;

gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jog, munkavédelem, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán ismeretek;

szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

járműgéptan, járművek és mobil gépek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, jármű- és hajtáselemek, járműtervezés és -vizsgálat, járműszerkezeti anyagok és technológiák, járműgyártás és -javítás, járművek hő- és áramlástechnikai berendezései, járműdinamika, hajtástechnika, irányítástechnika, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben segédmérnöki feladatok megoldásában jártasság szerzését bizonyító, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10. Idegennyelvi követelmények:

16. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

IX. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: ápolás és betegellátás (Nursing and Patient Care)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség:

a) ápoló

b) dietetikus

c) gyógytornász-fizioterapeuta

d) mentőtiszt

e) szülésznő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Nurse

b) Dietitian

c) Physiotherapist

d) Ambulance Officer (Paramedic)

e) Midwife

– választható szakirányok: ápoló, diatetikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő (Nursing, Dietetics, Physiotherapy, Paramedics, Midwife)

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

2. EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi gondozás és prevenció (Health Care and Disease Prevention)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség:

a) népegészségügyi ellenőr,

b) védőnő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

c) Public Health Supervisor,

d) Health Visitor

– választható szakirányok: népegészségügyi ellenőr, védőnő (Public Health Care Inspector, Health Visitor)

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

3. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi szervező (Health Care Management)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: egészségügyi szervező (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Care Manager

– választható szakirányok: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező (Health Insurance, Health Administration Management, Health Tourism Management)

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.”

4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (Medical Laboratorial Diagnostic Imaging Analysis)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Laboratory and Diagnostic Imaging Analyst

– választható szakirányok: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika, orvosi kutatólaboratóriumi analitika, képalkotó diagnosztikai analitika, optometria (Medical Laboratory Analysis, Medical Research Laboratory Analysis, Medical Diagnostic Analysis, Optometry)

10. Idegennyelvi követelmények:

17. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET

1. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: óvodapedagógus (Pre-School Teaching)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) óvodapedagógus

b) nemzetiségi óvodapedagógus [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot]

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Pre-School Teacher,

b) Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Pre-School Teacher

– választható szakirány: nemzetiségi óvopedagógus (Ethnic Minority Pre-School Teaching)

10. Idegennyelvi követelmények:

2. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: tanító (Primary School Teaching)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) tanító,

b) nemzetiségi tanító [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot]

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Primary School Teacher,

b) Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Primary School Teacher

– választható szakirány: nemzetiségi tanító (Ethnic Minority Primary School Teaching)

10. Idegennyelvi követelmények:

3. KONDUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: konduktor (Conductive Education)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: konduktor (zárójelben megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Conductive Teacher

– választható szakirányok: óvodapedagógus, tanító (Pre-School Teaching, Primary School Teaching)

10. Idegennyelvi követelmények:

18. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

„4. GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: gyógypedagógia (Special Needs Education)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon

b) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon

c) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon

d) gyógypedagógus, logopédia szakirányon

e) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon

f) gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon

g) gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Special Needs Educator and Therapist (Intellectual and Multiple Disabilities)

b) Special Needs Educator and Therapist (Hearing Impairment)

c) Special Needs Educator and Therapist (Visual Impairment)

d) Special Needs Educator and Therapist (Speech and Language Therapy)

e) Special Needs Educator and Therapist (Behavioural Disorders)

f) Special Needs Educator and Therapist (Physical Disabilities)

g) Special Needs Educator and Therapist (Learning Disabilities and Difficulties)

– választható szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája (Intellectual and Multiple Disabilities, Hearing Impairment, Visual Impairment, Speech and Language Therapy, Behavioural Disorders, Physical Disabilities, Learning Disabilities and Difficulties)

3. Képzési terület: pedagógusképzés képzési terület

4. Képzési ág: gyógypedagógia

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 210 + 30 kredit.

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában – beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait és a közoktatási intézményben végzett gyakorlatot is – a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 65–70%-a.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia és a határtudományai korszerű elméleti és módszertani ismereteinek, a gyógypedagógiai tevékenységekhez szükséges képességeknek, valamint a szakterületi és gyakorlati ismereteknek a birtokában képesek segítséget nyújtani a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek képességeik fejlesztéséhez, funkciózavaraik (kognitív, szociális, szomatikus, érzékelési, észlelési stb.) korrekciójához, illetve kompenzálásához, életviteli nehézségeik kezeléséhez, rehabilitációjukhoz, valamint környezetük rendezéséhez, társadalmi integrációjukhoz. Képesek továbbá választott szakirányukon a különböző fogyatékos, sérült, akadályozott népességcsoportok szakszerű segítésére, gyógypedagógiai fejlesztésére, nevelésére, oktatására, habilitációjára és rehabilitációjára.

A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

a) Az alapfokozat birtokában a gyógypedagógusok bizonyították, hogy ismerik

– a fogyatékosságügy, illetve a gyógypedagógia egészére vonatkozó általános és átfogó ismereteket,

– a gyógypedagógiához közvetlenül kapcsolódó határtudományok fogyatékos, sérült, akadályozott személyekre vonatkozó ismereteit,

– a gyógypedagógiai nevelés, oktatás, fejlesztés módszertanát, gyakorlati ismereteit, valamint az integrált nevelés ismereteit és eljárásait, azok alkalmazásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit,

– a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok felismerésének, differenciálásának kritériumait,

– a súlyosabb fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok esetében a további segítség szervezéséhez szükséges tevékenységeket,

– a választott szakiránynak megfelelő célzott nevelési, oktatási, fejlesztési módszereket, a gondozó-segítő eljárásokat, valamint azok alkalmazását.

b) Az alapfokozat birtokában a gyógypedagógusok alkalmasak:

– gyógypedagógiai tevékenység végzésére,

– a gyógypedagógiai szakirányokhoz tartozó népességcsoportok gondozására,

nevezetesen:

a közoktatási munkaterületen alkalmasak:

– az óvodai nevelés, valamint az általános iskola 1-6. évfolyamán (a tanulásban akadályozottak és az értelmileg akadályozottak szakirányokon az 1-10. évfolyamon, a fejlesztő iskolai oktatás teljes időtartamában) a szakirányuknak megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban (speciális óvoda, speciális tantervű általános iskola, előkészítő és speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) a nevelési és valamennyi műveltségi terület oktatási feladatainak ellátására, speciális szakiskolában készségfejlesztő feladatok végzésére, diákotthonban, gyermekotthonban általános nevelői feladatok ellátására,

– az ambuláns gondozást, fejlesztést végző (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás keretében), illetve az integrált/inkluzív nevelést-oktatást végző közoktatási intézményekben a speciális nevelési igényű gyermekek, tanulók, felnőttek körében a szakirányuknak megfelelő területen egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatok ellátására, tanulási technikák megtanítására; együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban, rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal,

– a pedagógiai szakszolgálat, a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében, illetve az integrált/inkluzív nevelést-oktatást végző közoktatási intézményekben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, a fogyatékos felnőttek körében a szakirányuknak megfelelő területen egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatok ellátására, tanulási technikák megtanítására; együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben, a gondozásban, a rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal;

a klinikai és egyéb munkaterületen alkalmasak:

– a szakirányuknak megfelelő területen a korai fejlesztés intézményeiben, integráló bölcsődében, lassan fejlődő, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók körében bármilyen ellátási területen egyéni, komplex fejlesztő programok vezetésére, habilitációs és rehabilitációs tevékenység folytatására, a tanulási problémák megelőzésének segítésére, az integrált nevelés gyógypedagógiai feladatainak ellátására,

– munkahelyi szervezetben a fejlesztő programok használatának elterjesztésére, eredményeinek mérésére, tanácsadásra, együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban, rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal,

– az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ágazatban a fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt népességcsoportok gondozására, fejlesztésére, pedagógiai kísérésére, életvitelük segítésére,

– a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek társadalmi környezetével, elsődlegesen családjukkal való együttműködésre, gyógypedagógiai segítésére,

– a választott szakirányhoz tartozó fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt népességcsoportok egyéni fejlesztésére, rehabilitációjára;

– a fogyatékos, sérült, akadályozott személyek érdekképviseletére; esélyegyenlőségüket, intézményi és társadalmi integrációjukat segítő feladatok ellátására, tanácsadásra,

– a pedagógiai szakszolgáltatások keretében a gyógypedagógusi munkakörhöz kötött feladatok ellátására, tanácsadásra,

– a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.

c) A szakon végzettek rendelkeznek a választott szakirányuknak megfelelő gyógypedagógiai tevékenységek végzéséhez szükséges kommunikációs, szociális és kreatív képességekkel, készségekkel; valamint együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, felelősségtudattal, önismerettel, továbbá a gyógypedagógusok

ca) az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

az értelmileg akadályozott (középsúlyos, súlyos és legsúlyosabb fokú értelmi fogyatékos és halmozottan sérült) gyermekek, fiatalok és felnőttek

– speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, gyógypedagógiai diagnózis készítésére,

– állapota és élethelyzete javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel; továbbá

– a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre,

– a gyermek-egészségügyi, korai fejlesztési, valamint a szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására,

– a közoktatási és a klinikai munkaterületnek megfelelően az értelmi akadályozottsággal, valamint az értelmileg akadályozott személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére;

cb) a hallássérültek pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a hallássérültek óvodáiban, iskoláiban, diákotthonaiban folyó nevelési-oktatási feladatok ellátására (beleértve a halmozottan fogyatékos hallássérültek intézményeit is), valamint a korai tanácsadás tevékenységeinek ellátására,

– a neurogén tanulási zavart mutató (diszfáziás) hallássérült gyermekek differenciáló pedagógiájára,

– az integrált/inkluzív nevelést-oktatást végző közoktatási intézményekbe járó hallássérült gyermekek, tanulók esetén egyéni habilitációs-rehabilitációs feladatok ellátására, kapcsolattartásra a többségi pedagógussal,

– a hallássérült felnőttekkel kapcsolatos általános rehabilitációs jellegű feladatok ellátására,

– a pedoaudiológiai feladat ellátásában való részvételre a szakirányú végzettségű szakember koordinálása mellett;

cc) a látássérültek pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a látássérült gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek meghatározására, a látássérülés fokának, jellegének megállapítására,

– a gyermek-egészségügyi, korai fejlesztési, valamint a közoktatási intézményekben, speciális óvodákban, iskolákban és diákotthonokban tanuló, illetve a többségi óvodákba, iskolákba járó látássérült gyermekek fejlesztésére, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel,

– a szembetegségek és azokból fakadó következmények gyógypedagógiai feladatainak ellátására,

– az egyéni tanulási szükségletek felmérésére, értékelésére, az egyéni és társas tanulási környezet tervezésére, kialakítására,

– a funkcionális látás fejlesztésére,

– a látássérült tanulók számára megfelelő tanítási médiumok tervezésére, elkészítésére és alkalmazására,

– látássérült személyek iskolai és társadalmi befogadásának támogatására,

– korszerű fejlesztő eljárások és technikai eszközök alkalmazására;

cd) a logopédia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– az orofaciális, fonációs, beszéd- és nyelvi zavarok és a specifikus tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) felismerésére, vizsgálatára, elkülönítésére (differenciáldiagnózisára);

– a zavarnak megfelelő logopédiai (nyelv- és beszédterápiás) ismeretterjesztő, prevenciós, nevelési-oktatási, fejlesztési, kezelési és terápiás feladatok megtervezésére és végrehajtására (ellátására) a 3—18 éves korú népesség körében a közoktatás területén, oktatási-nevelési és a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartozó intézményekben, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel.

– alapfokú ismeretekkel rendelkeznek a logopédiai korai fejlesztés és az egészségügyi intézményekben megjelenő orofaciális, fonációs, beszéd- és nyelvi zavarokról, melyek lehetővé teszik a képzés második ciklusban való folytatását.

ce) a pszichopedagógia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a beilleszkedési, viselkedés- és/vagy teljesítményzavarok felismerésére, diagnosztizálására, fejlesztési terv készítésére és megvalósítására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel és intézményekkel,

– a nehezen nevelhető, inadaptált, személyiségzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalkorúak, felnőttek gyógyító nevelésére, oktatására, gondozására, az eredményes szocializáció elősegítésére az egészségügyi, szociális, korai fejlesztési, valamint a közoktatási intézményekben,

– anamnesztikus adatok elemzésére, a viselkedés- és/vagy teljesítményzavarokat előidéző okok, tünetek fejleszthetőség szempontjából történő értékelésére, valamint tanácsadásra és fejlesztésre az okok, illetve a tünetek megszüntetése, enyhítése érdekében;

cf) a szomatopedagógia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a mozgásos akadályozottsággal járó állapotváltozások ismeretében a személyiségfejlődést befolyásoló gyógypedagógiai, szomatopedagógiai eljárások, módszerek, eszközök kiválasztására, illetve alkalmazására,

– a mozgáskorlátozottak iskoláiban és diákotthonaiban a terápiára, fejlesztésre, nevelésre, oktatásra, egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációra,

– az integrált/inkluzív óvodákba, iskolákba járó mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók fejlesztésére, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel,

– a mozgáskorlátozott felnőttekkel kapcsolatos általános rehabilitációs feladatok ellátására,

– a mozgáskorlátozott személyekkel, környezetükkel, a társszakmákkal való együttműködésre;

cg) a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére,

– állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel, továbbá

– a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre,

– a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására,

– a közoktatási és a klinikai munkaterületnek megfelelően a tanulásban akadályozott, tanulási zavarokkal és nehézségekkel küzdő gyermekekkel, tanulókkal, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

Alapozó képzés: 28-32 kredit

általánosan művelő ismeretek (tudománytörténet, filozófia, szociológia, idegen nyelv, jogalkalmazás, informatika, kutatásmódszertan, testnevelés); gyógypedagógiai alapozó ismeretek (anatómiai, kórtani, fejlődéstani, pszichiátriai, fejlődésneurológiai, pszichológiai, nevelés- és nyelvtudományi ismeretek, képesség- és személyiségfejlesztési, érzékelési és mozgásfejlesztési, művészeti nevelési ismeretek);

Szakmai törzsanyag: 195-205 kredit:

a szakmai törzsanyaghoz rendelt minimális kreditértéket valamennyi hallgatónak teljesítenie kell az általános szakterületi, a differenciált szakmai, a kötelezően választható differenciált szakterületi ismeretekből, valamint az összefüggő szakmai gyakorlatból.

a) általános szakterületi ismeretek: 30-50 kredit

a gyógypedagógus szakma és a sérülés típusai szerinti valamennyi szakterület elméleti ismeretei (gyógypedagógia-történeti, szakkórtani, szakpszichológiai ismeretek, gyógypedagógiai diagnosztika, pszichodiagnosztikai eljárások), a gyógypedagógus szakma és szakterületeinek gyakorlati, módszertani ismeretei; oktató, nevelő, fejlesztő, segítő terápiás eljárások módszertana; az óvodai nevelés, illetve a közoktatás 1-6. (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányokon 1-10.) évfolyamán a nevelés-oktatás műveltségi területek szerinti alapozó és szakmódszertani ismeretei; szakmai gyakorlat;

b) differenciált szakmai modul: 50-70 kredit

a szakirányhoz tartozó adott népességcsoportokra vonatkozó elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretek (a sérülés típusa szerinti szakirányok közül egy kötelezően választandó):

ba) az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: az értelmileg akadályozottak kórtana, pszichológiája, pszichodiagnosztikája; az oligofrénpedagógia és az értelmileg akadályozottak pedagógiájának története; bevezetés az értelmileg akadályozottak gyógypedagógiájába;

szakirányú szakterületi ismeretek: az értelmileg akadályozottak gyógypedagógiája: képességfejlesztési ismeretek (drámapedagógia, zene- és vizuális terápiák); speciális gyógypedagógusi képességek fejlesztése (személyiségfejlesztés, mentálhigiéné, pedagógiai kommunikáció fejlesztése); az értelmileg akadályozott személyek képességeinek megalapozása (mozgás-, érzékelési, észlelési, érzelmi és tudati jellemzők és fejlesztési lehetőségeik; a kommunikáció fejlődésének jellemzői); pszichomotoros fejlesztő eljárások; Montessori-pedagógia; módszertani ismeretek (korai gyógypedagógiai segítségnyújtás, játékra nevelés, kommunikációfejlesztés, felnőttek gyógypedagógiai támogatása; súlyosan, halmozottan sérültek, továbbá autisták gyógypedagógiai fejlesztése; önkiszolgálást, szociális, illetve kulturális beilleszkedést segítő módszerek), szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bb) a hallássérültek pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a hallássérültek pedagógiájának története, gyógypedagógiája, kórtana, pszichológiája és pszichodiagnosztikája;

szakirányú szakterületi ismeretek: a hallás audiológiai diagnosztikájának alapvető eljárásai és módszerei, hangerősítési technikák, a hallás-beszéd-nyelv fejlesztésének pedagógiája, módszerei; a hallássérültek integrálásának alapismeretei, a hallássérült felnőttek rehabilitációja, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bc) a látássérültek pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: látássérült személyek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája; a látássérültek pedagógiájának rendszere és története, a látássérülést okozó leggyakoribb kórformák és a látássérült személyek rehabilitációja;

szakirányú szakterületi ismeretek: a fizikai és tanulási környezet kialakításának feltételei, a tájékozódás és közlekedés tanítása; a látássérült gyermekek készségfejlesztését támogató technológiák, a látássérült gyermekek korai fejlesztése és óvodai nevelése; funkcionális látásvizsgálat és látásnevelés, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bd) a logopédia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a beszédsérültek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája; a logopédia története és fogalmi rendszere; a beszéd és hangképzési problémákat okozó leggyakoribb kórtényezők és azok orvosi rehabilitációja;

szakirányú szakterületi ismeretek: a beszédsérültek (logopédiai) diagnosztikájára és rehabilitációjára irányuló beszédterápia, egyéb terápiás fejlesztő módszerek, logopédiai kórképek, részképesség-zavarok (diszlexia, diszgráfia stb.) gyógypedagógiája, a 0-18 éves korú, valamint a felnőtt népesség logopédiai fejlesztéséhez szükséges elméleti és módszertani ismeretek, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

be) a pszichopedagógia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a viselkedészavarok kórtana, inadaptáltak pszichológiája, pszichodiagnosztikája, a pszichopedagógia története, pszichopedagógiai alapismeretek;

szakirányú szakterületi ismeretek: a viselkedészavarok ok-okozati összefüggései; az ártalom- és tünetkombinációk értelmezése; a devianciák és a viselkedészavarok összefüggései; a gyermekvédelmi segítőrendszerek, a reszocializációs gondozás intézményrendszere, módszertana; a hátrányos helyzetű és/vagy szülői háttér nélküli gyermekek és fiatalok fejlesztésének, segítésének lehetőségei; a neurotikus személyiségfejlődés kérdései, terápiás lehetőségek; az antiszociális személyiségfejlődés kialakulása, a pszichotikus fejlődésirány problematikája, a személyiségfejlődési zavarokkal/viselkedésbeli problémákkal küzdő népességcsoportokhoz kapcsolódó bánásmód, az ellátás hazai módszerei és gyakorlata, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;;

bf) a szomatopedagógia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a mozgáskorlátozott személyek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája, a szomatopedagógia rendszere és története, a mozgásszervi fogyatékosságot okozó leggyakoribb kórformák és a mozgáskorlátozott személyek rehabilitációja;

szakirányú szakterületi ismeretek: a mozgásszervi rehabilitációra irányuló mozgásnevelési ismeretek, szomatopedagógiai diagnosztika, valamint egyéb terápiás-fejlesztő eljárások, módszerek, a mozgáskorlátozottságból eredő kommunikációs zavarok és azok javítása, a mozgáskorlátozott gyermekek komplex fejlesztése, nevelése, oktatása, habilitációja, rehabilitációja, a halmozottan és súlyosan mozgáskorlátozott személyek szomatopedagógája, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bg) a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a tanulásban akadályozottak és értelmileg akadályozottak kórtana, pszichológiája, pszichodiagnosztikája, pedagógiája, az oligofrénpedagógia és a tanulásban akadályozottak pedagógiájának története;

szakirányú szakterületi ismeretek: a tanulási nehézségek, tanulási zavarok és tanulási akadályozottságok szakpedagógiai és szakszociológiai alapjai (pedagógiai diagnosztika, tanulásban akadályozottak oktatásának és nevelésének szociológiája, a tanulási zavarok korai felismerése és terápiája, nehezen tanuló gyermekek az általános iskolában, tanulócsoportok vezetése, pedagógiai kommunikáció); a pszichikus rendszerek fejlesztésének módszertana (a kommunikációs, a kognitív, az orientációs, a szociális és a motoros képességek fejlesztése a műveltségi területek, tantárgyak, projektek keretében; diszpraxia, diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, szociálpedagógiai alapismeretek); terápiás munka, tanulási technikák fejlesztése, módszertani ismeretek (képi kifejezés és feszültségoldás, bábterápia; szabadidő-pedagógia, szexuális nevelés, számítógépes tanulássegítés, speciális szakiskola, autisták pedagógiai fejlesztése, szabad tanulás), szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

c) kötelezően választható differenciált szakterületi ismeretek: 50-70 kredit

ca) a differenciált szakmai modul keretében választott egy gyógypedagógiai szakirányt bővítő, és a közoktatás területein pedagógiai jellegű feladatok ellátását erősítő ismeretek

cb) második gyógypedagógiai szakirányhoz tartozó speciális ismeretek,

cc) egy tanári szakképzettség megalapozásához szükséges szakterületi ismeretek;

d) összefüggő szakmai gyakorlat egy gyógypedagógiai szakirány elvégzése esetén: 30 kredit, két szakirány elvégzése esetén 30-50 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat részét képezik a szakirányhoz kapcsolódó hallgatói hospitálások, az egyéni és kiscsoportos gyakorlatok, az önismereti, kommunikációs, fejlesztő tréningek, a gyakorlatorientált stúdiumok keretében végzett gyakorlatok, továbbá az összefüggő szakmai gyakorlat. Az összefüggő szakmai gyakorlat előfeltétele a gyógypedagógiai alapképzési szak – a szakdolgozaton és záróvizsgán kívüli – minden követelményének teljesítése, az ezek teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

19. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

5. CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: csecsemő- és kisgyermeknevelő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infant and Early Childhood Educator

9. Idegennyelvi követelmények:

20. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

XI. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. TESTNEVELŐ-EDZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: testnevelő-edző (Physical Education-Training)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: testnevelő-edző (edző differenciált szakmai ismeretek választása esetén megjelölve a sportágat)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physical Educator – Trainer

10. Idegennyelvi követelmények:

2. SPORTSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: sportszervező (Sports Management)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: sportszervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Manager

10. Idegennyelvi követelmények:

3. REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: rekreációszervezés és egészségfejlesztés (Recreation Management and Health Promotion)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: rekreációszervező és egészségfejlesztő (zárójelben megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Recreation and Health Promotion Manager

– választható szakirányok: rekreációszervezés, egészségfejlesztés (Recreation Management, Health Improvement)

10. Idegennyelvi követelmények:

4. HUMÁNKINEZIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: humánkineziológia (Human Kinesiology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: humánkineziológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Kinesiologist

10. Idegennyelvi követelmények:

21. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: biológia (Biology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: biológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

2. FIZIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: fizika (Physics)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: fizikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physicist

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

3. KÉMIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: kémia (Chemistry)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: vegyész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemist

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

4. FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: földrajz (Geography)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: geográfus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

5. FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: földtudományi (Earth Sciences)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: földtudományi kutató

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Scientist

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

6. KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: környezettan (Environmental Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: alkalmazott környezetkutató

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Applied Environmental Studies

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10. Idegennyelvi követelmények:

7. MATEMATIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: matematika (Mathematics)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: matematikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mathematician

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

10. Idegennyelvi követelmények:

22. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET

1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: alkotóművészet és muzikológia (Musical Creative Arts and Musicology)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) zeneszerző

b) jazz-zeneszerző

c) muzikológus

d) zeneteoretikus

e) zenei asszisztens

f) elektronikus zenei médiaasszisztens

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

g) Composer

h) Jazz Composer

i) Musicologist

j) Music Theoretician

k) Music Assistant

l) Electronic Music Assistant

– választható szakirányok: zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret, elektronikus zenei médiaművészet (Composition, Jazz Composition, Musicology, Music Theory, General Studies in Music, Electronic Music Media Art)

9. Idegennyelvi követelmények:

2. ELŐADÓ-MŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: előadó-művészet (Performance)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség:

– klasszikus zongora előadóművész

– klasszikus orgona előadóművész

– klasszikus csembaló előadóművész

– klasszikus harmonika előadóművész

– klasszikus hárfa előadóművész

– klasszikus gitár előadóművész

– klasszikus lant előadóművész

– klasszikus cimbalom előadóművész

– klasszikus hegedű előadóművész

– klasszikus mélyhegedű előadóművész

– klasszikus gordonka előadóművész

– klasszikus gordon előadóművész

– klasszikus furulya előadóművész

– klasszikus fuvola előadóművész

– klasszikus oboa előadóművész

– klasszikus klarinét előadóművész

– klasszikus szaxofon előadóművész

– klasszikus fagott előadóművész

– klasszikus kürt előadóművész

– klasszikus trombita előadóművész

– klasszikus harsona előadóművész

– klasszikus tuba előadóművész

– klasszikus ütőhangszeres előadóművész

– klasszikus ének előadóművész

– jazz-zongora előadóművész

– jazzgitár előadóművész

– jazzbasszusgitár előadóművész

– jazzbőgő előadóművész

– jazzszaxofon előadóművész

– jazztrombita előadóművész

– jazzharsona előadóművész

– jazzdob előadóművész

– jazzének előadóművész

– zenekar- és kórusvezető előadóművész

– egyházzene-orgona előadóművész

– egyházzene-kórusvezető előadóművész

– népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő–cselló–ütőgardon) előadóművész

– népi pengetős (citera–tambura–koboz-tekerő) előadóművész

– népi fúvós (furulya–duda, klarinét–tárogató) előadóművész

– népi cimbalom előadóművész

– népi ének előadóművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

– Classical Instrumental Music Performer (Piano)

– Classical Instrumental Music Performer (Organ)

– Classical Instrumental Music Performer (Harpsichord)

– Classical Instrumental Music Performer (Accordion)

– Classical Instrumental Music Performer (Harp)

– Classical Instrumental Music Performer (Guitar)

– Classical Instrumental Music Performer (Lute)

– Classical Instrumental Music Performer (Cimbalom / Dulcimer)

– Classical Instrumental Music Performer (Violin)

– Classical Instrumental Music Performer (Viola)

– Classical Instrumental Music Performer (Cello)

– Classical Instrumental Music Performer (Double Bass)

– Classical Instrumental Music Performer (Recorder)

– Classical Instrumental Music Performer (Flute)

– Classical Instrumental Music Performer (Oboe)

– Classical Instrumental Music Performer (Clarinet)

– Classical Instrumental Music Performer (Saxophone)

– Classical Instrumental Music Performer (Bassoon)

– Classical Instrumental Music Performer (Horn)

– Classical Instrumental Music Performer (Trumpet)

– Classical Instrumental Music Performer (Trombone)

– Classical Instrumental Music Performer (Tuba)

– Classical Instrumental Music Performer (Percussion)

– Classical Music Singer

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Piano)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Guitar)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Bass Guitar)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Double Bass)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Saxophone)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Trumpet)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Trombone)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Drums)

– Jazz Music Singer

– Orchestral and Choral Conductor

– Church Music Performer (Organ)

– Church Music Performer (Choral Conducting)

– Folk Music Performer on Bowed Strings (Violin–Viola/Double Bass–Cello–Gardon [Percussion Cello] )

– Folk Music Performer on Plucked Strings (Zither–Tambura–Koboz [Historical Hungarian Lute] /Rotary Lute [Hurdy-gurdy])

– Folk Music Performer on Wind Instruments (Recorder–Bagpipe /Clarinet–Tarogato [Hungarian Folk Clarinet])

– Folk Music Performer on Cimbalom

– Folk Song Performer

– választható szakirányok: klasszikus zongora, klasszikus orgona, klasszikus csembaló, klasszikus harmónika, klasszikus hárfa, klasszikus gitár, klasszikus lant, klasszikus cimbalom, klasszikus hegedű, klasszikus mélyhegedű, klasszikus gordonka, klasszikus gordon, klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszeres előadóművészet, klasszikus ének, jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének, zenekar- és kórusvezetés, egyházzene- orgona, egyházzene- kórusvezető, népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő-cselló-ütőgordon), népi pengetős (citera-tambura-koboz-tekerő), népi fúvós (furlya-duda, klarinét-tárogató), népi cimbalom, népi ének (Piano, Organ, Harpsichord, Accordion, Harp, Giutar, Lute, Cimbalom/Dulcimer, Violin, Viola, Cello, Double Bass, Recorder, Flute, Oboe, Clarinet, Saxophone, Bassoon, Horn, Trumpet, Trombone, Tuba, Percussion, Classical Singing, Jazz Piano, Jazz Guitar, Jazz Bass Guitar, Jazz Double Bass, Jazz Saxophone, Jazz Trumpet, Jazz Trombone, Jazz Drums, Jazz Singing, Orchestral and Choral Conducting, Church Music Performance (Organ), Church Music Performance (Choral Conducting), Folk Music Performance on Bowed Strings (Violin-Viola/Double Bass-Cello-Gardon/Percussion Cello), Folk Music Performance on Plucked Strings (Zither-Tambura-Koboz/Historical Hungarian Lute-Rotary Lute/Hurdy-Gurdy), Folk Music Performer on Wind Instruments (Furulya [Folk Flute]–Bagpipe /Clarinet–Tarogato [Hungarian Folk Clarinet]), Folk Music Performance on Cimbalom, Folk Song Performance)

9. Idegennyelvi követelmények:

23. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

6. MOZGÓKÉP ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: mozgókép (Motion Picture Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– a végzettség szintje: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– a szakképzettség:

a) mozgókép szakos vágó

b) mozgókép szakos hangmester

c) mozgókép szakos film- és televíziórendező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Motion Picture Editor

b) Motion Picture Sound Director

c) Motion Picture Director

– választható szakirányok: vágó, hangmester, film- és televíziórendező (Motion Picture Editing, Motion Picture Sound Directing, Motion Picture Directing)

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 24-36 kredit

irodalom, film- és színháztörténeti stúdiumok; történelem és társadalomtörténeti, szociológiai, pszichológiai ismeretek, zenetörténet, művészetek története és elmélete;

– Szakmai törzsanyag: 97-130 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 40-60 kredit

médiaszociológia, mozgóképtechnika-elmélet, gyártási ismeretek, kompozíciós elmélet, bevezetés a látványtervezésbe, virtuális tér tervezés, digitális technika, általános dramaturgia;

b) differenciált szakterületi ismeretek: 57-70 kredit

vágási gyakorlat, vágástechnika, vágás-dramaturgia;

hangismeret, akusztika, hangtervezés (sound design);

játékfilmrendezés,a televíziós rendezés gyakorlata, dokumentumfilmrendezés, reklámfilm, operatőri gyakorlat, fotógyakorlat, színészvezetés, színészmesterség, a színházrendezés alapjai, set design alapok és elméletek, forgatókönyvírás és filmtervfejlesztés;

egyéb szakterületi ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

24. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

7. ALKALMAZOTT LÁTVÁNYTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: alkalmazott látványtervezés (Applied Visual Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: alkalmazott látványtervező (zárójelben megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: General Set Designer

– választható szakirányok: díszlet- és jelmeztervezés; jelmez- és bábtervezés; díszlet-, kiállítás- és arculattervezés (Set and Costume Design, Costume and Puppet Design, Set, Exhibition and Facade Design)

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt két alkalommal egy-egy hetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

10. FÉMMŰVESSÉG ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: fémművesség (Metalwork and Jewellery Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: fémműves tervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metalwork and Jewellery Designer

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat során a hallgatók művészeti alkotóműhelyekben, galériákban, kiállítóhelyeken töltött időszak során megismerkednek azok tevékenységével, alkotó- és promóciós munkájukkal. Gyakorlatot szereznek a műtárgyak előállításában, azok installálásában és a piaci kapcsolattartás technikáiban. Alkotótelepek, művészeti táborok programjaiban vesznek részt, ahol tanulmányaik kiegészítéseképpen szabad stúdiumokat végeznek. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

11. FORMATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: formatervezés (Industrial and Product Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: formatervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial and Product Designer

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a formatervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a design-vállalkozásoknak vagy kisebb tervező-gyártó vállalkozásoknak mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt, olyan gyakorlati ismeretekre és kompetenciákra tesz szert, amelyekre későbbi pályafutása során szüksége lesz. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

12. FOTOGRÁFIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: fotográfia (Photography)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: fotográfus tervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Photographer

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a fotográfia különböző területein működő kreatív és kivitelező stúdiók, ügynökségek munkájába bekapcsolódva szerezzenek tapasztalatokat. Az említett helyszínek lehetnek reklám, editorial vagy egyéb alkalmazott jellegű fotóanyagok előkészítésével, gyártásával foglalkozó stúdiók, illetve fotóügynökségek, szerkesztőségek, valamint minden olyan terület, ahol a fotográfiát kommunikációs eszközként alkalmazzák. A hallgatók a szakmai gyakorlat során megismerkednek gyártási, fejlesztési sajátságokkal, tudásszintjüknek megfelelően bekapcsolódnak a munkába, ismereteket szereznek különböző munkafolyamatok és kreatív műveletek rendszeréről, felépítéséről, munkakörök egymáshoz való viszonyáról. A gyakorlatok során szerzett ismeretek és kompetenciák jelentős mértékben segítik a majdani pályakezdést és beilleszkedést a kreatív iparba. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

13. KERÁMIATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: kerámiatervezés (Ceramic Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: kerámiatervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ceramic Designer

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a kerámiatervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a design-vállalkozások vagy kisebb tervező-gyártó vállalkozások mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt, olyan gyakorlati ismeretekre és kompetenciákra tesz szert, amelyekre későbbi pályafutása során szüksége lesz. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

15. TERVEZŐGRAFIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: tervezőgrafika (Graphic Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: tervezőgrafikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Designer

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a grafikai tervezés különböző területein megismerjék az ügynökségek tervezőmunkáját, illetve a tervezőstúdiók vagy kisebb tervező-gyártó vállalkozások mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, és felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

16. TEXTILTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: textiltervezés (Textile Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: textiltervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Textile Designer

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a textiltervezés területén megismerjék a különböző szakmai vállalkozások (például kézifestő, kéziszövő műhelyek, méretes szalonok, kötött és hurkolt alapanyag-gyártó és konfekció cégek, design stúdiók, bőrdíszműves cégek, táska- és cipőgyártó cégek, lakástextil-gyártó cégek stb.) tervezői és gyártói munkafolyamatait, marketingstratégiáját, és a szakmai gyakorlat alatt aktívan bekapcsolódjanak a választott cég aktuális feladatainak megoldásába. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

17. ÜVEGTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: üvegtervezés (Glass Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: üvegtervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Glass Designer

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók az üvegtervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a design-vállalkozások vagy kisebb tervező-gyártó vállalkozások mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

18. ÉPÍTŐMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: építőművészet (Architectural Art)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: építőművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Artist

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a tervezőirodai munka sajátosságaival, belelássanak az épület megvalósulási folyamatába: a tervezési fázistól a megbízóval, majd a kivitelezőkkel folyó egyeztetéseken keresztül a tervezési művezetésig. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

25. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

3. KOREOGRÁFUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: koreográfus (Choreography)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: koreográfus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choreographer

10. Idegennyelvi követelmények:

4. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: táncművész (Dance)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: táncművész (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dancer

– választható szakirányok: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárs tánc, színházi tánc (Classical Ballet, Folk Dance, Modern Dance, Contemporary Dance, Theatre Dance)

10. Idegennyelvi követelmények:

5. TÁNCOS ÉS PRÓBAVEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: táncos és próbavezető (Dance and Rehearsal Coaching)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: táncos és próbavezető (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dancer and Coach

– választható szakirányok: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárs tánc, divattánc, színházi tánc (Classical Ballet, Folk Dance, Modern Dance, Ballroom Dance Contemporary Dance, Fashion Dance, Theatre Dance)

10. Idegennyelvi követelmények:

8. ANIMÁCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: animáció (Animation)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: animációs tervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animator

10. Idegennyelvi követelmények:

9. DESIGN- ÉS MŰVÉSZETELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: design- és művészetelmélet (Design and Art Theory)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: design- és művészetelemző

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art and Design Theory Specialist

10. Idegennyelvi követelmények:

14. MÉDIA DESIGN ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: média design (Media Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: média designer

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Media Designer

10. Idegennyelvi követelmények:

26. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

19. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: televíziós műsorkészítő (Television Production)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: televíziós műsorkészítő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Television Production Expert

9. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez bármely két olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

20. KAMERAMAN ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: kameraman (Cameraman Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: kameraman

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cameraman

9. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

21. GYÁRTÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: gyártásszervező (Producer)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: gyártásszervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Producer

9. Idegennyelvi követelmények:

27. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

22. KÉPZŐMŰVÉSZET-ELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: képzőművészet-elmélet (Fine Art Theory)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: képzőművészeti elemző

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fine Art Theoretician

10. Idegennyelvi követelmények:

28. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

XIV. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET

1. ELEKTRONIKUS ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: elektronikus ábrázolás (Digital Graphic Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: elektronikus ábrázolás alapszakos grafikus (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Digital Graphic Designer

– választható szakirányok: webdesign, képanimátor, elektrográfia (Web Design, Picture Animator, Electrography)

10. Idegennyelvi követelmények:

2. KÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: képi ábrázolás (Visual Representation)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: képi ábrázolás alapszakos festő/grafikus (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Representation Artist

– választható szakirányok: festészet, képgrafika, díszítő festő, építészeti síküveg (Painting, Graphic Arts, Decorative Painting, Arhictectural Glasswork)

10. Idegennyelvi követelmények:

3. KÉZMŰVES ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: kézműves (Craftsmanship)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: kézműves szakember (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Craftsman and Artisan

– választható szakirányok: szövő-textilművesség, festett-nyomott textilművesség, nemszőtt-nemezelt textilművesség, papírművesség, kerámia, bőrművesség (Woven Textiles, Dyed-Printed Textiles, Non-Woven and Felt Textiles, Paper Art, Ceramics, Leather Art)

10. Idegennyelvi követelmények:

4. KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetkultúra (Environmental Design)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: környezettervező szakember (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Designer

– választható szakirányok: környezetprezentáció, tárgyprezentáció, látványprezentáció (Environmental Presentation, Object Presentation, Visual Presentation)

10. Idegennyelvi követelmények:

5. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: mozgóképkultúra és médiaismeret (Film and Media Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Media Specialist

– választható szakirányok: mozgóképkultúra-terjesztő, mozgókép-készítő, multimédia-fejlesztő (Film and Media Culture Promotion, Film and Media Production, Multimedia Development)

10. Idegennyelvi követelmények:

6. PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: plasztikai ábrázolás (Plastic Arts)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: plasztikai ábrázolás alapszakos szakember (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Plastic Artist

– választható szakirányok: szobrászat, érmészet, díszítő szobrász, báb-játékkészítő (Sculpture, Numismatism, Decorative Sculpture, Puppet and Toy Making)

10. Idegennyelvi követelmények:

29. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

7. ÉNEK-ZENE ALAPKÉPZÉSI SZAK

„1. Az alapképzési szak megnevezése: ének-zene (Singing – Music)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: ének-zene alapszakos szakember (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Singing – Music Expert

– választható szakirányok: karvezetés, népzene, egyházzene (Conducting, Folk Music, Church Music)

9. Idegennyelvi követelmények:

30. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei

I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET

1. GAZDASÁGINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Information Technology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles gazdaságinformatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Information Technologist

10. Idegennyelvi követelmények:

2. MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: mérnök informatikus (Engineering Information Technology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles mérnök informatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineering Information Technologist

10. Idegennyelvi követelmények:

3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Software Information Technology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles programtervező informatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Software Information Technologist

10. Idegennyelvi követelmények:

31. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

4. INFO-BIONIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: info-bionika (Info-Bionics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles info-bionikus szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Info-Bionics Expert

– választható szakirányok: bionikus interfészek, bio-nano mérőeszközök és képalkotók (Bionic Interfaces, Bio-nano Measuring and Imaging Instruments)

9. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”

5. ORVOSI BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: orvosi biotechnológia (Medical Biotechnology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles orvosi biotechnológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Biotechnologist

– választható szakirányok: alkalmazott bioinformatika, molekuláris biotechnológia (Applied Bioinformatics, Molecular Biotechnology)

9. Idegennyelvi követelmények:

32. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

II. NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET

1. VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: védelmi igazgatási (Defence Administration)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister; mester; rövidítve MSc)

– szakképzettség: okleveles védelmi igazgatási vezető (megjelölve a szakirányt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Defence Administration Manager

10. Idegennyelvi követelmények:

2. BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: biztonság- és védelempolitikai (Security and Defence Policy )

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles biztonság- és védelempolitikai szakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Security and Defence Policy

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga és egy másik élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.”

3. NEMZETBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetbiztonsági (National Security)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles nemzetbiztonsági szakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.”

4. KATONAI VEZETŐI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. Mesterképzési szak megnevezése: katonai vezetői (Military Leadership)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles katonai vezető

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Leader

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú katonai szaknyelvi, vagy ezzel egyenértékű STANAG 2.2.2.2. nyelvvizsga szükséges.”

5. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: büntetés-végrehajtási vezető (Corrections and Rehabilitation, Prison Case Management)

2. A mester képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles büntetés-végrehajtási vezető

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Prison Case Manager

10. Idegennyelvi követelmények:

33. melléklet a 24/2010. (V. 14.) OKM rendelethez

[3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez]

III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET

1. ANYAGMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles anyagmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– az anyagtudomány területén az elméleti és gyakorlati ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

– az anyagmérnöki szakmához kötött manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– vezetői ismeretek,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

2. KOHÓMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: kohómérnöki (Metallurgical Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles kohómérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metallurgical Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a kohómérnöki szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– a kohászati tudomány területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészég és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

3. FAIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles faipari mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, az ismeretek megfelelő szintű tervezői és laboratóriumi szintű használata,

– a faipar területén az anyag-, technológiai- és gyártmányismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek, valamint a csoportban végzett munka sikerességét támogató tudás,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható elemző és problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

4. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles könnyűipari mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, az ismeretek megfelelő szintű tervezői és laboratóriumi szintű használata,

– a könnyűipar területén az anyag-, technológiai és gyártmányismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek, valamint a csoportban végzett munka sikerességét támogató tudás,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható elemző és problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles környezetmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a környezetvédelmi szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, azoknak megfelelő szintű elméleti és gyakorlati alkalmazása,

– a képzés szakterületén az alapvető kutatási irányok, valamint az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások mélyreható ismerete, önálló kutatás-fejlesztési készség,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– környezetvédelmi vizsgálatok (környezeti analitika, monitorozás) végzése,

– elemző, értékelő készség a környezettel kapcsolatos műszaki, gazdasági és társadalmi hatások, kapcsolatok vonatkozásában,

– országos és regionális jelentőségű koncepciók és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése,

– a szakterülethez kapcsolódó aktuális tudományos munkák ismerete, kritikus értékelése, a megszerzett ismeretek kreatív alkalmazása,

– környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára mérési tervek összeállítása, azok kivitelezése és az adatok értékelése,

– a fenntartható fejlődést biztosító technikák, technológiák felhasználásának ismerete, optimális megválasztása, irányítása,

10. Idegennyelvi követelmények:

6. VEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles vegyészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– a vegyészmérnöki ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

7. MŰANYAG- ÉS SZÁLTECHNOLÓGIAI MÉRNÖKI
MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: műanyag- és száltechnológiai mérnöki (Polymer and Fibre Technology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség:okleveles műanyag- és száltechnológiai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Polymer and Textile Technology Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– a műanyagok és a szálak területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

8. BÁNYA ÉS GEOTECHNIKA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: bánya és geotechnika mérnöki (Mining and Geotechnical Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles bánya és geotechnika mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mining and Geotechnical Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– tervező, elemző, kutató, fejlesztő és termelő tevékenységhez szükséges korszerű elméleti alapismeretek,

– a bányászati szakterület alapvető kutatási irányainak, a legfontosabb fejlesztési feladatoknak, az alkalmazott technológiáknak és technikai eszközöknek, a termelési folyamatok ellenőrzésének és szabályozásának ismeretei,

– a tevékenységet fenyegető természeti veszélyek és az ellenük való védekezés módszerei, a területhez kapcsolódó mérési, ellenőrzési, informatikai eszközök és módszerek,

– a tevékenységhez kapcsolódó biztonságtechnikai, egészségvédelmi, környezetvédelmi ismeretek,

– a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– korszerű gazdasági, vezetési, jogi ismeretek,

– alkalmazói szintű számítástechnikai ismeretek, különös tekintettel a szakterület speciális igényeire,

– a kutatáshoz, tudományos munkához szükséges problémamegoldó technikák ismerete, rendszer- és folyamatszemléletű problémakezelés.

10. Idegennyelvi követelmények:

9. OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: olaj-és gázmérnöki (Oil and Gas Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles olaj- és gázmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Oil and Natural Gas Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– magas szintű elméleti ismeretek, amelyek lehetővé teszik a szakterület művelését hazai és nemzetközi szinten,

– széles körű módszertani ismeretek, amelyek lehetővé teszik a szakterületi feladatok magas technikai szinten történő gazdaságos megoldását,

– a szakterületet érintő EU irányelvek ismerete,

– a szénhidrogén-ellátással összefüggő ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes tervezésben és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák, ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

10. HIDROGEOLÓGUS MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: hidrogeológus mérnöki (Hydrogeological Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles hidrogeológus mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hydrogeological Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek és azoknak megfelelő szintű alkalmazása,

– a hidrogeológia, vízkészlet-gazdálkodás, vízminőségvédelem, vízbányászat területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes tervezésben és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

11. ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: előkészítés-technikai mérnöki (Process Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles előkészítés-technikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Process Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– tervező, elemző, kutató, fejlesztő és termelő tevékenységhez szükséges korszerű elméleti alapismeretek,

– az előkészítés-technikai szakterület alapvető kutatási irányainak, a legfontosabb fejlesztési feladatoknak, az alkalmazott technológiáknak és technikai eszközöknek, a termelési folyamatok ellenőrzésének és szabályozásának ismeretei,

– a tevékenységet fenyegető természeti veszélyek és az ellenük való védekezés módszerei, a területhez kapcsolódó mérési, ellenőrzési, informatikai eszközök és módszerek,

– a tevékenységhez kapcsolódó biztonságtechnikai, egészségvédelmi, környezetvédelmi ismeretek,

– korszerű gazdasági, vezetési, jogi ismeretek,

– alkalmazói szintű számítástechnikai ismeretek, különös tekintettel a szakterület speciális igényeire,

– a kutatáshoz, tudományos munkához szükséges problémamegoldó technikák ismerete, rendszer- és folyamatszemléletű problémakezelés.

10. Idegennyelvi követelmények:

12. FÖLDTUDOMÁNYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: földtudományi mérnöki (Earth Sciences Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles földtudományi mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Sciences Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– tervező, elemző, kutató, fejlesztő és termelő tevékenységhez szükséges korszerű elméleti alapismeretek,

– a földtani-geofizikai szakterület alapvető kutatási irányainak, a legfontosabb fejlesztési feladatoknak, az alkalmazott technológiáknak és technikai eszközöknek, a termelési folyamatok ellenőrzésének és szabályozásának ismeretei,

– a tevékenységet fenyegető természeti veszélyek és az ellenük való védekezés módszerei, a területhez kapcsolódó mérési, ellenőrzési, informatikai eszközök és módszerek,

– a tevékenységhez kapcsolódó biztonságtechnikai, egészségvédelmi, környezetvédelmi ismeretek,

– korszerű gazdasági, vezetési, jogi ismeretek,

– alkalmazói szintű számítástechnikai ismeretek, különös tekintettel a szakterület speciális igényeire,

– a kutatáshoz, tudományos munkához szükséges problémamegoldó technikák ismerete, rendszer- és folyamatszemléletű problémakezelés.

10. Idegennyelvi követelmények:

14. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki (Mechatronical Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles mechatronikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronics Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– a mechatronika területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

15. BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: biztonságtechnikai mérnöki (Safety Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles biztonságtechnikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Safety Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– a biztonságtechnika területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

16. KATASZTRÓFAVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: katasztrófavédelmi mérnöki (Disaster Protection Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles katasztrófavédelmi mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Disaster Protection Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a műszaki területekhez kötött elméleti és gyakorlati ismeretek,

– a katasztrófavédelem területén az ismeretek rendszerszemléletű megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek és készségek, számítógépes kommunikáció,

– a katasztrófahelyzetek elemzése, védelmi és mentési feladatok tervezése, a végrehajtás irányítása,

– védelmi létesítmények tervezése, mentési felszerelések és eszközök működtetése,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

17. KATONAI LOGISZTIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: katonai logisztikai (Military Logistics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles katonai logisztikai vezető

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Logistics Manager

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek,

– a katonai logisztikai területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása, vezetői ismeretek,

– biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete,

– harcász-hadművész (stratégiai és taktikai) ismeretek,

– a hazai és külföldi civil és katonai logisztikai rendszerek elemzése, irányítása, ellenőrzése és működtetése.

10. Idegennyelvi követelmények:

18. VÉDELMI VEZETÉSTECHNIKAI RENDSZERTERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: védelmi vezetéstechnikai rendszertervező (Defence C3 Systems Management)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles védelmi vezetéstechnikai rendszertervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Defence C3 Systems Manager

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, rendszerszervezési ismeretek,

– a védelmi vezetéstechnikai tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– biztos alkalmazói szintű ismeretek a vezetéstechnikai rendszerek szervezési eszközeiben és módszereiben,

– a NATO, EU és a védelmi szféra, a vezetés- és szervezéselmélet, valamint a vezetéstámogatás, vezetéstechnika alapvető ismeretei,

– az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása ismerete,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete.

10. Idegennyelvi követelmények:

19. VILLAMOSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: villamosmérnöki (Electrical Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles villamosmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

minden villamosmérnöki mesterszakot elvégző esetében:

– alapvető kommunikációs, vezetési és mérnöketikai ismeretek,

– környezetvédelmi és minőségbiztosítási ismeretek,

– a meghatározó jogi, szabályozási, és gazdasági ismeretek és a termelési folyamatok ismerete,

– kutatás-fejlesztési és műszaki dokumentáció készítésére vonatkozó ismeretek;

a választott specializációtól függően:

– tervezői szintű elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismeretek,

– analóg és digitális áramkörök analízise, tervezése és kivitelezése,

– rendszermodellezés, méréstervezés, adat- és jelfeldolgozás tervezése,

– irányítástechnikai eszközök és rendszerek ismerete, tervezése,

– híradástechnikai és infokommunikációs rendszerek ismerete, tervezése,

– a villamos energiaellátás és -átalakítás folyamatának ismerete, tervezése,

– főbb villamosipari anyagok és technológiák ismerete, fejlesztése,

– számítógép-hardver és -szoftver ismeretek, számítógépek és számítógép-hálózatok alkalmazástechnikája,

– elektronikai berendezések és számítógépes rendszerek tervezése, analizálása,

– technológiai gépek és folyamatok illesztési, biztonsági funkcióit ellátó rendszerek ismerete, tervezése,

– alkalmazásszintű ismeretek (tervezés, fejlesztés, integrálás, üzembe helyezés, gyártás, minőségbiztosítás, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás) a kiválasztott szakterületen,

– a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei.

10. Idegennyelvi követelmények:

20. EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi mérnöki (Biomedical Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles egészségügyi mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biomedical Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– alapismeretek a matematika, fizika és számítástechnika területén,

– műszaki és biológiai rendszerek leírására használható módszerek ismerete, élettani folyamatok és szabályozások modellezése és jellemzése,

– orvosbiológiai mérésekhez, valamint terápiás kezelésekhez szükséges műszerek főbb moduljainak és ezek diagnosztikai, illetve terápiás alkalmazásának ismerete,

– alapvető kommunikációs, vezetési és mérnöketikai ismeretek,

– minőségbiztosítási, munkahelyi egészség és biztonsági alapismeretek,

– orvosi informatikai alapismeretek;

10. Idegennyelvi követelmények:

21. FÖLDMÉRŐ- ÉS TÉRINFORMATIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: földmérő- és térinformatikai mérnöki (Land Surveying and Geographical Information Systems Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles földmérő- és térinformatikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Geoinformatical Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– alapvető információs és kommunikációs, vezetési, mérnöketikai, valamint európai uniós ismeretek az építőmérnöki szakma teljes területén,

– felkészítés vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, a vezetői feladatok ellátására a földmérés, a földügy, a térképészet és térinformatika szakterületein,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben az angotól eltérő nyelvet választ, akkor angolból legalább alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznie kell.”

22. GYÓGYSZERVEGYÉSZ-MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: gyógyszervegyész-mérnöki (Pharmaceutical Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles gyógyszervegyész-mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Pharmaceutical Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a gyógyszervegyész-mérnökség szerteágazó területéhez kapcsolódó matematikai, fizikai és – elsősorban – kémiai, valamint biológiai ismeretek,

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati, valamint mérnöki ismeretek,

– megfelelő szintű manuális (preparatív és műszeres) készség – ezek laboratóriumi és üzemi szintű alkalmazása,

– a kémiai problémamegoldást lehetővé tévő ismeretek,

– gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes munkában,

– környezetvédelmi és minőségügyi ismeretek;

10. Idegennyelvi követelmények:

23. INFRASTRUKTÚRA-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: infrastruktúra-építőmérnöki (Infrastructural Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles infrastruktúra-építőmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infrastructural Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– alapvető információs és kommunikációs, vezetési, mérnöketikai, valamint európai uniós ismeretek az építőmérnöki szakma teljes területén,

– felkészítés az építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetői feladatok ellátására az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel az infrastruktúra-építési feladatokra,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

10. Idegennyelvi követelmények:

24. JÁRMŰMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: járműmérnöki (Vehicle Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles járműmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű ismerete,

– a tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

10. Idegennyelvi követelmények:

25. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki (Transportation Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles közlekedésmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Transportation Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű ismerete,

– a tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

10. Idegennyelvi követelmények:

26. LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: logisztikai mérnöki (Logistics Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles logisztikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű ismerete,

– a tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

10. Idegennyelvi követelmények:

27. SZERKEZET-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: szerkezet-építőmérnöki (Structural Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles szerkezet-építőmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Structural Engineer

7. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– alapvető információs és kommunikációs, vezetési, mérnöketikai, valamint európai uniós ismeretek az építőmérnöki szakma teljes területén,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

10. Idegennyelvi követelmények:

28. ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: energetikai mérnöki (Energetics Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles energetikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Energetics Engineer

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az energetikai szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel, ezek laboratóriumi szintű ismeretével,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

29. FA- ÉS BÚTORIPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: fa- és bútoripari terméktervező mérnöki (Wood and Furniture Product Design Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles fa- és bútoripari terméktervező mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Product Design Engineer (Wood and Furniture)

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

30. FORMA- ÉS VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: forma- és vizuális környezettervező mérnöki (Design and Visual Environmental Design Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles forma- és vizuális környezettervező mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Environment and Design Engineer

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a forma- és vizuális környezettervezéshez köthető elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek rajz- és modellezési készséggel, a vizuális kultúra széles körű ismeretével,

– a társadalmi, környezeti, esztétikai, etikai és gazdasági összefüggéseket,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és az elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális és lokális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

31. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészeti modellezés (Mechanical Modelling)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles gépészeti modellező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Modelling Engineer

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a gépészmérnöki kutató-fejlesztő munkában meghatározó természettudományi (matematikai, mechanikai, áramlástani, hőtani és elektronikai) elméletet és számítási módszereket,

– a korszerű kísérleti és a numerikus módszerekre támaszkodó modellezési technikákat,

– gépek és gépészeti berendezések időben változó folyamatainak modellezését, a folyamatok analízisét,

– rendszerszemléletű gazdasági és menedzsment tevékenységhez kapcsolódó feladatokat,

– kutatási, fejlesztési feladatok szervezését, irányítását, alapvető kommunikációt – idegen nyelven is,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

32. GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles gépészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a gépészmérnöki szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel, ezek laboratóriumi szintű ismeretével,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

33. IPARI TEMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: ipari terméktervező mérnöki (Industrial Design Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles ipari terméktervező mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial Design Engineer

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a termékfejlesztéshez és tervezéshez kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek vizualitási, rajz- és modellezési készséggel,

– társadalmi, környezeti, esztétikai, etikai és gazdasági összefüggéseket,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

34. LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: létesítménymérnöki (Construction Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles létesítménymérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Construction Engineer

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel -, ezek laboratóriumi szintű ismeretével,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– épületszerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági rendszereket,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

35. TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: településmérnöki (Urban Systems Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles településmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Urban Systems Engineer

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az urbanisztika elméletét és kortárs gyakorlatát, az elmélet és a gyakorlat közötti kölcsönös kapcsolatokat,

– a településrendezés átfogó építészeti, műszaki, ökológiai, környezettudományi, szociológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási diszciplínáit,

– térképek és tervrajzok értelmezését és megítélését, a vizuális kifejezés technikáit,

– a regionális és térségi fejlesztési programok, településrendezési tervek készítésének és végrehajtásuk koordinálásának módszertanát és eszköztárát,

– a komplex természeti és kulturális rendszereket, az új szakmai eredményeket, alkotásokat,

– a számítógépes kommunikációt, adatkezelést és elemzést, a grafikus rendszerek (CAD, GIS) alkalmazását a területi-térségi tervezésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

37. ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ELJÁRÁSTECHNIKAI GÉPÉSZMÉRNÖK MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök (Construction Machinery and Process Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Construction Machinery and Process Engineer

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek megfelelő szintű manualitással, mérési készséggel és ezek laboratóriumi szintű ismeretével,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

38. MŰSZAKI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: műszaki menedzser (Engineering Management)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles műszaki menedzser

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineering Manager

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a műszaki, gazdálkodási és menedzsment területek alapfogalmait, ismereteit és fő összefüggéseit,

– a műszaki berendezések, rendszerek funkcionális működését, követelményrendszerét, a gazdaságos működés feltételeit,

– a szervezetek, mint céltudatos rendszerek működési elveit,

– a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzsment jellegű tevékenységeket és azok összefüggéseit,

– a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és működésük menedzseléséhez szükséges elméletet és módszertant,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

39. INGATLANFEJLESZTŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: ingatlanfejlesztő építészmérnöki (Architecture for Real Estate Development)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles ingatlanfejlesztő építészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect for Real Estate Development

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az építészmérnöki szakmához kötött megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyagot,

– az EU 2005/36/EK irányelvek alapján elvárt általános és szakmai ismereteket:

o az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészeteket, technológiákat és tudományokat,

o az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészeteket,

o a településtervezés és a tervezés kapcsolatát, a tervezési munkához szükséges képességeket elsajátítva,

o az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatot, valamint annak a szükségszerűségnek a megértését, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani,

o az építészmérnöki szakma és az építészmérnökök társadalmon belüli szerepét, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében felismerik és megfogalmazzák a társadalmi igényeket,

o a tervezési projekt készítéséhez szükséges, a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos kutatási módszereket,

o az épületek tervezésével összefüggő szerkezettervezési építéstani és mérnöki ismereteket,

o ismerik és felismerik az épületek funkcióinak megfelelő fizikai problémákat és technológiákat, hogy azokban kényelmes és az időjárás elleni védelmet biztosító belső feltételeket lehessen teremteni,

o a költségtényezők és az építési előírások korlátai között képesek kielégíteni a felhasználók igényeit,

o azokat az iparágakat, szervezeteket, szabályokat és eljárásokat, amelyek szerepet játszanak a tervezési koncepció megvalósításában, valamint a terveknek az átfogó tervekbe történő integrálásában;

– az ingatlanfejlesztési, ingatlangazdálkodási, ingatlan-értékesítési és egyéb szakmai és módszertani ismereteket, és megfelelő szinten az ingatlanpiac(ok) és az azt meghatározó jogi és gazdasági környezetet,

– ingatlanfejlesztési stratégiák előkészítését, ingatlanfejlesztési tervek kidolgozását, a projekt-megvalósítás koordinálását,

– a projekt-menedzsment, ingatlan értékbecslés, döntéstámogatás, piacelemzés, marketing, gazdasági és pénzügyi számítások, költség-haszon elemzések stratégiai tervezését, az ingatlangazdálkodás (Facility Management), kockázatkezelés, minőség-irányítás, kommunikáció módszereit,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

40. TERVEZŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: tervező építészmérnöki (Architecture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles tervező építészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az urbanisztika és az építészet megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, ezek közötti kölcsönös kapcsolatot,

– az EU 2005/36/EK irányelvek alapján elvárt általános és szakmai ismereteket:

o az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészeteket, technológiákat és tudományokat,

o az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészeteket,

o a településtervezés és a tervezés kapcsolatát, a tervezési munkához szükséges képességeket elsajátítva,

o a tervezési projekt készítéséhez szükséges, a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos kutatási módszereket,

o az épületek tervezésével összefüggő szerkezettervezési építéstani és mérnöki ismereteket,

– a költségtényezők és az építési előírások korlátai között képesek kielégíteni a felhasználók igényeit,

– a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges írásos dokumentumok megfogalmazását, a tervezéshez szükséges vizsgálatok elvégzési módszereit,

– a tradicionális ábrázolási készséget; rendelkeznek az építészeti rajz, modellezés, prezentáció – mint kommunikációs képesség – birtoklásával,

– az alapvető hardver és szoftver ismereteket, járatosak a számítógép és mérnöki programok kezelésében, képesek legalább egy CAAD program felhasználói szintű alkalmazására,

– az alapvető kommunikációs ismereteket, beleértve legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértését is,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

41. SZERKEZETTERVEZŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: szerkezettervező építészmérnöki (Architecture in Construction Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles szerkezettervező építészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect in Construction Design

7. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az építészmérnöki szakmához kötött megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretanyagot,

– az EU 2005/36/EK irányelvek alapján elvárt általános és szakmai ismereteket:

o képesek a környezeti, humán, esztétikai és műszaki követelményeket is kielégítő építészeti tervek elkészítésére,

o ismerik az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészeteket, technológiákat és tudományokat,

o ismerik az építészeti tervezés minőségét befolyásoló képzőművészeteket,

o ismerik a településtervezés és a tervezés kapcsolatát, a tervezési munkához szükséges képességeket elsajátítva,

o ismerik az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatot, valamint annak a szükségszerűségnek a megértését, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani,

o ismerik az építészmérnöki szakma és az építészmérnökök társadalmon belüli szerepét, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében felismerik és megfogalmazzák a társadalmi igényeket,

o ismerik a tervezési projekt készítéséhez szükséges, a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos kutatási módszereket,

o az épületek tervezésével összefüggő szerkezettervezési építéstani és mérnöki ismereteket

o a költségtényezők és az építési előírások korlátai között képesek kielégíteni a felhasználók igényeit

o ismerik azokat az iparágakat, szervezeteket, szabályokat és eljárásokat, amelyek szerepet játszanak a tervezési koncepció megvalósításában, valamint a terveknek az átfogó tervekbe történő integrálásában;

– a szerkezettervezés szakmai és módszertani ismereteit,

– az új technológiákat, építőanyagokat, alkalmazásuk és bevezetésük műszaki és gazdasági lehetőségeit,

– a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

– a számítógépes kommunikációt és elemzést,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

10. Idegennyelvi követelmények:

42. URBANISTA ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

„1. A mesterképzési szak megnevezése: urbanista építészmérnöki (Architecture in Urban Design)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles urbanista építészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architect in Urban Design