243/2010. (X. 5.) Korm. rendelet
243/2010. (X. 5.) Korm. rendelet
a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.10.08.
A Kormány az 1–5. § tekintetében a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a)–d), f)–g), i), k), m)–n), p)–r), u)–x), zs)–zsa), zsd)–zse), továbbá zsh)–zsk) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
1. § (1) A vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, illetve a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon – elektronikusan az ebr42 rendszerben – köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. Ennek igazolására a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni ellenőrzést is folytat.”
(2) Az R1. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bejelentést követően haladéktalanul – legkésőbb 20 munkanapon belül – a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által kinevezett és koordinált, legalább 2 fős bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felkérése alapján:
a) ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság,
b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
képviselője.”
(3) Az R1. 3. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyben a 3. § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Támogatás – pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, illetve felújítási előirányzatok pótlására, a (10) bekezdésben foglaltak kivételével.
(10) Amennyiben a vis maior esemény következtében a kötelező önkormányzati feladatot szolgáló épület összedől, vagy helyreállíthatatlanul károsodik, a miniszter javaslatára, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv előzetes szakmai véleménye alapján a Kormány dönt a támogatás felhasználásáról új, a káreseményt megelőző funkciót betöltő beruházás megvalósítása érdekében. Ez esetben a támogatás folyósítása a 7. § (2) bekezdésében foglaltak alapján történik.
(11) A települést ért különösen súlyos természeti csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás előleg formájában is folyósítható a 7. § (3) bekezdésben részletezett eljárás szerint.”
2. § (1) Az R1. 4. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített támogatási kérelmét – a (3) bekezdés szerinti kötelező mellékletek becsatolásával – a 3. § (4) bekezdése szerinti bejelentést követő 22 munkanapon belül köteles benyújtani papír alapon egy eredeti és három másolati példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének (a továbbiakban: Igazgatóság), továbbá egy másolati példányban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének. A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet, és hiányosság észlelése esetén az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül – elektronikusan és papír alapon is – gondoskodni kell az Igazgatóság és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felé. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja, és erről tájékoztatja a minisztert és a kérelmet benyújtót. Az Igazgatóság a pályázatokat papír alapon egy eredeti és két másolati példányban részletes véleményének egyidejű csatolásával küldi meg a miniszter részére.”
(2) Az R1. 4. § (3) bekezdés következő ce) alponttal egészül ki:
[(3) A támogatási kérelem kötelező mellékletei:
c) a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy]
„ce) vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjaira tekintettel történő helyreállítását;”
(3) Az R1. 4. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ár- és belvíz-védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén – kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában – a (3) bekezdés b), ca), cb), cd), ce), d), e) és i) pontjában megjelölt dokumentumok csatolása nem kötelező.”
3. § Az R1. 5. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A költségek között nem számolhatók el]
„c) a fejlesztések, a 3. § (10) bekezdésben foglaltak kivételével,”
4. § Az R1. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A támogatási igényekről – a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve 6. § szerinti véleményének figyelembevételével – a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szervnek megküldött pályázati dokumentációval kapcsolatos szakmai vélemények és javaslatok minisztériumnak történő megküldését követően a miniszter dönt. A támogatói okiratban megfogalmazott miniszteri döntés elkülönítetten tartalmazza:
a) a támogatással elismert számlával igazolt védekezési költségekhez, illetve
b) a szakértői véleménnyel alátámasztott helyreállítási költségekhez
biztosított támogatás összegét és a támogatás mértékét. Az utalványozás és az előirányzat módosításának alapdokumentuma az a) pontban meghatározott esetben, illetve előlegigénynél a miniszteri döntésről készült feljegyzés, a b) pontban meghatározott esetben a teljesítésarányosan folyósítandó összegről a Kincstár által megküldött lehívási igény.
(2) A miniszteri döntést követően a védekezési költségekhez kapcsolódó támogatásokat a minisztérium – az (1) bekezdés szerinti feljegyzésen alapuló – utalványozása alapján a Kincstár folyósítja. A helyreállítási költségekre jóváhagyott támogatás az Igazgatósághoz benyújtott, a teljesítést igazoló számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum alapján – a (3) bekezdés szerinti előleg igénybevétele esetén az előleg felhasználásával történő elszámolást követően – vehető igénybe. A támogatott önkormányzat, többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban: Támogatott) az elszámoláshoz benyújtandó számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum eredeti példányán – sokszorosítás előtt – az ebr42 rendszerben a támogatási igényhez tartozó igénylésazonosítót feltünteti. A helyreállításhoz kapcsolódó támogatást a Kincstár folyósítja azzal, hogy
a) a Támogatott az általa igazolt és hitelesített számlákat, egyéb teljesítést igazoló dokumentumokat másolatban az Igazgatósághoz nyújtja be,
b) az Igazgatóság a benyújtott számlák és a támogatásigénylések adatait a benyújtástól számított 5 munkanapon belül ellenőrzi, ezt követően a miniszternél kezdeményezi a számla összege és a támogatási mérték figyelembevételével meghatározott összegű támogatások utalványozását,
c) a Kincstár a minisztérium utalványozása alapján teljesíti a támogatás Támogatott számlájára történő utalását,
d) a támogatás lehívására a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül benyújtott számlák esetében van lehetőség. A 3. § (10) bekezdés szerinti esetben a támogatás felhasználásának végső határidejét a Kormány határozza meg.
(3) Különösen súlyos természeti, a település nagyobb részét érintő károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince-, vagy partfalomlás, földcsuszamlás) mérséklésére a védekezési, helyreállítási támogatás részben, előleg formájában azonnali segítségnyújtásként is folyósítható a miniszter előzetes döntésével, a Kincstár felé történő utalványozással, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel. A helyreállításhoz kapcsolódó előleg a jelzett helyreállítási költségek legfeljebb 15%-ának megfelelő összeg lehet, amellyel az első teljesítésarányos kifizetésig kell elszámolni. A védekezési költségekhez kapcsolódó előleg a jelzett védekezési költségek legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg lehet.
(4) A Támogatott a támogatás felhasználásáról – a befejezési határidőt követő 22 munkanapon belül, de legkésőbb a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül, a 3. § (10) bekezdés szerinti esetben a Kormány által meghatározott időpontig – a 6. melléklet szerinti adatlapok, továbbá a következő hiteles bizonylatok:
a) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó Támogatott nevére és címére kiállított számlák, számlát helyettesítő egyéb bizonylatok, az elvégzett munkatételeket tartalmazó számlarészletezők Támogatott által hitelesített másolatai,
b) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások esetén a bér és járulékok kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív hitelesített másolata,
c) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó saját kivitelezésben végzett helyreállítás esetén belső bizonylat és kimutatás hitelesített másolata a felmerült költségekről (pl. géphasználat, üzemanyag),
d) a helyreállításhoz, illetve a védekezéshez kapcsolódó vállalkozói szerződések, megbízási szerződések, megrendelők, árajánlatok hitelesített másolata,
e) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv hitelesített másolata (építéssel történő helyreállítás esetén),
f) építmény helyreállításához nem kapcsolódó vis maior esemény esetén teljesítés igazolás hitelesített másolata a munka teljesítéséről,
g) építési napló hitelesített másolata (építéssel történő helyreállítás esetén),
h) bankbizonylatok hitelesített másolata az egyéb forrásból kapott támogatás összegéről,
i) készpénzes fizetés esetén kinyomtatott pénztárnapló, illetve a bankszámlakivonat hitelesített másolata a pénzfelvételről, valamint a bevételi és kiadási pénztárbizonylat hitelesített másolata,
j) kinyomtatott banknapló és főkönyvi kivonat hitelesített másolata a kapott támogatás, a számlák, valamint azok kiegyenlítésének lekönyveléséről,
k) tárgyi eszköz karton hitelesített másolata építmény esetén,
l) helyreállítás/védekezés befejezése utáni fotódokumentáció (elektronikusan cd-n vagy színes nyomtatásként),
m) biztosítással, kártérítéssel kapcsolatos dokumentumok hitelesített másolatai (amennyiben az igénylés során nem csatolta, illetve az igénylés benyújtása óta új körülmények merültek fel),
n) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetében az eljárás lefolytatását igazoló iratok hitelesített másolata, továbbá
o) az építési engedély köteles helyreállítások esetén az építési engedély és használatbavételi engedély hitelesített másolatának
becsatolásával köteles az Igazgatóság és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felé – papír alapon és a 6. melléklet tekintetében elektronikus úton is az ebr42 rendszerben – elszámolni.
(5) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizheti.
(6) Helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a káresemény jellegétől függően a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság képviselőiből álló bizottság a helyszínen ellenőrzést folytat, melyről – intézkedési javaslatok megtételével – 5 munkanapon belül értesíti az Igazgatóságot.
(7) Az elszámolásokról, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról az Igazgatóság dönt, amelyről értesíti a Támogatottat és a minisztert. Az Igazgatóság ellenőrzi az esetleges visszafizetési kötelezettség teljesítését.
(8) Amennyiben a Támogatott a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a munka a tervezettnél alacsonyabb összköltséggel valósult meg, akkor a támogatásról vagy meghatározott részéről haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a Támogatott a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig.
(9) A támogatás felhasználását a minisztérium, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrizhetik.”
5. § Az R1. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) E rendeletnek a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról készült 243/2010. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módosító Rendelet) 2. § (1) és (2) bekezdésével megállapított 4. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 4. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdésében szereplő „a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szervnek megküldött pályázati dokumentációval kapcsolatos szakmai vélemények és javaslatok minisztériumnak történő megküldését követően” szövegrész kivételével az e szakasszal együtt hatályba lépő rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendeletnek a Módosító Rendelet 2. § (1) és (2) bekezdésével megállapított 4. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 4. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdésében szereplő „a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szervnek megküldött pályázati dokumentációval kapcsolatos szakmai vélemények és javaslatok minisztériumnak történő megküldését követően” szövegrészt az e szakasz hatálybalépését követően benyújtott vis maior pályázatoknál kell alkalmazni.”
6. § Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 62. § (11) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A helyi önkormányzatot megillető fejlesztési feladatok támogatásának, vis maior tartalék támogatásoknak, valamint címzett és céltámogatásoknak törvényben, illetve közleményben megállapított tárgyévi eredeti előirányzatát év közben módosítani kell, ha
a) az önkormányzat előző években fel nem használt előirányzatrészt igényel a költségvetésből,
b) az önkormányzat tárgyévi előirányzatáról lemond,
c) az önkormányzat az a) pont alapján felhasznált maradványt év közben visszafizeti,
d) törvényi felhatalmazás alapján tárgyévi eredeti előirányzat kerül elvonásra,
e) az önkormányzat év közben – a tárgyévre vonatkozóan – új vagy többlettámogatásban részesül. Amennyiben vis maior tartalék esetén a támogatásból a tárgyévben csak részfolyósításra kerül sor – előleg vagy teljesítésarányos kifizetés formájában – úgy az előirányzat a folyósított összeggel módosul.”
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Az R1. 4. § (3) bekezdés g) pontjában és 2. mellékletében „a Védelmi Igazgatóság” szövegrész helyébe „a Katasztrófavédelmi Igazgatóság” szöveg lép.
(3) Az R1. 3. mellékletében a „Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Katasztrófavédelmi Igazgatóság” szöveg lép.
(4) Az R1. 5. mellékletében az „Államigazgatási Hivatal” szövegrész helyébe a „A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.
1
A rendelet a 7. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. október 9. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás