PÜ BH 2010/246
PÜ BH 2010/246
2010.09.01.
A csekk megküldésének elmaradása sem mentesíti a biztosítottat a biztosítási díj fizetése alól, mert a díjfizetés a biztosító cselekménye nélkül is lehetséges [Ptk. 302. § d) pont és 303. § (3) bekezdés].
A felperes a tulajdonában lévő VW Polo típusú személygépkocsira határozatlan időszakra szóló gépjármű felelősségbiztosítási ajánlatot tett 2007. április 3-án az alperesnek azzal, hogy a kockázatviselés kezdete ugyanez a nap. Ajánlata halasztott díjfizetésre vonatkozott azzal, hogy a díjfizetés negyedévenként postai csekken történik. Az ajánlat értelmében a szerződés létrejöttekor esedékes első díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30 nap elteltével kell megfizetni. E határidő lejártától számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig az első díjat nem fizették meg. Az ajánlat alapján a felperes az alperesnek biztosítási díjat nem fizetett. A fizetéshez szükséges csekk hiányát 2007. július 27-én telefonon a felperes A. V. nevű megbízottja jelezte az alperesnél. Közölte azt is, hogy a felperest a T. u. 428. címen a postás megtalálja.
A felperes 2007. július 25-én a fenti rendszámú gépkocsival közúti balesetet okozott. Az alperes a kárkifizetés elől azzal az indokkal zárkózott el, hogy a felperes a gépkocsira az adott időpontban nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a peres felek között 2007. április 3-án határozatlan időre kötött gépjármű felelősségbiztosítási jogviszony fennállt.
Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével megállapította, hogy a 2007. április 3-án kelt 23068981 ajánlatszámon létrejött gépjármű felelősségbiztosítás a gépkocsi tekintetében a peres felek között érvényesen létrejött és 2007. július 25-én is fennállt. Az ítélet indokai szerint az alperes nem szabályszerűen kézbesítette a fizetéshez szükséges csekkeket a felperes részére, mert azt T. 428. helyett T. u. 428. címre küldte. Az alperes a biztosítási díj megfizetésére halasztást adott, így a díj esedékességétől számított 30. napon a biztosítás nem szűnt meg. A kötelezett felperes mulasztását a jogosult alperes mulasztása megelőzte, mert szabályos módon nem küldött csekket, amelynek meg kellett előznie a felperes díjfizetési kötelezettségét. A Ptk. 303. § (3) bekezdése alapján a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárta, ezért a felperes nem eshetett késedelembe, a biztosítási díj fizetésének elmaradása miatt pedig nem szűnt meg a szerződés.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését, másodlagosan az ítélet megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a biztosítási szerződés a károkozás időpontjában díj nem fizetés miatt megszűnt. Vitatta a jogosulti késedelemre vonatkozó megállapítást és állította, hogy T. helyett a T. u. megjelölés nem akadálya a küldemények felperes részére történő kézbesítésének, mint ahogyan ezt a felperes képviselője is megerősítette. A jogosult csak akkor esik késedelembe, ha cselekménye nélkül a megfelelő teljesítés nem lehetséges. Amennyiben a felperes 2007. május 3-áig nem kapott csekket, postai csekken is lehetősége volt az ismert összegű díj megfizetésére. Az ajánlaton feltüntetett jogvesztő következményt ismerte, ennek ellenére díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. Jogellenesnek és bizonyítatlannak találta azt a megállapítást, hogy a felperes címében az „u.” megjelölés miatt ne kerültek volna kézbesítésre a küldemények. A 2007. július 10-ei levelet a felperes ugyanilyen címzés mellett elismerten átvette. A bíróság jogerős ítélete sérti a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet szabályait, a Ptk. 536. § (1), 543. §-át, a Ptk. 302. § d) pontját és 303. § (3) bekezdését.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme megalapozott.
A gépjármű felelősségbiztosítás általános feltételeit tartalmazó 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3. pont (3) bekezdése értelmében a biztosítás első díja a felek eltérő megállapodása hiányában a biztosítási szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig a biztosítási szerződésben megjelölt díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A (4) bekezdés értelmében a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A határozatlan időszakra szóló gépjármű felelősségbiztosítási ajánlat értelmében a felperes halasztott díjfizetés kedvezményében részesült és tudomásul vette, hogy ez azt jelenti, hogy a szerződés létrejöttekor esedékes első díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. nap elteltével kell megfizetni, mert e határidő lejártától számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha az első díjat nem fizették meg. A biztosítási szerződés alapján tehát a felperesre az a kötelezettség hárult, hogy a biztosítási díjat az előírt és általa tudott időben megfizesse. Ezt a díjat ugyancsak az ajánlat értelmében postai csekken kellett teljesítenie és az sem vitás, hogy 2007 júliusáig – a biztosítási esemény bekövetkeztéig – a felperes díjat nem fizetett. A Ptk. 303. § (3) bekezdésében meghatározott és a kötelezett késedelmét kizáró jogosulti késedelem abban az esetben következik be, ha a kötelezett a jogosult mulasztására visszavezethetően, még együttműködési kötelezettsége gyakorlásával sem képes szerződéses kötelezettségének megfelelő teljesítésre. A jogosult a Ptk. 302. § d) pontja szerint akkor esik késedelembe, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, azaz cselekménye nélkül a megfelelő teljesítés nem lehetséges. A felperes a jogszabályból kiemelten hivatkozott és az ajánlaton feltüntetett jogvesztő következményt aláírásával igazoltan tudomásul vette, ezért a felperesnek a díjat 2007. május 3. napjáig – a díjfizetés kezdő napjától számított 30. napon belül – kellett megfizetnie. Amennyiben 2007. május 3-áig nem kapott csekket, azt postai csekken is feladhatta volna, mivel az ajánlaton feltüntetett összegű díjat ilyen módon is befizethette volna. Tehát még abban az esetben sem állapítható meg, hogy a kötelezett a jogosult mulasztása következtében nem volt képes a szerződéses kötelezettségének eleget tenni, ha a felperes nem vette kézhez az alperes csekkjeit. A kötelezett a jogosult cselekménye nélkül is megfelelően teljesíthetett, ezért a Ptk. 302. § d) pontja értelmében a jogosult nem eshet késedelembe, ily módon késedelme a kötelezett késedelmét nem zárja ki.
A fentiekkel ellentétes tartalmú, ezért jogszabálysértő jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.656/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás