25/2010. (X. 20.) VM rendelet
a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról1
2010.11.04.
[E rendelet alkalmazásában:]
„11. Helyi piac: olyan, egy adott megyére vagy szomszédos megyékre kiterjedő körzet, ahol a kistermelő vagy feldolgozó növényt, növényi terméket végső felhasználás céljából értékesít.”
[E rendelet alkalmazásában:]
„21. Termőhely: termesztő berendezés(ek), vagy földterületek együttese, amelyet termelési vagy gazdálkodási egységként használnak, és amely növény-egészségügyi célból külön kezelt részekből is állhat.”
[E rendelet alkalmazásában:]
„28. Növényútlevél: hatósági címke (okmány, felirat), amely bizonyítja, hogy e rendelet előírásait betartották, és amelyet az Európai Unió szintjén szabványosítottak a különböző típusú növényekre, növényi termékekre, és amelyet az Európai Unió valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) felelős hatósága dolgoz ki, kibocsátása pedig az ezt szabályozó rendelkezésekkel összhangban történik”.
(4) Az R. 1. §-a a következő 46–48. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„46. Egységár: eladási profil szerinti felvásárlási ár, amely a friss fogyasztásra szánt árunál a nagykereskedelmi felvásárlási árak átlagára, a feldolgozásra szánt árunál az ipari üzemek felvásárlási árainak átlaga.
47. Termés mennyiség: számlával igazolt eladott mennyiség, ennek hiányában a termésbecslés alapján megállapított mennyiség.
48. Növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó személy: az a termelő, aki kereskedelmi céllal állít elő és értékesít növényt, illetve növényi terméket.”
„22. § (1) A kártalanítás alapja védett növények esetében a külön jogszabályban közzétett eszmei érték, minden más növény, növényi termék és egyéb anyag esetében a kártalanítás alapja a megsemmisített tulajdon, illetőleg a szaporításból kizárt szaporítóanyag mindenkori forgalmi értéke, továbbá a határozatban szereplő zárlati intézkedéssel közvetlenül kapcsolatos költségek összege, ide nem értve azt a költséget, amely a zárlati intézkedés elmaradása esetén is felmerült volna. A kártalanítás alapjául szolgáló forgalmi értéket – ha a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn – becsléssel kell megállapítani. (2) A forgalmi érték becslési eljárását a fertőzöttség tényét megerősítő laboratóriumi vizsgálati eredmény közlését követően a zárlati határozat alapjául szolgáló körülmények kivizsgálásával egy időben meg kell kezdeni. Amennyiben a forgalmi érték megállapításához szükséges a termésbecslés is, azt az MgSzH területi szervének szakvéleményével kell elvégezni.
(3) A forgalmi érték megállapításának alapjai:
a) növény (pl. cserepes növény, gyümölcs, zöldség) esetében annak számlákkal igazolt beszerzési ára (beleértve az importárat is), ennek hiányában a könyv szerinti nyilvántartási ár vagy a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár;
b) növényi termék (pl. szárítmány) vagy egyéb anyag (pl. fa-csomagolóanyag) esetében annak számlákkal igazolt beszerzési ára (beleértve az importárat is), ennek hiányában a könyv szerinti nyilvántartási ár vagy a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár;
c) növényi szaporító- és ültetési anyag (pl. oltvány, palánta, vetőmag) esetében a káreseményt megelőző 6 hónapban kialakult átlagos piaci ár;
d) egy- és kétéves vagy évelő (pl. lucerna) kultúrák esetében,
da) a növényápolás költségei, ha a zárlat elrendelése a betakarítás előtt történt, vagy
db) a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár, ha a zárlat elrendelése betakarítás után (értékesítés előtt) történt, valamint
dc) egy év becsült elmaradt haszna évelő kultúrák esetében, ha a zárlat elrendelésére az első két évben került sor;
e) növényi szaporító- és ültetési anyag-előállító ültetvényeknél
ea) törzsültetvények esetében
eaa) az újratelepítés költségei (az eredeti ültetvény minősítési fokozatának megfelelő szaporítóanyag átlagos piaci ára, az ültetés közvetlen költségei), valamint az eredeti telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége a még nem minősített ültetvény esetén, vagy
eab) a káresemény időszakára eső eladási szezon átlagos piaci ára a már minősített ültetvény esetén, valamint a becsült elmaradt haszon szamóca esetében egy évre, egyéb bogyós és más fás szárú növény esetében három évre számolva, a zárlatot megelőző években forgalmazott mennyiségek alapján,
eb) fa- és szőlőiskola, csemetekert, szaporító telep esetében
eba) a megsemmisített növényanyag telepítési költségei (az ültetési anyag számlával igazolt beszerzési ára és az ültetés közvetlen költségei), valamint a telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége, ha a kitermelés előtt történik a megsemmisítés, kivéve, ha ez már a kész, közvetlenül a kitermelés előtt álló növényanyagot érint, amely utóbbi esetben a megsemmisített növényanyag becsült piaci árának a kitermelés ráfordításával csökkentett összege, vagy
ebb) növényanyag átlagos piaci ára, ha a megsemmisítés a kitermelés után történik;
f) termőültetvények esetében
fa) az újratelepítés költségei (az ültetési anyag átlagos piaci ára, az ültetés közvetlen költségei), valamint a telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége termőre még nem fordult ültetvény esetén, vagy
fb) a megsemmisített termék alábbiak szerinti egységár és termésmennyiség alapján becsült ára már termő ültetvény esetén, valamint a becsült elmaradt haszon szamóca esetében egy évre, egyéb bogyós esetében három évre, más fás szárú növénynél hagyományos művelés esetében öt évre, intenzív művelésű ültetvény esetében három évre számolva.
(4) Az elmaradt haszon becslésének alapja az adott termőtájon, a zárolt ültetvényben alkalmazott művelésmódhoz és technológiához hasonló termesztési gyakorlatot követő gazdaságokban, hosszú távon realizált hozam, figyelembe véve az éghajlati viszonyokat, ültetvény korát, termesztett fajtát és az azokkal összefüggő termésbiztonságot (terméshozás szakaszosságát).
(5) A becsült kártalanítási érték a (3) bekezdés szerint becsült forgalmi értéknek az alábbiak szerint meghatározott százaléka: a) növényeknél 80%,
b) növényi termékek, egyéb anyagoknál 70%,
c) növényi szaporító- és ültetési anyagoknál 90%,
d) egyéves és évelő kultúráknál 80%,
e) növényi szaporító- és ültetési anyag-előállító ültetvényeknél 90%,
f) termőültetvényeknél 80%.
(6) Az (5) bekezdés szerinti becsült kártalanítási értéket növelik a zárlati intézkedéssel közvetlenül kapcsolatos költségek. Amennyiben a határozat a fertőzött termék megsemmisítését ipari feldolgozás vagy más irányú felhasználás útján is lehetővé teszi, akkor a termelő köteles a tőle elvárható módon mindent megtenni a feldolgozás, illetve a más irányú felhasználás realizálása érdekében. Az ennek során keletkezett árbevétel, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási vagy átlagos piaci ár csökkenti a becsült kártalanítási értéket. (7) Ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezés 7. számú mellékletben meghatározott előírásai lehetővé teszik, az MgSzH területi szerve rendelkezhet a laboratóriumi vizsgálat alapján egészséges, illetve a zárolt területen belül található, a fertőzés továbbterjedésében bizonyítottan szerepet nem játszó vizsgálatköteles áruk felhasználásáról és forgalomba hozataláról. Az így felszabadított, valamint a továbbszaporításból kivont, de egyéb célú felhasználásra engedélyezett vizsgálatköteles árut a termelő köteles a tőle elvárható módon kezelni, és piaci áron értékesíteni. Az ebből származó bevételt, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi ár, vagy növényi szaporító- és ültetési anyag esetében a piaci ár a (6) bekezdésben megállapítottakhoz hasonlóan csökkenti a becsült kártalanítási értéket. (8) A kártalanítási összeget a (6) és (7) bekezdés szerinti korrekciók elvégzésével kell kiszámítani. 23. § (1) A fertőzés terjesztésére alkalmas anyagokat, tárgyakat és eszközöket, ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezési szabályok lehetővé teszik, és alkalmas eljárással ártalmatlanítani lehet (például hőkezelés, fertőtlenítés), annak elvégzése után a termelő az MgSzH területi szerve engedélye alapján azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben erre nem jár kártalanítás. (2) Valamely zárlati károsító továbbterjedése ellen hozott zárlati intézkedés ideje alatt, a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen fellépő ugyanazon károsító okozta kárért nem jár újabb kártalanítás.
(2) A kártalanítási összeg nagysága a megsemmisített növény, növényi termék vagy egyéb anyag, eszköz, illetve tárgy 22. § szerinti becsült értéke. (3) A kártalanítási határozat indoklásában meg kell jelölni, hogy
a) a növények, növényi termékek és egyéb anyagok megsemmisítése mely zárlati károsító fertőzése következtében történt, és mi a kártalanítási igény elismerésének alapja,
b) a megsemmisített eszközök, tárgyak ártalmatlanná tételét mely okból rendelték el.
25. § A kártalanítási határozatban megjelölt összeget az MgSzH Központ a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a termelőnek kifizeti.”
„(1) A növény-egészségügyi ellenőrzéseknél alkalmazott speciális mintavételi, laboratóriumi és termőhelyi vizsgálat módszereket az MgSzH Központ növény-egészségügyi módszertani kézikönyvben teszi közzé.”
[Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„o) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 22.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító,
1. a Bizottság 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2005/16/EK, 2005/77/EK, 2006/14/EK, 2006/35/EK, 2007/41/EK, 2008/64/EK, 2008/109/EK, 2009/7/EK, 2009/118/EK és 2010/1/EU irányelve, valamint a Tanács 2002/89/EK és 2005/15/EK irányelve,
2. az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről,”
[Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja]
„14. a Bizottság 2006/473/EK határozata (2006. július 5.) egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismeréséről, valamint az azt módosító 2010/134/EU bizottsági határozat,”
„22. a Bizottság 2008/840/EK határozata (2008. november 7.) az Anoplophora chinensis (Forster) Közösségbe történő behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről, valamint az azt módosító 2010/380/EU bizottsági határozat.”
„(3) Ez a rendelet a Közösségben a meghatározott növény-egészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló, 2008. július 4-i 690/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító, 2010. január 8-i 17/2010/EU és a 2010. április 27-i 361/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
7. § Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) A Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
b) A Bizottság 2010/134/EU határozata (2010. március 1.) a 2006/473/EK határozat a kontinentális Ausztrália Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismerése tekintetében történő módosításáról;
c) A Bizottság 361/2010/EU rendelete (2010. április 27.) a Közösségben a meghatározott növény-egészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló 690/2008/EK rendelet módosításáról;
d) A Bizottság 2010/380/EU határozata (2010. július 7.) a 2008/840/EK határozatnak az Anoplophora chinensis (Forster) Unióba történő behurcolásának megelőzését célzó sürgősségi intézkedések tekintetében történő módosításáról.
1. melléklet a 25/2010. (X. 20.) VM rendelethez
„20. Acer spp., ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével Kína”
2. melléklet a 25/2010. (X. 20.) VM rendelethez
„
„55.1 A Kínán kívüli olyan országokból származó, alábbi nemzetségekbe, illetve fajba tartozó, ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével, ahol az Anoplophora chinensis (Forster) előfordul: Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus spp., Pyrus spp., Salix spp. és Ulmus spp. |
(1) A 4. számú melléklet A. részének 9., 16. és 18. pontjában, valamint az 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 14., 15., 17., 18., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 32.1., 32.3., 33., 34., 36.1., 39., 40., 43., 44. és 46. pontjában meghatározott rendelkezések figyelembevétele mellett hatósági nyilatkozat arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2008/840/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és hogy:
a) a növényeket egész életciklusuk alatt a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – az adott növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni, vagy
b) a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül – a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – Anoplophora chinensistől (Forster) mentesnek nyilvánított termőhelyen termesztették:
ba) melyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vett és felügyel, továbbá
bb) melyet évente kétszer, megfelelő időpontban elvégzett hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket, továbbá
bc) ha a növényeket olyan helyen termesztették,
– ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy
– ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább két km kiterjedésű pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felméréseket végeztek az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének vagy jeleinek kimutatására. Ha kimutatják az Anoplophora chinensis (Forster) jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna kártevőmentességének visszaállítása érdekében, továbbá
bd) ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően alaposan megvizsgálták – különös tekintettel a növénygyökerekre és -szárakra – az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének kimutatása céljából. E vizsgálatnak megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal.
(2) A 2008/840/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növény-egészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Az alkalmazott vizsgálati módszereknek biztosítaniuk kell az Anoplophora chinensis (Forster) bármely jelének kimutatását, különösen a növény gyökereiben és szárában. E vizsgálatnak megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal. |
55.2. A Kínából származó, alábbi nemzetségekbe, illetve fajba tartozó, ültetésre szánt növények: Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus spp., Pyrus spp., Salix spp. és Ulmus spp. |
(1) A 4. számú melléklet A. részének 9., 16., 18. és 20. pontjában, valamint az 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 14., 15., 17., 18., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 32.1., 32.3., 33., 34., 36.1., 39., 40., 43., 44. és 46. pontjában meghatározott rendelkezések figyelembevétele mellett hatósági nyilatkozat arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2008/840/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és hogy:
a) a növényeket egész életciklusuk alatt Kína nemzeti növényvédelmi szervezete által – az adott növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni, vagy
b) a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül – a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – Anoplophora chinensistől (Forster) mentesnek nyilvánított termőhelyen termesztették:
ba) melyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vett és felügyel, továbbá
bb) melyet évente kétszer, megfelelő időpontban elvégzett hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket, továbbá
bc) ha a növényeket olyan helyen termesztették, – ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy
– ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább két km kiterjedésű pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felméréseket végeztek az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének vagy jeleinek kimutatására.
Ha kimutatják az Anoplophora chinensis (Forster) jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna kártevőmentességének visszaállítása érdekében, továbbá
bd) ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően alaposan megvizsgálták – beleértve az egyes tételekre vonatkozó, célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is –, különös tekintettel a növénygyökerekre és –szárakra, az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének kimutatása céljából. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal,
c) a termőhely nyilvántartási száma. |
|
(2) A 2008/840/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növény-egészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Az alkalmazott vizsgálati módszereknek biztosítaniuk kell az Anoplophora chinensis (Forster) bármely jelének kimutatását, különösen a növény gyökereiben és szárában. E vizsgálatnak megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal.” |
”
3. melléklet a 25/2010. (X. 20.) VM rendelethez
„1.1.2.1. A burgonya-fonálféreg 1.1.2.3. pontban felsorolt, ültetésre szánt gazdanövényeinek és egyéb gyökeres, hagymás növényeknek a telepítése előtti kötelező talajvizsgálatok és az áruburgonya terület legalább 0,5%-án a burgonya-fonálféreg jelenlétének kiderítésére végzett hatósági ellenőrzések adatairól az MgSzH területi szerve kötelező nyilvántartást vezet, beleértve a mentes vizsgálati eredmények feljegyzését is. Az áruburgonyában végzett felderítés adatait ˙minden év április 1-jéig kell eljuttatni a Bizottságnak.
1.1.2.2 Hatóságilag fertőzöttnek kell nyilvánítani az olyan parcellát, amelynek talajából a hatósági vizsgálat vagy felderítés során fonálféreg-fertőzöttséget mutattak ki.
1.1.2.3. Hatóságilag fertőzöttnek kell nyilvánítani az olyan parcelláról származó burgonyát vagy az alábbi azon növényeket, melyek:
a) a kártevők gyökeres gazdanövényei: Capsicum annuum, Lycopersicon esculentum, Solanum melongena,
b) egyéb gyökeres növények: Allium porrum, Beta vulgaris, Brassica spp., Fragaria, Asparagus,
c) ültetésre szánt, talajban termesztett hagyma, gumó, rizóma azok kivételével, amelyek esetében a csomagolás alapján vagy más módon bizonyított, hogy azokat nem hivatásszerűen növény vagy vágott virág előállítással foglalkozó végfelhasználónak történő értékesítésre szánják: Allium ascalonicum, Allium cepa, Dahlia, Gladiolus, Hyacinthus, Iris, Lilium, Narcissus, Tulipa,
és egy olyan parcelláról származnak, amelyet a hatósági vizsgálat, vagy felderítés nyomán burgonyafonálféreggel fertőzöttnek nyilvánítottak, vagy amelyek olyan talajjal érintkeztek, amelyben burgonya-fonálférget találtak.
Fertőzöttnek kell nyilvánítani e növények tárolóhelyeit is.”
„1.4.1. Apple proliferation phytoplasma, Pear decline phytoplasma gyümölcsfán, Grapevine flavescens dorée phytoplasma szőlőn
A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket, valamint az azokat termő területet haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a zárlat alá helyezett területet megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredménye alapján a fertőzött növényeket és közvetlen környezetükben lévő, nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. A fertőzést terjesztő vektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.
1.4.1.1. Apricot chlorotic leafroll phytoplasma
A fertőzött szaporítóanyagot termő területeket és azok növényállományát haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzés tüneteit mutató, valamint a károsító kimutatására alkalmas laboratóriumi vizsgálatok alapján fertőzöttnek minősített növényeket és azok közvetlen környezetében lévő gazdanövényeket égetéssel meg kell semmisíteni. A zárlat alá helyezett területre a fitoplazmát terjesztő vektorok ellen határidőre megszabott kötelező védekezést kell elrendelni. A zárlat a fertőzött növények megsemmisítése és a vektoroktól való mentesség elérése után oldható fel.
A fertőzött gyümölcstermő ültetvényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényállományra a fitoplazmát terjesztő vektorok ellen határidőre megszabott kötelező védekezést kell elrendelni. A zárlat a vektoroktól való mentesség elérése után oldható fel. A vektormentesség folyamatos biztosítását az ültetvényben a területileg illetékes MgSzH-nak a zárlat feloldása után meghatározott terv szerint ellenőriznie kell.”
4. melléklet a 25/2010. (X. 20.) VM rendelethez
1. Az R. 8. számú mellékletének II. szakaszában szereplő hatósági engedély minta 11. pontjában szereplő Kiegészítő nyilatkozat magyar nyelvű szövegrészének helyébe a következő szövegrész lép: „Az anyag szállítása a Közösség [területére]/ [területén belül]1 a 2008/61/EK irányelvnek való megfelelést szolgáló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet szerint történik.” „1.1. A növényi anyagot, az MgSzH által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott irányelvek alapján, megfelelő terápiás eljárásnak kell alávetni, ha az szükséges.”
„1.3.2. Az olyan betegségre (pl. Blight és Blight-like), amelyre nincs rövid távú tesztelési eljárás, a növényanyagot érkezéskor steril tenyészetben nevelt magoncra, hajtáscsúcs oltással kell ráoltani, az MgSzH által külön módszertani leírásban meghatározott irányelvek szerint, majd a kapott növényeket az 1.1. pontban megadott terápiás eljárásnak kell alávetni.”
„2.1. A növényi anyagot, az MgSzH által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott irányelvek alapján, megfelelő terápiás eljárásnak kell alávetni, ha az szükséges.”
„3.1. A növényi anyagot, az MgSzH által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott irányelvek alapján, megfelelő terápiás eljárásnak kell alávetni, ha az szükséges.”
„4.1. A növényi anyagot, az MgSzH által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott irányelvek alapján, megfelelő terápiás eljárásnak kell alávetni, ha az szükséges.”
„d) Az a) és b) pontban hivatkozott anyagra vonatkozóan a Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al. ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et al. kórokozó vizsgálatára az MgSzH által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott eljárást kell alkalmazni.
e) Az a) és b) pontban hivatkozott anyagra vonatkozóan a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. kórokozó vizsgálatára az MgSzH által kiadott módszertani kézikönyvben meghatározott eljárást kell alkalmazni.”
5. melléklet a 25/2010. (X. 20.) VM rendelethez
„9. Továbbszaporításra termesztett lágyszárú növények
9.1. A termelő minden év február 28-ig köteles az MgSzH illetékes területi szervének bejelenteni a kereskedelmi forgalomba kerülő, a 6. számú melléklet A. része I. szakasza 2. pontjában meghatározott, növényútlevél-köteles ültetésre szánt növények, továbbá a II. szakaszban felsorolt, védett zónában növényútlevél-köteles, ültetésre szánt lágyszárú növények bármely szaporítási fokozatú anyanövényeit, anyanövény állományait a védett zóna megnevezését az azonosításhoz szükséges faj, fajta, mennyiségi és területi adatok közlésével. A fentieken kívül be kell jelenteni a 6. számú melléklet A. része I. szakasza 2.4. pontjában meghatározott Allium növények esetében a dughagyma nem növényútlevél-köteles célú, de hivatásszerűen történő előállítását is. Az MgSzH területi szerve a bejelentett területeken szabadföldi termesztés esetében évente 2 alkalommal, üvegházi termesztés esetén 2 havonta vizuális növény-egészségügyi vizsgálatot, illetve szükség esetén speciális laboratóriumi vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet, illetve laboratóriumi jegyzőkönyvet állít ki. 9.2. Ültetésre szánt Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni.
9.3. Ültetésre szánt Allium porrum, Brassica spp. Fragaria spp. Asparagus spp. növényeket csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni, vagy olyan területen, amelyen az előző 12 évben igazoltan nem termesztettek Solanum tuberosum, Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket, vagy a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során igazoltan nem volt a parcellában burgonya-fonálféreg. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni, vagy ha az előállított növényeket a hatóság által elfogadott módszerrel kezelik (fertőtlenítik vagy róluk a talajt lemosással /lekeféléssel eltávolítják.)”
„10. Gumók, hagymák, rizómák
10.1. A termelő minden év február 28-ig köteles az MgSzH illetékes területi szervének bejelenteni a kereskedelmi forgalomba kerülő, a 6. számú melléklet I. szakasza 3. pontjában felsorolt fajok ültetésre szánt gumóinak, hagymáinak, hagymagumóinak előállítását ültetési anyag és késztermék előállítása céljából az azonosításhoz szükséges faj, fajta, mennyiségi és területi adatok közlésével. Az MgSzH területi szerve a bejelentett területeken szabadföldi termesztés esetében évente 2 alkalommal, üvegházi termesztés esetén havonta 1 alkalommal vizuális növény-egészségügyi vizsgálatot, illetve szükség esetén speciális laboratóriumi vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet, illetve laboratóriumi jegyzőkönyvet állít ki. 10.2. Ültetésre szánt, talajban termesztett Allium cepa, A. ascalonicum Dahlia spp., Gladiolus spp, Hyacinthus spp, Iris spp, Lilium spp, Narcissus spp. és Tulipa spp. gumók, hagymák, rizómák
A gumókat, hagymákat, rizómákat, ha azokat hivatásszerűen tevékenykedő végfelhasználónak történő értékesítésre szánják, csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni, vagy olyan területen, amelyen az előző 12 évben igazoltan nem termesztettek Solanum tuberosum, Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket, vagy a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során igazoltan nem volt a parcellában burgonya-fonálféreg. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni, vagy ha az előállított növényeket a hatóság által elfogadott módszerrel kezelik (fertőtlenítik vagy róluk a talajt lemosással /lekeféléssel eltávolítják.)”
„12. Fa csomagolóanyagok
A gyártó, a javító, a kezelő, a forgalmazó minden év február 28-ig köteles bejelentkezni az MgSzH illetékes területi szervénél a telephely megnevezésével, a gyártásra, forgalomba hozatalra szánt faanyag mennyiségének közlésével.
Az MgSzH területi szerve a gyártónál, javítónál, a kezelőnél, illetve a forgalmazó kiszerelőnél évente két alkalommal vizuális növény-egészségügyi vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet állít ki.
13. Terményraktárak, malmok és takarmánykeverők
A tulajdonos vagy bérlő, illetve az üzemeltető minden év február 28-ig köteles bejelentkezni az MgSzH illetékes területi szervénél a raktározott termény, valamint a terményraktár, malom vagy takarmánykeverő adatainak közlésével (tulajdonos, bérlő, illetve üzemeltető megnevezése, település megnevezése, raktár neve és címe, tárolási kapacitás, termény neve). Az MgSzH területi szerve az ellenőrzéseket feladatterv alapján, felderítés jelleggel végzi el. A szemlék, illetve az azt esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után az MgSzH területi szerve a növény-egészségügyi állapotról jegyzőkönyvet állít ki.”
6. melléklet a 25/2010. (X. 20.) VM rendelethez
„
„1. A termelés/raktározás jellege: |
Termelő |
Gyűjtőraktározó,
forgalmazó |
Importőr |
Szaporító- és ültetvényanyag (folytatás a 4. pontban) |
|
|
|
Vetőburgonya |
|
|
|
Vetőmag |
|
|
|
Áruburgonya |
|
|
|
Citrusféle gyümölcs |
|
|
|
az ISPM 15 szabvány szerinti jelzést alkalmazó fa-csomagolóanyagot
{} gyártó
{} összeállító
{} javító
{} kezelő
{} forgalmazó
{} egyéb nyilvántartásra kötelezett |
{} egyéb vizsgálatra kötelezett” |
|
|
”
7. melléklet a 25/2010. (X. 20.) VM rendelethez
„A fa csomagolóanyagokra vonatkozó előírások a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre (ISPM) vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának megfelelően”
8. melléklet a 25/2010. (X. 20.) VM rendelethez
„a) Ausztráliában: Új Dél-Wales, Dél-Ausztrália, az Északi Terület, Queensland, Dél-Ausztrália, Victoria és Nyugat- Ausztrália;”
