BÜ BH 2010/267
BÜ BH 2010/267
2010.10.01.
A tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette esetében jelentősége annak van, hogy a képfelvétel rögzítésének időpontjában az azon szereplő személy a 18. életévét még nem töltötte be. Közömbös, hogy a pornográf felvétel nyilvánosságra hozatalának időpontjában a személy már betöltötte-e a 18. életévét [Btk. 204. § (3) bek.].
A városi bíróság a megismételt eljárásban, 2008. július 2. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki
– tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettében [Btk. 204. § (3) bek. IV. ford.], és
– 7 rb. – 1 rb. esetben folytatólagosan elkövetett – szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségében [Btk. 329/A. § (1) bek.].
Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 8 hónapi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte; az eljárás során lefoglalt bűnjeleket pedig elkobozta. Egyben a további 1 rb. szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége miatt indult büntetőeljárást – vádelejtés miatt – megszüntette.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás – felülvizsgálati indítvánnyal érintett – részének lényege a következő.
A tényállás I. pontja.
2001. szeptember 23. napján a terhelt az interneten létrehozott egy honlapot, melyet 2002. március 24. napjától a 117-tel végződő, 2002. május 10. napjától pedig a 131-gyel végződő – az internetszolgáltató kft. által biztosított – IP címen tartott karban.
Az internetszolgáltató kft. ügyfele és az IP címek előfizetője a terhelt élettársa volt.
2002. július 5-e utolsó és 6-a első órájában a terhelt számítógépéről létrehozta a honlap új könyvtárstruktúráját, pornográf jellegű képek számára külön alkönyvtárat, továbbá egy ,,tinik'' elnevezésű alkönyvtárat is létesített. A ,,tinik'' alkönyvtárat emelt díjas telefonos szöveges (SMS) üzenet elküldése fejében kívánta a honlapra látogatók számára elérhetővé tenni.
Egyidejűleg a létrehozott alkönytárakba feltöltött számos pornográf tartalmú képet. A ,,tinik'' elnevezésű alkönyvtárba pedig feltöltött – s ezáltal a honlapon keresztül nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett – 13 db olyan pornográf tartalmú képfelvételt is, melyek 17 fő 18 év alatti lányról készültek.
Ezek a képfelvételek az internetről – különböző honlapokról – kerültek a terhelt számítógépére és 2003. január 22. napjáig voltak megtalálhatók az interneten lévő adott honlapon. Ezek a képfelvételek a nyomozati iratok, tényállásban meghatározott oldalain találhatók.
2002. július 5-éről 6-ára virradó éjjel a terhelt a 13 db – 18 év alatti életkorú, 17 személyről készült – pornográf tartalmú felvételt letöltötte és az sms-sel elérhetővé tenni kívánt honlapra – annak ,,tinik'' alkönyvtárába – feltöltötte, mellyel azt az interneten keresztül mások számára hozzáférhetővé tette.
Az elsőfokú bíróság a Btk. 2. §-a alapján az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta.
Álláspontja szerint ugyanis az elkövetéskor hatályos 195/A. § (3) bekezdése alapján, a különböző érintett kiskorúak számához igazodva halmazat, ekként 17 rb. bűncselekmény megállapításának lenne helye. Az elbíráláskor hatályos 204. § (3) bekezdés alapján viszont a több személyről készült felvétel természetes egység, így 1 rb. bűncselekmény megállapításának van helye.
Az elsőfokú bíróság szerint a 13 db képen található 17 személy életkora 18 év alatti, ami szakértői vélemény és a laikus szemlélő számára is egyértelmű és felismerhető.
A képek tartalma pedig – nem vitatottan – célzatosan nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés, ábrázolás, s súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolják a nemiséget.
Az elsőfokú bíróság szerint a terhelt szándéka legalább eshetőleges volt.
A honlap új könyvtárstruktúrájának létrehozásakor tisztában volt azzal, hogy honlapján 18 év alatti személyeket ábrázoló pornográf tartalmú fényképfelvételek találhatók, ennek tudatában töltötte fel a tényállás szerinti képfelvételeket.
Ezt támasztja alá az alkönyvtár ,,tinik'' elnevezése, valamint az a körülmény, hogy a képállomány le és feltöltése éppen azért történt, hogy a képek arra az emelt díjas sms-sel elérhető oldalra kerüljenek, melynek egyik alkönyvtára a ,,tinik'' elnevezésű.
Ehhez képest abba belenyugodva, hogy a pornográf tartalmú képeken 18. életévet be nem töltött személyek szerepelnek, az ilyen képeket feltöltötte a ,,tinik'' elnevezésű alkönyvtárba, s ezáltal a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette.
Védelmi fellebbezés alapján eljárva másodfokú bíróság a 2009. március 26. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a terheltet
– a folytatólagosan elkövetett tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiánya miatt – felmentette;
– a vagyon elleni bűncselekmény megnevezését 7 rb. – ebből 1 rb. esetben folytatólagosan elkövetett – szerzői jogok megsértésének vétségére helyesbítette;
– a terhelt halmazati büntetését 200 napi tétel, napi tételenként 200 forint, összesen 40 000 Ft összegű pénzbüntetésre enyhítette;
– az elkobozni rendelt bűnjelek egy részét pedig a terheltnek kiadni rendelte.
Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta.
A tényállás I. pontja szerinti cselekmény büntetőjogi megítélése szempontjából jelentős, az irányadó tényálláshoz tartozó, ítéletszerkesztésből adódóan a másodfokú ítélet indokolásának különböző részében lévő – a másodfokú bíróság által tett – ténymegállapítások a következők:
a) A tényállás I. pontját illetően a történeti tényekben rögzítettek minden kétséget kizáróan nem nyertek bizonyítást.
b) 2002. július 5-én éjjel a terhelt egy szabad hozzáférésű tárhelyről éppen egy olyan tárhelyre töltötte fel a képeket, amely csak emelt díjas sms elküldésével tette volna hozzáférhetővé a képeket.
Az sms szolgáltatás megrendelésére nem került sor.
c) Megállapítható, hogy a képek a terhelt által létrehozott és működtetett honlapon szerepeltek, ott 2003. január 22. napjáig voltak megtalálhatók.
d) A képfelvételek megtekintésével megállapítható, hogy azok a Btk. 195/A. § (6) bekezdése szerinti pornográf felvételek.
e) Kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy a képfelvételeken létező kiskorú személyek szerepelnek.
A képfelvételeket nem a terhelt hozta nyilvánosságra, azok bárki számára hozzáférhető weboldalakon már azt megelőzően szerepeltek, hogy a vádlott weboldalán megjelentek volna.
A mások által feltöltött képek vonatkozásában nem bizonyítható, hogy azok mikor kerültek a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
A másodfokú bíróság az általa ekként irányadónak tartott tényállás alapján a terheltet az ellene tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól, a Be. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerint bizonyítottság hiányában felmentette.
Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévedett abban, hogy melyik büntetőtörvényt kell alkalmazni, s tévedése vezette téves irányba a bizonyítást. Az elbíráláskor hatályos Btk. 204. §-a nem alkalmazható, mert nem tesz lehetővé enyhébb elbírálást, ellenkezőleg a passzív alanyok köre bővebb.
Az elkövetéskor hatályos 195/A. § szerint ugyanis a büntetőjogi védelem a kiskorú személyeket illette meg. A büntetőjogi szabályozás pedig az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezményen alapul, melynek 1. cikke kiveszi a gyermek fogalma, így az egyezmény hatálya alól azt, aki a jogszabályok alapján 18. életéve betöltése előtt nagykorúvá vált. Ilyen a Ptk. 12. § (2) bekezdése alapján az a kiskorú, aki házasságot kötött.
Ezzel szemben az elbíráláskor hatályos 204. §, mivel konkrét évben határozza meg a passzív alanyt, nem zárja ki a sértettek köréből a házasságkötéssel nagykorúvá vált, ténylegesen viszont még 18 év alatti személyeket.
Ehhez képest nem bizonyított, hogy amennyiben a képen kiskorú van, akkor nem vált-e házasságkötés révén nagykorúvá.
A törvényi tényállás passzív alanya nyilvánvalóan létező személy lehet, ami szintén nem bizonyított.
A másodfokú bíróság szerint – eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától – nem igazságügyi orvos-szakértőnek kell állást foglalnia abban, hogy az adott képek kiskorúakat ábrázolnak-e. Ennek ugyanis a laikus számára kell egyértelműnek lennie. A megyei bíróság pedig, mint internetet is használó laikus személyek álláspontja szerint az adott képfelvételeken kb. 16. és 20. életév közötti személyek vannak, s ennél pontosabb kormeghatározást laikus személy nem adhat.
A másodfokú bíróság szerint tekintettel arra, hogy a terhelt a képfelvételeket az internetről töltötte le, azokat nem ő hozta nyilvánosságra, mivel azt megelőzően, hogy a terhelt honlapjára kerültek volna, már bárki számára hozzáférhető honlapokon rajta voltak.
A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen 2009. szeptember 24. napján a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő – a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve – a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt a felmentés miatt, hatályon kívül helyezés és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
Az indítvány szerint törvényt sértett a másodfokú bíróság, amikor a Btk. 195/A. § (3) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt emelt vád alóli felmentéssel egyidejűleg nem vizsgálta az adott bűncselekmény más alakzata megvalósulását.
A Legfőbb Ügyészség szerint az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény egyaránt büntetni rendeli a kiskorú, illetve a 18. életévét be nem töltött személyről való pornográf tartalmú kép megszerzését, tartását.
A feltöltés időpontjai adottak. A terhelt pedig a kérdéses képeket az internetről megszerezte és a feltöltés időpontjáig számítógépe merevlemezén tárolta, tartotta.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartva, írásbeli nyilatkozatában foglaltaknak megfelelő, a védő pedig azzal ellentétes tartalommal szólalt fel.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
A Be. 423. §-a (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható.
A Legfőbb Ügyészség helyes okfejtéssel mutatott rá arra, hogy a Btk. elkövetéskor hatályos 195/A. § (1) és az annak helyébe lépett, az elbíráláskor hatályos 204. § (1) bekezdése szerint egyaránt büntetendő az, aki kiskorú, illetve 18. életévét be nem töltött személyről pornográf tartalmú képfelvételt megszerez, tart. Kétségtelen – és nem vitatott – az is, hogy az irányadó tényállás alapján az eljárás tárgyát képező képek pornográf tartalmúak, azokat a terhelt a számítógépére letöltötte, majd az általa létrehozott internetes oldalon (honlapon) tartotta.
Ugyanakkor a másodfokú bíróság az általa felvett részbizonyítás eredményeként eltérő tényállást állapított meg, s e szerint az elsőfokú bíróság által rögzített történeti tények kétséget kizáróan nem nyertek bizonyítást.
Így nem bizonyított az sem, hogy a képfelvételeken létező és kiskorú személyek vannak, sem pedig az, hogy a mások által feltöltött képek mikor és ki által lettek a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetőek.
A másodfokú bíróság bizonyítékértékelésén alapuló, és ténymegállapító tevékenysége eredményeként rögzített, ennélfogva irányadó tényállás ilyen tartalma mellett pedig értelemszerűen közömbös az elsőfokú ítélet ezzel esetleges ellentétes tartalma, s így a felülvizsgálati indítvány szerinti kifogás, tehát a megszerzés, illetve tartás elkövetési magatartás megvalósulásának vizsgálata is.
Megjegyzi ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság, hogy e tekintetben a képen szereplő személyek életkora megállapíthatatlanságának, illetve – másodfokú bíróság általi – bizonyíthatatlanságának van jelentősége.
Az adott bűncselekmény jogi tárgya, illetve a fenyegetettség iránti érdek ugyanis nyilvánvalóan nem merül ki a személyre konkretizált kockázat elkerüléséhez fűződő érdekben. A 18. életévet be nem töltött személyről, gyermekről való pornográf felvétel készítése, megszerzése, forgalma stb. büntetendővé nyilvánítása mögött egyrészt azon speciális érdek áll, hogy ilyen korú személy, ilyen tartalmú képfelvétel tárgya, eszköze ne legyen. Életkora folytán ugyanis nem képes méltósága hatékony védelmére.
Másrészt azonban generális érdek is fennáll, ami ahhoz fűződik, hogy egyáltalán ne legyenek ilyen tartalmú képek, mert az piackeltő, ennélfogva kereslet és kínálat teremtő. Ehhez képest a kiskorú személyek érdeke általában is védendő, számukra ugyanis az ilyen képek (készítése, forgalma stb.) – életkori sajátosságukból adódóan könnyen követendő – mintaként szolgálhatnak.
Ennélfogva jelentősége annak van, hogy a képfelvételen lévő személy a képrögzítés (a készítés) időpontjában ténylegesen a 18. életévét még nem töltötte be, tehát a kép 18. életévet be nem töltött személyt mutat és pornográf. Ha ez a feltétel teljesült, akkor a további elkövetési magatartások büntetendőségének nem feltétele, hogy az illető személy létezik-e még, vagy időközben elhunyt, vagy időközben a 18. életévét betöltötte.
Ekként a Legfelsőbb Bíróság – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. III. 915/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás