KÜ BH 2010/27
KÜ BH 2010/27
2010.01.01.
Az elfogult műsorvezetői magatartás értékelése. A kiegyensúlyozatlan tájékoztatás (1996. évi I. tv. 23. §).
Az alperes határozatában a felperest 500 000 forint bírság megfizetésére kötelezte, mert a felperes 2007. január 29-ei műsorszolgáltatása nem felelt meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, így sértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) 23. § (2) bekezdésében foglaltakat. Az alperes azt kifogásolta, hogy a „N.” műsorban O. J. műsorvezető a meghívott vendégekkel elfogultan és indulatos hangnemben beszélgetett, két meghívottnak a hozzászólás lehetőségét sem biztosította.
A felperes keresetében vitatta az alperesi határozat jogszerűségét állítva, hogy jogsértést nem követett el és kérte a bírság megfizetése alóli mentesítését, illetőleg az eltúlzott bírság mérséklését. Hivatkozott arra, hogy 2007. február 2-án lehetőséget biztosított a 2007. január 29-i műsorban meg nem hallgatott vendégek véleményének előadására, mellyel maradéktalanul teljesült a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a 2009. január 29-ei műsor fő témaköré-nek megtárgyalását a műsorból kizáró, az interjú alanyokkal fölényesen viselkedő műsorvezető magatartása sértette az elfogulatlan és hiteles tájékoztatás követelményét, mely okból a felperes a Rttv. 23. § (2) bekezdését megsértette. Az elsőfokú bíróság megállapításokat tett a 2007. február 2-ai műsor jogszerűségét illetően is.
A felperes és a felperesi beavatkozó fellebbezésében kizárólag a jogsértés elkövetését vitatta.
A Fővárosi Ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen mellőzte az ítélet indokolásából a 2007. február 2-ai adással kapcsolatos megállapításokat, és az erre vonatkozó felperesi és a beavatkozói érvek érdemi vizsgálatát. Kimondta, hogy a műsorszámban közreműködő riporter nem független a Rttv. rendelkezéseitől, szabadsága nem parttalan, minden esetben a Rttv.-nek alárendelten köteles eljárni, a törvényi követelménynek megfelelően köteles műsorvezetői stílusát kialakítani. Megállapította, hogy a 2007. január 29-ei műsorszámban a műsorvezető a „másik” oldal képviseletében lépett fel és agresszív, tevőleges módon megfosztotta a zavartalan nyilatkozattétel lehetőségétől az „egyik” oldalt képviselő riportalanyokat, ezzel sértve a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.
A jogerős ítélettel szemben a felperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes kereseti kérelmének elfogadását, másodlagosan az első- és másodfokú bíróság, valamint az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Rttv. 23. § (2) bekezdését, mert a 2007. január 29-ei adás műsorvezetői magatartását a másodfokú bíróság helytelenül értékelte és abból téves következtetéseket vont le, mivel a műsorvezető magatartásának értékelésénél figyelmen kívül hagyta a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatot, melyben Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a közszereplést vállaló személyeknek nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a velük kapcsolatos megnyilvánulásokkal szemben.
Álláspontja szerint a kifogásolt műsorszám önmagában is – de a 2007. február 2-ai adással együtt is – eleget tett a hiteles, pontos és átfogó tájékoztatás követelményének, így jogsértést nem követett el. Hivatkozott arra, hogy a műsorvezető önálló véleménnyel, szerkesztői szabadsággal rendelkező autonóm egyén, akinek joga van úgy vezetni a műsort, hogy az a közvélemény érdeklődésére számot tartó kérdéseket érintsen. A 2007. január 29-ei műsor eseményei körében G. L. cinikus és arrogáns válaszaira utalt és állította, hogy a műsorvezető ezekre reagált és próbálta elhárítani a riportalany magatartását. A Rttv. 49. §-ára hivatkozással állította, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem szükségszerűen egy műsorszámon belül kell érvényre juttatni. Az alperes határozatát jogszabálysértőnek tartotta azért is, mert a mérlegelési jogkörben meghatározott bírság mértéke vonatkozásában indokolási kötelezettségének nem tett eleget. E körben utalt a Rttv. 135. § (1) bekezdésére és a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. § (1) bekezdésére, 72. § (1) bekezdésére, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 37.226/2007/5. számú ítéletére.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte annak jogszerűségére figyelemmel.
A felperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. A Pp. 270. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet – és nem az alperesi határozat – jogszerűségét vizsgálja, ezért a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem foglakozott a felperesi beavatkozónak a felülvizsgálati kérelemben az alperesi határozat jogsértő voltára utaló érveivel.
A jogerős ítélet nem sértette a Rttv. 23. § (2) bekezdését az alábbi okokból.
A Rttv. 23. § (2) bekezdése szerint a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve.
E törvényi követelmény többoldalú elvárást fogalmaz meg a műsorszolgáltatással szemben, e követelményeknek való megfelelés az egyedi körülmények együttes értékelése alapján dönthető el.
A másodfokú bíróság az ügy megítélése szempontjából releváns körülményeket helyesen állapította meg és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes magatartásának értékelésekor kizárólag a 2007. január 29-ei műsor vizsgálható. Az alperes a felperesi műsorszolgáltatás kapcsán azt kifogásolta, hogy adott műsort vezető O. J. elfogult módon, indulatosan lépett fel és szubjektív véleményének hangoztatásával megakadályozta a meghívott vendégeket (azok egy részét) abban, hogy a műsor témájához hozzászóljanak, így az elfogulatlanság követelményét sértve valósult meg a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást.
A műsorvezető tevékenységét adott műsorszámon belül kell értékelni, az objektivitást nélkülöző megnyilatkozása miatti jogsérelem nem orvosolható azzal, ha a műsorszolgáltató későbbi adásában hozzászólási lehetőség biztosít a meg nem szólaló vendégeknek, ezért a jogsértés megállapítása körében a 2007. február 2-ai adásban történteknek nincs relevanciája.
A jogerős ítélet törvényességének megítélése szempontjából irreleváns a felperesi beavatkozónak az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatára történő hivatkozása, mert nem az adás vendégeinek szemszögéből minősítette az alperes a műsort, a műsorvezető magatartását, hanem a Rttv. előírásai alapján, mivel a műsorvezető véleménynyilvánítási szabadságát és szerkesztői szabadságát a kiegyensúlyozottság követelménye korlátozza.
A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a műsorvezető a Rttv. előírásai szerint köteles tevékenységét végezni, azaz objektíven, elfogulatlanul, a meghívott vendégek véleményének megismerését célzóan köteles a beszélgetést vezetni, és nem jogszerű, ha a műsorvezető az, aki szubjektív véleményének agresszíven hangot adva akadályozza az adás vendégeit a hozzászólásuk megtételében.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság a releváns tényeket feltárta, a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményét helyesen értelmezte, és a felperesi műsorszolgáltatást helytállóan értékelve állapította meg a felperest elmarasztaló alperesi határozatot törvényesnek minősítő elsőfokú ítélet megalapozottságát.
Figyelemmel arra, hogy a jogerős ítélet nem jogsértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 37.400/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás