• Tartalom

273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet

273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről

2011.01.01.

A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 81. § (1) bekezdés a)–b) pontjában és 81. § (2) a)–h) pontjaiban, továbbá

a 36. § (2) bekezdése, a 39. § és a 40. § (1) bekezdése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 37. § (1) bekezdése tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése g) pontjában,

a 40. § (2) bekezdés tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés k) pontjában,

a 41. § (2) bekezdés tekintetében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 22. §-ában,

a 43. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában,

a 81. § (4), (7), (12), bekezdése és a 7. számú melléklet tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában,

a 82. § tekintetében a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének e) pontjában,

a 89. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdésének a) pontjában,

a 111. § tekintetében a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában,

a 112. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének l) pontjában,

a 113. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-ának (6) bekezdésében,

a 120. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének j) és p) pontjai,

a 125. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdésének j) pontjában,

a 126. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint

a 129. § tekintetében az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 14. § a), c), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS A FELETTES SZERVEK RENDSZERE

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el.

(2) A NAV központi szervei:

a) a Központi Hivatal,

b) a Bűnügyi Főigazgatóság,

c) az Informatikai Intézet,

d) az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet,

e) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

(3) A NAV középfokú adóztatási szervei:

a) a regionális adó főigazgatóságok,

b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (a továbbiakban: KAFIG).

(4) A NAV középfokú vámszervei:

a) a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok,

b) a Repülőtéri Főigazgatóság,

c) a Bevetési Főigazgatóság,

d) a Szakértői Intézet.

(5) A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok.

(6) A NAV alsó fokú adóztatási szervei:

a) a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok,

b) a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (a továbbiakban: KÜIG),

c) a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG).

(7) A NAV alsó fokú vámszervei:

a) a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,

b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: KAVIG),

c) az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság,

d) a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság,

e) a Járőr Igazgatóság,

f) az Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság.

(8) A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal.

2. § (1) A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége – ide nem értve az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségeket – megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.

(3) A NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő szerveinek illetékességi területét a 3. számú melléklet C) része tartalmazza.

3. § A NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben – ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is –, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – külön meghatalmazás nélkül – képviselik a NAV-ot.

4. § (1) A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést. A Központi Hivatal teszi meg a büntető feljelentést az általa észlelt bűncselekmény miatt, illetve akkor is, ha egy vagy több főigazgatóság jelzése alapján a büntető feljelentés Központi Hivatal által történő megtétele indokolt.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést.

Felettes szervek rendszere

5. § (1) A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek.

(2) A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet, az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

6. § (1) A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak.

(2) A KAFIG felettes szerve a KÜIG-nek, valamint a KAIG-nak.

7. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – felettes szerve az illetékességi területén működő megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak.

(2) A Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság felettes szerve a Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Pest megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak és a KAVIG-nak.

(3) A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak.

(4) A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve a Járőr Igazgatóságnak, valamint az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak.

8. § A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak, valamint a nyomozóhatósági tevékenység tekintetében a nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségeknek.

II. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az adóztatási szervek általános hatásköri szabályai

9. § (1) A középfokú adóztatási szervek lefolytatják a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

10. § (1) A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a (2)–(4) bekezdésben és a 11. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel – első fokon az adóigazgatóságok járnak el. Az adóigazgatóságok járnak el továbbá a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolási eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban.

(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el.

(3) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.

(4) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi.

11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(3) A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(4) A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg.

A vámszervek általános hatásköri szabályai

12. § A NAV Központi Hivatala:

a) lefolytatja a közösségi jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzést,

b) a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja,

c) jogosult az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM–PM együttes rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási szerződés elfogadására,

d) ellátja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet 11. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat),

e) végzi az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos (AEO) ügyekben,

f) végzi – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást,

g) ellátja, koordinálja és felügyeli a Vám- és Pénzügyőrséget érintő piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat, valamint együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal.

13. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok és a Repülőtéri Főigazgatóság lefolytatja a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,

b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,

c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.

(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

14. § A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok végzik – a Rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezések kivételével – az illetékességi területükön működő közúti határátkelőhelyen a vámközvetítő és más szolgáltató tevékenységet végzők elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.

15. § (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal, így különösen:

a) első fokon járnak el a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) meghatározott vámigazgatási eljárásokban,

b) ellátják az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti első fokú vámhatósági feladatokat,

c) ellátják a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel, a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat, ide nem értve a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét,

d) ellátják a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega-tv.) meghatározott adóztatási feladatokat e rendelet 31. §-a kivételével,

e) ellátják a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben foglalt vámhatósági feladatokat,

f) törvényben meghatározott körben szabálysértési jogkört gyakorolnak,

g) energiaadó ügyekben első fokon járnak el,

h) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végeznek,

i) intézkedéseket tesznek a vámhatóság hatáskörébe utalt jogszabálysértések megelőzésére, felderítésére,

j) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok tekintetében ellátják az ellenőrzési és engedélyezési feladatokat,

k) végzik a nemesfémtárgyak forgalmazásának ellenőrzését,

l) végzik a lefoglalt dolgok kezelését, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat,

m) megteszik a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzik az eljárásuk során észlelt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét,

n) az ügyfelek részére megadják az őket érintő vámeljárásokhoz szükséges tájékoztatást.

(2) Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a)–b), f)–g) és i)–o) pontja szerinti feladatokat, a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a)–b), d)–g) és i)–o) pontja szerinti feladatokat, illetve a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat.

(3) A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a Vtv. 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.

(4) A megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségeinek hatásköre – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – kiterjed az általuk észlelt, a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyíték biztosítására, halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére.

A regionális bűnügyi igazgatóságok hatásköre és az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal feladata

16. § A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

17. § Az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal végzi a NAV vámigazgatási-, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

Az adóztatási szervek különös hatásköri szabályai

18. § (1) Kizárólag a KÜIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik:

a) az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult

aa) belföldön nem letelepedett adóalany,

ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,

ac) Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,

ad) Egyesült Királyság fegyveres ereje,

ae) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában,

b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében,

c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében, ideértve az Art. 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott adózókat és az Art. 9. számú mellékletben meghatározott adóügyeket is,

d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében,

e) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében,

f) a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelmi miniszter,

g) a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,

h) a NAV alkalmazottai adóügyében.

(2) A KÜIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben.

(3) Ha a KÜIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KÜIG látja el.

(4) A KÜIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.

(5) Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KÜIG-hez kell teljesíteni.

(6) A KÜIG végzi az Art.-ban meghatározott, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzést. Amennyiben az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a KÜIG egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságnak kell megküldeni.

(7) A KÜIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KÜIG folytatja le.

19. § (1) Kizárólag a KAIG jár el az illetékügyek kivételével – ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket – jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben.

(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAIG hatáskörébe tartozik, a KAIG hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a KAIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4) Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el.

20. § (1) A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban.

(2) A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni.

(3) A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG-hoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is a KAIG folytatja le.

(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

21. § A KÜIG és a KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is megkeresheti.

22. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró adóigazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

23. § Az Art. 131. § (1)–(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság szabja ki, állapítja meg.

A vámszervek különös hatásköri szabályai

24. § (1) A Bevetési Főigazgatóság – a felettes szervi feladatain túl –

a) ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet, valamint végzi a NAV nyomozó szerveinek felkérése alapján a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek elfogását,

b) végzi a szolgálati kutyavezetők és szolgálati kutyák kiképzését; térítés ellenében e tevékenység a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, valamint a hasonló tevékenységet végző külföldi társszervek részére is végezhető.

(2) A Járőr Igazgatóság:

a) végzi a pénzügyi jogszabálysértések megelőzése, felderítése érdekében a vámhatóság feladatát meghatározó jogszabályokban előírt helyszíni ellenőrzéseket, ide nem értve az energiaadóval, a jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzést és a Jöt. 111/A. §-a szerinti jövedéki ellenőrzést, de beleértve a Jöt. szerinti hatósági felügyelet keretében végzett ellenőrzést,

b) megteszi a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzi az eljárása során észlelt, a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét, a nyomozó hatóság felkérése alapján az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzését, kísérését,

c) végrehajtja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetést,

d) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végez.

(3) A dunai hajózási forgalomban a Duna teljes – az Európai Unió külső vámhatárán működő alsó fokú vámszerv kirendeltségének illetékességi területén kívüli – magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Járőr Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

(4) Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság:

a) őrzésvédelmi – így különösen egyes objektumok védelmével kapcsolatos – feladatokat végez,

b) végzi a NAV saját hatáskörében lefoglalt dolgok élő erős őrzésével, kísérésével összefüggő feladatokat, valamint felügyeli a lefoglalt dolgok megsemmisítését, továbbá végzi anyagi javak őrzését, kísérését és szállítását,

c) egyéb művelet-támogató tevékenységet végez, beleértve a szolgálati fegyverzet ellátást.

25. § A Szakértői Intézet:

a) kötelező tarifális és származás felvilágosítást ad ki,

b) jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálását és szakvéleményezését végzi,

c) ügyféli kérelemre szakvéleményt ad ki,

d) termékazonosításhoz szükséges állásfoglalásokat ad ki,

e) jogszabályban előírt vizsgálatokat végez,

f) eljár a jövedéki és az abból előállított termékeknek a Jöt. 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben,

g) jogszabályban előírt esetekben szakértőként jár el,

h) mobil laboratóriumi szolgálatot lát el.

26. § (1) A büntetőeljárás, illetve szabálysértési eljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került áruk után a vám és nem közösségi adók, díjak és egyéb költségek kiszabását és beszedését a határozatot vagy az ítéletet hozó bíróság vagy hatóság székhelye szerinti főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép- magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi.

(2) Az engedélyezett exportőri, elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését a főigazgatóság illetékességi területén a főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi.

27. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:

a) az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása,

b) a biztonsági papírra vonatkozó jogszabályban előírt engedély meglétének ellenőrzése és a szabad forgalomba helyezése,

c) a Vtv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezése,

d) a különleges zárak jóváhagyása,

e) az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése,

f) a kezességvállalás engedélyezése,

g) a vámszabadterület és vámszabadraktár engedélyezésével, valamint a vámszabadterületen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyás megadásával összefüggő feladatok ellátása,

h) a vámmentes vámkezelésre jogosító általános engedély kiadása,

i) az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése,

j) az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetéséről szóló 2005. évi CLXVIII. törvény szerinti ATA igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekkel vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, továbbá a tagállamokkal történő koordinációs feladatok ellátása,

k) csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vétele, és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele,

l) a nem természetes személy részére behozott fémjelzésköteles nemesfémtárgyak, valamint a drágakövek szabad forgalomba bocsátás vámeljárás – ideértve az átmeneti megőrzés engedélyezését is – és kiviteli eljárás lefolytatása,

m) az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM–PM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása,

n) a légiforgalom kivételével a Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik,

o) az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása kivételével,

p) a Vtv. szerinti központosított utólagos ellenőrzés, valamint az Art. szerinti központosított ellenőrzés lefolytatása,

q) a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása,

r) az államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása,

s) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása.

28. § (1) A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye a Közép- magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, végzi a 15. § (1) bekezdés b)–g) és i)–n) pontja szerinti feladatokat – ide nem értve a hatósági felügyeletet és a jövedéki ellenőrzést, illetve a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést – és a Vtv. szerinti utólagos ellenőrzést.

(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt ügyekben 3 adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4) Ha a KAVIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, az ezekkel kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.

29. § (1) A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a KAVIG jár el.

(2) A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére kötelezett külföldi vállalkozás esetében a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység bejelentése, a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során a KAVIG jár el.

(3) A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, a Jöt. 57/C. § (3) bekezdése szerinti külföldi személy jövedéki adóügyében, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.

30. § Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik.

31. § A Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban:

a) a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

b) a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, valamint

c) a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság

jár el.

32. § (1) Budapesten és Pest Megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság végzi az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényben foglalt engedélyezési és a fémkereskedelmi tevékenységi biztosítékul felajánlott, visszavonható pénzügyi biztosíték esetén a visszavonás lehetőségének jóváhagyását – ide nem értve a kiemelt adózókat –, továbbá az ellenőrzési feladatokat. A kiemelt adózók tekintetében az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést a KAVIG folytatja le, illetve hozza meg.

(2) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.

A Bűnügyi Főigazgatóság különös hatásköri szabályai

33. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében:

a) az 500 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen (Btk. 137. § 9. pont) vagy bűnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bűncselekmények nyomozása,

b) a bűnszervezet (Btk. 137. § 8. pont) tagjaként elkövetett bűncselekmények nyomozása,

c) az a) és a b) pontokba nem tartozó olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye, vagy az elkövetés körülményei, illetve a bűncselekmény társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy a NAV elnöke a Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe von, illetve utal.

34. § A Bűnügyi Főigazgató egyedi ügyekben a 33. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozó hatósági jogkörét regionális bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.

35. § A Bűnügyi Főigazgatóság ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV törvényben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

Kijelölési szabályok

36. § (1) A Kormány az Art. 56. § (1) bekezdésében megjelölt kapcsolattartó közigazgatási szervként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki. A NAV elnöke az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására a Központi Hivatalon belül Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) elnevezéssel szervezeti egységet működtet.

(2) A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi kapcsolattartó szervként a Központi Hivatalt jelöli ki.

(3) A Kormány a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő szabálysértések tekintetében szabálysértési hatóságként a Központi Hivatalt jelöli ki.

37. § (1) A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztetheti.

(2) A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki.

(3) A Kormány az Informatikai Intézetet, valamint az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetekként jelöli ki.

38. § (1) A Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervként az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KÜIG jár el.

(2) A Kormány által központosított ellenőrzésre, valamint központosított utólagos ellenőrzésre kijelölt szervként a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KAVIG jár el.

39. § A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki.

40. § (1) A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki.

(2) A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a NAV vámszervét jelöli ki.

41. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Bűnügyi Főigazgatóságot jelöli ki.

(2) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Bűnügyi Főigazgatóságot jelöli ki.

42. § A NAV tv. 23. § (3) bekezdése szerinti – országos illetékességű – adóztatási szerv a KAFIG, a KÜIG és a KAIG.

43. § (1) A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a) a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint

b) ha arra az építményre, amelyben a kártyatermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében –

szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a játékterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a) a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az Szjtv. 26. § (12) bekezdésében, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés f) pontjában és az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a játékterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint

b) ha arra az építményre, amelyben az I. kategóriába tartozó játéktermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében –

szakhatóságként jelöli ki.

(3) A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

a) a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint

b) ha arra az építményre, amelyben a játékkaszinót működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében –

szakhatóságként jelöli ki.

(4) Az ügyfélnek a játékterem, játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

III. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

44. § (1) Az eljárásra – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –

a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye,

b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó – ideértve a vállalkozó magánszemélyt is – székhelye, ennek hiányában telephelye,

c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)

szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, illetve megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

(3) Amennyiben a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b)–c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

Az adóztatási szervek különös illetékességi szabályai

45. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.

(2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

(3) Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes.

(4) Az alábbi ügyekben az adózó kérelmére – a 18. § (1) bekezdésében és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat:

a) adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása,

b) adóazonosító jel kiadása, adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés,

c) START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával kapcsolatos ügyintézés,

d) adószám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére,

e) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyfélszolgálati ügyintézés.

(5) Ha az adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes.

(6) Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti a NAV elnökétől az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését.

(7) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, illetve egyes eljárási cselekmények foganatosítására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte.

(8) Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az első fokú adóhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(9) A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének utasítására vagy engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.

(10) Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(11) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.

Az adóztatási szervek illetékességi szabályai illetékügyben

46. § (1) Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

a) amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van,

b) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt – ennek hiányában az NAV elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) adóigazgatóság –, ha a hagyaték tárgyalás nélkül került átadásra,

c) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van.

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található,

b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik.

(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.

(4) A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság állapítja meg, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van.

(5) Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.

(6) Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően az NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet.

(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak kell megküldeni.

47. § (1) Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta,

b) az Itv. 32. §-a szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdésszerinti illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,

e) az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság

jár el.

(3) Az Itv. 74. § (4) bekezdése alapján a választottbíróság által átutalandó illetéket és költséget a választottbíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékbevételi számlájára kell átutalni.

(4) Amennyiben az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes igazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye székhelye szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el.

48. § A megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

49. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró adóigazgatóság jár el.

A vámszervek különös illetékességi szabályai

50. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén az 1. sz. Repülőtéri Igazgatóság a főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, AEO tanúsítvány kiadására, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatára.

(2) A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte.

51. § (1) Az áruk vámeljárás alá vonására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.

(2) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

(3) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a vámigazgatási ügyekben illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.

(4) A vámszabadterületen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.

(5) A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK vámkódex) 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni, illetve azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek székhelye Budapesten, illetve Pest megyében található, a KAVIG jár el.

52. § A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyar Köztársaság területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.

53. § (1) Az állandó tartózkodási helyüket harmadik országból a Közösség vámterületére áthelyező természetes személyek részére szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatására a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak- budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó személyzet tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

(2) Természetes személyek által harmadik országból behozott gépjárművek vámkezelésére a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak- budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

54. § (1) Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra – az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták.

(2) A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.

55. § (1) Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (1) bekezdése szerinti – írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság adhat ki. Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (3) bekezdése szerinti – egyszerű írásbeli engedély megadására az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.

(2) Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(3) Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére – kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárás kivételével – a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

56. § (1) A Vtv. 48. §-ának (2)–(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.

(2) A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállását a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi.

(3) A tranzitterület – Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(4) A Vtv. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az EK vámkódex 236–239. cikke értelmében az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelynek területén a visszatérítendő vagy elengedésre kerülő összeg könyv szerinti nyilvántartásba vétele történt. Amennyiben a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére a könyv szerinti utólagos nyilvántartásba vétellel összhangban kerül sor, a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelyik az utólagos könyvelésbe vételt végzi.

57. § (1) A regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők:

a) a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,

b) a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

c) a regisztrációs adónak a Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében

ca) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

cb) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Budapest, Baranya megye, Fejér megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye vagy Tolna megye területén található, a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,

cc) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található, a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.

58. § (1) A jövedéki adóügyeknek nem minősülő jövedéki ügyekben – az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével –, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladatokkal, illetve a Jöt. 15. § (1)–(2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárásra az adóraktárnak, az adómentes felhasználó üzemének, a felhasználói engedélyes telephelyének, a kereskedő üzletének, raktárának, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyének, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyének fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság az illetékes.

(2) Ismeretlen személy jövedéki ügyében eljárásra az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.

(3) A jövedéki és energiaadó ügyben érintett személyek részére a vámazonosító számot az eljárás lefolytatására illetékes NAV vámszerv adja ki.

59. § (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság jövedéki adó, energiaadó valamint környezetvédelmi termékdíj ügyben a NAV elnökének utasítására (engedélyével) az illetékességi területén kívül is végezhet ellenőrzést.

(2) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványok kiadása, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás EK végrehajtási rendelet 14h.–14j. cikke szerinti AEO feltételek vizsgálata során az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt.

(3) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság a Vtv. 1. § (3) bekezdés 7. pontja szerinti utólagos ellenőrzés végrehajtása során a Vtv. 7/N. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

60. § (1) Vámraktár engedélyezésére, amennyiben a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(2) Ha a számviteli nyilvántartás a raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egyedi engedélyezés esete nem áll fenn, a vámraktár engedélyezésére a raktárnyilvántartás vezetésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az illetékességet az összesített adatokat tartalmazó – de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető – központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani.

(3) Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(4) A TIR rendelet 7. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

61. § A postaforgalomra vonatkozó illetékességi szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

A nyomozóhatóságok illetékességi szabályai

62. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(2) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a regionális bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.

(3) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális bűnügyi igazgatóság jár el.

(4) Ha az elkövető több regionális bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(5) A regionális bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.

63. § A regionális bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes nyomozó szerv egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény(ek) eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezés

64. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 139. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 92. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(4) A 93. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés

65. § E rendeletnek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV Korm. rendelet”.

Átmeneti rendelkezések

66. § (1) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH megyei (fővárosi) igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH regionális főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális adó főigazgatóság folytatja le.

(2) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KAIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KÜIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket a KAFIG folytatja le.

(3) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Központi Hivatalánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 21/A. § (2) bekezdésének hatálya alá eső, és 2010. december 31-én folyamatban lévő ügy tekintetében 2011. január 1-jétől a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. december 31-ét követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.

(5) A kiszabás alapján az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által 2010. szeptember 30-án jogerősen lezárt és a fővárosi illetékek beszedési számla javára megfizetett illeték 2010. október 1-jét követően kért visszatérítésével, törlésével kapcsolatban az a fővárosi adóigazgatóság jár el, amely az illeték kiszabására e rendelet alapján illetékességgel rendelkezne.

67. § (1) A vámhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség középfokú szervénél folyamatban lévő másodfokú eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező középfokú felettes szerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(2) A 2010. december 31-én folyamatban lévő vámügyekben 2011. január 1-jét követően az alábbi illetékességi szabályok szerint kell eljárni:

a) a folyamatban lévő kiviteli, újrakiviteli, passzív feldolgozási, ideiglenes behozatali, aktív feldolgozási, árutovábbítási, vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárások esetében a vámfelügyelet ahhoz a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatósághoz kerül, amelynek illetékességi területén a vámfelügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal működött,

b) a folyamatban lévő átmeneti megőrzés és vámraktározási eljárás tekintetében a vámfelügyeletet az átmeneti megőrzés, illetve a vámraktár helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság látja el,

c) az ÁFA törvény 95. §-a szerinti adómentes termékimport esetében a feltételek teljesülésének vizsgálatát az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság ellenőrzi, amelynek illetékességi területén a kapcsolódó vámeljárást lefolytató vám- és pénzügyőri hivatal működött.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint az adott eljárást illetően hatáskörrel rendelkező Járőr Igazgatóság, illetve az e rendelet szerint az adott eljárást illetően hatáskörrel rendelkező Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság folytatja le.

68. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság folytatja le.

(2) A 2011. január 1-jével a Vám- és Pénzügyőrségtől a Rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását, amennyiben az 2010. december 31-én

a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

b) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

c) a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatalánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,

d) a Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalánál van folyamatban, az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális bűnügyi igazgatóság

folytatja le.

69. § A NAV tv. 98. § (1) bekezdése szerinti nyomtatvány alatt a NAV által kiállított adóigazolványt, START, START PLUSZ, START EXTRA kártyát, továbbá a NAV által kiállított Szjtv. szerinti engedélyt és a játékautomata nyilvántartásba vételi igazolást is érteni kell.

70. § (1) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontját a megszűnő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség tekintetében nem kell alkalmazni. Az APEH és a VPOP elnevezésű hivatali kapuk továbbra is alkalmazhatóak.

(2) Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott érkeztető számok a NAV-nál továbbra is alkalmazhatók VP és APEH megjelöléssel.

(3) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség azon elektronikus nyomtatványai, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, átmenetileg továbbra is használhatók a NAV által rendszeresített új elektronikus nyomtatványok megjelenéséig. A NAV átmenetileg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló jelzést tartalmazó elektronikus dokumentumot, nyugtát stb. is küldhet az ügyfeleknek, valamint tovább használhatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség elektronikus aláírását. Az e bekezdés szerinti átmeneti időszak az elektronikus rendszer megfelelő fejlesztéséig, de legkésőbb 2011. december 31-ig tarthat.

71. § Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó, 2010. december 31-ig nyújtott biztosítékok (ideértve a bankgaranciát is) azok eredeti tartalmukkal, hivatalból vagy kérelemre történő módosításukig, illetve lejártukig érvényesek maradnak. Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetősége tekintetében kedvezményezettnek kell tekinteni azt a vámszervet, amely a NAV megalakulását megelőzően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, kedvezményezettnek tekintett vámszervtől saját illetékességi területén az adott vámhatósági hatáskört a NAV megalakulásakor átvette.

Módosító rendelkezések

72. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

38. § Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.”

73. § A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában és 3. § b) pontjában a „Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.

74. § A személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról szóló 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Nem alkalmazható kényszerítő eszköz a következő személyekkel és szervezetekkel szemben:]

c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, továbbá a sürgős orvosi ellátásban közreműködő szervezetek, illetve ezek szolgálatban lévő tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági és nyomozóhatósági szervei, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú szolgálatban lévő tagja.”

75. § Az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-ában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

76. § A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés második mondatában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

77. § A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § A nemzetközi repülőtéren nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon tranzitterület létesíthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóság engedélye alapján, továbbá az egyéb, jogszabályban előírt szolgálatokon kívül határrendészeti, vámhatósági, légiközlekedés-védelmi, továbbá közegészségügyi szolgálatot kell fenntartani.”

78. § (1) A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § Külföldi rendszámú vagy hatósági jelzés nélküli külföldi államjelzésű jármű elszállításáról és visszaszolgáltatásáról értesíteni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elszállítás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságát.”

(2) A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A jármű árverés útján történő értékesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) ingó árverésre vonatkozó rendelkezései (Vht. 118–129. §) alkalmazása során]

c) az árverési hirdetményt (Vht. 121. §), valamint az árverési jegyzőkönyv másolatát [Vht. 128. § (2) bek.] kézbesíteni kell – külföldi rendszámú, hatósági jelzés nélküli külföldi államjelzésű jármű értékesítése esetén – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának is;”

79. § A talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés e) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala” szöveg, a 8. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőri hivatalnál (Buda-térségi Vám- és Pénzügyőri Hivatal)” szövegrész helyébe a „NAV Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságánál” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőri hivatal” szövegrész helyébe a „NAV Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága” szöveg lép.

80. § A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III./1. pont 1.35. alpontjában a „Vám- és Pénzügyőrség szolgálati igazolványai” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati igazolványai” szövegrész, az 1.58. alpontjában az „APEH adóigazolvány” szövegrész helyébe az „adóigazolvány” szöveg lép, a III/2. pont 2.15. alpontjában a „belépési engedély a Vám- és Pénzügyőrség objektumaiba” szövegrész helyébe a „belépési engedély a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek objektumaiba” szöveg lép.

81. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Tábornok, főtiszt, tiszt, valamint az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti vezénylés esetében a zászlós és tiszthelyettes vezénylésére a Hszt. 2. számú melléklete szerint a miniszter, zászlós és tiszthelyettes egyéb célú vezénylésére – a büntetés-végrehajtási szervek állományából gazdálkodó szervhez, továbbá a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményhez vezénylésre kerülők kivételével – az országos parancsnok [Hszt. 2. § e) pont] jogosult. Ez a jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a főigazgatót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az elnököt illeti meg.”

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3. § (1) A vezénylést a miniszter határozatban, az országos parancsnok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) rendeli el, amely tartalmazza – a vezényelt személyi adatain felül – a vezényléssel egyidejű rendelkezési állományba helyezést, a más szerv megnevezését, valamint a vezénylés időtartamát.”

(3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyveres szervek – ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt – alapbeosztásainak kategóriába sorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.”

(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet a következő 27/B. §-al egészül ki:

27/B. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített szolgálati beosztások tekintetében a 26–27. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási kategória megegyezik a NAV tv. szerinti besorolási fokozattal. Ennek megfelelően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresített szolgálati beosztásokat a NAV tv. szerinti besorolási fokozatokba kell besorolni.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának magasabb besorolási fokozatba történő sorolására a NAV tv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alapbeosztásainak besorolási fokozatba sorolását a 2/C. számú melléklet tartalmazza.”

(5) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szolgálati időpótlék a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervek minden hivatásos és szerződéses állományú tagját – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állománya kivételével – megilleti, függetlenül a ténylegesen ellátott beosztástól, munkakörtől.”

(6) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 36. §-ában a „322. §-a (1) bekezdésének l) pontja” szövegrész helyébe a „322. § (1) bekezdés szerinti veszélyességi pótlék” szöveg lép.

(7) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál gépjárművezetői pótlékra kizárólag az jogosult, aki gépkocsivezetőként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelzésével és megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművet vezet.”

(8) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 67. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

67. § (1) A Hszt. 2. § e) pontjában meghatározott vezetők és helyetteseik, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és helyettesei (a továbbiakban együtt: vezető) vezetői juttatásokra jogosultak, e jogosultságuk a vezetői megbízatásuk időtartamára áll fenn.”

(9) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 67. § (13) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(13) Az országos parancsnok és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese szolgálati igazolványának felmutatásával a közigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá az államhatalmi szervekhez és a közintézményekhez beléphet. A rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettese más rendvédelmi szerv vagy a Magyar Honvédség működésére szolgáló területére a feladatkörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be.”

(10) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/A. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.

(11) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/B. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.

(12) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet e rendelet 7. számú mellékletével egészül ki.

82. § A mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól szóló 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

24. § Az adópolitikáért felelős miniszter felügyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal polgári védelmi feladatainak ellátását.”

83. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

84. § A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdésében a „honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya” szöveg lép.

85. § (1) Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. § E rendelet alkalmazásában]

f) lakosság: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek szolgálati feladatot ellátó állománya, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati feladatot ellátó hivatásos állománya, továbbá a szabadságukban korlátozott, a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézet őrizetében lévő személyek kivételével a veszélyeztetett területen élő vagy tartózkodó személyek összessége;”

(2) Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § (1) A minisztériumok és a védelmi igazgatás szervei polgári védelmi feladatok ellátásában részt vevő, illetve e szerveknek minősített időszakban feladat ellátására kötelezett állományát, valamint a rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő állományt és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálatot teljesítő hivatásos állományát a polgári védelemnél rendszeresített egyéni bőr- és légzésvédő eszközökkel kell ellátni.”

(3) Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

86. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 88. § (4) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal” szöveg, a 89. § (8) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV” szöveg lép.

87. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulék alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az OEP-pel a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás – ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetve árvaellátás helyett kifizetett juttatást is – esetében a jogosultat törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
Az a) pontban meghatározott megállapodásnak megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentésével a NAV, mint állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolják el.”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/A. § (2) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH)” szövegrész helyébe a „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a (4) bekezdés második mondatában „az APEH” helyébe „a NAV” szöveg, az 5/D. § (3) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága cím” szövegrész helyébe „NAV” szöveg, a 20/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg, a 22. § (5) bekezdésében „Az APEH” szövegrész helyébe „A NAV” szöveg, a (9) bekezdésében „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg lép.

88. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

6. § (1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (a Rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos és szerződéses állományú tagjai az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az Ebtv. és e rendelet rendelkezései alapján jogosultak azzal, hogy e jogosultságuk nem érinti jogszabály vagy a fegyveres szerv rendelkezése alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató igénybevételével kapcsolatos kötelezettséget. A fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, közalkalmazott és nyugállományú, katonai intézeti hallgató tagjának, továbbá igényjogosult közeli hozzátartozójának vizsgálatát és gyógykezelését – kérésére, az Ebtv. 18. §-ának (4) bekezdése szerinti jogszabályban foglaltak figyelembevételével – az egészségi állapota által indokolt, az ágazati jogszabályukban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell kezdeményezni.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés l) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

89. § (1) A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[1. § E rendelet alkalmazásában]

„4. személyi védelem: a rendőrségnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek, a honvédségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek az e rendeletben foglaltak szerint folytatott intézkedése;”

(2) A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[26. § (1) A személyi védelem költsége]

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei által nyújtott személyi védelemmel összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési fejezet, illetve”

[működési költségvetésében meghatározott forrásfejezetet terheli.]

90. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (7) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számlák” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számlák” szöveg lép.

91. § A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés f) pontjában „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság)” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint állami adóhatóság a (a továbbiakban: adóhatóság)” szöveg, 7. számú melléklet 465. pontjában a „Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számla” lép.

92. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. számú melléklet 465. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számla” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számla” szöveg lép.

93. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 465. pontjában a „465. Vám- és pénzügyőrséggel szembeni kötelezettség” szövegrész helyébe a „465. Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, mint vámhatósággal szembeni kötelezettség” szöveg lép.

94. § A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás feladatait ellátó hatóság szervezetéről, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről szóló 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szervekre” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveire és nyomozóhatósági szerveire” szöveg lép.

95. § A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

96. § A Védelmi Programban résztvevők, valamint reájuk tekintettel más személyek támogatásáról és az egyes támogatási formákról, továbbá a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 10. §-ában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

97. § A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

98. § Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek egészségügyi szakmai szerve véleményének kikérésével folytatja le az engedélyezési eljárást.”

99. § (1) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

k) követelménytámasztó szervek: a Magyar Honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve a rendvédelmi szerveket irányító (felügyelő) miniszterek; a szövetséges fegyveres erők tekintetében a Kormány; a közigazgatási rendszer, a nemzetgazdaság és a társadalom működése tekintetében az ágazati miniszterek; a bíróságok tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalának vezetője; a lakosság ellátása tekintetében az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke;”

(2) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 3. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[3. § A gazdaság mozgósításának alapfeladata a vagyoni szolgáltatások biztosítása]

a) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya mozgósításához és mozgósítás utáni működéséhez,”

(3) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(3) A tartalékok – rendeltetésük, illetve összetételük szerinti – csoportosítása:]

a) Gazdaságbiztonsági Tartalék (a továbbiakban: GT): jogszabályban meghatározott védelmi célú hányadában a nemzetgazdaság vagy egy ágazat gazdaságmozgósítási helyzeti működését, a lakosság alapvető ellátását és védelmét, valamint a mozgósított Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) feladatai végrehajtását szolgáló, lehetőleg több felhasználói igény kielégítésére alkalmas áruk – elsősorban ipari termékek, félkész termékek, alapanyagok – és pénzeszköz,”

(4) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az egyéb rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is) felügyeletét ellátó miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetőinek feladatai
Az alárendelt rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) nemzetgazdasággal szemben támasztott, gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényeinek tervezése, a részigénytervek összesítésének elvégzése. Az összesített igénytervet az illetékes ágazati tervező szervek részére kell megküldeni.
A rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényei tervezésének ki kell terjednie az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó – központi beavatkozást igénylő – tervkivonat elkészítésére is. Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tárcaszintű tervkivonatot csak a központi tervezőszerv részére kell megküldeni.”

(5) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. Fejezet 8. pont második francia bekezdésében a „rendvédelmi szervek részéről” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) részéről” szöveg lép.

(6) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. Fejezet 10. pontjának a) alpontjában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek:” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is):” szöveg, a „PM” szövegrész helyébe az „NGM” szöveg, a „VP” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, a 10. pont b) alpontjában a „PM” szövegrész helyébe az „NGM” szöveg lép.

(7) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III. Fejezet 1.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Az igények tervezése kiterjed:]

„1.1. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) által a nemzetgazdaságtól igényelt, a béke időszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erőforrás igény tételes felmérésére (követelménytámasztók).”

(8) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet V. Fejezet első francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A tervező szervek a védelemgazdasági alapterv összeállítása során]

„– a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) igényei, valamint a BNT keretében a nemzetgazdaságra háruló igények tervezésekor a „felülről lefelé tervezés” (feladatmeghatározó) módszerét, míg”

(9) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet VII. Fejezet 1. pontjának első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. A Magyar Honvédséget, a rendvédelmi szerveket irányító minisztériumok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter
az erőforrás igényeket (3. számú táblázat) igénykielégítési módonként, ágazati besorolás szerinti felelős teljesítő szervenként és a javasolt igénykielégítők székhelye szerinti megyei bontásban 3 példányban küldik meg az illetékes felelős teljesítő szervek részére. A felelős teljesítő szerv a visszaigazolt tervlap egy példányát a követelmény támasztó és egy példányát az NGM részére küldi meg. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) a költségvetési többletigényt az igénybejelentési táblázaton feltüntetett módon tervezik.”

(10) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet VII. Fejezet 2. pont, A 7. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok című táblázat alatti szövegrészben a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is)” szöveg lép.

(11) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. Fejezet 1. pontjában „- a PM mint a VP felügyeleti szerve;” szövegrész helyébe „- az NGM mint a NAV felügyeleti szerve;” szöveg, a 2. pontjában „- a PM – a költségvetési előirányzatokért” szöveg helyébe „- az NGM – a költségvetési előirányzatokért”, az 1. számú melléklet VIII. Fejezet a) pontjában és az e) pont utolsó előtti bekezdésében, a Tervezési táblázatok, segédletek című táblázat 3. sorának „Címe” elnevezésű oszlopban, a 2. számú táblázat 3. sorában, valamint a 3. számú táblázat címében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is)” szöveg, az 1. számú melléklet VIII. Fejezet 1. számú táblázat 2. oszlopában a „VP (PM)” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, az 1. számú melléklet Függelékében a „VP Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

100. § A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában és 4. § (4) bekezdés második mondatában a „rendvédelmi szervekre,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra,” szöveg lép.

101. § (1) Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által kijelölt, nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek üzemanyagot csak nemzetbiztonsági védelem alá eső szervtől szerezhetnek be.”

(2) Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.”

(3) Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 3.2. pontja nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2. Az elmúlt két évben végzett olyan munkák megnevezése, amelyeket a cég fokozott adatvédelmet igénylő megbízók (Magyar Honvédség, katonai vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőrségi, vám- és pénzügyőrségi, katasztrófavédelmi szervek, büntetés-végrehajtási intézetek, minisztériumok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve szervei, más országos hatáskörű szervek) részére végzett:”

102. § A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

103. § (1) A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

„4. Szakmai Közreműködő Szervezetek: feladataikat a Belügyminisztériumnál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalánál a felelős miniszter által kijelölt szervezeti egység, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál a felelős miniszter által kijelölt szervezeti egység, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó, a felelős miniszter által kijelölt jogi személy, illetve annak szervezeti egysége látja el, amely rendelkezik az Európai Unió Bizottsága megfelelő intézményi akkreditációjával. Az SzKSz-ek felelősek a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok szakmai és technikai tervezéséért, előkészítéséért, a megvalósítás közvetlen nyomon követéséért, illetve az e rendeletben meghatározott esetekben a vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolításáért, a szerződéskötési, nyilvántartási és egyéb pénzügyi adminisztrációs feladatok ellátásáért, továbbá ezen feladatokkal kapcsolatos szervezeten belüli belső koordináció végzéséért;”

(2) A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

42. § (1) A fejlesztési feladatok lebonyolítása során a KPSZE és az SzKSz-ek a tapasztalt szabálytalanságokról, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit hátrányosan érintő egyéb tevékenységekről vagy azok alapos gyanújáról haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a Felelős Hatóság vezetőjét és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodáját (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda), továbbá intézkedni:”

(3) A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A KPSZE és az SzKSz vezetője a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről azonnal kötelesek tájékoztatni a Felelős Hatóság vezetőjét és az OLAF Koordinációs Irodát.”

(4) A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

44. § (1) Minden negyedévet követő két hónapon belül a Felelős Hatóság a fejlesztési feladatok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint a folyó államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről, illetve amennyiben nem merült fel szabálytalanság vagy visszaélés, ennek tényéről köteles jelentést küldeni a határrendészetért felelős miniszter és – az OLAF Koordinációs Irodán keresztül – az Európai Bizottság és az EU Csaláselleni Hivatala (OLAF) részére.”

104. § A posta veszélyeztetettségi és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, feladatairól, működési feltételeiről szóló 241/2004. (VIII. 16.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal”, a 19. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

105. § (1) Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § A szellemi tulajdonjognak a közösségi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti jogosultja (a továbbiakban: jogosult) a közösségi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmét (a továbbiakban: kérelem) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be a végrehajtási rendelet 3. cikkében meghatározott formában.”

(2) Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében „A Parancsnokság” szövegrész helyébe „Az Igazgatóság” szöveg, a 9. §-ában „a Parancsnokság” szövegrész helyébe „az Igazgatóság” szöveg lép.

106. § A területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

107. § (1) A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

30. § (1) A fejlesztési feladatok lebonyolítása során a kedvezményezettek a tapasztalt szabálytalanságról, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit hátrányosan érintő egyéb jogellenes tevékenységről, vagy azok alapos gyanújáról haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a végrehajtó hatóság vezetőjét és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodáját (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda), továbbá – a végrehajtó hatóság szabálytalanságról kialakított álláspontjának megfelelően – intézkednek”

(2) A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kedvezményezett vezetője a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről azonnal köteles tájékoztatni a végrehajtó hatóság vezetőjét és az OLAF Koordinációs Irodát.”

(3) A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § (1) Minden negyedévet követő két hónapon belül a végrehajtó hatóság a fejlesztési feladatok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint a folyó államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről, illetve amennyiben nem merült fel szabálytalanság vagy visszaélés, ennek tényéről köteles jelentést küldeni az OLAF Koordinációs Irodán keresztül az Európai Bizottság és az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) részére.”

108. § (1) A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: VPOP)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Központi Hivatalával” szöveg, a 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „VPOP” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, a 6. § (2) bekezdésében a „VPOP-t,” szövegrész helyébe a „NAV-ot,” szöveg lép.

(2) A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal, valamint a Rendőrség és a NAV a kábítószer-prekurzorok nemzetközi forgalmának ellenőrzését, valamint a bűnmegelőzést és a bűnfelderítést szolgáló egyéb adatcserét végezhet az illetékes külföldi hatóságokkal és a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervvel. A Hivatal felel továbbá a legális kereskedelmet, felhasználást érintő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek hazai koordinálásáért és ezeknek az Európai Bizottság és a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv felé történő teljesítéséért, egyben jogosult az Európai Bizottsággal a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása során felmerülő kérdésekben a szükséges egyeztetéseket lefolytatni. Az Országos Rendőr-főkapitányság a rendőri, a NAV Központi Hivatala a vámügyekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködést koordinálja és végzi.”

109. § A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy főszámon lehet nyilvántartani:]

a) papír alapú iktatás esetén a rendvédelmi szerveknél, a bírósági és ügyészi szerveknél, pártfogó felügyelői szolgálatnál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a közjegyzőknél, a bírósági végrehajtóknál, valamint ezek kamaráinál, továbbá az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett természetes személyeknél és gazdasági társaságoknál, igazságügyi szakértői intézményeknél, hatósági tolmácsoknál, hiteles szakfordítóknál és büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvédeknél azzal a feltétellel, hogy a különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett, egy főszámon nyilvántartható ügyek körét az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni,”

110. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ellátást megállapító szerv az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,
a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,
b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága megkeresésével,
c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a NAV vámszervének vagy független szakértő bevonásával
állapítja meg a forgalmi értéket.”

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az Szt.]

a) 10. §-a (7) bekezdésének alkalmazásában állami adóhatóság a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága,”

(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. számú melléklet II. pont második bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága útján – ellenőrizheti.”

(4) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének kitöltési tájékoztató része II. 1. pontjában és 9. számú mellékletének kitöltési tájékoztató része II. 1. pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV” szöveg, 3. számú mellékletének IV. pontjában és a 9. számú melléklet IV. pontjában „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazgatósága” szövegrész helyébe „a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága” szöveg lép.

111. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

b) igénybevevő: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei (a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei a továbbiakban együtt: rendvédelmi szervek) és a Hvt. 43. §-ában meghatározott honvédelemben közreműködő szervek,”

(2) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésében a „Honvédség” szövegrész helyébe a „Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

112. § (1) Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MVB tagjai: az Európai Bizottság képviselője, a Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium és az NFÜ képviselője. Állandó meghívottként részt vesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala OLAF Koordinációs Iroda (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda) képviselője, a Magyar Államkincstár képviselője. Megfigyelőként részt vesz a Bizottság munkájában az Állami Számvevőszék, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, valamint az időközi értékelést végző szervezet képviselője.”

(2) Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § (1) A SAMB elnöke az Indikatív Programban a Schengen Alap megvalósításáért kijelölt Felelős Személy. Tagjai: a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU), az NFÜ, valamint a szakmai közreműködő szervezetek képviselői. Állandó meghívottként vesznek részt az Európai Bizottság, a végső kedvezményezettek, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az OLAF Koordinációs Iroda és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság képviselői.”

113. § (1) A fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig]

a) az adózónál az állami adóhatóságnál, az önkormányzati adóhatóságnál, valamint a vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – az állami adóhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta;”

(2) A fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 3. számú melléklet IV. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózó kijelenti, hogy]

h) a kérelem benyújtásakor nem áll az állami, az önkormányzati adóhatóságnál vagy a vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás – ide nem értve a késedelmi pótlék miatti tartozást – miatt az állami, illetve az önkormányzati adóhatóságnál végrehajtási eljárás alatt;”

114. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Kormány a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott szakhatóságként azokban az eljárásokban, ahol első fokon
a) a NAV Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát,
b) a NAV Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát, és
c) a NAV Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága jár el, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát
jelöli ki.”

(2) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. § (2) bekezdés g) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóságát” szöveg, az 5. számú melléklet I.3. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága”, a III.4. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága” szöveg, a IV.3. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága” szöveg lép.

115. § A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16/C. § (6) bekezdésében „az APEH” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg lép.

116. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az ONYF az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl]

e) szakmai szempontból segíti és ellenőrzi jogszabály alapján a nyugdíjbiztosítás szervezetén kívüli, ellátást megállapító és folyósító tevékenységet, ideértve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek nyugdíj-megállapítási tevékenységét is, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a Hszt.-én alapuló nyugdíj-megállapítási tevékenységét is,”

117. § A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

118. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés d) pontjában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

119. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d)–e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA), az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA), valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA), (a továbbiakban együtt: alapok) által finanszírozott programok és intézkedések pénzügyi tervezésében, pénzügyi és számviteli lebonyolításában részt vevő alábbi szervekre:]

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Központi Hivatalának OLAF Koordinációs Irodájára mint a szabálytalanságok kezelésében közreműködő szervre,
e) a NAV adóztatási szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság) mint az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettség beszedésére irányuló végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóságra,”

(2) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 23. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

23. § (1) Minden negyedévet követő negyvenkét napon belül az MVH köteles összesített jelentést küldeni a NAV Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodája és az államháztartásért felelős miniszter részére a tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint a folyamatban lévő államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről, amelyet minden esetben másolatban megküld az irányító hatóság részére.
(2) A szabálytalanságok és csalások megelőzése érdekében az MVH saját szervezetén belül kijelöl egy szervezeti egységet a NAV Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodájával való együttműködés biztosítására.”

120. § (1) Az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. § E rendelet alkalmazásában:]

e) rendvédelmi szervek: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés f) pontja és az (5) bekezdése szerinti szervek;”

(2) Az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. § E rendelet alkalmazásában:]

f) a rendvédelmi szervek személyi állománya: a rendvédelmi szerveket felügyelő minisztériumok, valamint a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány, az itt foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalói, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományából a hivatásos állományú tagok, valamint Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományából azok, akik 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazotti állományába tartoztak, továbbá a BM oktatási intézményeinek (Rendőrtiszti Főiskola, rendészeti szakközépiskolák) hallgatói, tanulói.”

121. § (1) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Főfelügyelőség a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról
a) hulladék behozatala esetén a hasznosítás helye szerinti környezetvédelmi felügyelőséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Központi Hivatalát, valamint veszélyes hulladék esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: OKF),
b) hulladék kivitele esetén a hulladék termelőjének (birtokosának) telephelye szerinti illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, a NAV Központi Hivatalát, valamint veszélyes hulladék esetén az OKF-t,
c) hulladéknak az országon történő átszállítása esetén a NAV Központi Hivatalát, valamint veszélyes hulladék esetén az OKF-t értesíti.”

(2) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „határvámhivataloknál” szövegrész helyébe a „határkirendeltségeknél” szöveg lép.

(3) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Főfelügyelőségnek – a NAV Központi Hivatalának bevonásával – az illegális szállítások megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében rendszeresen együtt kell működnie a szomszédos országok illetékes hatóságaival, közös ellenőrzések szervezésével is.”

(4) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.

122. § Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

123. § A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. p) pontjában és 7. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete” szöveg lép.

124. § (1) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[14/A. § (1) Kormány a megyei rendőr-főkapitányságnak]

b) a korlátozott forgalmú határátkelőhelynek a forgalmi jellegtől eltérő eseti igénybevételének engedélyezésére irányuló, nem az Európai Unió tagállamával közös határszakaszon lévő határátkelőhelyet érintő eljárásában, – annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vámeljárás feltételei – első fokú eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) területileg illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságát, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a NAV vám- és pénzügyőri főigazgatóságát, illetve Repülőtéri Főigazgatóságát szakhatóságként jelöli ki.”

(2) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Kormány a megyei rendőr-főkapitányságnak, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnak a nem Európai Uniós tagállammal közös határszakaszon létesítendő ideiglenes határátkelőhely megnyitására irányuló, valamint az Európai Unión kívülről érkező vagy az Európai Unión kívülre induló légi jármű esetén ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitására irányuló eljárásában,]

a) – annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vámeljárás feltételei – első fokú eljárásban a NAV területileg illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóságát, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságát, másodfokú eljárásban a NAV vám- és pénzügyőri főigazgatóságát, illetve Repülőtéri Főigazgatóságát,”

[szakhatóságként jelöli ki.]

(3) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés d) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 14/A. § (4) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával” szövegrész helyébe a „NAV Központi Hivatalával” szöveg lép.

125. § A határterületről, valamint a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és tartózkodás szabályairól szóló 330/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

126. § (1) A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Honvédségnél, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveknél, továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a 4. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a hivatásos állomány tekintetében a 4. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki.”

(2) A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A meghagyási névjegyzéken a Magyar Honvédségnél, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveknél, továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál foglalkoztatott hadkötelesek munkakörét nem kell feltüntetni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hadköteles hivatásos állományú tagok munkakörét nem kell feltüntetni.”

(3) A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Honvédségnél, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveknél, továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a 4. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a hivatásos állomány tekintetében a 4. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki.”

(4) A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. kategória 8. pontjában a „2006. évi LVII. törvény 6. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, az 1. számú melléklet II. kategória 10. pontjában a „2006. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg lép.

127. § A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. § c) pontjának ca) alpontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

128. § Az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § E rendelet hatálya kiterjed az állami vezetőkre, az autonóm államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek kivételével a központi államigazgatási szervek, azok területi és helyi szervei, valamint a Kormány általános hatáskörű területi szerve állományába tartozó személyekre, ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjait.”

129. § (1) Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FémVhr.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1. § (1) A Kormány fémkereskedelmi hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vámszervét jelöli ki.”

(2) A FémVhr. 2. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[2. § E rendelet alkalmazásában:]

d) engedélyező vámszerv: a NAV kérelmező székhelye szerint illetékes alsó fokú vámszerve, fővárosi vagy Pest megyei székhelyű kérelmező esetében a NAV Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye a NAV Közép- magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága,
e) telephely szerint illetékes vámszerv: a kérelmezőnek az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye szerint illetékes alsó fokú vámszerv.”
2/A. § A telephely szerint illetékes vámszerv is jogosult – ide nem értve a kérelmező fővárosi vagy Pest megyei telephelyeit – az illetékességi területén lévő telephely helyszíni ellenőrzésének, illetve hatósági ellenőrzésének elvégzésére. Az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést ilyen esetben is az engedélyező vámszerv folytatja le, illetve hozza meg.”

(4) A FémVhr. 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3. § (1) A fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú, a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett formátumban, az engedélyező vámszervhez kell benyújtani.”

(5) A FémVhr. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az engedélyező vámszerv hivatalból ellenőrzi, hogy az engedélyt kérő – a szolgáltatási engedély iránti kérelme benyújtásának időpontjában – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül-e.”

(6) A FémVhr. 5. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Az engedélyező vámszerv a fémkereskedelmi engedélyt a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. Az engedélyező vámszerv a fémkereskedelmi engedélybe foglalja vagy 8 napon belül a fémkereskedelmi engedélyhez csatolja a kérelemhez benyújtott nyilvántartás mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot. Az engedélyező vámszerv, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv a nyilvántartást az engedély kiadását követő 10 napon belül köteles hitelesíteni. A fémkereskedőnek a fémkereskedelmi tevékenység tényleges megkezdését megelőző legalább 10. napig kell kérnie a nyilvántartás hitelesítését.”

(7) A FémVhr. 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A bejelentési kötelezettséggel járó változást az engedélyező vámszervhez a változás bekövetkeztétől számított 10 napon belül – az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén haladéktalanul – be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti engedélykérelem formanyomtatványán teljesíthető, amely – a kizárólag a fémkereskedő székhelyének, levelezési címének, cégvezetője, kapcsolattartó személye és az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak adatainak, pénzforgalmi számlaszámára és számlavezető pénzintézetére vonatkozó adatainak megváltozása kivételével – a fémkereskedelmi engedély módosítása iránti kérelemnek minősül. Az engedély módosításának nem minősülő adatváltozásokat az engedélyező vámszerv alakszerű hatósági határozat nélkül vezeti át a nyilvántartáson.”

(8) A FémVhr. 6. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az engedélyező vámszerv a módosítás iránti kérelemben foglaltak alapján
a) bevonja
aa) a fémkereskedelmi engedélyt vagy
ab) a betétlapot, és
b) kiadja
ba) az új fémkereskedelmi engedélyt vagy
bb) a betétlapot. A fémkereskedőnek egyik telephelyre vonatkozó engedélye megszűnése esetén az engedélyező vámszerv a telephelyre vonatkozó betétlapot vonja be.”

(9) A FémVhr. 9. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Pénzügyi biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely
a) a kedvezményezett által kiadott határozatban előírt összegre szól és meghatározott határnapig érvényes,
b) eredeti bankgarancia, és amelyben a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a Fémtv. 8. § (3) bekezdése szerinti esetekben, a kedvezményezett igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – teljesít,
c) a fizetési igény bejelentésére az engedélyező vámszervet kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
d) visszavonhatatlan vagy kizárólag a kedvezményezett jóváhagyásával visszavonható.”

(10) A FémVhr. 11. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az engedélyezett nyilvántartó, illetve a bizonylat-kiállító program módosított változatára való áttérést – kivéve, ha a módosítás a törzsadatok változása miatt szükséges – az engedélyező vámszervhez előzetesen be kell jelenteni, és egyidejűleg kérni kell a módosított program engedélyezését. Az engedélyező vámszerv a programmódosítást a kérelem benyújtását követő 8 napon belül engedélyezi vagy elutasítja. Az engedélyező határozatban meghatározásra kerül a módosított nyilvántartó, illetve bizonylat-kiállító program használatának kezdő időpontja is.”

(11) A FémVhr. 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

12. § (1) A nyilvántartó program adatbázisának helyreállítása az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez történő előzetes bejelentés alapján végezhető. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adatbázis helyreállításának okát, pontos helyét és idejét. A bejelentésben foglaltakat az engedélyező vámszerv, illetve a telephely szerint illetékes vámszerv a helyszínen ellenőrizheti.
(2) Az engedélyezett programtól eltérő program használata vagy az engedélyezett program a 10. § (2)–(3) bekezdése rendelkezéseinek megsértése melletti használata esetén az engedélyező vámszerv manuális nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő, és a nyilvántartó program használatára kiadott engedélyt a manuális nyilvántartás hitelesítésének napjával visszavonja.
(3) A (2) bekezdés szerinti döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fémkereskedő köteles a manuális nyilvántartást benyújtani az engedélyező vámszervhez, amely azt – a benyújtástól számított 8 napon belül – jóváhagyja és ezzel egyidejűleg hitelesíti, vagy elutasítja, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében jóváhagyott manuális nyilvántartást – a jóváhagyással egyidejűleg – megküldi a telephely szerint illetékes vámszervhez, amely azt 10 napon belül hitelesíti.”

(12) A FémVhr. 24. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az anyagkísérő okmányt a fémkereskedő az engedélyező vámszerv engedélye alapján számítógéppel előállíthatja az engedélyező vámszerv által kiadott, az engedélyben meghatározott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával. A tárgyhót követő hónap 20. napjáig engedélyes a tárgyhóban felhasznált, számítógéppel előállított anyagkísérő okmányok azonosító számait megadja az engedélyező vámszervnek, vagy amennyiben a tárgyhóban nem állított ki anyagkísérő okmányt, erről tájékoztatja az engedélyező vámszervet.”

(13) A FémVhr. 4. § (1) és (2) bekezdésében „A területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatal” szövegrész helyébe „Az engedélyező vámszerv, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv” szöveg, az 5. § (2) bekezdésében „A regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „Az engedélyező vámszerv” szöveg, a 9. § (2) bekezdésben „a területileg illetékes regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv, mint kedvezményezett” szöveg, a 9. § (9) bekezdésben „a regionális ellenőrzési központhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez” szöveg, a 10. § (1) bekezdésében, a 10. § (4) bekezdés c) pontjában „a regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg, a 11. § (1) bekezdésében a „a regionális ellenőrzési központhoz” szövegrész helyébe a „az engedélyező vámszervhez” szöveg, a 13. § (1) és (2) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez” szöveg, a 13. § (3) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatallal” szövegrész helyébe a „az engedélyező vámszervvel, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervvel” szöveg, a 13. § (4) bekezdésében „a regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg, a 20. § (2) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez” szöveg, a 20. § (16) bekezdésében a „kötelezettségét adattartalmát a 3. számú melléklet” szövegrész helyébe a „kötelezettség adattartalmát a 3. számú melléklet, ” szöveg, a 24. § (1) bekezdésében az „anyagokra” szövegrész helyébe az „anyagok” szöveg, a 24. § (4) bekezdésében „a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg lép.

130. § A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatásról szóló 356/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § a) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

131. § A befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól szóló 55/2010. (III. 11.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés d) pontjában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

132. § A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 43. § (5) bekezdésében a „rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerveknél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg, az 52. § (3) és (4) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

133. § (1) A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 37. §. (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(3) A miniszter a nemzetközi repülőtérré nyilvánítási eljárás során megvizsgálja, hogy]

c) a repülőtéren az állandó határátkelőhely, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek biztosítottak-e.”

(2) A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1.2. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek,”

134. § Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.10. pontjában „a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai” szövegrész helyébe a „a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala” szöveg, a 3.5. pontjában „a rendvédelmi szervek területi és helyi parancsnokságai” szövegrész helyébe „a rendvédelmi szervek területi és helyi parancsnokságai, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közép- és alsó fokú vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.

135. § A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 16. § c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 25. § (6) bekezdésében a „rendvédelmi szervek,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV,” szöveg, a 26. §-ban a „mind a repülőtér üzemben tartója, mind a rendvédelmi szerv” szöveg helyébe a „mind a repülőtér üzemben tartója, mind a NAV, mind pedig a rendvédelmi szerv” szöveg lép.

136. § Az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.

137. § (1) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A miniszter az államháztartásért és költségvetési politikáért való felelőssége körében]

h) előkészíti különösen az államháztartásról, a központi költségvetésről, a zárszámadásról, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről és zárszámadásáról, az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséről és zárszámadásáról, a helyi és kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról, a részükre nyújtandó támogatásokról, az államháztartási belső ellenőrzési rendszerekről, a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjéről, az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjéről, valamint a szerencsejátékról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki,”

(2) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében]

a) előkészíti különösen az államháztartás alrendszereit illető befizetési kötelezettségekről (adók, illetékek, vámok, egyéb járulékok, hozzájárulások és egyéb befizetési kötelezettségek; a továbbiakban együtt: adók), a normatív, nem termelési típusú állami támogatásokról, a helyi adókról, az adózás rendjéről, a vámjog és vámeljárás szabályozásáról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendészeti feladatainak ellátásáról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki,”

(3) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében]

c) meghatározza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai teljesítésének éves követelményeit,”

(4) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében]

g) gyakorolja a méltányossági jogkört a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek hatáskörébe utalt szabálysértési ügyekben,”

(5) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében]

h) felügyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és az önkormányzati adóhatóságokat.”

138. § A Terrorelhárítási Központról szóló 232/2010. (VIII. 19.) Korm. rendelet 6. § a) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

139. § (1) Hatályát veszti a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet 1–5. §-a és 7. §-a.

(2) Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 60. §-a, 61. §-a és 62. §-a.

(3) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 87. § (6) bekezdése.

(4) Hatályát veszti az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 3.2. pontja nyitó szövegrészében a „vám- és pénzügyőrségi” szövegrész.

(5) Hatályát veszti a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 12. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete” szövegrész.

(6) Hatályát veszti a FémVhr. 3. § (2) bekezdés a) pontja.

140. § (1) E rendelet 72. §–138. §-ai, továbbá a 139. § (1)–(3) bekezdése és (5)–(6) bekezdése 2011. január 2-án hatályát veszti.

(2) E rendelet 139. § (4) bekezdése 2013. január 2-án hatályát veszti.

(3) E rendelet 66. §-a, 67. §-a, 69. §-a és 70. §-a 2012. január 1-jén hatályát veszti.

(4) Ez a § 2013. január 3-án hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervei

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézete, székhelye Budapest.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézete, székhelye Budapest.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, székhelye Budapest.

2. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez


A) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú adóztatási szervei, székhelyük és illetékességi területük

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területe.

B) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú adóztatási szervei, székhelyük és illetékességi területük

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe – az e rendelet szerinti eltérésekkel – Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerülete közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerülete közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerülete közigazgatási területe.

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe.

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe.

11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe.

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága területén:

13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe.

14. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adóigazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe Békés megye közigazgatási területe.

15. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe.

17. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe Vas megye közigazgatási területe.

18. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatósága, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

19. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adóigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe.

20. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe.

21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága területén:

22. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adóigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe.

23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe.

24. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Adóigazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe.

3. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez


A) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú vámszervei, székhelyük és illetékességi területük

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága által országos illetékességgel, illetve hatáskörrel végzett feladatai tekintetében a Magyar Köztársaság területe,
b) az egyéb feladatai tekintetében a 8. pontban foglaltak kivételével Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lőrinci út 59–61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9–12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14–16. (helyrajzi szám: 38236/575); továbbá a nyilvános és nem nyilvános repülőtereken az egységes vámtechnológiai rend és a légiközlekedés védelme szempontjából a NAV-ra háruló feladatok tekintetében a Magyar Köztársaság területe, a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területe.

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

B) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú vámszervei, székhelyük és illetékességi területük
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe, a hatáskörébe tartozó egyéb feladatok tekintetében – az e rendelet szerinti eltérésekkel – a Magyar Köztársaság területe.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe – az e rendelet szerinti eltérésekkel – Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerülete közigazgatási területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe – az e rendelet szerinti eltérésekkel – Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerülete közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerülete közigazgatási területe, ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területét.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Budaörs, illetékességi területe Pest megye közigazgatási területe, ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe, beleértve a Debrecen nemzetközi repülőtér területét is.

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe.

11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe.

13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe – az e rendelet szerinti eltérésekkel – Békés megye közigazgatási területe.

14. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

15. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe.

16. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe – az e rendelet szerinti eltérésekkel – Vas megye közigazgatási területe.

17. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe, beleértve a Sármellék nemzetközi repülőtér területét is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

18. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe.

19. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe – az e rendelet szerinti eltérésekkel – Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe.

20. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága területén:

21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe, beleértve a Pécs-Pogány nemzetközi repülőtér területét is.

22. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe.

23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe.

24. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. számú Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területét a jelen melléklet C) része tartalmazza.

25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. számú Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területét a jelen melléklet C) része tartalmazza.

26. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Járőr Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

C) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő szerveinek illetékessége

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Drávaszabolcs illetékessége a drávaszabolcsi határátkelőhely, valamint a Drávaszabolcsi Nemzetközi Hajókikötő területére terjed ki.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Mohács illetékessége a mohácsi vízi határátkelőhely (1433–1450 folyamkilométer) területére terjed ki.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Udvar illetékessége az udvari és a beremendi határátkelőhely és a magyarbólyi vasúti határátkelőhely területére terjed ki.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Barcs illetékessége a barcsi határátkelőhely területére terjed ki.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Gyékényes illetékessége a gyékényesi vasúti határátkelőhely és a berzencei határátkelőhely területére terjed ki.

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Hercegszántó illetékessége a hercegszántói és a bácsalmási határátkelőhely területére terjed ki.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Tompa illetékessége a tompai és a kelebiai vasúti határátkelőhely területére terjed ki.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Röszke illetékessége a röszkei közúti és vasúti és a tiszaszigeti határátkelőhely, valamint a Szegedi Nemzetközi Kikötő területére terjed ki.

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Beregsurány illetékessége a beregsurányi, a barabási és a lónyai határátkelőhely területére terjed ki.

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Tiszabecs illetékessége a tiszabecsi határátkelőhely területére terjed ki.

11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Záhony illetékessége a záhonyi közúti, a vasúti személyforgalmi határátkelőhely, valamint az eperjeskei vasúti határátkelőhely területére, továbbá vámigazgatási ügyekben a következő településekre terjed ki: Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Záhony, Zsurk.

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Letenye illetékessége a Letenye–Goričan (Muracsány) I. és Letenye–Goričan (Muracsány) II. határátkelőhely, valamint a murakeresztúri vasúti határátkelőhely területére terjed ki.

13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. számú Repülőtéri Igazgatósága illetékessége szabálysértési ügyekben és vámigazgatási ügyekben – az utasok kézi- és feladott poggyászaival összefüggésben indult vámigazgatási és a jövedéki ügyek kivételével – a következő helyekre terjed ki: Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lőrinci út 59–61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9–12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14–16. (helyrajzi szám: 38236/575) területére.

14. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. számú Repülőtéri Igazgatósága illetékessége a szabálysértési ügyek, a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos első fokú hatósági feladatok és az utasok kézi- és feladott poggyászaival összefüggésben indult vámigazgatási ügyek tekintetében, továbbá a környezetvédelmi termékdíj hatósági ügyek vonatkozásában a következő helyekre terjed ki: a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér, és légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére.

4. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez


A) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú nyomozószervei, székhelyük és illetékességi területük

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

6. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe.

7. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területe.

8. A nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott alsó fokú vámszervek (határkirendeltségek) illetékességét a 3. számú melléklet C) része tartalmazza.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának alsó fokú szerve, székhelye és illetékességi területe
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Áru- és Bűnjelkezelő Hivatala, székhelye Budapest, illetékességi területe a Magyar Köztársaság területe.

5. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez


A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/A. számú mellékletének Vám- és Pénzügyőrség alcím alatti táblázat és a Vám- és Pénzügyőrség alcím helyébe a következő táblázat és alcím lép:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Szerv

Munkakör/Beosztás

Maximum rendfokozat

Képesítési követelmény

felsőfokú állami iskolai végzettség

Központi szerv

Elnök

tábornok

jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettség

Elnökhelyettes

tábornok

szakirányú egyetem vagy főiskola

Szakfőigazgató

tábornok

Főigazgató

tábornok

szakirányú egyetem vagy főiskola

Központi Hivatal főosztályvezető

Főigazgató-helyettes

tábornok

szakirányú egyetem vagy főiskola

Igazgató

Bűnügyi Főigazgatóság főosztályvezető

tábornok

szakirányú egyetem vagy főiskola

Központi Hivatali főosztályvezető-helyettes

ezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Bűnügyi Főigazgatóság főosztályvezető-helyettes

Igazgató-helyettes

ezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Főosztályvezető

tábornok

szakirányú egyetem vagy főiskola

Központi Hivatal osztályvezető

ezredes

Főosztályvezető-helyettes

ezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

RTF tanszékvezető

szakirányú egyetem vagy főiskola

Osztályvezető

alezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

RTF tanszékvezető-helyettes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Területi szerv

Főigazgató

tábornok

szakirányú egyetem vagy főiskola

Főigazgató-helyettes

ezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Regionális bűnügyi igazgatóság igazgató

Regionális bűnügyi igazgatóság igazgató-helyettes

ezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Főosztályvezető

ezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Főosztályvezető-helyettes

ezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Osztályvezető

alezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Helyi szerv

Igazgató

alezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Igazgató-helyettes

alezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Főosztályvezető

alezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Főosztályvezető-helyettes

Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal hivatalvezető

alezredes

szakirányú egyetem vagy főiskola

Osztályvezető

alezredes


6. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez



A rendszeresített alapbeosztások beosztási kategóriába sorolása

Be-
osz-
tási kate-
gória

Szerv

BM, NGM, valamint a BM és az NGM irányítása alá tartozó szervek

Rendőrség

Katasztrófavédelem (polgári védelem,
hiv. áll. tűzoltóság)

Hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Büntetés-végrehajtás

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY

VI.

Minisztériumi

kiemelt főreferens

 

 

 

 

osztályvezető-
helyettes (TEK)

belső ellenőr (TEK)

jogtanácsos (TEK)

csoportvezető (TEK)

pszichológus (TEK)

ügyeletvezető (TEK)

Központi

osztályvezető-
helyettes

osztályvezető-
helyettes

osztályvezető-
helyettes

 

osztályvezető-
helyettes

alosztályvezető

alosztályvezető

alosztályvezető

kiemelt főreferens

kiemelt főreferens

kiemelt főreferens

szakcsoport-
vezető

főiskolai tanár, docens

Területi

osztályvezető-
helyettes, alosztályvezető, kiemelt főreferens, szakcsoport-
vezető

osztályvezető-
helyettes, alosztályvezető, kiemelt főreferens

osztályvezető-
helyettes, alosztályvezető, kiemelt főreferens

osztályvezető-
helyettes, alosztályvezető, kiemelt főreferens

osztályvezető-
helyettes, kiemelt főreferens

Helyi

 

hivatalvezető, alosztályvezető, kiemelt főreferens, kirendeltség-
vezető-helyettes

 

osztályvezető-
helyettes, alosztályvezető, kiemelt főreferens

 

V.

Minisztériumi

főreferens

 

 

 

 

kiemelt főelőadó

mentőtiszt (TEK)

kiemelt biztonsági főtiszt (TEK)

főmérnök (TEK)

Központi

csoportvezető, kiemelt főelőadó, főiskolai adjunktus

csoportvezető, kiemelt főelőadó

csoportvezető, kiemelt főelőadó

 

kiemelt főelőadó

Területi

csoportvezető, kiemelt főelőadó

csoportvezető, kiemelt főelőadó

csoportvezető, kiemelt főelőadó, főiskolai adjunktus

csoportvezető, kiemelt főelőadó

csoportvezető, kiemelt főelőadó

Helyi

csoportvezető, kiemelt főelőadó

kiemelt főelőadó

csoportvezető, kiemelt főelőadó

IV.

Minisztériumi

főelőadó (TEK)

 

 

 

 

szolgálat-
parancsnok (TEK)

Központi

főelőadó, főiskolai tanársegéd

főelőadó

főelőadó

 

főelőadó

Területi

főelőadó

főelőadó

főelőadó

főelőadó

főelőadó

Helyi

 

főelőadó technikai tiszt

főelőadó

főelőadó

 

III.

Minisztériumi

előadó (TEK)

 

 

 

 

Központi

előadó

előadó

előadó

 

előadó

Területi

előadó

előadó

előadó

előadó

előadó

Helyi

 

előadó

előadó

előadó

 

II.

Központi

fogalmazó

fogalmazó

fogalmazó

 

fogalmazó

Területi

fogalmazó

fogalmazó

fogalmazó

fogalmazó

fogalmazó

Helyi

 

fogalmazó

fogalmazó

fogalmazó

 

I.

Központi

 

 

szerződéses

 

 

Területi

 

 

szerződéses

szerződéses

 

Helyi

 

 

szerződéses

szerződéses

 

Pályakezdő

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY

IV.

Minisztériumi

gépjárművezető (TEK)

 

 

 

 

biztonsági gépjárművezető (TEK)

referens (TEK)

lakásbiztosító (TEK)

helyszínbiztosító (TEK)

objektumőr (TEK)

Központi

 

szolgálat-
parancsnok, szolgálati csoportvezető

 

 

 

Területi

szolgálat-
parancsnok

szolgálat-
parancsnok, szolgálati csoportvezető

szolgálatvezető

szolgálatvezető

főfelügyelő

Helyi

 

szolgálat-
parancsnok, szolgálati csoportvezető, körzeti megbízott

szolgálatvezető, szerparancsnok

roham-
parancsnok-
helyettes, szolgálat-
parancsnok-
helyettes

 

III.

Központi

segédelőadó

járőrvezető, segédelőadó

 

 

segédelőadó

Területi

segédelőadó

járőrvezető, segédelőadó, főhatárrendész

segédelőadó

segédelőadó

segédelőadó, művezető

Helyi

 

járőrvezető, főhatárrendész

különleges szerkezelő

segédelőadó, szerparancsnok, különleges szerkezelő

 

II.

Központi

 

gépjárművezető

 

 

 

Területi

kiképző

járőr, határrendész

gépjárművezető

gépjárművezető

felügyelő

Helyi

járőr, határrendész

beosztott tűzoltó

beosztott tűzoltó

I.

Központi

szerződéses

Területi

szerződéses

szerződéses

Helyi

szerződéses

szerződéses

Pályakezdő


Rövidítés:
BM: Belügyminisztérium
NGM: Nemzetgazdasági Minisztérium
TEK: Terrorelhárítási Központ

7. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez



Besorolási fokozatok (beosztási kategóriák) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál

Besorolási fokozat
(beosztási kategória)

Szervezeti szint

Alapbeosztások

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY

Vezető-főtanácsos

Központi szerv

Kiemelt főreferens

Középfokú szerv

Kiemelt főreferens

Alsó fokú szerv

Kiemelt főreferens

Főtanácsos

Központi szerv

Főreferens

Középfokú szerv

Főreferens

Alsó fokú szerv

Főreferens

Vezető-tanácsos

Központi szerv

Vezető szakreferens

Középfokú szerv

Vezető szakreferens

Alsó fokú szerv

Vezető szakreferens

Tanácsos

Központi szerv

Szakreferens

Középfokú szerv

Szakreferens

Alsó fokú szerv

Szakreferens

Fogalmazó

Központi szerv

Referens

Középfokú szerv

Referens

Alsó fokú szerv

Referens

Gyakornok

Központi szerv

Gyakornok

Középfokú szerv

Gyakornok

Alsó fokú szerv

Gyakornok

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY

Főmunkatárs

Központi szerv

Főszemlész

Középfokú szerv

Főszemlész

Alsó fokú szerv

Főszemlész

Főelőadó

Központi szerv

Szemlész

Középfokú szerv

Szemlész

Alsó fokú szerv

Szemlész

Előadó

Központi szerv

Ügyintéző

Középfokú szerv

Ügyintéző

Alsó fokú szerv

Ügyintéző

Gyakornok

Központi szerv

Gyakornok

Középfokú szerv

Gyakornok

Alsó fokú szerv

Gyakornok


8. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez



A Közösségbe érkező és azt elhagyó hulladékszállítmányok számára kijelölt magyar határkirendeltségek

Közúti szállítás esetén

Cím, fax, e-mail

Horvátország

Letenye

NAV Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Letenye,
8868 Letenye, Pf. 69
Fax: +36-93-544-082
e-mail: vph92300@vam.gov.hu

Szerbia

Röszke

NAV Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Röszke,
6758 Röszke, Pf. 8
Fax: +36-62-573-289
e-mail: vph51500@vam.gov.hu

Ukrajna

Záhony

NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Záhony,
4625 Záhony, Pf. 6
Fax: +36-45-526-151, +36-45-526-153
e-mail: vph72400@vam.gov-hu

Vasúti szállítás esetén

 

Horvátország

Murakeresztúr

NAV Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Letenye,
8834 Murakeresztúr, Pf. 3
Fax: +36-93-369-644
e-mail: vph92400@vam.gov.hu

Szerbia

Kelebia

NAV Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Tompa,
6423 Kelebia, Ady E. u. 35.
Fax: +36-77-554-027
e-mail: vph31700@vam.gov.hu

Ukrajna

Záhony

NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Záhony,
4625 Záhony, Pf. 6
Fax: +36-45-425-050
e-mail: vph72400@vam.gov.hu

Vízi szállítás esetén (Duna)

 

Mohács

 

NAV Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Mohács,
7700 Mohács, Budapesti u. 14/B
Fax: +36-69-511-131; +36-69-510-307
e-mail: vph21300@vam.gov.hu

Légi szállítás esetén

 

Budapest-Ferihegy

 

NAV 1. számú Repülőtéri Igazgatóság
Budapest XVIII., Ferihegyi Közforgalmú Repülőtér,
1675 Budapest, Pf. 40
Fax: +36-1-296-8761
e-mail: vph12100@vam.gov.hu


9. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez


A fémkereskedelmi engedély iránti kérelem adattartalma

A kérelem benyújtásának időpontja:
A kérelmet átvevő vámszerv megnevezése, aláírása:

KÉRELEM
a fémkereskedelmi tevékenység folytatásának engedélyezésére

I.    Személyi adatok
1.    A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
1.1.    neve (elnevezése) és rövidített neve:
1.2.    cégbírósági bejegyzésének száma, kelte:
1.3.    székhelye (ennek hiányában telephelye):
1.4.    adószáma/közösségi adószáma:
1.5.    VPID száma:
1.6.    pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:
1.7.    levelezési címe:
1.8.    cégvezetőjének (több cégvezető esetében a felelős vezetői feladatokat ellátó cégvezető megjelölésével)
1.8.1.    neve:
1.8.2.    születési helye, ideje:
1.8.3.    anyja neve:
1.8.4.    állampolgársága:
1.8.4.    állandó lakóhelye (tartózkodási helye):
1.8.5.    adóazonosító jele:
1.9.    A kapcsolattartó személy elérhetőségei (név, telefonszám, e-mail cím):
2.    Önkormányzat tartozás igazolásának száma, kiadásának kelte:
3.    Nyilatkozatok
3.1.    egyéb köztartozásra:
3.2.    köztartozásmentes adózói státuszra:
3.3.    csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárásra:
3.4.    kettős könyvvezetésre:
3.5.    az éves beszámoló hitelesítésére:
3.6.    tevékenységi biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja):
3.7.    Az engedély érvényességének ideje (határozott időtartamra történő kiadás kérése esetén):

II.    Telephelyi adatok (telephelyenként)
1.    engedélyszám (módosítás, megszüntetés esetén kitöltendő):
2.    a telephely címe:
3.    a telephely helyrajzi száma:
4.    a telephely használati jogcíme
4.1.    bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig):
4.2.    bérleti szerződés határozatlan időtartamra:
4.3.    saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad:
5.    tevékenység megjelölése:
a)    telephely fenntartása nélkül folytatott tevékenység
aa)    felvásárlás □
ab)    fuvarozás □
ac)    értékesítés □
b)    telephely fenntartásával folytatott tevékenység
ba)    felvásárlás □
bb)    fuvarozás □
bc)    tárolás □
bd)    raktározás □
be)    értékesítés □
6.    Az éves szinten működtetni kívánt kapacitás mellett begyűjthető, felvásárolható, raktározható és tárolható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyisége [kg]:
1.    alumínium:
2.    antimon:
3.    bizmut:
4.    cink:
5.    cirkónium:
6.    kadmium:
7.    kobalt:
8.    króm:
9.    magnézium:
10.    mangán:
11.    molibdén:
12.    nikkel:
13.    ólom:
14.    ón:
15.    réz:
16.    tantál:
17.    titán:
18.    vanádium:
19.    vas:
20.    wolfram:
7.    Anyagkísérő okmány aláírására jogosultak
7.1.    neve:
7.2.    munkaköre:
7.3.    beosztása:

III.    A csatolt okiratok darabszáma és megnevezése:


Kelt: ...................................................

.........................................................
a kérelmező aláírása (bélyegzője)

10. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez


A fémkereskedelmi engedély adattartalma
FÉMKERESKEDELMI ENGEDÉLY

I.    Az engedélyező vámszerv megnevezése:

II.    A fémkereskedelmi engedély száma:

III.    A Fémtv. 6. §-a és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdése alapján a fémkereskedelmi tevékenységet az alábbiak szerint engedélyezem:

IV.    A fémkereskedő
1.    neve (elnevezése):
2.    rövidített neve:
3.    székhelye (ennek hiányában telephelye):
4.    adószáma:
5.    VPID száma:
6.    tevékenységi biztosítékának összege:
7.    tevékenységének megjelölése:

V.    Fent nevezett fémkereskedő a fémkereskedelmi engedély mellékleteként kiállított és hitelesített betétlap(ok)on megjelölt helyen és feltételek mellett jogosult a fémkereskedelmi tevékenység folytatására.

VI.    Jelen engedély határozatlan ideig/ ....... -ig érvényes.


Kelt: ......................................
................................................................................
az engedélyező vámszerv aláírása (bélyegzője)


VII.    Betétlap
1.    Betétlap engedély száma:
2.    A fémkereskedő
a)    neve:
b)    VPID száma:
c)    telephelyének címe, helyrajzi száma:
d)    felügyeletét ellátó vámszerv:

VIII.    Fémkereskedő tevékenység engedélyezése
1.    A fémkereskedő a telephelyen a Fémtv. 4. §-ban meghatározott tevékenység végzésére – a jogszabályi kötelezettségek betartása mellett – jogosult.
2.    A fémkereskedő a jelen engedélyben rögzített, valamint a fémkereskedelmi engedély iránti kérelemhez csatolt bizonylatokban, dokumentációkban szereplő feltételek, körülmények fennállása, teljesítése mellett működhet.


Kelt: ...................................................
..................................................................................
az engedélyező vámszerv aláírása (bélyegzője)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére