28/2010. (XII. 30.) NEFMI rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet és a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet módosításáról1
2011.01.01.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,
a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés i) pontjában,
a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet tekintetében – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszter egyetértésével – a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 105. § (2) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása
„(4) Mentesül a szakvizsga letételének kötelezettsége alól az, aki a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakképesítéshez kapcsolódó szakterületen tudományos fokozatot szerzett, ideértve – az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek kivételével – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-a szerinti doktori címeket, továbbá akinek 2001. január 1-jét követően öt vagy öt évnél kevesebb időtartam van hátra a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.”
„(7) A gyermekjóléti szolgálat – a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően – biztosítja a felügyelt kapcsolattartáshoz szükséges semleges helyszínt, a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. A gyermekjóléti szolgálat a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról a felügyelt kapcsolattartás megvalósulását követő öt napon belül tájékoztatja a gyámhivatalt.”
[A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett]
„d) – a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően – a felügyeletet ellátó szakember biztosítása, vagy más felügyeletet ellátó szakember jelenlétének lehetővé tétele, valamint a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról a gyámhivatal tájékoztatása.”
[A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja]
„a) a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, valamint joghatásairól,
b) a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről,”
„(3) Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel.”
„(5) A bölcsődei nevelés-gondozás az Intézet által kidolgozott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai alapján folyik.
(6) A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának kidolgozásába be kell vonni a bölcsődei ellátás területén működő társadalmi-érdekképviseleti szervezeteket és a Kt. 98. § (1) bekezdése szerinti bizottságot. (7) Az (5) bekezdés szerinti dokumentumok alapján a bölcsőde helyi szakmai programot készít. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-gondozását biztosító bölcsőde helyi szakmai programja kidolgozásánál figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, gondozására és fejlesztésére vonatkozó szakmai szabályokat.”
„(2) Különösen indokolt a házi gyermekfelügyelet biztosítása
a) az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén,
b) többes ikrek születésekor, valamint az ikergyermekek gondozásának, nevelésének segítésére,
c) a váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli, illetve késő esti órákban,
d) az egyik szülő betegsége esetén, ha emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében,
e) az egyik szülő halála esetén.”
„(2a) Többes ikrek születésekor, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben a házi gyermekfelügyelet a gyermek születésétől kezdve nyújtható.”
„(2a) A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában vagy a családok átmeneti otthonában ellátott gyermek különélő hozzátartozójával való kapcsolattartásának elősegítése érdekében – a gyámhivatal vagy a bíróság döntésének megfelelően – a helyettes szülői hálózat működtetője, a gyermekek átmeneti otthona vagy a családok átmeneti otthona
a) segíti a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldását, szükség esetén pszichológus, mentálhigiénés szakember bevonásával,
b) szükség esetén biztosítja a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére való eljuttatását és az onnan történő visszajutását, valamint ehhez kísérőt biztosít,
c) felügyelt kapcsolattartás esetén,
ca) a kapcsolattartás kulturált és zavartalan lebonyolításához helyszínt és szakembert biztosít,
cb) a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról tájékoztatja a gyámhivatalt.”
„A válsághelyzetben lévő várandós anyák gyermekük születéséig közös lakószobában is elhelyezhetők, ha nem kerül sor férjükkel, élettársukkal együttes elhelyezésükre.”
„(1) A családok átmeneti otthona a gyermek és a válsághelyzetben lévő várandós anya férje, élettársa számára szükség szerinti ellátást nyújt. A szülő, illetve a válsághelyzetben lévő várandós anya számára biztosítja
a) az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét,
b) a tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget,
c) a textíliával történő ellátást és a személyes higiéné feltételeinek megteremtését,
d) a szükség szerint ruházatot és élelmiszert,
e) az elsősegélyhez szükséges felszereléseket.”
„A napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál.”
„A ruházattal kapcsolatos költségek éves összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál.”
„(2) Az egyéni gondozási-nevelési tervet a gyermek gyámja és gondozója készíti el. Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe be kell vonni az ítélőképessége birtokában lévő gondozott gyermeket, annak szülőjét és a terv végrehajtásában érintett szakembereket.”
„A kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó kérelmére – kivéve, ha az ő tekintetében a gyámhivatal felügyelt kapcsolattartást rendelt el – az egy napra történő eltávozás és a két napnál nem hosszabb időtartamú szabadság alkalmankénti időpontját és módját a gyermekotthonnal, a gyermeket ellátó bentlakásos szociális intézménnyel (a továbbiakban: más bentlakásos intézmény) vagy a nevelőszülői hálózat működtetőjével történt előzetes megállapodás határozza meg a gyermek érdekének és a kapcsolattartásra jogosult lehetőségeinek figyelembevételével.”
„(5) A gondozott gyermeket a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója a gyámhivatal, illetve a bíróság döntésének megfelelően látogathatja a gondozás helyszínén. A kapcsolattartás megvalósulásáról a nevelőszülő és a gyermekotthon a 8. számú melléklet szerinti kapcsolattartási naplót vezeti. A látogatás alkalmával gondoskodni kell arról, hogy a gondozott gyermek és a hozzátartozó találkozására, valamint a látogatás alatti együttlétre kulturált formában és zavartalan körülmények között kerüljön sor.”
„(8) Ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyám között vita keletkezik, a gyám köteles azt jelezni a gyámhivatalnak.”
„(1) A gondozott gyermek érdekében – a családjával való kapcsolat ápolása céljából – a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat működtetője és a szakszolgálat, továbbá – a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele céljából – a szakszolgálat családgondozója együttműködik a gyermek szülőjével és az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást a gyermekvédelmi nyilvántartás XX. számú adatlapja alapján kell megtervezni.”
[A gyermekotthon vezetője]
„d) gondoskodik a letéti számlán a gyermek tekintetében összegyűlt családi pótléknak
da) a gyermek gondozási helyének megváltozása esetén az új gondozási helyként kijelölt gyermekotthon, illetve bentlakásos szociális intézmény családi pótlék letéti számlájára utalásáról vagy a nevelőszülőnek történő kifizetéséről,
db) a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetése esetén a törvényes képviselőnek történő kifizetéséről,
dc) a gyermek nevelésbe vételének megszűnésekor, örökbefogadás esetén az örökbe fogadó szülőnek, nagykorúvá válás esetén a fiatal felnőttnek, a bíróság gyermekelhelyezésre vonatkozó döntése szerint a külön élő másik szülőnek vagy harmadik személynek, illetve a gyámhivatal családba fogadáshoz történő hozzájárulásról szóló döntése szerint a családba fogadó személynek történő kifizetéséről.”
„(1) A szakszolgálat a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi a) a gyámhivatal határozatával örökbe fogadhatóvá nyilvánított, illetve tartós nevelésbe vett, valamint a gyámhivatal értesítésére a szakellátásban ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve a szakellátásban el nem helyezett örökbe fogadható gyermeket, akinek ismeretlen személy általi örökbefogadásához szülei hozzájárultak vagy aki ismeretlen szülőktől származik, és erről tájékoztatja az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet,
b) a Gyvt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyek, illetve szervezetek által bejelentett örökbe fogadható gyermeket, és erről tájékoztatja az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet. (2) A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt
a) személyes találkozás keretében tájékoztatja az örökbefogadás feltételeiről, az alkalmassági vizsgálat céljáról, jellegéről,
b) örökbefogadásra irányuló kérelme esetén a Gyer. 38. § (3) bekezdése szerint nyilatkoztatja, valamint tájékoztatja az alkalmassági vizsgálat helyéről, időpontjáról, továbbá a családi és lakáskörülményei feltárását szolgáló környezettanulmány elkészítésének időpontjáról.”
„(8) A szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak az örökbe fogadni szándékozó személynek a Gyer. 38. § (3) bekezdése szerinti kérelmét és a szakszolgálatnak a Gyer. 39. § (1) bekezdés f) pontja szerinti javaslatát. A szakszolgálatnak a javaslatban ki kell térnie arra, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy a) milyen életkorú gyermek,
b) egészséges, illetve egészségileg milyen mértékben károsodott (sérült vagy fogyatékos) gyermek,
c) egy gyermek vagy testvérek, valamint testvérek esetén hány gyermek
örökbefogadására alkalmas.”
„147. § (1) A szakszolgálat a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, illetve tartós nevelésbe vételéről szóló határozat jogerőre emelkedéséig beszerzi a gyermeket vizsgáló szakemberektől, szervektől a gyermek egészségi és személyiségállapotára, valamint a gyermeket gondozó személyektől, szervektől a gyermek családi hátterére vonatkozó korábbi és jelenlegi szakvéleményeket, egyéb dokumentumokat. (2) A szakszolgálat a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, illetve tartós nevelésbe vételéről szóló határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul kiválasztja a nyilvántartásában szereplő örökbe adható gyermek számára a nyilvántartásában szereplő örökbe fogadni szándékozó személyek közül – a nyilvántartási sorrend figyelembevételével – a legmegfelelőbbnek látszó örökbe fogadó szülőt.
(3) Ha a nyilvántartásban talál a gyermek számára olyan örökbe fogadni szándékozó személyt, akivel a rendelkezésre álló adatok, információk alapján várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolat alakulhat ki, a szakszolgálat a gyermek gondozójának, valamint törvényes képviselőjének a bevonásával dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt. A szakszolgálat ezzel egyidejűleg felkészíti a gyermeket gondozó intézményt, illetve személyt az örökbefogadás elősegítésére, támogatására.
(4) A szakszolgálat a gyermek egészségi és személyiségállapotára, valamint a családi hátterére vonatkozó dokumentumokban foglaltakról – a vér szerinti szülő személyazonosító adatainak feltárása nélkül – tájékoztatja a gyermek számára kiválasztott örökbe fogadni szándékozó személyt. A tájékoztatást követően a szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére fényképet, illetve videofelvételt mutat a gyermekről.
(5) Az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket gondozó személytől további tájékoztatást kérhet a gyermekről, valamint megtekintheti a gyermeket. A gyermek nem tudhat arról, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy őt örökbefogadási céllal tekinti meg.
(6) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az (5) bekezdés szerinti megtekintés alapján további kapcsolatot szeretne kialakítani a gyermekkel, a szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény, illetve személy és a gyermek törvényes képviselője által megállapított gyakorisággal, a közösen megbeszélt időpontokban felkeresheti a gyermeket. A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személynek a gyermekkel történő személyes találkozásait – meghatározva azok gyakoriságát és időtartamát – a gyermek életkorához és személyiségállapotához igazodóan, elsősorban a gondozási helyén, a fokozatosság figyelembevételével szervezi meg. (7) A személyes kapcsolatfelvételtől számított harminc napon belül a szakszolgálat – a gyermek gondozója, illetve törvényes képviselője bevonásával – kialakítja álláspontját arra vonatkozóan, hogy javasolja-e a gyámhivatal felé a gyermeknek az örökbe fogadni szándékozó személy gondozásába történő kihelyezését, és erről az örökbe fogadni szándékozó személyt tájékoztatja.
(8) A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a (7) bekezdés szerinti javaslatot az (1) bekezdés szerinti dokumentumokkal együtt megküldi a gyámhivatal részére. 148. § (1) A gondozásba történt kihelyezésről a szakszolgálat értesíti az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet. (2) A szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére figyelemmel kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba történő beilleszkedését, és ennek alapján a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.
(3) Ha a szakszolgálat nem talált a nyilvántartásában a gyermek számára megfelelőnek látszó örökbe fogadni szándékozó személyt, e tényről és annak okáról haladéktalanul értesíti az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet. A szakszolgálat ezzel egyidejűleg megküldi az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervnek a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról szóló jogerős gyámhivatali határozatot és a 147. § (1) bekezdés szerinti dokumentumokat.”
„148/A. § (1) A gyermek hazai, vagy ha ez nem lehetséges, külföldi örökbefogadásának elősegítése érdekében a gyermeket és az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó szakszolgálat, az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv és a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) egymással folyamatosan együttműködik. (2) Ha az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv arról értesítette a gyermeket és az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó szakszolgálatot, hogy az országos örökbefogadási nyilvántartásban szerepel olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a gyermekkel, akkor
a) az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó szakszolgálat haladéktalanul megküldi a gyermeket nyilvántartó szakszolgálatnak az örökbefogadás előkészítéséhez szükséges dokumentumokat, így különösen az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságáról szóló gyámhivatali határozatot, környezettanulmányt, pszichológiai véleményt és az örökbe fogadni szándékozó személy fényképét,
b) a gyermeket nyilvántartó szakszolgálat az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv által ajánlott örökbe fogadni szándékozó személyek közül haladéktalanul kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbbnek látszó személyt,
c) a gyermek számára kiválasztott örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó szakszolgálat haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az örökbe fogadni szándékozó személlyel és a 147. § (4) bekezdés szerint tájékoztatja őt az örökbe fogadható gyermekről, valamint a kapcsolatfelvétel és a tájékoztatás eredményéről vagy eredménytelenségének okáról értesíti a gyermeket nyilvántartó szakszolgálatot és az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet, d) a gyermeket nyilvántartó szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére – a gyermeket gondozó intézmény, személy közreműködésével – további tájékoztatást nyújt a gyermekről, és a 147. § (5) bekezdés szerint megszervezi a gyermek megtekintését, amelynek eredményéről vagy eredménytelenségének okáról értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó szakszolgálatot és az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet, e) a gyermeket nyilvántartó szakszolgálat a gyermek megtekintését követően a 147. § (6)–(8) bekezdés és a 148. § (1) bekezdés szerint jár el, valamint a személyes kapcsolatfelvétel eredménytelensége esetén – az okok megjelölésével – értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó szakszolgálatot és az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet, f) az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilvántartó szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére a 148. § (2) bekezdés szerint jár el, és a kötelező gondozás eredménytelensége esetén erről – az okok megjelölésével – tájékoztatja a gyermeket nyilvántartó szakszolgálatot és az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet. (3) Ha az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv arról értesíti a gyermeket nyilvántartó szakszolgálatot, hogy nem talált a nyilvántartásában a gyermek számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyt, és ezért a gyermekre vonatkozó dokumentumokat átadta a központi hatóság számára, a szakszolgálat haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a központi hatósággal, annak érdekében, hogy a központi hatóság által vezetett nyilvántartásból közösen kiválasszák a gyermek számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyt. A külföldi örökbe fogadni szándékozó személy kiválasztásáig a gyermeket nyilvántartó szakszolgálat és az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy nyilvántartásukba nem került-e be a gyermek számára megfelelőnek látszó örökbe fogadni szándékozó személy.
(4) Ha a központi hatóság arról értesíti a gyermeket nyilvántartó szakszolgálatot, hogy a nemzetközi örökbefogadási nyilvántartásból kiválasztott személy örökbefogadási szándékkal kíván találkozni a gyermekkel, a szakszolgálat a gyermek gondozójának, valamint törvényes képviselőjének a bevonásával megszervezi a személyes kapcsolat felvételét a gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy között, valamint felkészíti a gyermeket gondozó intézményt, illetve személyt az örökbefogadás elősegítésére, támogatására.
(5) A szakszolgálat a sikeres kapcsolatfelvételt követően a 147. § (6) és (7) bekezdésében, valamint a 148. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el, azzal az eltéréssel, hogy a személyes kapcsolat felvételétől számított 8 napon belül alakítja ki a gyermek gondozásba történő kihelyezése tekintetében az álláspontját és teszi meg erre vonatkozó javaslatát. (6) A személyes kapcsolatfelvétel és a kötelező gondozási idő eredménytelensége esetén a szakszolgálat az okok megjelölésével haladéktalanul tájékoztatja a központi hatóságot.
148/B. § Ha a nyilvántartásba vétel oka már nem áll fenn, a szakszolgálat törli a nyilvántartásából a gyermek, az örökbe fogadni szándékozó személy, illetve az örökbefogadó szülő adatait. Erről értesíti az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet.”
„(3) Ha a szakszolgálat nyilvántartásában nem szerepel a gyermek számára alkalmasnak látszó örökbe fogadni szándékozó személy, a szakszolgálat megkeresi az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet. Az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv a központi hatóság bevonásával megvizsgálja, hogy az országos örökbefogadási nyilvántartásban, illetve a központi hatóság által vezetett nyilvántartásban szerepel-e a gyermek számára megfelelőnek látszó örökbe fogadni szándékozó személy és vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a szakszolgálatot.
(4) A szakszolgálat az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv megkeresésének eredményéről a (2) bekezdés szerinti javaslatában tájékoztatja a gyámhivatalt.”
„Kapcsolattartás, családgondozás, utógondozás”
„(1) A szakszolgálat a nevelőszülőnél, a gyermekotthonban és a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gyermek kapcsolattartásának elősegítése, támogatása érdekében – a gyámhivatal vagy a bíróság döntésének megfelelően –
a) a gyermek gyámját, gondozóját segíti a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldásában,
b) a gyermeket segíti a kapcsolattartással összefüggő problémái megoldásában, szükség esetén pszichológus bevonásával,
c) felügyelt kapcsolattartás esetén,
ca) a kapcsolattartás kulturált és zavartalan lebonyolításához helyszínt és a felügyeletet ellátó szakembert biztosít, így különösen gondoskodik a családgondozó, a gyámi gondozói tanácsadó, a hivatásos gyám jelenlétéről,
cb) ha a kapcsolattartásra nem a gyermek gondozásának helyén kerül sor, a 8. számú melléklet szerinti kapcsolattartási naplót vezeti, d) a kapcsolattartásról, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról – a nevelésbe vétel felülvizsgálata érdekében végzett helyzetértékelés keretében, indokolt esetben soron kívül – tájékoztatja a gyámhivatalt.
(2) Ha a gondozott gyermeket nem gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél helyezték el, a szakszolgálat családgondozója a személyes segítő munka során
a) segíti a gyermeket a családi, lakóhelyi és iskolai környezetbe történő visszailleszkedésben,
b) közreműködik a gyermek és szülei kapcsolatának rendezésében,
c) segíti a gyermeket (fiatal felnőttet) önálló életvitelének kialakításában.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatok teljesítése során a szakszolgálat családgondozója és a gyermekjóléti szolgálat együttműködnek. (4) A szakszolgálat utógondozója a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a fiatal felnőtt utógondozását.
(5) Ha a szakszolgálat az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosít lakhatást, a külső férőhely vonatkozásában a 124. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”
a) az R. hatálybalépését követően ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek R. hatálybalépését követően megvalósuló kapcsolattartása során,
b) az R. hatálybalépését megelőzően ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek 2011. március 1-jét követően megvalósuló kapcsolattartása során.”
24. § Hatályát veszti az NMr.
c) 26. §-a és az azt megelőző alcím,
b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezését szabályozó jogszabályban” szöveg,
i) 59. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben és a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben” szöveg,
j) 64. § (2) bekezdésében és 73. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendelet” szöveg,
k) 92. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben” szöveg,
l) 96. § (2) bekezdésében és 145. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben” szöveg,
m) 128. § (5) bekezdésében az „Országos Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Intézet által kiadott módszertani levél” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakmai protokollja az egészséges csecsemő táplálásáról” szöveg,
n) 146. § (3) bekezdésében az „Intézetet” szövegrész helyébe az „országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet” szöveg
2. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai
és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról
és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása
27. § A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 13. § (2) bekezdése második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a szakértő indokoltnak tartja, a tanácsadáson jelen lehet az örökbe fogadni szándékozó szülő saját gyermeke, valamint házastárs, rokon által történő örökbefogadás esetén az örökbe fogadandó gyermek.”
a) 1. § (3) bekezdésében az „Az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter” szöveg,
b) 55. § (1) bekezdésében az „az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) hivatalát (a továbbiakban: megyei pártfogói hivatal)” szövegrész helyébe az „a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatot” szöveg,
c) 55. § (3) bekezdésében a „megyei pártfogói hivatalnak” szövegrész helyébe a „fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatnak” szöveg,
d) 56. § (1) bekezdés második mondatában a „megyei pártfogó hivatalnál” szövegrész helyébe a „fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatnál” szöveg
30. § Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, és 2011. január 2-án hatályát veszti.
1. melléklet a 28/2010. (XII. 30.) NEFMI rendelethez
„2. Bölcsődei ellátás |
|
|
Gyermekcsoportonként (max. 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában max. 14 fő, integrált csoportban max. 10 fő, kizárólag fogyatékosokat ellátó csoportban max. 6 fő) |
kisgyermeknevelő
orvos |
2 fő
havi 4 óra |
Bölcsődénként |
intézményvezető/szakmai vezető |
1 fő |
|
gazdasági vezető, élelmezésvezető, tejkonyhavezető (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül meghatározásra) |
1 fő |
|
5 vagy több gyermekcsoport esetén további kisgyermeknevelő |
2 fő
|
|
hetes bölcsődében éjszakai szolgálatot teljesítő kisgyermeknevelő |
2 fő |
fogyatékos gyermekeket is ellátó bölcsődében |
gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógiai asszisztens (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra) |
|
egyesített bölcsődei intézményben, bölcsődei igazgatóságon, illetve módszertani feladatot segítő bölcsődében |
szaktanácsadó |
1 fő |
regionális módszertani bölcsődében |
szaktanácsadó |
3 fő |
3. Családi napközi
az ellátható gyermekek száma a jogszabályban meghatározottak szerint |
családi napközi szolgáltatást nyújtó személy
a) családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamával rendelkező személy vagy
b) családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamán túl egyéb szakképesítéssel rendelkező, a fenntartó döntése alapján egyéb munkakörben foglalkoztatott nevelő, vagy kisgyermeknevelő, vagy segédgondozó |
|
Családi napközi hálózat |
családi napközis koordinátor (létszáma fenntartói döntés alapján kerül megállapításra)” |
|
2. Az NMr. 1. számú melléklete „II. Szakellátások” alcím 1. pontja, 2/c) alpontja és 3. pontja helyébe a következő pontok lépnek:
„1. Nevelőszülői hálózat |
szakmai vezető |
1 fő |
|
nevelőszülői tanácsadó
családgondozó
növendékügyi előadó vagy gyermekvédelmi ügyintéző
hivatásos nevelőszülő |
1 fő/48 gyermek legfeljebb 30
nevelőcsaládban
1 fő/48 gyermek legfeljebb 30 vér szerinti családban
1 fő |
|
az ellátható gyermekek száma a jogszabályban
meghatározottak szerint |
|
|
gondozó
segédgondozó |
|
Módszertani feladatot ellátó intézményben |
módszertani szaktanácsadó |
2 fő” |
„2/c) Különleges gyermekotthon
(max. 40 férőhely) |
intézményvezető |
1 fő |
2/ca) Tartósan beteg, illetve
fogyatékos gyermekeket ellátó
(csoportlétsz. a 128/A. § bek. szerint) |
|
|
gyermekcsoportonként |
nevelő
gyermekvédelmi asszisztens
gyermekfelügyelő |
1 fő
1 fő
3 fő |
|
(ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek,
illetve a gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra
vonatkozó összlétszám 5 alá nem kerül) |
|
|
családgondozó, utógondozó |
10 óra/hét |
2/cb) 0-3 év közöttieket ellátó |
|
|
3 éven aluliakat ellátó csoporthoz (max. 8 fő/csoport) vagy 3 éven aluli fogyatékos gyermekeket is ellátó integrált csoporthoz (max. 6 fő/csoport) |
kisgyermeknevelő
családgondozó
nevelő
tejkonyhavezető
gazdasági nővér
gyermekszakorvos |
4 fő
10 óra/hét/csoport
1 fő/2 csoport
1 fő/intézmény
1 fő/intézmény
átlag napi 1 óra/csoport |
3 éven aluliakat ellátó intézményben éjszakai szolgálat teljesítésére |
kisgyermeknevelő |
1 fő/2 csoport |
2/d) Utógondozó otthon
(max. 40 férőhely) |
intézményvezető/szakmai vezető |
1 fő/intézmény |
25 férőhelyig |
nevelő
gyermekvédelmi asszisztens
családgondozó (utógondozó) |
2 fő/intézmény
1 fő
1 fő/intézmény |
25-40 férőhelyig |
nevelő
gyermekvédelmi asszisztens
családgondozó (utógondozó) |
4 fő/intézmény
1 fő
2 fő/intézmény |
Mindegyik típusú ellátásban
[2, 2/a), 2/c) pont] |
gyermekotthon-vezető |
1 fő |
40, illetve 48 gyermekre |
pszichológus
növendékügyi előadó, vagy gyermekvédelmi ügyintéző
gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus |
1 fő
1 fő
1 fő” |
„3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat |
intézményvezető
pszichológus
családgondozó
utógondozó
örökbefogadási tanácsadó
hivatásos gyám
eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok
gyámi, gondozói tanácsadó
jogász
gyermekvédelmi ügyintéző |
1 fő
1 fő/évi 100 új örökbefogadói
alkalmassági vizsgálatra
1 fő/48 gyermek legfeljebb 30 vér szerinti családban
1 fő/48 fiatal felnőtt
1 fő/40 család
1 fő/48 gyermek
1 fő/60 gyermek
1 fő/max. 100 gyermek
létszámuk fenntartói döntés alapján
kerül megállapításra
5 fő/intézmény |
Megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság |
vezető
pszichológus
gyógypedagógus
pszichiáter
orvos
családgondozó |
1 fő
1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek
1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek
1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek
1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek
1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek |
Módszertani feladatokat ellátó területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál |
módszertani szaktanácsadó |
2 fő” |
2. melléklet a 28/2010. (XII. 30.) NEFMI rendelethez
(Ellátási forma |
Intézményi munkakör |
Képesítés) |
„2. Bölcsőde |
kisgyermeknevelő |
csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA)
bölcsődei szakgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ)
csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ);
vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) – [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén] |
|
orvos |
orvos |
|
gyógypedagógus |
gyógypedagógus |
|
gyógytornász |
gyógytornász |
|
konduktor |
konduktor |
|
gyógypedagógiai asszisztens |
gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) |
|
szaktanácsadó |
csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),
orvos, pszichológus, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, védőnő, intézetvezető, szakoktató; vagy bölcsődei szakgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ) |
|
módszertani szaktanácsadó |
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy
mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatásszervező oklevéllel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, népművelő, művelődésszervező, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, vagy
szociális menedzser oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár |
3. Családi napközi |
családi napközi szolgáltatást nyújtó személy
a) családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamával rendelkező személy vagy
b) a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamán túl egyéb szakképesítéssel rendelkező, a fenntartó döntése alapján egyéb munkakörben foglalkoztatott nevelő, vagy kisgyermeknevelő vagy segédgondozó |
a) a családi napközit működtetők felkészítő tanfolyamának [29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet] elvégzése
b) felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő |
|
nevelő
kisgyermeknevelő |
szociális alapvégzettség, pedagógus
bölcsődei szakgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ),
csecsemő- és gyermekápoló (OKJ) |
|
segédgondozó
|
csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ),
gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ),
pedagógiai asszisztens (OKJ),
házi időszakos gyermekgondozó (OKJ),
gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ)
alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ) |
Családi napközi hálózat |
családi napközis koordinátor |
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, védőnő, csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ)” |
(Ellátási forma |
Intézményi munkakör |
Képesítés) |
„2. Gyermekotthon |
nevelő |
pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, vagy
mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár |
|
gyermekvédelmi asszisztens |
gyermekotthoni asszisztens (OKJ),
gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ),
gyógypedagógiai asszisztens (OKJ),
mentálhigiénés asszisztens (OKJ),
pedagógiai asszisztens (OKJ),
szociális asszisztens (OKJ) |
|
gyermekfelügyelő |
gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ),
dajka (OKJ),
gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ),
óvodai dajka (OKJ) |
|
utógondozó, családgondozó |
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy
mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár |
|
pszichológus |
pszichológus, pszichiáter |
|
növendékügyi előadó |
jogász, igazgatásszervező, szociális szervező, humánszervező, személyügyi szervező |
|
gyermekvédelmi ügyintéző |
szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) |
|
gyógypedagógus |
gyógypedagógus |
|
fejlesztő pedagógus |
felsőfokú pedagógus végzettség |
|
módszertani szaktanácsadó |
pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár |
A 0-3 éves korosztály ellátására |
kisgyermeknevelő |
bölcsődei szakgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ),
kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ),
csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ);
vagy
ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, |
|
nevelő |
pedagógus |
|
utógondozó, családgondozó |
felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy
mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles
családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár” |
3. melléklet a 28/2010. (XII. 30.) NEFMI rendelethez
KAPCSOLATTARTÁSI NAPLÓ
…………………………………….
(a gyermek neve, törzsszáma)
A kapcsolattartási napló vezetésének kezdete:…………év………hó ……….nap
A kapcsolattartási napló vezetésének lezárta:…………év………hó ……….nap
A kapcsolat-
tartás
időpontja |
A kapcsolat-
tartás
helye |
A kapcsolattartás formája
(folyamatos, időszakos,
telefon, levél, elektronikus
levél, ajándékozás,
csomagküldés útján) |
A kapcsolat-
tartás módja
felügyelt-
nem fel-
ügyelt) |
A kapcsolat-
tartás
időtartama |
A kapcsolattartáson történtek rövid
leírása, ha arról a gondozónak van
információja
A szülő-gyermek kapcsolat alakulása |
A kapcsolat-
tartásra
jogosult
hozzátar-
tozó neve |
A kapcsolattartásra
jogosult
észrevételei |
A korlátozottan
cselekvőképes
gyermek
véleménye a
kapcsolattartásról |
A kapcsolat-
tartásra
jogosult
hozzátar-
tozó
aláírása* |
A kapcsolattartási
naplót vezető
aláírása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
________________
* Ha a kapcsolattartás a gyermek elvitelével valósul meg, az aláírás igazolja a gyermek elvitelét, illetve visszahozatalát.
”
