290/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet
egyes migrációs tárgyú kormányrendeleteknek az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XXXV. törvénnyel összefüggő módosításáról1
2010.12.24.
Az 1–28. § tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1)–(1a) bekezdésében, a 29–53. §, valamint az 55–74. §, a 76–77. § tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a)–c), e)–g), és o)–r) pontjában, valamint az 54. §, a 75. § tekintetében a 2007. évi II. törvény 111. § (1a) bekezdésében, az 54. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, a 78–124. § tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)–f) pontjában, valamint (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYEK BEUTAZÁSÁRÓL
ÉS TARTÓZKODÁSÁRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI I. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ
113/2007. (V. 24.) KORM. RENDELET EGYES RENDELKEZÉSEINEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
„d) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter”
[(a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.]
„(5) A határátkelőhelyen előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a határátkelőhelyen, a Hivatalnál, vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternél lehet előterjeszteni.
(6) A határátkelőhelyen előterjesztett fellebbezést a Rendőrség haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. A Hivatal a fellebbezést soron kívül felterjeszti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.
(7) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a döntését öt napon belül hozza meg.”
„9. § (1) A vízumkiadó hatóság a tartózkodás teljes időtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét vélelmezi. (2) A három hónapot meg nem haladó vízum kiadására irányuló eljárás során a családi kapcsolat valódiságát az eljáró vízumkiadó hatóság a rendelkezésre álló iratok, helyszíni szemle, az ügyfél és a családtag, valamint a tanú meghallgatása, és szakértői vélemények alapján ellenőrzi.
(3) Ha a vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésében meghatározott bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a kérelmező a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, részére csak akkor adható vízum, ha a kérelmező a vízumkiadásnak a Vízumkódexben a harmadik országbeli állampolgárokra meghatározott más célból történő beutazási feltételeit teljesíti.” „12. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. (2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter tizenöt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum elutasítására a Tv. 3. § (6) bekezdése alapján került sor, a másodfokú eljárásban a Tv. 3. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulás érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalt megkeresi. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Hivatal a megkeresés megérkezésétől számított hét napon belül értesíti a külpolitikáért felelős minisztert. Amennyiben a Hivatal a másodfokú eljárásban hozzájárulást nem adja meg a három hónapot meg nem haladó vízum kiadása nem engedélyezhető.” „16/A. § (1) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek. (2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelős miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselő új vízumot állít ki.
16/B. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum 16. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a Rendőrségnél lehet előterjeszteni. (2) A fellebbezést a rendőrség másodfokon eljáró szerve öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum 16. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a rendőrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére új vízumot állít ki. 16/C. § (1) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. (2) A fellebbezést a Hivatal öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Hivatal helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.”
„(2) A kishatárforgalmi engedélyt a hatóságnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerint kártya formátumban kell kiállítani.” [A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha]
„e) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.”
„(3) A kishatárforgalmi engedély tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselőnél lehet előterjeszteni.
(4) A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.
(5) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter bírálja el.”
[Elegendő forrással rendelkezik a kérelmező, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)]
„b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában,” [három hónapnál hosszabb ideig részesül.]
„(2) Ahol e rendelet anyakönyvi kivonatot említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követően fogadható el.”
„c) arra hivatkozva, hogy – abban az országban ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgárral egy háztartásban élt, köteles ezt okirattal – különösen az erről kiállított hatósági bizonyítvánnyal – vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni.”
„(1a) A Tv. 18. § (2a) bekezdése alkalmazásában az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamban folytatott keresőtevékenységet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező külföldi hatóság által kiállított okirattal vagy más irattal kell igazolni.” [Indokolatlan terhet jelent a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére az az EGT-állampolgár vagy családtag, aki az Szt.]
„b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában,” [három hónapnál hosszabb ideig részesül.]
„(4) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag részére kiadott állandó tartózkodási kártyát a lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóság tízévente a feltételek vizsgálata nélkül megújítja.”
„(5) Az EGT-állampolgár részére kiadott állandó tartózkodási kártya – érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal – határozatlan ideig érvényes.”
[A tartózkodási jogot igazoló okmány akkor is érvénytelen, ha]
„g) a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag EK letelepedési engedélyt szerzett;
h) az okmány elveszett, vagy az okmányt eltulajdonították;
i) az EGT-állampolgár vagy családtag a tartózkodásra jogosító okmányát, a Magyar Köztársaság területének végleges elhagyási szándéka miatt a regionális igazgatóságon leadta.”
„(4) Az okmányt kiállító hatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt – a (2) bekezdés b), e) és f) pontjában meghatározott esetek kivételével – visszavonja. A visszavonásról az érvénytelenséget megállapító határozatban rendelkezik.” „(5a) A Hivatalnak gondoskodnia kell a talált úti okmánynak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történő eljuttatásáról.”
„(2) Az EGT-állampolgár vagy a családtag a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás bejelentésével egyidejűleg a tartózkodási jogot igazoló okmányát és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál leadhatja. A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a regionális igazgatóság a személyi adat és lakcímnyilvántartás központi szerve részére megküldi.”
„Az EGT-állampolgár és családtag ellenőrzése
43/A. § Az ellenőrzés során az EGT-állampolgárnál vagy a családtagnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt az eljáró hatóság lefoglalja, és – ha bűncselekmény gyanúja nem merül fel – továbbítja az azt kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének.” „(2) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom, valamint az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a regionális igazgatóság jogosult.” „(2a) A Tv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a Hivatal jogosult.” „(3a) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Terrorelhárítási Központ kezdeményezésére is elrendelhető.” „(3) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelése esetén a regionális igazgatóság intézkedik
a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának időpontja, valamint – ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el – a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,
b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása
„51/A. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár családtaggal szemben korábban beutazási és tartózkodási tilalom került elrendelésre és tartózkodásra jogosító okmány kiállítása iránti kérelmet terjeszt elő, a regionális igazgatóság a kérelem előterjesztéséről soron kívül értesíti az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóságot a Tv. 47/B. §-ában meghatározott felülvizsgálat lefolytatása érdekében. (2) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóság a Tv. 47/B. §-ában meghatározott eljárást az (1) bekezdésben foglalt értesítéstől, vagy amennyiben a korábban elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtása során tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárt vagy EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja, a tudomásra jutástól számított húsz napon belül folytatja le. (3) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő hatóság a Tv. 47/B. §-ában meghatározott felülvizsgálati eljárás során hozott döntését a harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodásra jogosító okmány kiállítása iránti kérelmét elbíráló hatósággal soron kívül közli. (4) A Tv. 47/B. §-ában meghatározott aránytalan érdeksérelem különösen akkor áll fenn, ha az idegenrendészeti kiutasítás fenntartása a kiskorú gyermek mindenekfelett álló érdekét, vagy a család egységét sérti.” „(3) A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása esetén a regionális igazgatóság intézkedik
a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának időpontja, valamint ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,
b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása
„53. § (1) A kitoloncolás feltételeinek megteremtéséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Rendőrség intézkedik. (2) Ha a kitoloncolás a kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Hivatal intézkedik.
(3) A kitoloncolást a Rendőrség foganatosítja.”
„(4) A kitoloncolás végrehajtását csak az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat vagy a jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását elrendelő végzés birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni.”
„75. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 76. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. „(3) A Tv. 76/A. § (1) bekezdése, valamint 76/D. §-a alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.” „Biometrikus adatkezelés szabályai
78/B. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 76/D. §-ban meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti. (2) A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártya iránti kérelmének benyújtása során a Tv. 76/A. § (1) bekezdésében meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti. (3) A Kormány a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatok, az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatok ellátására a Hivatalt jelöli ki.
(4) A kishatárforgalmi engedély, valamint magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmány kiadásával összefüggésben a Hivatal
a) végzi a kishatárforgalmi engedély okmány, valamint a tartózkodási kártya okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését;
b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat;
c) ellátja az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat.
(5) A Hivatal nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.
(6) A Hivatal aláíró hitelesítő hatóságként
b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott kishatárforgalmi engedély okmányok és magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmányok ellenőrzése céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat,
c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a Hivatal a külpolitikáért felelős miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.
(7) A Hivatal országos ellenőrző-hitelesítő hatóságként
a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,
b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.
(8) A Hivatal nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedélyben, valamint a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.
(9) A kishatárforgalmi engedéllyel, valamint magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaként tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.”
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.]
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.]
II. Fejezet
A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK BEUTAZÁSÁRÓL ÉS TARTÓZKODÁSÁRÓL SZÓLÓ
2007. ÉVI II. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 114/2007. (V. 24.) KORM. RENDELET EGYES RENDELKEZÉSEINEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
„d) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter”
[(a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.]
„(5) A határátkelőhelyen előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a határátkelőhelyen, a Hivatalnál, vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternél lehet előterjeszteni.
(6) A határátkelőhelyen előterjesztett fellebbezést a Rendőrség haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. A Hivatal a fellebbezést soron kívül felterjeszti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.
(7) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a döntését öt napon belül hozza meg.”
„16. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. (2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter tizenöt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum elutasítására a Tv. 9. § (1) bekezdése alapján került sor, a másodfokú eljárásban a Tv. 9. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalt megkeresi. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Hivatal a megkeresés megérkezésétől számított hét napon belül értesíti a külpolitikáért felelős minisztert. Amennyiben a Hivatal a másodfokú eljárásban hozzájárulást nem adja meg, a három hónapot meg nem haladó vízum kiadása nem engedélyezhető.” „20/A. § (1) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek. (2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelős miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselő új vízumot állít ki.
20/B. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum 20. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követően, de legkésőbb három napon belül a Rendőrségnél lehet előterjeszteni. (2) A fellebbezést a rendőrség másodfokon eljáró szerve öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum 20. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a rendőrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a Rendőrség új vízumot állít ki. 20/C. § (1) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz. (2) A fellebbezést a Hivatal öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Hivatal helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.”
„(3) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítására irányuló kérelmet a regionális igazgatóság elutasítja, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz.
(4) A fellebbezést a Hivatal három napon belül bírálja el.”
[A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha]
„e) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.”
„(5) A kishatárforgalmi engedély tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselőnél lehet előterjeszteni.
(6) A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.
(7) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter bírálja el.”
„(3) A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik, aki
a) az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan, vagy más, lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonosa, vagy ilyen ingatlan használatára bármely jogcímen jogosult, és
b) amennyiben az ingatlanban tartózkodók esetén az egy főre jutó lakószoba terület legalább 6 négyzetméter.”
„(3a) A regionális igazgatóság kivételes méltányosságból a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában is biztosítottnak fogadhatja el a harmadik országbeli állampolgár lakhatását.” „(5) A harmadik országbeli állampolgár a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerűen megszerzett jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja.”
[A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha]
„h) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.”
„(2a) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen a tiszteletbeli konzult, vagy a kereskedelmi képviseletet, vagy a kérelem átvételére felhatalmazott külső szolgáltatót kell érteni.”
„(4a) A (4) bekezdés a) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár a méltányossági kérelmet és a tartózkodási engedély iránti kérelmet a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon egyidejűleg terjesztheti elő. A regionális igazgatóság a méltányossági kérelemről nyolc napon belül határozattal dönt. A méltányossági kérelem elutasítása esetén a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.” [A tartózkodási engedély iránti kérelemhez – ha e rendelet másként nem rendelkezik – mellékelni kell:]
„c) a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e a Tv. 42. § (3) bekezdésében meghatározott Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást.” „(5) A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt a tartózkodási cél megváltozására tekintettel benyújtott tartózkodási engedély kérelem esetén a tartózkodási engedély érvényességét a regionális igazgatóság az előző tartózkodási engedély érvényességi idejénél rövidebb időtartamra is megállapíthatja. A tartózkodási engedély érvényessége azonban a megváltozott tartózkodási cél vonatkozásában a Tv.-ben megállapított időtartamot nem haladhatja meg. A korábban kiadott tartózkodási engedélyt a regionális igazgatóság érvényteleníti.”
„52. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt e rendelet II. mellékletének 2. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.” [A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha]
„h) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.”
„55. § (1) A tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a tartózkodási engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni. (2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek tárgyában, és a harmadik országbeli állampolgár első beutazását megelőzően történt tartózkodási engedély visszavonása esetén a harmadik országbeli állampolgár a fellebbezését a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. A konzuli tisztviselő a fellebbezést haladéktalanul továbbítja az illetékes regionális igazgatóságnak.
(3) A fellebbezést a Hivatal harminc napon belül bírálja el.”
„57. § (1) A menekültként, vagy oltalmazottként elismert személy családtagja tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelméről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. (2) A menekültként vagy oltalmazottként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon – különösen DNS- vizsgálattal – igazolható.
(3) A DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel a regionális igazgatóság képviselőjének, vagy a konzuli tisztviselőnek a jelenlétében történik.
(4) Amennyiben a családi kapcsolat fennállását a harmadik országbeli állampolgár külföldön elvégzett DNS-vizsgálat alapján igazolja, az igazolás elfogadhatósága érdekében a regionális igazgatóság megkeresi a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet, amely szakértői véleményt ad.
(5) A DNS-vizsgálattal kapcsolatban felmerülő összes költséget a kérelmező viseli.
(6) A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 13. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között hat hónapnál hosszabb időtartam telt el. (7) A (6) bekezdésekben foglalt kedvezmények az oltalmazottként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagja által benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén nem alkalmazhatóak.” [A Tv. 20. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha]
„a) a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy (ezen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy”
„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti üzleti tervben foglaltakat hitelt érdemlően alá kell támasztani, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával.” „(3) A Tv. 21. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelő nyelvismeretet a harmadik országbeli állampolgár különösen az alábbiakkal igazolhatja: a) nyelvtudást igazoló hivatalos nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,
b) idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító hivatalos bizonyítvánnyal, vagy
c) más hitelt érdemlő módon.”
„(1) Ha a regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelemnek helyt ad, a meghíváshoz hatósági hozzájárulását adja, és a kérelmező részére meghívólevelet állít ki. A meghívónak a meghívólevél minden példányát aláírásával el kell látnia.”
„(1) A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – e rendelet II. mellékletének 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.” „(1) A 74. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona ne rendelkezzék Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.” „(2) Attól a befogadottól, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgártól, aki kiköltözési nyilatkozat nélkül 48 órát meghaladóan hagyja el a közösségi szállást – és távolmaradását később sem tudja hitelt érdemlően igazolni –, a közösségi szállás vezetőjének javaslatára a regionális igazgatóság a 77. § (4) bekezdés szerinti szabad felhasználású havi költőpénzt határozott időtartamra megvonhatja. A megvonásról a regionális igazgatóság határozattal dönt.” „80. § A befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár óvodai nevelésével, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi (a továbbiakban: nevelési-oktatási intézmény) oktatásával összefüggésben felmerült, a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés költségét a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselőjének kérelmére a regionális igazgatóság étkezési költség esetén az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül, a helyi vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét a befogadott, valamint az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár részére megtéríti.” „81. § (1) Az a befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár, aki a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő fél éven belül magánszállásra költözik ki, a regionális igazgatósághoz egyszeri kiköltözési segély iránti kérelmet nyújthat be. A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, valamint a lakásbérleti szerződést vagy a magánszállás tulajdonosának a költözéshez való hozzájáruló nyilatkozatát, és igazolni kell a kérelmező szálláshelyének bejelentését. (2) A segély a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakás vagy szállás esetén csak érvényes lakásbérleti szerződés, albérleti szerződés (a továbbiakban együtt: lakásbérleti szerződés) alapján folyósítható, és csak a lakásbérleti szerződésben meghatározott lakásbérleti vagy albérleti díj, illetve letéti díj (kaució) fedezetére fordítható.
(3) A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, valamint a lakásbérleti szerződést és igazolni kell a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentését.”
„82. § (1) Az egyszeri kiköltözési segély iránti kérelemről a kérelmező szociális helyzetét mérlegelve a regionális igazgatóság dönt. A kiköltözési segély csak egy alkalommal nyújtható, arra háztartásonként csak egy személy jogosult. (2) A segély legalacsonyabb mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese, legmagasabb mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosa.
(3) A regionális igazgatóság a segély összegére vonatkozó döntés meghozatala során különösen az alábbi szempontokat mérlegeli:
a) az egyazon lakásban együtt élő személyek száma,
b) a kérelmező befogadott, vagy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár, valamint a vele egyazon háztartásban együtt élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelem nagysága, továbbá
c) a lakás mérete, állapota és felszereltsége.
(4) A segélyt a Hivatal a kérelemben megadott, igazolt bejelentett szálláshely szerinti címre a kérelmező személynek postai úton utalja át.
(5) Az egyszeri kiköltözési segélyt igénybe vevők közösségi szálláson történő elhelyezésre és ellátásra csak a 78. § (4) bekezdésben foglaltak szerint tarthatnak igényt.” „83. § (1) A nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató befogadott, illetve emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselője az oktatási intézménybe való beiratkozáskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a regionális igazgatósághoz. A Hivatal – a regionális igazgatóság javaslatára – szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat. (2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.
(3) A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehető igénybe, tankönyvre, tantárgyi munkafüzetre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható.”
„86. § A regionális igazgatóság a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár kérelmére egy alkalommal átvállalhatja a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek, valamint a szakmai képesítést igazoló dokumentumok fordítása költségeinek megtérítését. Az átvállalt összeget a Hivatal folyósítja. A kérelemhez mellékelni kell a fordíttatni kívánt dokumentumot, valamint a befogadott, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár fordítás céljára vonatkozó nyilatkozatát.” „97. § (1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, illetve EK letelepedési engedélyének megadása iránti eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát – elsőfokon az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot, másodfokon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki. (2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély első ízben történő kiadása, a nemzeti letelepedési engedély vagy az EK letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ részére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.
(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a szakhatósági állásfoglalását
a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül,
b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén negyvenöt napon belül
adja meg a regionális igazgatóságnak.
(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.
(5) A fellebbezéssel megtámadott szakhatósági vélemény tekintetében másodfokon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jár el. A szakhatósági állásfoglalását
a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén tizenöt napon belül,
b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül
„Rendőrség szakhatósági eljárása
97/A. § (1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, illetve EK letelepedési engedélyének megadása iránti eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e a Magyar Köztársaság közbiztonságát – elsőfokon a megyei rendőr-főkapitányságot, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki. (2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély első ízben történő kiadása, a nemzeti letelepedési engedély vagy az EK letelepedési engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a jövőbeni lakóhely szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság részére. Az illetékes megyei rendőr-főkapitányság megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.
(3) A megyei rendőr-főkapitányság a szakhatósági állásfoglalását
a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül,
b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén negyvenöt napon belül
adja meg a regionális igazgatóságnak.
(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.
(5) A fellebbezéssel megtámadott szakhatósági vélemény tekintetében másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság jár el. A szakhatósági állásfoglalását
a) ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelem esetén tizenöt napon belül,
b) nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem esetén húsz napon belül
„(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiadása esetén e rendelet II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.” „(2) A regionális igazgatóság a nemzeti letelepedési engedély kiadása esetén e rendelet II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.” [A Tv. 38. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül]
„f) a külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával”
[a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás.]
„(2) A regionális igazgatóság az EK letelepedési engedély kiadása esetén e rendelet II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.” 59. § (1) A Harmvhr. 113. §-t megelőző alcím helyébe az „Az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyása” alcím lép.
„113. § A harmadik országbeli állampolgár tartózkodása jogszerűségét az önkéntes távozásra nyitva álló határidő leteltéig a) a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozattal;
b) a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozattal;
c) a kiutasítást elrendelő határozattal;
d) a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzéssel, vagy
e) a teljesítési határidő meghosszabbításáról hozott végzéssel
„114. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a regionális igazgatóság jogosult. (2) A Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség jogosult idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság államhatárának jogellenes átlépését vagy ennek kísérletét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 9. pontjában meghatározott határellenőrzési tevékenysége kapcsán, a határterületen észlelte, és a harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtására visszafogadási egyezmény alapján kerülhet sor. (3) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére
c) a Tv. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Rendőrség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Rendőrség (4) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom
b) a Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárólag a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság javaslatára rendelhető el.
(4a) Idegenrendészeti kiutasítás
javaslatára rendelhető el.
(4b) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyomozó hatóság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ javaslatára is elrendelhető. (5) A Tv. 43. § (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelési ok fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalt értesíti. (6) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlésére – a 115. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel – az azt elrendelő idegenrendészeti hatóság jogosult. (7) Amennyiben a külpolitikáért felelős miniszter a vízumeljárás alapján a vízumkérelmezőre vonatkozóan a Tv. 43. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását valószínűsíti, erről haladéktalanul értesíti a veszélyeztetett érdek védelméért felelős rendvédelmi szervet.” „(1) A Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv a pénzbírságot kiszabó határozata jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak javaslatot tehet önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére.” „(4) A Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiszabott pénzbírságot vagy helyszíni bírságot megfizette. (5) Ha a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történő megérkezését követően az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot.
(6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság utólag történő megfizetését, a konzuli tisztviselő – az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében – a befizetés tényéről a befizető természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmánya számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetésre került bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóságot.
(7) Amennyiben a Rendőrség a határátkelőhelyen történő személyellenőrzés során megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag a pénzbírság, illetőleg helyszíni bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, köteles a harmadik országbeli állampolgárt tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti.
(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár utólag, készpénzben teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetés banki terhelését igazoló bizonylattal, a Rendőrség az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat törli, és ezt követően engedélyezi beléptetését.”
121/A. § (1) A Harmtv. 48/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) magában foglalja a dublini rendeleteket alkalmazó más állam (a továbbiakban: tagállam) hatóságának megkeresését, a más tagállam hatóságával történő egyeztetést, a visszaadás-visszavételi eljárás lefolytatását, valamint a kérelmező visszaadását (a továbbiakban együtt: visszaadás). (2) A dublini eljárás kezdőnapja az a nap, amikor a menekültügyi hatóság más tagállam hatóságát megkeresi. A dublini eljárás befejező napja az a nap, amikor a kérelmezőt más tagállam hatósága visszaveszi, a visszavételt megtagadja, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a visszaadás nem hajtható végre.
(3) Ha a megkeresett tagállam a kérelmező visszavételét vállalja, a menekültügyi hatóság a kérelmező visszaadásáról rendelkező végzést legkésőbb a megkeresett tagállam válaszának megérkezését vagy az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin II. rendelet) 20. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglalt határidők lejártát követő nyolc napon belül köteles meghozni. 121/B. § (1) A kérelmező visszaadását hatósági kísérettel kell végrehajtani. A végrehajtásra a kitoloncolás foganatosításának külön jogszabályban meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A kérelmező által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet, a megkeresett tagállamhoz történő eljuttatása iránt a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásával egyidejűleg intézkedik.
121/C. § A Tv. 50. § (2) bekezdése alapján a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeg lefoglalását a kérelmező visszaadását megelőzően meg kell szüntetni és a pénzösszeget a kérelmező részére haladéktalanul vissza kell adni.” „(3) A regionális igazgatóság végzésében meghatározza az önkéntes távozásra nyitva álló határnapot és azt az országot, ahova a kiutasítás végrehajtása történik.”
„(2) A Tv. 50. § (4) bekezdésében és 61. § (4) bekezdés e) pont első fordulatában meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a Tv. 50. § (4) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt személyek és szervezetek vonatkozásában a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.” „124. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 52. § (3) bekezdése szerinti kérelmével közvetlenül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordult, a bíróság, illetve az ügyész megkeresi a menekültügyi hatóságot, amely soron kívül véleményt nyilvánít a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében. (2) Ha a visszairányítás elrendelése vagy végrehajtása során a non-refoulement tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, az eljáró idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.
(3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban vagy a kiutasítás végrehajtása során a non-refoulement követelmény fennállásának vizsgálata érdekében beszerzi a menekültügyi hatóság véleményét, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. Nem kell vizsgálni a Tv. 51. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, ha a visszairányítás EGT-tagállam területére történik. (4) A Tv. 52/A. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgárt befogadottként ismeri el, és a Tv. 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról. (5) A befogadottkénti elismerés feltételeinek megszűnése esetén a befogadott szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság a befogadott státuszt határozattal visszavonja.
(6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a befogadott státusz felülvizsgálatára irányuló eljárás során a hatóság felhívására nem jelenik meg, a humanitárius tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló felülvizsgálati eljárást végzéssel fel kell függeszteni. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a felfüggesztéstől számított három hónapon belül megjelenik az eljáró hatóság előtt, a státusz felülvizsgálatára irányuló eljárást folytatni kell.”
„(6) A Tv. 54. § (6) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínűsíthető, hogy a kiutasítást az őrizet elrendelésétől számított tizenkét hónap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az őrizetes a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatóak, vagy
b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel.”
„128. § (1) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és tartózkodása jogszerűségének megállapítására, illetve az idegenrendészeti őrizet első hat hónapos időtartama alatt a kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, melyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének is meg kell küldeni. (2) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet hat hónapon túli időtartama alatt az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell az érintett harmadik országbeli állampolgár együttműködésének hiányára, vagy a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár származási országa, visszafogadására vagy befogadására köteles állam hatóságai eljárásának elhúzódását alátámasztó tényekre vonatkozó tájékoztatást, melyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének is meg kell küldeni.”
„128/A. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az őrizetet elrendelő döntés kihirdetését követően úgy nyilatkozik, hogy kiskorú az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az életkor megállapítása érdekében soron kívül megkeresi a székhelye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatót. Ha megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni. (2) Ha az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár az őrizet időtartama alatt úgy nyilatkozik, hogy kiskorú, az őrzött szállás vezetője haladéktalanul értesíti az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságot az őrizet helye szerint illetékes egészségügyi szolgáltató megkeresése érdekében. Ha megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kiskorú, az őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni.”
[Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol]
„a) az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, a házastársak és a kiskorú gyermekkel rendelkező családok részére különálló – a családtagok számára is figyelemmel – legalább 8 m2 mozgásteret magában foglaló lakótér,
b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére beleértve a kiskorú őrizetes korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységet , illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,”
„(1a) Amennyiben az őrizet időtartama indokolja, a kiskorú őrizetes számára korának és fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kell biztosítani az őrzött szálláson vagy más arra alkalmas intézményben.”
„(3) Az őrizetben lévő férfiakat és nőket, a házastársakat és a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni.”
„(4) A Hivatal és a Rendőrség a Tv. 61/A. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet bekövetkezéséről, az alkalmazott intézkedésekről, valamint a szükséghelyzet megszűnéséről soron kívül értesíti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter útján az Európai Bizottságot.” „(1) Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár egészségügyi ellátását az őrzött szálláson folyamatosan biztosítani kell.”
„(3) Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja és – ha bűncselekmény gyanúja nem merül fel – továbbítja az azt kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének.”
„(4a) A Hivatalnak gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történő eljuttatásáról.”
(2) A Tv. 99. § (1) bekezdés k) pontja alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.” „A biometrikus adatkezelés szabályai
181/B. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 96/A. §-ában meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti. (2) A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása során a Tv. 96. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat külképviseleten történő kérelmezés esetén a konzuli tisztviselő, a Magyar Köztársaság területén történő kérelmezés esetén a regionális igazgatóság rögzíti. (3) A Kormány a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatok, az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatok ellátására a Hivatalt jelöli ki.
(4) Az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtása során, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló kérelem átvétele során a Tv. 99. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti. (5) A kishatárforgalmi engedély, valamint a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány cseréjével vagy pótlásával összefüggésben a Hivatal
a) végzi a kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését;
b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat;
c) ellátja az országos ellenőrzőhitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat.
(6) A Hivatal nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.
(7) A Hivatal aláíró hitelesítő hatóságként
b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott a kishatárforgalmi engedély, valamint a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmányok ellenőrzése céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat,
c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a Hivatal a külpolitikáért felelős miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.
(8) A Hivatal országos ellenőrzőhitelesítő hatóságként
a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,
b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.
(9) A Hivatal nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.
(10) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.”
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.]
„2. A harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott formátumú és adattartalmú okmányként kerül kiállításra: – a kishatárforgalmi engedély/local border traffic permit
– a tartózkodási engedély/residence permit
– humanitárius célú tartózkodási engedély/residence permit granted on humanitarian grounds
– a bevándorlási engedély/immigration permit
– a letelepedési engedély/permanent residence permit
– az ideiglenes letelepedési engedély/interim permanent residence permit
– a nemzeti letelepedési engedély/national permanent residence permit
– az EK letelepedési engedély/ EC permanent residence permit
Az okmány formátuma: ID-1-es kártya, mely tároló elemet tartalmaz.
Megjegyzés: Az EK letelepedési engedély esetén: „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező – EK/long-term resident-EC”
„2/A. § A Kormány a Tv. III., VII–IX. Fejezete szerinti eljárásokban – annak megállapítása érdekében, hogy a Tv. hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot – szakhatóságként az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárító Központot (a továbbiakban: szakhatóság) jelöli ki.” „7/A. § (1) A Tv. 7. § (5) bekezdésében foglalt menekültkénti elismerés esetén a genfi egyezmény alkalmazhatóságát a menekültügyi hatóság a külföldi személyes meghallgatása, vagy a rendelkezésre álló iratok alapján állapítja meg. (2) A menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a szakhatóság a külföldi menekültkénti elismerésével szemben kifogást nem emel.”
„(4) A menedékeskénti elismerésre irányuló kérelem átvétele során a Tv. 83. § (6) bekezdésében meghatározott biometrikus azonosítókat a menekültügyi hatóság rögzíti. (5) A menedékeskénti elismerésre irányuló kérelem benyújtása során a menekültügyi hatóság
a) végzi a menedékes okmánya megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését;
b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat;
c) ellátja az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat.
(6) A menekültügyi hatóság nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.
(7) A menekültügyi hatóság aláíró hitelesítő hatóságként
b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott menedékes okmány céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat,
c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a menekültügyi hatóság a külpolitikáért felelős miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.
(8) A menekültügyi hatóság országos ellenőrzőhitelesítő hatóságként
a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,
b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.
(9) A menekültügyi hatóság nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a menedékes okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.
(10) A menedékes okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a menekültügyi hatóságtól.”
„(1) Az elismerését kérő egészségének megfelelő és alapszükségleteit kielégítő életszínvonalat biztosító feltételek megteremtése, továbbá a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes társadalmi beilleszkedésének elősegítése állami feladat.”
„(4) Befogadó állomásnak megfelelő más szálláshely a szerződés alapján működtetett szálláshely (a továbbiakban a befogadó állomással együtt: befogadó állomás).”
„(6) A befogadó állomáson életvitelszerű tartózkodást valósít meg, aki naptári hónaponként legalább huszonöt napon keresztül a befogadó állomáson tartózkodik, beleszámítva az elismerését kérő engedélyezett, illetve a menekült, oltalmazott és menedékes írásban bejelentett távollétének időtartamát, amennyiben a kérelmezett, vagy engedélyezett távollét időtartama összességében a harminc napot nem haladja meg.”
„(1) Az e rendelet szerint ellátást vagy támogatást nyújtó szerv vagy személy köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását a menekültügyi hatóság megkeresése útján ellenőrizni, továbbá köteles a menekültügyi hatóság költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve nyilvántartani.”
[Az elismerését kérőt a befogadás során az alábbi ellátások és támogatások illetik meg]
„c) oktatási-nevelési költségek megtérítése,”
84. § A Metvhr. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az elismerés iránti kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalát követően az elismerését kérő részére az (1) bekezdésben meghatározott ellátások és támogatások mellett – rászorultsága esetén, valamint a Tv.-ben és az e rendeletben megállapított további feltételek szerint – a 15. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt szabad felhasználású havi költőpénzre és – kérelmére – a 15. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt beiskolázási támogatásra is jogosult. (3) A menekültügyi hatóság a 15. §-ban foglalt ellátásokra és támogatásokra való jogosultságról, kérelemre történő megítéléséről, a jogosultsági feltételek megszűnése esetén megszüntetéséről végzéssel dönt. (4) A menekültügyi hatóság az elismerését kérőnek a 15. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra való jogosultságáról a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzésben dönt. Ezen végzés meghozataláig az elismerését kérő számára a 15. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti ellátást biztosítani kell.” 85. § A Metvhr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az elismerést kérő az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az e rendelet 2. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről. (2) A menekültügyi hatóság az elismerését kérőnek a 15. § szerinti ellátásokra és támogatásokra való rászorultságát az eljárás teljes időtartama alatt hivatalból vizsgálja. Az elismerését kérő nyilatkozhat úgy, hogy a befogadás anyagi feltételei közül egyes ellátásokat, illetve támogatásokat nem kíván igénybe venni. (3) A menekültügyi hatóság a menedékjog iránti kérelem előterjesztését követően az elismerését kérőt – anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, írásban – haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül tájékoztatja a Tv., valamint e rendelet alapján őt megillető valamennyi ellátásról és támogatásról, a befogadási feltételekkel kapcsolatban ráháruló kötelezettségekről, valamint a befogadás során egyedi segítséget, illetve jogi segítséget nyújtó szervezetekről.”
86. § A Metvhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Az elismerését kérő a befogadás során nyújtott ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az elismerést kérő vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.” „(1) Az elismerését kérő az e rendeletben szabályozott befogadás anyagi feltételei körében biztosított ellátásokat – nem érintve a külön jogszabályban meghatározott, a befogadás anyagi feltételei körében biztosított egyéb ellátásokat – a 22. §-ban foglalt szabad felhasználású havi költőpénz kivételével abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezéséről és ellátásáról a menekültügyi hatóság a befogadó állomáson gondoskodik.” 88. § A Metvhr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az elismerését kérő részére a következőket kell biztosítani: b) napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora), vagy ennek megfelelő értékű étkezési hozzájárulás, valamint
c) személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközök, vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulás és ruházat.
(2) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az ötödik életévét betöltött kiskorú elismerését kérő számára az (1) bekezdés szerinti ellátás mellett – az elismerés iránti kérelmet részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától – a közoktatásban való részvételt elősegítő felkészítő nyelvi képzést is biztosítani kell, feltéve, hogy a beiskolázásig a gyermek óvodai nevelése nem biztosított. (3) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárás időtartama alatt az elismerését kérő számára a befogadó állomás területén történő munkavégzés keretében munkalehetőséget biztosíthat.
(4) A (3) bekezdés alapján végzett munka mennyisége a havi 80 órát nem haladhatja meg. (5) Az az elismerését kérő, aki a (3) bekezdésben biztosított belső foglalkoztatás keretében a befogadó állomás karbantartásához, állagmegóvásához munkavégzésével hozzájárul, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 85%-ának megfelelő juttatásban részesülhet. (6) A befogadó állomáson történő elhelyezés során a menekültügyi hatóság – a családtagok esetlegesen eltérő jogállása esetében is – köteles a család egységét fenntartani, a családtagokat – ellenkező kérelem hiányában – együtt elhelyezni és az elhelyezettek családi életének védelmét biztosítani.
(7) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt étkezési és higiénés hozzájárulás az elismerését kérő külön kérelmére nyújtható, amennyiben a b)–c) pontban foglalt természetbeni ellátások önellátás keretében történő biztosításának a feltételei a befogadó állomáson fennállnak. Az elismerését kérő ezen igényéről a befogadó állomáson történő elhelyezését követő öt napon belül köteles nyilatkozni, amely nyilatkozata egy hónapra érvényes, amely a tárgyhót megelőző hónap 15. napjáig alkalmanként meghosszabbítható. (8) Az étkezési hozzájárulás egy heti összegét a befogadó állomás a hét első munkanapján folyósítja. A higiénés hozzájárulás havi összegének kifizetése a havi költőpénz kifizetésekor esedékes.”
„(1) Az e bekezdésben meghatározott esetekben az elismerését kérő szabad felhasználású havi költőpénzben részesül, amelynek összege
a) befogadó állomáson elhelyezett kiskorú esetében 18. életéve betöltéséig, továbbá általános- vagy középfokú tanulmányai folytatása esetén 18. életéve betöltését követően tanulmányai befejezéséig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a;
b) befogadó állomáson elhelyezett nagykorú esetében az öregségi díj mindenkori legkisebb összegének 10%-a;
c) befogadó állomáson elhelyezett gyermekét egyedül nevelő szülő, a 60. életévét betöltött, továbbá a munkavégzésre tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, illetve terhessége, vagy hat hónapnál fiatalabb gyermek nevelése miatt nem képes személyek esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a;
d) befogadó állomáson elhelyezett, a munkavégzésre a c) pont alá nem tartozó betegség miatt képtelen személy esetében, amennyiben a munkavégzésre alkalmatlan állapot legalább a tárgyhó felében fennáll, továbbá azon személyek esetében, akik számára a befogadó állomás nem tud munkalehetőséget felajánlani, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a;
e) büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségét megállapító jogerős bírói döntés alapján fogva tartott személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-a;
f) az e) pontban meghatározott eset kivételével, egyéb fogva tartott személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a.
(2) A szabad felhasználású költőpénz a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától teljes hónapra, annak az elismerését kérőnek jár, aki az (1) bekezdés a)–d) pontban foglalt esetekben a befogadó állomáson életvitelszerűen tartózkodik. Az (1) bekezdés e)–f) pont hatálya alá tartozó esetekben a szabad felhasználású költőpénz a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalától teljes hónapra jár.” 90. § A Metvhr. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az elismerését kérő halála esetén – a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül – gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak a köztemetés költségeit megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított két hónapon belül kell bejelenteni.” 91. § A Metvhr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A menekültügyi hatóság – kérelemre – az elismerését kérő tankötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében, a befogadó állomáson való tartózkodás ideje alatt, az elismerését kérő óvodai nevelésével, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi (a továbbiakban: nevelési-oktatási intézmény) oktatásával összefüggésben felmerült, a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés költségét, és a diákotthoni, kollégiumi elhelyezés díját megtéríti. (2) A menekültügyi hatóság az intézmény által igazolt költségeket számla alapján utólag téríti meg.”
92. § A Metvhr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató elismerését kérő törvényes képviselője – az elismerését kérő tankötelezettségének teljesítése érdekében – beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a menekültügyi hatósághoz. (2) A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehető igénybe, tankönyvre, tantárgyi munkafüzetre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható. A beiskolázási támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(3) A kérelemhez csatolni kell a tanszer, tanfelszerelés, tankönyv, tantárgyi munkafüzet, illetve a ruházat költségeit feltüntető számlát, amely alapján a beiskolázási támogatást a menekültügyi hatóság utólag téríti meg.”
„(3) A befogadás során elsődlegesen a kiskorú elismerését kérő érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, továbbá – a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – a nagykorúaktól elkülönített elhelyezéséről kell gondoskodni.” „(4) A kísérő nélküli kiskorú elismerését kérő a gyermekvédelmi jogszabályok alapján a gyermekvédelmi intézményrendszer keretében helyezendő el feltéve, hogy az illető kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.”
„(8) A nemi erőszak, súlyos elhanyagolás, kizsákmányolás, kínzás, vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód áldozatául esett, továbbá fegyveres konfliktus során traumát szenvedett kiskorúak megfelelő rehabilitációs, szükség esetén mentálhigiénés ellátása és szaktanácsadása érdekében a menekültügyi hatóság jelzéssel él az illetékes egészségügyi intézmény, kísérő nélküli kiskorú esetében az illetékes gyermekvédelmi intézmény felé.”
„(1) A különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő – amennyiben egyéni helyzetére tekintettel és szakorvosi vélemény alapján is szükséges – a 26–27. §-ban foglaltak mellett térítésmentesen jogosult az egészségi állapotára figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.” 95. § A Metvhr. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A menekültügyi hatóság a befogadási feltételek korlátozásáról vagy megvonásáról határozott vagy határozatlan időre szólóan rendelkezik. (2) Kiskorú elismerését kérő esetében elsődlegesen a befogadási feltételek korlátozása alkalmazandó. Megvonás, illetve megtagadás esetén messzemenően figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekeit, és az arányosság elvét.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a kiskorú által elkövetett szabályszegés következményeként bekövetkezett károkozás miatt fennálló kártérítési kötelezettséget. (4) Különleges bánásmódot igénylő személyek esetében a korlátozó, megvonó vagy megtagadó intézkedések csak különösen indokolt esetben érinthetik azon befogadási feltételeket, amelyekben az elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel részesül.
(5) Amennyiben a korlátozás vagy megvonás határozatlan időre szólt, és az annak alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyedi helyzetének mérlegelését követően a korlátozott vagy megvont befogadási feltételeket – végzéssel – hivatalból, vagy az elismerését kérő kérelmére újból biztosíthatja.
(6) A menekültügyi hatóság a Tv. 30. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében – a megvonó, megtagadó döntés közlését megelőzően – megkeresi az intézményi elhelyezést nyújtó állami, vagy civil fenntartású intézményt a különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő megvonó, megtagadó döntés időbeli hatálya alatti, de legfeljebb az elismerését kérő menekültügyi eljárásának idejére szóló elhelyezése céljából. Az elhelyezés más formájának biztosítása érdekében a menekültügyi hatóság vizsgálja az elismerését kérő a Magyar Köztársaság területén legális tartózkodási jogosultsággal rendelkező családtagoknál történő elhelyezése lehetőségét is.” 96. § A Metvhr. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a menekültügyi hatóság a visszatérítési kötelezettség megállapítása során részletfizetést engedélyezhet.
(3) A menekültügyi hatóság a befogadási feltételek korlátozása keretében – a Tv. 30. § (6) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelése alapján – rendelkezhet a befogadási feltételek mértékének 25, 50 vagy 75 százalékban történő csökkentéséről. (4) Amennyiben a korlátozó rendelkezés olyan befogadási feltételt érint, amelynek mértéke nem számszerűsíthető, a menekültügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti arányszámoktól eltekinthet, és az adott befogadási feltételre vonatkozó rendelkezések alapján dönthet a korlátozás mértékéről.” „(4) A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 37. § szerinti ellátásokra és támogatásokra – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – akkor jogosult, ha rászorult, és a) az elismerésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásának időtartama nem haladta meg a három évet, és
b) az elismerésről rendelkező határozat jogerőre emelkedése, valamint az ellátás, illetve támogatás iránti kérelem benyújtása között nem telt el három évnél hosszabb idő.”
98. § A Metvhr. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A menekült, az oltalmazott és a menedékes – a 37. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt ingyenes magyar nyelvoktatás kivételével – az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a) egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát;
b) családos személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.”
(2) Ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, továbbá amennyiben a 37. §-ban foglalt támogatások folyósítása alatt lakó- vagy tartózkodási helye megváltozott, köteles azt a menekültügyi hatóságnak vagy a jegyzőnek legkésőbb a vagyon- vagy jövedelemváltozás, továbbá a lakcímváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.
(3) A menekültügyi hatóság és a jegyző hivatalból vizsgálhatja a menekült, az oltalmazott és a menedékes ellátásokra, támogatásokra való jogosultságát. A menekültügyi hatóság és a jegyző az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatások biztosítása, továbbá folyósítása során a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest a 38. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére és vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
(4) Ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a menekültügyi hatóság vagy a jegyző a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti. Ha a felfüggesztés időtartama a harminc napot meghaladja, a felfüggesztés időtartamára járó támogatás nem fizethető ki és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.
(5) A támogatásban részesülő menekült, oltalmazott és menedékes köteles harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy a támogatás átvételében való más akadályoztatását a menekültügyi hatóságnak vagy a jegyzőnek – külföldre távozását megelőzően, vagy az akadály felmerültét követően haladéktalanul – bejelenteni. A bejelentés alapján a támogatás folyósítása – a távollét időtartama alatt, vagy az akadály megszűnéséig – szünetel. Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a támogatást a folyósítást követő harminc napon belül, vagy rendszeres támogatás esetén a következő esedékes folyósítás időpontjáig nem veszi át, a menekültügyi hatóság a támogatás folyósítását megszünteti.”
„(1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított hat hónapig térítésmentesen veheti igénybe, ha lakhatása más módon nem biztosított. A menekültet és az oltalmazottat a befogadó állomáson való tartózkodása alatt társadalmi beilleszkedése érdekében a befogadó állomás munkatársaival való együttműködési kötelezettség terheli.”
„(1a) A menekült és az oltalmazott együttműködési kötelezettsége keretében köteles a számára a befogadó állomáson szervezett, társadalmi beilleszkedését elősegítő programokon részt venni, ennek alapján a program keretében biztosított havi óraszám legalább 70%-án megjelenni, továbbá köteles közreműködni a befogadó állomásról történő kiköltözéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A menekült és az oltalmazott e kötelezettsége alól felmentést kérhet, amennyiben kötelezettségének munkavégzés, szakképzés, vagy más, a társadalmi beilleszkedését előmozdító programon való részvétel, vagy a (3) bekezdésben foglalt indokok miatt nem tud eleget tenni, és e körülményt hitelt érdemlően igazolni tudja.” „(2) A menekültügyi hatóság kivételesen indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti időtartamot egy ízben, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja, feltéve, hogy a menekült és az oltalmazott a befogadó állomáson való tartózkodása alatt az (1a) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének eleget tett. A menekültügyi hatóság e rendelkezés szerint járhat el akkor, ha a menekült vagy az oltalmazott együttműködési kötelezettségének a (3) bekezdésben foglalt indokok miatt nem tett eleget.” „(5) Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a befogadó állomáson való életvitelszerű tartózkodással írásbeli bejelentés nélkül felhagy, vagy a bejelentett távollét időtartama összességében a harminc napot meghaladja, a befogadó állomáson történő ismételt elhelyezésre és ellátásra nem jogosult.”
„(1) Ha a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig egészségügyi ellátásra a 26–28. §-ban foglaltak szerint jogosult.” „(1) A menekültügyi hatóság – kérelemre – megtéríti a befogadó állomáson tartózkodó kiskorú menekült, oltalmazott és menedékes óvodai nevelése során igénybe vett étkezés költségét.
(2) A menekültügyi hatóság – a menekült, az oltalmazott és a menedékes tankötelezettségének teljesítése érdekében a befogadó állomáson való tartózkodása ideje alatt – a menekült, az oltalmazott és menedékes általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatásával összefüggésben felmerült diákotthoni, kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos költségeket – kérelemre – megtéríti.
(3) A menekültügyi hatóság – kérelemre – megtéríti a (2) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés, valamint a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi és helyközi utazáshoz igénybevett menetjegy vagy bérlet költségét is.” 102. § A Metvhr. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes a nevelési-oktatási intézményi tanulmányai folytatása, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezése érdekében tanévenként egyszer beiskolázási támogatásra jogosult. A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a tanszer, tanfelszerelés, tankönyv, tantárgyi munkafüzet, illetve ruházat költségeit feltüntető számlát.
(3) A támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes ilyen jellegű támogatást a lakóhely szerint illetékes helyi önkormányzattól nem kap. E körülményt a jegyző hivatalból köteles vizsgálni.
(4) A beiskolázási támogatás tankönyvre, tantárgyi munkafüzetre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható, egyszeri mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A jegyző a támogatást számla alapján utólag téríti meg, amelynek összegét a menekültügyi hatóságtól visszaigényli.”
103. § A Metvhr. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére – lakhatásuk elősegítése céljából, e rendeletben foglaltaktól eltérő, más intézményi ellátás igénybevétele kivételével – egyszeri támogatást állapíthat meg. (2) A támogatás a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakás vagy szállás esetén, csak érvényes lakásbérleti szerződés, albérleti szerződés (a továbbiakban együtt: lakásbérleti szerződés) alapján folyósítható, és csak a lakásbérleti szerződésben meghatározott lakásbérleti vagy albérleti díj, illetve letéti díj (kaució) fedezetére fordítható.
a) befogadó állomáson való tartózkodás esetén a befogadó állomás végleges elhagyását megelőzően, illetve az annak elhagyását követő hat hónapon belül,
b) magánszálláson való tartózkodás esetén az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül
nyújtható be a menekültügyi hatósághoz.
(4) A kérelemhez a (2) bekezdés szerinti lakásbérleti szerződést mellékelni kell. (5) A támogatásra háztartásonként egy személy jogosult.
(6) A támogatás legalacsonyabb mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese, legmagasabb mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosa.
(7) A menekültügyi hatóság a támogatás összegére vonatkozó döntés meghozatala során az alábbi szempontokat mérlegeli:
a) az egyazon lakásban együtt élő személyek száma,
b) a kérelmező menekült, és oltalmazott, valamint a vele egyazon háztartásban együtt élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelem nagysága, továbbá
c) a lakás mérete, állapota és felszereltsége.
(9) Ha a menekültügyi hatóság a támogatás iránti kérelemnek helyt ad, a menekült, illetve az oltalmazott köteles a támogatás folyósításától számított tizenöt napon belül a befogadó állomás területét véglegesen elhagyni.”
„(3) Az okmányok fordítási költségeinek megtérítése iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratokat, ennek megfelelően
a) a fordíttatni kívánt dokumentum eredeti példányát, valamint
b) a tanulmányok folytatásához vagy megkezdéséhez szükséges iskolai végzettségről szóló, a tanintézmény által kiállított igazolást, vagy a munkavégzéshez szükséges szakképesítésről szóló, a munkáltató által kiállított igazolást.”
„(4) Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolással nem rendelkezik, az igazolás csatolását az okmányfordítás céljára vonatkozó nyilatkozata pótolja.” „b) a nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató tanköteles korú menekült, oltalmazott és menedékes részére a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett felzárkóztató magyar nyelvi képzés.”
„(2) A rendszeres létfenntartási támogatás a nagykorú menekültet és az oltalmazottat – az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig – akkor illeti meg, ha az 51. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint magyar nyelvi oktatásban vesz részt. A menekült és az oltalmazott a támogatásra akkor jogosult, ha az ingyenes magyar nyelvi oktatás keretében biztosított havi óraszám legalább 70%-án részt vesz.” „(4) A magyar nyelvi oktatásban való részvétel nem feltétele a rendszeres létfenntartási támogatás megállapításának, ha a menekült vagy az oltalmazott
a) a 6. életévét még nem, illetve a 60. életévét már betöltötte,
b) magyar nyelvi oktatásban való részvétele hat hónapnál fiatalabb gyermeke nevelése vagy szakorvos által igazolt terhessége miatt nem várható el,
c) szakorvos igazolásával bizonyítja, hogy tőle a magyar nyelv elsajátítása tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, vagy súlyos trauma elszenvedése következtében kialakult állapota vagy betegsége miatt nem várható el, vagy
d) magyar nyelvből államilag elismert alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik.”
[A nagykorú menekültnek, valamint oltalmazottnak a rendszeres létfenntartási támogatás az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított harmadik és negyedik évben akkor folyósítható, ha igazolja, hogy]
„d) a munkaügyi központ közreműködése nélkül legalább egy évre vagy határozatlan időre legális munkaviszonyt létesített.”
„(6) A létfenntartási támogatásban részesülő nagykorú menekültnek, valamint oltalmazottnak a rendszeres létfenntartási támogatás – kérelmére – legfeljebb az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított négy évig folyósítható, ha
a) 60. életévét betöltötte,
b) szakorvos igazolásával bizonyítja, hogy tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, vagy súlyos trauma elszenvedése következtében kialakult állapota vagy betegsége, avagy terhessége miatt a munkaügyi központtal való együttműködésre képtelen, vagy
c) a terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, vagy
d) a (3) bekezdés alapján megállapított támogatás folyósítása során nagykorúvá vált, feltéve hogy nagykorúvá válásáig a tankötelezettségét teljesítette.” „(8) A rendszeres létfenntartási támogatás havi legalacsonyabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százaléka, legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.”
„(9) A menekültügyi hatóság a támogatás összegére vonatkozó döntés meghozatala során különösen az alábbi szempontokat mérlegeli:
a) a kérelmező menekült, illetve oltalmazott, valamint a vele egyazon háztartásban együtt élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelem nagysága, továbbá
b) a kérelmező személyes körülményei, különösen életkora, egészségi állapota és családi állapota.”
107. § A Metvhr. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A befogadó állomáson elhelyezett különleges bánásmódot igénylő menekült, oltalmazott, valamint menedékes ellátására és támogatására a 32–34. §-ban foglaltakat az e rendelkezésben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. (2) A kísérő nélküli kiskorú menekültet, oltalmazottat a 18. életéve betöltéséig, 18. életéve betöltését követően legfeljebb a menekültként vagy oltalmazottként elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig befogadó állomáson kell elhelyezni, amennyiben gyermekvédelmi intézményrendszerben történő elhelyezésre nem jogosult, vagy az nem megoldott.”
108. § A Metvhr. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozásáról vagy megvonásáról határozott vagy határozatlan időre szólóan rendelkezik. (2) Kiskorú menekült, oltalmazott és menedékes esetében elsődlegesen a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozása alkalmazandó. Megvonás vagy megtagadás esetén messzemenően figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekeit, valamint az arányosság elvét.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a kiskorú által elkövetett szabályszegés következményeként bekövetkezett károkozás miatt fennálló kártérítési kötelezettséget. (4) Különleges bánásmódot igénylő személyek esetében a korlátozó, megvonó vagy megtagadó intézkedések csak különösen indokolt esetben érinthetik a befogadás azon anyagi feltételeit, amelyekben a menekült, az oltalmazott és a menedékes egyéni helyzetére tekintettel részesül.
(5) Amennyiben a korlátozás vagy megvonás határozatlan időre szólt és az annak alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság vagy a jegyző a menekült, az oltalmazott és a menedékes egyedi helyzetének mérlegelését követően a korlátozott vagy megvont befogadás anyagi feltételeit, vagy az e rendelet alapján nyújtott ellátásokat és támogatásokat – határozattal – hivatalból vagy a menekült, az oltalmazott és a menedékes kérelmére újból biztosíthatja.”
„60/A. § (1) A menekültügyi hatóság által a Tv. 32/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt visszatérítési kötelezettséget a menekült, az oltalmazott és a menedékes postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti. A jegyző által a Tv. 32/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt visszatérítési kötelezettséget a menekült, az oltalmazott és a menedékes postai utalvány útján teljesítheti. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a menekültügyi hatóság vagy a jegyző a visszatérítési kötelezettség megállapítása során részletfizetést engedélyezhet.
(3) A menekültügyi hatóság vagy a jegyző az e rendelet 36. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezhet a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozásáról.” „(1) Az elismerés iránti kérelem előterjesztését követően a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti az elismerését kérő tartózkodási helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv kistérségi tisztifőorvosát (a továbbiakban: tisztifőorvos) az adott járványügyi helyzetnek megfelelő orvosi vizsgálatok elrendelése érdekében.
(2) Ha az (1) bekezdésben elrendelt vizsgálatok eredménye alapján a tisztifőorvos megállapítja, hogy az elismerését kérő közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, illetve fertőzőképes, a menekültügyi hatóság tájékoztatása mellett haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges korlátozó intézkedések megtételére.” „(5) Nincs szükség az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat elrendelésére, illetve elvégzésére, ha az elismerését kérő járványügyi helyzetre tekintettel indokolt orvosi vizsgálatát korábban magyar egészségügyi államigazgatási szerv már elvégezte, és annak megtörténte óta az elismerését kérő nem hagyta el a Magyar Köztársaság területét.” „(2) Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát idegenrendészeti eljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, és – a jegyzőkönyv, valamint az általa rögzített ujjnyomat-lap egyidejű megküldésével – haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot.
(3) Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát szabálysértési vagy büntetőeljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, és a jegyzőkönyv egyidejű megküldésével haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot.”
„(4) A menekültügyi hatóság az értesítést követően haladéktalanul gondoskodik a külföldinek az előzetes vizsgálati eljárás alatt állók elhelyezésére szolgáló befogadó állomásra szállításáról, kivéve, ha a külföldi
a) ügyében a repülőtéri eljárásra vonatkozó szabályok irányadók,
b) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, avagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy
c) jogszerűen tartózkodik a Magyar Köztársaság területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.”
„(3) Ha az elismerését kérő személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, avagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a fogvatartást foganatosító szerv a menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet haladéktalanul megküldi a menekültügyi hatóság számára. Az elismerését kérő ezzel a Tv. 36. (8) bekezdésében foglalt személyes megjelenés követelményét teljesíti.” „(7) Az országinformációs központ az országinformációs jelentés iránti megkeresésnek legkésőbb tizenöt napon belül tesz eleget.”
115. § A Metvhr. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § Az elismerését kérő menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerése esetén a Tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott kapcsolatfelvétel tilalma az elismerés visszavonásáról rendelkező jogerős döntés meghozataláig áll fenn.” „(1) A Tv. 48. § (1) bekezdése alapján a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldit (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) befogadó állomáson kell elhelyezni, kivéve, ha a kérelmező a) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy
b) jogszerűen tartózkodik a Magyar Köztársaság területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.”
„(2) A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésére intézkedik.”
„(4) Amennyiben az elismerését kérő idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, az intézkedés végrehajtásának helye a menekültügyi eljárás alatt kizárólag a menekültügyi hatóság előzetes hozzájárulásával változtatható meg.
(5) Amennyiben az elismerését kérő személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés hatálya alatt áll, a kényszerintézkedés, az intézkedés vagy a büntetés megszűnéséről, vagy a végrehajtás helyének megváltozásáról az idegenrendészeti hatóság tudomásszerzését követően haladéktalanul tájékoztatja a menekültügyi hatóságot.”
117. § A Metvhr. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § A Tv. 51. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a menekültügyi hatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy a jogerős elutasító döntés meghozatalát követően az elismerést kérő tudott-e olyan új tényt, illetve körülményt valószínűsíteni, amelyek alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.” 118. § A Metvhr. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárásra utaló végzés meghozatalát követő munkanapon megkeresi a szakhatóságot. (2) A megkeresésben a menekültügyi hatóság a szakhatóság részére továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.
(3) A szakhatóság a kérelmezőt meghallgathatja.
(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági állásfoglalás visszavonását indokolja, a szakhatóság az új szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.”
[A kérelmezőtől – egyéni körülményeire is tekintettel – akkor várható el ésszerűen, hogy az érintett országrészbe visszatérjen, ha]
„b) a kérelmező az adott országrészben családi, illetve rokoni kapcsolatokkal rendelkezik, vagy alapvető megélhetése és lakhatása más módon biztosítható, és”
121. § A Metvhr. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmező személyes meghallgatását követő munkanapon megkeresi a szakhatóságot. (2) A megkeresésben a menekültügyi hatóság a szakhatóság részére továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerés iránti kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.
(3) A szakhatóság a kérelmezőt meghallgathatja.
(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági állásfoglalás visszavonását indokolja, a szakhatóság az új szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.”
122. § A Metvhr. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e rendelet VI. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.” [E rendelet – a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvénnyel együtt – a következő közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:]
124. § A Metvhr. 1. számú mellékletében az „A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány” alcímet követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:
Az okmány formátuma: ID-1-es kártya, mely tároló elemet tartalmaz.
1. a „menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány” megjelölést,
2. a menedékes anyja születési családi és utónevét vagy -neveit,
3. a menedékes szálláshelyét
IV. Fejezet
125. § (1) E rendelet – a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2010. december 24-én lép hatályba.
(5) A 6. § (1) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 28. § (1) bekezdése, a 39. §, a 46. §, az 55–56. §, az 58. §, a 73–75. §, a 77. §, valamint a 80. §, a 123. és 124. § 2011. május 20-án lép hatályba.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Szmvhr. 14. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, az Szmvhr. 18. § (1) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, az Szmvhr. 18. § (2) bekezdésében az „a Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szövegrész, az Szmvhr. 52. § (1) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szöveg, a Harmvhr. 15. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 24. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 39. § (1) és (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 50. § (1)–(2) bekezdésében „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 97. §-t megelőző „a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági eljárása” alcím helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ szakhatósági eljárása” alcím, a Harmvhr. 130. § (1) bekezdésében a „regionális igazgatóság” szövegrész helyébe az „idegenrendészeti hatóság” szöveg, a Harmvhr. 141. § (1) bekezdésében a „Tv. 65. § (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Tv. 65. § (7) bekezdésében” szöveg, a Harmvhr. 143. § (4) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat vagy végzés” szöveg, a Harmvhr. 144. § (3) bekezdésében a „ha a Tv. 65. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „ha a Tv. 65. § (8) bekezdésében” szöveg, a Harmvhr. 165. § (1) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatalt” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot” szöveg, a Harmvhr. 165. § (2) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ” szöveg, a Harmvhr. 166. § (4) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatallal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Terrorelhárítási Központtal” szöveg, a Metvhr. 29. §-át megelőző, „Az elismerést kérő tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése” alcím helyébe az „Oktatási, nevelési költségek megtérítése” alcím, a 87. §-át megelőző, „Az érdemi eljárás” alcím helyébe az „A részletes vizsgálati eljárás” alcím, a 88. § (1) bekezdésében az „érdemi eljárásban” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárásban” szöveg, a 96. § (1) bekezdésében az „érdemi eljárásban” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárásban” szöveg, a 96. § (2) bekezdésében az „érdemi eljárást” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálati eljárást” szöveg lép.
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Harmvhr. 15. § (2) bekezdés a) pontjában az „öt” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg, a 15. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 38. §-ában a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „nyolc munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg, 49. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „Tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „Tizenöt napon” szöveg, 50. § (2) bekezdés a) pontjában az „öt” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg, 50. § (2) bekezdés b) pontjában a „tíz” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg, 50. § (2) bekezdés c) pontjában a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg, 64. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 92. §-ában a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, a 98. §-ában a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg, 104. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 108. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 111. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg, 163. § (3) bekezdésében a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg, 166. § (1) bekezdésében a „negyvenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép.
(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Metvhr. 65. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép.
126. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
(2) 2011. május 1-jével hatályát veszti
b) a Metvhr. 22. § (5) bekezdésében az „a hatodik életévét be nem töltött kísérő nélküli kiskorú esetében pedig az ügygondnok” szövegrész.
127. § A Metvhr. 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátásokra és támogatásokra vonatkozó szabályok a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandók.
a) a 9. §-ban és a 11. §-ban az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 39-i 2004/38/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek,
