BÜ BH 2010/291
BÜ BH 2010/291
2010.11.01.
A lopás vétsége természetes egység, ha az elkövető a sértettől ugyanezen alkalommal eltulajdonítani kívánt kisebb értékű dolgoknak csak egy, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó részét veszi el dolog elleni erőszakkal [Btk. 316. § (1), (2) bek., BKv 40. sz.].
A fiatalkorúak bírósága a 2008. július 4-én kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondotta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdés d) pontja, és (4) bekezdés b/1. pontja], kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk. 195. §-ának (2) bekezdése] és testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 170. §-ának (1) és (2) bekezdése], ezért halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt, 2 év börtönbüntetésre,
4 év közügyektől eltiltásra és 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, egyben a feltételes szabadságra bocsátásból is kizárta. A terheltre korábban jogerősen kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetés végrehajtását elrendelte, és egy korábbi szabadságvesztés büntetésből engedélyezett feltételes szabadságát megszüntette.
Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása végett, míg a terhelt és védője enyhítés érdekében fellebbezett.
A fellebbezéseket elbírálva a megyei bíróság a 2009. február 9-én meghozott ítéletével a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházra változtatta, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A városi bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás lényege a következő:
Az I. r. terhelt az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettséggel nem rendelkezik. Egy Kft. 50%-os tulajdonosa, és ügyvezetője, ismeretlen jövedelemmel. Egyéb vagyonnal nem rendelkezik, egy gyermeke után havi 15 000 forint tartásdíjat fizet, más tartozás nem terheli. Porckorongsérvben és gyomorfekélyben szenved.
Büntetett előéletű. Korábban 14 alkalommal volt büntetve.
Ezen elítélések között a bíróság a 2005. szeptember 20-án jogerőre emelkedett ítéletével bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt, halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 4 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, és 2 év járművezetéstől eltiltásra ítélte. Büntetését 2006. szeptember 30-án töltötte ki.
Az I. r. terhelt és élettársa, az 1990. augusztus 4-én született Fk. S. A. II. r. terhelt 2007. november 6-án délután vásárlási szándékkal ment egy hipermarketbe.
Az áruházból az ittas állapotban lévő I. r. terhelt kezdeményezésére különböző parfümöket, kozmetikai cikkeket, ruhadarabokat és elemet tulajdonítottak el. Az I. r. terhelt a II. r. terhelt jelenlétében a parfümökről az áruvédelmi jelzést a nála lévő késsel eltávolította, azokat a többi termékkel együtt ruházatába rejtette. A II. r. terhelt az I. r. terhelt ezen tevékenységét takarással segítette.
Az I. r. terhelt a gyári csomagolásukból kibontott elemeket a II. r. terheltnek átadta, és rábírta, hogy azokat ruházatába rejtve vigye ki az áruházból. Ezt követően a II. r. terhelt maga is egy szempillaspirált és egy krémet rejtett a ruházatába.
Az áruház vásárlóterét elsőként az I. r. terhelt hagyta el. Őt a biztonsági szolgálat feltartóztatta és a szolgálati irodába kísérte. Itt a terhelt a ruházatába rejtett termékeket egy asztalra kirakta. Ez idő alatt a biztonsági szolgálat a II. r. terheltet is feltartóztatta, és az irodába bekísérte, aki az általa eltulajdonított árukat ugyancsak átadta.
Az ittas állapotban lévő I. r. terhelt már a bekísérésekor is agresszívan, támadóan lépett fel a biztonsági őrökkel szemben, szidalmazta őket, fenyegetőzött. Amikor észrevette, hogy élettársát is feltartóztatták, még agresszívabb lett. Miután felszólították, hogy a zsebeit ürítse ki, a zsebéből kést vett elő, azt kinyitotta, és azzal hadonászni próbált. A II. r. terhelt azonban a kezét lefogta és az ő segítségével a biztonsági igazgató a kést elvette tőle. Az I. r. terhelt azonban ekkor megnyugodott, majd rövid idő múlva a biztonsági igazgatót újból szidalmazni kezdte, és egy alkalommal a sértett nyakának bal oldalát ökölbe szorított jobb kezével, közepes erővel, horogszerűen megütötte.
A bántalmazástól a sértett nyakának felszínén, a bal oldala tenyérnyi felületen duzzanat, illetve rándulás keletkezett, amely 8 napon belül gyógyult. Az elkövetés erejét, módját, helyét tekintve fennállt a 8 napon túl gyógyuló sérülés keletkezésének lehetősége.
A terheltek összesen 45 934 forint értékű árut tulajdonítottak el. Az okozott kár teljes egészében megtérült. Fenti értéken belül a 4 üveg parfüm értéke összesen 18 847 forint volt.
Az I. r. terhelt tudta azt, hogy a II. r. terhelt kiskorú, a 18. életévét nem töltötte be.
A jogerős határozat ellen az I. r. terhelt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjára hivatkozással, a vagyon elleni bűncselekmény anyagi jogszabályt sértő minősítése, és ezzel összefüggő törvénysértő büntetéskiszabás miatt, továbbá a közügyektől eltiltás mellékbüntetés és a pénzmellékbüntetés együttes kiszabását sérelmezve.
Indítványát lényegében azzal indokolta, hogy a lopás bűncselekményét kizárólag az elkövetési érték alapján kellett volna minősíteni, ehhez képest a halmazati büntetés, és a két mellékbüntetés alkalmazása eltúlzottan súlyos büntetést jelent.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a támadott határozatok hatályban tartását indítványozta.
Álláspontja szerint az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok törvényesen minősítették az I. és II. rendű terhelt vagyon elleni bűncselekményét, a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel, a (4) bekezdés b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntettének. A terheltek által szándékegységben együttesen eltulajdonított áruk értéke összesen 45 934 forint volt. Ezen elkövetési érték alapján vagyon elleni cselekményüket valóban lopás vétségének [Btk. 316. §-ának (2) bekezdése] lehetett volna minősíteni. Azonban az I. r. terhelt – avégett, hogy az eltulajdonítást lehetővé tegye – összesen 4 üveg parfümről a nála lévő késsel erőszakosan eltávolította az áruvédelmi jelzést és a parfümöket ezt követően vonta ki a tulajdonos birtokából. E magatartása a töretlen ítélkezési gyakorlat szerint kimerítette a dolog elleni erőszakkal elkövetés fogalmát. Erre figyelemmel helyesen történt a kisebb értékre elkövetett lopásnak, a fentebb megjelöltek szerinti bűntettkénti minősítése.
Az eljárt bíróságok a többszörös visszaeső terhelttel szemben, a halmazati büntetési tétel keretein belül törvényes mértékű büntetést szabtak ki, és a Btk. 42. §-ának (3) bekezdése alapján törvényes a szabadságvesztés fegyház végrehajtási fokozatának meghatározása is. Miután a pénzmellékbüntetés kiszabásának feltétele fennállt, azt a Btk. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező törvényi rendelkezés alapján alkalmazták. A Btk. pedig nem tilalmazza több mellékbüntetés egyidejű alkalmazását.
A nyilvános ülésen a terhelt felülvizsgálati indítványát azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy a parfümök eredetileg is ki voltak bontva a dobozaikból, hogy megtekinthetők legyenek. Így a parfümös üvegekről áruvédelmi jelzést nem kellett levágni. Az elemek is csomagolásukból kibontva voltak a polcon. Azokat innen vette el, és adta át élettársának. Hivatkozott arra is, hogy cselekménye befejezettnek nem tekinthető, miután az intézkedést követően az eltulajdonított árukat a sértettnek teljes egészében visszaszolgáltatták.
A védő a terhelt indítványának megfelelő határozat meghozatalát kérte. Arra is utalt, hogy az áruvédelmi jelzés eltávolítása, miután az nem a hozzáférést akadályozta meg, hanem csak egy jelzőcímke volt, a dolog elleni erőszak megállapítására nem alkalmas. Amennyiben pedig minősítő körülmény nem forog fenn, úgy a vétségkénti minősítés mellett a büntetés enyhítése indokolt, mert az eltúlzottan súlyos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra utal, hogy az eljárt bíróságok által megállapított tényállás a Be. 423. §-ának megfelelően a felülvizsgálat során is mindenben irányadó volt. Így a terheltnek e tényállást tagadó azon állításával, miszerint a parfümökről az áruvédelmi jelzést nem vágta le, a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozott.
A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos.
A Btk. 316. § (1) bekezdésében meghatározott lopás bűncselekményének minősítő körülménye egyebek mellett a dolog elleni erőszakkal elkövetés [Btk. 316. § (2) bekezdés d) pontja], illetőleg e minősítő körülmény fennforgása esetén a szabálysértési értékre elkövetett lopás már vétségnek minősül.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 40. számú véleménye szerint a kisebb értékre, a nagyobb értékre, a jelentős értékre, vagy a különösen nagy értékre elkövetett lopás akkor minősül Btk. 316. §-a (2) bekezdésének a)–d) pontjára tekintettel súlyosabban, ha annak legalább a szabálysértési értékhatárt meghaladó része az e rendelkezésekben meghatározott módon valósul meg.
A szabálysértési értékhatár a Btké. 2007. július 1-jétől történt módosításra figyelemmel a cselekmény elkövetése idején már 20 ezer forint volt [Btké. 28. §-a (1) bekezdésének e) pontja].
A vagyon elleni bűncselekmény minősítését az irányadó tényállás alapján a fentieknek megfelelően vizsgálva megállapítható, hogy a tényállás az összesen 45 934 forint elkövetési értéken belül mindössze 4 üveg, összesen 18 847 forint értékű – széferekkel védett – parfüm vonatkozásában rögzítette azt, hogy „a parfümökről az áruvédelmi jelzést a nála lévő késsel a terhelt eltávolította”.
Ekként az idézett kollégiumi véleményben kifejtetteknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy miután a dolog elleni erőszak csak a szabálysértési értéket meg nem haladó részcselekményre nézve valósult meg, ez a körülmény bűncselekmény egészét nem minősítheti súlyosabban. Ennek megfelelően a cselekmény mind a dolog elleni erőszakkal elkövetéssel érintett részértékre, mind a további, azzal nem érintett részértékre nézve együttesen a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének I. és II. fordulata alapján 1 rb. lopás vétségének minősül. Az azonos időben elkövetett ugyanazon törvényi tényállás alá eső cselekmény ugyanis természetes egység.
Téves viszont az a terhelti hivatkozás, miszerint, mert cselekményüket felfedték, az eltulajdonított árut tőlük teljes egészében visszavették, a bűncselekmény kísérleti szakban maradt. Az irányadó tényállás mellett a töretlen bírói gyakorlat szerint, ez a bűncselekmény befejezettnek minősül. A terheltek ruházatukban elrejtették az eladótérben az eltulajdonított árukat és azokat a pénztáron keresztül ki is vitték az áruház eladóteréből. Ezzel pedig az eltulajdonítani kívánt dolgok az áruház birtokából kikerültek, a lopás elkövetési magatartása, az elvétel befejeződött, a törvényi tényállás teljessé vált. Az a körülmény, hogy utóbb a cselekményt leleplezték, az elvett dolgok az áruház birtokába vissza kerültek, csupán a kár utólagos megtérülésének tekinthető, aminek csak a büntetés kiszabása körében lehetett jelentősége. Ezt az eljárt bíróságok kellőképpen figyelembe vették.
A minősítés változtatása mellett a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján vizsgálatot igényelt, hogy a cselekmény jogi minősítésével kapcsolatos anyagi jogszabálysértés a büntetés kiszabására kihatással volt-e.
A Legfelsőbb Bíróság ezt a kérdést igenlően döntötte el.
A törvény a halmazatban megállapított cselekmények közül a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét és a testi sértés bűntettének kísérletét súlyosabb büntetési tétellel fenyegeti. A jelen ügyben viszont a cselekmények elkövetési körülményeire, a kiskorú veszélyeztetésének vonatkozásában a terhelt és a sértett élettársi kapcsolatára, a testi sértés kísérleti szakban maradására tekintettel a terhelt terhére legjelentősebb súllyal a vagyon elleni bűncselekményt lehet figyelembe venni.
A jogi minősítés megváltozása folytán a lopás bűncselekményének büntetési tétele felső határa 3 évről 2 évre mérséklődött. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy az egyéb vonatkozásban helyesen feltárt bűnösségi körülmények mellett – súlyosítóként értékelve a dolog elleni erőszakkal való részbeni elkövetést is – a Btk. 37. §-a szerinti büntetési célokat és 83. §-ában foglalt büntetéskiszabási elveket halmazati büntetésként a többszörös visszaeső terhelttel szemben 1 év 6 hónapi szabadságvesztés szolgálja megfelelően. A büntetés ezen tartama mellett annak végrehajtási fokozata a többszörös visszaeső terhelttel szemben is börtön [Btk. 43. §-ának a) pontja].
Anyagi jogszabálysértéssel került sor az I. r. terhelttel szemben a pénzmellékbüntetés kiszabására.
Az elkövetéskor és az elbíráláskor egyaránt hatályos rendelkezések szerint [Btk. 64. §-ának (1) bekezdése] a pénzmellékbüntetés kiszabásának egyebek mellett az is feltétele, hogy a terhelt megfelelő jövedelemmel, vagy vagyonnal rendelkezzék.
A tényállás azt rögzíti, hogy a terhelt egy ismeretlen értékű kft. 50%-os részarányú tulajdonosa, egyben ügyvezetője és jövedelme is ismeretlen. A kft.-n kívül, egyéb vagyonnal nem rendelkezik. Korábbi házasságából származó gyermeke után havi 15 000 forint tartásdíjat fizet. Élettársi viszonyban él fk. II. r. terhelttel, akinek eltartásáról ugyancsak gondoskodik.
Miután a terhelt résztulajdonát képező kft. értéke nincs rögzítve, és az sem tisztázott, hogy az áruházi lopást elkövető terhelt milyen jövedelemmel rendelkezik, a feltárt személyi és vagyoni viszonyok mellett a hosszabb tartamú szabadságvesztés letöltése előtt álló terhelt anyagi, vagyoni helyzete összességében nem lehetett alkalmas a pénzmellékbüntetés kiszabására.
A fentieknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatokat az I. r. terhelt tekintetében a Be. 427. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján részben megváltoztatta.
A terhelt vagyon elleni cselekményét a Btk. 316. §-a (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő – kisebb értékre megvalósított – társtettesként elkövetett lopás vétségének minősítette. Ezért, és a terhére megállapított kiskorú veszélyeztetésének bűntette, valamint testi sértés bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte.
Egyebekben, arra is figyelemmel, hogy az ügyben a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti abszolút eljárásjogi szabálysértést nem észlelt, a támadott határozatokat hatályukban fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. I. 1145/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás